← Magyarország

Bfv.1279/2023/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége tiszta mulasztásos bűncselekmény, a megvalósulásához szükséges, hogy az elkövető a Pmt.
  2. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettséget szándékosan mulassza el.
  3. Ennek feltétele egyrészt, hogy legyen olyan adat, tény, körülmény, amely pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utal, vagyis okszerű következtetés legyen levonható önmagában az adatból, tényből vagy körülményből; másrészt az elkövető tudata az előző bekezdésben foglaltakat, és emellett azt is fogja át, hogy ebből következően bejelentési kötelezettsége van, és azt ezen tények tudatában önhibájából ne teljesítse (mulassza el). Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.279/2023/
  4. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  5. szeptember
  6. Az ügy tárgya: pénzmosás bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): IV. rendű Első fok: Másodfok: Kecskeméti Törvényszék, 1.B.353/2017/432., ítélet, tárgyalás,
  7. november
  8. Pécsi Ítélőtábla, Bf.III.59/2022/29., ítélet, tárgyalás,
  9. február
  10. Az indítvány előterjesztője: a IV. rendű terhelt Az indítvány iránya: a IV. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a IV. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 2 elbírálva a Kecskeméti Törvényszék 1.B.353/2017/
  11. számú és a Pécsi Ítélőtábla Bf.III.59/2022/
  12. számú ítéletét a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Kecskeméti Törvényszék a
  13. november
  14. napján kihirdetett 1.B.353/2017/
  15. számú ítéletével a IV. rendű terheltet pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége (Btk.
  16. §) miatt 150 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés napi tételének összegét 5.000 forintban állapította meg. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak átváltoztatásáról, a bűnjelekről és az eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről. A IV. rendű terheltet az ellene 1 rendbeli pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége (Btk.
  17. §) miatt emelt vád alól felmentette. [2] Kétirányú fellebbezés alapján eljárva a Pécsi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  18. február
  19. napján jogerős Bf.III.59/2022/
  20. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a IV. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a vele szemben kiszabott büntetést megrovásra enyhítette. Pontosította a személyi adatait, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a IV. rendű terhelt vonatkozásában helybenhagyta. [3] A felülvizsgálati eljárásban irányadó jogerős tényállás IV. rendű terheltet érintő
  21. tényállási pontjának a lényege a következő: – a II. rendű és a III. rendű terheltek ügyleti tanúként működtek közre a külföldi állampolgár tanú, mint kölcsönadó és az I. rendű terhelt, mint kölcsönvevő között
  22. december
  23. napján kelt valótlan tartalmú közjegyzői okirat – tartozáselismerésről szóló okirat – készítésénél egy közjegyző irodájában, a közjegyző-helyettes eljárása során. Az okirat értelmében a külföldi állampolgár kölcsönadó, aki az I. rendű terhelt ügyfele volt annak külföldi prostitúciós tevékenysége során, és érzelmi szálakkal kötődött az I. rendű terhelthez, 200.000 eurót adott kölcsön az I. rendű terheltnek, mint élettársának, minden biztosíték nélkül, határozatlan időre, részletfizetés mellett. – A kölcsönadási szerződés azonban valótlan tartalmú volt, mivel a külföldi állampolgár tanú 200.000 euróval nem rendelkezett, így azt nem adta kölcsön az I. rendű terheltnek. A külföldi állampolgár tanú a valótlan tartalmú kölcsönadási szerződést az I. rendű terhelt kérésére írta alá, az I. rendű terhelthez fűződő érzelmei okán. A közjegyző-helyettes nem volt tisztában azzal, hogy a kölcsönadás valójában nem történt meg. A II. rendű és a III. rendű terheltek viszont tisztában voltak azzal, hogy a külföldi állampolgár tanú nem élettársa az I. rendű terheltnek, és részéről a 200.000 euró kölcsönadására nem került sor, valamint azzal is, hogy valós kölcsönadás esetén a kölcsön még részletekben, határozatlan időben történő visszafizetésére sem lenne képes az I. rendű terhelt, hiszen mint egyéb érdekelt7 felügyelete Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 3 alatt állt prostituált, a prostitúciós tevékenységéből származó bevételének nagy része felett nem rendelkezhetett. – A fenti valótlan tartalmú tartozáselismerésről szóló okirat szolgált alapul ahhoz a szintén valótlan tartalmú adásvételi szerződéshez, amelyet egyéb érdekelt9 mint eladó és az I. rendű terhelt testvére, a II. rendű terhelt mint állagvevő és az I. rendű terhelt mint haszonélvezeti jog vevő kötött szintén
  24. december
  25. napján, a IV. rendű terhelt ügyvéd cím14 alatti ügyvédi irodájában az egyéb érdekelt9 tulajdonát képező, valójában kb. 12.400.000 forint értékű, azonban a szerződés szerint 60.000.000 forint vételáron értékesített, cím1 alatti ingatlan vonatkozásában. – Az I. rendű terhelt Magyarországon legális jövedelemmel, megtakarítással soha nem rendelkezett, 2010 óta külföldön, az egyéb érdekelt7 irányítása alatt működő bűnszervezet felügyelete alatt dolgozott prostituáltként. Prostitúciós tevékenységéből származó jövedelmének nagyobb része felett soha nem rendelkezhetett, abból semmilyen vagyont nem halmozott fel, ugyanakkor mint régóta a bűnszervezet felügyelete alatt állt prostituált, és mint az egyéb érdekelt7-től érzelmileg is függő és befolyásolt személy, bizalmi helyzetet élvezett, és pontosan tisztában volt a szervezet belső működésével. A II. rendű terhelt munkahellyel soha nem rendelkezett, jövedelmét szociális ellátás képezi évek óta, megtakarítással, vagyonnal szintén nem rendelkezett, ugyanakkor tisztában volt azzal, hogy testvére, az I. rendű terhelt, az egyéb érdekelt7-nek dolgozott prostituáltként. – A valótlan tartalmú közjegyzői okiratra, valamint az I. rendű és a II. rendű terhelt vagyoni, jövedelmi viszonyaira figyelemmel az I. rendű és a II. rendű terhelt nem rendelkezett 2014 decemberében a cím1 ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződésben rögzített 60.000.000 millió forinttal, így az ingatlan vételárának látszólagos kiegyenlítésére akként került sor, hogy a prostituáltak kizsákmányolására épülő bűnszervezet tevékenységét irányító egyéb érdekelt7 felügyelete alatt állt, és általa befolyásolt, egyben a bizalmát élvező prostituált, az I. rendű terhelt a bűnszervezet tevékenységéből származó 60.000.000 forintot
  26. december
  27. napján a bűnszervezet irányítójának fia, a bűnszervezet tevékenységében aktívan részt vevő egyéb érdekelt9 banknál vezetett bankszámlájára fizette be készpénzben. A cím1 ingatlant a nyilvántartás szerint megszerző I. rendű és II. rendű terhelt az ingatlan fölött ténylegesen nem volt jogosult rendelkezni, az valójában továbbra is a bűnszervezetet irányító egyéb érdekelt7 rendelkezése alatt állt. – Az ingatlan valóságos értékére, a vevők vagyoni és jövedelemi viszonyaira, az ingatlan felett ténylegesen továbbra is rendelkező személyére figyelemmel az adásvételi szerződésben feltüntetett 60.000.000 forintos vételár megfizetése a vevők részéről nem történt meg, így a közjegyzői okirat elkészítésével, az adásvételi szerződés aláírásával és annak a földhivatalhoz történő benyújtásával az elkövetők közös célja a bűnszervezet tevékenységéből, a bűnszervezetben elkövetett kerítés bűntettének, és a bűnszervezetben elkövetett emberkereskedelem bűntettének elkövetéséből származó 60.000.000 forint eredetének leplezése volt, amelyet egymás tevékenységéről tudva hajtottak végre. – A fenti ingatlant érintően
  28. július
  29. napján újabb valótlan tartalmú szerződés készült, amellyel az I. rendű terhelt a tulajdonjogát édesanyjának, a III. rendű terheltnek ajándékozta. Ezen valótlan adat is bejegyzésre került a közhiteles nyilvántartásba, azaz ekkortól az ingatlan közhiteles nyilvántartás szerinti tulajdonosa a III. rendű terhelt lett, míg a haszonélvezeti jog jogosultja továbbra is az I. rendű terhelt maradt. Az I. rendű terhelt, mint a cím1 ingatlan nyilvántartás szerinti haszonélvezője, és a III. rendű terhelt azonban valójában nem voltak jogosultak a fenti ingatlan fölött rendelkezni, hiszen azt valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel, illetve ajándékozási szerződéssel szerezték meg, az ingatlan továbbra is egyéb érdekelt7 rendelkezése alatt állt. Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 4 – Az I. rendű és a III. rendű terhelt egymás tevékenységéről tudva, közösen, egyéb érdekelt7 utasításának megfelelően
  30. január
  31. napján egy újabb valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel értékesítették a cím1 ingatlant 15.000.000 forintért kk. egyéb érdekelt1-nek, mint állagvevőnek, akinek a nevében édesapja, a bűnszervezet tevékenységében aktívan részt vevő egyéb érdekelt2 járt el. A haszonélvezeti jog jogosultja ez alkalommal egyéb érdekelt2 volt. Ezen szerződés alapján a III. rendű terhelt tulajdonjogának, valamint az I. rendű terhelt haszonélvezeti jogának megszűnését, és ezzel együtt kk. egyéb érdekelt1 tulajdonszerzését, valamint egyéb érdekelt2 haszonélvezeti jogosultságának keletkezését a Járási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Földhivatali Osztályának képviselője – aki nem tudott a bejegyzés alapjául szolgáló irat valótlan tartalmáról – bejegyezte. – A fenti szerződéskötési lánc következtében az I. rendű és a III. rendű terhelt az okiratok szerint a cím1 ingatlan utolsó eladásából származóan 15.000.000 forinttal rendelkezett. Ezen összeget mint vételárat azonban az I. rendű és a III. rendű terhelt nem kapta meg, és az összeg látszólagos létezését is egy újabb, valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel szüntették meg. – Ezen újabb, valótlan tartalmú szerződés egyéb érdekelt7 és egyéb érdekelt2 édesanyja, néhai terhelt5, mint eladó, valamint az I. rendű és a III. rendű terhelt, mint vevők között jött létre ugyancsak
  32. január
  33. napján, a cím1 ingatlan eladásával egyidőben, néhai terhelt5 cím2 alatti, 8.200.000 forint forgalmi értékű ingatlanát érintően. A fentiek szerint az I. rendű és a III. rendű terhelt az ingatlan vételárát nem fizette ki, annak megvásárlásához szükséges pénzzel nem rendelkeztek. Ezen adásvételi szerződés – amellyel az ingatlan nyilvántartás szerinti tulajdonosai az I. rendű és a III. rendű terheltek lettek – zárta le a bűnszervezet tevékenységéből származó 60.000.000 forint tisztára mosásának folyamatát. – Az I. rendű terhelt mint egyéb érdekelt7 bizalmát élvező prostituált a fenti ingatlanügyletek során végig tisztában volt azzal, hogy a valótlan tartalmú okiratláncolat elkészítésének célja, hogy az egyéb érdekelt7 által irányított bűnszervezet tagjai által elkövetett bűncselekményekből származó bevételek bűncselekményi eredetét elleplezzék. Ezen folyamatban az I. rendű terhelt a fentiek szerint vett részt, és abba bevonta legközelebbi hozzátartozóit, a II. rendű és a III. rendű terheltet is, akik tisztában voltak azzal, hogy az I. rendű terhelt egyéb érdekelt7 rendelkezése, befolyása alatt állt prostituált. A II. rendű és a III. rendű terhelt mint ügyleti tanúk működtek közre azon valótlan tartalmú közjegyzői okirat keletkezésénél, amely a cím1 ingatlan az I. rendű és a II. rendű terhelt általi megszerzését volt hivatott legalizálni. Tisztában voltak azzal, hogy a cím1 és a másik helységben lévő ingatlanokhoz kapcsolódó adásvételi és ajándékozási szerződésekkel sem az I. rendű terhelt, sem maguk nem szereztek valóságos rendelkezési jogosultságot az ingatlanok fölött, azok végig egyéb érdekelt7 rendelkezése alatt álltak, és tisztában voltak azzal is, hogy a valótlan tartalmú okiratok – közjegyzői okirat, ajándékozási és adásvételi szerződések – aláírásával, és az adásvételi, ajándékozási szerződések földhivatalhoz történő benyújtásával, azaz a fent részletezett fiktív jogügyletekkel az ügyleteket irányító egyéb érdekelt7-nek a célja az, hogy ezen valótlan ügyletek útján az általa elkövetett bűncselekményekből származó bevételének eredetét elleplezze, és ezen céljának elérésében a fenti magatartásukkal valamennyien egymás tevékenységéről tudva, a II. rendű és a III. rendű terhelt az I. rendű terhelt közvetlen rábírására részt vettek. – Az I. rendű és a II. rendű terhelt
  34. december
  35. napján aláírták azt a valótlan tartalmú adásvételi szerződést, amellyel a II. rendű terhelt tulajdonjogot, míg az I. rendű terhelt haszonélvezeti jogot szerzett a cím1 alatti ingatlanon, közösen hozzájárultak ahhoz, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba valótlan adat kerüljön. A valótlan adatokat a Hivatal képviselője – aki nem tudott a bejegyzés alapjául szolgáló irat valótlan tartalmáról –
  36. december
  37. napján a közhiteles nyilvántartásba bejegyezte. Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 5 – Az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt
  38. július
  39. napján aláírta azt a valótlan tartalmú ajándékozási szerződést, amellyel a III. rendű terhelt a fia helyébe lépve tulajdonjogot szerzett a cím1 alatti ingatlanon, ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba valótlan adat kerüljön. A valótlan adatokat a Hivatal képviselője – aki nem tudott a bejegyzés alapjául szolgáló irat valótlan tartalmáról –
  40. augusztus
  41. napján a közhiteles nyilvántartásba bejegyezte. – Az I. rendű és a III. rendű terhelt
  42. január
  43. napján aláírta azt a valótlan tartalmú adásvételi szerződést, amellyel az I. rendű és a III. rendű terhelt tulajdonjogot szerzett a cím2 ingatlanon, és amellyel néhai terhelt5 tulajdonjoga ezen ingatlan vonatkozásában egyidejűleg megszűnt, és a megszerzett, illetve a megszűnt jogosultságok ingatlan-nyilvántartáson keresztül történő átvezetése érdekében, egymás tevékenységéről tudva, közösen hozzájárultak ahhoz, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba valótlan adat kerüljön. A valótlan adatokat a Hivatal képviselője – aki nem tudott a bejegyzés alapjául szolgáló irat valótlan tartalmáról –
  44. január
  45. napján a közhiteles nyilvántartásba bejegyezte. – Az I. rendű terhelt által
  46. december
  47. napján egyéb érdekelt9 részére vezetett bankszámlán elhelyezett teljes összeget egyéb érdekelt9
  48. december
  49. napján készpénzben, személyesen vette fel a bank fiókjában, és abból vásárolta meg
  50. március
  51. napján a Mercedes S 350 típusú gépjárművet. – A fenti szerződéskötési láncolatban elkészült, valótlan tartalmú adásvételi szerződéseket a IV. rendű terhelt mint ügyvéd készítette, aki hosszú ideje állt ügyfél-ügyvéd kapcsolatban egyéb érdekelt7-tel és családjával, részükre számos adásvételi szerződést készített, illetve jegyzett ellen. – A IV. rendű terhelt ügyvédként működött közre egyéb érdekelt7 családtagjaihoz köthető 5 kft. cégek alapításai során, valamint 2001 óta összesen 14 db ingatlan adásvételi szerződésnél mint készítő és ellenjegyző ügyvéd. Így többek között a cím1 alatti ingatlan 2001-ben kk. egyéb érdekelt9 javára történt megvásárlása során is, amely ügyletnél az akkor még kiskorú tulajdonszerző törvényes képviselője egyéb érdekelt7 volt, illetve 2008-ban a cím2 alatti ingatlan ½ tulajdoni hányadának megvásárlása során is, amely ügyletnél néhai terhelt5 volt a tulajdonszerző. – A IV. rendű terhelt azzal tisztában volt, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
  52. évi CXXXVI. törvény, valamint annak felhatalmazása alapján
  53. július
  54. napjától és a vádbeli időszakban is hatályos, a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) által kibocsátott kötelező érvényű Szabályzat értelmében pénzmosásgyanús ügylet észlelése esetén bejelentési kötelezettség terheli. – A IV. rendű terhelt cím14 alatt található ügyvédi irodájában,
  55. december
  56. napján elkészítette és ellenjegyezte azt a valótlan tartalmú adásvételi szerződést, amellyel egyéb érdekelt9 eladta a kb. 12.400.000 forint forgalmi értékű ingatlanát 60.000.000 forintért az I. rendű terhelt részére, akit a IV. rendű terhelt korábbról szintén ismert. A IV. rendű terhelt nem tudott az ügylet valótlan tartalmáról, és nem volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a IV. rendű terhelt a bejelentési kötelezettségének szándékosan nem tett eleget. – A IV. rendű terhelt a fenti ingatlanra vonatkozó újabb,
  57. január
  58. napján kelt, valótlan tartalmú adásvételi szerződés megkötése során ismételten készítő és ellenjegyző ügyvédként járt el. Ezen alkalommal az I. rendű és a III. rendű terhelt eladta azt ingatlant 15.000.000 forintért kk. egyéb érdekelt1-nek, aki helyett édesapja, egyéb érdekelt2 mint törvényes képviselő járt el, amelyet az I. rendű és a II. rendű terhelt alig több, mint egy éve 60.000.000 forintért vásárolt egyéb érdekelt9-től. – A
  59. január
  60. napján kelt adásvételi szerződés
  61. pontja azt tartalmazta, hogy a felek rögzítik, hogy az ingatlan fűtés- és vízvezetékrendszere szétfagyott, teljes cserére szorul, Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 6 valamint a tetőszerkezet sérülése miatt az ingatlan több helyen beázik, a vevők ezen hibák tudatában vásárolják meg az ingatlant, a vételár a meghibásodásokra tekintettel került meghatározásra. – A cím1 ingatlan eladásával egyidőben a IV. rendű terhelt készítette, illetve jegyezte ellen azt az adásvételi szerződést is, amely szerint a fenti vételárnak megfelelő 15.000.000 forintért egyéb érdekelt7 és egyéb érdekelt2 édesanyja, néhai terhelt5 eladta az I. rendű és a III. rendű terhelt részére a cím2 alatti ingatlanát. – A IV. rendű terhelt nem tudott az ügylet valótlan tartalmáról, de azt észlelnie kellett, hogy a cím1 ingatlan értéke alig több, mint egy év alatt 45.000.000 forinttal indokolatlanul csökkent. – A IV. rendű terhelt annak ellenére, hogy a
  62. január
  63. napján kelt adásvételi szerződésnél észlelte a pénzmosásgyanús ügyletet, a bejelentési kötelezettségét szándékosan elmulasztotta. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a IV. rendű terhelt – a védője útján – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  64. §

(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti felülvizsgálati okra alapítottan, a felmentése érdekében. [5] Indokai szerint a terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény. Kifejtette, hogy a Btk. 401. §-ában írt bűncselekmény megállapításához a bejelentési kötelezettség szándékos elmulasztása szükséges, amihez egyrészt pénzmosásra utaló adat vagy tény, másrészt a bejelentési kötelezettség felismerése, és önhibából történő elmulasztása szükséges. A IV. rendű terheltet érintően a vád tárgyává tett, és az alapügyben megállapított cselekmény idején nem volt jogszabályi meghatározása azoknak az adatoknak, tényeknek és körülményeknek, amelyek alapján a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának a gyanúja fennállt, és a bejelentés kötelezettségét objektív kritériumok alapján meg lehetett volna állapítani. [6] Hivatkozott a Magyar Ügyvédi Kamara által kiadott, az elkövetés idején hatályban volt egységes Szabályzat 12.1 pontjára, amely szerint az ügyvédnek a megbízás ellátásához szükséges mértéken túl további tájékozódó, adatgyűjtő munkát végeznie szükségtelen, amennyiben valamely gyanúok fennáll, azt a megbízás felvételénél célszerű tisztázni. Ilyen gyanúok lehet a helyben szokásos közismert ártól való feltűnő eltérés, illetve az ingatlan vételárának indokolatlan, jelentős árváltozása. Álláspontja szerint, ha az ingatlan vételára a helyi viszonyokhoz képest nem kirívó, illetve a jelentős vételárcsökkenés a szerződésben indokoltan történt, az ügyvédnek nincs bejelentési kötelezettsége, erre tekintettel a 2016. január 19. napján kelt adásvételi szerződés kapcsán bejelentési kötelezettség nem terhelte. [7] Rámutatott, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara 10/2019. (VI. 24.) számú Szabályzata már nem nevesíti a helyben szokásos, közismert ár és az indokolatlan vételárváltozás kitételeket. A büntetőjogi felelősség megállapításához a jogalkotó a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.), nem pedig a háttérnormák megszegését követeli meg. [8] Hangsúlyozta, hogy a bűnösség megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a lefolytatott bizonyítás alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vád tárgyát képező adat, tény vagy körülmény pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utal, és az ítéleti tényállásnak tartalmaznia kell, hogy az érintett ezt felismerte, valamint azt is, hogy az Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 7 elkövető tudatában van annak, hogy a fenti törvény alapján bejelentési kötelezettség terheli, és e kötelezettségét ennek tudatában, önhibájából mulasztja el. [9] Kifogásolta, hogy a IV. rendű terhelt szándékát megalapozó tudati tények rögzítése a tényállásból hiányzik, ekként az elsőfokú bíróság azon megállapításai, amelyek szerint a gyanút észlelnie kellett volna, legfeljebb az enyhe gondatlanság megállapítására alkalmasak, márpedig a bűncselekménynek gondatlan alakzata az elkövetéskor nem volt. [10] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a IV. rendű terheltet a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában mentse fel. [11] A Legfőbb Ügyészség BF.1410/2023/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [12] Kifejtette, hogy az elkövetés idején hatályos MÜK szabályzat szerint a Pmt. a bejelentés megtételekor nem követelte meg, hogy a szokatlan ügylet alapján a pénzmosásra alapos okkal lehessen következtetni, így nem szükséges az sem, hogy a büntetőeljáráshoz megkövetelt bizonyosság fennálljon a szokatlan körülmények kapcsán. Ebben a körben az ügyvédnek a megbízás ellátásához szükséges mértéken túl további tájékozódó, adatgyűjtő munkát végezni szükségtelen. Szerinte ez az előírás éppen ellentétes értelmű, mint az indítvány hivatkozása, mert nem a gyanú eloszlatása, hanem éppen a gyanú megállapítása végett nem köteles az ügyvéd további tájékozódásra. A bejelentési kötelezettséget tehát a távoli gyanú is megalapozza, a konkrét esetben azonban nem csak a távoli gyanú volt megállapítható, mert az adott jogügylet pénzmosást valósított meg. [13] Hangsúlyozta, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara – a Pmt. helyébe lépett jogszabály kapcsán az elkövetés után, de az elbírálás előtt – kibocsátott 10/2019. (VI. 24.) számú új pénzmosási szabályzata már valóban nem tartalmazta a korábbi szabályzat 12.3.
  3. d)pontjában írtakat, ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen körülmények észlelése esetén a bejelentési kötelezettség megszűnt volna. Álláspontja szerint az állapítható meg, hogy jogszabályi taxáció hiányában bármely adat, tény vagy körülmény alapot szolgáltat a Btk. 401. §-ában foglalt bűncselekmény megvalósulásához, a feltétel annyi, hogy ezek pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaljanak. Tételes meghatározás azért nincs, mert az eset összes körülményeitől függ, hogy mi képezi a bejelentés tárgyát. [14] Indokai szerint a bejelentési kötelezettséggel érintett személy esetében a bűnösség megállapítására abban az esetben kerülhet sor, ha a lefolytatott bizonyítás alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vád tárgyát képező adat, tény vagy körülmény pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utal, és az érintett személy ezt felismerte. Ezt a tudati tényt, amint azt is, hogy az elkövető tudatában van annak, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvény alapján bejelentési kötelezettség terheli, és a bejelentési kötelezettséget ennek tudatában önhibájából elmulasztja, az ítéleti tényállásnak tartalmaznia kell. Márpedig ezeknek a feltételeknek az elsőfokú ítélet megállapításai eleget tesznek. [15] Mindezekre tekintettel álláspontja szerint a IV. rendű terhelt bűnösségének megállapítása a tényállás alapján törvényes, a felülvizsgálat hivatkozott oka nem áll fenn, ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [16] A IV. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a felülvizsgálati indítványban írtakat lényegében megismételte, és változatlanul fenntartotta. Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 8 III. [17] A IV. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen jogi – és nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [19] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [20] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [21] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét. [22] Kétségtelen, hogy az indítvány kifogása jogi kifogás, ugyanis arra vonatkozó, hogy a IV. rendű terhelt esetében a bíróság által megállapított tényekből nem vonható következtetés a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége bűncselekményére, a tényállásszerűséghez hiányzik a tudattartalomra vonatkozó jogkövetkeztetés ténybeli alapja. [23] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a IV. rendű terhelt bűnösségét pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétségében (Btk. 401. §) megállapította. [24] A Btk. 401. §-a szerint pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétségét az követi el, aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. [25] A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása bűncselekmény úgynevezett kerettényállás, az abban meghatározott, törvényben előírt bejelentési kötelezettséget a – cselekmény elkövetési idejében hatályos – Pmt. 23. §-a határozta meg. [26] A Pmt. 23. §
(1)bekezdése szerint pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a szolgáltató vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja köteles haladéktalanul a
(3)bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni. [27] A bejelentésnek tartalmaznia kell
  1. a)a szolgáltató által a 7-9. § alapján rögzített adatokat,
  2. b)a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését és
  3. c)a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. [28] A Pmt. 36. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a törvényben meghatározott ügyfélátvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet akkor terheli, ha – többek között – ingatlan vételével, eladásával kapcsolatos ügyvédi tevékenységet végez. A Pmt. 23. §-ában meghatározott bejelentést az ügyvéd a területi kamaránál köteles teljesíteni [Pmt. 37. §
(1)bekezdés]. Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 9 [29] A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása bűncselekmény elkövetési magatartása tehát a Pmt.-ben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása. [30] A cselekmény tiszta mulasztásos bűncselekmény, a megvalósulásához szükséges, hogy az elkövető a Pmt.
  1. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettséget szándékosan mulassza el. [31] Ennek feltétele egyrészt, hogy legyen olyan adat, tény, körülmény, amely pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utal, vagyis okszerű következtetés legyen levonható önmagában az adatból, tényből vagy körülményből; másrészt az elkövető tudata az előzőekben foglaltakat, és emellett azt is fogja át, hogy ebből következően bejelentési kötelezettsége van, és azt ezen tények tudatában, önhibájából ne teljesítse (mulassza el). [32] Amennyiben valamely feltétel nem állapítható meg, úgy nem valósul meg e bűncselekmény. [33] Jelen ügyben elsőként eldöntendő kérdés, hogy az irányadó tényállásban van-e olyan adat, amely bejelentési kötelezettség alapjául szolgál. [34] Az indítvány érvelése szerint a felrótt cselekmény idején nem volt jogszabályi meghatározása azoknak az adatoknak, tényeknek és körülményeknek, amelyek alapján a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának a gyanúja fennállt, és a bejelentés kötelezettségét objektív kritériumok alapján meg lehetett volna állapítani. [35] Kétségtelen, hogy azoknak a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatoknak, tényeknek és körülményeknek, amelyek alapján a bejelentési kötelezettség objektív kritériumát meg lehetne állapítani, nincs Pmt.-ben írt, és más jogszabályi maghatározása. Így ilyenek lehetnek akár a szokásos vagy annak tűnő banki tranzakció is, vagy más szokásos ügyletek (BH 2023.266.II., Kúria Bhar.1150/2022/5.). [36] A IV. rendű terhelt ügyvéd foglalkozású személy. [37] Ennélfogva a IV. rendű terheltet pénzmosásgyanús ügylet észlelése esetén a Pmt. már hivatkozott rendelkezésein túl a
  2. július
  3. napjától – ekként a vádbeli időszakban – hatályos, a Magyar Ügyvédi Kamara által kibocsátott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
  4. évi CXXXVI. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére szóló Egységes Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) alapján is bejelentési kötelezettség terhelte. [38] Azt, hogy ingatlan vétele, eladása kapcsán végzett ügyvédi tevékenységnél mi tekinthető pénzmosásgyanús ügyletnek, a Szabályzat
  5. pontja határozta meg. [39] A Szabályzat 12.
  6. pontja értelmében a Pmt. a bejelentés megtételekor nem követeli meg, hogy a szokatlan ügylet alapján a pénzmosásra alapos okkal lehessen következtetni, így nem szükséges az sem, hogy a büntetőeljáráshoz megkövetelt bizonyosság fennálljon a szokatlan körülmények kapcsán. E körben az ügyvédnek a megbízás ellátásához szükséges mértéken túl további tájékozódó, adatgyűjtő munkát végezni szükségtelen. Amennyiben azonban a pontban körülírt valamely gyanúok fennáll, célszerű a megbízás (tényvázlat) felvételénél annak tisztázása. [40] A Szabályzat 12.
  7. b) pontja alapján ingatlan adásvételével kapcsolatosan figyelembe veendő körülmény különösen, amikor az ingatlan vételára minden különösebb indok nélkül, vagy anélkül, hogy bármelyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, feltűnően eltér – magasabb – a helyben szokásos közismert ártól, míg a Szabályzat 12.
  8. d) pontja értelmében, amikor ugyanazon ingatlan kapcsán egymást követő adásvételek során indokolatlanul jelentősen változik az ingatlan vételára. Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 10 [41] A Pmt. helyébe lépett jogszabály, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
  9. évi LIII. törvény (továbbiakban: új Pmt.) kapcsán az elkövetés után, de az elbírálás előtt a Magyar Ügyvédi Kamara 10/
  10. (VI. 24.) számon új pénzmosási szabályzatot bocsátott ki, amely valóban nem tartalmazza a korábbi szabályzat 12.
  11. d) pontját. [42] Az a körülmény, amely szerint az időközben hatályba lépett MÜK Szabályzat már nem nevesíti a „helyben szokásos közismert ár” kitételt, közel sem jelenti és eredményezi azt, hogy a gyanús körülmények észlelése esetén a bejelentési kötelezettség megszűnt volna. Épp ellenkezőleg. [43] A szabályozás változása arra vezethető vissza, hogy nem írható le tételesen, hogy adott ügylet kapcsán mi tekinthető gyanús körülménynek, és ezért az bármely (egyébként szokásos) adat, tény, pénzügyi művelet stb. lehet, amely az eset összes körülményeire tekintettel bejelentési kötelezettséget keletkeztet. [44] A jelen ügy elbírálásának időpontjában hatályos új Pmt.
  12. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén köteles haladéktalanul írásban bejelentést tenni. [45] Az új Pmt. 73. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja alapján a törvényben meghatározott ügyfélátvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet ingatlan tulajdonának átruházása kapcsán (
  2. is)terheli, míg a 74. §
(1)bekezdése szerint a bejelentést az ügyvéd a területi kamaránál köteles teljesíteni. [46] Mindezek előrebocsátását követően vizsgálandó a felülvizsgálati eljárás során irányadó tényállás tartalma. [47] Következetes az ítélkezési gyakorlat a tekintetben, hogy az alapítéletben foglalt tényálláshoz tartoznak mindazok a tények, amelyeket az eljárt bíróság az ítéletben megállapított, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán esetlegesen nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [48] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása tartalmazta, hogy – a IV. rendű terhelt ügyvédi irodájából lefoglalásra került egy kölcsönszerződés és egy letéti szerződés is (nyomozati iratok
  1. kötet 124/
  2. és 125/
  3. oldal), amiket szintén a IV. rendű terhelt készített {Kecskeméti Törvényszék 1.B.353/2017/
  4. számú ítélet [180] bekezdés}; – a kölcsönszerződés 2) pontjában kifejezetten a cím1 ingatlan nagyobb értékű vételáráról volt szó, hogy abból a vételárból bocsát rendelkezésre 20.000.000 forintot egyéb érdekelt9 a VIII. rendű terhelt részére a cím9 alatti ingatlan megvásárlásához {Kecskeméti Törvényszék 1.B.353/2017/
  5. számú ítélet [180] bekezdés}; – a kölcsönszerződés és a letéti szerződés is
  6. január 27-én készült, és a cím9 alatti ingatlan adásvételi szerződését is a IV. rendű terhelt készítette. Így a
  7. december 19-i jogügylethez, az abban szereplő nagyobb értékű vételárhoz később másik szerződés készítése is kapcsolódott a IV. rendű terhelt részéről, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyintézéssel is ő volt megbízva {Kecskeméti Törvényszék 1.B.353/2017/
  8. számú ítélet [180] bekezdés}; – a
  9. december 19-i jogügylettel kapcsolatban az I. rendű terheltéket külön felhívta a földhivatal 6.600 forint igazgatási díj megfizetésére, (a IV. rendű terhelt) ezt is intézte a földhivatal felé
  10. január 21-én (nyomozati iratok
  11. kötet 47/
  12. oldal), {Kecskeméti Törvényszék 1.B.353/2017/
  13. számú ítélet [180] bekezdés}; – az ingatlan kapcsán 2016 januárjában kötött szerződésnél a szerződő felek között ugyanúgy szerepelt az I. rendű terhelt, mint az előző szerződésnél, akit a IV. rendű terhelt korábbról is Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 11 ismert, és az ingatlan ismét az érdekelt1 családhoz (most egyéb érdekelt2-höz és fiához) került vissza, amelynek tagjait szintén jól ismerte, és ez már a
  14. szerződés volt ugyanazon ingatlanhoz kapcsolódóan, amit ügyvédként ő készített {Kecskeméti Törvényszék 1.B.353/2017/
  15. számú ítélet [181] bekezdés}; – az érdekelt1 család esetében, melynek tagjai rendszeresen megfordultak az ügyvédi irodában, és régóta fennálló ügyfél-ügyvéd kapcsolatról van szó, a IV. rendű terhelt az átlaghoz képest több szerződést készített {Kecskeméti Törvényszék 1.B.353/2017/
  16. számú ítélet [181] bekezdés}; – az ingatlan tulajdoni lapján a tulajdonosváltozásra, annak időpontjára is található adat, amelyből kiderült, hogy a cím1 ingatlannal kapcsolatban közben ajándékozási szerződés is készült {Kecskeméti Törvényszék 1.B.353/2017/
  17. számú ítélet [181] bekezdés}; – a
  18. január 19-i szerződés
  19. pontjában kifejezetten szerepelt az a részlet, hogy az ingatlan jelentős hibáira tekintettel került meghatározásra a vételár, ami 15.000.000 forint volt {Kecskeméti Törvényszék 1.B.353/2017/
  20. számú ítélet [182] bekezdés}; [49] Jelen ügyben a IV. rendű terheltet érintő irányadó
  21. tényállási pont, és az ítélet egyéb részében megállapított tények egyértelműen tartalmazzák a következőket: – a IV. rendű terhelt igen hosszú idő óta ismerte egyéb érdekelt7-et és családját, gyakran közreműködött a családhoz köthető számos gazdasági társaság alapításánál, valamint 14 db ingatlan adásvételi szerződésnél mint készítő és ellenjegyző ügyvéd; – a cím1 alatti ingatlant érintő jogügyletekben
  22. évtől kezdődően vett részt; –
  23. december
  24. napján a IV. rendű terhelt elkészítette, és ellenjegyezte azt a valótlan tartalmú adásvételi szerződést, amellyel egyéb érdekelt9 eladta a kb. 12.400.000 forint forgalmi értékű ingatlanát 60.000.000 forintért az I. rendű terhelt és társa részére; – 2015 januárjában az ingatlant érintő ingatlan-nyilvántartási ügyintézést a IV. rendű terhelt bonyolította, a földhivatal felé fizetendő igazgatási díj fizetését is ő intézte; – a IV. rendű terhelt
  25. január
  26. napján egy további kölcsönszerződést, valamint egy letéti szerződést is készített, amely a cím1 ingatlan vételárára utalt, és amely szerint a kölcsönadó egyéb érdekelt9 a cím9 alatti ingatlan megvásárlásához azon vételárból bocsát 20.000.000 forintot a VIII. rendű terhelt részére; – a cím9 alatti ingatlan adásvételi szerződését is a IV. rendű terhelt készítette, így részéről a
  27. december
  28. napján köttetett jogügylethez, az abban szereplő vételárhoz egy másik szerződés készítése is kapcsolódott; – a cím1 alatti ingatlant érintően
  29. július
  30. napján újabb valótlan tartalmú szerződés készült, amellyel az I. rendű terhelt a tulajdonjogát édesanyjának, a III. rendű terheltnek ajándékozta; –
  31. január
  32. napján az I. rendű és a III. rendű terhelt az ingatlant egy újabb, szintén valótlan tartalmú adásvételi szerződéssel 15.000.000 forintért értékesítette kk. egyéb érdekelt1-nek; – a IV. rendű terhelt a cím1 ingatlan eladásával egyidőben készítette, illetve jegyezte ellen azt az adásvételi szerződést is, amely szerint egyéb érdekelt7 és egyéb érdekelt2 édesanyja, néhai terhelt5 15.000.000 forintért eladta az I. rendű és a III. rendű terhelt részére a cím2 alatti ingatlanát; – az I. rendű és a III. rendű terhelt az ingatlan vételárát nem fizette ki, az annak megvásárlásához szükséges pénzzel nem rendelkeztek; – az I. rendű és a III. rendű terhelt a cím1 ingatlanért járó vételárat nem kapta meg; Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 12 – a IV. rendű terhelt annak ellenére, hogy a
  33. január
  34. napján kelt adásvételi szerződésnél észlelte a pénzmosásgyanús ügyletet, a bejelentési kötelezettségét szándékosan elmulasztotta. [50] A cím1 alatti ingatlanhoz köthető szerződések kapcsán csak és kizárólag egyéb érdekelt7 hozzátartozói, úgymint egyéb érdekelt9, kk. egyéb érdekelt1, egyéb érdekelt2, egyéb érdekelt7 és egyéb érdekelt2 édesanyja, néhai terhelt5, illetve a szintén hozzá köthető I. rendű terhelt, valamint az ő hozzátartozói, a II. rendű terhelt, és édesanyjuk, a III. rendű terhelt voltak érintettek, különböző (eladó, vevő, haszonélvező) pozíciókban. [51] Az ingatlan kapcsán 2016 januárjában kötött szerződésnél a szerződő felek között ugyanúgy szerepelt az I. rendű terhelt, mint az előző szerződésnél, akit a IV. rendű terhelt korábbról is ismert, és az ingatlan ismét az érdekelt1 családhoz (most egyéb érdekelt2-höz és fiához) került vissza, amelynek tagjait szintén jól ismerte, és ez már a
  35. szerződés volt ugyanazon ingatlanhoz kapcsolódóan, amit ügyvédként ő készített. A IV. rendű terhelt a cím1 ingatlan eladásával egyidőben készített, illetve jegyezett ellen egy másik adásvételi szerződést úgy, hogy a felek az ingatlan vételárát nem fizették ki, az annak megvásárlásához szükséges pénzzel nem rendelkeztek, mivel a c1mí ingatlanért járó vételárat sem kapták meg. [52] A Kúria hangsúlyozza, hogy jelen ügyben értelemszerűen nem önmagában az érintett ingatlan 45.000.000 forintos vételár eltérésének van jelentősége, hanem annak, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítettek alapján a IV. rendű terhelt, mint eljáró ügyvéd számára nem kétségesen felismerhető volt az a körülmény, hogy az adásvételi, letéti és kölcsönszerződéseket is magában foglaló szerződési láncolatban eltérő pozíciókban, de rendre azonos volt a szerződői kör, valamint a vételár ténylegesen nem az eladóhoz, hanem egyéb érdekelt7 családjához került. [53] A felidézett tények alapján tehát megállapítható, hogy az adott ügylet kapcsán volt olyan adat, amely bejelentési kötelezettség alapjául szolgált. [54] Nem kétséges az sem, hogy a IV. rendű terheltet bejelentési kötelezettség terhelte, amellyel tisztában volt. [55] A Magyar Ügyvédi Kamara a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
  36. évi LIII. törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló
  37. évi LII. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről szóló 10/
  38. (VI. 24.) MÜK szabályzat 6.
  39. szerint az ügyvéd védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában a területi ügyvédi kamara elnöke által kijelölt felelős személynek bejelenti, ha (az új) Pmt.
  40. §
(1)bekezdése, illetve
(1a)bekezdése hatálya alá tartozó megbízással összefüggésben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, kivéve, ha (az új) Pmt. 73. §
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállnak. A bejelentés beérkezéséről a területi kamara elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító ügyvédet. [56] A felülvizsgálati indítványban hivatkozottokkal szemben tehát (továbbra is) bejelentési kötelezettség terheli az ügyvédet, ha az új Pmt. 73. §
(1)bekezdése hatálya alá tartozó megbízással összefüggésben pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény merül fel. [57] A felülvizsgálati indítvány valójában azt kifogásolta, hogy a bíróság által megállapított tényállás nem tartalmaz a IV. rendű terhelt tudattartalmát érintő tényeket. [58] Ez az álláspont téves. [59] Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az ún. alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége, és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása. Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 13 [60] Ez a viszonyulás az elkövetőn belüli, külvilágtól elzárt. Ezért az elkövetési magatartásról (eredményről stb.) való, tudatban előzetesen, illetve egyidejűen meglévő képzet mindig csak valamely, a külvilágban megjelenő fizikai, illetve mérhető (számszaki stb.) tényből következtetéssel ragadható meg, s mint ilyen, ténykérdés. Ebből a szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, s a bűnösségre vont következtetés jogi értékelés, ami pedig jogkérdés. [61] A tudati – és más – tények megállapításától határozottan el kell különíteni a megállapított tények jogi értékelését, ami a valónak már elfogadott fizikai és tudati tényeknek a jogi normával történő egybevetése, a törvény szövegének való megfeleltetése. Ennek eredménye pedig már jogi fogalmak formájában jelenik meg (pl. szándékosság, gondatlanság, különös kegyetlenség, szándékerősítő jelenlét stb.). [62] Ez a ténybeli következtetés azonban csak akkor lehet helytálló, ha a szűkebb értelemben vett tényállásba [Be. 451. §
(5)bekezdés első fordulat] tartozó külső, a külvilágban megjelenő tényekből, életbeli jelenségekből a megállapított belső tények valóban következnek. Értelemszerűen a bizonyításnak is ezekre a külvilágban megjelenő tényekre, magatartásokra kell irányulnia. [63] A IV. rendű terhelt alanyi bűnössége mindezzel összefüggésben vizsgálandó. [64] E körben a Kúria a következőket emeli ki. [65] Értelemszerűen a IV. rendű terheltet mint ügyvédet az ügyfelek személyét érintően meggyőződési kötelezettség terhelte, az ügyvédi foglalkozás gyakorlása körében a felek személyéről kötelessége volt meggyőződni. [66] Az ügyvédi tevékenységéből fakadóan a IV. rendű terheltnek a szerződők személyének tisztázásán túl minden ténnyel, az adott jogügylet valamennyi releváns részletével tisztában kellett lennie, ellenkező esetben a vonatkozó szerződéseket nem tudta volna megszerkeszteni. [67] Mindezek alapján nem kétséges, hogy a cím1 alatti ingatlan érintő –legalább három – különböző polgári jogi szerződések előkészítése, megszerkesztése, ellenjegyzése és földhivatali ügyintézése során egyaránt eljárt IV. rendű terhelt észlelte, hogy az ingatlant a fenti, kizárólag egyéb érdekelt7-hez köthető személyi kör kizárólag egymás között adja-veszi, ajándékozza. Ennek során át kellett látnia, hogy a szerződés pénzügyi teljesítése sem valós. Ezzel egyidőben készített, illetve jegyezett ellen egy másik adásvételi szerződést úgy, hogy a felek (az I. rendű és a III. rendű terhelt) az ingatlan vételárát nem fizették ki, az annak megvásárlásához szükséges pénzzel nem rendelkeztek, mivel a cím1 ingatlanért járó vételárat sem kapták meg. [68] Jelen ügyben az elsőfokú ítélet kivétel nélkül tartalmazza azon tényeket, amelyekből okszerű következtetés vonható arra, hogy a hivatkozott ingatlanszerződéseket rendszeresen készítő-ellenjegyző IV. rendű terhelt esetében fel kellett merülnie a bejelentési kötelezettségnek. [69] A IV. rendű terhelt észlelte, tudata ebből következően átfogta, hogy bejelentési kötelezettsége van, tisztában volt azzal, hogy a Pmt., valamint az akkor hatályos MÜK szabályzat értelmében pénzmosásgyanús ügylet észlelése esetén bejelentési kötelezettség terheli. [70] Nem kétséges, hogy számára felismerhető kellett legyen, hogy az általa ismert körülmények pénzmosásra utaló adatokra utalnak, ő azonban a bejelentési kötelezettség teljesítését ennek ellenére elmulasztotta. [71] Ez pedig nem más, mint ennek a lehetőségébe való belenyugvás, vagyis a IV. rendű terhelt eshetőleges szándékkal követte el a cselekményét (Btk. 7. § 2. fordulat). Kúria 3.Bfv.1.279/2023/10-I. 14 [72] A felülvizsgálati indítványban hivatkozott érvek ezért nem foghattak helyt. [73] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a IV. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége bűntettében (Btk. 401. §) megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [74] Ekként a Kúria – miután nem észlelt más olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján a IV. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [75] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [76] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. szeptember
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.