A határozat elvi tartalma: Ha a korlátolt felelősségű társaság taggyűlése egyáltalán nem hoz határozatot, úgy a felperes nem kérheti annak megállapítását, hogy a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatának figyelmen kívül hagyása, az előterjesztett kérdések napirendre tűzésének mellőzése miatt jogsértés történt. Győri Ítélőtábla Gf.II.20.051/2021/
- szám Az ítélőtábla a G. Szabó Ügyvédi Iroda (cím4; ügyintéző: dr. G. Szabó Szilvia ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek a Dr. Domina Ügyvédi Iroda (Cím6; ügyintéző: dr. Domina László Béla ügyvéd) által képviselt alperes1 (Cím1.) alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti perében a Székesfehérvári Törvényszék
- február 15-én kelt 22.G.40.172/2020/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés, valamint az alperes által Gf.II.20.051/2021/
- számon előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- (tízezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperesi társaság tagjai a felperes és házastársa, Név1, valamint a cég ügyvezetője, Név2, s az ő házastársa, Név2né szül. Név
- [2] A
- szeptember 4-én kelt meghívóval az ügyvezető
- szeptember 21-én 15 órára a társaság taggyűlését az annak székhelyén lévő, az cég1
- épülete melletti konténerirodába összehívta. A taggyűlésnek a meghívóban írt egyetlen napirendi pontja a
- évi mérleg és eredménykimutatás megtárgyalása és elfogadása volt. A felperes a társaság többi tagjához és az ügyvezetőhöz intézett,
- szeptember 10-én kelt levelében a
- szeptember 21-ei taggyűlés napirendi pontjának két napirendi ponttal kiegészítésére tett javaslatot; közülük az egyik az ügyvezető tisztségéből visszahívására, a másik az alperesi cég végelszámolásának elhatározására vonatkozott. A napirend kiegészítését érintő javaslatot a társaság többi tagjának, s az ügyvezetőnek postán, könyvelt küldeményként
- szeptember 11-én adta fel. A Név2nak és Név2né szül. Név3nak feladott postai küldeményt a postai szolgáltató
- szeptember 28-án „nem kereste” jelzéssel küldte vissza a feladónak. A taggyűléssel kapcsolatos észrevételeit a felperes
- szeptember 12-én az ügyvezető és a cég1 elektronikus levél címére is megküldte. Az alperes taggyűlését valamennyi társasági tag jelenlétében
- szeptember 21-én tartották meg; azon napirendi pontként kizárólag a
- évi mérleg és eredménykimutatás megtárgyalása, elfogadása szerepelt. A taggyűlésen a Győri Ítélőtábla II.Gf.20.051/2021/11 2 felperes közölte, hogy újabb napirendi pontokat tartalmazó javaslatot küldött el valamennyi tagnak. Az ügyvezető azt adta elő, hogy ő és házastársa hivatalos értesítést nem kaptak. A taggyűlés a
- évi mérleg elfogadásáról érvényes határozatot nem hozott, ugyanakkor a napirend kiegészítésére sem került sor, a felperes által javasolt napirendi pontokat nem tárgyalta meg. [3] A felperes a törvényszékhez
- október 7-én benyújtott keresetlevelében annak megállapítását kérte, hogy az alperesi társaság
- szeptember 21-én megtartott taggyűlésén szabályszerűen előterjesztett kérdések napirendre tűzésének mellőzése miatt jogsértés történt. Kérte az alperest új határozat hozatalára kötelezni egyrészt abban a kérdésben, hogy a taggyűlés az ügyvezetői tisztségből Név2t azonnali hatállyal hívja vissza, melynek következtében a vezető tisztségviselői megbízás azonnal megszűnik, másrészt pedig annak kapcsán, hogy a taggyűlés határozza el a cég végelszámolását, a végelszámolás lebonyolításával pedig bízza meg Név4 könyvelőt. Előadta, hogy a tagok közötti viszony megromlott, a társaságot működtetni nem tudják, közöttük számos per van folyamatban. Ő és házastársa a társaság megszüntetésére törekednek, azonban ebben a kérdésben a cég másik két tagjával nem jutottak egyetértésre. Emiatt kívánta a taggyűlés napirendjét az általa javasolt napirendi pontokkal kiegészíteni. Keresete jogalapjaként a Ptk. 3:35-3:
- §-ait, valamint 3:
- §-át jelölte meg. Kiemelte, hogy mivel – a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdésének megfelelően – a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatát az alperes többi tagjával és ügyvezetőjével közölte, a kiegészítésként javasolt napirendi pontokat a jogszabály erejénél fogva napirendre tűzöttnek kellett volna tekinteni, és jogsértés történt azzal, hogy a kiegészíteni javasolt napirendi pontokat a taggyűlés nem tárgyalta meg, a határozathozatalt mellőzte. Arra figyelemmel, hogy az így keletkezett helyzet a határozat hatályon kívül helyezésével nem szüntethető meg, álláspontja szerint a Ptk. 3:
- §-a szerint határozat hozatalát kell elrendelni. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította: Név2nak és házastársának csupán a taggyűlés napján jutott tudomására, hogy a felperes a napirend kiegészítését javasolta. Az ezt a javaslatot tartalmazó levelet a posta részükre nem kézbesítette, míg az e-mailen történő értesítés nem tekinthető hivatalos közlésnek, így nem teljesült a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdésében foglalt az a feltétel, amely szerint a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatot legalább három nappal a taggyűlés előtt kel közölni a tagokkal és az ügyvezetővel. [5] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Határozata indokolásában felhívta a Ptk. 3:35. §-át, 3:37. §
(1)és
(3)bekezdéseit, s hangsúlyozta: a perindítás feltétele, hogy a jogi személy határozatot hozzon; a felperes által előterjesztett kereseti kérelemben csak a már meghozott határozat támadható, arra hivatkozással, hogy az jogszabálysértő, vagy a létesítő okiratba ütközik. A felperes nem jelölt meg olyan alperesi határozatot, melyre vonatkozóan azt állította, hogy jogszabálysértő, vagy a létesítő okiratba ütközik. [6] A Ptk. 3:37. §
(1)és
(3)bekezdései szerinti jogkövetkezmények alkalmazására kizárólag akkor van lehetőség, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a társaság által meghozott határozat jogszabályt sért, vagy létesítő okiratba ütközik, s annak jogkövetkezményét a jogszabálysértés, vagy a létesítő okiratba ütközés súlyához igazítva állapítja meg. Súlyosabb jogsértés esetén a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése alapján a bíróság a határozat hatályon kívül helyezése mellett új határozat meghozatalát rendeli el, ha a jogsértés új határozat meghozatalával hárítható el, míg e §
(3)bekezdése értelmében olyan jogsértés esetén, amely nem jelentős, s nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a jogsértés tényét Győri Ítélőtábla II.Gf.20.051/2021/11 3 állapítja meg; ilyenkor a támadott határozatot nem helyezi hatályon kívül, ezért új határozat meghozatalának elrendelése szóba sem kerülhet. Mindebből következően a jogsértés tényének megállapítása is kizárólag a jogi személy által meghozott határozattal összefüggésben történhet; ilyen határozathozatal nélkül a társaság jogszabálysértő működésével kapcsolatos jogsértés tényének megállapítására a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti perben nincs mód. Megtámadott határozat hiányában fogalmilag kizárt új határozat hozatalát elrendelni; maga a Ptk. 3:37. §
(1)bekezdése is csupán arra utal, hogy a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése miatt a bíróság szükség esetén – a támadott határozat tárgya szerinti – új határozat meghozatalát rendelheti el. A Ptk. 3:37. §
(3)bekezdése pedig arra ad lehetőséget, hogy a bíróság a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését mellőze, így az továbbra is érvényes marad, ami önmagában kizárja új határozat meghozatalának elrendelését. Ezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Jogi álláspontjából következően mellőzte annak vizsgálatát, hogy a felperes szabályszerűen közölte-e a társaság tagjaival és ügyvezetőjével a napirend kiegészítését érintő javaslatát. [7] Az ítélet ellen a felperes fellebbezett; annak megváltoztatását, s kereseti kérelmének megfelelő határozat hozatalát kérte. Kiemelte: a Ptk. 3:190. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatát szabályszerűen tette-e meg. Mivel igazolta, hogy a társaság tagjai elektronikus, illetve postai levél útján a napirend kiegészítési javaslatról értesültek, a jogsértést a törvényszéknek meg kellett volna állapítania, figyelemmel arra, hogy a javasolt napirendi pontok a jogszabály erejénél fogva a napirend részévé váltak, azonban a taggyűlés azokat mégsem tárgyalta. Utalt arra, hogy a Kúria Gfv.VII.30.057/2019/
- számú, a BH2020.
- számon közzétett ítélete szerint a tag által javasolt napirendi pont az értesítés alapján, a jogszabály rendelkezései folytán válik a napirend részévé. [8] Az adott esetben pusztán a jogsértés tényét megállapító döntés nem alkalmas a jogsértő helyzet reparálására, ezért a bíróságnak további döntést kell hoznia annak érdekében, hogy olyan helyzetbe kerüljön, mintha a jogsértés meg sem történt volna. Ezért hivatkozott a Ptk. 3:
- §-ára, mint amely jogsértő helyzet fennállása esetén lehetővé teszi, hogy a bíróság taggyűlés határozat meghozatalát rendelje el, azaz analógiaként az itt írt jogkövetkezményeket alkalmazni kellett volna. A felperes szerint amennyiben az alperesi társaság határozat meghozatalára nem kötelezhető, úgy a törvényszéknek a napirendi pont tárgyalását kellett volna elrendelnie; az ezt tartalmazó döntés a kereseti kérelem keretein belül maradt volna. [9] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletének helybenhagyását kérte; a döntés indokait is osztotta. Rámutatott arra, hogy a Ptk. 3:
- §-a alapján a perindítás feltétele, hogy a jogi személy határozatot hozzon. [10] Az alperes egyidejűleg a törvényszék ítéletének indokolása ellen csatlakozó fellebbezési kérelmet is benyújtott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy a felperes a társaság tagjaival és ügyvezetőjével a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatát szabályszerűen közölte-e. Az ítéletet úgy tartotta szükségesnek kiegészíteni, hogy a felperes a napirendi pontok kiegészítését nem kezdeményezte szabályszerűen, ugyanis részére hivatalos értesítést határidőben nem küldött. Utalt arra, Név2nak és Név2né szül. Név3nak a napirend kiegészítésére irányuló írásbeli javaslatot Győri Ítélőtábla II.Gf.20.051/2021/11 4 tartalmazó levelet a postai szolgáltató nem kézbesítette, az e-mailen történő értesítés pedig nem minősül hivatalos közlésnek. [11] A csatlakozó fellebbezési kérelemre a felperes nyilatkozatot nem terjesztett elő. [12] A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés egyaránt alaptalan. [13] Az ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság helytállóan határozott a kereset elutasításáról; a felperes fellebbezésében hivatkozott érvek döntésének megváltoztatását nem alapozzák meg. [14] Az ítélőtábla egyetért az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Ptk. 3.
- §-án alapuló kereset nem lehet alapos abban az esetben, ha a jogi személy határozatot egyáltalán nem hozott. A bíróságnak nincs felhatalmazása arra, hogy valamely nem tárgyalt, s határozattal el nem döntött napirendre vonatkozóan rendelkezést hozzon (BDT
- 4306.), ezért nincs mód a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésén alapulóan annak megállapítására sem, hogy a napirendi pontok kiegészítésére vonatkozó javaslat megtárgyalásának elmaradása jogszabálysértést valósított meg. [15] A taggyűlési jegyzőkönyvből kizárólag az állapítható meg, hogy a felperes azt közölte, javaslatát elküldte postán és elektronikus levélben is, Név2 ügyvezető viszont azt közölte, hogy házastársával együtt hivatalos értesítést nem kaptak. Az adott esetben tehát a taggyűlés nem hozott határozatot abban a vonatkozásban, hogy a javasolt napirendi pontokat tárgyalja-e. [16] Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a Kúria BH2020.
- számon közzétett ítéletéből kitűnik, az eseti döntés szerinti ügyben a taggyűlés határozott arról, hogy a napirend kiegészítésére vonatkozó indítványok tekintetében a határozathozatalt mellőzi. [17] A csatlakozó fellebbezést érintően a másodfokú bíróság álláspontja az alábbi. [18] A keresettel érvényesített igény elbírálása, a magánjogi jogviták rendezése polgári perben történik. Ennek keretében dönt a bíróság arról, hogy az érvényesített követelés fennálle. A per kereteit a Pp.
- §
(2)alapján megfelelően kijelöli, hogy a bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. [19] Az ítélet részeként az ítélet meggyőző erejét adó indokolásnak is értelemszerűen a perbe vitt követeléshez kell igazodnia. Az adott esetben a kereset amiatt volt alaptalan, mert az alperes nem hozott bíróság által felülbírálható határozatot, így a törvényszék helyesen utalt arra, hogy a jogvita elbírálása szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a felperes szabályszerűen közölte-e a társaság tagjaival és ügyvezetőjével a napirend kiegészítésére vonatkozó javaslatát. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.051/2021/11 5 [20] Mindemellett a másodfokú bíróság a teljesség kedvéért a következőket jegyzi meg : a Ptk. 3:91. §
(1)bekezdése értemében a társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a társaság határozatára, valamint a jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére. E §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg, vagy közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját. Megállapítható, hogy az alperes társaság
- január 15-én kelt társasági szerződése a jognyilatkozat megtételének ezt a módját nem teszi lehetővé. [21] Irányadó, hogy valamely tagnak a napirend kiegészítésével kapcsolatos javaslata olyan egyoldalú jognyilatkozat, amelynek a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése alapján a taggyűlés előtt legalább három nappal a tagokhoz és az ügyvezetőhöz meg kell érkeznie (Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.561/2017/
- ítélete, 16.Cgtf.45.482/2016/
- végzése). A Ptk. 6:
- §-ából következően a távollevők között írásban megtett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel hatályosul, mindemellett viszont a bírói gyakorlat következetes abban, hogy a kézbesíthetetlenség nem eshet a jognyilatkozatot megtévő személy terhére. [22] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §
(1)bekezdése szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája; a bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön a jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A székhelyfogalom része, hogy a társaságnak a székhelyen a postai küldemények zökkenőmentes átvételéről gondoskodnia kell, azért a cég felelősséggel tartozik. (EBH2016.P.3.) A napirendi pont kiegészítést ugyan a Ptk. 3:190 §
(2)bekezdése alapján nem a társaság székhelyére, hanem a tagok és az ügyvezető cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyére kell megküldeni. Azonban az ügyvezető a társaság operatív ügyintéző szerve (Ptk.3:196. §
(1)bekezdése), amelynek a cégnyilvántartásba bejegyzett lakóhelyén szintén biztosítani kell a postai küldemények folyamatos átvételét. Ennek a követelménynek jelen esetben Név2 ügyvezető cím7 sz. címe nem felelt meg. Ennek következményeit jelen perben nem lehet levonni, az esetleges törvénysértő működés orvoslása a Ctv. VI. Fejezetében szabályozott törvényességi felügyeleti eljárásban történhet. [23] Mindezek miatt az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdésére hivatkozással helybenhagyta. [24] Az ítélőtábla a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján a felperest kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 10.000,- Ft másodfokú perköltséget. Ez az összeg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)és
(6)bekezdései szerint meghatározott ügyvédi munkadíjat tartalmazza, azzal, hogy az alperes erre vonatkozó nyilatkozatának hiányában általános forgalmi adót a másodfokú bíróság nem vett számításba. Győr,
- június
- Győri Ítélőtábla II.Gf.20.051/2021/11 6 Dr.Ferenczy Tamás s.k. Dr.Szabó Péter s.k. Dr.Mészáros Zsolt s.k. a tanács elnöke bíró előadó bíró