Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.149/2020/7/I. szám A Győri Ítélőtábla a Strasser Ügyvédi Iroda (cím3., eljáró ügyvéd: dr. Strasser Tibor) által képviselt (cím2.) felperesnek a dr. Gál Zoltán ügyvéd (cím4.) által képviselt alperes-e (cím1.) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 5.P.20.493/2020/11/I. számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy a felperes 15 napon belül 190.500,- (Egyszázkilencvenezer-ötszáz) Ft perköltséget az alperes kiadója egyéb (Helység5, .) javára köteles megfizetni. Köteles a felperes az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni az állam javára 48.000,- (Negyvennyolcezer) Ft fellebbezési illetéket. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperesi kiadó egyéb (Helység5, .) javára 133.350,- (Egyszázharmincháromezer-háromszázötven) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.149/2020/7/I 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes alapítója,
- november 3-ig tagja, 2020 júliusában pedig a peradatokból meg nem állapítható időponttól kezdődően másodmagával munkavállalója volt a
- július 22-én alapított, Magyarország, Helység2/3, székhelyű, Korlátolt Felelősségű Társaság 2-nak, amely
- május 5-én közbeszerzési megbízási szerződést kötött Település1 Város Önkormányzatával. Az önkormányzat nevében B.Cs polgármester járt el a koronavírus okozta veszélyhelyzetre tekintettel meghozott kormányrendeleten alapuló jogköre alapján. A felperest vezető tisztségétől eltiltották, ennek részletei a peradatok alapján nem állapíthatóak meg. Az e.....hu weboldal internetes sajtótermék, melynek impresszuma szerint a kiadó, a kiadásért és a szerkesztésért felelős személy egyéb. Az e....hu internetes sajtótermék portálján
- július 1-jén „Az ellenzék bizonyított Település1-ön: a város érdekeit nézték és nem engedtek a m.-s polgármesternek” címmel megjelent cikk jelent meg a következő tartalommal: „Nem járt sikerrel a M. elnöksége által is támogatott politikai leszámolásban B.Cs. polgármester, sőt, az ellenzékiek győzelmet arattak az önkényes m.-s ármánykodásai fölött. Kisebbségbe került Település1-ön a polgármester, miután az ellenzék kettészakadt, a ...-tömb pedig a F.-el együtt csökkentette B.Cs hatalmát. Mint ismert, B.Cs polgármesterként a veszélyhelyzet alatt 70 határozatot és 12 rendeletet alkotott, ezeket felülvizsgálta a képviselő-testület. B.Cs saját hatáskörében eljárva
(1)nevezte ki a L.J-hoz köthető Kft2. (sic!)
(2)közbeszerzési tanácsadónak, úgy, hogy a hétfői ülés napján elérhető hivatalos céginformációs adatbázis szerint L.J cégvezetéstől eltiltott személy.
(3)A képviselők elküldték Település1-ről a több, mint kétesnek tartott Cég1
(4)köthető közbeszerzési szaktanácsadó céget. A testület arról is döntött, hogy a jövőben F.Z-n gazdasági alpolgármester képviselje Település1 Városát a S. SDI összefüggő tárgyalásokon. Korábban is Település1 volt alpolgármestere dr. P.Gy volt a város megbízottja. BCs 9 hónap alatt elvesztette Település1 területének ötödét és viselkedése miatt egyes becslések szerint Település1 30-40 milliárd forinttól esett el. A képviselők ezzel nyomatékot adtak korábbi ellenérzésüknek, hiszen B.mellett tanácsadója, B.M, aki ahogy azt korábban megírtuk, a település2-i M.L.barátja képviselte a várost. A képviselők felmondták azokat a megbízási szerződéseket, amikről korábban nem kaptak értesítést, beszámolót és B.Cs a saját hatáskörében, de az önkormányzat nevében kötötte azokat.
(5)B.Cs folyamatos bomlasztását nem tűrte tovább a képviselő-testület, így nem került napirendre az L-s és a .. alpolgármester leváltása és az ellenük B. koholt vádjaira épülő fegyelmi eljárás sem, vagyis a politikai leszámolást megakadályozta az ellenzék. A költségvetés módosításával lekorlátozták B. saját hatáskörében köthető megbízások értékét, miután a veszélyhelyzetet kihasználva, f.-es módszerekkel módosította a saját magára vonatkozó korlátozásokat, így kvázi korlátlan pénzmennyiség felett dönthetett. 200 ezer forintban maximalizálta a testület a saját döntési jogkörben szabható kifizetéseket. Település1-nek nem kellett megélnie azt a politikai szégyent, amit a momentumos polgármester önkényesen ragasztott volna rá, hiszen az ellenzékiek a város érdekeit tartották szem előtt és megálljt parancsoltak a F. eszközeit előszeretettel alkalmazó B.nak”. A felperes 2020. július 23-án kelt, az alperesi szerkesztőségnek 2020. július 27-én kézbesített kérelmében az
(1)-
(5)alatt megjelölt közlésrészletekkel kapcsolatban sajtó-helyreigazítást Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.149/2020/7/I 3 kért arra hivatkozva, hogy azok részben valótlan tényállításokat fogalmaznak meg, részben valós tényeket hamis színben tüntetnek fel. A kérelem eredménytelenségét követően a felperes 2020. augusztus 11-én terjesztette elő a 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 12.§
(1)és
(2)bekezdésére, valamint a
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- § -
- §-ára alapított kereseti kérelmét, amiben az
(1),
(2)
(4)és
(5)alatti közlésrészletekkel kapcsolatban az alábbi sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte az alperest kötelezni az o.....hu portálon: „Helyreigazítás Az e.....hu portálon
- július 1.-án közzétett „Az ellenzék bizonyított Település1-ön: a város érdekét nézték, és nem engedtek a momentumos polgármesternek” címmel megjelentetett cikkel kapcsolatosan részben valótlanságok miatt, részben valóságok hamis színben történő feltüntetése történt. B.Cs polgármester nem önhatalmúlag, hanem törvényes lehetőségként zárta le azt a pályázatot, amelyben az Kft
- pályázata volt a legeredményesebb és ez a szerződés érvényesen nem került cikkünk megjelenéséig érvényesen felmondásra. dr.L. J. egyébként nem rendelkezik befolyással az Kft4-ben, tekintettel arra, hogy dr. L.J az Kft.2 Kft-nek sem tulajdonosa, sem vezető tisztségviselője, csak munkavállalóként lát el feladatokat. A Cég1 nem tekinthető kétes vállalkozásnak, tekintettel arra, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, adóbevallási kötelezettségeinek pontosan eleget tesz, a gazdasági társasággal szemben semmilyen jogi eljárás nincs folyamatban.” A kereseti kérelem tényállási részében a felperes valamennyi, a pert megelőző sajtóhelyreigazítási kérelmében sérelmezett cikkrészletet meghivatkozta mint valótlan, illetve a valóságot hamis színben feltüntető tényállítást. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.149/2020/7/I 4 Az elsőfokú bíróság a
- sorszám alatti végzésben a Pp.
- §
(6)bekezdésére hivatkozva hiánypótlásra hívta fel a felperest többek között arra tekintettel is, hogy a keresetlevél jogi érvelése a m....hu internetes portált jelölte meg a sajtó-helyreigazítás közzétételének helyéül. A felperes az 5. sorszám alatti, Keresetpontosítás megnevezésű válaszában a perbeli cikk
(1),
(2),
(4)és
(5)alatti kitételeivel kapcsolatban az alábbi sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest az e....hu internetes felületen: „Helyreigazítás Az e......hu portálon
- július 1.-án közzétett „Az ellenzék bizonyított Település1-ön: a város érdekét nézték, és nem engedtek a m.-s polgármesternek” címmel megjelentetett cikkel kapcsolatosan valótlanságok feltüntetése történt. Valótlanul állítottuk, hogy B.Cs polgármester saját hatáskörében döntött, mert törvényes lehetőségként zárta le azt a pályázatot, amelyben az Kft
- pályázata volt a legeredményesebb és ez a szerződés érvényesen nem került cikkünk megjelenéséig érvényesen felmondásra. Valótlanul állítottuk, hogy a polgármester a döntés L.J-hoz köthető Kft
- közbeszerzési tanácsadóval történt, mert dr.L. J. nem rendelkezik befolyással az Kft2-ben, tekintettel arra, hogy dr. L.J az Kft.2 Kft-nek sem tulajdonosa, sem vezető tisztségviselője, csak munkavállalóként lát el feladatokat. Valótlanul állítottuk, hogy az Kft2-hez nem köthető Cég1 több mint kétesnek tekinthető vállalkozás, tekintettel arra, hogy érvényes adószámmal rendelkezik, adóbevallási kötelezettségeinek pontosan eleget tesz, a gazdasági társasággal szemben semmilyen jogi eljárás nincs folyamatban.” Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset teljes körű elutasítását kérte annak megalapozatlanságára hivatkozva. Álláspontja szerint az
(1)cikkrészlet a valóságnak megfelelően tartalmazza, hogy a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően a képviselőtestület ülésének hiányában a polgármester saját hatáskörben járt el. A cikk kizárólag ezt a tényt közli, semmilyen módon nem utal arra, hogy a polgármester önkényesen járt volna el. Az
(1),
(4)és
(5)számú közlésrészlet nem köthető a felperes személyéhez. Kifejtette, hogy a Cég1 kétesnek minősítése tényeken alapuló, megalapozott véleménynyilvánítás, ezért a
(4)számú közlésrészlet nem képezheti sajtó-helyreigazítás tárgyát. Az alperes nem állította, hogy a felperes ügyvezetője, vagy képviselője lenne az Kft2.-nek, az azonban tény, hogy ő volt a társaság alapítója, jelenleg a cég munkavállalója, a Település1-i polgármesternél tartott egyeztetéseken számos alkalommal eljárt az Kft2. képviseletében, ezért a
(2)számú cikkrészlet a valóságnak megfelel. Arra hivatkozott, hogy 2016-2017-ben az Kft2.-nek egyetlen alkalmazottja a felperes volt, míg a cég jelenleg két munkavállalót foglalkoztat, ezek egyike a felperes. Ebből következően nem állított valótlanságot a cikk, amikor a felperest az Kft2.-hez köthető személyként nevesítette. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.149/2020/7/I 5 A felperes az alperes érdemi ellenkérelmének ismeretében a kereseti kérelmét úgy módosította, hogy azt a
(4)számú cikkrészlettel kapcsolatban már nem tartotta fenn, az
(1),
(2)és
(5)számú cikkrészletekkel kapcsolatban pedig a valós tények hamis színben való feltüntetésére nem hivatkozott, hanem azt állította, azok valótlan tényállítást fogalmaznak meg. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a módosított kereseti kérelmet elutasította, a felperest az állam javára 36.000 forint illeték, az alperes részére 190.500 ft perköltség megfizetésére kötelezte. Ítéletének indokolásában a Pp. 500.§
(2)bekezdés g) pontjában írt keresetváltoztatási tilalommal kapcsolatban kifejtette, hogy a felperesnek a perfelvételi tárgyaláson tett nyilatkozata a Pp.
- §
- pontja szerinti keresetváltoztatásnak felelt meg. Kifejtette, hogy a jogirodalmi álláspont szerint a Pp. nem kellően következetes szabályozásának megfelelően perfelvételi szakban a Pp.
- §
(2)bekezdése nem alkalmazható, a tartalmilag részleges elállásnak megfelelő perfelvételi nyilatkozatot a BDT2020.
- számú eseti döntésben írtakra is figyelemmel a Pp.
- §-a szerinti keresetváltoztatásként kell kezelni. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a Pp.
- §
(2)bekezdés g) pontjának és a Pp. 2.§
(1)és
(2)bekezdésének együttes értelmezésének eredményeként ha a keresetváltoztatás tartalmilag a perfelvételi szakban részleges elállással valósul meg, a felperes által a perfelvételi szakban elhagyott kereseti kérelemrészek vonatkozásában az érdemi vizsgálat és döntéshozatal mellőzésének jogszabályi akadálya nincs, ezen helyzet nem ütközik a keresetváltoztatás tilalmába. Erre tekintettel a törvényszék a jogvitát a felperes fenntartott kereseti kérelmeinek keretei között bírálta el. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes nem vitatta azt, hogy az Kft2. alapítója, mint ahogy azt sem, hogy korábban és jelenleg is a társaság munkavállalója. A nem vitatott tények alapján pedig a korábbi alapítói, tagi, a jelenlegi munkavállalói státusz az Kft2.-hez köti a felperest. Rögzítette, hogy a perbeli cikknek az a kisebb pontatlansága, hogy a cég közbeszerzési tanácsadói státusza nem a polgármester általi kinevezéssel, hanem szerződéskötéssel keletkezett, nem képezte a kereset tárgyát, de az írás e körben alapvetően nem is a kft-re, hanem a Település1-i polgármester személyére, szerepére helyezte a hangsúlyt. A cégvezetéstől való eltiltással kapcsolatos cikkrészletből annak szövegkörnyezetét is értékelve sem vonható le olyan következtetés, hogy a L. J.hoz köthető”
(2)cikkrészlet a valóságtól eltérő tényközlést tartalmaz. A közbeszerzési szaktanácsadó cég elküldésével, a megbízási szerződések felmondásával kapcsolatos közlések vonatkozásában a kereshetőségi jog hiányában utasította el a felperesi keresetet. Rámutatott, hogy sajtó-helyreigazítást csak az kérhet, akire a kifogásolt közlés vonatkozik, vagy akinek a személyét a közlemény érinti. A cikk ezen részei egyrészt kifejezetten az Kft2-re vonatkoznak, illetve részben - az alperes által is elismerten - érintik ezen gazdasági társaságot, mert a cikk többek között ezen kft-t is érintettnek tekintette a Település1-höz köthető megbízási szerződések felmondásával. Az alperes által valónak elfogadott azon felperesi érvrendszerből következően, hogy a felperesnek, mint a jogi Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.149/2020/7/I 6 személy munkavállalójának befolyása, ráhatása nem volt a gazdasági társaság szerződéses jogviszonyának alakulására, a kifogásolt közlések nem a felperes, hanem a gazdasági társaság megítélését érintik, ezzel kapcsolatos kérelem előterjesztésére az Kft2. lett volna jogosult, így a felperes nem kérhet e körben sajtóhelyreigazítást. A „L. J.-hoz köthető” szövegrészlet pedig önmagában nem alapozza meg a felperes igényérvényesítési jogosultságát. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő a Pp. 369. §
(4)bekezdés
- c)és
- d)pontjára [helyesen: a Pp. 369.§
(3)bekezdés
- c)és
- d)pontjára] alapítottan fellebbezést, amiben annak megváltoztatását kérte a módosított kereseti kérelmének megfelelően azzal, hogy az ítélőtábla az alperest marasztalja a felperes javára első-és másodfokú perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint az Kft2. által kötött szerződésekkel kapcsolatban a képviselőtestület úgy indított támadást a polgármesterrel szemben, hogy annak során a felperes személyét is felhasználták. Előadta, hogy a perbeli cikk létrejötte és közlése időszakában az őt cégvezetéstől eltiltó döntés törlése már folyamatban volt. Az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően sérelmezte, hogy munkavállalóként a személyéhez köthető cégként említi a cikk az Kft2.-t úgy, hogy a felperest cégvezetéstől eltiltott személyként nevesíti. Hangsúlyozta, hogy az általa kért helyreigazítás a felperes és a társaság között fennálló munkajogi kapcsolatot hivatott nevesíteni. A cikk
(2)számú kitétele ezzel szemben úgy értelmezhető, hogy a felperes befolyással rendelkezik a társaságban. Annak a ténynek nem lehet ügydöntő jelentőséget tulajdonítani, hogy a felperes korábban a társaság alapítója volt. A cégvezetéstől eltiltás jogellenességét a Kúria megállapította, annak egyébként sincs relevanciája a közbeszerzési tanácsadó feladattal összefüggésben. A PK.
- számú állásfoglalás II. pontjában írtakra figyelemmel tévedett az elsőfokú bíróság, amikor e vonatkozásban a kereseti kérelmet elutasította. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul utasította el a kereseti kérelmet a szerződés felmondásával kapcsolatos cikkrészletet. A cikkből megállapíthatóan a felmondás oka a felperes személyére visszavezethető, ezért a támadott cikkrészletet illetően a felperesnek kereshetőségi joga van. Utalt arra, hogy a Cég1 kétesnek minősítése tárgyában kereseti kérelmét ugyan nem tartotta fenn, de a cég érvényes adószámmal rendelkezik, adóbevallási kötelezettségeinek eleget tesz, vele szemben semmilyen jogi eljárás nincs folyamatban, ezért nem tekinthető kétes vállalkozásnak. A felperes a másodfokú tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a fellebbezés tartalmilag a következő három kérdésben került előterjesztésre: az Kft
- a felperes személyéhez köthető, a cikkben említett szerződést nem mondták fel, valamint a felperesnek a cégvezetéstől való eltiltásra vonatkozó kitétel nem tényszerű. Úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az eltiltással kapcsolatos keresetét az elsőfokú eljárásban már nem tartotta fenn, akkor az a fellebbezési kérelemnek sem képezi részét. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Vitatta a törvényszék megállapításait a keresetváltoztatás megengedhetőségét illetően azzal, hogy e körben nem kérte a támadott ítélet felülvizsgálatát. Rámutatott, hogy a perbeli cikk nem állította, hogy a felperes irányítaná az Kft2-t, vagy befolyással bírna abban, mindössze a valóságnak megfelelően arról számolt be, hogy a felperes személye a céghez köthető. Hangsúlyozta az elsőfokú eljárásban a felperes Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.149/2020/7/I 7 maga is elismerte kötődését a kereseti kérelem tárgyát utóbb nem képező, a fellebbezésben azonban megemlített Cég
- Kiemelte, hogy a felperes több szálon is kötődik az Kft2-hez, annak alapítója, tagja, később munkavállalója, továbbá képviselője is volt a cikk tárgyát képező, a polgármesterrel folytatott megbeszélések során. Az Kft.1 cégnév is a két alapító vezetékneveinek első szótagjából képzett mozaikszó. A cikk a felperesi érveléstől eltérően nem állította azt, hogy a felperes személye adott volna okot az abban említett szerződések felbontására. A felperes eltiltásának jogszerűsége irreleváns, mert az eltiltás tényét a cikk megjelenésének időpontjában a közhiteles nyilvántartás tüntette fel. Tényszerűen igaz, hogy a cikk tárgyát képező szerződések felbontása a sérelmezett sajtóközlemény megjelenésekor még nem történt meg, csupán a felbontásra vonatkozó indítvány került benyújtásra. A szerződés felbontása az Kft2-t és a polgármestert érinti, helyettük, az ő érdekükben a felperes nem jogosult eljárni. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját azt illetően is, hogy a szerződések megszüntetésével kapcsolatos állítást illetően a felperesnek nincs kereshetőségi joga. A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos: A felperesnek a fellebbezési tárgyaláson tett pontosított nyilatkozatából következően a másodfokú eljárásnak két cikkbeli állítás képezte a tárgyát: az Kft
- a felperes személyéhez köthető
(2)és a céggel kötött szerződés felmondásra került
(5). A továbbiakban kifejtendők szerint már az elsőfokú eljárásnak sem képezte a tárgyát a felperes cégvezetéstől eltiltásra vonatkozó kitétel vizsgálata. Sem a fellebbezés, sem az alperesi ellenkérelem nem hivatkozott arra, hogy a Pp. 500. §
(2)bekezdés g) pontja szerinti sajtóhelyreigazítási eljárásban keresetváltoztatásnak nincs helye. A Pp. 370. §
(3)bekezdésére figyelemmel azonban az ítélőtáblának hivatalból is vizsgálnia kellett, hogy a perbeli keresetváltoztatás az eljárási szabályok szerint megengedett-e. A keresetváltoztatás fogalmát a Pp.
- §
- pontja határozza meg anélkül, hogy annak előterjesztésével kapcsolatban bármilyen időbeli korlátot meghatározna. A Pp.
- §-a a perfelvételi, a Pp.
- §-a az érdemi tárgyalási szakban előterjesztett keresetváltoztatás feltételeit szabályozza. Erre vonatkozó tiltás hiányában nincs akadálya annak, hogy a perfelvételi szakot megelőző perindítási szakban a fél keresetváltoztatással éljen. Az ítélőtábla álláspontja szerint a perindítási szakban a keresetváltoztatás akkor értelmezhető, ha az előterjesztett kereseti kérelem érdemi része további pontosításra nem szorul. A keresetlevélnek az alperessel való közlését megelőzően – bár ismert ettől eltérő jogirodalmi vélemény is – az elsőfokú bíróság
- sorszám alatti végzésében hivatkozott anyagi Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.149/2020/7/I 8 pervezetésre nem kerülhet sor. Az anyagi pervezetés célja a felek nyilatkozataira figyelemmel a jogvita kereseteinek tisztázása. Mind az anyagi pervezetés funkciójából, mind annak a Pp. szabályozási rendszerében elfoglalt helyéből következően a perindítás joghatásainak beállta előtt (Pp.
- §
(1)bekezdés) anyagi pervezetésre nem kerülhet sor. A törvényszék
- sorszám alatti végzése valójában a Pp.
- §
(2)bekezdés e) pontja szerinti hiánypótlás keretein belül értelmezhető, annak okául az szolgált, hogy a kereseti kérelem a törvényszék számára nem volt egyértelmű. Amennyiben a kereseti kérelem tartalma egyértelműen nem határozható meg, a keresetváltoztatás fogalmilag kizárt, mert nem állapítható meg az az érdemi tartalom, amihez képest a változtatásra sor kerülne. Ebből következően a perindítási szakban előterjesztett
- sorszám alatti beadvány nem minősül keresetváltoztatásnak, azonban annak tartalmára figyelemmel a perfelvételi szak kezdetekor a per tárgyát a cikk 1., 2.,
- és
- kitétele képezte. A Pp.
- § és
- § együttes értelmezéséből következően az érdemi tárgyalási szakban előterjesztett az a keresetmódosítás, ami szerint a fél az önállóan elbírálandó kereseti követelésének összegét leszállítja, a Pp.
- §-a szerinti keresetváltoztatás fogalmán kívül eső, feltételhez nem kötött percselekmény. A Pp. ezt a nyilatkozatot részleges elállásnak tekinti, amihez – a keresetváltoztatástól eltérően – nem a bíróság engedélye, hanem a per részleges megszüntetésének érdekében az alperes hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Mivel a Pp.
- §-a, illetőleg a perfelvételi szakra vonatkozó szabályok a részleges elállást, a kereseti kérelemnek a csökkentését nem nevesítik, ezért az ilyen tartalmú nyilatkozatok e perszakban csak keresetváltoztatásként kezelhetők. A Pp.
- §,
- §,
- § és
- § együttes értelmezéséből az Alaptörvény
- cikke alapján a józan észnek az a jogértelmezés felel meg, hogy a sajtó-helyreigazítási eljárásban a Pp.
- §
(2)bekezdés g) pontja szerinti tilalmat úgy értelmezzük, abba nem tartozik bele az érdemi tárgyalási szakban részleges elállásnak, a perfelvételi szakban azonban keresetváltoztatásnak minősülő nyilatkozat. Ellenkező értelmezés arra az abszurd eredményre vezetne, hogy tiltó szabály hiányában sajtóhelyreigazítási eljárásban a felperes érdemi tárgyalási szakban az egyes sérelmezett cikkrészletek vonatkozásában a keresetétől részlegesen elállhatna, míg ezt megelőzően a perfelvételi szakban tartalmilag ezzel egyező nyilatkozatot nem tehetne. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság érdemben helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperes által a perfelvételi szakban előterjesztett keresetváltoztatás nem ütközött a Pp. 500. §
(2)bekezdés g) pontja szerinti tilalomba. Ezért az elsőfokú eljárás tárgyát az
(1),
(2), és
(5)számú közlésrészlet képezte. Az elsőfokú bíróság érvelése ezzel kapcsolatban mindössze annyiban téves, hogy a keresetváltoztatásnak e megengedhetőségét nem a Pp. 2. § teszi lehetővé. A Pp. részletszabályai ugyanis éppen a Pp. 2. §
(1)bekezdése szerinti jogosultságot esetenként korlátozhatják [ilyen a keresetváltoztatás megengedhetőségére vonatkozó szabályozás, de ilyen egyébként a Pp. 500. §
(2)bekezdés g) pontja is]. A fellebbezést érdemben vizsgálva az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját azt illetően, hogy a felperes személye az Kft2-hez köthető, e vonatkozásban a sérelmezett cikk nem állított valótlanságot. A felperes maga sem vitatta sem az első-, sem a másodfokú eljárásban, hogy az Kft.2 alapítója és tagja, később egyedüli munkavállalója volt. Nem vitatta, hogy másodmagával jelenleg is a cég munkavállalója, mint ahogy azt sem, hogy a polgármesterrel folytatott tárgyalások során a társaság képviseletében járt el. A cikk ennek megfelelőlen a valósággal egyezően közölte azt, hogy a felperes személye az Kft2-hez Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.149/2020/7/I 9 köthető. A felperesi érveléssel ellentétben az alperesi cikk ennél többet – nevezetesen , hogy a felperes irányítaná a céget, vagy abban befolyással rendelkezne – nem tartalmazott. Kft
- által kötött szerződés felbontását illeti, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt is, hogy a felperesnek e vonatkozásban nincs kereshetőségi joga. Ez az állítás a szerződés alanyaira, az önkormányzatra és az Kft2-re, továbbá a szerződést kötő polgármesterre és a szerződést megszüntetni kívánó képviselő-testületre vonatkozott. Következetes a bírói gyakorlat azt illetően, hogy a különböző gazdasági társaságok a saját vagyonukra, a gazdasági tevékenységükre vonatkozó állítások tekintetében maguk kérhetnek sajtó-helyreigazítást. A tag, a munkavállaló, befolyással rendelkező személy közvetlen személyes érintettsége hiányában nem rendelkezik kereshetőségi joggal a sajtó-helyreigazítási kérelem előterjesztése vonatkozásában. A PK
- számú állásfoglalásra is tekintettel a sajtó-helyreigazítási kérelem előterjesztésére a felperes személyétől elkülönült önálló jogi személyiséggel rendelkező Kft
- lett volna jogosult (Kúria Pfv.IV.21.847/2015/4.). A felperes munkavállalóként a céget érintő megállapítások vonatkozásában nem tekinthető olyan közvetlenül érdekelt személynek, aki a társaságra vonatkozó állításokat sérelmezve az Smtv.
- §
(1)bekezdése szerinti sajtóhelyreigazítással élhetne. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy ugyanez irányadó az írásban előterjesztett fellebbezésben még támadott, a másodfokú tárgyaláson a fellebbezési kérelem pontosítása során azonban már nem sérelmezett
(1)számú cikkrészlettel kapcsolatban is. A Pp. 499. §
(1)bekezdése szerint, ha a bíróság a sajtó-helyreigazítási eljárásban a keresetnek helyt ad, az ítéletben az alperest – a közzététel módjának és határidejének meghatározása mellett – a bíróság által meghatározott szövegű helyreigazító közlemény közlésére kötelezi. Ha a sajtószervnek nincs perbeli jogképessége, a perköltség megfizetésére a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes, vagy jogi személyt kell kötelezni. E jogszabályi rendelkezés azt a korábban kialakult következetes bírói gyakorlatot emelte törvényi szintre, miszerint a jogi személyiséggel nem rendelkező szerkesztőség perköltség fizetésére nem kötelezhető, mert vele szemben végrehajtás sem lenne indítható. A szabályozás logikájából azonban az következik, hogy amennyiben a sajtó-helyreigazítási kérelem alaptalannak bizonyul, a felperes a perköltséget nem a szerkesztőség, hanem az önálló jogalanyisággal rendelkező kiadó számára köteles megfizetni figyelemmel arra, hogy az önálló jogalanyisággal nem rendelkező szerkesztőség az önkéntes teljesítés elmaradása esetén végrehajtást nem tudna indítani a perköltség behajtása érdekében a pervesztes felperessel szemben. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy a felperes által fizetendő perköltség jogosultja az alperes kiadója. A másodfokú eljárásban pervesztes felperes a Pp.
- §-a és
- §-a alapján köteles a feljegyzett fellebbezési illetéket az állam javára megfizetni. A felperes a Pp.
- §-a folytán alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése alapján köteles az alperesnek a másodfokú eljárásban felmerült, a Pp.
- §-a szerint felszámított költségei megfizetésére, valamint pervesztesként viseli a saját költségeit. Győr,
- november
- Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.149/2020/7/I 10 Dr. Zámbó Tamás sk. Dr. Szalay Róbert sk. Dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró