← Magyarország

Bfv.1601/2024/12 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A vádlottat illető utolsó szó lehetőségének meg nem adása vagy korlátozása nem valósít meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést.
  2. Amennyiben a vádlott a részére szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére másodfokú nyilvános ülés, illetve tárgyalás tartása iránti kérelmet nem terjesztett elő, az egyéb feltételek mellett a másodfokú bíróság szabályszerűen dönt az ügyben tanácsülésen. A vádlott pedig a tanácsülésen nem vehet részt, ezért az előzetes fogvatartásban lévő terhelt arra az előállítását sem kérelmezheti. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1601/2024/
  3. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt, tanácselnök Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  4. november
  5. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt: terhelt1 Elsőfok: Szekszárdi Járásbíróság, 13.B.296/2022/
  6. ítélet, tárgyalás,
  7. december
  8. Másodfok: Szekszárdi Törvényszék, 2.Bf.35/2024/5., ítélet, tanácsülés,
  9. április
  10. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szekszárdi Járásbíróság 13.B.296/2022/
  11. számú és a Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.35/2024/
  12. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 1.Bfv.1.601/2024/12-I 2 [1] I. A Szekszárdi Járásbíróság a
  13. december
  14. napján kihirdetett 13.B.296/2022/
  15. számú ítéletével terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  16. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  17. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) alpont,
(3)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont] és hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntettében [Btk. 248. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés b) pont]. Ezért őt – mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül – 2 év 6 hónap, fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 3 év 6 hónap közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt nem bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a polgári jogi igényről, a lefoglalt dolgokról, az illeték és a bűnügyi költség viseléséről is. [2] A védő fellebbezése folytán eljárt Szekszárdi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. április
  2. napján meghozott 2.Bf.35/2024/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a szabadságvesztés büntetés tartamát 2 évre, a közügyektől eltiltás tartamát 3 évre enyhítette, helyesbítette a fizetendő illeték összegét, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a büntetőeljárásról szóló
  4. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  5. §
(1)bekezdés d) pontjára utalással, és erre figyelemmel a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapítottan. [4] Indokolásában előadta, hogy
  1. december
  2. napján COVID fertőzése miatt nem tudott megjelenni a Szekszárdi Járásbíróság által kitűzött tárgyaláson. Ezt a védőjén keresztül jelezte, és – mivel az utolsó szó jogán fel kívánt szólalni – a tárgyalási nap halasztását kérte, erre azonban nem került sor. [5] Arra is hivatkozott, hogy
  3. május
  4. napjától személyi szabadság elvonásával járó kényszerintézkedés hatálya alatt állt, ezért a Szekszárdi Törvényszéknek mint másodfokú bíróságnak idézéssel és előállító végzéssel kellett volna biztosítania a személyes megjelenését a másodfokú nyilvános ülésen. Sérelmezte, hogy erre nem került sor, a másodfokú bíróság a személyes meghallgatása nélkül (tanácsülésen) hozott ítéletet. Álláspontja szerint az ő jelenléte a tárgyaláson kötelező lett volna, mivel erről a jogáról nem mondott le. A BH 2015.
  5. számú eseti döntésre hivatkozva rámutatott, hogy abszolút hatályon kívül helyezési ok, ha a más ügyben fogva lévő terhelt tárgyalásra történő előállítása már nem lehetséges, ám a tárgyalást a bíróság megtartja, függetlenül attól, hogy az eljáró bíróság tudott-e a fogvatartás tényéről. [6] Álláspontja szerint ezért mind az első- mind a másodfokú bíróság törvénysértően járt el, amikor személyes jelenléte nélkül tartotta meg a tárgyalást, illetve hozott ítéletet. [7] Mindezek alapján arra tett indítványt, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és utasítsa új eljárásra az elsőfokú bíróságot. [8] A Legfőbb Ügyészség a BF.16/2025/
  6. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartotta. [9] Kiemelte, hogy a tárgyaláson való jelenlét jogáról le nem mondott terhelt az elsőfokú eljárásban a
  7. december
  8. napján tartott tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére valóban nem volt jelen, ezen a tárgyaláson azonban már nem folyt bizonyítás, figyelemmel arra is, hogy az utolsó szó lehetősége nem tekinthető a bizonyítási eljárás részének (BH 2021.187.). Kiemelte, hogy az ügyészi és védői perbeszédek elhangzottak, a tárgyalás mindezekre figyelemmel – a Be.
  9. §
(3)és
(4)bekezdése értelmében – a terhelt jelenléte nélkül is megtartható volt. Hangsúlyozta, hogy az utolsó szó lehetősége biztosításának a bíróság általi elmulasztása nem szerepel a feltétlen hatályon kívül helyezést Kúria 1.Bfv.1.601/2024/12-I 3 eredményező eljárási szabálysértések törvényi okai között. E körben utalt még a Kúria Bfv.I.864/2021/
  1. és a Bfv.II.878/2024/
  2. számú határozataira is. [10] A másodfokú bíróság eljárása kapcsán megjegyezte, hogy a törvényszék az ítéletét tanácsülésen hozta meg, amely akkor eredményezne feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést, ha a terhelt törvényben biztosított jogával élve, a rendelkezésére álló határidőben kéri a nyilvános ülés tartását, ám a bíróság ennek ellenére tanácsülésen hozza meg határozatát (BH 2014.333., BH 2016.274., BH 2021.132.). Kifejtette, hogy a terhelt jelenléte a másodfokú nyilvános ülésen nem kötelező, mely alól kivételt képez a Be.
  3. §
(2)bekezdés b) pontja szerint az az eset, ha a másodfokú bíróság az ügyben a büntetés-kiszabási körülmények további tisztázása érdekében kívánja meghallgatni, vagyis a másodfokú bíróságnak főszabály szerint csak értesítenie kell a terheltet, idéznie csak akkor kell, ha nyilatkoztatni kívánja. [11] Előadta, hogy a másodfokon eljáró bíróság a védőnek és a más ügyben fogva lévő terhelt részére is megküldte a tanácsülés időpontjára vonatkozó értesítőt azzal, hogy 8 napon belül kérhetik az ügy nyilvános ülésen vagy tárgyaláson való elbírálását. Az értesítést a terhelt 2024. március 27. napján szabályszerűen átvette, a rendelkezésére álló határidőn belül nyilvános ülésre vagy tárgyalás tartására vonatkozó kérelmet nem terjesztett elő. Mivel ezt más arra jogosult sem kérte, a másodfokú bíróság törvényesen tartott tanácsülést a fellebbezés elbírálására. [12] Fentiekre – és arra is figyelemmel, hogy a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti egyéb eljárási szabálysértést sem észlelt – indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. [13]
  1. A terhelt védője észrevételt nem tett. [14] III. A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [15] A Kúria a megtámadott határozatokat a Be.
  2. §
(5)bekezdésének megfelelően, a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdése szerint hivatalból vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéseket. [16] A Be. XC. Fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatására kizárólag a jogerős ügydöntő határozat egyes súlyos, a törvényben tételesen megjelölt jogi hiányosságainak orvoslására kerülhet sor. Felülvizsgálati eljárás lefolytatására tehát kizárólag a törvényben meghatározott okból, azok fennállása esetén, a törvényben meghatározott feltételek mellett van helye. [17] A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be. 649. §
(1)bekezdése, az eljárási szabálysértéseket e törvényhely
(2)bekezdése határozza meg. [18] A felülvizsgálati indítványt – a jelen ügyben nem releváns Be. 659. §
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott kivétellel – a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni [Be. 659. §
(2)bekezdés]. [19] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [20] A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [21]
  1. A terhelt az elsőfokú bírósági eljárást illetően a
  2. december 6-i tárgyalás távollétében történt megtartását kifogásolta. Kúria 1.Bfv.1.601/2024/12-I 4 [22] Az iratok alapján megállapítható, hogy a bíróság a
  3. november
  4. napján megtartott tárgyaláson – az ügyész és a védő perbeszédét követően – a jelenlévő terheltet szóban, szabályszerűen megidézte a következő,
  5. december
  6. napjára, határozathirdetésre kitűzött tárgyalásra (Szekszárdi Járásbíróság 13.B.296/2022/
  7. számú jegyzőkönyve
  8. oldal). [23] A
  9. december 6-i tárgyaláson tehát a terhelt szabályszerű idézésre nem jelent meg. Védője akként nyilatkozott, hogy tudomása szerint a terhelt egyéb elfoglaltsága miatt nem tud megjelenni a tárgyaláson. [24] Ezt követően a bíróság az elsőfokú ítéletet kihirdette. Az ítélet ellen a védő eltérő minősítés és a büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést, míg a terhelt nem élt a jogorvoslati jogával. [25] Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozatát a terhelt távollétében hirdette ki, ezzel azonban eljárási szabálysértés nem valósult meg, a következők miatt. [26] A bíróság a terhelt jelenlétében a tárgyalás határozathozatal céljából napolta el, vagyis a bizonyítási eljárást lefolytatta, és a vádbeszédre, valamint a védőbeszédre sor került. A határozathirdetés napján a bíróság a tárgyalást nem nyitotta újra, vagyis sem bizonyítás nem történt, sem további perbeszédek nem hangzottak el. [27] A bizonyítási eljárás befejezését követő tárgyalási szakaszt illetően a jelenlét szabályai kizárólag annyiban tartalmaznak eltérést, hogy a határozat kihirdetésére napolt tárgyalás a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent terhelt és védő távollétében is megtartható, és az ügydöntő határozat kihirdethető, a távollét ez esetben nem menthető ki [Be.
  10. §
(2)bekezdés]. [28] A törvény egyértelmű engedélye folytán semmilyen eljárási szabálysértést nem valósít meg, ha a bíróság a határozathirdetésre napolt tárgyalást a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében tartja meg (Kúria Bfv.II.1537/2023/15.). [29] A Kúria megjegyzi, hogy a terhelt védője – a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal ellentétben – nem betegségre mint a kimentés alapjául általában elfogadható okra hivatkozott a terhelt távolmaradását illetően, hanem a terhelt egyéb elfoglaltságára, ami kimentés okául nem fogadható el. Ez azonban a jelen ügyben közömbös, mivel a már hivatkozott Be. 550. §
(2)bekezdésére figyelemmel a határozathirdetésre tűzött tárgyalás elmulasztása igazolással nem menthető ki. [30] A terheltnek az utolsó szó jogával kapcsolatos kifogása kapcsán a Kúria a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakkal egyetértett. [31] Kétségtelen, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv sem azt nem tartalmazza, hogy a terhelt utolsó szó jogán nyilatkozatot tett volna, sem azt, hogy ezzel a jogával nem kívánt élni. Ugyanakkor, szemben a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal a terhelt vagy a védő olyan kijelentést sem tett, hogy a terhelt az utolsó szó jogán a következő tárgyaláson kíván felszólalni. A bíróság a tárgyalást határozathirdetésre napolta el, nem pedig az utolsó szó jogának biztosítása céljából. [32] A határozathirdetés napján pedig a bíróság felszólalási lehetőséget még erre irányuló kérelemre sem köteles biztosítani, ahogy a bizonyítást sem köteles megnyitni újabb bizonyítási indítvány esetén. [33] Az utolsó szó jogának biztosítása és a felülvizsgálat lehetősége körében a Kúria a következőkre utal. [34] Az ügydöntő határozat meghozatala előtt, a perbeszédeket követően az utolsó szó joga a vádlottat illeti (Be.
  1. §). A büntetőeljárási törvény hagyományos és jellegzetes Kúria 1.Bfv.1.601/2024/12-I 5 rendelkezése, hogy utoljára a határozatot hozó bírósághoz a terhelt szóljon, ami számára biztosít esélyt. Kétségtelen, hogy ez minden eljárási szakban – így az elsőfokú ítélet, a másodfokú ítélet, illetve a harmadfokú ítélet meghozatala előtt egyaránt – fennálló jog, illetve lehetőség. Ugyanakkor annak elmaradása, akár a vádlott akaratából, akár a bíróság mulasztásából fakadóan, nem eredményezi a bizonyítási eljárás érvénytelenségét. [35] Ha pedig a bíróság mulasztásáról van szó, akkor az feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem valósít meg, mert nincs azok kimerítően felsorolt – az eljárás törvényességének biztosítását szolgáló – törvényi okai között [Kúria Bfv.III.79/2020/
  2. (BH 2021.187.III.), hasonlóan: Kúria Bfv.I.864/2021/15., Bfv.II.878/2024/10.]. [36] A Be.
  3. §
(2)bekezdéséből következően tehát a taxatív felsorolásban nem szereplő eljárási szabálysértés – így a vádlotti utolsó szó lehetőségének esetleges mellőzése – nem alapoz meg felülvizsgálatot. [37] A Kúria gyakorlata szerint az utolsó szó lehetőségének esetleges korlátozása sem valósít meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést (Kúria Bfv.III.590/2023/16.). [38] Az iratokból ugyan nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság biztosította-e a terhelt számára az utolsó szó jogán való felszólalás lehetőségét (erre felhívta-e, és azzal a terhelt kívánt-e élni), mert a jegyzőkönyv erre vonatkozó utalást nem tartalmaz. Ennek azonban – a kifejtettekre tekintettel – nincs is jelentősége, mert az elmaradása felülvizsgálati okot nem valósít meg. [39] 2. A terhelt sérelmezte azt is, hogy a másodfokú bíróság a távollétében, tanácsülésen hozott érdemi határozatot az ügyben. [40] A másodfokú elbírálás idején hatályos Be. 599. §
(1)bekezdés értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezés elintézésére nyilvános ülést tart, kivéve, ha az ügy tanácsülésen intézhető el, vagy tárgyalást kell tartani. [41] A Be. 600. §
(1)bekezdés a)-c) pontjai alapján a másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el, bizonyítás felvétele szükséges, vagy a tanácsülésre, nyilvános ülésre tartozó ügyet a tanács elnöke tárgyalásra tűzte ki. [42] A másodfokú eljárásban irányadó Be. 598. §
(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság tanácsülésen határoz akkor is, ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag a Be. 583. §
(3)bekezdés
  1. a)vagy
  2. c)pontján alapszik, és nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza. [43] Ez esetben a tanács elnöke az ügyészséget, a vádlottat, a védőt és a fellebbezőt értesíti a tanácsülés kitűzéséről, a tanácsülés időpontjáról, a tanács összetételéről és tájékoztatja arról, hogy nyolc napon belül a más által bejelentett fellebbezésre, indítványra vagy nyilatkozatra észrevételt tehetnek, továbbá a tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye [Be. 598. §
(4)és
(5)bekezdés]. [44] A fentiekből következően – amennyiben a nyilvános ülés, illetve tárgyalás tartásának valamely kötelező esete nem áll fenn – a másodfokú bíróság tanácsülés kitűzéséről megküldött értesítése alapján van lehetősége az arra jogosultaknak más eljárási forma, így nyilvános ülés vagy tárgyalás tartását indítványozni. Az ilyen tartalmú indítvány esetén pedig a másodfokú bíróság legalább nyilvános ülés kitűzésére köteles. [45] Következésképpen, ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülés kitűzésének mellőzésével a törvényi feltételek hiányában megtartott tanácsülésen hozza meg az ügydöntő Kúria 1.Bfv.1.601/2024/12-I 6 határozatát, az egy tekintet alá esik azzal, mintha a nyilvános ülést szabályszerű idézés hiányában tartotta volna meg a terhelt vagy a kötelező jelenléttel érintett védő távollétében [Kúria Bfv.I.1520/2021/
  1. (BH 2023.61.)]. [46] Nyilvános ülés (tárgyalás) iránti indítvány hiányában azonban a másodfokú bíróság a vádlott távollétében is eljárhat. A tanácsülésen ugyanis a vádlott nem lehet jelen, ahogy az ügyész és a védő sem. [47] A tanácsülés megtarthatóságának feltétele tehát, hogy a már említett, a nyilvános ülés, tárgyalás indítványozásának lehetőségéről szóló értesítés szabályszerűen megtörtént. E jogosultság ugyanis a szabályszerű értesítés alapján gyakorolható. Ezért, a felülvizsgálati indítványban foglaltakra tekintettel ennek vizsgálata vált szükségessé. [48] Az ügy iratai alapján megállapítható volt, hogy az ügyészség az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezéssel nem élt. A másodfokú bíróság kézbesítési íven,
  2. március
  3. napján szabályszerűen értesítette a fogva lévő terheltet a tanácsülés kitűzéséről, egyben pedig arról a jogáról, hogy nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését indítványozhatja (Szekszárdi Törvényszék 2.Bf.35/2024/3/I. sorszámú irata). [49] A szabályszerű értesítést követően, a törvényes határidőn belül sem az ügyészség, sem a terhelt, sem a védő nem indítványozta másodfokú nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését. [50] A fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásának akadálya tehát nem állt fenn, a terhelt a tanácsülésen pedig nem vehet részt, ezért alaptalanul kifogásolta, hogy arra a másodfokú bíróság nem állíttatta elő. [51] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság a terhelt szabályszerű értesítése mellett, és a más eljárási forma iránti indítvány hiányában, eljárási szabálysértés nélkül bírálta el az ügyet tanácsülésen, ezért a Be.
  4. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltételen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. [52] A terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakra figyelemmel a Kúria utal arra, hogy az általa hivatkozott BH 2015.217.II. számú eseti döntés eljárási tényei a jelen ügytől eltérőek. A terhelt vonatkozásában fel sem merül, hogy ne lett volna elegendő ideje a nyilvános ülés (tárgyalás) indítványozására, mivel az erre vonatkozó tájékoztatást egy hónappal a tanácsülés előtt már igazoltan átvette. Az eseti döntés elvi tartalma pedig arra az esetre vonatkozik, ha a vádlott a nyilvános ülésre való idézés postai kézbesítését követően kerül büntetés-végrehajtási intézetbe, ami – a már kitűzött – nyilvános ülésen való részvételben megakadályozza. [53] 3. A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [54] IV. A határozat elvi tartalma
  1. A vádlottat illető utolsó szó lehetőségének meg nem adása vagy korlátozása nem valósít meg feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést.
  2. Amennyiben a vádlott a részére szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére másodfokú nyilvános ülés, illetve tárgyalás tartása iránti kérelmet nem terjesztett elő, az egyéb feltételek mellett a másodfokú bíróság szabályszerűen dönt az ügyben tanácsülésen. A vádlott pedig a tanácsülésen nem vehet részt, ezért az előzetes fogvatartásban lévő terhelt arra az előállítását sem kérelmezheti. [55] V. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a megtámadott határozatokat a Be.
  3. §
(1)bekezdése alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen – a Be. 655. §
(2)bekezdésére figyelemmel öt hivatásos bíróból álló tanácsban eljárva – hatályában fenntartotta. Kúria 1.Bfv.1.601/2024/12-I 7 [56] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [57] Az ugyanazon jogosult által ismételt indítvány előterjesztésének tilalma, illetve az azonos tartalmú indítvány ismételt előterjesztésének tilalma a Be. 652. §
(6)és
(7)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése alapján az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.