A határozat elvi tartalma: Közvádra üldözendő (nem katonai) bűncselekmény miatt a bírósági eljárás lefolytatásának kezdeményezésére – alaki legitimációja miatt – az ügyész illetékességének hiánya esetén is jogosult, emiatt a nem az arra jogosult által benyújtott vádra történő hivatkozás alaptalan. A nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések, valamint az egyesítés elmaradása miatt nincs helye felülvizsgálatnak. Az előbbi csak relatív, míg utóbbi sem relatív, sem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem valósít meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.597/2024/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Horváth Péter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: csalás bűntette Terhelt(ek): Első fok: Másodfok: Sárvári Járásbíróság, 1.B.7/2015/7/I., ítélet, tárgyalás,
- június
- Szombathelyi Törvényszék, 8.Bf.110/2015/5., végzés, nyilvános ülés,
- január
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Sárvári Járásbíróság 1.B.7/2015/7/I. számú Kúria 3.Bfv.597/2024/12-I. 2 ítéletét és a Szombathelyi Törvényszék 8.Bf.110/2015/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Sárvári Járásbíróság a
- június
- napján meghozott 1.B.7/2015/7/I. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 3 rendbeli csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(3)bekezdés b) pont] és 1 rendbeli csalás vétségében [Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül mint különös visszaesőt 2 év és 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Elrendelte a Bajai Járásbíróság 12.B.258/2013/
- számú ítéletével kiszabott 11 hónap börtönbüntetés utólagos végrehajtását. A magánfelek által előterjesztett polgári jogi igényt érdemben elbírálta, és ezzel összefüggésben a terheltet eljárási illeték megfizetésére kötelezte, rendelkezett továbbá a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- január
- napján jogerős 8.Bf.110/2015/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A bíróság által megállapított tényállás lényege a következő.
- A terhelt egy internetes oldalon három mobiltelefon és egy laptop értékesítésére hirdetést adott fel. Az
- számú sértett jelentkezett vevőként, aki a vételár előlegeként
- július
- napján 150.000 forintot utalt a terhelt bankszámlájára. A terhelt ígérete ellenére a laptopot
- augusztus
- napjáig, a mobiltelefonokat pedig
- augusztus
- napjáig nem küldte meg, a sértettet azzal hitegette, hogy a szállítás elakadt a határon, de az áru úton van, ezt követően a sértett leveleire azonban nem válaszolt. A terheltnek már a hirdetés eladása idején sem állt szándékában a megrendelt termékek megküldése, azok nem is álltak rendelkezésére, célja a sértett pénzének megszerzése volt. A terhelt jogtalan haszonszerzés végett a teljesítési képessége és hajlandósága tekintetében is tévedésbe ejtette a sértettet, amivel mindösszesen 150.000 forint meg nem térült kárt okozott. Az
- számú sértett
- augusztus
- napján polgári jogi igényt jelentett be.
- A terhelt egy internetes oldalon számítógép-alkatrészeket kínált eladásra, amire a
- számú sértett jelentkezett, és megállapodtak, hogy a terhelt összeállít számára egy számítógépet. A sértett
- július
- napján előlegként 47.200 forintot utal a bankszámlájára, azonban a terhelt ígérete ellenére a számítógép a megállapodás szerinti
- augusztus
- napjáig, és azt Kúria 3.Bfv.597/2024/12-I. 3 követően sem érkezett meg a sértetthez, aki a terhelttel megkísérelte felvenni a kapcsolatot, eredménytelenül. A terheltnek már a hirdetés feladása idején sem állt szándékában a számítógép megküldése, az nem is állt rendelkezésére, célja a sértett pénzének megszerzése volt. A terhelt jogtalan haszonszerzés végett a teljesítési képessége és hajlandósága tekintetében is tévedésbe ejtette a sértettet, amivel mindösszesen 47.200 forint meg nem térült kárt okozott. A
- számú sértett
- augusztus
- napján polgári jogi igényt jelentett be.
- A terhelt egy internetes oldalon egy mobiltelefont kínált eladásra. A hirdetésre a
- számú sértett jelentkezett, aki a 73.000 forintos vételárat
- július
- napján elutalta a terhelt bankszámlájára, az utalás
- augusztus
- napján teljesült. A terhelt ígérte, hogy öt munkanapon belül megküldi a sértett részére a terméket, ami azonban a sértetthez nem érkezett meg, a terhelt elérhetetlenné vált. A terheltnek a hirdetés feladása idején sem állt szándékában a mobiltelefon megküldése, az nem is állt rendelkezésére, célja a sértett pénzének megszerzése volt. A terhelt jogtalan haszonszerzés végett a teljesítési képessége és hajlandóság a tekintetében is tévedésbe ejtette a sértettet, amivel mindösszesen 73.000 forint meg nem térült kárt okozott a sértettnek. A
- számú sértett
- augusztus
- napján polgári jogi igényt jelentett be.
- A terhelt egy internetes oldalon egy fényképezőgépet kínált eladásra, amire
- június
- napján a
- számú sértett jelentkezett. A fényképezőgép 85.000 forint vételárát még ezen a napon elutalta a terhelt számlaszámára, aki azonban a sértettel történő többszöri egyeztetést követően sem adta át a fényképezőgépet, és a vételárat sem juttatta vissza, az nem is állt szándékában. A terhelt ezt követően elérhetetlenné vált. A terhelt a cselekményével 85.000 forint meg nem térült kárt okozott a sértettnek. A
- számú sértett polgári jogi igényt terjesztett elő. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be.
- §
(2)bekezdés c) pontjára alapítottan – a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése érdekében. [5] Kifejtette, hogy a Sárvári Járásbíróság és a nyomozó hatóság megsértette a hatásköri és illetékességi szabályokat, így a Sárvári Járási Ügyészség illetékesség hiányában emelt vádat ellene. [6] Hivatkozott arra, hogy az általa elkövetett, a Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészség B.5792/2014/
- számú vádiratában írt cselekmények miatt indult ügyhöz a Sárvári Járásbíróság 1.B.7/
- számú ügyét nem egyesítették, amivel megsértették a megelőzés elvét. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.634/2024/
- számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [8] Álláspontja szerint törvényben kizárt a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések, valamint az egyesítés elmaradása miatt előterjesztett felülvizsgálati Kúria 3.Bfv.597/2024/12-I. 4 indítvány, míg a nem az arra jogosult által benyújtott vádra történő terhelti hivatkozása nem alapos. [9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [10] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a terhelt lényegében megismételte az indítványában írtakat. III. [11] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A terhelt felülvizsgálati indítványában több eljárási szabálysértésre hivatkozott. [14] Ezek közül a Be.
- §
(1)bekezdésében írt egyesítés a személyi és tárgyi összefüggés szem előtt tartásával egy olyan eljárásjogi lehetőség, amelynek elmaradása sem relatív, sem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem valósít meg, következésképpen nem képezheti felülvizsgálat alapját sem. [15] Miként a nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések miatt sincs helye felülvizsgálatnak. Azok adott esetben csak relatív eljárási szabálysértést valósítanak meg, amelyek nem tartoznak a büntetőeljárási törvény szerinti felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe (Kúria Bfv.II.596/2024/3., Bfv.III.1.025/2020/22.). [16] A terhelt fentiek szerinti indítványa tehát részben olyan körülményeket kifogásolt, amelyek felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatók, ekként az indítvány ezen részében törvényben kizárt. [17] A terhelt azon hivatkozása, amely szerint nem az arra jogosult nyújtotta be a vádat, a Be. 649. §
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott – a vád törvényességével összefüggésben – felülvizsgálati ok körében vizsgálandó. Eszerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány akkor terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát nem az arra jogosult által emelt vád alapján hozta meg. [18] Ezzel összefüggésben a Kúria az alábbiakra mutat rá. [19] A Be. 649. §
(2)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati okra hivatkozás kizárólag akkor foghat helyt, ha a vádemelés során az alaki legitimáció hiányzott, vagyis a vádló nem rendelkezett törvényi felhatalmazással a vádemelésre. [20] Az ügyész közvádlói pozícióban van, így közvádra üldözendő bűncselekmény miatt az ügyész alaki legitimációval rendelkezik. Ez annyit jelent, hogy a bírósági eljárás lefolytatását vádlói jogosultsággal rendelkező személynek kell kezdeményeznie, aki jelen ügyben az ügyész. [21] A 1/
- Büntető jogegységi határozat szerint törvényes a vád – a katonai büntetőeljárás kivételével – akkor is, ha azt nem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyész emelte. Tekintettel arra, hogy az ügy nem tartozik katonai büntetőeljárásra, és az ügy az ügyész hatáskörét nem haladta meg, abszolút eljárási szabálysértés sem valósult meg. Kúria 3.Bfv.597/2024/12-I. 5 [22] Következésképpen a terhelt álláspontja e vonatkozásban nem helytálló, a felülvizsgálati indítvány nem alapos. [23] Ekként a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [24] A döntés elvi tartalma Közvádra üldözendő (nem katonai) bűncselekmény miatt a bírósági eljárás lefolytatásának kezdeményezésére – alaki legitimációja miatt – az ügyész illetékességének hiánya esetén is jogosult, emiatt a nem az arra jogosult által benyújtott vádra történő hivatkozás alaptalan. A nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések, valamint az egyesítés elmaradása miatt nincs helye felülvizsgálatnak. Az előbbi csak relatív, míg utóbbi sem relatív, sem feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem valósít meg. IV. [25] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [26] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- április
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Péter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző