A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a felülvizsgálti kérelmet előterjesztő fél - felhívás és tájékoztatás ellenére - nem gondoskodik a jogi képviseletéről. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.37.185/2024/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Stefancsik Márta előadó bíró Dr. Darák Péter bíró Dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró felperes1 (cím1) Vas Vármegyei Kormányhivatal Kőszegi Járási A felperes: Az alperes: Hivatal (cím2) Az alperes képviselője: képviselő1 hivatali főtanácsos (cím3) Az eljárás tárgya: gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Törvényszék 9.K.700.823/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás, az elsőfokú ítélet Kúria V.Kfv.37.185/2024/4 2 [1] A felperes
- június 21-én unokájával történő kapcsolattartás engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Az elsőfokú hatóság a felperes kérelmét visszautasította a VA-03/HGY/16-72/
- számú határozatával, mert az időszakos kapcsolattartást már korábban szabályozták, a nagyszülői kapcsolattartásra vonatkozó korábbi VA-03/HGY/1044-139/
- számú határozattal szemben a felperes jogorvoslattal élt, és közigazgatási perben a Győri Törvényszék 9.K.700.017/
- számú ítéletében felülvizsgálta a határozatot, azt jogszerűnek találta. E határozat szabályozza a kapcsolattartást és a kapcsolattartás bővítésének feltételei – új tény, körülmény hiányában – nem állnak fenn. [2] Az elsőfokú hatóság
- április 26-án a kapcsolattartás szabályainak újbóli megállapítása iránt indított eljárást a Győri Törvényszék 9.K.701.181/
- számú ítéletében foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében, majd eljárását a VA-03/HGY/16-80/
- számú végzéssel, a VA-03/HGY/16-65/
- számú végzés kiegészítése mellett megszüntette az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján okafogyottság okán, mivel az eljárás után olyan ok merült fel, amelynek a hivatalbóli eljárás megindítása kizárt. A kapcsolattartás újra szabályozásának okafogyottságát a VA-03/HGY/1044-139/
- számú határozat hatályosságára alapította. [3] A felperes
- június 28-án kelt beadványában az unokával történő elvitel jogával kapcsolattartás engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Az elsőfokú hatóság a felperes kérelmét a VA-03/HGY/16-85/
- számú végzéssel visszautasította. [4] A felperes a végzések ellen keresetleveleket terjesztett elő. [5] Az elsőfokú bíróság a perek egyesítését követően a 9.K.701.823/2022/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. [6] A felperes az ítéletet
- december 2-án átvette. A felülvizsgálati kérelem [7] A felperes a jogerős ítélet ellen, személyesen eljárva,
- december 8-án,
- december 29-én és
- március 17-én felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését, a kért időszakos kapcsolattartás engedélyezését. Utalt arra, hogy sorozatosan nem rendelnek ki számára pártfogó ügyvédet, ezzel meghiúsítják az ügyét. [8] Az elsőfokú bíróság az iratokat
- március 22-én terjesztette fel. [9] A Kúria a Kfv.V.37.185/2024/
- számú végzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett felhívta a felperest a Kúria előtti eljárásban való kötelező jogi képviseletre figyelemmel, 30 napos határidő biztosítása mellett arra, hogy a felülvizsgálati eljárásra szóló meghatalmazással rendelkező ügyvédje vagy pártfogó ügyvédje által készített és ellenjegyzésével ellátott felülvizsgálati kérelmet – a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-ának megfelelő meghatalmazást csatolva – jogszabálysértés megjelölése mellett, a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §-a és
- §
(1)bekezdése szerinti tartalommal, a
- évi CCXXII. törvény rendelkezéseinek megfelelő elektronikus úton terjessze elő, és jelölje Kúria V.Kfv.37.185/2024/4 3 meg, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Kúria a végzésében tájékoztatta továbbá a felperest a jogi segítségnyújtásról szóló
- évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
- §-a szerint a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételének lehetőségéről, igénybevételének módjáról és szabályairól. [10] A felperes a Kfv.
- számú végzést
- április 15-én átvette. [11] A felperes a
- április 22-én benyújtott Kfv.
- szám alatti – e-mailben küldött – beadványában mellékelte a Vas Vármegyei Kormányhivatalhoz benyújtott beadványát, melyben kérte, hogy a Kúria Kfv.
- számú végzésében foglaltakra tekintettel költségmentességet engedélyezzenek és pártfogó ügyvédet rendeljenek ki részére. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [13] A Kp.
- §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül, jogi képviselő útján kell benyújtani. A Kp. 27. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a Kúria előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 74. §
(1)bekezdése szerint a jogi képviselet nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tett. [14] A Kúria a kötelező jogi képviselet okán a jogi képviselő hiányától nem tekinthetett el, a bíróság pártfogó ügyvéd kirendelésére nem rendelkezik hatáskörrel. [15] Kúria egységes joggyakorlatára is figyelemmel a jogi képviselő nélkül előterjesztett felülvizsgálati kérelem esetén hiánypótlásnak van helye, azonban annak nem teljesítése a felülvizsgálati kérelem visszautasítását vonja maga után (Kfv.I.37.722/2023/7., Kfv.V.37.575/2022/4., Kfv.VI.37.759/2023/4.). [16] Mivel a felperes a hiánypótlási felhívásra jogi képviseletéről az előírt határidőben, de az azóta eltelt időben sem gondoskodott, jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, ezért a Kúria a kötelező jogi képviselet mellőzésével előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Kp. 27. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 74. §
(4)bekezdése szerint, valamint a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 104. §
(1)bekezdése, 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján visszautasította. A döntés elvi tartalma [17] A felülvizsgálati kérelem visszautasításának van helye, ha a felülvizsgálti kérelmet előterjesztő fél - felhívás és tájékoztatás ellenére - nem gondoskodik a jogi képviseletéről. Kúria V.Kfv.37.185/2024/4 4 Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes. [20] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján további felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2024. május 16. dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Demjén Péter bíró dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró