← Magyarország

Kfv.35247/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.247/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Németh Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Németh Imre (cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Kúria VI.Kfv.35.247/2025/2-1 2 Az alperes képviselője: Dr. Cseh Georgina kamarai jogtanácsos (cím4) A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék
  2. szeptember
  3. napján kelt 10.K.700.872/2024/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson Sopron Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság)
  5. január
  6. és
  7. december
  8. közötti időszakra valamennyi adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett a felperesnél. Megismételt eljárásban meghozott 4313366968 számú Kúria VI.Kfv.35.247/2025/2-1 3 határozatával 2013-
  9. évekre társasági adó, áfa, személyi jövedelemadó, nyugdíjbiztosítási alapot megillető bevételek magánszemélyektől levont járuléka, szakképzési hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó adónemekben a felperes terhére 267.717.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, 200%-os adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Indokolása szerint felperes gazdasági társaságok részére alvállalkozók bevonásával - munkaerőt biztosított, azonban a munkavállalók tényleges foglalkoztatója a felperes volt. Az alvállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségeiknek nem tettek eleget, az általuk kiállított számlák áfa tartalmát a felperes levonásba helyezte, a számlákon feltüntetett gazdasági esemény hiányában az adóhatóság az adólevonási jogot megtagadta az általános forgalmi adóról szóló
  10. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
  11. § a) pontja,
  12. §

(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján. [2] A felperes fellebbezését elbírálva az alperes 2234753593 számú határozatával az elsőfokú döntést helyben hagyta. [3] A felperes keresete folytán eljárt Győri Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) 10.K.700.061/2020/20. számú ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megsemmisítette, az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria Kfv.35.136/2021/13. számú végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította. [4] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban 10.K.700.987/2021/9. számú ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - új eljárás elrendelése nélkül megsemmisítette. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria Kfv.35.104/2022/10. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [5] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság 10.K.701.348/2022/13. számú ítéletével az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - megváltoztatta, a megállapított adókülönbözet, adóbírság, késedelmi pótlék összegét törölte. [6] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelme folytán meghozott Kfv.35.137/2023/9. számú ítéletével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasította. [7] Indokolása szerint a közigazgatási iratok, az adóhatósági eljárásban és a perben folytatott bizonyítási eljárás, a beszerzett bizonyítékok alapján értékelhető és minősíthető volt a felperes adózói magatartása. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül nem összességükben, nem a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve vizsgálta, a bizonyítékokat nem a súlyuknak megfelelően értékelte. A Kúria jogi álláspontja szerint a megelőző eljárásban feltárt bizonyítékok alapján az alvállalkozó cégekkel kötött megállapodások nem valós gazdasági események, a munkavállalókat ténylegesen a felperes foglalkoztatta, célja a befogadott számlák áfa tartalmának levonásba helyezése mellett az adókijátszás volt. Az elsőfokú bíróság által beszerzett tanúvallomások, az alvállalkozói magatartás objektív körülményei a felperesi adókijátszás célját nem cáfolták. Kúria VI.Kfv.35.247/2025/2-1 4 Az elsőfokú bíróság a becslés jogalapját, módszerét azonban nem vizsgálta, így számára a megismételt eljárásban a keresetről teljes körű döntés meghozatalát írta elő rögzítve, hogy áfa adónemben a bizonyíték értékelés jogszerűségének kérdése jogerősen elbírált. A jogerős elsőfokú ítélet [8] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [9] Indokolásában rögzítette, hogy a Kúria ítéletének megállapításai a megismételt eljárásban köti az elsőfokú bíróságot. Figyelemmel arra, hogy a munkavállalókat ténylegesen a felperes foglalkoztatta, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának az Áfa tv. 120.§
  2. a)pontja értelmezéséről megalkotott 5/2016. (IX.26.) KMK vélemény 1. esetköre megvalósult, így a keresetet el kellett utasítani. [10] A becslés jogalapjának és módszerének érdemi vizsgálata körében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) 108. §
(3)bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy a becslés jogalapja fennáll, az adóhatóság a becslés módszerét részletesen ismertette, a rendelkezésre álló adatok alapján megfelelően valószínűsítette a valós adó alapját, nem követett el olyan jogszabálysértést, amely a becslés eredményét befolyásolta volna. Utalt az Alkotmánybíróság IV/480-4/
  1. számú végzésére. A felperes által előterjesztett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló indítványt az Európai Unió Bíróság (a továbbiakban: EUB) által értelmezendő jogszabályi rendelkezés hiányában elutasította. A felülvizsgálati kérelem, befogadás iránti kérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. [12] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
  2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)és
  3. ad)alpontjaira hivatkozott. Az eljárás felfüggesztése mellett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kérte. [13] Megítélése szerint az
  4. ac)alpont szerinti befogadás az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt. Utalt az Európai Unió Szerződése (a továbbiakban: EUSZ) 2. cikkére, 19. cikk
(1)bekezdésére, az EUB C-204/
  1. számú ítélete, [60]-[80] preambulum bekezdéseire, hangsúlyozva a bíróságok függetlenségére vonatkozó követelmény betartását. Álláspontja szerint az EUB maga mondja ki, hogy a bírói Kúria VI.Kfv.35.247/2025/2-1 5 függetlenség vagy a hatékony bírói jogvédelem esetleges megsértésével vitatott nemzeti rendelkezések az EUB általi felülvizsgálat tárgyát képezik, különösen az EUSZ
  2. cikk
(1)bekezdés
(2)albekezdésének és az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta)
  1. cikkének – a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog - együttesen értelmezett rendelkezéseire, valamint az uniós jog elsőbbségének elvére tekintettel. Az elsőfokú bíróságon
  2. szeptember 30-án előterjesztett beadványukkal vitatott rendelkezések minden további feltétel fennállása nélkül az EUB hatáskörébe tartoznak. Ha ezt a Kúria nem osztaná, akkor végrehajtandó uniós joganyagként a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló a Tanács
  3. november 28-ai 2006/112/ EK irányelve (a továbbiakban: Héa-irányelv), valamint a Charta
  4. cikkében foglalt tisztességes eljárás követelménye alapján indokolt az előzetes döntéshozatali eljárás iránti kezdeményezés. [14] Az ad) alpont szerinti befogadás indokaként a Kp.
  5. §
(1)-
(2)bekezdéseinek, 88. §
(1)bekezdésének, 89. §
(1)bekezdésének, 90. §
(1)bekezdésének, valamint a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(3),
(5)bekezdéseinek a megsértésére hivatkozott, állítva, hogy az elsőfokú bíróság a tényekkel ellentétes döntést hozott, az ítélet rendelkező része ellentétes az indokolással. A kereseti kérelmében foglaltakkal egyezően előadta, hogy a bizonyítékok nem támasztják alá az alperes határozatában foglaltakat, az elsőfokú bíróság a Kp. 2. §
(1)bekezdése, 4. §
(1)bekezdése, 78. §
(1)-
(2)bekezdései, 88. §
(1)bekezdése, 89. §
(1)bekezdése, 90. §
(1)bekezdése, illetve a Pp. 346. §
(3)-
(5)bekezdései, az Áfa tv. 119. §
(1)bekezdése,
  1. §-a,
  2. §
(1)bekezdés a) pontja megsértésével hozta meg ítéletét. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VI.Kfv.35.247/2025/2-1 6
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [19] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [20] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [21] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára, a joggyakorlat egységének biztosítására nem hivatkozott, nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [22] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben szintén nem jelölt meg. [23] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva [Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont] a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek Kúria VI.Kfv.35.247/2025/2-1 7 ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [24] Az elsőfokú bíróság az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése iránti felperesi kérelmet elutasította, jogerős ítélete [105] bekezdésében az indokait részletesen kifejtette. A Európai Unió Bíróságának CILFIT ügyben (C-238/81. számú ítélet) kifejtett joggyakorlata szerint a bíróság mellőzi az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését a következő esetekben: ha a kérdés nem releváns, azaz a kérdésre adott válasz nem befolyásolhatná érdemben a jogvita megoldását (relevencia hiánya); ha a felmerült kérdés lényegében megegyezik egy hasonló esetben már előzetes döntés tárgyát képező kérdéssel, az Európai Unió Bíróságának a szóban forgó jogkérdést megoldó kialakult ítélkezési gyakorlata van (a kérdés tisztázott); az uniós jog helyes alkalmazása olyan nyilvánvaló, hogy az a felvetett kérdés megoldásának módját illetően minden észszerű kétséget kizár (a kérdés tiszta). A perbeli esetben az elsőfokú bíróság a relevancia hiányát állapította meg, mely megállapítással a Kúria is egyetértett, továbbá széles és egységes joggyakorlattal rendelkezik az adólevonási jog tartalmi és alaki feltételei értékeléséről, és a jelen ügyben nincs olyan kérdés, amely indokolná a felülvizsgálati kérelemben megjelölt rendelkezésnek az EUB általi értelmezését. Ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpont alapján sem volt befogadható. [25] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [26] A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének ellentmondásaira, a bizonyítékok téves értékelésére hivatkozott. Hangsúlyozza a Kúria, a bizonyítékok, a mérlegelési szempontok értékelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, illetőleg a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen volt. Az elsőfokú bíróság ítéletét megismételt eljárásban hozta, a Kp. 110. §
(3)bekezdése alapján a Kúria iránymutatása szerint kellett eljárnia. Ennek megfelelően elsődleges vizsgálati szempont a Kúria hatályon kívül helyező döntésének való megfelelés. Ezzel kapcsolatos jogsértésre a felperes nem hivatkozott. A felperes hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróság a tényállást a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában ismertette álláspontját, eleget tett a Kúria iránymutatásának. A felperes által az elsőfokú ítélet összefüggéseiből kiemelt egy-egy bekezdés önálló értelmezésére, felülmérlegelésre a Kúriának nincs jogszabályi lehetősége. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. Kúria VI.Kfv.35.247/2025/2-1 8 [27] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott, így a felülvizsgálati kérelem e pont alapján sem volt befogadható. [28] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [29] Mindezek folytán Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [30] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [31] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Kúria VI.Kfv.35.247/2025/2-1 Dr. Hajas Barnabás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9 Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.