Kfv.37373/2026/4 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontja alapján nem indokolt, ha a kérelemben előadottak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.373/2026/4. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Bérces Nóra bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: Budapest ... Társasház (felperes címe) A felperes képviselője: Maschefszky és Társai Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe; eljáró ügyvéd: dr. Kovács Zoltán István) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (alperes címe) Az alperes képviselője: dr. Cziráky Gábor kamarai jogtanácsos Az alperesi beavatkozó: alperesi beavatkozó neve (alperesi beavatkozó címe) Az alperesi beavatkozó képviselője: Dr. Sátori és Lutter Ügyvédi Iroda (alperesi beavatkozó képviselőjének címe; eljáró ügyvéd: dr. Sátori Anna) A per tárgya: kereskedelmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálattal támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 14.K.702.754/2025/12. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Kúria III.Kfv.37.373/2026/4 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperesi érdekelt kérelmére Budapest ... Önkormányzat ... 2017. december 12-én kelt határozatában kereskedelmi működési engedélyt adott a Budapest ..., ... szám alatt található ... áruház (a továbbiakban: üzlet) működtetésére. A felperes az üzlettel szemben elhelyezkedő társasházként több alkalommal kezdeményezte ügyfélként történő bevonását a kereskedelmi működési engedélyezési eljárásba és az üzlet működési engedélyének visszavonását. [2] A Kúria eljárásait követően többszörösen megismételt, harmadik közigazgatási eljárásban elsőfokon eljárt Budapest Főváros ... Önkormányzata ... a felperes működési engedély visszavonása iránti kérelmét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 114. §

(2)bekezdése alkalmazásával visszautasította tekintettel arra, hogy a határozat visszavonásának jogszabályi feltételei az egy éven túliságra figyelemmel nem állnak fenn. A visszautasító végzést a másodfokon eljárt alperes helybenhagyta. [3] Az elsőfokú bíróság a 4.K.703.650/2024/

1. számú ítéletével a keresetet elutasította, amely ítéletet a Kúria a Kfv.III.37.188/2025/
2. számú végzésével hatályon kívül helyezett és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Iránymutatásként előírta az elsőfokú bíróságnak, hogy a megismételt eljárásban meg kell vizsgálnia, és a tisztességes bírósági eljárás elvére, valamint az indokolási kötelezettség követelményére tekintettel, kellő részletességgel meg kell indokolnia a felperes kereseti kérelmében szereplő valamennyi, jogilag releváns kérdést. A jogerős ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a 14.K.702.754/2025/
3. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában az egyéves időkorlátból fakadó követelmények vizsgálatával kapcsolatosan rögzítette, hogy az 1/
4. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat értelmében az ügyféli jogállás kifejezett elismerése nem volt előfeltétele annak, hogy a felperes a működési engedély kiadásáról szóló határozat részére történő kézbesítését kérje. Kifejtette – a Kúria Kfv.III.37.188/2025/
5. számú végzésében foglaltakra utalással –, hogy a Ket.
6. §

(2)és

(3)bekezdése értelmében a határozat visszavonásának két konjunktív feltétele közül a határidő megtartása nem teljesült, így ha még bizonyítást is nyert volna, hogy a visszavonás jóhiszeműen szerzett jogot nem sértene, az sem vezethetne – a határidő leteltére tekintettel – a támadott végzés megsemmisítéséhez. A felülvizsgálati kérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak akként történő megváltoztatását kérte a Kúriától, hogy az alperes Kúria III.Kfv.37.373/2026/4 3 másodfokú végzését a Budapest Főváros ... Önkormányzata ... számú elsőfokú végzésére kiterjedő hatállyal semmisítse meg. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság, illetve a hatóságok új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését kérte. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadása alapjául a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontját jelölte meg. [7] A jogkérdés súlya és társadalmi jelentősége körében előadta, hogy amennyiben az eljárt hatóságok és a bíróság jogértelmezése elfogadottá válik és elterjed, úgy bárki, bármikor, akár súlyos jogszabálysértéseket is megvalósítva létesíthet a város közepén egy hatósági engedélyhez kötött nagy áruházat anélkül, hogy a környék lakói az eljárásban ügyfélként legalább azt kontrollálhatnák a létesítés jogszerűségét és a jogaikat védő jogszabályi rendelkezések érvényesülését. [8] Álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy következmények nélkül maradjon az, hogy az eljáró hatóság törvénytelenül nem vonta be ügyfélként, nem vizsgálta az alperesi érdekelt esetében a működési feltételek fennállását. Az ügy a jogait, jogos érdekeit érinthette, ügyfélként azonban nem vehetett részt, jogorvoslati jogot nem gyakorolhatott. Miután elismerésre került az ügyféli jogállása, a jogorvoslat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra került azért, mert az engedélyezéskor is súlyosnak minősülő jogsértés törvénybe foglalt semmissége csak három héttel később hatályba lépett jogszabályban kerül kimondásra, annak ellenére, hogy a hivatkozott kúriai döntés alapján az ügyféli bevonás elmaradása már a Ket. hatálya alatt is olyan súlyos jogsértésnek minősült, amely a határozat megsemmisítését kellett volna eredményeznie. [9] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontra hivatkozással előadta, hogy alapvető eljárási jogának nemcsak, hogy valószínűsíthető, de igazolt sérelme miatt is indokolt az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria III.Kfv.37.373/2026/4 4
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [14] A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége [Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont,
2. ab)alpont] okán kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön túlmutat. A befogadáshoz ebben az esetben az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ezen pontra hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása különösen abban az esetben indokolt, ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, valamint, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.I.35.194/2021/2.). [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint részletes indokolással kell alátámasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében, annak szempontjait érintően. A befogadásra csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmet előterjesztő az eljárási szabályszegés megjelölésén kívül azt is bemutatja, hogy a szabályszegés az ügy érdemi eldöntésére is kihatással volt és annak ténybeli alapja olyan kétséget ébreszt a jogerős ítélet helytállósága tekintetében, amelyről további érdemi vizsgálat nélkül nem lehet állást foglalni (Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.V.35.285/2023/2., Kfv.V.35.008/2024/2., Kfv.V.35.129/2024/2., Kfv.VI.37.900/2024/2.). [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti befogadási ok tekintetében a felperes nem adott elő olyan tényt, körülményt, amely valószínűsítené az egyedi tényállású ügy önmagán túlmutató súlyát, jelentőségét. A jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége azért sem is merülhetett fel, mert a korábbi megismételt eljárásokra adott iránymutatások a jelen ügyre vonatkozóan, egyedi jelleggel, konkrét utasításokat fogalmaztak meg, amelyek meghatározták az eljárás további kereteit és irányát. [17] A felperes az
3. ad)alpontot ugyan megjelölte a felülvizsgálati kérelmében, ugyanakkor a fenti jogszabályi kötelezettség ellenére külön nem indokolta az alapvető eljárási jogainak megsértését. Önmagában a valószínűsíthető és igazolt alapvető eljárási jogának ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozás az
4. ad)alpont szerinti befogadást nem alapozza meg. A Kúria a Kfv.II.37.370/2023/4. számú végzése eljárási kérdés eldöntésére (jogkövetkezmény alkalmazása), a Kfv.III.37.188/2025/6. számú végzése pedig az indokolási kötelezettség követelményének teljesítésére adott iránymutatást, tehát az ügyben felmerülő eljárási kérdésekben a Kúria már korábban iránymutatást adott az elsőfokú bíróságnak, amellyel kapcsolatban a felperes nem vitatta, hogy annak nem felel meg az ítélet, E körben kifogásolta ugyan, hogy a Ket. 114. §

(3)bekezdését az iránymutatás ellenére nem vizsgálta, azonban ennek konkrét indokát (konjunktív feltétel) adta az elsőfokú bíróság. [18] A felperes hivatkozott arra, hogy az 1/

1. számú Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat a visszaható hatály tilalma miatt nem lehet irányadó jelen perben, ezért Kúria III.Kfv.37.373/2026/4 5 az EBH.
3. számú határozatban foglaltak alapján kellett volna elbírálni a kérelmet, amely értelmében a jogorvoslati határidő mindaddig nem nyílik meg, amíg az ügyfél részére a hatósági döntést szabályszerűen nem kézbesítették. Ezzel kapcsolatosan a Kúria rámutat, hogy a jogegységi határozat alkalmazhatóságát a korábbi iránymutatások nem érintették, ezért az ezirányú előadást a Kp.
4. §

(1)bekezdés b) pontjára való hivatkozás és megfelelő – a széleskörű kúriai joggyakorlattal ellentétes állítását alátámasztó – indokolás hiányában nem lehetett vizsgálni. [19] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [20] A felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontja alapján nem indokolt, ha a kérelemben előadottak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [21] A végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp. 112. §

(2)bekezdése, Kp.

1. § d) pontja]. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp.
2. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. június
2. Dr. Kovács András s.k. tanácselnök, előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő