A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.041/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró A felperes: felperes (cím1) Az alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.) Az alperes képviselője: Falcsikné Dr. Lipták Szilvia meghatalmazott Az I. rendű alperesi érdekelt: I. rendű alperesi érdekelt (cím2) A II. rendű alperesi érdekelt: II. rendű alperesi érdekelt (cím3) Az alperesi érdekeltek képviselője: Dr. Molnár Lajos Ügyvédi Iroda (cím4) A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperesi érdekeltek Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Debreceni Törvényszék
- november 23-án kelt, 18.K.701.799/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az alperesi érdekeltek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Az alperesi érdekeltek a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a Debreceni Törvényszék
- november 23-án kelt 18.K.701.799/2020/
- számú ítéletével szemben. [2] Az alperesi érdekeltek felülvizsgálati kérelme szerint a támadott bírósági ítélet sérti a Kp.
- §
(1)bekezdését, 20. §
(2)bekezdését; az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
- §-át; valamint az Alaptörvény
- cikkét. [3] Az alperesi érdekeltek a Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontja, de közelebbről meg nem jelölt alpontja alapján kérték a felülvizsgálati kérelmük Kúria általi befogadását. Kúria II.Kfv.37.041/2021/2 2 [4] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [5] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [6] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem álltak fenn. [7] A Kúria elsődlegesen arra utal, hogy az alperesi érdekeltek a Kp. 117.§
(4)bekezdésében foglalt kötelezettségüket nem teljesítették, mert pontosan nem jelölték meg, mely befogadási ok alapján kérik a felülvizsgálati kérelmük elbírálását, mely mulasztás önmagában elégséges lenne arra, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását mellőze. [8] A Kúria ugyanakkor kiemeli, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet pedig akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [9] A Kúria megállapítja, hogy a Debreceni Törvényszék ítéletében a releváns kúriai joggyakorlatot követte, ítéletének indokolását a vonatkozó kúriai ítéletekkel alátámasztotta, ezért olyan körülmény, amely az egységes bírói gyakorlat ellen hatna, nem merült fel. Az elsőfokú bíróság ugyanis az egyedi ügy sajátosságainak figyelembevételével érdemben vizsgálta és értékelte az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési kérelmet, a II. rendű alperesi érdekelt nyilatkozatát, döntését pedig ennek megfelelően megindokolta. Az adásvételi szerződés érvénytelensége kapcsán tett alperesi érdekelti kifogásokat az elsőfokú bíróság nem bírálta és nem is bírálhatta el, azokat helyesen minősítette a polgári jog körébe tartozó kérdéseknek. [10] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet arra a következtetésre jutott tehát, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. Kúria II.Kfv.37.041/2021/2 3 [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [12] Az érdekeltek a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére lerótt 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. §
(1)bekezdés
- i)pontja alapján az illetékügyben eljáró adóhatóságtól visszaigényelhetik. [13] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapulvételével felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2021. február 10. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró