← Magyarország

Bfv.1530/2023/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A büntetés céljára vonatkozó, valamint a büntetés kiszabásának elveit tartalmazó anyagi jogi rendelkezések esetleges megsértése a felülvizsgálatot nem alapozza meg, ezek ugyanis nem olyan rendelkezések, amelyek nem tűrnek mérlegelést. Így nem vizsgálható az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során az enyhítő és súlyosító körülményeket miként vették figyelembe. A Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés akkor valósul meg a fellebbezés egyéb feltételei mellett tanácsülésen történő elbírálása esetén, ha a tárgyalás, illetve másodlagosan a nyilvános ülés megtartására irányuló indítványtételi jogát az erre jogosult szabályszerű értesítés hiányában nem gyakorolhatja. A terhelt fellebbezése a többszörös, különös visszaesői minőség vitatása miatt az a Be. 583. §
(3)bekezdés b) pontja szerint benyújtott fellebbezésnek is tekinthető, ezért a fellebbezést a másodfokú bíróság azért bírálhatta el tanácsülésen, mert az ítélet ellen a II. rendű terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott volt, emiatt a Be. 598. §
(2)bekezdésében foglalt feltétele a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásának fennállt. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1530/2023/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. július
  3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt2 és társa (Terhelt1 II. rendű terhelt) Elsőfok: Másodfok: Veszprémi Járásbíróság, 15.B.817/2021/117/I. számú ítélet, tárgyalás,
  4. március
  5. Veszprémi Törvényszék, 3.Bf.215/2023/11/I. számú végzés, tanácsülés,
  6. október
  7. Az indítvány előterjesztője: II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt2 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben Terhelt1 II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 15.B.817/2021/117/I. számú ítélete és a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.215/2023/11/I. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 1.Bfv.1.530/2023/8-I 2 [1] I. A Veszprémi Járásbíróság a
  8. március
  9. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 15.B.817/2021/117/I. számú ítéletében a
  10. február
  11. napjától
  12. március
  13. napjáig őrizetben volt Terhelt1 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, mint társtettest [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  14. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  15. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont,
(4)bekezdés b) pont]; folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bc)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont], mint társtettest; lopás vétségében, mint társtettest [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont bb),
  2. bc)alpont]; lopás bűntettében, mint társtettest [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont]; lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)és
  3. bc)alpont]; kábítószer birtoklásának vétségében [Btk. 178. §
(6)bekezdés]. [2] A járásbíróság ezért, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 3 év 8 hónap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a II. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a II. rendű terhelt által
  1. február
  2. napjától
  3. március
  4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe beszámítani rendelte. A II. rendű terhelttel szemben 1.239.847 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett a polgári jogi igényekről, az érdemben megítélt polgári jogi igény után fizetendő eljárási illetékről, a bűnjelekről, valamint a bűnügyi költségről. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen kizárólag a II. rendű terhelt jelentett be fellebbezést enyhítésért, mivel az ítéletet túl súlyosnak találta, mert nem vették figyelembe az általa megjelölt enyhítő körülményeit; emellett hivatkozott arra, hogy többszörös különös visszaesői minősítése sem helytálló. [4] A Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  5. október
  6. napján megtartott tanácsülésen meghozott 3.Bf.215/2023/11/I. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. [5] II. A bíróságok vádról rendelkező jogerős ügydöntő határozatával szemben a II. rendű terhelt nyújtott be
  7. november
  8. napján - tartalma szerint felülvizsgálati indítványnak minősülő – beadványt. Abban hivatkozott arra, hogy nem vették figyelembe az enyhítő körülményeket, valamint joghátrányba került amiatt, hogy a tanácsülésen nem vehetett részt, mivel alapvető joga személyesen megvédeni magát. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.46/2024/
  9. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát anyagi jogszabálysértés hiányában nem képezheti a jogerős határozatban kiszabott büntetés neme és mértéke. Utalt arra, hogy a büntetés céljára vonatkozó, valamint a büntetés kiszabásának elveit tartalmazó anyagi jogi rendelkezések esetleges megsértése a felülvizsgálatot nem alapozza meg, ezek ugyanis nem olyan rendelkezések, amelyek nem tűrnek mérlegelést. Így nem vizsgálható az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során az enyhítő és súlyosító körülményeket miként vették figyelembe. Erre tekintettel a felülvizsgálati indítványt az enyhítő körülményekre vonatkozó részében törvényben kizártnak tartotta. [7] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány az eljárási szabálysértésre utaló részében alaptalan, mivel a másodfokú bíróság törvényesen bírálta el az ügyet tanácsülésen, mert a II. rendű terhelt szabályszerű értesítést követően a megadott határidőn belül nyilvános ülés vagy tárgyalás tartása iránti kérelmet nem terjesztett elő, ezért a másodfokú bíróság nem követett el feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést. Ebben a tekintetben Kúria 1.Bfv.1.530/2023/8-I 3 hivatkozott a BH 2018.
  10. számon közzétett döntésre. Álláspontja szerint a II. rendű terhelt által bejelentett fellebbezést a másodfokú bíróság a Be.
  11. §
(2)bekezdése alapján törvényesen bírálta el, mert a nyilvános ülés tartását sem a terhelt, sem a védő, sem pedig az ügyészség nem kérte, ekként a hivatkozott felülvizsgálati ok nem állapítható meg. A Be. 427. §
(1)bekezdése értelmében ugyanis tanácsülésen a bíróság tagjai és a jegyzőkönyvvezető vannak jelen, azon a terhelt nem vehet részt. [8] Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatokat a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [9] III. A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa részben törvényben kizárt, részben alaptalan. [10] A büntetőeljárásról szóló
  1. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) XC. fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatására kizárólag a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a törvényben felülvizsgálati okként megjelölt egyes súlyos jogi hiányosságok miatt kerülhet sor. Olyan anyagi és eljárási szabály megsértésére hivatkozással, amelyet a törvény felülvizsgálati okként nem jelöl meg, felülvizsgálati indítvány nem terjeszthető elő. [11] A Be.
  2. § a) és b) pontjára figyelemmel a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt és eljárási szabálysértés miatt is van helye felülvizsgálatnak. [12] Azokat az anyagi és eljárási szabálysértéseket, amelyekre felülvizsgálati indítvány alapozható, a Be.
  3. §-a sorolja fel. A felülvizsgálat törvényben meghatározott okainak köre nem bővíthető. [13] A terhelt felülvizsgálati indítványnak tekinthető beadványában foglaltak a Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára, illetve a 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontjában megjelölt hatályon kívül helyezési okra alapított felülvizsgálatii indítványnak feleltethetők meg. [14] 1. A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálati indítványnak sérelmezni kell a kiszabott büntetést, továbbá annak törvénysértő voltát, másfelől pedig arra is hivatkozni kell, hogy a büntetés törvénysértő jellegét a bűncselekmény törvénysértő minősítése, vagy a Btk. más szabályának megsértése okozta. [15] Jelen ügyben ugyanakkor a terhelt felülvizsgálati indítványában cselekményeinek törvénysértő minősítését nem kifogásolta, az enyhítő körülmények nem megfelelő módon történő figyelembevétele kizárólag a büntetés céljára vonatkozó, valamint a büntetés kiszabásának elveit tartalmazó anyagi jogi rendelkezések nem megfelelő figyelembevételére utal. [16] A Legfőbb Ügyészség helyesen hivatkozott arra, hogy a kiszabott büntetés, az alkalmazott intézkedés felülvizsgálatának akkor van helye, ha a büntetés minősítése ugyan törvényes, azonban a bíróság a Btk. más szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabott ki, illetve törvénysértő intézkedést alkalmazott; a büntetés vagy neme, vagy mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. A büntetés céljára vonatkozó, valamint a büntetés kiszabásának elveit tartalmazó anyagi jogi rendelkezések esetleges megsértése azonban a felülvizsgálatot nem alapozza meg, ezek ugyanis nem olyan rendelkezések, amelyek nem tűrnek mérlegelést. Így nem vizsgálható az sem, hogy a bíróságok a büntetés kiszabása során az enyhítő és súlyosító körülményeket miként vették Kúria 1.Bfv.1.530/2023/8-I 4 figyelembe (BH 2019.158.II.). A törvény önmagában a büntetés mértékét illetően nem teszi lehetővé a felülvizsgálatot. [17] 2. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 607. §
(1)bekezdés b) pontjában vagy a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [18] A Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja értelmében feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [19] A Be. 599. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. [20] A Be. 598. §
(2)bekezdése alapján a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 593. §
(3)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozta. [21] A Be. 427. §
(1)bekezdésére figyelemmel, a tanácsülésen csak a bíróság tagjai és a jegyzőkönyvvezető vehet részt, ebből következően amennyiben tanácsülés megtartására törvényesen került sor, azon a terhelt nem vehetett részt, így a felülvizsgálati okra történő hivatkozás alaptalan. [22] Mivel az ügyben az ítélet ellen fellebbezést a II. rendű terhelt vonatkozásában kizárólag a II. rendű terhelt jelentett be a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontja alapján az ítélet büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezése, illetve az 583. §
(3)bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezése (többszörös, különös visszaesői minőség) ellen, ezért a másodfokú bíróság abban az esetben törvényesen bírálta el a fellebbezést tanácsülésen, ha az arról történő szabályszerű értesítést követően a törvényben meghatározott határidőn belül az arra jogosult nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását nem kérte. [23] Az iratok alapján megállapítható, hogy a II. rendű terheltet a
  1. október hó
  2. napjára kitűzött tanácsülésről vádlottként a B.
  3. számon rendszeresített nyomtatványon a főügyészség indítványával egyidejűleg rendelte értesíteni a tanács elnöke
  4. május
  5. napján kelt intézkedésével. A terhelt az értesítést és a főügyészségi indítványt kézbesítési íven
  6. augusztus
  7. napján átvette. Megállapítható, hogy a terhelt tárgyalás tartását kifejezetten nem kérte, mivel a
  8. augusztus 26-án kelt beadványában kizárólag a büntetése enyhítésének alapjául szóló körülményeket jelölte meg, családi helyzetére hivatkozott. Kétségtelen tény az is, hogy a tanácsülés kitűzéséről rendelkező értesítés alapján a fogva lévő terhelt védője, vagy az ügyészség tárgyalás vagy nyilvános ülés tartását nem kérte. [24] A Be. 598.
(4)bekezdésére figyelemmel a tanács elnöke az 598. §
(2)bekezdése szerinti esetben az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanács összetételéről, a tanácsülés időpontjáról, és tájékoztatja arról, hogy 8 napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételt tehetnek. [25] A Be. 598. §
(5)bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy ha a tanács elnöke a
(2)bekezdésben meghatározott esetben hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést vagy tárgyalást, a
(4)bekezdés szerinti tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés, vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Kúria 1.Bfv.1.530/2023/8-I 5 [26] A Kúria a BH 2022.70. számon közzétett döntésében kimondta, hogy a Be. 598. §
(2)bekezdésében – a tanácsülés megtarthatóságát illetően – meghatározott feltételek közül az első kettő vagylagos (a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 593. §
(3)bekezdés a) pontján alapszik), míg a harmadik (a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza) ezekhez kapcsolódóan konjunktív, azaz a harmadik feltétel hiányában a fellebbezés nem bírálható el tanácsülésen annak ellenére sem, ha az első két feltétel valamelyike teljesül. A Kúria gyakorlatára figyelemmel a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti feltétlen eljárási szabálysértés akkor valósul meg a fellebbezés egyéb feltételei mellett tanácsülésen történő elbírálása esetén, ha a tárgyalás, illetve másodlagosan a nyilvános ülés megtartására irányuló indítványtételi jogát az erre jogosult szabályszerű értesítés hiányában nem gyakorolhatja. Jelen esetben azonban erről nincs szó. [27] A Kúria rámutat ugyanakkor arra, hogy a terhelt fellebbezése nem csak a Be. 583. §
(3)bekezdés a) pontján alapszik, hanem a többszörös, különös visszaesői minőség vitatása miatt az a Be. 583. §
(3)bekezdés b) pontja szerint benyújtott fellebbezésnek is tekinthető, ezért a fellebbezést a másodfokú bíróság azért bírálhatta el tanácsülésen, mert az ítélet ellen a II. rendű terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott volt, emiatt a Be. 598. §
(2)bekezdésében foglalt feltétele a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásának fennállt. [28] A Kúria a Be. 659. §
(6)bekezdésére figyelemmel a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdésében foglalt egyéb eljárási szabálysértések tekintetében is felülvizsgálta, és ott megjelölt felülvizsgálati okot nem állapított meg. [29] IV. Mindezekre tekintettel a Kúria a II. rendű terhelt 651. §
(2)bekezdés b) pontja és 652. §
(4)bekezdése alapján saját javára előterjesztett felülvizsgálati indítványát a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen elbírálva a Veszprémi Járásbíróság 15.B.817/2021/117/I. számú ítéletét és a Veszprémi Törvényszék 3.Bf.215/2023/11-I. számú végzését Terhelt1 II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [30] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése értelmében fellebbezésnek nincs helye. [31] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. [32] A Be. 652. §
(7)bekezdése alapján felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal – még más jogosult által is – csak egyszer nyújtható be. [33] A Be. 656. §
(4)bekezdésére tekintettel az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.