← Magyarország

Bf.756/2025/110 – Debreceni Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: költségvetési csalás megállapításának kérdései munkaerő-kölcsönzés esetén Btk. 396. §

(1)a),
(4)b),
(5)b)
  1. fordulat, Btk.
  2. § Cím66i Ítélőtábla Bf.II.756/2025/
  3. szám A Cím66i Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Cím66ben, a
  4. március
  5. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társai ellen indított büntetőügyben a Nyíregyházi Törvényszék
  6. április
  7. napján kihirdetett 8.B.676/2017/
  8. számú ítéletét a jelen eljárásban fellebbezéssel érintett vádlottakra nézve megváltoztatja. Terhelt1 I. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményeinek minősítése helyesen: 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  9. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (1., 12., 18/b,
  2. tényállási pont), közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (
  2. tényállási pont), 13 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (2., 4., 7., 9/a., 9/b., 9/c., 10., 11., 28., 18/a., 20/a, 20/b., 21., 25.,
  2. tényállási pont), 8 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (8., 11., 13., 14., 30., 15., 16., 17.,
  2. tényállási pont), közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (
  2. tényállási pont). Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 2 Terhelt1 I. rendű vádlott közbizalom elleni cselekményeinek minősítése helyesen 24 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  3. §) (1., 2., 4., 7., 8., 9/a., 9/b., 9/c., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 17., 18/a., 18/b., 19., 20/a., 20/b., 21., 22., 25., 28., 30.,
  4. tényállási pont), 2 rendbeli közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett felhasználásának vétsége (Btk.
  5. §) (3.,
  6. tényállási pont). hamis magánokirat A Terhelt1 I. rendű vádlott
  7. tényállási pontban rögzített közbizalom elleni bűncselekménye (folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége - Btk. 345.§) miatt indult büntetőeljárást megszünteti. Terhelt1 I. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének mellékbüntetésének tartamát egyaránt 6 (hat) évre enyhíti. és közügyektől eltiltás Terhelt1 I. rendű vádlottat 400 (négyszáz) napi tétel, 10 000 (tízezer) forint napi tétel összegű, összesen 4 000 000 (négymillió) forint pénzbüntetésre is ítéli. Ha a pénzbüntetést nem fizeti meg, a meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egynapi tétel pénzbüntetés helyébe egy nap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés lép. Terhelt2 II. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményeinek minősítése helyesen: 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  8. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (1., 12., 18/b,
  2. tényállás), közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (
  2. tényállási pont), 14 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (2., 4., 7., 9/a., 9/b., 9/c., 10., 11., 18/a., 20/a, 20/b., 21., 25., 28.,
  2. tényállási pont), Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 3 közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (
  2. tényállási pont), 8 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (8., 13., 14., 15., 16., 17.,
  2. és
  3. tényállási pont), bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pont] (
  1. tényállási pont), költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (
  2. tényállási pont). Terhelt2 II. rendű vádlott közbizalom elleni cselekményeinek minősítése helyesen: 2 rendbeli közvetett tettesként, folytatólagosan elkövetett felhasználásának vétsége (Btk.
  3. §) (3.,
  4. tényállási pont), hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  5. §) (
  6. tényállási pont), 26 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  7. §) (1., 2., 7., 8., 9/a., 9/b., 9/c., 10., 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17., 18/a., 18/b., 19., 20/a., 20/b., 21., 22., 25., 28., 30.,
  8. tényállási pont). A II. rendű vádlott
  9. tényállási pontban rögzített közbizalom elleni bűncselekménye (folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége Btk. 345.§) miatt indult büntetőeljárást megszünteti. Terhelt2 II. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének és a közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát egyaránt 5 (öt) évre enyhíti. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 4 Terhelt2 II. rendű vádlottat 400 (négyszáz) napi tétel, 6 000 (hatezer) forint napi tétel összegű, összesen 2 400 000 (kétmillió-négyszázezer) forint pénzbüntetésre is ítéli. Ha a pénzbüntetést nem fizeti meg, a meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egynapi tétel pénzbüntetés helyébe egy nap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés lép. Terhelt3 III. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményeinek minősítése helyesen: 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  10. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (1., 12.,
  2. tényállási pont), 5 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (2., 4., 9/b., 21.,
  2. tényállási pont), közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (
  2. tényállási pont), 7 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (11., 13., 14., 15., 16., 17.,
  2. tényállási pont). Terhelt3 III. rendű vádlott közbizalom elleni cselekményeinek minősítése helyesen közvetett tettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  3. §) (
  4. tényállási pont), 12 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége - Btk.
  5. § (1., 2., 4., 9/b., 12., 13., 14., 15., 17., 19., 21., 25., 26.tényállási pont). A Terhelt3 III. rendű vádlott
  6. tényállási pontban rögzített közbizalom elleni bűncselekménye (folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége - Btk. 345.§) miatt indult büntetőeljárást megszünteti. Terhelt3 III. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének és közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát egyaránt 4 (négy) évre enyhíti. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 5 Terhelt3 III. rendű vádlottat 350 (háromszázötven) napi tétel, 4 000 (négyezer) forint napi tétel összegű, összesen 1 400 000 (egymillió-négyszázezer) forint pénzbüntetésre is ítéli. Ha a pénzbüntetést nem fizeti meg, a meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni akként, hogy egynapi tétel pénzbüntetés helyébe egy nap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés lép. Terhelt4 IV. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményeinek minősítése helyesen: 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  7. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (1., 18/b. tényállási pont), 12 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (3., 7., 9/a., 9/b., 9/c., 10., 18/a., 19., 20/a., 20/b.,
  3. tényállási pont), 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (8., 16., 22., tényállási pont). Terhelt4 IV.r. vádlott közbizalom elleni bűncselekményeinek törvényhelye helyesen: Btk.
  2. §. Terhelt4 IV. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének, és a közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát egyaránt 3 (három) évre enyhíti. Terhelt5 V. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményeinek minősítése helyesen: bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (
  2. tényállási pont), közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (
  2. tényállási pont), Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 6 bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (
  2. tényállási pont), bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont
  1. fordulat] (
  2. tényállási pont). Terhelt5 V. rendű vádlott közbizalom elleni cselekményeinek minősítése helyesen: 3 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  3. §) (1., 2., 7.,
  4. tényállási pont), közvetett tettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  5. §) (
  6. tényállási pont). Terhelt5 V. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének és közügyektől eltiltás mellékbüntetésének tartamát egyaránt 2 (kettő) évre enyhíti. Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű, Terhelt4 IV. rendű és Terhelt5 V. rendű vádlottak vonatkozásában a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét egyebekben helybenhagyja. A másodfokú eljárás során felmerült 50 400 (ötvenezer-négyszáz) Forint bűnügyi költség az állam terhén marad. A másodfokú határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a
  7. április
  8. napján kihirdetett 8.B.676/2017/
  9. számú ítéletében bűnösnek mondta ki Terhelt1 I. rendű vádlottat 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Büntető Törvénykönyvről szóló
  10. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  11. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], 14 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 9 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], 26 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §). Megállapította, hogy a bűncselekményeket Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 7 bűnszervezetben követte el és ezért őt halmazati büntetésül 8 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 8 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, illetve a Terhelt1 I. rendű vádlottól lefoglalt 3 000 000 forint készpénzre, 1000 euró és 1251 USA dollár devizára vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság Terhelt1 I. rendű vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont] és 4 rendbeli bűnsegédként – ebből 2 rendbeli folytatólagos – hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [2] Terhelt2 II. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], 15 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 9 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], 28 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk. 345. §), bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont], költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk. 345. §
(1)bekezdés]. Megállapította, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követte el és ezért halmazati büntetésül 7 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 7 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetésre és 7 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy Terhelt2 II. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható a szabadságvesztés büntetésből. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, illetve Terhelt2 II. rendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont] és 5 rendbeli folytatólagosan bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [3] Terhelt3 III. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], 5 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 8 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], 16 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében [Btk. 345. §
(1)bekezdés]. Megállapította, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követte el és ezért halmazati büntetésül 6 év 6 hónap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 6 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetésre és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Terhelt3 III. rendű vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, illetve Terhelt3 III. rendű vádlottat 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont], 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont] és 5 rendbeli bűnsegédként – ebből 4 rendbeli folytatólagosan – elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk. 345. §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 8 [4] Terhelt4 IV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], 12 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és 16 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében [Btk. 345. §
(1)bekezdés]. Megállapította, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követte el és Terhelt4 IV. rendű vádlottat halmazati büntetésül 6 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 6 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól és 6 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy a IV. rendű vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámításáról, illetve Terhelt4 IV. rendű vádlottat a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont], a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont], a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás büntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és 3 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége [Btk. 345. §
(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. [5] Terhelt5 V. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont], 2 rendbeli bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], 4 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében [Btk. 345. §
(1)bekezdés]. Megállapította, hogy a bűncselekményeket bűnszervezetben követte el. Terhelt5 V. rendű vádlottat halmazati büntetésül 5 év fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 100 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte. Megállapította, hogy Terhelt5 V. rendű vádlott a szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére a meg nem fizetett rész szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [6] Terhelt6 IX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Terhelt6 IX. rendű vádlott a szabadságvesztés elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [7] Terhelt7 X. rendű vádlottat az ellene költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [8] Terhelt8 XI. rendű vádlottat az ellene költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 9 [9] Terhelt9 XII. rendű vádlottat az ellene költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [10] Terhelt10 XIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 100 napi tétel, napi tételenként 1000 forintban megállapítva, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Terhelt10 XIII. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett ezen túl a XIII. rendű vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. XIII. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [11] Terhelt11 XIV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 200 napi tétel, napi tételenként 1000 forint összegben megállapítva, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [12] Terhelt12 (született: Mihai Ilona) XV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 100 napi tétel, napi tételenként 1000 forint összegben megállapítva, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére akként rendelkezett, hogy a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére a szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A XV. rendű vádlottat ezen túl a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [13] Terhelt13 XVII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 100 napi tétel, egy napi tételenként 1000 forintban megállapítva, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre és 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Terhelt13 XVII. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtása elrendelése esetére a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá XVII. rendű vádlott pénzbüntetésének meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatásáról. [14] XX. rendű vádlott vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 2 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 2 Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 10 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére akként rendelkezett, hogy a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XX. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [15] XXI.. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A XXI. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtásának elrendelése esetére a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXI. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [16] Terhelt16 XXII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan, társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt halmazati büntetésül 200 napi tétel, egy napi tételenként 1000 forint összegben megállapítva, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [17] Terhelt17 XXIV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és felbújtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
  2. §), ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy annak végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a XXIV. rendű vádlott a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXIV. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. Ezen túl Terhelt17 XXIV. rendű vádlottat költségvetési csalás bűntette [Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pont,
(2)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. [18] Terhelt18 XXVI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért a bíróság halmazati büntetésül 200 napi tétel, napi tételenként 1000 forint összegben megállapítva, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett ezen túl a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [19] Terhelt19 XXVII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt a bíróság halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére akként rendelkezett, hogy a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXVII. rendű vádlottat ezen túl a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [20] Terhelt20 XXVIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért őt a törvényszék halmazati büntetésül 2 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 11 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére akként rendelkezett, hogy a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [21] Terhelt21 XXIX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(5)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [22] Terhelt22 XXX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXX. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [23] Terhelt23 XXXI. rendű vádlottat a költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [24] Terhelt24 XXXII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXXII. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. [25] Terhelt25 XXXIII. rendű vádlottat a költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [26] Terhelt26 XXXIV. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 100 napi tétel, egy napi tétel összegét 1000 forintban megállapítva, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A XXXIV. rendű vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól előzetes mentesítésben részesítette. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 12 [27] Terhelt27 (született: XXXV. rendű vádlottat a költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alól felmentette. [28] Terhelt28 XXXVII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §). Ezért őt halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 4 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Terhelt28 XXXVII. rendű vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtása elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [29] Terhelt29 XXXVIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért a bíróság halmazati büntetésül 200 napi tétel, egy napi tétel összegét 1000 forintban megállapítva, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett ezen túl a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [30] Terhelt30 XXXIX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért a bíróság halmazati büntetésül 2 év fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a XXXIX. rendű vádlott a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [31] Terhelt31 XL. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [32] Terhelt32 XLI. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont], 2 rendbeli folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §), ezért a bíróság halmazati büntetésül 1 év börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a büntetés 2/3 részének letöltését követően bocsátható XLI. rendű vádlott feltételes szabadságra. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 13 [33] Terhelt33 XLIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont] és folytatólagosan, társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásnak vétségében (Btk.
  1. §) és ezért őt halmazati büntetésül 200 napi tétel, egy napi tétel összegét 1000 forintban megállapítva, összesen 200 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá XLIII. rendű vádlott esetében a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatásáról. [34] Ezen túl a törvényszék az ügyben érintett jogi személyek kapcsán a cég1 „f. a.” jogi személlyel szemben 10 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 82 626 157 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [35] A cég2 „f. a.” jogi személlyel szemben 5 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 36 258 992 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [36] Az Terhelt41 „kt. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 7 723 270 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [37] A Terhelt42 „f.a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. [38] A Terhelt43 „f. a.” jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki és 3 413 989 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [39] A Terhelt44 „f. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. [40] A Terhelt45 jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 8 471 090 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [41] A Terhelt46 jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki és 716 244 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [42] A cég3 jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki. [43] Az cég4 jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki és 64 167 726 forint vagyonelkobzást rendelt el. [44] Az cég4ogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki. [45] A cég6 jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki. [46] A Terhelt50 jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki és 887 884 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [47] A cég7 „f. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. [48] A cég
  2. „f. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. [49] A cég
  3. „kt. a.” jogi személlyel szemben 2 000 000 forint pénzbírságot szabott ki. [50] A Terhelt52 jogi személlyel szemben 2 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 68 517 838 forint vagyonelkobzást rendelt el. [51] A Terhelt53 „f. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 23 554 245 forint vagyonelkobzást rendelt el. [52] A Terhelt54 „f. a.” jogi személlyel szemben 750 000 forint pénzbírságot szabott ki és 3 061 427 forint vagyonelkobzást rendelt el. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 14 [53] A Terhelt55 „f. a.” jogi személlyel szemben 1 000 000 forint pénzbírságot szabott ki és 11 440 000 forint vagyonelkobzást rendelt el. [54] Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék a cég10 „f. a.”, az egyéb érdekelt8, a cég11 „kt. a.”, a cég12, az cég13 „kt. a.”, a cég14 „f. a.” jogi személyekkel szemben a büntetőeljárást megszüntette. [55] A törvényszék a Nyíregyházi Járásbíróság 8.Bny.359/2015/
  4. számú végzésével a cég10 „f.a.”, a Terhelt34, a Terhelt35, a Terhelt36, a cég15, az egyéb érdekelt8, az egyéb érdekelt9 „kt. a.”, a cég16, az cég13 „kt. a.”, a cég14 „f. a.” jogi személyek bankszámláira elrendelt zár alá vételt feloldotta. A törvényszék a Nyíregyházi Járásbíróság 8.Bny.123/2015/
  5. számú végzésével a cég17 tulajdonában lévő MYX-070 forgalmi rendszámú Skoda Fabia típusú gépkocsira elrendelt zár alá vételt is feloldotta. Rendelkezett ezen túl a törvényszék az ügyben lefoglalt bűnjelekről, egy részük lefoglalását megszüntette és azokat az ügy iratai mellett rendelte elhelyezni, továbbá azok megsemmisítését rendelte el, illetve a lefoglalás megszüntetése mellett kiállító hatóság részére rendelte megküldeni. Rendelkezett továbbá az ügyben felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. [56] A Nyíregyházi Törvényszék 8.B.676/2017/
  6. számú ítélete VIII. rendű vádlott, XVI. rendű vádlott, XVIII. rendű vádlott, XIX. rendű vádlott, XXIII. rendű vádlott, XXV. rendű vádlott, XXXVI. rendű vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett, ezért az ő vonatkozásukban az ítélőtábla felülbírálatot a büntetőeljárásról szóló
  7. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  8. §
(9)bekezdése alapján mellőzte. [57] Mellőzte továbbá a felülbírálatot azon felmentő rendelkezések vonatkozásában, amelyek ellen külön jogorvoslat nem lett bejelentve, azokra nézve a felülbírálat kiterjesztésének sincs helye [Be. 590. §
(8)bekezdés, Be. 584. §
(4)bekezdés]. [58] Az ítéletnek a cég17 jogi személlyel szemben pénzbírságot kiszabó és zár alá vételt feloldó rendelkezése, a cég15-t érintő zár alá vétel feloldása iránti rendelkezése, a cég10 „f. a.”, az egyéb érdekelt8, a egyéb érdekelt9 „kt. a.”, cég16, cég13 „kt. a.”, cég14 „f. a.” jogi személyekkel szemben a büntetőeljárást megszüntető rendelkezése
  1. április
  2. napján, míg a cég10 „f. a.”, Terhelt34, Terhelt35, Terhelt36, cég15, egyéb érdekelt8, egyéb érdekelt9 „kt. a.”, cég16, cég13 „kt. a.”, cég14 „f. a.” bankszámlái vonatkozásában a zár alá vételt megszüntető rendelkezés
  3. április
  4. napján emelkedett jogerőre. [59] A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
  5. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.)
  6. §
(5)bekezdése alapján a másodfokú felülbírálat nem terjedhet ki az eljárásnak a jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetésére vonatkozó rendelkezésére, amely ellen nem fellebbeztek. [60] A másodfokú eljárásban az ítélőtábla az eljárás időszerű befejezése érdekében célszerűségi okból elkülönítette a büntetőügyet Terhelt6 IX. rendű, Terhelt7 X. rendű, Terhelt8 XI. rendű, Terhelt10 XIII. rendű, Terhelt11 XIV. rendű, Terhelt12 XV. rendű, XXI.. rendű, Terhelt16 XXII. rendű, Terhelt17 XXIV. rendű, Terhelt18 XXVI. rendű, Terhelt19 XXVII. rendű, Terhelt20 XXVIII. rendű, Terhelt21 XXIX. rendű, Terhelt22 XXX. rendű, Terhelt24 XXXII. rendű, Terhelt26 XXXIV. rendű, Terhelt28 XXXVII. rendű, Terhelt29 XXXVIII. rendű, Terhelt30 XXXIX. rendű, Terhelt31 XL. rendű, Terhelt32 XLI. rendű vádlott, Terhelt33 XLIII. rendű vádlottakra és a Terhelt34, a Terhelt35, a cég18 „f. a.”, a cég19 „f. a.”, a egyéb érdekelt5 „f. a.”, az Terhelt48, a cég20 az cég21 „f. a.”, a cég
  1. „f. a.”, a cég
  2. „kt. a.”, a cég22, a Terhelt53 „f. a.”, valamint a cég23 „f. a.” jogi személyek vonatkozásában. Ezen vádlottakra és jogi személyekre 6/2026/ számon fejezte be az eljárást
  3. február
  4. napján jogerőre emelkedett ítéletével az ítélőtábla. [61] Ugyancsak az eljárás időszerű befejezése érdekében célszerűségi okból elkülönítette Terhelt9 XII. rendű, Terhelt13 XVII. rendű, Terhelt14 XX. rendű, Terhelt23 Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 15 XXXI. rendű, Terhelt25 XXXIII. rendű és Terhelt27 XXXV. rendű vádlottakra, valamint a cég24 (Cg. 01-09-911538, székhelye: 1123 Budapest, Bán út
  5. B. ép.), a cég25), a cég26, az cég4, székhelye: Cím17 szám), a cég27), a terhelt38), és a terhelt39) jogi személyek vonatkozásában. Ezen vádlottakra és jogi személyekre a Bf.II.11/2026/44 számon fejezte be az eljárást
  6. március
  7. napján jogerőre emelkedett ítéletével az ítélőtábla. [62] A másodfokú eljárásban megtartott nyilvános ülésen eljárásjogi okból ugyancsak elkülönítésről rendelkezett az ítélőtábla a cég2 és az Terhelt41 jogi személyekre nézve. [63] Jelen ügyben a felülbírálat így kizárólag Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű, Terhelt4 IV. rendű és Terhelt5 V. rendű vádlottakra, valamint a lefoglalt bűnjelekről meghozott rendelkezésekre terjedt ki. II. Az ítélet elleni fellebbezések és az azokra tett észrevételek [64] A
  8. április hó
  9. napján kihirdetett
  10. sorszámú ítélet ellen az ügyészség – a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül – fellebbezést jelentett be a következők szerint: [65] Terhelt1 I. rendű vádlott terhére 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  11. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont, 6, 23 tényállás], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont, 27.,
  1. tényállás], 4 rendbeli, bűnsegédként – ebből 2 rendbeli folytatólagosan (
  2. és
  3. tényállás) – elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  4. §, 6, 23, 24,
  5. tényállás), és a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk.
  6. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont, 24,
  1. tényállás] vádja alóli felmentés miatt is bejelentette a vádlott bűnösségének e bűncselekményben történő megállapítása végett, továbbá súlyosításért, vele szemben hosszabb tartamú fegyházbüntetés, pénzbüntetés, közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett. [66] Terhelt2 II. rendű vádlott terhére 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont, 6, 23 tényállás], 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont, 24.,
  1. tényállás], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
  1. tényállás], 5 rendbeli, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  2. §, 6, 23, 24, 26, 27,
  3. tényállás) miatt emelt vád alóli felmentése miatt, bűnösségének e bűncselekményekben történő megállapítása végett, továbbá súlyosításért, vele szemben hosszabb tartamú fegyházbüntetés, pénzbüntetés, gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett. [67] Terhelt3 III. rendű vádlott terhére 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont, 6, 23 tényállás], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont,
  1. tényállás], 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont, 27,
  1. tényállás], 5 rendbeli bűnsegédként – ebből 4 rendbeli folytatólagosan – elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  2. §, 6, 23, 26, 27,
  3. tényállás) miatt emelt vád alóli felmentése miatt, bűnösségének 2 rendbeli, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pont,
(4)bekezdés b) pont, 6, 23 tényállás], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont,
  1. tényállás], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
  1. tényállás], 4 Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 16 rendbeli, bűnsegédként – ebből 3 rendbeli folytatólagosan – elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  2. §, 6, 23, 26,
  3. tényállás) bűncselekményekben történő megállapítása végett, míg a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pont
  1. tényállás] és 1 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  2. §,
  3. tényállás) esetében a felmentő rendelkezés jogcímének megváltoztatása és a Be.
  4. §
(1)bekezdés c) pontjában – mivel nem bizonyított az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el – írt ok megállapítása végett. [68] Fellebbezett továbbá a III. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben hosszabb tartamú fegyházbüntetés, pénzbüntetés és gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés, közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett. [69] Terhelt4 IV. rendű vádlott terhére bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont,
  1. tényállás], bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont,
  1. tényállás], 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  2. §, 24,
  3. tényállás) miatt emelt vád alóli felmentése miatt, bűnösségének bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette (Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont,
  1. tényállás), bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  2. §,
  3. tényállás) esetében a felmentő rendelkezés jogcímének megváltoztatása és a Be.
  4. §
(1)bekezdés c) pontjában – mivel nem bizonyított az, hogy a bűncselekményt a vádlott követte el – írt ok megállapítása végett. [70] Fellebbezett továbbá a IV. rendű vádlott terhére súlyosításért, vele szemben hosszabb tartamú fegyházbüntetés, pénzbüntetés és gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés, közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett. [71] A bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont,
  1. tényállás], és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  2. §,
  3. tényállás) miatti vádja alól felmentő rendelkezést Terhelt4 IV. rendű vádlott vonatkozásában tudomásul vette. [72] Az elsőfokú ítélet zár alá vétel feloldásával kapcsolatos rendelkezéseit, továbbá a lefoglalás megszüntetésével és a bűnügyi költség viselésével kapcsolatos rendelkezéseit ugyancsak tudomásul vette. [73] Fellebbezési nyilatkozatok a vádlottak és védőik részéről: [74] Terhelt1 I. rendű vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett jelentett be fellebbezést. [75] Terhelt2 II. rendű vádlott a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül elsődlegesen a bűnszervezet téves megállapítása miatt és felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Az ítélet felmentő rendelkezéseit tudomásul vette. [76] Terhelt2 II. rendű vádlott védője a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül elsődlegesen a bűnszervezetben történő elkövetés téves megállapítása miatt és felmentés végett, másodlagosan a bűnszervezetben történő elkövetés téves megállapítása miatt és a kiszabott büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. Az ítélet felmentő rendelkezéseit tudomásul véve. [77] Terhelt3 III. rendű vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása miatt, harmadlagosan enyhítés érdekében jelentett fellebbezést. Védője a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül ugyancsak Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 17 elsődlegesen felmentés, másodlagosan a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítása miatt, harmadlagosan enyhítés érdekében jelentett fellebbezést. [78] Terhelt4 IV. rendű vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett jelentett be fellebbezést. [79] Terhelt5 V. rendű vádlott a védője által a nyilatkozattételre fenntartott 3 munkanapon belül elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése, továbbá a bűnszervezetben történő elkövetés megállapításának mellőzése érdekében élt jogorvoslattal. [80] A Cím66i Fellebbviteli Főügyészség a vádlottak terhére bejelentett ügyészi fellebbezést – változtatással – fenntartotta a következők szerint. [81] A
  4. tényállási pont (Terhelt34) kapcsán a fellebbviteli főügyészség a fellebbező ügyész érvelésével szemben (fellebbezés indokolás
  5. oldal
  6. bekezdés) rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság nem azt nem látta bizonyítottnak, hogy cég10 által kiállított számlák valótlan tartamúak, hanem az ítélet [723] bekezdésében arra a megállapításra jutott, miszerint nem merült fel olyan bizonyíték, amely kétséget kizáróan bizonyítaná a cég10 cég30nek nyújtott munkaerő-kölcsönzés fiktivitását, valamint azt, hogy Terhelt7 X. rendű vádlott tudott volna arról, hogy nem lesznek a kölcsönzött munkavállalók után megfizetve az adó- és járulékterhek. Ezen túlmenően a X. rendű vádlott a bíróság értékelése szerint elfogadható magyarázatot adott arra, hogy miért vette igénybe a cég10 szolgáltatásait, mely céggel ténylegesen alkalmazottai tartották a kapcsolatot és vallomását a kihallgatott tanúk is megerősítették. [82] Ebből következőleg, figyelembe véve az ítélet indokolásának [127] bekezdésében írtakat, mely szerint a cég10 fiktív cég, Terhelt7 X. rendű vádlott vonatkozásában a Be.
  7. §
(1)bekezdés d) pont I. fordulata szerinti – figyelemmel a Btk. 20. §
(1)bekezdésében írt tévedésre – felmentő rendelkezés meghozatalának lett volna helye. [83] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségét a fellebbező ügyész nézetétől eltérően megfelelően teljesítette. A helyes felmentési jogcím a tévedés, mely büntethetőséget kizáró ok fennállása az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásból a helyes ténybeli következtetés levonása útján megállapítható, így e körben nem indokolt az ítélet részbeni hatályon kívül helyezése. [84] Az elsőfokú bíróság Terhelt7 X. rendű vádlott tettesi felmentése mellett bűnösnek mondta ki Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt5 V. rendű vádlottakat, mint bűnsegédeket a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, de a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő költségvetési csalás bűntettében és bűnsegédként elkövetett, a Btk.
  1. §-ban meghatározottak szerint büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétségében. [85] A X. rendű vádlott felmentési jogcímének megváltozása azonban kihat Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt5 V. rendű vádlottak cselekményének minősítésére is, ezért cselekményük helyesen a nem cáfolhatóan tévedésben lévő X. rendű vádlott tudattartalmára tekintettel a közvetett tettesként, üzletszerűen elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntetteként és ugyancsak közvetett tettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségeként minősül, így az e körben bejelentett ügyészi fellebbezés módosítása vált szükségessé. [86] A BH
  3. számú eseti döntés szerint az adócsalást közvetett tettesként vagy bűnsegédként olyan személy is elkövetheti, akinek nincs jogi kötelezettsége nyilatkozattételre [
  4. évi IV. törvény
  5. §,
  6. §,
  7. §, 1/
  8. BJE határozat]. E döntés Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 18 indokolása tartalmazza, hogy „a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) korábban, felülvizsgálati eljárásban hozott több határozatában is rámutatott, hogy e bűncselekményt azonban más elkövetői minőségben, így közvetett tettesként, bűnsegédként olyan személy is elkövetheti, akinek nincs jogi kötelezettsége a tényekre vonatkozó nyilatkozattételre [BH
  9. 114., BH
  10. 319.]. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy az ún. közvetett tettesség állapítható meg, ha az elkövető más, a tévedése miatt nem büntethető személyt, mint eszközt használ fel a bűncselekmény elkövetéséhez”. [87] Mivel a tudattartalom jogi következtetés tárgya lehet, és ezt a másodfokú bíróság maga is megállapíthatja, az ítélet részbeni hatályon kívül helyezése ezért nem indokolt. [88] Az
  11. tényállási pont (Terhelt35) vonatkozásában az elsőfokú ítélet indokolásának [1287] bekezdésében az áll, hogy „a tévedésben lévő vezető tisztségviselők esetében a büntetőjogi felelősségük nem állapítható meg, ilyenkor a felhasználásukkal a költségvetési csalást megvalósító személy mint közvetett tettes felel (pl.
  12. tényállás Terhelt35, Terhelt8 XI. rendű vádlott). Ezzel szemben az ítélet [1348] bekezdésében az szerepel, hogy Terhelt8 XI. rendű vádlott felmentésére a Be.
  13. §
(1)bekezdés b) pontjában lévő okból – a bűncselekményt nem a vádlott követte el – került sor. A bizonyítékokból levont helyes ténybeli következtetés folyományaként a fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint Terhelt8 XI. rendű vádlott felmentésének a Be. 566. §
(1)bekezdés d) pontjában írt büntethetőséget kizáró okból, tévedés címén lenne helye. Mindez a
  1. tényállási ponthoz fűződő fellebbezési indokolással egyező módon kihat az e pontban érintett Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlottak elkövetői minőségére is, hiszen büntetőjogi felelősségük megállapítására bűnsegédi minőségben került sor, holott erre a fellebbviteli főügyészség állásponja szerint közvetett tettesként kerülhet sor, melynek megállapítását a Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján tartott indokoltnak átiratában. [89] A
  1. tényállási pontban (Terhelt36) érintett Terhelt9 XII. rendű vádlott terhére a fellebbező ügyész a
  2. április hó
  3. napján kelt fellebbezésében költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége vádja alóli felmentés miatt, bűnösségének e bűncselekményekben való megállapítása végett fellebbezett, mely nyilatkozatát a
  4. november hó
  5. napján kelt fellebbezés indokolásában akként módosította, hogy az e tényállási ponthoz kapcsolódóan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, valamint a Terhelt36 mint jogi személy kapcsán pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Fellebbezésében észrevételezte, hogy elsőfokú bíróság Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlottat is felmentette a terhükre rótt költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól, ugyanakkor Terhelt3 III. rendű vádlottat bűnösnek is kimondta egyrendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében. [90] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a bíróság
  6. tényállási pontban rögzített tényállása a Be.
  7. §
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjában írt okokból megalapozatlan, ugyanis a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, illetőleg a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. Az indokolás megalapozottan rögzítette a [152] bekezdésben, hogy Terhelt9 XII. rendű vádlott szintén igénybe vette a Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű vádlott irányítása alatt álló cég31-n keresztül nyújtott „munkaerő kölcsönzés és számlázási szolgáltatást”. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 19 [91] A fellebbező ügyész nyilatkozata szerint a bíróság indokolási kötelezettsége körében az I., II., III. és XII. rendű vádlottakat érintő felmentés tekintetében oly mértékben nem tett eleget indokolási kötelezettségének, hogy az a másodfokú eljárásban már nem orvosolható. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett, de az általa értékelt bizonyítékokból téves következtetésre jutott a vádlottakat érintő felmentő rendelkezések meghozatala során. A bíróság indokolásának [160] bekezdésében rögzítette, kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a Terhelt36 részére cég31. nevének feltüntetésével kibocsátott számlákat valótlan gazdasági eseményekről állították ki. [92] A törvényszék az indokolás [470] bekezdésben rögzítette, miszerint azon körülményből, hogy az ott felsorolt számlákat egyéb ügyvezetősége idején állították ki, aki vallomása szerint a cég tevékenységben nem vett részt, nem következik automatikusan, hogy a cég nem végzett semmilyen gazdasági tevékenységet. [93] Ezzel szemben néhai terhelt [575] bekezdésben értékelt vallomásából nem az következik, hogy a cég31 és a cég10 csak munkaerő kölcsönzésről állított ki valótlan tartalmú számlákat. Az időközben elhunyt vádlott vallomásában azt állította, hogy a cégek működtetése a bűnszervezet tagjai által már kezdettől abból a célból történt, hogy fiktív számlákat állítsanak ki. egyébtel kapcsolatban megállapítható továbbá az is, hogy a cég31. neve alatt üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végzett. Az ítélet [805] bekezdésében rögzítettek szerint a „Box" fedőnevű lehallgatás anyagából is következik, hogy egyéb2 kizárólag a banki pénzfelvétel céljából jött Magyarországra, nem pedig a cégnév alatti üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása érdekében. Itt idézhető az ügyészi perbeszéd (1775. számú jegyzőkönyv 57. oldal 6. bekezdése), melyben rögzítést nyert az az értékelés, miszerint egyéb vallomása alapján kizárható, hogy kapcsolatban állt volna Terhelt9nal. [94] Az ítélet [92] bekezdése rögzítette azt is, hogy csak papíron lett egyéb a cég31. tulajdonosa és ügyvezetője, tehát a cégnév alatt üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytatott, azaz a cég nevében kiállított, Terhelt36 ügyvezetője, Terhelt9 XII. rendű vádlott által befogadott számlák valótlan tartalmúak. [95] A fellebbező ügyész felhívta a figyelmet egyébnek az ítélet [592]- [593] bekezdéseiben értékelt vallomásaira, mely szerint ő a cég31-ben semmilyen gazdasági tevékenységet nem végzett. Az elsőfokú bíróság téves következtetésként állapította meg azt, miszerint mindebből nem következik az, hogy a számlák valótlan tartalmúak lennének. Az ítélet [601] bekezdése rögzítette a banki adatszolgáltatás alapján azt, hogy az ukrán ügyvezetők – ideértve a cég31-t is – strómanok voltak. Mindezek tehát a fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a 6. tényállási pont tekintetében is megalapozzák Terhelt1 I. rendű, II. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlott büntetőjogi felelősségét úgy a közbizalom elleni, mint a közbevételt sértő cselekményeket illetően. [96] A 23. tényállási pont (cég16) kapcsán az elsőfokú ügyészség a 2024. április 11. napján kelt fellebbezés bejelentésében Terhelt25 XXXIII. rendű vádlott terhére költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége vádja alóli felmentés miatt, bűnösségének e bűncselekményekben történő megállapítása végett fellebbezett. [97] A 2024. november 29. napján kelt fellebbezési indokolásban Terhelt25 XXXIII. rendű, Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlottat e tényállási pontban érintő felmentő rendelkezést, valamint Terhelt3 III. rendű vádlott egy rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatti Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 20 bűnösnek kimondását sérelmezve arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Nyíregyházi Törvényszék e tényállás kapcsán a bizonyítékok értékelését nem végezte el teljes körűen, és ebből következően az indokolási kötelezettségének sem tett eleget, illetőleg a bizonyítékokat tévesen értékelve téves következtetést vont le. [98] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az ítéletnek e tényállási pontot érintő megalapozatlansága az iratok tartalma, illetőleg a helyes ténybeli következtetések levonása alapján ugyancsak kiküszöbölhető, így a fellebbező ügyésznek fellebbezés indokolása 12-15. oldal utolsó előtti bekezdéséig kifejtett érvelése a cég16 által a cég31től befogadott számlák valótlanságát illetően megalapozott. néhai terheltek valamint tanú209 (Petró Edit) vallomása alapján egyértelmű következtetés vonható le a cég16 által befogadott számlák valótlanságára nézve. Mindezekre vonatkozóan okszerű levezetést tartalmaz az ügyészi perbeszéd 23. tényállási pontot érintően kifejtett érvelése az 1775. számú tárgyalási jegyzőkönyv 118-119. oldaláról. [99] Még ha elfogadható is lenne néhai VI. rendű vádlottnak az ítélet [585] bekezdésében idézett állítása, mely szerint Terhelt1 I. rendű vádlott beszállt a szennyvízhálózat-építő üzletbe, munkagépeket vásárolt és adott bérbe, az sem bizonyítja, hogy a egyéb által névleg képviselt cég31. garanciális burkolatfelújítást, rekultivált hulladéklerakó telepek utógondozási és eróziós károk helyreállítási munkáit, valamint más, hasonló munkálatokat végzett volna, figyelemmel arra is, hogy a számlákat az ítélet [355] bekezdése szerint Terhelt3 III. rendű vádlott készítette el. [100] A cég ügyvezetőjének, egyébnek egyetlen tevékenysége a cég pénzforgalmi számlájára érkező pénzösszegek bűnszervezet által irányított és felügyelt felvétele volt. Ha tehát a munkálatokat el is végezték, azokat bizonyosan nem a cég31. teljesítette, így a nevének feltüntetésével kiállított számlák valótlan tartalmára vonható egyértelmű következtetés. egyéb vallomásából a már hivatkozott ügyészi perbeszédben szereplő érvek alapján az állapítható meg, hogy a cég31. semmilyen gazdasági tevékenységet nem végzett, így nyilvánvalóan nem állhatott valós gazdasági kapcsolatban a cég16-vel sem. [101] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítélete e tényállási pont tekintetében a Be. 592. §
(2)bekezdés
  1. c)és
  2. d)pontjai alapján megalapozatlan, mely megalapozatlanság a Be. 593. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés alapján kiküszöbölhető és az elsőfokú bíróság által felmentett Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlott vád szerinti bűnösségének megállapítását lehetővé teszi. [102] A
  1. tényállás (UAZ
  2. Kft.)
  3. tényállás cég33), és a
  4. tényállási pontok (cég34) kapcsán a fellebbező ügyészség Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű Terhelt4 IV. rendű és Terhelt27 XXXV. rendű vádlottak felmentését sérelmezte, és egyúttal azt, hogy Terhelt3 III. rendű vádlottat a
  5. tényállásban szereplő cselekményhez kapcsolódóan bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat felhasználásának vétsége miatt bűnösnek is kimondta a bíróság. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a bíróság téves következtetést tartalmazó indokolása ismeretében az utóbbi elírásként értékelhető. [103] A fellebbviteli főügyészség egyetértett fellebbező ügyészségnek a törvényszék által levont következtetés téves volta kapcsán azon álláspontjával, melynek lényege, hogy a számlák azokban az esetekben is fiktívek, amelyekben a feltüntetett gazdasági események a valóságban nem a számlán feltüntetett szereplők között mennek teljesedésbe. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 21 [104] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ítéletének [1128] bekezdésében a titkos információgyűjtés hanganyagából arra a téves következtetésre jutott, miszerint nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a cég10 munkaerő kölcsönző szolgáltatáson kívül végzett más gazdasági tevékenysége is fiktív lett volna. Ezzel a megállapítással szemben áll az ítélet [81] bekezdése, melyben a bíróság rögzítette, hogy egyebek mellet a cég31 és a cég10 megvásárlásának, illetve létrehozásának célja az volt, hogy a bűnszervezet szolgáltatásait igénybe vevők által ténylegesen foglalkoztatott munkavállalókat papíron ezen cégekhez jelentsék be, majd ily módon a két cég papíron ezen munkavállalókat kölcsön tudja adni az őket ténylegesen foglalkoztató munkáltatónak, miközben ők maguk a munkavállalók munkabérét terhelő adó-, és járulékfizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. [105] Ugyancsak e cégek feladata volt az is, hogy a nevükben bocsássák ki azokat a valótlan tartalmú számlákat, amelyek ÁFA tartalmának levonásba helyezésével a bűnszervezet szolgáltatásait igénybe vevő megrendelők jogosulatlanul csökkenteni tudják ÁFA fizetési kötelezettségüket. Ezt a fajta működést részletezte az ítélet [91] – [95] bekezdése is. Így – mivel valós tevékenységet nem végeztek – a nevük feltüntetésével kiállított számlák is szükségképpen valótlan tartalmúak. [106] A számlák fiktivitásán és azok büntetőjogi következményein az sem változtat, ha a számlán feltüntetett gazdasági események létrejöttek, de azt más, a számlán szereplőtől eltérő gazdálkodó teljesítette. [107] A
  6. tényállást (UAZ
  7. Kft) illetően az ítélet [1135] bekezdése rögzíti, hogy gyanúsítottal szemben a nyomozást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el – megszüntette. Mindez felveti Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 III. rendű, valamint Terhelt4 IV. rendű vádlottak esetében azt, hogy a vádiratban terhükre rótt közbevételt és közbizalmat sértő cselekményeket közvetett tettesként követték el. [108] Az elsőfokú bíróság ítélete [629] bekezdésében írtak szerint nem nyert kétséget kizáró bizonyítást, hogy az ÁFA tartalmat visszaigénylő cég16 (
  8. tényállás) UAZ
  9. Kft. (
  10. tényállás), cég14
  11. tényállás), cég34 (
  12. tényállás) cégek részére nyújtott szolgáltatások valótlanok lettek volna. [109] A
  13. tényállásban érintett Terhelt27 XXXV. rendű vádlott és bűnsegédei felmentése kapcsán is irányadó a cég
  14. nevének feltüntetésével kibocsátott számlák fiktivitását alátámasztó érvelés. [110] Az elsőfokú bíróság az ítélet [1153] bekezdésében helytállóan állapította meg, hogy a cég14 nem állt munkaerő kölcsönző viszonyban a cég31vel
  15. évben, azonban tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a cég
  16. nevének feltüntetésével kibocsátott számlák – melyek a cég14 ÁFA bevallásaiban és M-adatalapjain összegszerűen azonosíthatók – valós gazdasági eseményekről és valós kibocsátó részéről lettek volna kiállítva. [111] Az [1151] bekezdésben írt körülmény, mely szerint a cég14 takarítógépeket szerzett be a cég35
  17. Kft-től, nem szolgálhat olyan érvként, mely alapján a cég
  18. nevének feltüntetésével kiállított számlák valódisága is megalapozható volna, így e tényállási pont tekintetében Terhelt27 XXXV. rendű vádlott tettesi, Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és Terhelt3 III. rendű vádlott bűnsegédi büntetőjogi felelősségének megállapítása indokolt. [112] A
  19. tényállás esetén a cég34 által a cég
  20. nevének feltüntetésével kibocsátott, ugyancsak takarítógépek értékesítéséről szóló számla esetében a fellebbező ügyész helyesen mutatott rá arra, hogy – mivel néhai terhelt vallomása alapján a cég31t Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 22 megszerzésétől kezdve valótlan tartalmú számlák kibocsátására használta a bűnszervezet – szükségképpen adódik az a következtetés, miszerint amennyiben a cég34 be is szerezte a számlán szereplő takarítógépeket, e gazdasági ügylet nem a számlán feltüntetett kibocsátó és a cég34 között jött létre, ezért ebből ugyancsak a számla fiktivitására vonható következtetés. [113] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint helyesen mutatott rá az elsőfokú ügyész perbeszédének ezzel foglalkozó részében (
  21. számú jegyzőkönyv
  22. oldal) arra, hogy mely okok miatt nem lehet adólevonási jogot alapozni e valótlan tartalmú számlára. [114] A cég34 ügyvezetője, tanú26 esetében a vádemelés elhalasztására került sor, aki elismerte, hogy nem a cég31-től vásárolta meg a takarítógépeket, hanem egy magánszemélytől. Ebből következik egyrészt, hogy számla hiányában azokat a vállalkozása keretében nem is használhatta volna fel, illetőleg azok beszerzését a vállalkozása költségei között nem mutathatta volna ki. [115] Ebből adódik továbbá az is, hogy e tényállási pont esetén Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű és a cég
  23. ügyvezetését a számla kibocsátásakor ellátó Terhelt3 III. rendű vádlott közbevételt és közbizalmat sértő vád szerinti bűncselekményeire vonható helyes következtetés az elsőfokú bíróság által tévesen meghozott felmentő rendelkezés helyett. Így e körben ugyancsak az ítélet részbeni megalapozatlanságának a Be.
  24. §
(1)bekezdés c) pontja alapján történő kiküszöbölését tartotta indokoltnak átiratában. [116] A
  1. tényállási pontot illetően az elsőfokú ügyészség a
  2. április
  3. napján kelt fellebbezésében Terhelt1 I. rendű vádlott terhére a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  4. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont] Terhelt2 II. rendű vádlott terhére egyrendbeli bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége, Terhelt3 III. rendű vádlott terhére bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont] és hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §), Terhelt4 IV. rendű vádlott terhére bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §) miatt emelt vád alóli felmentésük miatt, bűnösségük megállapítása, illetve súlyosításért, velük szemben hosszabb tartamú fegyházbüntetés, pénzbüntetés és gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett jelentett be fellebbezést. [117] A
  2. november
  3. napján kelt fellebbezési indokolásában az elsőfokú ügyész Terhelt3 III. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlottak felmentése kapcsán a felmentés jogcímének megváltoztatását tartotta indokoltnak [Be.
  4. §
(1)bekezdés c) pont]. [118] Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében a
  1. tényállási pontot illetően Terhelt1 I. rendű vádlott esetében felmentő rendelkezés található. Ezzel szemben az ítélet indokolása szerint Terhelt1 I. rendű vádlott büntetőjogi felelőssége a
  2. tényállási pontot illetően a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontja és
(3)bekezdés b) pontja, valamint a Btk.
  1. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt megállapítható. Ezt tartalmazza az indokolás [1311] és [1312] bekezdése. [119] Terhelt2 II. rendű vádlott terhére az indokolás [1313] és [1314] bekezdése szerint a törvényszék megállapította a Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző költségvetési csalás bűntettét. A rendelkező rész bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pont] mondta ki bűnösnek, ugyanakkor a folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége (Btk.
  1. §) tekintetében felmentő rendelkezést tartalmaz. [120] A
  2. tényállás kapcsán az elsőfokú ügyész fellebbezési indokolásában Terhelt3 III. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlottak felmentése kapcsán a felmentés téves jogcímét Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 23 sérelmezte. Az indokolás [1357] bekezdése szerint Terhelt3 III. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlottak felmentésére a Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pontjában írt okból – a bűncselekményt nem a vádlottak követték el – került sor. E körben tartalmaz megállapítást az indokolás [1171] bekezdése is, mely szerint nevezett vádlottak vonatkozásában nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, mely alapján megállapítható lenne, hogy aktívan részt vettek a egyéb érdekelt11 által
  1. október hónapban kikölcsönzött kilenc munkavállalóhoz köthető bűncselekményben. [121] Ezzel ellentétben állónak látszik az indokolás [1177] bekezdése, mely szerint kétséget kizáróan az állapítható meg, hogy a egyéb érdekelt11 a színlelt munkaerő kölcsönzéssel a költségvetésnek 439.425Ft (428.962Ft) kárt okozott, mely összegek a bűncselekmény megállapításához szükséges 500.000Ft-os összeghatár alatt vannak. [122] Mindebből az következik a fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint, hogy a felmentés helyes jogcíme az ítéleti tényállás alapján valamennyi a
  2. tényállási pontban érintett vádlott esetén a Be.
  3. §
(1)bekezdés c) pontjának I. fordulata, mely szerint nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése, így e körben a fellebbező ügyész álláspontjától eltérően Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű és Terhelt4 IV. rendű vádlottak felmentését a Be. 566. §
(1)bekezdés c) pont I. fordulatában írt okból tartotta indokoltnak. [123] Mindezek alapján az elsőfokú ügyész
  1. november
  2. napján kelt fellebbezési indokolásának 18-
  3. oldalán szereplő, Terhelt1 I. rendű, Terhelt2 II. rendű, Terhelt3 III. rendű, Terhelt9 XII. rendű, Terhelt4 IV. rendű vádlottak esetében előterjesztett, az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére és a bíróság új eljárásra utasítására vonatkozó ügyészi indítványt nem tartotta fenn. [124] Egyebekben az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az ügyészség fellebbezésével nem érintett tények és terheltek vonatkozásában a másodfokú eljárásban irányadónak tartotta. [125] A fellebbviteli főügyészség átirata szerint helyesen járt el a bíróság a Btk.
  4. §ra utalás kapcsán [ítélet [1240]-[1245] bekezdések], amikor az ítélkezése során a
  5. tényállás kivételével az elkövetéskor hatályos büntető anyagi jogi szabályokat alkalmazta. A bíróság a felmentés miatti fellebbezéssel nem érintett vádlottak esetében okszerűen következtetett bűnösségükre, cselekményük jogi minősítése is törvényes, ezért a felmentésre irányadó védelmi fellebbezések nem foghatnak helyt. [126] A fellebbviteli főügyészség átirata szerint a büntetés kiszabása körében a vádlottak terhére és javára szóló körülményeket az elsőfokú bíróság teljes körűen felsorolta, ám azokat a súlyosításra irányuló fellebbezéssel érintett vádlottak esetében nem a súlyuknak megfelelően értékelte, így esetükben a kiszabott joghátrányok nem igazodnak a cselekmények tárgyi súlyához, az elkövetők társadalomra veszélyességéhez, az enyhítő és súlyosító körülményekhez. [127] Vitathatatlan, hogy az ügyben hosszadalmas büntetőeljárás és viszonylag nagy időmúlás tapasztalható, amely nem elsősorban a hatóságok tétlenkedése, hanem az időközben bekövetkezett Covid-19 járvány következtében állt elő, valamint az ügy nagy terjedelme, a vádlottak jelentős száma, továbbá lefolytatott bizonyítás sajátosságai miatt is jelentős időt emésztett fel az elsőfokú eljárás. Mindezek ellenére az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezések sem megalapozottak, a kiszabott joghátrányok enyhítése álláspontom szerint nem indokolt. [128] Az említetteket összegezve a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a Cím66i Ítélőtábla a Nyíregyházi Törvényszék 8.B.676/2017/
  6. számú ítéletét a Be.
  7. § Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 24
(2)bekezdése szerinti nyilvános ülésen, a Be. 606. §
(1)és
(2)bekezdése alapján változtassa meg a következőképpen: [129] Terhelt1 I. rendű vádlott esetében: [130] a
  1. tényállási pontban írtak miatt a vádlott bűnsegédi minősítését megváltoztatva közvetett tettesként mondja ki bűnösnek a Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [131] az
  2. tényállási pontban írtakat érintően ugyancsak közvetett tettesként mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(3)bekezdés b) pontja szerint büntetendő üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében és a Btk.
  1. §ában meghatározott, aszerint büntetendő folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [132] a
  2. tényállási pontra tekintettel az elsőfokú ítélet felmentő rendelkezését megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet bűnsegédként követett el és a Btk.
  1. §ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [133] a
  2. tényállás alapján az elsőfokú ítélet felmentő rendelkezését megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet bűnsegédként követett el és a Btk.
  1. §-ában meghatározott aszerint büntetendő bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [134] a
  2. tényállásban írt felmentő rendelkezést megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet közvetett tettesként követett el és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétségében, melyet ugyancsak közvetett tettesként követett el; [135] a
  2. tényállásban írt felmentő rendelkezést megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet bűnsegédként követett el és a Btk. 345.§-ában meghatározott, aszerint büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétségében, melyet bűnsegédként követett el; [136] a 27. tényállást érintő felmentő rendelkezést megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(3)bekezdés b) pontja szerint büntetendő üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet bűnsegédként követett el és a Btk. 345.§-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében. [137] Mindezek alapján az I. rendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt hosszabb tartamú fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetésre, pénzbüntetésre valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 25 [138] A 29. tényállást illetően a felmentő rendelkezés jogcímét megváltoztatva a vádlottat az ellene a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól a Be.
  2. §
(1)bekezdés c) pont I. fordulata alapján – mivel nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése – mentse fel. [139] Terhelt2 II. rendű vádlott esetében: [140] a
  1. tényállási pontban írtak miatt a vádlott bűnsegédi minősítését megváltoztatva közvetett tettesként mondja ki bűnösnek a Btk.
  2. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [141] az
  2. tényállási pontban írtakat érintően ugyancsak közvetett tettesként mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(3)bekezdés b) pontja szerint büntetendő üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében és a Btk.
  1. §ában meghatározott, aszerint büntetendő folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [142] a
  2. tényállás alapján mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet bűnsegédként követett el és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [143] a
  2. tényállás alapján az elsőfokú ítélet felmentő rendelkezését megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet bűnsegédként követett el és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [144] a
  2. tényállásban írt felmentő rendelkezést megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet közvetett tettesként követett el és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétségében, melyet ugyancsak közvetett tettesként követett el; [145] a
  2. tényállásban írt felmentő rendelkezést megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet bűnsegédként követett el és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétségében, melyet bűnsegédként követett el; [146] a
  2. tényállást érintő felmentő rendelkezést megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(3)bekezdés b) pontja szerint büntetendő üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet bűnsegédként követett el és a Btk. 345 .§-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 26 [147] Mindezek alapján Terhelt2 II. rendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt hosszabb tartamú fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetésre, pénzbüntetésre, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra és hosszabb tartamú közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje a másodfokon eljáró ítélőtábla. [148] A 29. tényállást illetően a felmentő rendelkezés jogcímét megváltoztatva a vádlottat az ellene a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól a Be.
  2. §
(1)bekezdés c) pont I. fordulata alapján – mivel nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése – mentse fel. [149] Terhelt3 III. rendű vádlott esetében: [150] az 5. tényállási pontban írtak alapján állapítsa meg, hogy a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(3)bekezdés b) pontja szerint büntetendő üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettét, és a Btk.
  1. §-ában meghatározott aszerint büntetendő folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségét közvetett tettesként követte el; [151] a
  2. tényállási pontban írtak alapján mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [152] a
  2. tényállásban írtak alapján a felmentő rendelkezést megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [153] a
  2. tényállási pontban írt felmentő rendelkezést megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében; [154] a
  2. tényállásban írt felmentő rendelkezést megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében, és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében. [155] Mindezek alapján indítványozta, hogy Terhelt3 III. rendű vádlottat, mint bűnszervezetben elkövetőt hosszabb tartamú fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetésre, pénzbüntetésre valamint hosszabb tartamú gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra és közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélje a másodfokon eljáró ítélőtábla. [156] A
  2. tényállást illetően a felmentő rendelkezés jogcímét megváltoztatva a vádlottat az ellene a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, aszerint büntetendő Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 27 bűnsegédként elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól a Be.
  2. §
(1)bekezdés c) pont I. fordulata alapján – mivel nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése – mentse fel. [157] Terhelt4 IV. rendű vádlott esetében: [158] a 24. tényállásban írt felmentő rendelkezést megváltoztatva mondja ki bűnösnek a Btk. 396. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, a
(4)bekezdés b) pontja szerint büntetendő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, melyet közvetett tettesként követett el és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő hamis magánokirat felhasználásának vétségében, melyet ugyancsak közvetett tettesként követett el; [159] A
  2. tényállást illetően a felmentő rendelkezés jogcímét megváltoztatva a vádlottat az ellene a Btk.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és a Btk.
  1. §-ában meghatározott, aszerint büntetendő bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól a Be.
  2. §
(1)bekezdés c) pont I. fordulata alapján – mivel nem bizonyított a bűncselekmény elkövetése – mentse fel. [160] A jogi személyek érdekében eljárt képviselő1 ügyvéd az ítélet ellen a cég2 és az terhelt41 érdekében a pénzbírság és a vagyonelkobzás mellőzésére jelentett be fellebbezést. A Cím66i Ítélőtábla a
  1. január
  2. napján véglegessé vált végzésével a vagyonelkobzás tárgyában bejelentett jogorvoslatát elutasította. Az eljárás alá vont jogi személyek védője ezt követően a másodfokú eljárásban az érintett cégek esetében a pénzbírság kiszabásának mellőzése végett tartotta fenn jogorvoslatát. [161] A cég2 és az Terhelt41 megszűnt jogi személyek másodfokú eljárásban kirendelt ügygondnoka nem vitatta, hogy törvényesen került sor pénzbírság, illetve vagyonelkobzás kiszabására a megszűnt cégek esetében, de az évek óta fizetésképtelen gazdasági társaságok esetében annak eredményességével nyilvánvalóan nem lehet számolni, így annak sem alkalmazását, sem súlyosítását nem tartotta indokoltnak. [162] Terhelt1 I. rendű vádlott védője jogorvoslatának írásbeli indokolásában vitatta azon ügyészségi álláspontot, mely szerin a jelentős bizonyítás mellett elsősorban nem a hatóságok tétlenkedése, hanem az időközben bekövetkezett Covid-19 járvány lett volna az oka a jelentős időmúlásnak. Ebben a kérdésben az ügyészség érvelésével szemben az elsőfokú bíróság álláspontját indítványozta elfogadni. [163] Indítványozta a bűnszervezeti elkövetés megállapításának mellőzését Terhelt1 I. rendű vádlott vonatkozásában, hiszen az ő cselekvőségét illetően a tényállás csak általánosság szintjén fogalmaz és szinte sehol nem található, hogy mikor, kinek, milyen utasítást adott volna, amit nem pótol az, hogy esetenként főnökként hivatkoznak rá vagy éppen egy alkalommal királynak nevezik. Azt valóban tartalmazza az ítélet, hogy a Terhelt1 I. rendű vádlott leosztotta a feladatokat, azt azonban nem, hogy a feladat leosztását követően is belefolyt-e a további cselekményekbe. Elfogadhatatlannak nevezte azt a megállapítást, hogy Terhelt1 annyira láthatatlan irányító volt, hogy az már megalapozza a bűnszervezet feltételeként megkövetelt konspiratív tevékenységet. Bizonyítékok nélkül ugyanis mindez csupán egy megalapozatlan vélelem. Az elkövetési magatartásokban valójában nem is szerepel Terhelt1 I. rendű vádlott neve, csak az általa létrehozott cégek nevével lehet találkozni. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a cégalapítást követően hosszabb idő elteltével minden esetben pontosan tudomással bírt volna Terhelt1 I. rendű vádlott az általa alapított cégek további tevékenységéről. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 28 [164] A védői álláspont szerint a bűnszervezet helyett a társas elkövetés másik változata, a bűnszövetség szintén alkalmas a tényállásban leírt cselekmények helyes minősítésére. A bizonyítás szempontjából jelentős néhai VI. rendű vádlott vallomását a védelem álláspontja szerint sem elfogadni, sem hitelesnek tartani nem lehet, ezért őt ki kell zárni a bizonyítékok köréből. Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék is észlelte, hogy néhai
  3. június 25-én tartott gyanúsítotti kihallgatása nem problémamentes, mert a kihallgatásról felvett jegyzőkönyv és az arról készített videófelvételből megállapítható tények nem fedik egymást. A törvényszék még a kihallgatást végző nyomozó érvelését sem fogadta el, ezért a bíróság nem a jegyzőkönyv tartalmát, hanem a videófelvételen elhangzottakat vette figyelembe. A védő fellebbezésének írásbeli indokolása szerint azonban több esetben videófelvétel nélkül is kihallgatták az elhunyt vádlottat, éppen ezért ezen vallomásait elfogadni nem lehet. néhai a tárgyaláson a nyomozási vallomásához képest is eltérő vallomást tett, amely kapcsán az ítélet rögzíti, hogy a nyomozási vallomását fogadta el, mert elfogadható magyarázatot nem adott a vallomása megváltoztatását illetően. A védelem szerint azonban a gyermekét egyedül nevelő, bizonytalan, gyenge idegrendszerű VI. rendű vádlottnak elemi érdeke volt a nyomozás során az enyhébb kényszerintézkedés elrendelése, ami magyarázza a nyomozás során megtett vallomását és a bíróságon ehhez képest történő vallomásmódosítását. VI. rendű vádlott vallomását a további személyi bizonyítékok és a lehallgatási anyag sem támasztja alá oly mértékben, hogy az elfogadható lenne. néhai VI. rendű vádlott személyiségének megítéléséhez becsatolt két közjegyző előtt tett nyilatkozatot Terhelt1 I. rendű vádlott védője, melyben személy1 és 2 nyíregyházi, illetve újfehértói lakosok kijelentik, hogy a jelen ügy történésének időpontjához közeli időben mindketten ismerték néhai VI., mert cégeiknek könyvelési munkát végzett. Mindketten elmondják, hogy kezdetben megbízható munkát végző néhai a kapcsolatuk idején lényeges negatív változáson esett át, megbízhatatlanná vált, személyisége szétesett, rendszeresen gyógyszert és ezzel párhuzamosan italt is fogyasztott, így vele a kapcsolatot is megszakították. Indítványozta ezért az I. rendű vádlott védője mindkét személy tanúkénti kihallgatását vagy a közjegyzői jegyzőkönyv felolvasását, tárgyalásra történő áttérés mellett. [165] Hivatkozott továbbá a védő arra is, hogy jelen eljárással egyidejűleg a Cím66i Törvényszék a
  4. június
  5. napján kelt 9.B.209/2018/
  6. számú ítéletével néhai VI. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt egy év négy hónap végrehajtásában három évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, amely határozatot mellékelten be is csatolta. Az ítélet a személyi körülmények között azt rögzíti, hogy állandó orvosi kezelésre szoruló, ütőér-szűkület betegségben szenved. A védő álláspontja szerint az ítélet megállapításaiból is az következik, hogy néhai VI. rendű vádlott vallomása elfogadhatatlan. [166] A további személyi bizonyítékokat is részletesen elemezte Terhelt1 I. rendű vádlott védője, így tanú172 és tanú179 tanúk vallomásával kapcsolatban azt állapította meg, hogy azok hitelessége teljes egészében megkérdőjelezhető a vallomásban szereplő ellentmondások miatt, amely ellentmondások magyarázat nélkül maradtak. tanú1 vallomásával kapcsolatban azt állapította meg, hogy az Terhelt1 I. rendű vádlott szerepét semmilyen módon nem igazolta, de tanú28 vallomása sem tartozik lényegében a jelen eljárás tárgyához. Kifogásolta a Terhelt1 I. rendű vádlott védője tanú50 őrnagynak a kihallgatási módszereit, amely különösen megkérdőjelezhető a néhai VI. rendű vádlott vallomástételével összefüggésben. A védelmi álláspont szerint tanú2, illetve személy3 tanúknak az ítéletben rögzített vallomásai sem alkalmasak a Terhelt1 I. rendű vádlott szerepének a bizonyítására. [167] Terhelt1 I. rendű vádlott védője írásbeli fellebbezés indokolásában kifejtette, hogy a másodfokú eljárásban nem érvényesül a tényálláshoz kötöttség, ha megalapozatlanság állapítható meg. Terhelt1 vonatkozásában a védő álláspontja szerint nincs pontosan Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 29 megállapított tényállás és ahhoz kapcsolódó indokolás is hiányzik, hiszen önmagában a Terhelt1 I. rendű vádlott rejtőzködő szerepének bemutatása nem alkalmas ítéleti következtetések levonására. Pusztán a cégalapítás önmagában sem alkalmas annak megállapítására, hogy bármilyen konkrét elkövetési magatartás kapcsolódna I. rendű vádlotthoz. Mindezek alapján I. rendű vádlott védőjének fellebbezése elsődlegesen bizonyítottság hiányában történő teljeskörű felmentésre irányult az első fokon hozott felmentő rendelkezések érintetlenül hagyása mellett, másodlagosan bűnszervezetben történő elkövetés helyett bűnszövetség megállapítását indítványozta, harmadlagosan a rendkívüli időmúlás és büntetlen előélet, illetve kiskorú gyermek tartásáról való gondoskodás miatt lényegesen enyhébb büntetés kiszabását indítványozta az eljárás elhúzódását is figyelembe véve. [168] Terhelt1 I. rendű vádlott védője ezt követően fellebbezésének kiegészítésében becsatolta ügyvéd1
  7. október
  8. napján titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel kapcsolatos beadványát, melyben különböző engedélyező okiratok meglétének hiányát kifogásolta, így a Nyíregyházi Járásbíróság Kt.44/1/
  9. számon megjelölt titkos információgyűjtés alkalmazását engedélyező bírói végzését, illetve a Kt.1/8-1/
  10. számú,
  11. december 22-i keltezéssel ellátott igazolást. Ezen beadványban indítványozta az I. rendű vádlott védője, hogy még az eljáró törvényszék valamennyi ügyészi indítványt, beleértve az alkalmazás meghosszabbítására irányuló indítványt is, valamennyi bírói végzést ismertesse. [169] Terhelt2 II. rendű vádlott meghatalmazott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában elsődlegesen vitatta a bűnszervezetben történő elkövetés megállapíthatóságát, figyelemmel arra, hogy hiányzik a hierarchikus szervezettség, az alá-fölérendeltség és a konspiratív működés, mint fogalmi elem. Ennek kapcsán vitatta az ítélet ezzel kapcsolatos megállapításait. A II. rendű vádlott irányító tevékenységét és vitatta a cég10 tevékenységével kapcsolatban, ennek kapcsán az ítélet
  12. pontjában írt megállapítását is vitatta, mely szerint a II. rendű vádlott egyetlen vádpontban sem kívánt vallomást tenni vagy érdemi védekezést előterjeszteni, hiszen a
  13. tényállással összefüggésben még az eljárás korábbi szakaszában a járásbíróság előtt írásban vallomást tett. A védői álláspont szerint a tényállás részben ellentétes a bíróság által lefolytatást érintő ügyiratok tartalmával és a rendelkezésre álló bizonyítékokból levonható helyes következtetéssel, mert téves az az ítéleti megállapítás, mely szerint II. rendű vádlott irányította, illetve felügyelte a cég31-t, illetve a cég10, hiszen a rendelkezésre álló bizonyítékokból épp ellentétes következtetés vonható le. Az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékokból (tanú143, illetve néhai terhelt1 vallomása szerint) az a levonható helyes következtetés, hogy II. rendű vádlott a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó társaságok, így a cég41, a cég42., a cég43., illetve a cég
  14. alkalmazottja, adminisztratív és testőri feladatokat ellátó ügyintézője volt. Mindezt XIX. rendű és XXXVI. rendű vádlottak vallomása is alátámasztja. Ugyancsak vitatta azt az ítéleti megállapítást, mely szerint I. rendű vádlott utasításokkal látta el a bűnszervezet tagjait, illetve, hogy II. rendű vádlott lett volna az, aki az I. rendű vádlott utasításait továbbította a tagok felé. Ugyancsak tévesnek ítélte azt az ítéleti megállapítást, mely szerint I. rendű vádlott irányította a cég10, illetve kapcsolatot tartott a cég10 szolgáltatásait igénybe vevő gazdasági társaságokkal, mert csak az állapítható meg, hogy a II. rendű vádlott kizárólag a cég
  15. keretei között folytatott tevékenységgel hozható összefüggésbe, azaz II. rendű vádlottnak a cég44-hez semmi köze nincsen, ezen cég érdekében semmilyen tevékenységet nem végzett. [170] Terhelt3 III. rendű vádlott védője jogorvoslatának írásbeli indokolásában a felmentést kérő, illetve a bűnszervezetben történő elkövetés téves megállapítását sérelmező, valamint harmadlagosan az enyhítést célzó fellebbezést fenntartotta. Az ügyészség súlyosításra irányuló jogorvoslatának pedig az elvetését indítványozta. Megismételte azon védői álláspontot, hogy Terhelt3 III. rendű vádlott a tévedése miatt nem tudhatta, hogy Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 30 bűncselekményt követ el. A III. rendű vádlott esetében sem a leplezett működés, sem a nagyfokú titkos szervezettség nem értelmezhető. Hivatkozott továbbá a Szegedi Ítélőtábla Bf.167/2019/
  16. számú határozatára, amely különbséget tesz belső és külső konspiráció között, amelyek közül egyik sem valósult meg jelen ügyben. Hivatkozott továbbá a Fővárosi Ítélőtábla döntésére is, amiből álláspontja szerint az következik, hogy jelen ügyben sem állapíthatóak meg a bűnszervezet feltételei. Végül az enyhítő körülmények közül kiemelte az eljárás jelentős elhúzódását, ami a tisztességes eljárás követelményeit is sértette. [171] Terhelt4 IV. rendű vádlott a másodfokú eljárásban jogorvoslatát a kiszabott büntetés enyhítésére tartotta fenn. Fellebbezése indokolásában a bűncselekmény elkövetését már nem vitatta, de azt igen, hogy a kiszabott büntetés arányban állna az ügyben betöltött tényleges szerepével. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az eljárás rendkívüli elhúzódását, azt, hogy hosszabb ideig letartóztatásban volt az eljárás alatt, a büntetőeljárás alatt rendezett életvitelt folytatott és újabb bűncselekményt nem követett el, az ügyben sem vezetői, sem szervezői szerepet nem töltött be, és nagyon megbánta, hogy olyan helyzetbe került, ami büntetőeljáráshoz vezetett. Kiemelte, hogy az eljárás évei alatt a felelősség tudata folyamatos visszatartó erőként hatott rá, és személyében is pozitív változás következett be, sokkal felelősebben hoz meg már döntéseket. Munkáltatói igazolást is csatolt, amely szerint napi bejelentéssel dolgozik. [172] Terhelt4 IV. rendű vádlott védője a teljeskörű védői jogorvoslatát fenntartotta a IV. rendű vádlott felmentése érdekében. Írásban is előterjesztett fellebbezés indokolásában a lehallgatási anyag részletes elemzésével a bűnszervezet megállapítását kifogásolta, mert az egyes közlemények cáfolják a szervezettséget és a konspirációt is, de az alá fölé rendeltség sem állapítható meg az egyes vádlottak vonatkozásában. [173] A Terhelt5 V. rendű vádlott védője a törvényszék ítélete ellen bejelentett fellebbezését a másodfokú eljárásban fenntartotta és az elsőfokú eljárásban előterjesztett védőbeszédében foglaltakra utalt vissza. Ennek megfelelően a fellebbezés indokolása továbbra is állította, hogy Terhelt5 V. rendű vádlott, ahogyan azt a
  17. január
  18. napján történt tanúkénti kihallgatása alkalmával és az elsőfokú bírósághoz benyújtott nyilatkozatában is állította, a munkavégzése során pusztán a munkáltatója által a számára meghatározott feladatokat látta el és végezte el és ezért munkabért kapott. A fellebbezés indokolása szerint az ügyben beszerzett bizonyítékok a vádlott által tanúként elmondottakat támasztották alá. Figyelemmel arra, hogy kétséget kizáróan nem bizonyítható Terhelt5 V. rendű vádlott büntetőjogi felelőssége, ezért indítványozta, hogy az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítás alapján eltérő tényállást állapítson meg és a vádlottat a terhére rótt vádak alól mentse fel. Másodlagos indítványként a bűnszervezeti elkövetés mellőzését indítványozta. Az esetleges szankció meghatározása során indítványozta figyelembe venni, hogy a vádban rögzített cselekmények elkövetési ideje 2012-
  19. év, a büntetőeljárás megindítása
  20. évben történt és az elsőfokú bírósági eljárás is
  21. évben elkezdődött. Ezen időmúlás a vádlott terhére nem róható, az olyan mértékű, hogy további nyomatékos enyhítő körülményként kell értékelni. Terhelt5 esetében kérte figyelembe venni a rendezett családi körülményeit, két nagykorú gyermekét, akik a büntetőeljárás megindításakor még 18 éven aluliak voltak. A vádlottnak időközben két unokája is született, akiket házastársával támogatnak.
  22. szeptember
  23. napjától az cég45 alkalmazásában áll. Ezen túl társadalmi megbízatásként a társaság elnöke, amely tisztséget társadalmi megbízatásként látja el. Indítványozta ezért a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának a felfüggesztését, illetve a kiszabott szabadságvesztés büntetés lényeges enyhítését. III. A felülbírálat [174] Az ítélőtábla – a védelmi perorvoslatok okára és irányára tekintettel – a Be.
  24. §
(1),
(2)és
(7)bekezdései alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 31 együtt teljeskörűen bírálta felül. A revízió kitért az eljárási szabályok megtartására, az ítélet megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a cselekmény jogi minősítésére, a büntetés kiszabására, az indokolás helyességére és az egyéb rendelkezésekre is, függetlenül attól, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A Be. fellebbezési rendszerében is főszabály a teljes felülbírálat. Jelen esetben a vádlottak és a védők többségének perorvoslata a tényálláson keresztül támadta a bűnösség megállapítását, ezért korlátozott felülbírálatra esetükben nem kerülhetett sor. Ugyancsak nem kerülhetett sor korlátozott felülbírálatra azon vádlottak esetében, akikre nézve a joghatályos fellebbezés kizárólag a büntetés kiszabását sérelmezte. III.1. A Be. 869. § szerinti objektív kizárási ok vizsgálata [175] A Be. 869. §
(1)bekezdése szerint a Be. 14. §
(3)bekezdés a) pontjának alkalmazása során a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként eljáró bíró a 2016. november 30-a után indult büntetőeljárásokban minősül kizártnak. [176] A Be. 869.§
(2)bekezdése alapján a 14. §
(3)bekezdés
  1. a)pontjának alkalmazása során kizártnak minősül
  2. a)a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2017. június 30-ig hatályban volt 207. §
(6)bekezdésében meghatározott ügyekben, illetve a házi őrizet egy éven túli meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyes bírájaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás
  1. november
  2. után indult, b) a büntetőeljárásról szóló
  3. évi XIX. törvény
  4. június 30-ig hatályban volt
  5. §
(3)bekezdése, 138. §
(3)bekezdése, 142. §
(4)bekezdése, illetve
  1. §-a alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró bíró, ha a büntetőeljárás
  2. november
  3. után indult. [177] Az ítélőtábla az előtte Bf.II.46/
  4. számon indult büntetőeljárást a
  5. április
  6. napján kelt Bf.II.46/2025/
  7. számú végzésével felfüggesztette és képviselő4i eljárást kezdeményezett, mert az ügy kapcsolódik a Cím66i Ítélőtábla előtt folyamatban lévő tanú210 és társai büntetőügyhöz, amelyben a bírák kizárásával összefüggésben ugyancsak kezdeményezte a Be.
  8. §
(2)bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását a bírói gyakorlatban mutatkozó jogbizonytalanság miatt. [178] Az képviselő4 a III/315/
  1. AB határozatában az ügyben benyújtott bírói kezdeményezést elutasította, azonban kifejezetten nem tartotta fenn a továbbiakban „a 25/
  2. (X. 17.) AB határozat indokolásban (Indokolás [27], [29]-[31], [33]) foglalt azon megállapításokat, amelyek a bíróságok számára a régi Be. 606/B. § alkalmazására irányadók, vagyis, hogy a
  3. november
  4. napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell a 21/
  5. (XI. 30.) AB határozatban meghatározott alkotmányos követelményt, másrészről a 2/
  6. (I. 2.) AB határozat indokolásában (Indokolás [29]) a 25/
  7. (X. 17.) AB határozatban kifejtett, előzőleg ismertetett álláspontot megerősítő megállapításokat, amelyek a bíróságok számára a Be.
  8. §
(1)bekezdés alkalmazására irányadók.” [179] Összességében így megállapítható, hogy a jelen büntetőügyben bár a vádemelés
  1. augusztus
  2. napján történt meg, az eljárás jóval
  3. november 30-át megelőzően megindult, és ezen időpontot követően nem is járt el az ítélőtábla nyomozási bírói határozat felülbírálta tárgyában, így a Be.
  4. §
(3)bekezdés a) pont szerinti kizárási ok nem valósult meg, ezért értelemszerűen kizárási bejelentést sem kellett az eljáró tanácsnak tennie. III.
  1. Tanácsülés és nyilvános ülés kitűzése [180] Az ügy másodfokú elbírálása kapcsán elsődleges szempont volt a tisztességes eljárás biztosítása a másodfokú eljárás észszerű időn belül történő befejezésével. A cselekmények jellegéből és a vádlottak rendkívül nagy számából adódóan arra nem volt Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 32 lehetőség, hogy az ügy valamennyi vádlottjának büntetőjogi felelőssége a büntetőeljárás első és másodfokú szakaszában egyaránt egy egységes eljárásban legyen elbírálva. Ennek érdekében az ítélőtábla tanácsülésen fejezte be azon vádlottakra az eljárást, akik esetében az erre irányuló további bűnösség megállapítását célzó ügyészségi perorvoslat ezt nem zárta ki, illetve sem az ügyészség, sem a terheltek és védőik sem indítványozták határidőben az ügy nyilvános ülésen történő befejezését [Be.
  2. §
(2)bekezdés]. [181] Az ügy terjedelmes iratmennyisége, a vádlottak nagy száma mellett a bírói gyakorlat szerint nincs akadálya az ügy vádlottak személye mentén történő elkülönítésnek a másodfokú eljárásban akkor sem, ha a vádlottak egy részére tanácsülésen, míg más vádlottakra nyilvános ülésen történik az elbírálás (ÍH
  1. 67). Fő szabály szerint az ügy egységes másodfokú elbírálása valóban indokolt. A másodfokú eljárásban, tekintettel arra, hogy az ítélőtábla bizonyítást nem kívánt felvenni, így tárgyalás kitűzése nem volt indokolt, ezért a másodfokú bíróság lehetőséget látott a vádlottak személye mentén történő elkülönítésre a Be.
  2. §, illetve
  3. §
(2)bekezdése és
  1. § alapján. [182] A jelen ügyben az ítélőtábla a bejelentett jogorvoslatok alapján nyilvános ülésen bírálta felül a törvényszék ítéletét a Be.
  2. § alapján. [183] Megjegyzendő, hogy gyakran előfordul olyan eljárásjogi helyzet, ahol akár tényálláson belül is külön fejeződik be az eljárás az egyes vádlottakra, így például a büntetővégzésbe valamely vádlott belenyugszik, míg további vádlottakra folytatódik az ügy tárgyalás kitűzésével; előkészítő ülésen is befejeződhet egyes vádlottakra jogerősen az eljárás, míg másokra folytatódik ezt követően; az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetését követően emelkedhet jogerőre az ügy egyes vádlottakra. Az Európai Unió Bírósága még arra is rámutatott a C-377/
  3. számú ügyben, hogy a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásairól és a tárgyaláson való jelenlét megerősítéséről szóló 2016/
  4. európai és parlamenti irányelvvel az sem ellentétes, ha a tényállás rögzíti azon személyek nevét is, akikre az eljárás még nem fejeződött be, feltéve, ha egyértelműen rögzítésre kerül, hogy az említett vádlottakkal szemben külön eljárás van folyamatban és hogy bűnösségüket még nem állapították meg (IH
  5. 67., Cím66i Ítélőtábla Bf.II.291/2020/22.). [184] A meggyőződés kapcsán szükséges utalni a másodfokú eljárásban érvényesülő felülmérlegelés tilalmát megalapozó szabályra, mely szerint a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma annyit jelent, hogy a fellebbviteli bíróság nem dönthet másként egy bizonyíték hitelességéről, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette. Így nem mondhatja például azt, hogy az elsőfokú bíróság által elfogadott tanúvallomást nem fogadja el, és az annak alapján megállapított tényeket mellőzi a tényállásból, illetve nem egészítheti ki vagy módosíthatja az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást egy általa el nem fogadott tanúvallomás vagy vallomásrész alapján (EBH
  6. B.9.). A másodfokú bíróságnak tehát az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékokat kell alapul vennie, attól megalapozott tényállás esetén akkor sem térhet el, ha saját meggyőződése esetlegesen eltérő (EBH
  7. B.9.). A tényállás módosítás (ideértve az eltérő tényállás megállapítását is) csak az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékok alapján történhet. [185] Jelen másodfokú eljárásban is hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy a Nyíregyházi Törvényszék ítéletének kizárólag az elkülönítéssel érintett terheltjeire nézve vizsgálta a bűnösséget, az eljárás észszerű időben történő másodfokú befejezése érdekében. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 33 [186] A vád tárgyává tett cselekmények vádlottak személye mentén történő elkülönítése a tettesi és részesi felelősség külön történő vizsgálatát is igényelte. Ebben a körben is kiemelendő, hogy a tettes vagy bűnsegéd felelősségének elbírálása a bírói gyakorlat szerint önálló. A Kúria gyakorlata szerint a bűnsegéd felelősségének megállapítása törvényes, ha a jogerős ítéleti tényállás tartalmazza a terhelti alapcselekmény törvényi tényállási elemeinek, illetve a terhelt ehhez kapcsolódó bűnsegédi felelősségének megállapítását megalapozó tényeket [Btk.
  8. §
(2)bekezdés] (BH2021/4/
  1. I.). Kétségtelen, hogy bűnösség nélkül – azaz úgynevezett alanyi okozatosság nélkül – nincs tényállásszerűség, nincs felróhatóság és ez megkívánt a részesi elkövetés esetében is. Másrészt e körben nem a törvényi tényálláson belüli magatartás, hanem az ilyenhez kötődő magatartás kifejtése és annak tudata a kérdés. A részesi tudattartalom önálló, önmagában vett bűnösség-vizsgálat tárgya, e szempontból a járulékosság közömbös (amint a részesi és tettesi magatartás megítélése akár el is válhat a Btk.
  2. § szempontjából), a részesi tudattartalom pedig nem a törvényi tényálláson belüli magatartáshoz feltétlen szükségesség, hanem az ilyen magatartás bárminemű előmozdítása, (egyidejű) könnyítése, azaz a segítés (BH2021/4/
  3. I. [28]). Ebből is következik, hogy az önálló részesi tudattartalom vizsgálata alapján sincs akadálya az egyes vádlottakra történő elkülönítés mentén a büntetőjogi felelősségre vonás önálló vizsgálatának. [187] A részesi felelősség megállapítása törvényes, ha az irányadó tényállás mind a terhelti alapcselekmény törvényi tényállási elemeit, mind az ehhez kapcsolódó bűnsegédi felelősség megállapítását megalapozó tényeket tartalmazza. A részesség járulékos jellegéből nem következik, hogy a bűnsegéd büntetőjogi felelősségének előfeltétele lenne a tettes bűnösségének megállapítása (BH
  4. 181.). [188] Ebben a körben azt is kiemeli az ítélőtábla, hogy a Kúria iránymutatása szerint az egyesítés elmaradása abban az esetben sem teremt törvénysértő helyzetet, ha annak következménye az, hogy az ügyben esetlegesen korábban született jogerős ügydöntő határozat folytán az ugyanazon cselekmény jogerős elbírálása miatt a büntetőeljárást meg kell szüntetni és perújítást kell annak feltételei fennállása esetén lefolytatni. Ugyanakkor a célszerűség vizsgálata során nem mellőzhető a Kúriának a törvényi egységbe tartozó bűncselekmény egy büntetőeljárásban, egységes elbírálására vonatkozó döntéseinek a figyelembevétele és megfontolása. A törvényi egységbe tartozó bűncselekmények együttes elbírálása, a törvényi egységet alkotó bűncselekmény részcselekményeinek ugyanazon eljárásban történő elbírálása alapvetően akkor is követelmény, ha az ügyész az egyes részcselekmények miatt eltérő időpontokban emel vádat. Ezt a követelményt az egyesítés megfontolása során csak akkor lehet mellőzni, ha az egyesítés a célszerűség követelményeit olyan módon sértené, hogy az alapján a Be.
  5. §
(2)bekezdésére figyelemmel az ügy elkülönítésének lenne helye (a terheltek nagy száma vagy egyéb ok a büntetőjogi felelősségnek ugyanazon eljárásban történő elbírálását jelentősen megnehezítené) (BH2022/8/
  1. [22]). Ezen Kúriai döntésből az következik, hogy akár még cselekményegység mellett is előfordulhat például a terheltek nagyszáma miatt olyan eljárásjogi helyzet, ami az elkülönítést indokolja, ha a büntetőjogi felelősség ugyanazon eljárásban történő elbírálása jelentősen megnehezülne. Jelen ügyben azonban helyesen az első fokon eljárt törvényszék, és a másodfokon eljáró ítélőtábla is kiemelten ügyelt arra, hogy jogalkotó által teremtett cselekményegység a költségvetési csalásnál ne legyen ’feldarabolva’. [189] A másodfokú eljárásban megtartott nyilvános ülésen az ügyészség és a védők a korábban írásban is bejelentett jogorvoslataikat fenntartották, és azzal egyezően szólaltak fel. Az ügyészség azonban kiemelte, hogy Terhelt4 IV. rendű vádlott esetében is fenntartja nem csupán a bűnösség kimondására és a
  2. tényállási pont kapcsán hozott felmentő rendelkezés Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 34 jogcímének megváltoztatására irányuló indítványát, hanem a fellebbviteli főügyészség átiratának
  3. oldalán szereplő indítványt a hosszabb tartamú fegyházbüntetés, pénzbüntetés és gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltás büntetés és közügyektől eltiltás kiszabására. [190] Terhelt5 V. rendű vádlott az utolsó szó jogán felmentését kérte, védőjéhez csatlakozva. III.
  4. A bizonyítási eljárás és az eljárási szabályok megtartásának revíziója [191] A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett sem abszolút eljárási szabálysértést [Be.
  5. §
(1)bekezdés a-f) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. §
(1),
(2)bekezdés], mely az érdemi felülbírálatot kizárná, és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, így az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezné. [192] Megtartotta a törvényszék a lényeges eljárási szabályokat a jogi személy vádlottak esetében is. A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd, aki jelenleg már védői pozícióban van, a jogi személyeket érintő bizonyításfelvételkor jelen volt. A jogi személyek képviselői is értesítve lettek a szükséges körben a tárgyalási határnapokról. Megjegyzendő, hogy a természetes személy és a jogi személy vádlottak felelőssége elbírálásának külön eljárásban sem lett volna akadálya. [193] A törvényszék kizárólag a vádiratban írt tények kapcsán vizsgálta a büntetőjogi felelősséget, amit azonban nem zár ki, hogy a vádiratban le nem írt tényekből következtessen azok megvalósulására. Valójában mindez a tényből tényre következtetés megszokott módja a büntetőeljárásban. [194] A felülbírálat a védelmi jogorvoslati nyilatkozatokra tekintettel a Be. 590. §
(1),
(2)és
(10)bekezdései alapján teljeskörű. [195] A törvényszék a bizonyítási eljárást alaposan, az eljárási szabályok megtartásával folytatta le. A 2018 februárjában kezdődött, több mint 100 tárgyalási napot felölelő elsőfokú bírósági szakaszban az eljáró bírói tanács összetétele az ülnökök személyére tekintettel többször is megváltozott. Az eljárás megismétlése a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint minden esetben megtörtént. [196] A törvényszék a bizonyítékok számbavétele és értékelése során kitért a törvényes vád feltételeinek fennállására, az ügyek egyesítésének szükségességére, a bizonyítás törvényességének értékelésére is. Részletesen elemezte a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználási feltételeit, lejátszásuk útján elvégezte a hangfelvételek bizonyítás anyagává történő tételét. [197] A terhelt és a védők közötti beszélgetések esetén helyesen állapította meg, hogy azok bizonyítékként nem használhatók fel csakúgy, mint mindazon hangfelvételekről készült leiratok, melyekkel kapcsolatban az eredeti felvételek nem állnak rendelkezésre. Ugyancsak helyesen ellenőrizte, hogy egyes kihallgatásról készült írott jegyzőkönyvek összhangban vannak-e a videofelvételeken elhangzottakkal. Ebben a körben észlelte, hogy az írott jegyzőkönyvek, mint okiratok hitelessége megdőlt több esetben is (törvényszék ítélete [537539] bekezdés). Ezzel kapcsolatban az ügy előadójának vallomását okkal nem fogadta el. [198] Megtörtént a titkos információgyűjtés és a titkos megfigyelés eredményének értékelése is. Helyesen döntött a törvényszék azon hanganyagok kirekesztéséről, ahol nem állt rendelkezésre nyomozási bírói határozat ([559] bekezdés). Ugyancsak helyesen döntött a több mint 80 órányi hanganyag lejátszásának azon részéről, amely a jelen ügy bizonyítása szempontjából relevanciával bírt. Szükséges azonban megjegyezni, hogy korántsem volt Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.756/2025/110/III 35 indokolt az elsőfokú bíróság által a tárgyalás keretében meghallgatott mértékben a hanganyagok lejátszása, hiszen annak meghatározó része irreleváns volt a bizonyítás szempontjából. Ettől független azon megállapítás, hogy a bíróságnak szükségszerűen tárgyalás anyagává kell tenni a hangfelvételt is akkor, ha a védelem vitatja annak hitelességét, hiszen a bizonyíték maga a hangfelvétel, és nem az arról készült írásos kivonat (elsőfokú ítélet [562] bekezdés). [199] Részben perjogi kérdés, de a bizonyítékok értékeléséhez és ezáltal ténykérdésekhez is kapcsolódik, ezért itt kell kitérni rá, hogy a védő által indítványozott iratok kiadásával kapcsolatos törvényszéki eljárás is törvényes volt. [200] Előre kell bocsátani a Be. 860. §
(1)bekezdését, ami szerint a Be. hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásban az ezt megelőzően a korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a törvény másként nem szabályozza. [201] A büntetőeljárá

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.