← Magyarország

Pf.20103/2025/5 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: I. Amennyiben az alperes a felperes sérelmére rövid időn belül, büntetőeljárás hatálya alatt újabb személyiségi jogi jogsértéseket követ el, akkor a későbbi jogsértések miatt alkalmazott sérelemdíj összegszerűségének megállapításakor a sérelemdíj preventív funkciója fokozottabban érvényesül. II. A személyiségi jogi perekben valamennyi valódi tárgyi keresethalmazatként előterjesztett kereseti kérelem önálló illetékalapot képez, s az eljárás tárgyának így kumulált értéke alapján határozandó meg a fizetendő illeték mértéke. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.103/2025/

  1. A felperes: Felperes1 cím2 A felperes képviselője: dr. Zatik Levente ügyvéd cím4 Az alperes: Alperes1 cím1 Az alperes képviselője: dr. Kovács András ügyvéd cím5 A per tárgya: személyiségi jog megsértése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Szombathelyi Törvényszék 28.P.20.086/2024/
  2. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Alperes
  3. Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja. Mellőzi az alperest 1.500.000 Ft sérelemdíj után
  4. augusztus
  5. napjától járó mindenkori késedelmi kamat megfizetésére kötelező rendelkezést. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  6. 2 Az alperes által az állam javára fizetendő feljegyzett illeték összegét 172.000,(százhetvenkettőezer) Ft-ra felemeli. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 82.500,- (nyolcvankettőezerötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélőtábla kötelezi az alperest, fizessen meg az ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül 96.000,- (kilencvenhatezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. Az eljárási illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adószámát vagy adóazonosító jelét. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes 2016-tól kezdődően huzamosabb időn keresztül videókat töltött fel a videomegosztó1 internetes csatornára, valamint élő bejelentkezésekkel, úgynevezett „Live”-okkal követőket toborzott. Az alperes
  7. október
  8. napja előtt a videomegosztó1 internetes csatornán olyan tartalmú videót tett közzé, amelyben a felperesről készült sértő fényképet felhasználva és a felperes nevét pontosan meg is jelölve a felperest „köcsög”-nek nevezte. A felperes feljelentést tett, majd a Szombathelyi Járásbíróság az 59.B.209/2020/
  9. számú,
  10. október
  11. napján jogerőre emelkedett ítéletével megállapította, hogy az alperes bűnös 1 rb. rágalmazás vétségében, ezért a bíróság az alperest 2 évi időtartam erejéig próbára bocsátotta. [2] A felek között ezen cselekmények, illetve más cselekmény miatt polgári per is indult. A Szombathelyi Törvényszék 28.P.20.024/2021/17/III. számú,
  12. június
  13. napján kelt elsőfokú ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő jogát, amikor
  14. május
  15. napján az ítéletben hivatkozott linken közzétett videomegosztó1 live adásban nyilvánosan valótlanul azt állította, hogy a felperes megfenyegette őt. A törvényszék szerint az alperes megsértette a felperes képmáshoz fűződő jogát, amikor
  16. október
  17. napján az ítéletben hivatkozott linken közzétett videomegosztó1 csatornájára felkerült videóban a felperes képmását ábrázoló fotót mutatott be a felperes hozzájárulása nélkül. A törvényszék szerint az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez, becsülethez és emberi méltósághoz való jogát azzal, hogy
  18. október
  19. napján az ítéletben megjelölt linken közzétett videomegosztó1 videón a felperesről valótlanul azt állította, hogy „köcsög”. A törvényszék az alperest a valótlan, becsületsértő és a felperes jóhírnevét sértő kijelentések abbahagyására, elégtétel adására és 800.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére kötelezte, valamint eltiltotta a további jogsértéstől. A Győri Ítélőtábla a
  20. december
  21. napján kelt Pf.IV.20.148/2021/
  22. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  23. 3 megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és az alperes által a felperesnek fizetendő sérelemdíj összegét 400.000 Ft-ra szállította le. [3] Az alperes
  24. augusztus
  25. napján 23 óra 30 perc körüli időben elkezdett és a videomegosztó1 videómegosztón közzétett, nyilvánosságra hozott élő videójának címe „Megnevezés1-nek” volt, azaz az alperes az adást az Megnevezés1 videomegosztó1 csatorna üzemeltetőjének szentelte, akit tévesen a felperessel azonosított. Az alperes az élő adás során kijelentette, hogy „Majd szeptemberben számot adhatsz itt a dolgaidról. A mocskos geci kurva anyádat te köcsög te. Hogy rohadnál meg. A kurva anyádnak a rokkantnyugdíjába te köcsög. Szeptemberben jössz majd a tárgyalásra, de véged lesz, mert kivéreztetlek te rohadt geci te. A kurva anyádat, azt.” Közölte, hogy „Sch-ra már vágtam két büntetést ugye, Név1 a neve, ugye te köcsög, te biztos, hogy itt vagy.”. Előadta, hogy „Ez szerintem publikus, szeptember 11-én lesz ugye az Megnevezés1nak a tárgyalása… Alperes lett az Megnevezés1 ugye, alias Felperes1 ugye, a kurva anyádat ugye ezt elmondom neked”. Később folytatta azzal, hogy „Itt megígérem neked ország világ előtt, 71 néző van, én nem fogom jelenteni.” Előadta, hogy „az miért nincs kint a trash csoportba te fasszopó geci?...egyet fingasz, akkor elvisznek ennyi! Te hülye köcsög te, a kurva anyádnak a büdös picsájába jelentsed a rokkantnyugdíjas szájba baszott kurva anyjának a videókat!”. Az alperes részéről elhangzott, hogy „Egyébként gyerekek azt tudni kell, hogy volt itt a meghallgatáson és akkor lehajtott fejjel jött ugye az ügyvédjével. A gyerek rám sem mert nézni, hát miért nem nézel rám te fasszopó geci?...rábaszol mert liveozni fogom az egészet és lássák, tehát lássák itt a kedves nézők, hogy mekkora egy faszkalap vagy.”. Előadta, hogy „Úgyhogy nyugodtan linkeljétek be kedves Név1unknak, aki ugye 40 kiló, itt volt a tárgyaláson, rám sem mert nézni. Jó, bocs nem tárgyalás volt, csak meghallgatás, rám sem mert nézni, lehajtott fejjel álltál a folyosón te fasszopó geci! Úgy jelentgesd a videóimat! A kurva anyádat azt! Azt a rokkantnyugdíjas kurva anyádat! Azt!” Később kijelentette, hogy „Most már te lettél az alperes, mert a bíróságon ugye minden vádat ejtettek… A kurva anyádat te köcsög, te! 230 videómat elloptál, összevágtál…A mocskos kurva anyádat azt!”. Majd előadta, hogy „Ennyi volt neked Megnevezés1, jelentgessél csak nyugodtan téged bezárnak a büdös kurva anyádba...”, valamint azt, hogy „Majd meglátod te köcsög szeptemberben.”. Ezt követően arról beszélt, hogy „De egyébként egy ilyen 40 kilós gyereket képzeljetek el úgy, hogy nem olyan nagy… Jöjjön nyugodtan, a halálraítélteknek is van utolsó kívánsága, úgyhogy jöhet nyugodtan. A kurva anyádat te!”. Végezetül előadta, hogy „Jól van gyerekek megyek, szerintem elmondtam, amit akartam. Ennyi! Te meg nyugodtan jelentgesd a videóimat amíg tudod! Ilyen adatvédelmi okokból. Egy a probléma ezzel, hogy az interneten minden megmarad! Úgyhogy baszhatod! Mert mindent vissza lehet nézni te hülye köcsög!”. [4] Az alperes a videófelvételt a https://link2 linken a videomegosztó1 -on nyilvánosan közzétette, a videófelvétel annak nyilvánosságra hozatalát követően elérhetővé vált a https://link1 linken. tanú1 üzenetküldő1 üzenetküldő alkalmazásban jelezte a felperesnek azt, hogy az alperes a fenti videót nyilvánosan közzétette. Az alperes által közzétett videó alá számtalan felperest sértő, gyalázkodó megjegyzés, komment érkezett. [5] A felperes büntetőfeljelentést tett az élő adásban elhangzott kijelentésekkel kapcsolatban, amely eredményeként a Rendőrkapitányság1 Vizsgálati Osztálya előtt szám1/2021.bü. számon büntetőeljárás indult zaklatás, illetve rágalmazás miatt. A büntetőeljárás során a Szombathelyi Járási Ügyészség a B.1681/2021/
  26. számú határozatával a személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás vétsége miatt az eljárást egy évi időtartamra felfüggesztette a gyanúsított büntetlen előéletére és az elkövetés Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  27. 4 óta eltelt hosszabb időre, illetve a cselekmény csekélyebb tárgyi súlyára tekintettel. A Szombathelyi Járásbíróság a 35.B.273/2023/
  28. számú,
  29. május
  30. napján jogerős ítéletében az alperest rágalmazás vétsége miatt önálló intézkedésként megrovásban részesítette. A járásbíróság a döntését az alperes
  31. augusztus
  32. napján 23 óra 30 perc körüli időben elkezdett és a videomegosztó1 videómegosztón közzétett, nyilvánosságra hozott élő videójának tartalmára alapította. A járásbíróság előtt az alperes a bűncselekmény elkövetését és a bűnösségét elismerte. A büntetőeljárásban kirendelt szakértő megállapította, hogy a sérelmezett videófelvételen látható személy jól felismerhető, a lefolytatott beszédhang azonosítási vizsgálat értelmében nagy valószínűséggel azonos az alperessel. [6] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez és emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a
  33. augusztus
  34. napján 23:30 körül megkezdett és a https://link2 linken nyilvánosan közzétett videomegosztó1 élő adásban a felperesről a következő kijelentéseket tette: – „a mocskos geci kurva anyádat te köcsög te, hogy rohadnál meg. A kurva anyádnak a rokkantnyugdíjába te köcsög.” – „véged lesz mert kivéreztetlek te rohadt geci te. A kurva anyádat azt.” – „Név1 a neve, ugye te köcsög” – „Felperes1 ugye a kurva anyádat ugye ezt elmondom neked” – „miért nincs kint a trash csoportba te fasszopó geci?” – „egyet fingasz, akkor visznek ennyi! Te hülye köcsög te, a kurva anyádnak a büdös picsájába jelentsed a rokkantnyugdíjas szájba baszott kurva anyjának a videókat!” – „miért nem nézel rám te fasszopó geci?” – „lássák itt a kedves nézők, hogy mekkora egy faszkalap vagy.” – rám sem mert nézni lehajtott fejjel álltál a folyosón te fasszopó geci!” – „A kurva anyádat azt! Azt a rokkantnyugdíjas kurva anyádat! Azt!” – „A kurva anyádat te köcsög, te!” – „téged bezárnak a büdös kurva anyádba” – „Majd meglátod te köcsög, szeptemberben” Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  35. – 5 „mindent vissza lehet nézni te hülye köcsög!” [7] Kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy
  36. augusztus
  37. napján 23:30 körül megkezdett és a https://link2 linken nyilvánosan közzétett videomegosztó1 élő adásban nyilvánosan a felperesről valótlanul azt állította, hogy „240 videómat leloptad kedves név1”. Kérte kötelezni az alperest 1.500.000 Ft sérelemdíj megfizetésére és ezen összegnek
  38. augusztus
  39. napjától kezdődő törvényes késedelmi kamat megfizetésére. [8] Álláspontja szerint az alperes a felperes személyiségi jogait megsértette az általa megjelölt kijelentésekkel. A videón több ízben név szerint azonosította a felperes személyét. A megjelölt videóban az alperes a felperesre nézve sértő kijelentéseket tett. Az alperes a videófelvételen azt is kifejtette, hogy tudatában van annak, hogy nagy nyilvánosság előtt tette a kijelentéseit. A felperes a sérelemdíj körében hivatkozott a jogsértések ismétlődő jellegére, a büntető- és peres eljárásokra, valamint a többrendbeli kijelentésekre, a jogsértés ismétlődő gyalázkodó jellegére és az élő adás nyilvánosságra hozatalára is. [9] Az alperes megváltoztatott ellenkérelmében nem vitatta a perbeli videófelvétel hitelességét. A sérelemdíj igény elutasítását kérte, arra hivatkozva, hogy a büntetőeljárásban a felperes bűnügyi költséget kapott a büntetőítélet kapcsán, így vagyoni elégtételhez jutott, emiatt szükségtelen jelen perben is az alperesi magatartást szankcionálni. Szerinte kétséges, hogy a jelen eljárás tárgyává tett magatartás mennyire volt sérelmes a felperesnek, hiszen több év eltelt a sérelem óta. Másodlagosan a sérelemdíj mérséklését kérte, hivatkozva arra, hogy az eltúlzott. [10] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy
  40. augusztus
  41. napján 23:30 körül megkezdett és a https://link2 linken nyilvánosan közzétett videomegosztó1 élő adásban a felperesről a következő kijelentéseket tette: – „a mocskos geci kurva anyádat te köcsög te, hogy rohadnál meg. A kurva anyádnak a rokkantnyugdíjába te köcsög.”, – „véged lesz mert kivéreztetlek te rohadt geci te. A kurva anyádat azt.”, – „Név1 a neve, ugye te köcsög”, – „Felperes1 ugye a kurva anyádat ugye ezt elmondom neked”, – „miért nincs kint a trash csoportba te faszszopó geci?”, Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  42. 6 – „egyet fingasz, akkor visznek ennyi! Te hülye köcsög te, a kurva anyádnak a büdös picsájába jelentsed a rokkantnyugdíjas szájba baszott kurva anyjának a videókat!”, – „miért nem nézel rám te faszszopó geci?”, – „lássák itt a kedves nézők, hogy mekkora egy faszkalap vagy.”, – rám sem mert nézni lehajtott fejjel álltál a folyosón te faszszopó geci!”, – „A kurva anyádat azt! Azt a rokkantnyugdíjas kurva anyádat! Azt!”, – „A kurva anyádat te köcsög, te!”, – „téged bezárnak a büdös kurva anyádba”, – „Majd meglátod te köcsög, szeptemberben”, – „mindent vissza lehet nézni te hülye köcsög!”. [11] Megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy
  43. augusztus
  44. napján 23:30 körül megkezdett és a fenti linken nyilvánosan közzétett videomegosztó1 élő adásban nyilvánosan a felperesről valótlanul azt állította, hogy „240 videómat leloptad kedves név1”. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.500.000,- Ft sérelemdíjat és ezen összeg után
  45. augusztus
  46. napjától járó törvényes késedelmi kamatát, 461.000,- Ft perköltséget, valamint az állam javára 90.000,- Ft eljárási illetéket. [12] Az elsőfokú bíróság a polgári törvénykönyvről szóló
  47. évi V. törvény (Ptk.) 2:
  48. §

(1)bekezdésének, a Ptk. 2:
  1. § d) pontjának, Ptk. 2:
  2. §-nak, a Ptk. 2:
  3. §
(1)bekezdésének és a Ptk. 2:52. §
(1)bekezdésének idézése mellett rögzítette, hogy az alperes a per során csatolt videófelvétel hitelességére vonatkozó felperesi nyilatkozatot elfogadta. Az ellenkérelemhez csatolt szakvélemény is a felvétel valódiságát igazolta. Az alperes a jelen eljárásban nem vitatta a büntetőeljárásban készült szakvélemény aggálytalanságát. A felvételen látható az alperes személye és az, hogy az alperestől származnak a felperest sértő kijelentések, az alperes közölte azokat. Az alperes nem is vitatta, hogy a felperest sértő közlések tőle származnak. Ezt a tanú vallomása is bizonyította. Az alperes az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban elismerte a sérelmezett felvételen tett kijelentései miatt a büntetőjogi felelősségét. A jelen eljárásban a bíróság azt már nem állapíthatja meg, hogy a bűncselekményt az alperes nem követte el. Ezt a körülményt a felperesi kereset jogalapja bizonyítottsága körében értékelte a bíróság. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  1. 7 [13] A törvényszék kifejtette, hogy a felperes által becsületsértőnek talált kijelentések, közlések mindegyike – külön felsorolás nélkül – alkalmas a felperes személye társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, kifejezésmódjukban indokolatlanul bántók. A közlésekben megfogalmazott mondatok, szószerkezetek, szavak trágár, durva hangneműek, tartalmukban – a szavak általános jelentését is tekintve – lekicsinylőek, megalázóak, sértőek. Ezen kijelentések, közlések alkalmasak voltak arra, hogy a felperessel szemben másokban indulatot, lekicsinylést, negatív megítélést váltsanak ki, ahogy azt a felperes a keresetlevél mellékleteként csatolt üzenetekkel bizonyította. A becsületsértés speciálisabb jogsérelem, mint az emberi méltóság sérelme. Az emberi méltósághoz való személyiségi jog a perbeli esetben magában foglalja a becsülethez való személyiségi jogot. Ezért az elsőfokú bíróság nem találta indokoltnak egyben az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jog megsértésének megállapítását is. Bizonyítottnak találta azonban, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Az e körben megjelölt kijelentés a felperes személyét sérti. A felperes megfelelően bizonyította, hogy ez a kijelentés valótlan. [14] A törvényszék érvelése szerint annak, hogy az alperest az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban bűnügyi költség megfizetésére kötelezték, a sérelemdíj megállapítása során nincs jelentősége. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az alperes javára, a sérelmet szenvedett felperes terhére értékelné a bíróság a bűncselekmény elkövetését. Azon alperesi hivatkozás sem alapos, hogy kétséges, a jelen per tárgyává tett magatartások kevésbé sérelmesek a felperesnek, hiszen több év eltelt a sérelem óta. A felperes ugyanis elévülési időn belül terjesztette elő a keresetét. Az alperes által elkövetett jogsértés nem bagatell jogsértés. A felperes megfelelően részletezte, hogy milyen szempontok figyelembevétele mellett kéri az alperesnek a megjelölt mértékű sérelemdíjra történő kötelezését. Az alperes a sérelemdíj mértéke körében érdemben nem fejtette ki, hogy miért indokolt a felperes által megjelölt sérelemdíj összegétől eltérő, alacsonyabb összegű sérelemdíj megítélése. [15] Az elsőfokú bíróság utalt a sérelemdíj kettős funkciójára, arra, hogy az okozott hátrányok kompenzálása mellett magánjogi büntetés jellege is van. A sérelemdíj mértéke megállapításánál figyelemmel volt az alperes által megvalósított jogsértések nagy számára, a jogsértések ismétlődő voltára, a perbeli jogsértések nagy nyilvánosság előtt történő megvalósítására. A több mint 50 perces hanganyagban nagy számban hangzanak el a felperes személyét sértő mondatok, szószerkezetek, szavak. Hasonló cselekmények miatt az alperessel szemben már korábban is büntetőeljárás, illetve peres eljárás volt folyamatban. A büntetőeljárások során az alperes marasztalásra került. A korábbi peres eljárásban az alperes által megvalósított jogsértések megállapítására, az alperes szankcionálására került sor. A törvényszék döntésénél jelen perbeli személyiségi jogsértések megvalósítása idején érvényes ár-érték viszonyokat vette figyelembe. A sérelemdíj meghatározott mértéke alkalmas a felperest ért perbeli sérelmek kompenzálására, és alkalmas arra, hogy az alperest visszatartsa attól, hogy a jövőben ugyanilyen vagy hasonló közléseket, kijelentéseket tegyen a felperessel szemben. [16] Az elsőfokú ítélet sérelemdíj megfizetésére kötelező része vonatkozásában az alperes terjesztett elő fellebbezést, amely a sérelemdíj összegének 300.000,- Ft-ra történő mérséklésére irányult. Álláspontja szerint a felperes becsületében nem esett olyan mértékű sérelem, amely a megítélt sérelemdíj összegét indokolná. A sérelemdíj összege a következetes Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  2. 8 bírói gyakorlat szerint két módon állapítható meg: vagy az elkövetéskori, vagy az ítélethozatalkori értékviszonyok alapján (EBH2007.1694., BH1996.35.). Előbbi esetben a sérelemdíj után késedelmi kamat jár. Az elsőfokú bíróság azonban a felsorolt személyiségi jogsértések megvalósítása idején érvényes ár-érték viszonyokat is figyelembe vette, holott erre jogszerű lehetősége nem volt, vagy elkövetéskori, vagy az ítélethozatalkori értékviszonyokat kellett volna alapul vennie ítéletében. Az elkövetéskori értékviszonyok alapján a megállapított sérelemdíj aránytalanul magas és emiatt annak kamatköltsége is aránytalan összeget képvisel. Nem az alperes felelőssége az, hogy a büntetőeljárás rendkívül hosszú ideig elhúzódott, ezért őt joghátrány, aránytalanul magas sérelemdíj és kamatfizetési kötelezettség nem érheti. [17] Indokolatlan és jelentősen eltúlzott a Szombathelyi Törvényszék által megítélt sérelemdíj. Kifejtette, a sérelemdíj jogcímen megítélt összeg valóságos elégtételt kell, hogy nyújtson a személyiségi jogsértéssel okozott hátrány, sérelem kielégítésére (kompenzáció), ugyanakkor az a jogsértés szankcionálására is alkalmas legyen. E célok figyelembevétele széles körben ad lehetőséget a körülmények mérlegelésére. Az ily módon meghatározott vagyoni elégtétel a sérelmet szenvedett félben a jogsértő magatartás miatt keletkezett szubjektív hiányérzet csökkentésére szolgál, illetve magában foglalja a jogsértés társadalmi elítélését is. A törvényszék mérlegelési jogkörében eljárva minden körülményt az alperes terhére értékelt, a javára szóló körülményeket, anyagi körülményeit, azt, hogy felperest valójában milyen mértékű sérelem érte, figyelmen kívül hagyta. Nem értékelte a törvényszék azt, hogy a sajnálatos eseményekhez felperes milyen mértékben járult hozzá tekintettel a felek viszonyára, amelyről a Szombathelyi Törvényszéknek hivatalos tudomása van. Kiemelte, hogy videomegosztó1 csatornával már semmilyen formában nem rendelkezik
  3. ősze óta. A jelen eljárásban az elsőfokú ítélet szerint egyrészt arra kell figyelemmel lenni, hogy az alperes nagyobb nyilvánosság előtt, több jogsértést követett el a felperessel szemben. Ugyanakkor értékelni kell ezen jogsértések súlyát, jelentőségét, valamint azt is, hogy erre vonatkozó felperesi előadás hiányában a sérelemdíj összegszerűségének megállapítása során csak a per tárgyát képező jogsértésekkel köztudomású tényként bekövetkezett hátrányok értékelhetők. A felperes személyiségéből az látszik, hogy a történteket nem éli meg valós sérelemként. Az alperes tudomása szerint maga a felperes is elkövette a zaklatás bűncselekményét, ami miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság bűnösnek mondta ki zaklatás bűncselekmény elkövetése miatt és 9 hónap szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A fellebbezést követően a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság annyiban változtatta meg az elsőfokú ítéletet, hogy a próbaidőre pártfogói felügyeletet is elrendelt. [18] Hasonló jellegű jogsértések esetén mind a Győri Ítélőtábla, mind más bíróságok gyakorlata a kereseti követelésben írtaknál kisebb összegű nem vagyoni kár, illetőleg sérelemdíj megállapítását látta indokoltnak a perbeli időszakkal azonos, vagy hasonló időpontokban megvalósult jogsértések esetén. A Kúria a Pfv.IV.21.067/2020/
  4. számú ítéletében a 2013-ban és 2017-ben elkövetett becsületsértő, fenyegető kijelentésekben megnyilvánuló magatartások miatt 550.000,- Ft-os sérelemdíjat, a Győri Ítélőtábla a Pf.IV.20.378/2017/3/I. számú ítéletében az internetes fórumokon közzétett jóhírnevet sértő tartalom miatt 400.000,-Ft, illetőleg 200.000,- Ft összegű sérelemdíjat, a Szegedi Ítélőtábla a Pf.I.20.564/2017/
  5. számú ítéletében a 2016-ban az interneten közzétett, a jelen perbeli esettel hasonló kifejezések közzététele miatt 300.000,- Ft-os sérelemdíjat látott megállapíthatónak. Jelen esetben a jogsértőnek titulált magatartások
  6. augusztus
  7. napján történtek. A videomegosztó1 adások közzététele óta eltelt közel 6 év során felperest semmilyen hátrány, Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  8. 9 személyére vonatkozóan semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érte, felperes élete semmilyen szempontból nem nehezült el. Az alperes hivatkozott arra, hogy a korábbi polgári és büntetőügy következtében elvesztette a megélhetését, a munkáját, munkahellyel, jövedelemmel egyáltalán jelenleg sem rendelkezik, édesapja tartja el, anyagi helyezte nem teszi lehetővé az elsőfokú ítéletben megállapított sérelemdíj megfizetését. Ezért is kérte a terhére megállapított kiemelkedően magas összegű sérelemdíj összegének csökkentését. Előadta, hogy családi segítséggel havonta 100.000 Ft-os részletekben tudná fizetni a sérelemdíjat, részletekben történő teljesítés iránti kérelmet azonban nem terjesztett elő. [19] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú határozat megfellebbezett részének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a törvényszék a sérelemdíj mértékének meghatározásakor a Ptk. 2:
  9. §
(3)bekezdésében felsorolt szempontokat helyesen mérlegelte, a mérlegelés szempontjai az ítélet indokolásából kitűnnek. A bírói gyakorlat egységes abban, hogy a sérelemdíj megalapozottságához a köztudomású tényekre alapított hivatkozás, és annak értékelése is elfogadható. Az alperes általa sem vitatottan egymás után több ízben nyilvánosan videomegosztó1 élő adásban megsértette a felperes személyhez fűződő jogait, a jó hírnévhez való jogát, a becsülethez való jogát, a képmáshoz való jogát. A személyiségi jogsértés ismétlődő jellege objektív tény. Az előzményi perben a Győri Ítélőtábla a felperesnek fizetendő sérelemdíj összegét 400.000 forintra szállította le, melynek ténybeli alapja az volt, hogy az alperes a videomegosztó1 csatornáján a felperes hozzájárulása nélkül bemutatta felperes képmását és „köcsög”-nek nevezte a felperest, továbbá valótlanul azt állította, hogy a felperes megfenyegette. A jelen elsőfokú határozat rendelkező része legkevesebb 24 felperes becsületét sértő szószerkezetet, szót rögzít, amely az alperes több mint 50 perces élő adása alatt hangzott el. Az elsőfokú ítélet a felperes jó hírnévhez fűződő jogának megsértését is megállapította, ezekre figyelemmel lett a sérelemdíj összege 1.500.000 forint. A felperes matematikai levezetése szerint a korábbi ítélet személyiségi jogsértésenként 83.333 forint sérelemdíjat határozott meg, ez jelen esetben a személyiségi jogsértést megvalósító szószerkezetek, kijelentések tekintetében 60.000 forint. A felperes kiemelte, hogy a perbeli jogsértés időpontjában az alperes a felperes által indított magánvádas büntetőeljárás hatálya alatt állt. Erre a nyilvános élő adásban utalt is az alperes, azonban az ellene folyó magánvádas büntetőeljárás sem tartotta vissza őt attól, hogy a felperes becsületét sértő kijelentéseket tegyen. Azt az alperes sem vitatta, hogy az általa készített videofelvétel annak nyilvánosságra hozatalát követően még a kereset benyújtásakor is nyilvánosan elérhető volt. Az alperes azt sem vitatta, hogy az általa közzétett felvétel után az abban foglalt tartalommal egyező e-mailek érkeztek felpereshez az alperes követőinek táborából. A különböző oldalakon további kb. 3000 személy látta a videofelvételt. Az alperesi jogsértés útján keletkezett adás közvetlen következménye, hogy a felperest gyalázó felvétel az internetre felkerült, és ott évekig hozzáférhető maradt. A felperes kiemelte, hogy az alperes élő adása alatt annak teljes hosszában gyalázta a felperest, halálára utalt, kivégzéssel fenyegette. Az alperes magatartását a büntető ügyben eljáró hatóságok az elkövetés ismétlődő jellege ellenére nem kezelték kellő komolysággal, és a korábban kiszabott próbára bocsátás ellenére a létező legenyhébben szankcionálták. A személyiségi jogsértés felróható, az alperes minden bizonyított alap nélkül fogalmazta meg a felperes jó hírnevét sértő valótlan állítását. Az alperes sem a jogsértés eredményeként bekövetkező nem vagyoni hátránynak, sem a felróhatóságnak a hiányát nem igazolta, azt meg sem kísérelte. A sérelemdíj összegének visszatartó ereje szempontjából relevanciája van annak, hogy az alperes semminemű megbánást nem tanúsított, a jogerős büntető ítéletet követően is érdemben vitatta a felperesi keresetet. Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/5. 10 [20] A felperes a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2013.(VI.17.) véleményére utalással kifejtette, a jogsértés ténye önmagában bizonyított hátrány nélkül is azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a személyiségi jogában megsértett személy sérelemdíjat követelhet, tehát az eszmei hátrány bizonyítása a Ptk. szerint nem szükséges. A sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy viszonyában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében (BDT. 2019.4015.). Az alperes az általa hivatkozott ítéletekben foglalt jogsértések tényállását nem ismertette, több évvel korábbi ítéletekre hivatkozott, figyelmen kívül hagyva azt, hogy jelen esetben a jogsértés időpontja 2019. augusztusa. Az alperes cselekménye, annak körülményei és egyedi jellege miatt nem hasonlítható a más ügyekben megállapított jogsértésekhez, mert az alperes magánvádas büntetőeljárás hatálya alatt állt, a magánvádló megfenyegetésével, nagyszámú gyalázkodó, felperes becsületét csorbító kifejezés használatával, mindennemű bizonyított alap nélkül rosszhiszeműen valósította meg felperes személyiségi jogainak megsértését. Utalt arra, hogy a Győri Ítélőtábla a jóhírnévhez fűződő személyiségi jog megsértése miatt megállapított 1.500.000 forint összegű sérelemdíjat a Pf.20.086/2025/4. számú jogerős ítéletével helybenhagyott. A felperes álláspontja szerint az érvényesített sérelemdíj összege figyelemmel az eset összes körülményére az elkövetéskori értékviszonyoknak megfelel. Az alperes eredménnyel nem hivatkozhat az elhúzódó büntetőeljárásra, annak elhúzódása neki is felróható. A büntetőeljárásban indítványait taktikai okból az időmúlás, mint enyhítő körülmény előmozdítása végett terjesztette elő. A felperes sérelmezte, hogy az alperes a sérelemdíj összegszerűségének megállapítása körében relatív súlyozási tényezőként hivatkozott a felperes nem nyilvános bűnügyi személyes adataira, amelyeket jogszerűen nem is kezelhetne. [21] Az ítélőtábla a polgári perendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 376.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között [Pp. 370.§
(1)bekezdése] bírálta felül az elsőfokú ítéletet, így a másodfokú eljárásnak nem képezte tárgyát a kereseti kérelem jogalapi megalapozottságának, a jogsértések tárgyában hozott döntés. [22] Az ekként korlátozott felülbírálat alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a sérelemdíj összegének leszállítását célzó fellebbezés nem megalapozott. [23] Az ítélőtábla a törvényszék által megállapított sérelemdíj mérséklésére nem látott indokot, ezen összeg jelen esetben szükséges ahhoz, hogy a sérelemdíj mind kompenzációs, mind magánjogi büntetés funkcióját betöltse. Az ítélőtábla annyiban nem osztja az elsőfokú határozatban kifejtett álláspontot, hogy a sérelemdíj megállapított összege nem a személyiségi jogsértések megvalósítása idején érvényes, hanem a jogerős ítélet meghozatala kori ár-érték viszonyoknak felel meg. [24] Jelen esetben a felperes által elszenvedett jogsértés valamennyi, a kereset tárgyát képező alperesi magatartást illetően megállapítható. A Ptk. 2:
  1. §-ából következően a sérelemdíj iránti követelés jogalapját tekintve önmagában már azzal alapos, hogy a sérelmet szenvedett fél által hivatkozott jogsértés megvalósult. Ez azonban nem teszi a személyiségi jogsértés következtében a sérelemdíj megállapíthatóságát automatikussá A következetes bírói gyakorlat szerint a személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj megállapítására akkor van lehetőség, ha a felperes az őt ért nem vagyoni jellegű hátrányokat bizonyítja, vagy ha a Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  2. 11 sérelmet szenvedett fél ilyen hátrányokra ugyan nem hivatkozik, de a jogsértés jellegéből azok köztudomású tényként figyelembe vehetők (BH2016.241.). Ebből következően amennyiben ilyen köztudomású tényként figyelembe vehető hátrányok nem állapíthatóak meg, illetőleg az elkövetett jogsértésre figyelemmel a hátrányok csak bagatell igényű sérelemdíjat indokolnának, a sérelemdíj iránti igény nem lehet alapos (BDT2017.3657, Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.148/2021/6.,). [25] Az elsőfokú bíróság az alperesi jogsértő magatartás következtében felperest ért, köztudomásúnak tekinthető hátrányokat megfelelően foglalta össze és értékelte (ítélet [62], [65] bekezdése), ezekre az ítélőtábla csak utal. A felperes ezen túlmenően okirattal igazolta, hogy az alperes általi személyiségi jogsértés közvetlen következménye volt az is, hogy a felperes az alperes nézőitől, követőitől negatív tartalmú üzeneteket kapott. [26] A jogsértés súlyánál figyelemmel lenni arra, hogy az alperes nagyobb nyilvánosság előtt (a műsorát egyidejűleg néző, legalább száz ember, később az egyéb weboldalra is felkerülő tartalom több ezer nézője), több jogsértést követett el a felperessel szemben. Az alperesi felróhatóság mértékénél pedig értékelendő, hogy az alperes a
  3. májusában és októberében elkövetett személyiségi jogsértéseket követően nem sokkal,
  4. augusztusában a felperes ellen újabb személyiségi jogsértéseket követett el, amely részben egy lényegében 50 perces folyamatos gyalázkodásban testesült meg. [27] A sérelemdíj egyik funkciója az okozott hátrány kompenzációjaként a jogsértő és a személyiségi jogában sértett személy relációjában kifejezett anyagi kárpótlás, másrészről a magánjogi büntetés a hasonló jogsértések megelőzése érdekében. Ez utóbbi funkció esetében a sérelemdíj fizetésre kötelezett vagyoni viszonyai a sérelemdíj összegének mérlegeléssel történő meghatározása körében figyelembe vehetők (BH
  5. 268). [28] A konkrét esetben olyan összegű sérelemdíj meghatározása volt indokolt, amely megfelelő kompenzációt nyújt a felperest önbecsülésében és társadalmi megítélésében ért részben köztudomású, részben igazolt hátrányokért, mindemellett kellő visszatartó erőt jelent az alperes számára az újabb jogsértések megelőzése érdekében. Jelen ügyben kiemelt jelentőséggel bír, hogy az alperes számára nem jelentett kellő visszatartó erőt az, hogy a
  6. évben elkövetett, a bűncselekményt is megvalósító személyiségi jogsértés okán büntetőeljárás folyt vele szemben, a magánvádas eljárás hatálya alatt követett el újabb személyiségi jogsértést. Ebből az is következik, hogy a
  7. évi jogsértések miatt alkalmazott sérelemdíj alperes által irányadónak vélt összege nemcsak az időmúlás, az ár-értékviszonyok változása okán szorul mérlegelésre, hanem olyan tekintetben is, hogy milyen nagyságrendű sérelemdíj képes hatékonyan betölteni az alperessel szemben a punitív funkciót. [29] A bírói gyakorlat nem egységes azt illetően, hogy a jogsértő büntetőjogi felelősségének megállapítása esetén a polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazása során a sérelemdíj büntető funkciója figyelembe vehető-e. Az egyik álláspont szerint erre a kétszeres értékelés tilalmának elvéből következően nincs lehetőség (BDT2019.4015). Az ítélőtábla ettől eltérően nem tartja alaposnak azt az alperesi érvelést, hogy a sérelemdíj funkcióinak részleges figyelmen kívül hagyását, ezáltal a sérelemdíj mértékét befolyásolja a büntetőjogi felelősség megállapítása. Az alkalmazott büntetőjogi joghátrány (intézkedés) önmagában nem zárja ki, hogy a sérelemdíj magánjogi büntetés jellegére is figyelemmel legyen a bíróság. A Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  8. 12 büntetőjogi szankcionálás a középpontba a jogsértő személyt helyezi, személyiségének jellemzőiből kiindulva igyekszik olyan súlyú, a cselekmény társadalomra veszélyességével arányban álló joghátrányt alkalmazni, amely a Büntető Törvénykönyvről szóló
  9. évi C. törvény
  10. §-ában rögzítetteknek megfelelően az egyéni és általános bűnmegelőzésen keresztül az egész társadalom védelmét szolgálja. A sérelemdíj ezzel szemben a személyiségi jogaiban megsértett személyre koncentráló, a számára okozott nem vagyoni sérelmek kompenzálását célzó jogintézmény, a benne megjelenő, a jogsértő magatartást és a jogsértő személyét előtérbe helyező, így alapvetően büntetőelemek – mint a jogsértés súlya, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, és ezen keresztül a sérelemdíj büntető funkciója – is a sérelmet szenvedett személy – sok esetben nem, vagy nehezen feltárható – sérelmeire, pszichés hátrányaira reagálnak (BDT
  11. 4728.). Ettől eltérő jogértelmezés oda vezetne, hogy az állam büntetőjogi hatalmának érvényre juttatása korlátozná a sérelmet szenvedett fél igényérvényesítését. [30] A büntetőeljárással ellentétben a sérelemdíj meghatározásánál a polgári peres eljárás elhúzódása nem szolgálhat a jogsértést elkövető javára. A felperes a keresetlevelet már
  12. júniusában előterjesztette, a per elhúzódásához éppen a büntetőeljárás miatti eljárás felfüggesztés vezetett. Az időmúlás körében mutat rá az ítélőtábla, hogy az alperes által az internet széles nyilvánossága előtt elkövetett jogsértés alkalmas volt arra, hogy a felperes megítélését évekig befolyásolja. [31] Az a körülmény, hogy az alperes már nem működteti a jogsértésnek korábban teret adó videomegosztó1-csatornát, semmilyen relevanciával nem bír a korábbi jogsértés sérelemdíj következménye tekintetében. Az alperes az általa hivatkozott nehéz anyagi helyzetét semmivel nem igazolta, előadásán túl semmilyen konkrét adat nincs arra nézve a perben, hogy a jogsértő vagyoni, jövedelmi viszonyai a sérelemdíj mérséklését indokolnák. [32] Az alperes alaptalanul hivatkozott a felek közötti rossz viszonyra, a jogsértés előzményeire. Fellebbezésével az ítéletet jogalapi körben nem támadta, abban pedig következetes a bírói gyakorlat, hogy a sérelemdíj mértékének megállapítása során „kármegosztásnak” eleve nincs helye (BH
  13. 49.). [33] Az ítélőtábla rámutat arra, hogy az alperes által hivatkozott (egyébként az ítélőtábla már említett korábbi határozatában citált) eseti döntések évekkel korábbi jogsértő magatartások esetében alkalmazott sérelemdíjakra vonatkoztak és a jelen ügyben nagyobb hangsúllyal latba eső magánjogi büntetés funkció miatt sem lehetnek irányadóak. A sérelemdíjban marasztalás lehetőségét biztosító törvényi rendelkezések céljának az a jogalkalmazás felel meg, amely nem marasztal olyan alacsony összegű sérelemdíj megfizetésére, amely nem alkalmas sem a sérelem kompenzálására, sem pedig a jogsértéstől visszatartó preventív hatás kifejtésére (BH
  14. 302.). A felperes által hivatkozott, a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.086/2025/
  15. számú ítélete szerinti sérelemdíj összege pedig a jelentősen eltérő tényállás miatt nem vetíthető jelen jogsérelemre. Azon ügyben internetes hírportálokon többgyermekes, családos, ismert politikus sérelmére történt -előzmények nélkül - valótlan, jóhírnevet sértő tény híresztelése. [34] Arra helyesen utalt az alperes, hogy a sérelemdíj összege a bírói gyakorlat szerint két módon állapítható meg, vagy az elkövetéskori, vagy az ítélethozatalkori értékviszonyok Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  16. 13 alapján (EBH2007.1694., BH1996.35.). Előbbi esetben a sérelemdíj után késedelmi kamat jár, a késedelmi kamat kezdő időpontja pedig a jogsértés időpontjához igazodik. Utóbbi esetben azonban késedelmi kamat legfeljebb a jogerős ítélet szerinti teljesítési határidő elmulasztása esetén jár. [35] Nem értelmezhető azonban azon fellebbezési érvelés, hogy az elsőfokú bíróság nem a fenti két időállapotkori értékviszonyt, hanem a személyiségi jogsértések megvalósítása idején érvényes ár-érték viszonyokat vette figyelembe. Az „elkövetés” időpontja személyiségi jogsértés esetében a személyiségi jogsértés megvalósításának időpontját jelenti. Az alperes indokát sem adta annak, hogy miért és mennyiben térne el ezen két időpont egymástól. Az elsőfokú bíróság pusztán más terminológiát alkalmazott. [36] Sérelemdíj igény esetében a bíróság a Ptk. 2:
  17. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Ptk. 6:534. §
(1)bekezdése szerinti mérlegelési jogkörében eljárva dönt arról, hogy a jogsértő magatartás tanúsításakori, vagy ítélethozatali értékviszonyokat veszi figyelembe a sérelemdíj összegének megállapításánál, e körben a felek kérelmei nem kötik az eljáró bíróságot. A nem jogerős határozatot felülbíráló másodfokú bíróságot pedig, erre irányuló fellebbezés esetében, az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörben hozott döntése nem köti. A Polgári perrendtartás szerinti fellebbviteli rendszer ugyanis – főszabály szerint – átszármaztató hatályú (devolutív). Az átszármaztató hatály azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság jogköre részben vagy egészben átszáll a fellebbviteli bíróságra, amely az elsőfokú bíróság helyett meghozhatja a helyes döntést (Kompakt kommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez). [37] Az ítélőtábla álláspontja az, hogy az elsőfokú bíróság által meghatározott sérelemdíj összege a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására tekintettel [Ptk. 2:52.§
(3)bekezdése], még a sérelemdíj jelen esetben jobban érvényesülő preventív funkciója mellett sem felel meg a jogsértéskori értékviszonyoknak, megfelel azonban a jelenlegi ár-érték viszonyoknak. Az alperes általi személyiségi jogsértések óta hat év telt el, köztudomásúan jelentős mértékű infláció mellett. [38] Ezen mérlegelés mellett a sérelemdíj összege az ítélethozalakori ár-értékviszonyok figyelembe vétele mellett nem eltúlzott, annak mérséklésére az ítélőtábla nem látott okot. A fentebb kifejtettek értelmében azonban a felperes visszamenőleg nem jogosult késedelmi kamatra. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, mellőzte az alperest a sérelemdíj után
  1. augusztus
  2. napjától járó mindenkori késedelmi kamat megfizetésére kötelező rendelkezést. Ezt meghaladóan azonban az elsőfokú ítéletet, részben eltérő indokolással, helybenhagyta. [39] Tekintve azonban, hogy a késedelmi kamat a pertárgyérték számításakor figyelmen kívül marad [Pp. 21.§
(4)bekezdése], a sérelemdíj összegét az ítélőtábla nem változtatta meg, az alperes mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban pervesztes. [40] Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp. 83. §
(5)bekezdése alapján másodfokú perköltségét viselni köteles. Mindemellett a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes által Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint felszámított másodfokú perköltség Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  1. 14 megfizetésére. Az ítélőtábla a felperesi képviselő munkadíját a 17/
  2. (XII.9.) IM rendelet
  3. §
(1)bekezdése szerint a felszámítottal egyezően állapította meg, figyelemmel arra is, hogy a költség felszámítást az alperes nem vitatta. [41] A Pp. 383. §
(6)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hivatalból határoz a le nem rótt illeték megfizetéséről. Az ítélőtábla álláspontja szerint pedig az elsőfokú eljárás pertárgyértéke magasabb összegű eljárási illeték megfizetését indokolja az alábbiakra figyelemmel. [42] A személyiségi jogi perekben számítandó pertárgyérték tekintetében az ítélőtábla már több alkalommal kifejtette – a jelen ügyben hivatkozott Pf.IV.20.148/2021/6. számú határozatot követően kialakított – álláspontját (Pf.II.20.117/2023/5/I.), mely álláspont azonban eltér a Kúria e körben elfoglalt álláspontjától, így például a Pfv.IV.20.326/2024/6. és Pfv.IV.20.194/2025/10. számú precedensértékű ítéletekben megjelenő érveléstől. [43] A Pp. 346.§
(5)bekezdése alapján a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdésben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: a Kúria közzétett határozata), vagy az arra irányuló indítványt elutasította. Az ítélőtábla ezért ismerteti a fenti határozatokban megjelenő álláspontot, és az attól való eltérés indokait. [44] A Pfv.IV.20.326/2024/
  1. számú határozatának [53] bekezdésében a Kúria kifejtette, a pertárgyérték számításánál korábban kialakult egységes ítélkezési gyakorlatot egyáltalán nem tartja mellőzendőnek. A Kúria és a másodfokú bíróságok által követett következetes és egyértelmű ítélkezési gyakorlat szerint, a személyiségi jogsértés jogkövetkezményének alkalmazására irányuló igények szorosan összefüggenek, azok valódi tárgyi keresethalmazatot nem képeznek. Ehhez képest a pertárgy értékének a meg nem határozható pertárgy értékére vonatkozó összeg tekinthető, úgy az első-, mint a másodfokú, illetve a felülvizsgálati eljárásban. Amennyiben az érvényesített sérelemdíj összege a meg nem határozható pertárgy értékként szereplő összeget (első- és másodfokú eljárás esetén 600-600.000 forint, a felülvizsgálati eljárásban 700.000 forint) meghaladja, akkor a sérelemdíj iránti igény összegét kell a pertárgy értékének tekinteni. [45] A Pfv.IV.20.194/2025/
  2. számú ítélet [76] bekezdésének érvelése szerint nem volt jogszabályi alapja annak, hogy minden egyes jogkövetkezmény iránti kérelem vonatkozásában az általános pertárgyérték külön-külön felszámításra kerüljön. A jelen esetben ugyanis nem állapítható meg tárgyi keresethalmazat fennállása, különös tekintettel arra, hogy egyetlen jogsértés (jóhírnév védelméhez fűződő jogának megsértése) miatt kérte a felperes a jogsértés megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását. A jogkövetkezmények tekintetében nincs helye külön-külön pertárgyérték felszámításának, a pertárgy értéke nem kumulálódik csupán azért, mert egyetlen személyiségi joga megsértése Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  3. 15 okán a jogosult a törvény általi felhatalmazásánál fogva egyszerre több objektív jogkövetkezmény alkalmazását igényli a Ptk. 2:
  4. §
(1)bekezdése alapján. [46] Az ítélőtábla álláspontja szerint azonban részben az új eljárási törvény hatályba lépése, részben az illeték törvény vonatkozó rendelkezésének módosítása folytán a még 1952. évi III. törvény talaján kialakult gyakorlat, korábbi egységessége ellenére, nem tartható fenn. [47] A személyiségvédelmi perekben mind a pertárgy értéke megállapítása (BH 1999.250), mind az eljárási illeték alapjának meghatározása során (EBH 1999.94) az volt korábban a gyakorlat, hogy amennyiben a jogosult keresetében (viszontkeresetében) a személyiségi jogsértés felróhatóságtól független és sérelemdíj (a rPtk. szerinti terminológiájában objektív és szubjektív) szankcióit együtt érvényesíti, úgy keresete – a perérték meghatározása szempontjából - egységes keresetnek minősül és csak az összegszerűen meghatározott sérelemdíj (kártérítés) iránti igényt kell figyelembe venni, a felróhatóságtól független (objektív) igényekre eső meg nem határozható perérték [Itv. 39.§
(3)bekezdése] csak akkor vehető figyelembe, ha az az alapján számítandó érték meghaladja a sérelemdíj (kártérítési) követelést. A CKOT
  1. június
  2. és
  3. napi
  4. állásfoglalásában írtak szerint az új Pp. vonatkozásában is fenntartandó ez a gyakorlat, arra hivatkozással, hogy amennyiben egy meghatározható és egy meg nem határozható pertárgyértékű kereset áll valódi keresethalmazatban, úgy az Itv.
  5. §
(1)bekezdése nem alkalmazható. Az Itv. 39. §
(3)bekezdése ugyanis nem az „érvényesített igény” értékét, hanem az „eljárás tárgyának” értékét határozza meg. [48] A
  1. évi LXXXI. törvény
  2. §-a
  3. január
  4. napjával módosította az Itv.
  5. §
(1)bekezdését és a per tárgyának értékét tekinti az illeték megfizetésének alapjának a korábbi eljárás tárgyának értéke helyett. E jogszabályváltozás miatt – a Pp. háromtagú keresetfogalmára is figyelemmel – a korábbi gyakorlat nem tartható fenn. [49] A háromtagú keresetfogalom esetében a kereset azonosíthatósága, megkülönböztethetősége más igényektől a kereseti kérelem, a tényelőadás és a jog fél általi minősítése (jogcím) vizsgálatával ejthető meg (A Polgári Perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja I. kötet 1637 bekezdés, HVGORAC). A háromtagú keresetfogalom egyik jelentősége éppen abban áll, hogy ezáltal dönthető el az is, fennáll-e keresethalmazat. Míg az
  1. évi III. törvény (rPp.) a kéttagú (petitum és tényállás) keresetfogalom talaján állt, a bíróság a jogcímhez nem volt kötve, a jelenleg hatályos Pp. háromtagú keresetfogalmából következően a kereset kötelező tartalmi eleme a jogcím megjelölése. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami alapján a személyiségi jogi perekben a kereset, vagy a keresethalmazat fogalmát eltérően lehetne értelmezni. Ebből következően, ha a felperes a perben eltérő igényeket érvényesít, amelyeknek a Pp.
  2. §
  3. pontja szerinti jogalapja (a jogcím) különböző, akkor ezek az igények keresethalmazatot képeznek. A személyiségi jogsértés esetén a felróhatóságtól független (objektív) különböző jogkövetkezményeknek különböző a jogalapja, mert azok nem azonos anyagi jogszabályi rendelkezésen alapulnak. A Ptk. 2:
  4. §
(1)bekezdés a)-e) pontjában írt szankciók külön kérelmeket alapoznak meg, a bíróság e körben is kötve van a kereseti kérelemhez. Csak az állított jogsértés, jogsértések megtörténtét vizsgálhatja, kizárólag ezen jogsértéseket állapíthatja meg és nem alkalmazhat más felróhatóságtól független szankciót, mint amit a fél a keresetben, viszontkeresetben kért. Több objektív jogkövetkezmény alkalmazására irányuló kereseti kérelem esetén külön-külön vizsgálandó, hogy az egyes jogkövetkezmények Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/
  1. 16 alkalmazása indokolt-e (így például helye van-e eltiltásnak, az elégtétel képes-e betölteni célját). Az azonos magatartással elkövetett – azonos ténybeli alapokon nyugvó – de különböző jogcímeken előterjesztett jogsértések megállapítására, vagy más objektív jogkövetkezmények alkalmazására irányuló keresetek is tárgyi keresethalmazatban állnak egymással, mert az érvényesíteni kívánt igény jogalapja – a megsértett alanyi jog – eltérő. A felróhatóságtól független szankciók alkalmazására vonatkozó igény, illetőleg a sérelemdíj igény egymástól függetlenül és együttesen is érvényesíthető a sérelmet szenvedett fél döntésétől függően, ezért a sérelemdíj iránti igény valódi tárgyi keresethalmazatot képez a felróhatóságtól független jogkövetkezményekkel. [50] A Kúria Pfv.20.194/2025/
  2. számú határozatának indokolása szerinti „egyetlen jogsértés” azt jelenti, az igényt érvényesítőnek egy személyiségi joga sérült. Azonos magatartással elkövetett több személyiségi jogsértés nem tekinthető egy jogsértésnek. Az egy jogsértésre alapított különböző igények érvényesítése a részben eltérő jogalap miatt a háromtagú keresetfogalomból következően keresethalmazatot képeznek. [51] A Kúria Pfv.20.326/2024/
  3. számú határozatának indokolásában írt „szoros összefüggés” a Pp.
  4. §
(1)bekezdése szerint az előterjeszthető keresethalmazat körében vizsgálandó körülmény, de abból a háromtagú keresetfogalom szerint nem következik az, hogy a különböző jogalapon előterjesztett igények ne állnának egymással halmazatban. [52] Sem a Pp., sem az Itv. rendelkezéseiből nem következik, hogy valódi tárgyi keresethalmazat esetén az egyes kereseti kérelmek illetékmentesek lennének, vagy a valódi keresethalmazat egyik kereset után fizetendő illeték magába foglalná a további, halmazatban álló kereseti kérelmek után fizetendő illeték egy részét vagy annak egészét. [53] Mindemellett az Itv. 40.§
(1)bekezdése azt írja elő, hogy ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor – a járulékok figyelmen kívül hagyásával – az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. Ezen rendelkezés alkalmazását nem zárja ki az Itv. 39.§
(3)bekezdése, ugyanis az Itv. 40.§
(1)bekezdése a több igény érvényesítése esetén követendő speciális szabály, másrészt utóbbi szabály is az „eljárás tárgya értékének” megállapításáról rendelkezik. Ugyanakkor a 2019. évi LXXXI. törvény 1. §-a 2020.01.01. napjával módosította az Itv. 39. §
(1)bekezdését és a per tárgyának értékét tekinti az illeték megfizetésének alapjának a korábbi eljárás tárgyának értéke helyett. E jogszabályváltozás miatt – a Pp. háromtagú keresetfogalmára is figyelemmel a – korábbi gyakorlatot nem tartható fenn. A jelenleg irányadó jogszabályi rendelkezések alapján a személyiségi jogi perekben valamennyi valódi tárgyi keresethalmazatként előterjesztett kereseti kérelem önálló illetékalapot képez, s az eljárás tárgyának így kumulált értéke alapján határozandó meg a fizetendő illeték mértéke. Ez áll összhangban a pertárgy értékének számítására vonatkozó Pp. 21. §
(5)bekezdésében foglaltakkal is. [54] A felperes a személyiségi jogsértés felróhatóságtól független szankciójaként két jogsértő magatartásra hivatkozva két személyiségi joga megsértésének megállapítását kérte, emellett kérte az alperes kötelezését sérelemdíj megfizetésére. A per tárgyának értéke, így az Itv. fenti rendelkezéseinek alkalmazásával 2 x 600.000,-Ft + 1.500.000,- Ft, az elsőfokú Győri Ítélőtábla II/SZ.Pf.20.103/2025/5. 17 eljárási illeték összege tehát 162.000,-Ft, melyet teljes egészében a pervesztes alperes visel (Pp. 102.§
(1)bekezdés). [55] A másodfokú eljárásban az alperes fellebbezésével kizárólag a törvényszék sérelemdíjra vonatkozó döntését támadta, a másodfokú eljárás tárgyának értéke tehát az alperes által kért leszállítás összege, 1.200.000,-Ft különbözet. A meg nem fizetett fellebbezési illeték összege [Itv. 46.§
(1)bekezdés] pedig 96.000,-Ft, amelyet az eredménytelenül fellebbező alperes köteles viselni a Pp. 102. §
(1)bekezdése értelmében. Győr
  1. október
  2. dr. Szalay Róbert sk. dr. Konarik Attila sk. dr. Mészáros Zsolt sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.