A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Hatóság A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.165/2021/
- Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Szilas Judit bíró felperes (cím1) Dr. Kulcsár István ügyvéd (cím2) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.) Az alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda Dr. Dudás Gábor János ügyvéd (cím3) A per tárgya: adatvédelmi ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Fővárosi Törvényszék 106.K.701.428/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] Az alperes a
- február
- napján kelt NAIH/2020/146/
- számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. A határozat ellen benyújtott keresetet a Fővárosi Törvényszék
- november 11-én kelt 106.K.701.428/2020/
- számú ítéletével elutasította. [2] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. [3] A felperes felülvizsgálati kérelmében azt állította, hogy az elsőfokú ítélet sérti a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(4)és
(5)bekezdéseit, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 Kúria II.Kfv.37.165/2021/3 2 EU rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 4. cikk 1. pontját, az 5. cikk
(1)bekezdés a)-f) pontjait és
(2)bekezdését, továbbá a 15. cikk
(3)bekezdését, a 18. cikk
(1)bekezdés c) pontját, 33. cikk
(1),
(3),
(4)és
(5)bekezdéseit, és a 34. cikk
(1),
(2),
(3)és
(4)bekezdéseit. [4] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- aa)és
- ab)pontjai alapján kérte a felülvizsgálati kérelmének Kúria általi befogadását. Kifejtette, tisztázandó, hogy az alperesi hatóság, illetve az első fokon eljáró bíróság elfogadhat-e egy olyan magyarázatot egy kereskedelmi banktól (hónapokon keresztül nem gondoskodik a kötelezően alkalmazandó képrögzítő rendszer javításáról), ami ellentmond a józan észnek, illetve alapvető bankbiztonsági problémákat vet fel. Kiemelte, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadása azért is indokolt, mert tisztázni szükséges a bizonyítási teherre vonatkozóan az általános adatvédelmi rendelet 24. cikk
(1)bekezdését, a Kp. 3. §
(3)bekezdését,
- §-át és a Pp.
- §
(1)bekezdését. [5] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [6] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem álltak fenn. [8] A Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben a felperes alapvetően a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi értékelését és az ezek alapján megállapított tényállás helytállóságát vitatja. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat, a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívóan súlyos esetekben van lehetőség (iratellenesség, okszerűtlen értékelés). Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi határozatot érdemben megvizsgálta és mérlegelte annak megalapozottságát, vizsgálva az egyedi ügy sajátos jellemzőit. Ítéletében az elsőfokú bíróság kellő részletességgel megindokolva állapította meg, hogy az alperes a tényállást megfelelő módon és a szükséges mértékben, a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével feltárta, majd annak alapján megalapozott következtetéseket vont le. A Kúria nem látott indokot az elsőfokú bíróság ítéletében foglalt bizonyíték értékelés felülmérlegelésére. [9] Ezen túlmenően kiemelendő, hogy a felperes a befogadás indokaként a bizonyítási teher jogellenes kiosztására hivatkozott, ez a jogkérdés azonban nem képezte tárgyát az elsőfokú eljárásnak. Az nem volt vitatott, hogy mely peres félnek mit kell bizonyítania, a bíróság nem rótta a felperes terhére releváns tények bizonyításának elmulasztását. Az Kúria II.Kfv.37.165/2021/3 3 elsőfokú bíróság ítélete a felperesi bizonyítási indítványok körében tartalmaz indokolást, amely kérdés a bizonyítási tehertől eltérő jogkérdés. [10] A Kúria erre figyelemmel megállapította, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapozottan megtagadta. [11] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [12] A befogadás megtagadása miatt a Kúria az azonnali jogvédelem tárgyában nem döntött. [13] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapulvételével felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- március
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró