A határozat elvi tartalma: Halált okozó testi sértés büntetéskiszabási szempontjai. Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.29/2022/
- A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Győrött,
- április
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A testi sértés bűntette miatt Terhelt1 ellen indult büntetőügyben a Tatabányai Törvényszék
- február
- napján kihirdetett 3.B.220/2021/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az ítélet kelte helyesen:
- február 23., továbbá az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összege 655.335,- (hatszázötvenötezerháromszázharmincöt) forint. A másodfokú eljárásban felmerült 9.400,- (kilencezer-négyszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére Terhelt1 vádlott köteles. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság Terhelt1 vádlott bűnösségét testi sértés bűntettében [Btk.
- §
(1)és
(8)bekezdés II. fordulat] állapította meg, és ezért őt 3 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a büntetésből feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, a bűnjelek kiadásáról és a bűnügyi költségről. A magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az ügyész a vádlott terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás alkalmazása érdekében, míg a vádlott és védője a büntetés enyhítése céljából jelentett be fellebbezést. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.19/2022/2-I. számú átiratában a megyei főügyészség fellebbezését fenntartva az ítélet megváltoztatását, a büntetés súlyosítását indítványozta. Rámutatott arra, hogy a felülbírálat terjedelme a Be. 590. §
(3)bekezdése alapján korlátozott. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott enyhítő szakasz felhívása szükségtelen volt, ugyanis a törvényszék a büntetési tételkeret középmértékétől tért el. Álláspontja szerint az ítélet tényállásának
- és
- bekezdéseiben szereplő, a sértett testalkatára vonatkozó részletek feltüntetése helytelen, ugyanis ezeket a vád nem tartalmazta. Indítványozta továbbá az ítélet bevezető részében a dátum helyesbítését. [4] A védő fellebbezésének írásbeli indokolásában a vádlott beismerő nyilatkozatára és arra hivatkozott, hogy a cselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el, mely alatt az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetéséig a leghátrányosabb kényszerintézkedést szenvedte el a vádlott. Kitért arra, hogy a sértett 300 kilométeren, több órán keresztül történő szállítása is Győri Ítélőtábla III/P.Bf.29/2022/5/II 2 közrehathatott a halálos eredmény bekövetkeztében, mely miatt a vádlott felelőssége nem állapítható meg teljes mértékben. [5] A nyilvános ülésen az ügyész és a védő az írásban tett nyilatkozatát fenntartotta. [6] A bejelentett fellebbezéseket az ítélőtábla nem találta megalapozottnak. Az ügyészség helyesbítésre irányuló indítványa helytálló. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság a Be.
- §
(3)bekezdése alapján bírálta felül, ugyanakkor megállapította, hogy olyan eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú bíróság ítéletének törvényességét megkérdőjelezné, nem merült fel, így a felülbírálat körében az 590. §
(3)bekezdés, valamint az 580. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a tényállás megalapozottsága nem vizsgálható. Itt utal a bíróság arra, hogy a tényállásban megállapított, de a vádban nem szereplő, a sértett testalkatára vonatkozó részletek a vád tárgyává tett tényállás alapján sem vizsgálható. A másodfokú bíróság ezért a tényállást érintetlenül hagyta. Az egyszerűsített felülvizsgálat körébe tartozó kérdésekről az elsőfokú bíróság törvényesen határozott, leszámítva azt, hogy a bűnügyi költség összege nyilvánvaló elírási hiba folytán helyesbítésre szorul. Az ítélőtábla a büntetés kiszabása körében tett elsőfokú bírósági megállapításokat helytállónak találta, kellően értékelte a vádlott megbánását, beismerő vallomását, a halálhoz vezető folyamat részben diagnosztikus tévedését. Helyes a súlyosító körülmények felsorolása is. Itt jegyzi meg a másodfokú bíróság, hogy a védő eljárás elhúzódása miatti enyhítő körülmény figyelembevételére vonatkozó indítványa megalapozatlan. [8] Összegezve, az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetéskiszabási elvekkel, azokat helytállónak találta, így mind az ügyész, mind pedig a vádlott és védő büntetés súlyosítására illetőleg enyhítésére vonatkozó indítványa kellő alappal nem bírt. [9] Egyetértve az ügyészség indítványával, az enyhítő szakaszra vonatkozó jogszabályi hivatkozást a Btk. 82. §
(1)és
(2)bekezdés c) pontját mint szükségtelent mellőzte. [10] Észlelte ugyanakkor az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet fejrészében a keltezést helytelenül jelölte meg, és azt a tényeknek megfelelően javította. [11] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozatát a Be. 599. §
(1)bekezdés szerinti nyilvános ülése a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján a fenti helyesbítésekkel helybenhagyta. Határozatát a Be. 605. §
(4)bekezdése értelmében röviden indokolta. Győr,
- április
- Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke dr. Polgár András sk. előadó bíró Szalainé dr. Joánovits Krisztina sk. bíró Győri Ítélőtábla III/P.Bf.29/2022/5/II 3 A Tatabányai Törvényszék
- február
- napján kelt 3.B.220/2021/
- számú ítélete a másodfokú bíróság végzésében foglalt pontosításokkal
- április
- napján jogerőre emelkedett. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke