Gfv.30307/2011/7 – Kúria

Gfv.IX.30.307/2011/7.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Kiss Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kiss Gábor ügyvéd által képviselt I.r., valamint II.r. felpereseknek, Erdős és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Erdős Ádám ügyvéd által képviselt . ( I.r., valamint II.r. alperesek ellen igazgatósági határozatok hatályon kívül helyezése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 11.G.40.535/2009. szám alatt indított és a Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 10-én meghozott 16.Gf.40.067/2011/4. számú ítéletével befejezett perében, az említett jogerős ítélet ellen, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2011. május 12-én meghozott 16.Gf.40.068/2011/6. számú – a Fővárosi Bíróság 11.G.40.535/2009/34. számú végzésével szembeni fellebbezést elbíráló végzése ellen a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül – meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.067/2011/4.számú ítéletét hatályában fenntartja; a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.068/2011/6. számú végzésének helybenhagyó rendelkezését – a Fővárosi Bíróság 11.G.40.535/2009/34. számú végzésének, illetve ítéletének a 2878 db 10.000 Ft névértékű törzsrészvény kiadása iránt indított per megszüntetéséről szóló rendelkezésére kiterjedően – hatályon kívül helyezi és a 2878 db 10.000 Ft névértékű törzsrészvény kiadása, illetve jóváírása iránti keresetet elutasítja. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg 15 nap alatt az alpereseknek mint együttes jogosultaknak 25.400 (Huszonötezer-négyszáz) Ft felülvizsgálati perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás: A 338.860.000 Ft alaptőkéjű I.r. alperes, a II.r. alperes, - melynek tulajdonában állt az I.r. alperes többségi részvénycsomagja – az I.r. felperes, valamint a perben nem álló GLtd. 2007. október 15-én szindikátusi szerződést kötöttek egymással. Megállapodtak abban, hogy az I.r. alperes 2007. október 30-ára közgyűlést hív össze alaptőkéjének 37.650.000 Ft-tal való felemelése és ezzel összefüggésben 3765 db, 10.000 Ft névértékű, névre szóló törzsrészvény névértéken történő kibocsátása érdekében. A közgyűlés az I.r. felperest fogja feljogosítani e Kúria IX.Gfv.30.307/2011/7-I 2 részvények átvételére, majd dönt a nyomdai úton előállított részvények dematerializált részvénnyé való átalakításáról (9. pont). Az I.r. felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a részvények ellenértékeként a közgyűlési határozat meghozatalától számított öt munkanapon belül az I.r. alperesnek 37.650.000 Ft-ot alaptőke emelés címén átutal (10.pont). A szerződő felek abban is megállapodtak, hogy az I.r. alperes összesen 37.650.000 Ft vételár fejében megvásárolja a S B Ktf. 100 %-os, a C Kft. 100 %-os és a B Kft. 60 %-os üzletrészét (13. pont). A 18. pont szerint miután 2008. szeptember 30-ig megtörténik az I.r. alperesi cégből való kiválás, (a 16-17. pontokban írtaknak megfelelően), az I.r. felperes kizárólag az I.r. alperesi cégben rendelkezik majd, éspedig 20 %-os mértékű részesedéssel. A szindikátusi megállapodás 24. pontja a következőképpen rendelkezett: Az A vállalja, hogy abban az esetben, ha a S B Kft. saját tőkéje 2007. december 31-i auditált mérlegben több mint 1.000.000 Ft-tal elmarad a cég 2007. június 30-ai félévi mérleg szerinti saját tőkéjétől (437.000.000 Ft), az alaptőke-emelés során jegyzett részvényekből 1.000.000 Ft-ként 11,7 dbot legkésőbb 2008. június 15-ig ingyenesen átad az I.r. felperes részére, mint saját részvényt. Ez az elszámolás a jelen megállapodás 18. pontjában meghatározott tulajdonosi hányadot arányosan módosítja. A szindikátusi megállapodás 28. pontjában a szerződő felek a teljesítés során felmerülő vitás kérdések tekintetében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörét és illetékességét kötötték ki. A szindikátusi szerződésben írtaknak megfelelően került sor a 2007. október 30-i közgyűlés megtartására, az alaptőke felemelésére (2/2007.(10.30.) számú határozat), a nyomdai úton előállított részvények dematerializált részvényekké történő átalakításának elhatározására (53/2007.(10.30.) számú határozat). Az I.r. felperes a megszerzett 3765 db 10.000 Ft névértékű, törzsrészvény ellenértékét megfizette, az I.r. alperes pedig az I.r. felperest a részvénykönyvbe ennek megfelelően bejegyezte. Az I.r. alperes jegyzett tőkéjének felemelését a cégbíróság 2008. április 16-án bejegyezte. A 2008. május 9-én kelt szétválási szerződés is rögzítette, hogy az I.r. felperes az I.r. alperesben 3765 db 10.000 Ft névértékű törzsrészvénnyel rendelkezik. A perbeli részvények dematerializált értékpapírokká való átalakítását követően azonban az I.r. alperes csak 887 db részvényt íratott jóvá az I.r. felperes értékpapír számláján. Az I.r. alperes – a cégbíróságnak az I.r. alperes elleni törvényességi felügyeleti eljárásban 2009. február 10-én meghozott végzését követően - 1/2009.(03.09.) számú igazgatósági határozatában akként rendelkezett, hogy a szindikátusi szerződés értelmében 2878 db 10.000 Ft névértékű törzsrészvény nem adható ki az I.r. felperes részére, azok az I.r. alperes saját részvényeit képezik. Az igazgatóság ezt a döntését a szindikátusi megállapodás 24. pontjában írt elszámolásra alapította. Az I.r. felperes a Választottbíróságnál 2008. szeptember 11-én benyújtott keresetében a Ptk. 210. § /3/ bekezdése alapján a szindikátusi szerződés 24. pontja érvénytelenségének megállapítását, továbbá az I.r. alperesnek a 2878 db 10.000 Ft névértékű törzsrészvény kiadására való kötelezését kérte. A Választottbíróság 2009. június 12-én meghozott Vb/08211. számú ítéletével a szindikátusi megállapodás 24. pontja érvénytelenségének megállapítására vonatkozó keresetet, valamint az „ezen pont érvénytelenségén alapuló, részvények kiadása iránti” keresetet elutasította. Kúria IX.Gfv.30.307/2011/7-I 3 Az I.r. felperes az értékpapír-számláján jóváírt 887 db részvényt 2009. szeptember 9-én a II.r. felperes részére értékesítette, egyben a 2878 db részvény kiadása iránti jogot is átruházta részére. Az I.r. alperes igazgatósága 1/2009.(10.16.) számú határozatával feljogosította az I.r. alperes igazgatóságát arra, hogy a 2878 db 10.000 Ft névértékű törzsrészvényt mint saját részvényt, 175.000.000 Ft vételáron a II.r. alperes részére értékesítsen, és ennek megfelelően 2009. október 16-án sor került a részvény-adásvételi szerződés megkötésére. Az I.r. felperes 2009. április 6-án az I.r. alperes igazgatósága 1/2009.(03.09.) számú határozatának hatályon kívül helyezése iránt pert indított, a II.r. felperes pedig 2009. november 11-én nyújtott be keresetet az I.r. alperes igazgatósága 1/2009.(10.16.) számú határozatának hatályon kívül helyezése iránt. A perek egyesítése után a II.r. felperes is kérte – az I.r. felperes jogutódjaként - az 1/2009.(03.09.) számú igazgatósági határozat hatályon kívül helyezését, emellett kérte, hogy a bíróság mindkét alperest kötelezze 2878 db egyenként 10.000 Ft névértékű, névre szóló I.r. alperesi törzsrészvénynek a II.r. felperes értékpapír számláján való jóváírására, illetve, hogy a II.r. alperest kötelezze a részvények kiadására (25. és 34. sorszámú keresetmódosítások). Biztosítási intézkedésként kérte, hogy a bíróság a II.r. alperes értékpapír számláján zárolja a keresetének tárgyát képező részvényeket. Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására, illetve a per megszüntetésére irányult. Az alperesek is terjesztettek elő biztosítási intézkedés iránti kérelmet, és az I.r. alperes viszontkeresetet is előterjesztett. Az elsőfokú bíróság a 34. sorszámú jegyzőkönyvben rögzített végzésében a 2878 db 10.000 Ft névértékű törzsrészvény kiadására vonatkozó kereset és a viszontkereset vonatkozásában a pert megszüntette, és érdemi vizsgálat nélkül elutasította a felek biztosítási intézkedés iránti kérelmeit. A 2878 db 10.000 Ft névértékű törzsrészvény kiadására vonatkozó kereset tekintetében az elsőfokú bíróság a Pp. 130. § /1/ bekezdés

1. d)pontja és 157. §
2. a)pontja alapján döntött a per megszüntetéséről arra hivatkozással, hogy a részvények kiadása iránti keresetben érvényesített jog tárgyában a Választottbíróság már jogerős ítéletet hozott. A viszontkereset vonatkozásában a Pp. 130. § /1/ bekezdés
3. a)pontjára és a Pp. 147. §-ára alapította a per megszüntetéséről szóló döntését. A 34. sorszámú ítéletében az 1/2009.(03.09.) számú és az 1/2009.(10.16.) számú igazgatósági határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította, és - a 34. sorszámú végzésben írtakat megismételve - ítéletébe beépítette a 34. sorszámú végzés valamennyi rendelkezését is. Kúria IX.Gfv.30.307/2011/7-I 4 Az elsőfokú ítélet indokolása rámutatott arra, hogy az 1/2009.(03.09.) számú igazgatósági határozatot az I.r. alperes a választottbírósági per folyamatban létére tekintettel hozta meg, az abban foglalt döntést pedig utóbb megalapozta a Választottbíróság 2009. június 12-én kelt ítélete. Az 1/2009.(10.16.) számú igazgatósági határozat meghozatalára pedig azt követően került sor, hogy a Választottbíróság jogerős ítéletével elutasította az I.r. felperes részvény kiadása iránti keresetét. Mindezekre tekintettel a keresettel támadott igazgatósági határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelmeket jogsértés hiányában alaptalannak kell tekinteni. A felperesek a 34. sorszámú végzés és a 34. sorszámú ítélet ellen is fellebbezést terjesztettek elő. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. május 12-én meghozott 16.Gf.40.068/2011/6. számú végzésében a 34. sorszámú végzés fellebbezéssel támadott rendelkezéseit helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a II.r. felperes által perbe vitt, a részvények kiadása iránti igényt a Választottbíróság már elbírálta. Álláspontja szerint a II.r. felperes keresetének ténybeli alapja azonos volt az I.r. felperes által a választottbírósági eljárásban előadottakkal, a jog és tényalap azonossága annak ellenére sem vitatható, hogy az I.r. felperes a választottbírósági eljárásban külön nem hivatkozott a 2006. évi IV. törvény (2006. évi Gt.) 200. §-ára, míg jelen perben a II.r felperes a részvények kiadását nem a szindikátusi szerződés 24. pontjának érvénytelensége miatt, hanem a 2006. évi Gt. 200. §-ára alapítottan kérte. A szindikátusi szerződésnek a 3765 db részvény megszerzésére vonatkozó rendelkezése ugyanis nem függetleníthető a szerződés 24. pontjának rendelkezésétől. A per megszüntetésére figyelemmel rendelkezett a másodfokú bíróság a biztosítási intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról is. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 10-én meghozott 16.Gf.40.067/2011/4. számú ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság 11.G.40.535/2009/34. számú ítéletének az igazgatósági határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító rendelkezését. Az ítélet indoklása szerint az igazgatóság feladatköre egyrészt a társaság szervezeti működésével kapcsolatos feladatok ellátására, másrészt a társaság és harmadik személy közötti szerződéses jogviszonyokban a társaság törvényes képviseletének ellátására terjed ki. Az elkülönült jogalanyisággal rendelkező részvénytársaság részvényese a polgári jog eszközeivel nem teheti vitássá az igazgatóság által megkötött jogügyleteket, szerződéseket, e vonatkozásban „saját jogi érdek hiányában” kereshetőségi jog nem illeti meg. Az igazgatóság mint testület nincs elzárva attól, hogy valamely jogügylet létrehozására irányuló szándékát testületi határozatba foglalja, vagy valamely már megkötött szerződés teljesítése körében határozatban fejezze ki jognyilatkozatát. Ezen külső jogviszonyokat, szerződéses kapcsolatokat érintő igazgatósági határozatok azonban nem vonhatók a 2006. évi Gt. 45. § /1/ bekezdésének hatálya alá, vagyis ilyen esetben a részvényes keresettel az igazgatósági határozat hatályon kívül helyezését nem kérheti. A fentieknek megfelelő jogi megítélés alá Kúria IX.Gfv.30.307/2011/7-I 5 esik az I.r. felperes és az I.r. alperes polgári jogügyletére és a közöttük fennálló elszámolásra vonatkozó 1/2009.(03.09.) számú igazgatósági határozat és a részvények eladását rögzítő 1/2009.(10.16.) számú igazgatósági határozat is. Mindkét határozat az ügyvezetés körébe eső polgári jogi jognyilatkozatnak minősül és egyik sem támadható meg a 2006. évi Gt. 45. § /1/ bekezdése alapján. A felperesek mindkét jogerős határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Kérték, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.068/2011/6. számú végzését, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.067/2011/4. számú ítéletét, továbbá hozzon a jogszabályoknak megfelelő új határozatot. Ennek megfelelően kérték, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül az I.r. alperes igazgatósága által meghozott 1/2009.(03.09.) és 1/2009.(10.16.) számú határozatokat, kötelezze a II.r. alperest 2878 db, egyenként 10.000 Ft névértékű, névre szóló I.r. alperesi törzsrészvénynek a II.r. felperes értékpapírszámláján való jóváírására. Biztosítási intézkedésként rendelkezzen a kiadni kért részvényeknek a II.r. alperes értékpapír számláján történő zárlata iránt is. Felülvizsgálati kérelmüket az alábbiakkal indokolták: A választottbírósági eljárás során a bizonyítás tárgya kizárólag az volt, hogy a felperes a szindikátusi megállapodás 24. pontját alappal támadta-e meg és nem képezte vizsgálat tárgyát az, hogy a feleknek az alapszabályból eredően milyen társasági jogi követelései lehetnek egymással szemben. Ennek elbírálására a Választottbíróság nem is rendelkezett hatáskörrel, hiszen nem az alapszabály csak a szindikátusi szerződés kötötte ki a Választottbíróság eljárását. Jelen eljárásban viszont a II.r. felperes következetesen társasági jogi alapokra helyezkedve követelte a részvények kiadását. Hivatkozott arra, hogy a részvények kiadásának teljesültek a 2006. évi Gt. 200. § /1/ bekezdésében írt feltételei és hivatkozott a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 10-12. §-ainak, a Tpt. 138. §-a /1/ bekezdésének és 143.§ /1/ bekezdésének rendelkezéseire. E rendelkezések alapján egyértelmű, hogy a kibocsátónak mérlegelés nélkül kellett volna a 3765 db törzsrészvényt a dematerializált részvénnyé történő átalakítást követően az I.r. felperes értékpapír számláján jóváírnia. Az „elszámolási nézeteltérés” semmiképpen nem adott lehetőséget arra, hogy a kibocsátó a 3765 db részvényből 2878 db-ot saját részvénynek tekintsen és azt saját értékpapír-számláján tartsa nyilván. Nem volt jogalapja az I.r. alperesnek arra, hogy megtagadja a részvények kiadását, mert a felperes mindvégig vitatta, hogy a SUN BOOKS Kft. gazdálkodási eredményei a szindikátusi megállapodásban „jelzettnél” gyengébben alakultak volna. A felperesek tehát jelen perben olyan tárgyú keresetet terjesztettek elő, melyet a Választottbíróság – erre vonatkozó alapszabályi kikötés hiányában - nem is tárgyalhatott volna. Az alperesek egyébként a mai napig nem érvényesítették a szindikátusi megállapodás 24. pontja alapján vitatott követelésüket. A jogerős ítélet tévesen, indokolatlanul szűkíti le a 2006. évi Gt. 45. §-ának alkalmazhatóságát. A részvényes jogosult a polgári jogi ügylethez kapcsolódó igazgatósági határozatok megtámadására is, ha az jogszabálysértő. Az 1/2009.(03.09.) számú határozat jogszabálysértő volt, mert az I.r. felperest mint részvényest egyik legalapvetőbb részvényesi jogának gyakorlásától fosztotta meg és ilyen önkényes döntéssel szemben indokolt a határozat megtámadásának biztosítása. Kúria IX.Gfv.30.307/2011/7-I 6 Az alperesek a jogerős határozatok hatályában való fenntartását kérték. A Kúria a jogerős határozatokat a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, vizsgálhatta felül. E vizsgálat eredménye alapján arra a megállapításra jutott, hogy a per megszüntetését helybenhagyó jogerős végzés jogszabálysértő, míg az igazgatósági határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyó jogerős ítélet érdemben nem jogszabálysértő. A felperesek keresetükben a per tárgyát képező két igazgatósági határozat hatályon kívül helyezése mellett azt kérték, hogy a II.r. felperes értékpapírszámláján a per tárgyát képező dematerializált törzsrészvények jóváírása megtörténjen. A törzsrészvényeknek a II. r. felperes értékpapírszámláján történő jóváírására irányuló keresetet a perben eljárt bíróságok res iudicata-ra hivatkozva érdemben nem bírálták el. A felperesek ezen jogi álláspontot felülvizsgálati kérelmükben vitatták, a Kúria megítélése szerint az alább kifejtettekre tekintettel jogosan. Az I.r. felperes 2009. április 6-án benyújtott keresetében a 2006. évi Gt. 200. §-ára, valamint a Tpt. 9. § /2/ bekezdésére, 10-12. §-ára, 138. § /1/ bekezdésére és 143. § /1/ bekezdésére alapítottan az alperes igazgatósága által 1/2009.(03.09.) szám alatt meghozott határozat hatályon kívül helyezését kérte. Az volt ugyanis az álláspontja, hogy e jogszabályi rendelkezésekből következően a kibocsátónak mérlegelési lehetőség nélkül kellett volna jóváírnia az I.r. felperes értékpapír számláján az összesen 3765 db perbeli részvényt, nem volt jogosult arra, hogy elszámolási nézeteltérésre hivatkozva csupán 887 db részvény jóváírásáról rendelkezzen. (Ugyanezen jogszabályhelyekre hivatkozással kérte 2008. december 31-én kelt kérelmében az I.r. felperes a Fővárosi Bíróságtól mint Cégbíróságtól az I.r. alperessel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását is.) A perben a későbbiekben keresetét kiterjesztette és a hivatkozott igazgatósági határozat hatályon kívül helyezése mellett azt is kérte, hogy a bíróság az alperest kötelezze a 2878 db 10.000 Ft névértékű törzsrészvénynek az I. r. felperes értékpapír számláján való jóváírására. Az I.r. felperes jogutódjaként a II.r. felperes pedig végleges keresetében a Ptk. 112. § /1/ bekezdésében írtakat hangsúlyozva kérte, hogy a bíróság a II.r. alperest kötelezze a per tárgyát képező részvénynek a II.r. felperes értékpapír számláján való jóváírására. Tény, hogy a perbeli kereset benyújtása előtt az I.r. felperes jelen per I.r. alperese ellen a Válaszottbíróság előtt is keresetet nyújtott be, melyben a szindikátusi megállapodás 24. pontjának érvénytelenségére hivatkozással kérte, hogy a bíróság az I.r. alperest kötelezze 3803 db egyenként 10.000 Ft névértékű dematerializált, névre szóló I.r. alperesi törzsrészvény felperes részére való kiadására. Arra hivatkozott, hogy a szindikátusi megállapodás tévesen jelölte meg a SUN BOOKS Kft. 2007. június 30-i saját tőkéjét 437.629.806 Ft-ban, mert a megjelölt összeg valójában a 2007. június 30-i főkönyvi kivonat szerinti, a 2006. gazdasági év mérlege szerinti záróadat. Előadása szerint tehát tévedésben volt a megállapodás 24. Kúria IX.Gfv.30.307/2011/7-I 7 pontjának meghatározásakor, illetve valójában a felek közös tévedésben voltak. A felperes a Ptk. 210. § /3/ bekezdésére alapította keresetét, emellett hivatkozott – a Vb/08211. számú ítélet 3. oldalának 5. bekezdése szerint - a 2006. évi Gt. 200. § /1/ bekezdésére és a Tpt. jelen perben felhívott rendelkezésére is. Az nem volt vitatott a peres felek között, hogy a szindikátusi megállapodás 24. pontjában az I.r. felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén az általa megszerzett részvények egy részét egy körülírt elszámolás alapján köteles átadni az I.r. alperesnek, tehát, hogy az I.r. alperes egy jövőbeli feltétel bekövetkezésétől függően igényelheti az I.r. felperestől részvények átadását. A szindikátusi szerződésben írt választottbírósági kikötésre tekintettel kizárólag a Választottbíróság volt jogosult dönteni a szindikátusi szerződés teljesítésével, az ott írt elszámolással kapcsolatos jogviták tekintetében, így a 24. pont érvényessége kérdésében és abban is, hogy teljesült-e az a 24. pontban írt jövőbeni feltétel, melynek bekövetkezte esetén az I.r. felperesnek át kell adnia bizonyos számú részvényt az I.r. alperes részére. Az I.r. felperesnek az volt az álláspontja, hogy a 24. pont rendelkezése – annak érvénytelensége miatt – nem irányadó, ezzel azonban a Választottbíróság nem értett egyet. A VB/08211. számú választottbírósági határozat szerint a szindikátusi szerződés 24. pontjának elfogadásakor a felperes nem volt tévedésben és a szerződő feleket téves közös feltevés sem vezette a megállapodás aláírásakor. Tisztában voltak azzal, hogy szerződési akaratuk mire irányul és nyilatkozataik ezen akaratukat mindenben tükrözték. A szindikátusi megállapodás 24. pontja tehát érvényes, annak érvénytelenségére hivatkozva az I.r. felperes a részvények kiadását nem igényelheti. Megjegyezte, hogy nem volt jogosult annak vizsgálatára, „hogy feleknek az alapszabályból eredően milyen társasági jogi követeléseik lehetnek”. A Kúria nem osztotta a perben eljárt bíróságok azon egyező álláspontját, hogy az adott tényállás mellett a Választottbíróság ítélete miatt a per megszüntetésének feltételei a Pp. 130. §
4. d)pontja folytán irányadó Pp. 157. §
5. a)pontja alapján fennállnak. A Pp. 130. § /1/ bekezdés
6. d)pontja szerint a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának nem elégséges feltétele, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származzon a jogvita, hanem az is szükséges feltétel, miszerint „azonos jog”-ot érvényesítsenek. A választottbírósági eljárásban a szindikátusi szerződés 24. pontja képezte a jogvita tárgyát, jelen per I.r. felperese, mint felperes a Ptk. 210. § /3/ bekezdése szerinti közös téves feltevésre hivatkozott, míg jelen perben a felperesek más jogcímre, elsődlegesen tulajdonjoguk sérelmére hivatkoztak. A Ptk. 112. § /1/ bekezdésében, a 2006. évi Gt. 200. §-ában írt, illetve a részvények előállítási módjának megváltoztatásával, a dematerializált részvénnyel történő joggyakorlás módjára vonatkozó, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Tpt. rendelkezések megsértésére alapított kereset – a Kúria álláspontja szerint – nem megalapozott. Kúria IX.Gfv.30.307/2011/7-I 8 Az I.r. felperes a rendelkezésre álló adatok alapján a tőkeemelés folytán őt megillető részvényekhez hozzájutott, a fenti részvények feletti tulajdonszerzését a 2008. április 14-én kelt, az őt megillető részvényutalványról szóló okirat, a 2008. április 16-án kelt őt megillető ideiglenes részvényről szóló okirat, valamint a 2008. május 9-i szétválási szerződésben írtak kellően igazolják. Tehát a tőkeemelésnek megfelelő tulajdoni helyzet létrejött. Ezt követően került sor a szindikátusi szerződés 24. pontjában szereplő „elszámolásra”. Ezen elszámolás helytállóságának eldöntése jelen peres eljárás tárgyát nem képezte és a Ptk. 210. § /3/ bekezdés szempontjából való megítélése jelen per tárgyát nem is képezhette (Pp. 130. §