← Magyarország

Bfv.67/2023/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság tévesen a Be.647. §

(1)bekezdésre hivatkozott, mely a perújítás alaposságát jelöli meg előfeltételként ahhoz, hogy az érdemi ügydöntő határozat helyett más, új határozatot hozzon a bíróság. E törvényi előfeltétel, a perújítás alapossága hiányában végezte el az alapügyben hozott határozat „felülbírálatát”, és hozott új határozatot. A másodfokú bíróság valójában a jogerős határozat jogi minősítése helyességének utólagos vizsgálatát végezte el. Erre azonban kizárólag rendkívüli jogorvoslati eljárás során a Kúria jogosult felülvizsgálati eljárás keretében. Ez a helyzet értelemszerűen a törvénysértő volta mellett azt is eredményezte, hogy a másodfokú döntés megváltoztató rendelkezése, amely a bűnösség kimondására, jogi minősítésre és büntetéskiszabásra is kiterjedő, nyilvánvalóan ellentétben áll a másodfokú ítélet indokolásában írt azon érvelésével, miszerint a perújítási indítványnak az elsőfokú bíróság általi elutasítása helyes, a perújítási eljárásban hozott elsőfokú döntéssel szemben más, a perújítás érdemét érintő rendelkezés nem szükséges. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.67/2023/
  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. június
  3. Az ügy tárgya: hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények Terhelt: terhelt Első fok: Kisvárdai Járásbíróság, 4.B.186/2021/41., végzés, tárgyalás,
  4. május 24., Kúria 3.Bfv.67/2023/10 Másodfok: 2 Nyíregyházi Törvényszék, 4.Bf.349/2022/9., ítélet, nyilvános ülés,
  5. október
  6. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.349/2022/
  7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Egyben a Kúria a Kisvárdai Járásbíróság 4.Bpk.581/2022/
  8. számú összbüntetési ítéletét és a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bpkf.58/2023/
  9. számú összbüntetési végzését is hatályon kívül helyezi. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A terhelt perújítási ügyében a Kisvárdai Járásbíróság a
  10. május
  11. napján meghozott 4.B.186/2021/
  12. számú végzésével a terhelt által a Kisvárdai Járásbíróság 9.B.77/2020/
  13. számú ítélete ellen előterjesztett perújítást elutasította. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  14. október
  15. napján meghozott 4.Bf.349/2022/
  16. számú ítéletével az elsőfokú végzést megváltoztatta. A Kisvárdai Járásbíróság
  17. május 20-án meghozott és a Kúria 3.Bfv.67/2023/10 3 Nyíregyházi Törvényszék 2.Bf.292/2020/
  18. számú végzésével
  19. november
  20. napján jogerős 9.B.77/2020/
  21. számú ítéletét hatályon kívül helyezte. A terheltet bűnösnek mondta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [Btk.
  22. §
(1)bekezdés c) pont] és testi sértés vétségében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 4 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt bűnösségének megállapítását 2 rendbeli becsületesértés vétségében [Btk. 227. §
(1)bekezdés a) pont] mellőzte. Rendelkezett arról, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, és az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és a bűnügyi költség viseléséről. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. [4] Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a perújítási eljárásban ugyanolyan tartamú szabadságvesztés büntetést szabott ki, mint az alapügyben, annak ellenére, hogy 2 rendbeli becsületsértés vonatkozásában a bűnösség megállapítását mellőzte. [5] Álláspontja szerint a bíróságnak erre tekintettel enyhébb büntetést kellett volna vele szemben kiszabnia. [6] Kifejtette továbbá, hogy sem a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét, sem a testi sértés vétségét nem követte el. Amennyiben valóban uszította volna az 50-60 kg súlyú kutyáját a sértettre, akkor az a sértett lábát átharapja, mellyel maradandó sérülést okozott volna neki. Az ambuláns lap is bizonyítja, hogy nem történt ilyen támadás, a kutya csak ösztönösen odakapott a sértett lábához. [7] Kifogásolta, hogy a bíróság a perújítási eljárásban nem adott helyt az igazságügyi orvosszakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványának. [8] Szerinte a rendőr tanúk vallomását a perújítási eljárásban kihallgatott új tanúk vallomása cáfolja, azonban a bíróság az újonnan kihallgatott tanúk vallomását nem fogadta el. [9] A Legfőbb Ügyészség BF.179/2023/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak, egyebekben az indítványban foglaltaktól eltérő okból alaposnak tartotta. [10] Kifejtette, hogy a terhelt terhére megállapított személy elleni erőszak bűntettének helyes minősítése nem a Btk. 310. §
(1)bekezdés c) pontja, hanem a Btk. 310. §
(1)bekezdés a) pontja, azonban a bűncselekmény büntetési tétele mindkét esetben azonos, így a törvénysértő minősítés miatt kiszabott büntetés nem törvénysértő. Ezért az indítványnak a kiszabott büntetés tartamát érintő kifogása nem alapos. Kúria 3.Bfv.67/2023/10 4 [11] Ugyanakkor a terhelt visszaesői minősége törvénysértően került megállapításra, ugyanis nem többszörös visszaesőnek, hanem a Btk. 459. §
(1)bekezdés 31/c pontja szerinti erőszakos többszörös visszaesőnek minősül. Ebből következően a terhelttel szemben alkalmazandó tételkeret helyesen 1 évtől 13 évig terjedt volna. A kiszabott 4 év szabadságvesztés amellett, hogy nem törvénysértő, nem tekinthető kirívóan súlyosnak, a 2 rendbeli becsületsértés vétségében való bűnösség megállapítása mellőzése ellenére sem. [12] Az ügyész szerint a másodfokú bíróság több lényeges, azonban a felülvizsgálat alapjául nem szolgáló eljárási szabályt sértett. Ilyen eljárási szabálysértés, hogy nem utasította el a terhelt és védője által az elsőfokú végzés ellen bejelentett fellebbezést mint elkésettet a Be. 597. §
(1)bekezdés alapján, figyelemmel a Be.
  1. §-ban foglaltakra. [13] Ugyancsak eljárási szabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor annak ellenére helyezte hatályon kívül az alapügyben hozott határozatokat és hozott új ügydöntő határozatot, hogy a perújítás elutasításával maga is egyetértett. A Be.
  2. §
(1)bekezdése alapján a törvénynek megfelelő határozat meghozatalának csak akkor van helye, ha a bíróság a perújítást alaposnak találja. [14] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló abszolút eljárási szabályt is sértett, mivel az ügydöntő határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ezen eljárási szabálysértés megállapítására vezethet az is, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás teljes egészében hiányzik. Ez az eset a felülvizsgálati eljárásban az abszolút eljárási szabálysértés körében nyer értékelést. [15] A másodfokú ítélet indokolása egyáltalán nem tartalmaz tényállást, így jelen ügyben a felülvizsgálati eljárás alapját képező abszolút eljárási szabálysértés valósult meg. [16] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.349/2022/
  1. számú ítéletét helyezze hatályon kívül, és a törvényszéket utasítsa új eljárás lefolytatására. [17] A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára a felülvizsgálati indítványában foglaltakkal egyező tartalommal tett észrevételt. III. [18] A terhelt felülvizsgálati indítványa eltérő okból alapos. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.
  2. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, hogy felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállás Kúria 3.Bfv.67/2023/10 5 alapulvételével, kizárólag a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [20] A Be.
  4. §
(5)bekezdése szerint a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. A Be. 659. §
(6)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatot a 649. §
(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [21] Nem vitásan ügydöntő jellegű a perújítás eredményeképpen hozott, a vádról (ismételten) jogerősen rendelkező érdemi határozat, mely az előzőek szerinti törvényes felülvizsgálati okok alapján támadható. [22] Kétségtelen, hogy a felülvizsgálati indítvány anyagi jogi felülvizsgálati okot jelölt meg, azonban a Kúria a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján elsőként az eljárási szabályok megtartását vizsgálta. [23] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [24] A jelenleg hatályos Be. – eltérve az
  1. évi XIX. törvény (korábbi Be.) rendelkezéseitől – az indokolási kötelezettséggel összefüggésben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésként már csupán e szabályt tartalmazza. [25] A Kúria ezzel összefüggésben rámutat a következőkre. [26] A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó [Be.
  2. §
(2)bekezdés d) pont]. [27] Az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdés második fordulata kimondja, hogy „A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”. [28] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 13. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a bíróság határozatát – ha a törvény kivételt nem tesz – indokolni köteles. [29] Értelemszerűen, ha az indokolási kötelezettséghez kapcsolódó eljárási szabálysértés kifejezett törvényi szabály sérelmével jár, és nem mérlegelés körébe vonható, akkor az az Kúria 3.Bfv.67/2023/10 6 eljárási sérelem nem lehet relatív szabálysértés, hanem feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető, vagyis abszolút eljárási szabálysértés. [30] Nyilvánvalóan ilyennek tekintendő, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis e rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik (Kúria Bfv.III.777/2020/9., BH 2021.193.). [31] A Be. 451. §
(1)bekezdése szerint a bíróság határozata – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll. Az
(5)bekezdés szerint az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. [32] A Be. 561. §
(3)bekezdés
  1. c)pontja alapján az ügydöntő határozat indokolása tartalmazza a bíróság által megállapított tényállást, az
  2. e)pont alapján a megállapított tényállás szerinti cselekmény minősítését. [33] Az iratokból kitűnően: – A Kisvárdai Járásbíróság a 2020. május 20. napján meghozott, és a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.292/2020/6. számú végzésével 2020. november 25. napján jogerős 9.B.77/2020/4. számú ítéletével a terheltet hivatalos személy elleni erőszak bűntette [Btk. 310. §
(1)bekezdés c) pont], testi sértés vétsége [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés] és 2 rendbeli becsületsértés vétsége [Btk. 227. §
(1)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 4 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. – A fenti jogerős ítélet ellen a terhelt
  1. június 23-án perújítási indítványt terjesztett elő. – A Nyíregyházi Törvényszék a
  2. október
  3. napján meghozott 1.Bpi.409/2021/
  4. számú végzésével a perújítást elrendelte. – A perújítási eljárás eredményeként a Kisvárdai Járásbíróság a
  5. május 24-én meghozott 4.B.186/2021/
  6. számú végzésével a terhelt perújítási indítványát elutasította. – A Nyíregyházi Törvényszék a
  7. október 5-én meghozott 4.Bf.349/2022/
  8. számú ítéletével az elsőfokú végzést megváltoztatta. A Kisvárdai Járásbíróság
  9. május 20-án meghozott, és a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.292/2020/
  10. számú végzésével
  11. november
  12. napján jogerős 9.B.77/2020/
  13. számú ítéletét hatályon kívül helyezte. A terheltet bűnösnek mondta ki hivatalos személy elleni erőszak bűntettében [Btk.
  14. §
(1)bekezdés c) pont] és testi sértés vétségében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt 4 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terhelt bűnösségének megállapítását 2 rendbeli becsületesértés vétségében [Btk. 227. §
(1)bekezdés a) pont] mellőzte. Kúria 3.Bfv.67/2023/10 7 [34] A másodfokú ítélet indokolása nem tartalmazza azoknak a cselekményeknek a tényállását, amelyekben bűnösnek mondta ki a terheltet. [35] Ekként a hivatalos személy elleni erőszak bűntette és a testi sértés vétsége kapcsán nincs olyan ügydöntő, a vádról rendelkező határozat, amely a történeti tényállást tartalmazná, holott annak mellőzésére az – előzőekben már idézett – törvényi rendelkezések nem adnak lehetőséget. [36] Ily módon a megtámadott határozatból a történeti tényállás hiányában nem állapítható meg, hogy a terhelt milyen bűncselekményt követett el, az miként minősül. [37] A másodfokú bíróság eljárását és határozatát érintően döntő jelentősége azonban a következő eljárási szabálysértésnek van. [38] A Be. 647. §
(1)bekezdés szerint, ha a bíróság megállapítja, hogy a perújítás alapos, az alapügyben hozott ítéletet hatályon kívül helyezi, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz. A
(2)bekezdés a) pontja alapján a bíróság a perújítást elutasítja, ha azt alaptalannak találja. [39] Ugyanakkor a másodfokú ítélet indokolása szerint „a terhelt és védője fellebbezése nem alapos”. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, mely szerint a perújítási indítványban hivatkozott, és a perújítási eljárásban kihallgatott új tanúk vallomása nem alkalmas az alapeljárásban értékelt bizonyítékok megcáfolására. Megállapította, hogy a perújítás során az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra az álláspontra, hogy az új bizonyíték alapján a terhelt felmentésére nem kerülhetett sor {Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.349/2022/9. számú másodfokú ítélet [10], [11] és [13] bekezdés}. [40] Ugyanakkor a másodfokú bíróság tévesen a Be. 647. §
(1)bekezdésére hivatkozott, mely a perújítás alaposságát jelöli meg előfeltételként ahhoz, hogy az érdemi ügydöntő határozat helyett más, új határozatot hozzon a bíróság. [41] E törvényi előfeltétel, a perújítás alapossága hiányában végezte el az alapügyben hozott határozat „felülbírálatát”, melynek során a másodfokú ítélet indokolásában a következőket rögzítette: – „Az alapügyben hozott határozat helyességének vizsgálata során – bármely perújítási ok esetén – a bűncselekmény elkövetésekor, illetve elbírálásakor objektíve létező tények és hatályos jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.” {Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.349/2022/
  1. számú másodfokú ítélet [14] bekezdés}. – „Ezért a törvényszék vizsgálta az alapeljárás során meghozott határozat szerinti bűncselekmények jogi minősítésének törvényességét és helyességét is.” {Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.349/2022/
  2. számú másodfokú ítélet [15] bekezdés}. Kúria 3.Bfv.67/2023/10 8 – „Ebben a körben észlelte, hogy az alapeljárás során a Kisvárdai Járásbíróság 9.B.77/2020/
  3. számú ítélete tévesen mondta ki a vádlott bűnösségét a 2 rendbeli becsületsértés vétségében.” {Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.349/2022/
  4. számú másodfokú ítélet [16] bekezdés}. – „Erre figyelemmel volt szükséges a Be.
  5. §
(1)bekezdés alapján a Kisvárdai Járásbíróság 4.B.186/2021/
  1. számú végzésének megváltoztatása, és a Be.
  2. §
(1)bekezdésére figyelemmel a perújítással megtámadott, Kisvárdai Járásbíróság
  1. május 20án meghozott és – a Nyíregyházi Törvényszék 2.Bf.292/2020/
  2. sz. végzésével –
  3. november
  4. napján jogerőre emelkedett 9.B.77/2020/
  5. számú ítéletének hatályon kívül helyezése és a törvénynek megfelelő határozat hozatala.” {Nyíregyházi Törvényszék 4.Bf.349/2022/
  6. számú másodfokú ítélet [18] bekezdés}. [42] Ez az eljárás azonban két okból is törvénysértő. Egyrészt a perújítás érdemi elutasítása esetén az alapügyben hozott határozat jogereje nem változik, másrészt a másodfokú bíróságnak nincs ilyen felülbírálati és döntési – rendkívüli jogorvoslati – jogköre. [43] Jelen perjogi helyzetben a másodfokú bíróság valójában a jogerős határozat jogi minősítése helyességének „utólagos vizsgálatát” végezte el, és hozott új határozatot. Erre azonban rendkívüli jogorvoslati eljárás során a Kúria jogosult, felülvizsgálati eljárás keretében [Be.
  7. §
(1)bekezdés b) pont]. [44] Ez a helyzet értelemszerűen a törvénysértő volta mellett azt is eredményezte, hogy a másodfokú döntés megváltoztató rendelkezése, amely a bűnösség kimondására, jogi minősítésre és büntetéskiszabásra is kiterjedő, nyilvánvalóan ellentétben áll a másodfokú ítélet indokolásában írt azon érvelésével, miszerint a perújítási indítványnak az elsőfokú bíróság általi elutasítása helyes, a perújítási eljárásban hozott elsőfokú döntéssel szemben más, a perújítás érdemét érintő rendelkezés nem szükséges. [45] Következésképpen a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezési ok nem elsősorban a tényállás hiányára vezethető vissza, hanem arra (is), hogy a másodfokú bíróság a perújítás törvényi szabályával ellentétes tartalmú ítéletet hozott. [46] A feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés megállapítása folytán a Kúria a felülvizsgálati indítványban hivatkozott anyagi jogi okból a felülvizsgálatot értelemszerűen már nem is végezhette el. [47] Ekként a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti okból, a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [48] Alapos a Legfőbb Ügyészség észrevételében tett további eljárási szabálysértésre történő hivatkozás is, amely a fellebbezés bejelentésére, annak határidejére vonatkozó. [49] E körben a Kúria a következőkre mutat rá. Kúria 3.Bfv.67/2023/10 9 [50] Az elsőfokú bíróság – a perújítási tárgyalás eredménye alapján – azt állapította meg, hogy a perújítás alaptalan, ezért a perújítást elutasította. Ez pedig azt jelenti, hogy a perújítással támadott határozat jogereje (beálltának időpontja, az ahhoz fűződő jogkövetkezményekkel együtt) változatlan maradt. [51] Következésképpen ilyenkor nincs szó új ügydöntő határozat meghozataláról, így a perújítást elutasító végzés nem ügydöntő végzés. [52] Fellebbezést bejelenteni kizárólag a törvényben meghatározott időben lehet. A Be. 582. §
(2)bekezdése szerint, ha az elsőfokú bíróság a nem ügydöntő végzést kihirdetés útján közli, a fellebbezést a végzés kihirdetésekor kell bejelenteni. [53] Ennek elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak, ezért a törvényben meghatározott időt követően bejelentett fellebbezés elkésett [Be. 582. §
(1)bekezdés]. [54] Az elsőfokú tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnően az elsőfokú bíróság a perújítást elutasító végzés kihirdetését követően tájékoztatta a fellebbezésre jogosultakat, hogy a kihirdetett nem ügydöntő végzést tudomásul vehetik vagy fellebbezést jelenthetnek be. Ennek ellenére a kioktatást követően a terhelt és a védője 3 nap gondolkodási időt tartott fenn a nyilatkozattételre, melyet az elsőfokú bíróság – tévesen – elfogadott (Kisvárdai Járásbíróság 4.B.186/2021/
  1. számú jegyzőkönyv
  2. oldal 5., 8.,
  3. bekezdés). [55] A terhelt és védője fellebbezése elkésett, azt az elsőfokú bíróságnak, ennek hiányában a másodfokú bíróságnak el kellett volna utasítania. Azonban ezt a döntést az első-, illetve a másodfokú bíróság helyett a rendkívüli jogorvoslati eljárásban a Kúria nem hozhatta meg. [56] A Be.
  4. §
(3)bekezdése alapján, ha a Kúria a bíróságot új eljárásra utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. [57] Az új eljárásban a másodfokú bíróságnak vizsgálnia kell a terhelt és a védő fellebbezésének joghatályosságát. [58] A Kúria rámutat arra, hogy a bíróság által tévesen biztosított fellebbezési jog nem jelent felülbírálati kötelezettséget, a törvényben kizárt fellebbezés elbírálásának nincs helye. [59] A terhelt és védője fellebbezése elkésettségének jogkövetkezménye pedig az, hogy az alapügyben meghozott jogerős ügydöntő határozat, a terhelttel szembeni elítélés és a jogkövetkezmények alkalmazása változatlan marad. [60] A terhelttel szemben jelen felülvizsgálattal érintett ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztést, valamint a Kisvárdai Járásbíróság 4.B.76/2020/8. számú jogerős ítéletével kiszabott szabadságvesztést a Kisvárdai Járásbíróság a 4.Bpk.581/2022/3. számú ítéletével, Kúria 3.Bfv.67/2023/10 10 amely a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bpkf.58/2023/5. számú végzésével 2023. február 21. napján vált véglegessé, összbüntetésbe foglalta. [61] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás (LXXXVI. Fejezet) szabályait az XC. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Be. 617. §
(1)bekezdése alapján a harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásra (LXXXII. Fejezet) vonatkozó rendelkezéseket az e Részben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni. [62] A Be. LXXXII. Fejezet 590. §
(12)bekezdése alapján, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel nem érintett (azaz jogerősen elítélt) vádlottra vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróság által e vádlott tekintetében kiszabott büntetést összbüntetésbe foglalták, a másodfokú bíróság az összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezi. [63] Következésképpen a Kúria a felülvizsgálattal érintett másodfokú határozattal egyidejűleg – miután a terhelttel szemben kiszabott büntetést összbüntetésbe is foglalták – értelemszerűen az összbüntetési ítéletet is hatályon kívül helyezte. IV. [64] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 628. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. június
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A Kúria Bfv.III.67/2023/
  3. számú határozata
  4. június
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. június
  7. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke Kúria 3.Bfv.67/2023/10 11

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.