Bf.324/2024/15 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés]. Ezért őt 10 év szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. [2] A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. [3] A szabadságvesztésbe a vádlott által

1. május
2. napjától
3. március
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.324/2024/15/v 2 [4] Rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült 723.071,- forint bűnügyi költség megfizetésére. [5] Az elsőfokú ítélettel szemben ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: [6] Fellebbezett az ügyészség a vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, [7] a vádlott és a védő egyezően enyhítés, [8] tanú4, az elhalt sértett fia súlyosítás érdekében. [9] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.363/2023/
5. szám alatt az ügyészség fellebbezését fenntartva indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be.
6. §

(3)bekezdés

(5),

(5a)és

(7)bekezdése szerint eljárva bírálja felül azzal, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást a perrendi szabályokat betartva, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [10] A bűnösségi körülmények kiegészítése mellett indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát súlyosítsa, egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. Egyben indítványozta, hogy az ítélőtábla tanú4 fellebbezését a Be. 597. §

(1)bekezdése alapján, mint nem jogosulttól származót, utasítsa el. Indítványát írásban részletesen indokolta. [11] Az ítélőtábla, osztva a fellebbviteli főügyészség indítványát, tanú4 fellebbezését, mint nem jogosulttól származót – külön végzésben – elutasította. [12] A fellebbezési nyilvános ülésen a védő a vádlott személyi körülményeire, enyhe fokú szellemi hanyatlására, alkoholfüggőségére, a sértett közrehatására, jogos védelmi helyzetre hivatkozott. Mindezek alapján elsődlegesen a vádlott felmentését, másodlagosan a büntetés enyhítését kérte. [13] A vádlott sajnálkozását fejezte ki a sértett halála miatt, egyébként akként nyilatkozott, hogy semmire nem emlékszik, illetőleg maga is a sértett közrehatására utalt. [14] A fellebbezések alaptalanok. [15] Ami a védő eredetileg bejelentett fellebbezését illeti, azt a másodfokú eljárásban kiterjesztette és a vádlott felmentését is kérte. [16] A 2017. évi XC. törvény (Be.) 584. §

(3)bekezdés b) pontja értelmében a fellebbező a Be. 583. §

(3)bekezdése szerinti fellebbezését a fellebbezéssel nem érintett rendelkezésekre nem terjesztheti ki. Ezért a védő felmentést célzó fellebbezése törvényben kizárt, az csak az eredeti, a Be. 583. §

(3)bekezdése szerinti körben volt hatályos. [17] Erre is figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja és a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján az ott meghatározott korlátok között bírálta felül. [18] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [19] A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát nem vizsgálta és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [20] Az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényállásból helyesen vont következtetést Terhelt1 vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése is törvényes. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.324/2024/15/v 3 [21] A törvényszék vizsgálta a vádlott esetében az erős felindulásban elkövetettség, illetőleg a jogos védelmi helyzet megállapíthatóságát és helyesen foglalt állást abban is, hogy ezek egyike sem állapítható meg a jelen ügyben. [22] A használt eszközre, az alkalmazott erőkifejtés mértékére, a támadott testtájékra figyelemmel helyes az egyenes szándékra vont következtetése is az elsőfokú bíróságnak. [23] A törvényszék a bűnösségi körülményeket döntően helyesen vette számba, ugyanakkor az ítélőtábla a súlyosító körülmények közül mellőzte az elkövetéshez használt eszköz különösen veszélyes voltát. [24] A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz meghatározását tartalmazó jogszabály /175/ 2003.(X.28.) Korm. rendelet/ olyan eszközökre vonatkozik, amelyet az állampolgár a közterületen, nyilvános helyen, közforgalmú közlekedési eszközön nem tarthat a birtokában. [25] Az emberölés esetén – ettől eltérően – különösen veszélyes eszköz az, ami a sértett védekezését kilátástalanná teszi vagy a védekezés esélyét minimálisra csökkenti, pl. vasvilla, machete, szablya. A kés az emberölés elkövetésének tipikus eszköze, a jelen ügyben a vádlott által használt eszköz nem volt értékelhető különösen veszélyesnek. [26] További enyhítő körülmény az időmúlás, hiszen a bűncselekmény elkövetésétől több mint két év eltelt, amely azonban a cselekmény tárgyi súlyához képest elenyésző. [27] Az így helyesbített és kiegészített bűnösségi körülmények mellett az ítélőtábla álláspontja az, hogy az elsőfokú bíróság arányos szabadságvesztés büntetést szabott ki a vádlottal szemben, annak sem lényeges súlyosítására, sem lényeges enyhítésére nem látott indokot. [28] Helyes a szándékos bűncselekmény miatt hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt vádlott közügyektől eltiltása, annak tartama arányos. [29] Az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek voltak. [30] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, ezért az elsőfokú ítéletet a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [31] A kiadni rendelt bűnjelekkel összefüggésben az ítélőtábla felhívta Terhelt1 vádlottat, valamint tanú3 és tanú4 egyéb érdekeltet, hogy amennyiben a jogerős határozat közlésétől számított három hónapon belül a bűnjeleket nem veszik át, akkor azok az állam tulajdonába kerülnek a Be. 321. §

(5a)bekezdése alapján. [32] A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által

1. március
2. napjától
3. december
4. napjáig letartóztatásban töltött időt is beszámította a Btk.
5. §

(1)és

(2)bekezdése alapján. [33] A másodfokú eljárásban a vádlott védelmével összefüggésben 20.139,- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére az ítélőtábla a vádlottat kötelezte a Be. 574. §

(1)bekezdése és a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján. [34] Az ítélet ellen a Be. 458. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szeged,

1. december
2. Dr. Benedek Tibor s. k. Sefta Márta dr. s. k. Dr. Joó Attila s. k. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.324/2024/15/v a tanács elnöke 4 előadó bíró bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.324/2024/
3. számú végzése és a Gyulai Törvényszék 19.B.135/2023/
4. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
5. december
6. Dr. Benedek Tibor s. k. a tanács elnöke