Gf.20085/2025/6 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Okszerűen tekintette az elsőfokú bíróság a franchise szerződés felmondásának a franchise-ba vevő alperes e-mail útján megküldött azon nyilatkozatát, amiben arra hivatkozott, hogy a cég anyagilag kimerült, sem szándéka, sem módja nincs

1. január 2-tól kinyitni az üzlethelyiséget, célja a szerződéses jogviszony lezárása azzal, hogy a beruházások, ingóságok elszámolása történjen meg a felek között, különösen arra a tényre figyelemmel, hogy január 3-án az alperes az üzlethelyiséget a benne levő berendezésekkel, eszközökkel, leltárral a felperes birtokába adta. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.II.20.085/2025/6/I. A felperes: Felperes1 (cím2) A felperes képviselője: dr. Bőcs Annamária ügyvéd (cím7.) Az alperes: Alperes1 (cím1) Az alperes képviselője: Szilvágyi Ügyvédi Iroda (cím8; ügyintéző: dr. Szilvágyi Attila ügyvéd) A per tárgya: bánatpénz, kötbér megfizetése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 15.G.40.035/2024/
2. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: alperes,
3. sorszám Ítélet Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.085/2025/6/I. 2 Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000,(háromszázezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 1.246.291,- (egymilliókettőszáznegyvenhatezer-kettőszázkilencvenegy) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket 60 napon belül az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illeték bevételi számlájára. Az ítélőtábla tájékoztatja az alperest, hogy az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni jelen bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett alperes adószámát. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes mint franchise rendszergazda, valamint a társaság1 mint franchise partner között franchise szerződés jött létre abból a célból, a franchise partner az központ1ban saláta éttermet üzemeltessen. A társaság1 jogelődje, a társaság2, valamint az központ1 tulajdonosa között
4. július 9-én jött létre az üzlethelyiségre bérleti szerződés, mely szerint a bérlő feladata volt a salátabár beüzemeléséhez szükséges munkálatokat saját költségén elvégezni, az üzemeltetéssel kapcsolatos hatósági engedélyeket, hozzájárulásokat beszerezni. Utóbb a franchise szerződés felei, valamint az újonnan alakult alperesi társaság abban állapodtak meg, hogy a társaság1 átadja a franchise szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket az alperesnek, továbbá biztosítják részére ugyanezen üzlethelyiségben az üzemeltetés lehetőségét. [2] Ezen előzményeket követően a felperes mint franchise rendszergazda, valamint az alperes mint franchise partner között
5. október 21-én jött létre öt éves időtartamra a fenti település1i üzlethelyiségre vonatkozó franchise szerződés azzal, hogy ezen időtartam elvileg elegendő a franchise szerződéshez kötődő beruházások, tőkebefektetések megtérülésére. [3] A szerződés által az alperes jogosulttá vált a franchise rendszer működtetésére, a Felperes1 know-how arculat és jelleg hasznosítására, önálló vállalkozásban saját hasznára és kockázatára. A felperes vállalta, hogy a rendszer működésére az alperest betanítja, a szükséges szakmai ismeretekre kiképzi, melynek része a rendszerre vonatkozó kereskedelmi ismeretek, a termékek főbb jellemzői, marketing- és reklámismeretek, arculat, vevőismeret és kiszolgálás. A felperes vállalta továbbá az alperes által alkalmazandó munkatársak szakmai betanítását, képzését, használt és forgalmazott alapanyagok és élelmiszerek áruismeretét és használatát. Az alperes vállalta, hogy a gazdasági tevékenységet a kijelölt üzlethelyiségben végzi. Amennyiben az üzlethelyiséget bérli, úgy kötelezettséget vállalt a bérleti szerződésnek a franchise szerződéssel történő kompatibilissé tételére, melyre vonatkozóan bérbeadói igazolást kellett beszereznie. Az üzlethelyiség kulcsrakész kialakítása az alperes feladata volt, Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.085/2025/6/I. 3 annak költségeit neki kellett viselnie. A felperes vállalta, hogy az induló árukészlet biztosításához az előírt árukészlet beszerzésében alperest támogatja, továbbá biztosítja és megvalósítja azokat a jogi és kereskedelmi hátteret, ami az üzemeltetéshez szükséges a Franchise Szabályzatban foglaltak szerint. A szerződés az induló árukészlet megvásárlásán túl alperes kötelezettségeként jelölte meg, hogy a szerződés előírása szerinti konyhai eszközöket beszerzi saját költségén. [4] A szerződés 4.§-ban az alperes kötelezettséget vállalt a belépődíjból, forgalmi jutalékból, és brand-fejlesztési díjból összetevődő – vissza nem követelhető - franchise díj megfizetésére. Az egyszeri díjként megfizetendő 5.000.000 Ft+ áfa összegű belépődíj ellenében a felperes biztosította egy jól működő franchise rendszer tagságát, az elismert goodwill használatát, a védjegy használatának a jogát, a rendszer alapját képező know-how használatát, továbbá az üzlet műszaki terveinek ellenértékét, a Felperes1 Franchise Szabályzat és Arculati Szabályzat ellenértékét, építési tanácsokat, kereskedelmi segítségnyújtást, gazdasági és jogi háttér biztosítását a rendszer működése számára, tanácsadást. Az alperesnek ezen szolgáltatások ellenében, a franchise rendszerben való működés ellenértékeként a tárgyhónapot megelőző adózás nélküli nettó árbevétel 4%-a + áfa mértékű havi forgalmi jutalékot, továbbá – átalánydíjként, a felperes országos és területi szinten végzett koordinációs és irányító tevékenységének a finanszírozása céljából - a tárgyhónapot megelőző adózás nélküli nettó árbevételének 1%-a + áfa mértékű brand-fejlesztési díjat kellett fizetnie (a szerződés 4.1-4.3 pontja). [5] A szerződés felmondására csak írásban, valamelyik fél súlyos szerződésszegése miatt kerülhetett sor. A határozott idő alatt a szerződést szerződésszegésen kívüli okból kizárólag 15.000.000,- Ft összegű bánatpénz megfizetése mellett lehetett felmondani (15.
6. pont). Az alperes abban az esetben volt jogosult a szerződés felmondására, ha a felperes a rendszer átadására és betanítására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, továbbképzésnek írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget, a rendszer működésével kapcsolatosan vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, védjeggyel, know-how-val, kereskedelmi névvel súlyosan visszaél, harmadik személynek olyan joga van a rendszeren, ami alperest akadályozza a működésben, felperessel szemben felszámolási eljárás kerül elrendelésre, ha a szerződés területi hatályra vonatkozó rendelkezéseit megsérti (15.
7. pont) [6] A felek a szerződés 14.
8. pontjában kikötötték, hogy az alperes mulasztásonként 50.000,- Ft összegű kötbér fizetésére köteles, amennyiben a szerződésből származó bármely kötelezettségét késedelmesen vagy nem szerződésszerűen teljesíti. [7] A felek abban is megállapodtak, hogy a szerződés bármely okból történő megszűnése esetén az alperes köteles a Felperes1 Franchise Szabályzatot és Arculati Szabályzatot, valamint egyéb dokumentumokat a felperes részére visszaszolgáltatni, másolati példányt sem tarthat meg (16.1.a pont). Ezen túl a felek kötelesek egymással elszámolni, melynek során az alperes a kifizetett franchise és egyéb díjakat díjakat nem követelheti vissza (16.2.b pont) [8] A peres felek, valamint a társaság1 a létrejött franchise szerződésre tekintettel ugyanazon a napon, azzal azonos időtartamra üzemeltetési szerződést kötöttek, melynek I.1.
9. pontjában rögzítették, hogy a társaság1 már jogosulttá vált a franchise szerződés tárgyát Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.085/2025/6/I. 4 képező központ1ban lévő üzlethelyiség használatára bérleti jogviszony alapján. Rögzítették, hogy a franchise szerződés megszűnése időpontjában az üzemeltetési szerződés is hatályát veszti(III.1.pont) Abban is megállapodtak, hogy az üzemeltetési szerződés bármely okból történő megszűnése esetén az alperes a bérleményt 30 napon belül rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint átadás-átvételi jegyzőkönyvvel rögzítve a társaság1 részére átadja (VII.3.pont). [9] A felperes, valamint a társaság1 szavatolták, hogy a bérleti szerződés rendelkezései a franchise rendszer szerinti előírásoknak mindenben megfelelnek. A szerződés I.1.
10. pontjában a társaság1 vállalta, hogy a bérleményt a franchise rendszer előírásai szerint étterem céljára legkésőbb
11. október 31-ig kialakítja, a szükséges berendezésekkel és felszerelésekkel feltölti annak érdekében, hogy az alperes, mint új franchise partner a franchise rendszer keretében működő éttermet üzemeltetni tudja. A felperes és a társaság1 vállalta, hogy a bérbeadó felé eljár az üzlet átadása érdekében, bérbeadó jóváhagyása esetén a döntésről az alperest egy napon belül igazolható módon tájékoztatják és a társaság1 a bérleti jogviszonyból eredő valamennyi jogot és kötelezettséget átadja az alperesnek (II/
12. pont). Az alperes vállalta, hogy az étterem kialakításával és berendezésével kapcsolatos kivitelezési kötelezettségeket, a leltár szerinti ingóságokon túl a társaság1 részére megtéríti, a beruházás ezzel az alperes tulajdonába kerül. A felek megállapodtak, hogy amennyiben a franchise szerződés vagy az üzemeltetési szerződés a felperes vagy a társaság1 érdekkörében felmerült okból megszűnik, akkor ők a beruházások könyv szerinti értékét az alperesnek egyetemlegesen megtérítik (II/3.pont) Az alperes vállalta, hogy a bérleti jogviszony átruházásának időpontjáig a bérbeadó által a társaság1 felé kiszámlázott bérleti díjat, továbbá a franchise szerződés megszűnéséig, de legfeljebb
13. december 31-ig a konyhai eszközök beszerzéséhez kapcsolódó 12.540.000,- Ft összegű kiadást megfizeti (II/4.c pont) [10] A felek között szintén
14. október 21-én egy külön megállapodás is létrejött, amelyben az üzemeltetési szerződésben az alperes által vállalt 12.540.000,- Ft fizetési kötelezettség részleteit rögzítették. [11] A felperes az alperesi kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételéhez szükséges bejelentést
15. október 21-én a település1i jegyzőhöz benyújtotta, azonban az engedély megszerzéséhez szükséges volt az ingatlan tulajdonosától, az társaság3-től (továbbiakban: társaság3), egy nyilatkozat kiadása vagy a bérleti szerződés módosítása annak igazolására, hogy az alperes jogszerűen használja az üzlethelyiséget. Az alperes a hatóság ezen felhívásainak nem tudott eleget tenni. A társaság1 és a bérbeadó társaság3 közötti tárgyalások a bérleti szerződés módosításával kapcsolatosan elhúzódtak. A társaság1 által végzett kivitelezési munkák késedelme miatt a
16. október 31-i vállalt határidőhöz képest az alperes végül
17. november 8-án tudta megnyitni az éttermet, mely időpontig a NÉBIH engedélyét élelmiszerek forgalmazására beszerezte. [12] A felek között
18. november végéig az üzlet üzemeltetésével, hatékonyabb működtetésével kapcsolatos szakmai, üzletviteli egyeztetések folytak, majd az alperes törvényes képviselője a felperesnek címzett
19. november 25-i levelében jelezte, hogy a további működtetéssel összefüggésben gondjai vannak: egyrész magánéleti, másrészt pénzügyi, gazdasági problémái miatt elbizonytalanodott abban, tudja-e folytatni az étterem üzemeltetését. Arra hivatkozott, hogy a családjával nagyon rövid időt tud eltölteni üzleti elfoglaltságai miatt, ezen túl egy fitnesz céget is működtet, amit nem hanyagolhat el az Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.085/2025/6/I. 5 étterem üzemeltetése miatt. Kitért arra is, hogy nem várt költségei merültek fel az üzlet megnyitásával kapcsolatosan, a beruházásra a pénzügyi tartalékai elfogytak, a bevételekből ezeket nem fogja tudni pótolni. Nem várt kiadásai merültek fel, amelyekkel az előzetes üzleti tervben nem tudott kalkulálni, ezek a kalkulált 15 milliós beruházási összeg feletti kiadásokat jelentik. Komoly problémát jelent, hogy ezen kiadásokkal szemben a bevételek csak harmadát, negyedét jelentik annak, ami a rentábilis működéshez szükséges lenne, 1-2 hónap alatt ezt megemelni nem fogja tudni, a működést nem fogja tudni finanszírozni, miközben ahhoz, hogy az üzletet fel tudja pörgetni, további reklámok, hirdetések lesznek szükségesek, amelyek ugyanakkor további kiadásokat jelentenek. Problémát jelent továbbá az név1 felé fizetendő bérleti díj összege és az is, hogy azóta sem sikerült a működési engedélyt beszerezni. Közölte: „erős az elhatározásom abba az irányba, hogy kezdjünk el egyeztetni a franchise jog visszaadása kapcsán”. [13] A levél nyomán a felek és a társaság1 képviselője
20. december elején személyes megbeszélést tartottak a működés további lehetőségeiről, három variációt felvázolva. Az első szerint az alperes befektetőt keres, akivel vagy együtt fogja működtetni a boltot, vagy az kivásárolja az alperest az üzletből. A másik elképzelés az volt, hogy a felperes vagy a társaság1 fog befektetőt keresni az alperes számára és majd ők állapodnak meg a további közös együttműködés feltételeiről. A harmadik eshetőség az volt, hogy alperestől az üzemeltetési feladatot, a bolt működtetését a társaság1 átveszi, az alperes pedig egyfajta befektetői partnerként benne marad az üzletben. Ebben az esetben alperes és a befektetője, mint beruházó, aki a tárgyi eszközöket biztosítja a működéshez, marad az üzletben, míg a működtetéssel, üzemeltetéssel, az operatív feladatok intézésével kapcsolatos munkákat a társaság1, mint üzemeltető veszi át. A felek abban állapodtak meg, bármelyik variáció valósul meg, a későbbiekben ennek a részleteit megállapodásban ki kell munkálni. [14] Az alperes a
21. december 5-i levelében jelezte a felperesnek és a társaság1 Kft-nek, hogy megvan a befektetője, aki beszáll mellé az üzletbe, felperes és a társaság1 részéről pedig üzemeltetési segítségnyújtás valósulna meg. Az alperes ebben a levélben, majd a december 13-i levelében is jelezte, ahhoz, hogy a befektető belépjen az üzletbe, szükség van a működési engedélyére, haladéktalanul szerezzék be az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását. [15] A társaság1 az alperes fenti tájékoztatása alapján, mint új üzemeltető
22. december 9-én az élelmiszerforgalmazás iránti kérelmet nyújtott be a NÉBIH-hez, aki december 11-én az engedélyt neki megadta, egyidejűleg az alperes részére korábban kiadott engedélyt visszavonta. [16] A társaság1 az társaság3 részéről megküldött bérleti szerződés módosítást ugyan
23. november 25-én aláírta, azonban adminisztrációs hiba miatt azt a bérbeadónak aláírás céljából hetekig nem küldte vissza, így az ingatlan tulajdonos csak
24. december 18-án írta alá a szerződés módosítását, ami szükséges volt alperesnek a működési engedélye beszerzéséhez. [17] Az alperes a felperesnek
25. december 19-én írott levelében jelezte, a bérleti szerződés korábbi módosításának hiányában, miután az csak az előző napon történt meg, a befektetője a befektetési szándékától elállt, így az ő segítségével nem fogja tudni tovább Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.085/2025/6/I. 6 működtetni az üzletet. Megismételte, hogy az előzetesen kapott üzleti tervhez képest a költségei nem várt mértékben megemelkedtek, így már nem maradt forrása az üzlet működtetésére, december végéig tudja a negatív eredményt finanszírozni. E helyzet kialakulásában a felperesnek a nem kidolgozott és nem kielégítő tájékoztatás miatt jelentős felelőssége van, ilyen körülmények között nem volt előre tervezhető a beruházás költségoldala. Valamennyi plusz költséggel ugyan számolt, de nem akkorával, mint ami az üzleti tervhez képest megvalósult. Az alperes közölte, a társaság működése ellehetetlenült,
26. január 2-án nem fogja tudni kinyitni az üzletet. Kérte, hogy az üzlet üzemeltetését vegyék át, aminek feltétele, hogy az ő tulajdonába került ingóságokat, beruházásokat a felek elszámolják és megegyezzenek a kártalanítás feltételeiről. Jelezte, továbbra is próbál befektetőt keresni, illetőleg felajánlja a társaság átadását, ami a legelőnyösebb és leggyorsabb elszámolási mód lenne. Az alperes másnapi levelében egy összeállított táblázatot küldött a felperesnek és a társaság1 Kft-nek, amiben 22.670.393,- Ft megtérítését kérte. [18] A társaság1 a
27. december 23-i levelében tudomásul vette, hogy az alperes az üzemeltetést megszünteti, a szerződést felmondja, a jelzett
28. január 2-i időponttól megpróbál gondoskodni az üzlet további üzemeltetéséről. Figyelemmel a váratlan bejelentésre, továbbá a karácsonyi és szilveszteri ünnepekre, az operatív üzemeltetési feladatok megszervezése komoly nehézséget jelent, ezért időt kért a felek közötti elszámolásról való egyeztetésre. [19] Az alperes a
29. december 24-i levelében jelezte, hogy korábban nem arról írt, hogy nem kívánja folytatni a működtetést, illetőleg nem mondta fel a szerződést, ugyanakkor az üzemeltetést csak az elszámolás tényleges megtörténte vagy erre vonatkozó megállapodás után adja át. A társaság1 a december 25-i levelében közölte, az alperes december 19-i levele a szerződés felmondására irányult, ezt ő így értelmezte, továbbá kérte a már esedékessé vált számlatartozások kifizetését. Jelezte egyidejűleg, hogy mindezek mellett hajlandó az alperessel – a felperest bevonásával – a pénzügyi elszámolásra. Az alperes december 31-i levelében megismételte, az üzemeltetés átadásának feltétele a felek közötti elszámolás létrejötte, addig az üzletet üzemelteti, amire a társaság1 aznap írt levelében az értetlenségét fejezte ki, miután a működésének ellehetetlenülésére maga alperes hivatkozott, és engedélye sincsen az üzemeltetésre. [20] Az alperes a Váci Járásbíróság előtt keresetet nyújtott be a felperes és a társaság1 ellen az üzemeltetési szerződésből és a külön megállapodásból eredő 14.831.549,Ft egyetemlegesen fennálló, és a társaság1 Kft-t önállóan terhelő 8.306.126,- Ft tartozás megfizetése iránt. Ez utóbbi tétel tartalmazza az alperes által megfizetett bruttó 6.350.000,- Ft franchise belépési díj visszatérítését kártérítés jogcímén. A per jelenleg is folyamatban van. [21] A felperes módosított keresetében 15.000.000,- Ft bánatpénz, 50.000,- Ft kötbér, 422.744,- Ft forgalmi jutalék, 105.889,- Ft brand jutalék , összesen 15.578.633,- Ft, az ezen összegek után
30. december 20-tól számított törvényes mértékű késedelmi kamat, valamint perköltség -ezen belül 15.448,- Ft költségátalány – megfizetésére, valamint a Franchise Szabályzat és Arculati Szabályzat eredeti, illetve másolati példányban történő visszaszolgáltatására kérte az alperest kötelezni. Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.085/2025/6/I. 7 [22] Arra hivatkozott, hogy a szerződéskötést megelőző tárgyalások alapján az alperes tisztában volt azzal, hogy a franchise szerződés, az üzemeltetési szerződés és a megállapodás aláírásával milyen üzletbe vág bele, az milyen előkészítő munkákkal és költségekkel jár továbbá milyen kockázatokat hordoz magában. Az alperes tisztában volt a kivitelezés ütemével is, a kiállított számlákat befogadta és megfizette, az azok szerinti teljesítést nem vitatta. A felek között a polgári törvénykönyvről szóló
31. évi V. törvény (Ptk.) 6:
32. § szerinti franchise szerződés jött létre. Az alperes
33. november 16-i és 18-i leveleiben még úgy nyilatkozott, a vállalkozást folytatni szeretné, s csak a november 25-i emailjében kezdeményezte - váratlanul - a franchise visszaadását. A szerződés felmondása előtt az alperes nem szólította fel a felperest, felperesi szerződésszegő magatartásra nem utalt. A
34. december 19-i felmondást a felperes tudomásul vette,
35. január 3-án a társaság1 átvette a bolt üzemeltetését az alperestől. A felperes viselte a
36. november havi marketing és beszerzési költségeket, amivel a felek még nem számoltak el. Az alperes felmondást követően erre vonatkozó szerződési kötelezettségét megszegve nem adta vissza a Franchise Szabályzat és Arculati Szabályzatot a felperesnek. [23] Álláspontja szerint az alperes a Ptk. 6:
37. § és a franchise szerződés 15.
38. pontja értelmében köteles a 15.000.000,- Ft bánatpénz megfizetésére, mert a határozott idő alatt szerződésszegésen kívüli okból mondta fel azt. E magatartás a Ptk. 6:
39. § szerinti szerződésszegést valósított meg, az azzal okozott kárt az alperes köteles megtéríteni. A franchise szerződés 4.
40. és 4.
41. pontja alapján követelte a
42. november-december havi forgalmi jutalékot 161.095,- Ft + 261.649,- Ft, továbbá a brand-fejlesztési díjat 40.476,- Ft + 65.413,- Ft (összesen 528.633,- Ft) összegben. A 50.000,- Ft kötbér-követelését a Ptk. 6:
43. §-ára és a szerződés 14.
44. pontjára alapította. [24] Előadta, hogy a szerződés megszűnésével a szerzői- és iparjogvédelmi jogok tárgyai, a védett ismeretre vonatkozó felhasználási, hasznosítási, használati jogosultság megszűnik, az alperes ezért a szerződés folytán birtokába került ingóságok visszaadására köteles. [25] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte azzal, hogy a forgalmi jutalékot és a marketing beszerzéssel kapcsolatos költséget elismerte. [26] Előadta, hogy amennyiben ehhez viszontkereset előterjesztése szükséges, akkor viszontkeresetben kéri, hogy a bíróság állapítsa meg a felek között
45. október 21-én létrejött franchise szerződés
46. december 16-i lehetetlenülését, másodlagosan a franchise szerződés
47. január 3-án közös megegyezés útján történt megszűnését. [27] Állította, hogy
48. december 19-én a szerződést nem mondta fel, viszont a szerződés a társaság1 és a felperes magatartása miatt már korábban ellehetetlenült azáltal, hogy a társaság1 az alperes tudta és beleegyezése nélkül
49. december 9-én kérelmet nyújtott be a NÉBIH-hez, ami alapján az alperes engedélyét visszavonták és a társaság1 részére
50. december 16-i hatállyal az engedélyt megadták. Mivel az 57/
51. (V.7.) FVM rendelet
52. melléklete
53. pontja alapján a meleg- és hidegétel kiskereskedelmi forgalomba hozatalához élelmiszerforgalmazási külön engedély szükséges és tőle ezt visszavonták, ezt követően már nem tudott eleget tenni a szerződéses feladatának. Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.085/2025/6/I. 8 [28] Előadta, hogy az engedély visszavonása iránti kérelmet a társaság1 Kft már
54. december 4-én aláírta, s amikor a NÉBIH-től az engedély visszavonását kérelmezte, akkor az alperes még egy potenciális befektetővel tárgyalt, akinek a segítségével az üzemeltetést folytatni tudta volna. Az engedély visszavonásával mind felperes, mind a társaság1 szerződésszegést követett el, a szerződés teljesítését ellehetetlenítették, a szerződés a Ptk. 6:
55. §