Gf.20026/2025/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdése alapján azok hatályon kívül helyezésének van helye. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.II.20.026/2025/

1. A felperes: Felperes1 (Cím1) A felperes képviselője: dr. Holló Ádám ügyvéd (Cím4) Az alperes: Alperes1 (Cím2) Az alperes képviselője: ügyvéd1 ügyvéd (Cím5) A per tárgya: taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Tatabányai Törvényszék 18.G.40.046/2024/
2. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: alperes,
3. sorszám Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.026/2025/6 2 Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 100.000,- (százezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján a felperes az alperes 50 %-os mértékű szavazati joggal rendelkező tagja. A felperes tagjegyzékében szereplő címe
4. április
5. napján a Cím3 volt. A felperes a lakcímnyilvántartásba
6. április
7. napján jelentette be lakóhelyként a Cím1 szám alatti ingatlant, a felperes lakcíme a cégjegyzékben is átvezetésre került. A felperes ténylegesen 15 éve ebben az ingatlanban él életvitelszerűen, amelyről az alperes is tudomással rendelkezett. A felperes és az alperes ügyvezetője egymással rokoni kapcsolatban állnak, köztük a viszony évekkel ezelőtt megromlott. A
8. évet megelőző években változó volt, hogy az alperes a küldeményeket mely címre küldte meg a felperes részére, volt, hogy a felperest telefonon is értesítette a küldeményekről. Az alperes
9. április
10. napján ajánlott, tértivevényes küldeményben hívta meg a felperest a
11. április
12. napján megtartandó taggyűlésre, illetve a
13. április
14. napján megtartandó megismételt taggyűlésre. Az alperes a meghívóhoz mellékelte a
15. üzleti évre szóló egyszerűsített éves beszámolót, a
16. évre vonatkozó kiegészítő mellékletet, a Kft1 felújítási költségvetését, a Kft2 felújítási költségvetését és személy1 okleveles építészmérnök költségvetését a utca név1i ingatlan kármentesítéséhez. A
17. április
18. napján feladott küldemény címzettje Felperes1 volt, a küldemény a Cím3 szám alatti címre került megküldésre postai úton. A felperes nem tartózkodott az ingatlanban a küldemény kézbesítésekor. A felperesi címhelyen a küldemény érkezéséről a posta értesítést nem állított ki. A küldemény – továbbküldési szolgáltatás igénybevétele mellett –
19. május hónapban érkezett vissza az alperesi ügyvezető helység2i lakcímére „nem kereste” jelzéssel. [2] A
20. április
21. napján tartott taggyűlésen a felperes nem vett részt, ezért az alperes
22. április
23. napján megismételt taggyűlést tartott. A felperes a megismételt taggyűlésen sem vett részt. Az alperesi taggyűlés a
24. április 25./
25. számú határozattal egyhangúlag elfogadta a társaság
26. évi beszámolóját. A
27. április 25./
28. számú határozattal egyhangúlag elfogadta a társaság tőkeemelését, akként, hogy 11.250.000,- Ft összegű tőkeemelést a társaság tagjainak az erről döntő határozat meghozatalát követő 15 napon belül kell befizetniük a társaság Bank1nál vezetett bankszámlájára. A törzstőke emelést a tulajdonosoknak a tulajdoni arányoknak megfelelően 50-50%-os arányban van lehetőségük az elsőbbségi jog alapján
29. május
30. napjáig teljesíteni, amennyiben elsőbbségi jogukkal kívánnak élni. Ezt követően, a másik tag
31. május
32. napjáig jogosult a nem fizető tag helyett a rá eső részt megfizetni. A
33. április 25./
34. számú határozattal a taggyűlés egyhangúlag elfogadta a társaság új nevét, amely Alperes1ra változott. A
35. április 25./
36. számú határozattal a taggyűlés egyhangúlag megbízta ügyvéd1 okiratszerkesztő ügyvédet a társaság új létesítő okiratának elkészítésével és annak cégbírósághoz történő elektronikus benyújtásával. Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.026/2025/6 3 [3] Az alperes a taggyűlési jegyzőkönyvet és a megismételt taggyűlésről szóló jegyzőkönyvet a felperes részére szintén a Cím3 szám alatti címre küldte meg. A küldemény kézbesítésekor a felperes nem tartózkodott a kézbesítési címen, azonban a postai szolgáltató értesítőt hagyott, így a felperes a taggyűlési jegyzőkönyveket az értesítő alapján a postán vette át. A felperes a határozatokról ekkor szerzett tudomást. [4] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az alperes
37. április
38. napján helység1-en megtartott megismételt taggyűlésen hozott
39. április 25./
40. számú, a
41. április 25./
42. számú, a
43. április 25./
44. számú, és a
45. április 25./
46. számú taggyűlési határozatát helyezze hatályon kívül a polgári törvénykönyvről szóló
47. évi V. törvény (Ptk.) 3:
48. §-a alapján. Előadta, hogy kézbesített meghívó hiányában sem a
49. április
50. napi taggyűlésen, sem az állítólagosan
51. április
52. napján tartott megismételt taggyűlésen nem tudott részt venni. A két taggyűlésről készült jegyzőkönyvet
53. május
54. napján vette át, ezért a 30 napos perindítási határidő
55. május
56. napján kezdődött el, mert ekkor szerzett tudomást a határozatokról. Az alperesi ügyvezető tudta, hogy a felperes ténylegesen a Cím1 szám alatti ingatlanban él, a céges iratokat, a
57. évi taggyűlésre szóló meghívót az alperesi ügyvezető korábban erre a címre küldte meg, 2023-ban a meghívót smsben kapta meg. A per tárgyát képező esetben azonban az alperesi ügyvezető a bejelentett, de az általa is tudottan nem lakott ingatlanba küldte meg a küldeményt, továbbá a taggyűlési jegyzőkönyveket is a korábbi címére küldte meg, annak ellenére, hogy a cégkivonaton már átvezetésre került a felperes új bejelentett lakcíme. A felperes nem ismeri a meghívó tartalmát és annak mellékleteit, az ügyvezető a kérelme ellenére azokról nem adott tájékoztatást, nem tudja azt sem, hogy mi indokolta a társaság törzstőkéjének felemelését.
58. május
59. napján bejelentést tett a postán, és kérte, hogy a meghívó feladóvevényének ismeretében vizsgálják ki: kihelyeztek-e és ha igen, milyen értesítőt a részére és igazolják a kihelyezés megtörténtét. A felperes álláspontja szerint a
60. április
61. napján feladott meghívó több okból is jogszabályba ütközik. Egyrészről a feladóvevény szerint a küldemény Felperes1 nevére szól, ilyen nevű tagja az alperesnek nincs, a felperes neve helyesen Felperes
62. Másrészt a levelet ajánlott, tértivevényes küldeményként adták fel, és mivel nem vette át a levelet, ilyet az alperes sem tud igazolni, nem lehetett volna szabályszerűen megtartani a taggyűlést, sem a megismételt taggyűlést a Ptk. 3:
63. §

(4)bekezdése alapján. Erre csak akkor kerülhetett volna sor, ha a meghívót ajánlott küldeményként küldik meg részére. A felperes hivatkozott arra is, hogy a 2024. április 25./2. számú taggyűlési határozat jogellenes, mivel az a Ptk. 3:189. §

(1)-

(2)bekezdésébe ütközik. A taggyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint a társaság saját tőkéje 139.000,- Ft, így semmi nem indokolja a törzstőke 14.250.000,- Ft-ra történő emelését, legfeljebb pótbefizetés előírásával. A határozat arra szolgál, hogy a megváltozott törzstőke lejegyzése révén a tulajdonostárs, egyben alperesi ügyvezető kiszorítsa felperest a társaságból. Az alperes és az ügyvezető magatartása a Ptk. 1:3. §

(1)-

(2)bekezdésébe, a Ptk. 1:4. §

(1)-

(3)bekezdésébe, valamint a Ptk. 1:5. §

(1)bekezdésébe ütközik. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a meghívót

1. április
2. napján küldte meg, az első taggyűlés időpontja
3. április
4. volt, így a tizenöt napos határidőt megtartotta. A taggyűlési meghívó tartalmazta a napirendi pontokat, azzal együtt kiküldésre került minden olyan irat, ami az azokról való döntés meghozatalához szükséges, így a
5. évről készített beszámoló és mellékletei, az ingatlan felújítására kapott árajánlatok, az ingatlan állapotáról szóló szakvélemény. A felperesnek a hivatalos küldeményeket a korábbiakban is javarészt a korábbi bejelentett lakcímére küldte meg jóhiszeműen és a jogszabályi előírásoknak megfelelően, mert a cégnyilvántartási adatok Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.026/2025/6 4 szerint
6. április 2-án a felperes elérhetősége a Cím3 szám alatti cím volt. A felperes lakcíme
7. április
8. napján változott meg. Az alperes ügyvezetője helyesen eljárva a közhiteles nyilvántartás adatait vette alapul, a lakcímváltozásról a felperes volt köteles értesíteni az alperest. A felperes a taggyűlési határozatokat és az arról szóló értesítőt ugyanazon a címen vette át, mint amire a taggyűlési meghívó is kiküldésre kerül, erre tekintettel nem foghat helyt az az állítás, hogy nem lakik a címként bejelentett ingatlanban, gyakorlatilag arra sem jár. Az alperes nem sértette meg a jóhiszeműség vagy az elvárhatóság elvét, kizárólag a felperes kérésének megfelelően, hivatalos formában és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően értesítette a felperest a taggyűlésről. A felperesnek ez volt az elvárása, és ez egybevágott a jogszabályi előírásokkal. A társaság a megismételt taggyűlésre vonatkozó rendelkezéseket is megtartotta, mivel hét nappal a
9. április
10. utáni időpontra hívta azt össze, ami a 3-15 nap közé esik. A taggyűlést azonos feltételekkel hívta össze, így ez az előírás is teljesült. A megismételt taggyűlés a Ptk. 3:
11. §-a alapján határozatképes volt, a taggyűlési határozatok meghozatala jogszabályba nem ütközött. A gazdasági társaság saját tőkéje 3.000.000,- Ft alá süllyedt, így az adószám visszavonásának elkerülése érdekében az emelés elengedhetetlen volt. A meghozott döntés szükséges és életszerű, az üzleti életben megalapozott döntés volt. Az alperes nem vitatta, hogy az ügyvezetője tudomással bírt arról, hogy a felperes a cím1-enen lakik 15 éve. Elismerte azt is, változó volt, hogy az ügyvezető a felperes részére melyik címre küldte a küldeményeket. [6] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes
12. április 25./1., a
13. április 25./2., a
14. április 25./
15. és a
16. április 25./
17. számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 444.000,- Ft perköltséget. Döntését a Ptk. 3:
18. §-ra, Ptk 3:
19. §

(1)bekezdésére, Ptk. 3:91. §

(4)bekezdésére, Ptk. 3:17. §

(1)bekezdésére, Ptk. 6:5. §

(2)bekezdésére, Ptk. 1:3. §

(1)-

(2)bekezdésére, illetve Ptk. 1:4. §

(1)bekezdésére alapította. Rögzítette, hogy a felperes a Ptk. 3:36. §

(1)bekezdése szerinti határidőben terjesztette elő a keresetlevelet. A Kúria, Gfv.VII.30.079/2019/

1. számú határozatára, a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.185/2021/
2. számú határozatára utalással azzal érvelt, hogy a társasági határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló per speciális jellegére, a szigorú perindítási határidőre, a tényállás, a tagot ért jogsérelem felperes általi tényleges ismeretére tekintettel csak azon tények vehetők figyelembe, illetve azon jogszabálysértések vizsgálhatók ezen pertípusban, amelyeket a fél a keresetében, illetve a rá irányadó keresetindítási határidőn belül benyújtott beadványában előadott. A bíróság a perben kizárólag azoknak a jogszabályi, létesítő okiratbeli rendelkezések megsértését vizsgálhatja, amelyekre a felperes keresetében a jogvesztő perindítási határidő lejártát megelőzően hivatkozott. Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint (Győri Ítélőtábla II.Gf.20.183/2022/7/I., Fővárosi Ítélőtábla
3. Gf.40.185/2021/5.) a polgári perrendtartásról szóló
4. évi CXXX. törvény (Pp.)
5. §

(1)bekezdéséből következően az alperesnek kellett azt bizonyítania, hogy a felperesnek szóló taggyűlési meghívó neki címzetten megküldésre került, az hozzá megérkezett, ily módon hatályossá vált. [7] Az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy hogy a meghívónak és a mellékleteinek a kézbesítése nem volt szabályszerű, ezért jogszerűen nem volt megtartható a taggyűlés és a megismételt taggyűlés. E körben kifejtette, hogy az alperes a küldeményt ajánlott, tértivevényes, elsőbbségi levél szolgáltatással adta fel. A küldemény a boríték szerint „nem kereste” megjelöléssel érkezett vissza az alpereshez a megismételt taggyűlés megtartását követően, május hónapban. A Ptk. 3:91. §

(4)bekezdése szerint, ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.026/2025/6 5 átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. Az alperes tértivevény szolgáltatást is igénybe vett, ezért ellenkező bizonyításig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontnak van jelentősége, és nem alkalmazható a rendelkezés második fordulata, a kézbesítési vélelem csak abban az esetben lenne alkalmazható, ha az alperes kizárólag ajánlott küldemény szolgáltatást vett volna igénybe. A tértivevény alapján a „nem kereste” megjelölés azt jelenti, hogy a felpereshez a küldemény nem érkezett meg, az visszaküldésre került az alpereshez, az nem került be a felperes postaládájába, így a Ptk. 6:5. §

(2)bekezdése alapján nem vált hatályossá. A Kúria, a Gfv.VII.30.373/

1. számú határozatában rögzítette, hogy a „nem kereste” megjelöléssel visszaérkezett küldemény a kézbesítés hiányát kétséget kizáróan bizonyítja, ezzel igazolva, hogy a tényleges kézbesítésre nem került sor. Kézbesítés hiányában pedig a felperes a küldemény tartalmát, a meghívót és mellékleteit nem ismerhette meg. A Magyar Posta a
2. április
3. napján kiállított értesítő levélszekrénybe helyezését nem tudta igazolni. Az értesítő kiállítása nem a felperes címhelyén történt, így az értesítő levélszekrénybe helyezésének nincs digitális nyoma. A postai szolgáltató nyilatkozata a kézbesítés szabályszerűtlenségét igazolja, ami az alperes terhére esik. A felperes a megismételt taggyűlésről szóló jegyzőkönyvet a Cím3 szám alatti címre kézbesítetten, értesítő alapján vette át, ebből következően az értesítő elhelyezhető volt az ingatlannál. Arra nincs peradat, hogy a postai szolgáltató felszólította volna a felperest a jogszabályoknak megfelelő levélszekrény elhelyezésére. A Magyar Posta hibás szolgáltatása a Pp.
4. §

(1)bekezdése szerinti bizonyítási érdek szabályából következően a bizonyításra köteles alperes terhére esik. [8] Az alperes tudta azt, hogy a felperes 15 éve a Cím1 szám alatt lakik. A felek egyezően adták elő azt is, hogy változó volt az a cím, amire korábban az ügyvezető a felperes részére iratokat kézbesített, továbbá a felperes a

1. évi sms üzenetváltással igazolta, hogy korábban telefonon is értesült a taggyűlésről. Az alperes ügyvezetője akkor járt volna el megfelelő módon, ha a taggyűlési meghívót megkísérli a felperes tényleges lakóhelyére is kézbesíteni. Az ennek megfelelő gondos eljárás azért is indokolt lett volna, mert a társaság helyzetét, a tagok jogait, kötelezettségeit számottevően meghatározó kérdések is napirenden szerepeltek. Az alperesi ügyvezető jobb tudomása ellenére meg sem kísérelte a felperes értesítését a tényleges lakóhelyre feladott küldeménnyel vagy a felperes telefonjára küldött üzenettel. Erre figyelemmel is indokolt a nem szabályszerűen összehívott megismételt taggyűlésen meghozott határozatok hatályon kívül helyezése, mivel az alperes megsértette a Ptk. 1:
2. §

(1)-

(2)bekezdését és a Ptk. 1:4. §

(1)bekezdését. [9] A törvényszék a

1. április 25./
2. számú határozattal összefüggésben, kifejtette, hogy a felperes a Ptk. 3:
3. §-a alapján terjesztette elő kereseti kérelmét, a bíróság azt vizsgálhatta, hogy a határozat jogszabálysértő vagy létesítő okiratba ütközik-e. Az alperesi ügyvezető és a másik tag személyének egybeeséséből nem következik ítéleti bizonyosság szintjén, hogy az alperes jogszabályba vagy létesítő okiratba ütköző célból kívánta felemelni a törzstőkét. A Ptk. 3:
4. §-a alapján a tagok elhatározhatják a törzstőke felemelését, annak előfeltételeit a Ptk. meghatározza. Utalt arra is, hogy a Ptk. 3:
5. §-ából következően a taggyűlési határozat gazdasági és célszerűségi szempontból nem vizsgálható. [10] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amely az elsőfokú határozat megváltoztatására, a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a döntéshozatal során az alperesi oldal pernyertességét elősegítő jogszabályhelyek, eseti döntések figyelmen kívül maradtak. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a taggyűlés Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.026/2025/6 6 összehívásakor a jogszabályoknak megfelelően járt el, figyelemmel volt a felperes korábbi kérésére, miszerint vele csak hivatalos levél formájában tartsa a kapcsolatot. Ezen kérésnek megfelelően cselekedett, így a törvényszéknek a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megsértésére való utalása indokolatlan, rosszindulatú, elfogult és iratellenes. A meghívót
6. április
7. napján küldte ki, így a törvényi 15 napos határidő megtartotta. A meghívóval együtt kiküldésre került minden olyan irat, ami az azokról való döntés meghozatalához szükséges. A cégnyilvántartás adatai szerint
8. április
9. napján a felperes elérhetősége a Cím3 szám volt. A felperes lakcímének változása
10. április
11. napjával történt meg, ezen változásról az alperesi ügyvezető nem tudott. A cégnyilvántartás közhiteles nyilvántartás, az abban foglaltak irányadóak a céggel kapcsolatos belső jogviszonyban is. Kizárólag a felperes magatartása az, ami felróható, hiszen neki kellett bejelentenie az alperesnek, hogy mi a valós lakcíme. Az alperes hivatkozott az ÍH 2013.
12. számú döntésre, mely szerint nem szabályszerű a kézbesítés, ha az ügyvezető a meghívót a cégiratokban szereplő címet mellőzve a tag általa ismert, vagy ismerni vélt egyéb elérhetőségére küldi meg. Ha az ügyvezető a cégadatokban szereplő címre küldi ki a meghívót, úgy elkerülhető, hogy egy szubjektív (más cím melletti) döntés megtámadható legyen, vagy bármelyik fél is magyarázkodásra szoruljon. Utalt a BH2013.
13. számú döntésre, mely szerint a taggyűlés csak akkor tekinthető – a jogszabályban előírt egyéb feltételek megvalósulása mellett – szabályszerűen összehívottnak, ha a tag részére szóló meghívó a megelőzően felsorolt okiratokban megjelölt címre kerül megküldésre. A jogalkotó tehát kizárólag azt a címet fogadja el, ami a cégnyilvántartásban hatályosan szerepel. Az ÍH2012.
14. számú döntés értelmében az ügyvezetőnek sem a kézbesítés célszerűségére figyelemmel, sem arra tekintettel nincs mérlegelési jogköre, ha egyébként tudomással bír arról, hogy a tag életvitelszerűen nem, vagy nem biztos, hogy a bejelentett címen lakik. A tagi meghívót a társasági szerződésben, a tagjegyzékben, illetve a cégjegyzékben feltüntetett címre kell megküldeni. Ezze összefüggésben utalt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
15. évi XLIX. törvény (Cstv.)
16. §

(3)bekezdésében írtakra. A felperes is elismerte, hogy nem mindig erre a címre került kiküldésre a meghívó, de amikor ide érkezett, azt a felperes vagy édesanyja mindig átvette, ezért ebben az alperes okkal és jóhiszeműen bízhatott. Az alperes megismételte, hogy a felperes a taggyűlési határozatokat ugyanazon a címen vette át, mint amelyre a taggyűlési meghívó is kiküldésre került. [11] Álláspontja szerint a posta tájékoztatását a valóságtól elrugaszkodva értelmezte a törvényszék. A szolgáltató ugyanis nem azt nyilatkozata, hogy biztosan nem került az értesítő a postaládában elhelyezésre. A nyilatkozat szerint nem tudták teljes mértékben bizonyítani, hogy az értesítő a postaládában elhelyezésre került. Ebből pedig nem vonható le az a következtetés, hogy a posta a küldeményről nem értesítette a felperest. A kézbesítés folyamatát a szolgáltató képfelvétellel nem rögzíti, ezért találta ki a jogalkotó a kézbesítési vélelem jogintézményét, amely vélelem jelen esetben nem dőlt meg. A postai kézbesítő az értesítőt bizonyítottan kinyomtatta és nincs semmilyen olyan észérv, ami amellett szólna, hogy érdekében állt volna nem elhelyezni azt a felperes levélszekrényébe. Az köztudott, hogy a postai kézbesítők többsége nem megy fel a lépcsőn, nem csenget be, meg sem próbálja átadni a küldeményt, hanem az értesítőket előre kinyomtatja és bedobja azokat a postaládába, ezzel időt nyerve. Az életszerűséget, a szokásokat is figyelembe kell vennie az eljáró törvényszéknek. Jelen esetben nem nyert bizonyítást az, hogy biztosan nem került az értesítő elhelyezésre. A törvényszék ugyan felhívta az alperes figyelmét arra, hogy a kézbesítéssel kapcsolatban neki áll fenn bizonyítási érdeke, de a Pp. 237. §-ában meghatározott anyagi pervezetés szabályait megszegve nem hívta fel a figyelmét arra, hogy a posta egyértelmű nyilatkozatát az abban foglaltaktól eltérően értelmezi. Ez esetben ugyanis az alperesnek lehetősége lett volna tanúbizonyítási indítványt tenni. Az elsőfokú bíróság az ajánlott és Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.026/2025/6 7 tértivevénnyel feladott küldemény intézményeit nem helyesen értelmezte, ugyanis a tértivevény szolgáltatás magában foglalja az ajánlott szolgáltatást is. A tértivevényes küldemény nem kezelhető kevesebbként, mint az ajánlott. Nem rendelhet a jogalkalmazás joghátrányt egy olyan többletintézményhez, amit éppen abból a célból hozott létre a jogalkotó, hogy erősebb jogvédelmet teremtsen. A Ptk. 3:94. §

(4)bekezdése szerinti szabályozás arra az esetre vonatkozik, amikor még bizonytalan helyzet áll fenn, azonban valamilyen cselekményt meg kell tenni, többek között a jogvesztő határidő miatt vélelmezni kell, hogy megtörtént a kézbesítés. Az alperes a taggyűlés és a megismételt taggyűlés megtartásakor megalapozottan vélelmezte, hogy a kézbesítés megtörtént. Az a felperesnek felróható, hogy nem vette át az értesítő alapján a küldeményt. Amennyiben az ítélőtábla a törvényszékhez hasonlóan értelmezné a tértivevény intézményét, azzal támogatná a visszaélésszerű joggyakorlást. Ha ugyanis akár tértivevényes, akár csak ajánlott küldemény esetén a tag utólag hivatkozhatna az átvétel hiányára, az visszaélésekre adhatna alapot. Ezzel a tag meg tudná akadályozni, hogy a társaság ne tudjon törvényesen működni. A BH2013.277. számú döntésből következően, ha a cégnyilvántartásbeli lakcímre kerül megküldésre a meghívó és annak átvételét a tag elmulasztja, akkor a kézbesítés megfelel a jogszabályoknak. [12] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú határozat helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint a felperes által hivatkozott Cstv. 27. §

(3)bekezdése a jelen eljárásban nem releváns. A fellebbezésben írtakkal ellentétben a támadott elsőfokú határozat logikai sorrendben megfelelően indokolja a döntés kialakításánál figyelembe vett jogszabályhelyeket, bírói gyakorlatot és a figyelembe vett bizonyítékokat. A törvényszék a támadott ítéletében mindkét fél jogi érvelését értékelve részletesen ismertetve indokolta, milyen okokból találta a kereseti kérelmet alaposnak. Az alperes félreérti a döntés lényegét, ugyanis az ítélet szerint az egyszerre ajánlott és tértivevényes postai küldeményként is feladott meghívó megküldése elsősorban azért volt szabályszerűtlen, mert a felperes azt nem kapta meg. Ezt a tényt egyik fél sem vitatta, a küldeményt az alperes képviselője mutatta fel a per tárgyalásán, így nem lehetett volna megtartani sem az első-, sem a megismételt taggyűlést. A fellebbezési érveléssel szemben az elsőfokú ítélet nem azon alapul, hogy a meghívót a felperesnek az alperes által egyébként ismert lakcímére – és csak oda - kellett volna küldenie, hanem azt, hogy oda is ki kellett volna küldenie, mert akkor járt volna el megfelelő gondossággal. Tudomása szerint az alperes az évek során mindössze két iratot küldött a felperes korábban bejelentett lakcímére, a perben hivatkozott taggyűlési meghívót és később a taggyűlési jegyzőkönyvet. Minden más iratot a tényleges lakóhelyére, vagy az alperesi társaság székhelyére küldött, ahol a felperes dolgozott, illetve telefonon, sms-ben értesítette a felperest a taggyűlés időpontjáról és napirend pontjairól. Az alperes eljárása erősen kifogásolható, mert éppen azt a taggyűlési meghívót küldte az általa tudottan nem lakott, de bejelentett lakcímre, amely taggyűlésen lényegi kérdésekről kellett volna szavazni. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy sem a posta, sem az alperes nem tudta igazolni azt a tényt, hogy a kézbesítés során értesítő került volna elhelyezésre a cím3 szám alatti ingatlannál. Ezt a tényt helyesen értékelte az alperes hátrányára, mivel a küldemény visszaküldésre került a posta részéről az alperesi ügyvezetőnek. Másrészről biztosan nem került elhelyezésre értesítő, mert ellenkező esetben a postán átvette volna a küldeményt, mint ahogyan a taggyűlési jegyzőkönyvet tartalmazó küldeményt is átvette. Téves az alperes álláspontja a kézbesítési vélelem körében is. A Ptk. 3:91.§

(4)bekezdése tértivevényes küldemény esetén nem fűz vélelmet a küldemény kézbesítéséhez, másrészről a küldeményt maga az alperes mutatta fel a tárgyaláson, ez is azt igazolja, hogy az nem került kézbesítésre a felperesnek. A jogszabály kizárólag ajánlott postai szolgáltatással feladott küldemény esetén fűz vélelmet a küldemény kézbesítéséhez, azonban Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.026/2025/6 8 ebben az esetben a postai szolgáltató magát a küldeményt helyezi el a postaládában, nem pedig az értesítőt. [13] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, a fellebbezés és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között [Pp. 370. §

(1)bekezdése, 371. §

(1)bekezdése] bírálta felül. A másodfokú eljárás tárgyát kizárólag az képezte, hogy a taggyűlési meghívó kézbesítése a jogszabályoknak megfelelt-e, illetőleg amennyiben nem, a nem szabályszerűen összehívott taggyűlésen született határozatok hatályon kívül helyezésének volt-e helye. [14] A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. [15] Az elsőfokú bíróság helytállóan határozott a támadott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezéséről. Döntésének indokaival az ítélőtábla azonban csak részben ért egyet. [16] Az elsőfokú ítéletben hivatkozott, a Kúria Gfv.VII.30.373/2015. (EBH2016.G.2.) határozatának, valamint a fellebbezésben felhívott Cstv. 27. §

(3)bekezdésének a jelen eljárásban nincs jelentősége. A Kúria döntése a Cstv. 27. §

(3)bekezdésén alapul, ami speciális, csak a fizetésképtelenség megállapítása iránt indított eljárásban irányadó szabályozást tartalmaz. A taggyűlési meghívó kézbesítésére azonban nem a Cstv., hanem a Ptk. szabályai az irányadók. A Ptk. 3:91. §

(4)bekezdése az írásbeli jognyilatkozat kézbesítése körében egyértelműen megkülönbözteti az ajánlott küldeményt és a tértivevény külön szolgáltatással feladott küldeményt. A jogszabály kézbesítési fikciót kizárólag az előző esetében szabályoz. A konkrét esetben szükségtelen volt azonban az a körben történő állásfoglalás, hogy a taggyűlési meghívó tértivevénnyel történő megküldése esetén a tértivevény „nem kereste” jelzése érinti-e a taggyűlés összehívásának szabályszerűségét, hogy esetlegesen más jogi szabályozás, jogelv alapján fűződhet-e kézbesítési fikció a tértivevényes meghívó sikertelen, „nem kereste” jelzést eredményező kézbesítéséhez. [17] Ugyancsak a kézbesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésének megfelelő postai eljárás esetén vizsgálható az a kérdés, az alperes eljárása jóhiszemű volt-e. A fellebbezésben felhívott eseti döntések (ÍH 2013.117., BH 2013.277., ÍH 2012.84.) szerint a gazdasági társaság, illetőleg ügyvezetője jogszerűen jár el, ha a taggyűlési meghívót a tag társasággal közölt, közhiteles cégnyilvántartás által is tartalmazott címére küldi meg. A korlátolt felelősségű társaság esetén a tag a létesítő okiratban, illetve a tagjegyzékben és a cégjegyzékben szereplő lakóhelyének (lakcímének) megváltozását a társasághoz, illetve az annak képviseletére jogosult ügyvezetőhöz címzett írásbeli jognyilatkozatban köteles bejelenteni a társaság részére. Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a társaság hozzá címzett jognyilatkozatait - így például a taggyűlési meghívót - a létesítő okiratban, illetve a tagjegyzékben és a cégjegyzékben szereplő lakcímétől eltérő más címre kéri megküldeni. Ilyen bejelentés, illetve a társaság és a tag közötti eltérő megállapodás hiányában a tagnak szóló taggyűlési meghívót neki címzetten (a tag nevére szólóan), legkésőbb a taggyűlés időpontját tizenöt nappal megelőzően, a társasági szerződésben, illetve a tagjegyzékben és a cégjegyzékben szereplő lakcímére kell megküldeni. Ennek szabályszerűsége alappal csak kivételesen kifogásolható. A bírói gyakorlat azt az esetkört tekinti ilyennek, amikor tényként megállapítható, hogy a tag a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően megkísérelte Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.026/2025/6 9 bejelenteni új lakcímét, illetve értesítési címét, ez azonban a társaságnak felróható okból meghiúsult, illetve ha bizonyítást nyer, hogy a társaság valamilyen hatósági, bírósági eljárás hivatalos irataiból már a taggyűlés összehívását megelőzően tudomást szerzett, illetve tudomást szerezhetett a tag lakcímének, értesítési címének megváltozásáról, azonban ennek ellenére a taggyűlési meghívót együttműködési kötelezettségét, illetve a jóhiszeműség és tisztesség követelményét megsértve a tag korábbi lakcímére küldte meg (Fővárosi Ítélőtábla Gf.40093/2020/6.). A cégjegyzékben feltüntetett címre történő kézbesítés akkor sem szabályos, ha a társaság nyilvánvalóan nem jóhiszeműen jár el, mert nyilvánvalóan tudomása van a tag eltérő lakcíméről, illetve arról, hogy a cégjegyzék szerinti címen a kézbesítés nem lehetséges (Győri Ítélőtábla Gf.II.20.183/2022/7.). [18] E kérdések vizsgálatára azonban csak akkor kerülhet sor, ha a kézbesítés az arra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történt. A jelen esetben a következőkben kifejtettek értelmében a postai szolgáltató a kézbesítés során nem tartotta be maradéktalanul a jogszabályi rendelkezéseket, ezért a taggyűlési meghívó felperes részére történő kézbesítése szabálytalan volt. [19] A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (Posta tv.) 41.§

(3)bekezdése alapján könyvelt postai küldeményt – ide nem értve a rögzített ajánlott levélküldeményt – a címzettnek vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek történő személyes átadással kell kézbesíteni. A szerződő felek nem állapodhatnak meg olyan szerződéses kikötésben, amely az e törvény alapján személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemények személyes átadása mellőzésével történő kézbesítését lehetővé teszi. A személyes átadással kézbesítendő könyvelt postai küldemény sikertelen kézbesítése esetén kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a postai szolgáltató a küldemény fajtájáról, a kézbesítés megkísérlésének napjáról, valamint arról, hogy a küldemény hol és mikor vehető át, írásbeli értesítőt hagy hátra. Az értesítő elhelyezésére a nem könyvelt postai küldemény kézbesítésének a szabályai az irányadóak. [20] Az elsőfokú bíróság helyesen értékelte, hogy a posta válaszából az tűnik ki, a jelen esetben szabályszerű kézbesítés nem valósult meg, mert a postai értesítő nem a kézbesítési helyen, a kézbesítés sikertelen megkísérlését követően került kiállításra és nem igazolt annak levélszekrényben történő elhelyezése sem. Ha a postai szolgáltató alkalmazottja az értesítőt a kézbesítés megkísérlése előtt már kiállította, akkor azért szabálytalan a kézbesítés, mert meg sem győződött arról, hogy a címhelyen a címzett, vagy esetleg helyes átvevője ott tartózkodik-e, ha pedig a kézbesítési kísérletet követően egy másik helyen került kiállításra az értesítő, akkor azt a kézbesítő már nem is helyezhette el a címhelyen a felperes levélszekrényében. A postai szolgáltató nem szabályszerű kézbesítése az alperes terhére esik. A szabálytalan kézbesítés tényén nem változtat az, hogy az alperes álláspontja szerint a posta általános gyakorlata az, hogy a kézbesítési eljárása nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek. Túl azon, hogy ezt az állítását az alperes nem igazolta, a szabálytalan kézbesítést nem teszi szabályossá az, hogy a posta más esetekben sem megfelelően járt el. E körben értékelendő az is, hogy ugyan a postai szolgáltató felperes által csatolt válaszlevele (16. sorszám alatt) szerint a kézbesítő olyan tájékoztatást adott, hogy a címen a küldemények és az értesítők elhelyezésére alkalmas levélszekrény nem állt rendelkezésre, ennek azonban ellentmond az, hogy a postai szolgáltató a tértivevényt nem „kézbesítés akadályozott” jelzéssel, hanem „nem kereste” jelzéssel küldte vissza és adat sem merült fel arra vonatkozóan, hogy a panaszra adott válaszig a postai szolgáltató felhívta volna a felperest Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.026/2025/6 10 megfelelő levélszekrény biztosítására. Ráadásul a peradatok szerint ugyanezen kézbesítési helyen hagyott értesítő alapján a felperes a taggyűlésről, illetőleg megismételt taggyűlésről készült jegyzőkönyveket átvette. Ez pedig kétségessé teszi a levélszekrény hiányára, a kézbesítés akadályozottságára vonatkozó postai tájékoztatás valóságtartalmát. [21] A fellebbezési érveléssel ellentétben az elsőfokú bíróságnak a postai szolgáltató válaszlevele, mint okirati bizonyíték értékelése tekintetében nem volt anyagi pervezetési kötelezettsége. Az anyagi pervezetés esetköreit elsősorban a Pp. 237. §

(1)-

(3)bekezdése szabályozza. Sem e jogszabályhelyből, sem a Pp. további, az anyagi pervezetés körébe vonható rendelkezéseiből nem vonható le olyan következtetés, hogy a bíróságnak egy, a perben előterjesztett bizonyíték értékelésével kapcsolatos álláspontjáról előzetesen tájékoztatnia kellene a feleket. Éppen ellenkezőleg: a bíróság a Pp. 279. §

(1)bekezdése szerinti bizonyíték mérlegelő tevékenységéről az érdemi döntést tartalmazó határozat jogi indokolásában ad számot [Pp. 346. §

(5)bekezdése]. Mindebből következően a bíróság előzetesen, prejudikálás nélkül nem tájékoztathatja a feleket arról, hogy egy bizonyítékot hogyan értékel, az adott bizonyíték mennyiben támasztja alá az adott kérdésben bizonyítási érdekkel bíró fél álláspontját. [22] Az elsőfokú bíróság anyagi pervezetési kötelezettségének eleget tett, amikor a bizonyítási érdekről a feleket tájékoztatta, kioktatása helyes volt, az alperest terhelte a taggyűlési meghívó szabályszerű kézbesítésének a bizonyítása. Az alperes azonban e körben bizonyítási indítványt nem tett, ellenbizonyítással sem kívánt élni a felperes által csatolt okirati bizonyíték tekintetében. Nem az elsőfokú bíróság, hanem az alperes vont le téves következtetést a postai szolgálató felperesi panaszbejelentésre tett nyilatkozatából. Ezen levél tartalma szerint nem a kézbesítési helyen lett kiállítva a sikertelen kézbesítésről szóló értesítő, illetve nem igazolható, hogy az elhelyezésre került a címhelyen. [23] Mivel az alperes bizonyítási érdeke volt a szabályszerű kézbesítés bizonyítása és a szabályszerű kézbesítést a szolgáltató válasza nem igazolta, egyéb indítványt az alperes nem tett, okszerűen következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy nem bizonyított, hogy a felperes tudomást szerezhetett a taggyűlés időpontjáról, annak napirendi pontjairól. [24] A taggyűlési meghívó szabályszerűtlen postai kézbesítése a perbeli jogvitát érdemben eldönti, Ezért szükségtelen az alperes kézbesítés során megnyilvánuló magatartásának olyan aspektusú vizsgálata, hogy az mennyiben felel meg a jóhiszeműség és tisztesség követelményének. ezért az ítélőtábla mellőzi az elsőfokú határozat indokolásából az alperes jóhiszeműség, tisztesség követelményét sértő magatartására vonatkozó megállapításokat ([34], [35], [50], [51] bekezdések, [55] bekezdés erre utaló része). Megjegyzi az ítélőtábla, hogy szabályszerű kézbesítés esetén az alperes jó- illetve rosszhiszeműségének vizsgálata során lenne jelentősége annak, hogy a felperes 2020. október 22. napi levelében (14. sorszám alatt) kifejezetten arra kérte az alperest, hogy vele csak hivatalos levél formájában tartsa a kapcsolatot, amely magában foglalja azt is, hogy a társaság által feladott küldemények a felperes cégjegyzékben feltüntetett címére érkezzenek, arra pedig peradat nem merült fel, hogy a kézbesítést megelőzően a felperes más kézbesítési címet jelentett volna be az alperes felé. Győri Ítélőtábla II/SZ.Gf.20.026/2025/6 11 [25] Mivel a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a döntéshozó szerv ülését nem lehetett volna megtartani, hiszen a felperes nem volt jelen, az ülés megtartásához nem járulhatott hozzá [Ptk. 3:17. §

(5)bekezdése]. A jogszabálysértő módon megtartott taggyűlésen hozott határozatok ezen okból jogszabálysértőek, a Ptk. 3:37. §

(1)bekezdése alapján azok hatályon kívül helyezésének volt helye. [26] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [27] A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért az alperes viseli a másodfokú eljárással felmerült költségét. Mindemellett a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján köteles a felperes által Pp. 81. §

(1)bekezdése szerint felszámított másodfokú perköltség megfizetésére. Az ítélőtábla a felperesi jogi képviselő munkadíját a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 2.§

(1)bekezdés a) pontja szerint, a felszámítottal egyezően állapította meg. Győr,

1. június
2. Dr.Szalay Róbert s.k. a tanács elnöke Dr.Konarik Attila s.k. előadó bíró Dr.Mészáros Zsolt s.k. bíró