A határozat elvi tartalma: A sértett semmilyen támadó vagy azzal közvetlen fenyegető magatartást nem fejtett ki, tettleges konfliktusnak nem volt a kezdeményezője. Személy elleni erőszakot – egyoldalúan – kizárólag a terhelt alkalmazott. A jogos védelem verbális cselekménnyel szemben nem vehető igénybe. Jogtalan támadás hiányában fel sem merülhet a terhelt magatartásának elhárító cselekménykénti értékelése. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.532/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Harangozó Attila, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: emberölés bűntettének kísérlete Terhelt(ek): terhelt Első fok: Győri Törvényszék, B.241/2019/33., ítélet, tárgyalás,
- szeptember
- Másodfok: Győri Ítélőtábla, Bf.II.67/2020/11., végzés, nyilvános ülés,
- február
- Kúria 3.Bfv.532/2021/5 2 Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntettének kísérlete miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Győri Törvényszék B.241/2019/
- számú ítéletét, illetve a Győri Ítélőtábla Bf.II.67/2020/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Győri Törvényszék a
- szeptember
- napján kihirdetett B.241/2019/
- számú ítéletével a terheltet emberölés bűntettének kísérlete [Btk.
- §
(1)bekezdés] miatt 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint a felmerült bűnügyi költségről. [2] A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
- február
- napján meghozott Bf.II.67/2020/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás lényege a következő. – A terhelt és a sértett testvérek, akik 2012 óta – jórészt a terhelt agresszív, kötözködő természete miatt – rossz viszonyban vannak. – A terhelt évekig Németországban dolgozott, ahonnan 2016-ban költözött haza a szülői házba, amely épület mellett építette családi házát a sértett. A két ház hátsó kertrészét nem választja el kerítés egymástól, az szabadon átjárható. Kúria 3.Bfv.532/2021/5 3 – A terhelttel szemben a sértett sérelmére
- szeptember
- napján elkövetett személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt indult büntetőeljárást a Soproni Járási Ügyészség a
- április
- napján meghozott B.1873/2017/
- számú határozatával megrovás alkalmazásával megszüntette. – A terhelt
- október
- napján 18 óra 50 perc körüli időben – a sértett tudta nélkül – átment a sértett kertjének hátsó részében felhalmozott bálákhoz, és azokra felmászva a rajtuk levő védő-takaró ponyvát igyekezett lerángatni, amikor a sértett hazaért és számonkérte a cselekedetét. A terhelt ordítva válaszolta, hogy „húzzon a gecibe”, különben felgyújtja a bálát, majd ezzel egyidőben a ponyva lesúlyozására szolgáló – mintegy 2 méter hosszú és 10 cm átmérőjű – fakarók közül egyet felkapva a bála mellett álló sértett feje irányába ütött, és őt a nyakán, a jobb füle alatti részen eltalálta, amely ütéstől a sértett megszédült. – Ekkor a terhelt az övéből előkapta a Columbia márkájú, 30 cm teljes hosszúságú, 17 cm pengehosszúságú vadásztőrét, azt marokra fogta és, miközben a báláról leugorva a sértett közelében földet ért, „Agyonbaszlak!” felkiáltással a sértett nyakára célozva, kis-közepes erővel, felülről lefelé irányozva megszúrta a sértettet. – A sértett védekezésül a bal karját a feje elé kapta, így a szúrás az alkarját érte, a kés az alkar teljes izomzatát átszúrva a karja túloldalán jött ki. A terhelt – miután unokaöccse az eseményeket látva rákiáltott – ezt követően a helyszínről elszaladt. – Az erős vérzés miatt a sértett fia értesítette a rendőrséget és mentőt hívott, akik a sértettet kórházba szállították, ahol sürgősségi műtétet hajtottak végre rajta. – A terhelt cselekménye következtében a sértett a bal alkar szúrt-metszett sérülését szenvedte el, több izmot, valamint a csontok közötti verőeres és visszeres képletet is sértve, amely 8 napon túl gyógyult. – A sértettnél a sérüléssel okozati összefüggésben maradandó fogyatékosság alakult ki, amely a bal kéz gyengébb voltában, izomzatának sorvadásában, mozgásainak beszűkülésében nyilvánul meg, az alkar területének érzéskiesésével. A sértett egészségkárosodásának mértéke össz-szervezeti szempontból mintegy 10%-os értéknek felel meg. Állapota végleges, kialakult állapot, további lényegi javulás nem várható. II. [4] A bíróság jogerős, ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt jogos védelmi helyzet megállapítása, és a terhelt felmentése érdekében. Kúria 3.Bfv.532/2021/5 4 [5] A védő szerint az elsőfokú bíróság nem tett eleget a tényállás felderítésére vonatkozó kötelezettségének, a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, valamint az indokolási kötelezettségét sem teljesítette. [6] Kifejtette, hogy a felderítetlenség miatt teljesen megalapozatlan a tényállás abban a részben, amely a terhelt tevőlegességére, valamint a sértett által elszenvedett sérülések megállapítására vonatkozik. Ennek a terhelti védekezés, a jogos védelmi helyzetben történő cselekvés miatt van jelentősége. [7] Kifogásolta a szakértői bizonyítást, a bizonyítékok ezzel kapcsolatos értékelését, a terhelt védekezésének elvetését, iratellenesnek tartotta az ítélet ezzel kapcsolatos megállapításait. [8] Kifejtette, hogy a terhelt jogos védelmi helyzetben volt, mivel az ő mozdulata egy felfegyverkezve elkövetett jogtalan támadás kivédésére irányult, amikor a sérülést okozta. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.626/2021/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [10] Indokai szerint a tényállás felderítetlenségre, iratellenességre, tényből tényre vont téves következtetésre visszavezethető megalapozatlanságának a támadására a felülvizsgálati eljárás keretei között a Be.
- §
(2)bekezdése szerinti törvényi tilalom folytán nem kerülhet sor, mert az alapügyben eljárt bíróságok által megállapított tényállást kell irányadónak tekinteni. A védő által nevesített relatív jellegű eljárási jogszabálysértések az érdemi felülvizsgálatot úgyszintén nem alapozzák meg. Erre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványt utasítsa el. III. [11] A Kúra a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [12] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja (Be. 648. §). Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [14] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Ez valósul meg, ha a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására a Kúria 3.Bfv.532/2021/5 5 jogerős ítéleti tényállás alapulvételével, büntethetőséget kizáró ok ellenében került sor. A felülvizsgálati indítvány a jogos védelemre utaló tartalma szerint erre vonatkozó, illetve hivatkozó. [15] A terhelt védője több, a jogerős ítélet tényállásában megállapítottaktól eltérő – abban nem, vagy másképp szereplő – tényt állít, és jelentős részben kifejezetten a jogerős ítéleti tényállás megváltoztatását célozza. E részeiben az indítvány a Be. 650. §
(2)bekezdésébe ütközik, és ekként törvényben kizárt. [16] Ezért kizárólag az indítványban foglalt jogkérdés – azaz a büntethetőséget kizáró ok fennállása – lehet felülvizsgálat tárgya; azt azonban az indítványnak az irányadó tényállástól részben eltérő ténybeli hivatkozásait, valamint az eltérő tények megállapítását célzó részeit figyelmen kívül hagyva, a Be. 650. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével kell elbírálni. [17] Erre figyelemmel a Kúria az indítványt ebben a részben érdemben elbírálta. [18] A Btk. 22. §
(1)bekezdése szerint nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. [19] A védekezést támadás előzi meg. Az elhárítás válasz a támadásra. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan (4/
- számú BJE határozat). [20] Ehhez képest az irányadó jogerős tényállás szerint a sértett (verbális) cselekvősége a kertjébe a tudta nélkül átment és az ott lévő bálákra felmászó, a védő-takaró ponyvát lerángatni igyekvő terhelttel szemben annyi volt, hogy mindezt számonkérte. Ezt követően pedig a terhelt volt az, aki a sértettre támadt. [21] A jogos védelem nem belső gondolat, hanem külső magatartás, ezért a jogtalan támadó magatartás megléte és elsőbbsége perdöntő. [22] Jelen ügyben azonban a sértett semmilyen támadó vagy azzal közvetlen fenyegető magatartást nem fejtett ki, tettleges konfliktusnak nem volt a kezdeményezője. [23] A jogos védelem verbális cselekményekkel szemben nem vehető igénybe. [24] Az a tény pedig, hogy a terhelt egy szóváltás során (amiatt) támadta meg a sértettet, a továbbiakban kizárja a javára a jogos védelmi helyzet megállapíthatóságát. [25] Jogtalan támadás hiányában fel sem merülhet a terhelt magatartásának elhárító cselekménykénti értékelése. A felülvizsgálati indítvány ezen részében alaptalan. Kúria 3.Bfv.532/2021/5 6 [26] Az irányadó tényállás szerint támadással személy elleni erőszakot – egyoldalúan – kizárólag a terhelt alkalmazott. [27] A jogerős tényállás alapján a bíróság törvényesen minősítette a terhelt cselekményét emberölés bűntette kísérletének. [28] A Kúria 3/
- számú BJE határozata az élet és testi épség védelméről rögzíti mindazon szempontokat, amelyeket a terhelti cselekmény minősítése kapcsán szükséges megvizsgálni. Ekként az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot tisztázásánál, így annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre, avagy testi sértésre irányult, jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánuló, ekként megismerhető tények elemzésének van jelentősége. [29] Ezen elemzést az első- és a másodfokú bíróság a jogegységi határozatban foglaltak figyelembevételével elvégezte, következtetéseik helytállóak voltak. [30] Ekként kizárólag az ölési szándékra vonható következtetés, amennyiben – a sértettel hosszabb ideje rossz viszonyban lévő, – őt korábban személy elleni erőszakos cselekménnyel már fenyegető (zaklatás vétsége) terhelt – előbb a sértett szénabáláinak felgyújtásával fenyegetve egy (2 méter hosszú 10 cm átmérőjű) karóval megüti a sértettet nyak(fej)tájékon, – majd közvetlen ezután az élet kioltására alkalmas eszközzel, (17 cm pengehosszúságú, 30 cm teljes hosszúságú) vadásztőrrel, – az ekkor hangoztatott szándékának, az „agyonbaszlak” fenyegetésnek megfelelő, – akaratlagos magatartást tanúsít, és támad kis-közepes erővel, felülről lefelé irányulóan – olyan sértetti testrészt, a nyaki területet, mely életfontosságú szervet tartalmaz, és – ezen határozott irányú támadás következtében csak azért marad el az akár halálos eredmény, mert a sértett a karját védekezésül a feje elé tartotta, így a szúrás azt érte maradandó fogyatékosságot okozva, – majd ezt követően a terhelt a helyszínről elfut a következményeket illetően közömbösséget tanúsítva. [31] E ténybeliség alapján nem kétséges, hogy a terhelt cselekménye emberölés bűntette kísérleteként minősítendő, a szándék egyenes, a kísérlet befejezett és (a védekezésnek köszönhetően) távoli, miként azt a bíróság megállapította. Kúria 3.Bfv.532/2021/5 7 [32] Az indítvány kifogásolta az irányadó tényállás megalapozottságát, a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, és ezen keresztül a bűnösség megállapítását. [33] A Be.
- §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. [34] Így nem foghattak helyt a védőnek az igazságügyi orvosszakértői véleménynek az általa helyesnek gondolt tartalomtól eltérő megállapításait sérelmező kifogásai sem. [35] Következésképpen a jogerős ítéleti tényállás támadása az eljárt bíróság mérlegelési tevékenységének kifogásolásán keresztül felülvizsgálati eljárásban eredményre nem vezethet. [36] Az indítvány szerint a bíróság megsértette az indokolási kötelezettségére vonatkozó eljárási szabályt. [37] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [38] A Be. 608. §
(1)bekezdése szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között az indokolási kötelezettség megsértése nem szerepel, így ebből az okból sem lehetséges a felülvizsgálat. [39] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [40] Ekként a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [41] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [1] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy Kúria 3.Bfv.532/2021/5 8 felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- január
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Harangozó Attila s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ