Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.160/2024/5.szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Szakszervezet (ügyintéző: Név kamarai jogtanácsos; cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Név1 kamarai jogtanácsos A fellebbezést benyújtó fél: alperes
- sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj Az elsőfokú bíróság: Miskolci Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 11.K.700.764/2023/
- szám Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 13.000 (tizenháromezer) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes az Rendőrkapitányság állományában körzeti megbízottként teljesített szolgálatot település és település1 településeken, egyúttal a körzeti megbízotti csoportnak is tagja volt, amelynek működési körzete további nyolc települést ölelt fel. A
- február 1-től
- január 31-ig terjedő időszakban a szolgálatai többségében, valamennyi hónapot érintően a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívül is kellett feladatokat ellátnia járőrként a TKözpont (a Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.160/2024/5 [2] [3] [4] [5] [6] [7] 2 továbbiakban: TIK) utasítására. A perrel érintett időszakban az Rendőrkapitányságon több járőr és járőrvezetői státusz is rendszeresen betöltetlen volt. A Miskolci Törvényszék a 103.K.700.446/2021/
- számú, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.098/2022/
- számú ítéletével jogerőre emelkedett határozatával kötelezte az alperest a felperes javára a
- február 1-től
- január 31-ig terjedő időszakra 1.043.568 forint megbízási díj és kamata megfizetésére a többletfeladatai ellátásáért. A felperes által a perbeli időszakra vonatkozóan megbízási díj megfizetése iránt
- május 18-án előterjesztett szolgálati panaszt az alperes elutasította. A felperes keresetében a
- február 1-től
- január 31-ig terjedő időre bruttó 695.712 forint megbízási díj és ennek a
- február 6-tól számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetének jogalapját a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjára, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. számú mellékletére és a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat) rendelkezéseire alapította. A keresetleveléhez csatolt kimutatásban megjelölte, hogy mely napokon látott el a körzeti megbízotti beosztása mellett a működési körzetén, illetőleg a csoport körzetén kívüli szolgálati feladatokat. A megbízási díj mértékét havonta a rendvédelmi illetményalap 75% mértékében, bruttó 28.988 forint összegben határozta meg arra hivatkozva, hogy a beosztásához nem tartozóan rendszeresen látott el a körzeti megbízotti működési körzetén és a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívüli járőri feladatot, járőrszolgálatot, TIK küldéseket, továbbá átkíséréseket, szabálysértési előkészítést, ideiglenes megelőző távoltartási és határrendészeti feladatot, amelyek egy része a körzeti megbízott számára tiltott volt, továbbá a szolgálatok egy részében más járőrpárt nem osztottak be mellé. Utalt arra, hogy a járőrállományban mutatkozó jelentős létszámhiányból szükségszerűen adódtak a többletfeladatai, amelyek megbízási díjjal kompenzálandóak. Az alperes védirata a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem látott el betöltetlen szolgálati beosztást, nem helyettesített szolgálati beosztása ellátásában tartósan akadályozott személyt, és nem teljesített rendszeresen többletfeladatot. Állítása szerint nem kapott olyan feladatot, amelyet a rá vonatkozó szabályok alapján ne kellett volna ellátnia, és működési körzete egyébként is a körzeti megbízotti csoport működési körzetével bővült. Körzeti megbízottként is köteles közterületi szolgálat ellátására 70 %-ban, emellett a körzeti megbízottakat is irányíthatja a TIK, az átkísérési feladatok eseti jellegűek voltak, tilalmazott tevékenységre pedig nem volt beosztva. Másodlagosan legfeljebb az illetményalap 50%-a mértékű megbízási díjat látott elfogadhatónak. Védekezése szerint a KMB szabályzat jelentősen módosult 2022. augusztus 12. napjától, amelynek következtében megbízási díjra ettől kezdve egyáltalán nem tarthat igényt a felperes. Az elsőfokú bíróság a keresetet részben találta alaposnak a 2021. február 1-től 2022. augusztus 11-ig tartó időszakra vonatkozóan, és bruttó 532.070 forint megbízási díj, ennek 2022. február 6. napjától járó késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában ismertette a Hszt. 71. §
(1)és
(5)bekezdését, a KMB szabályzat 2. pont a),
- b)és
- c)pontját, a 3. pont
- a)és
- d)pontját, a 21. pont
- d)pontját, a 25. pont
- a)pontját, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.160/2024/5 [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] 3 álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 10. §
(2)bekezdését. A felperes által csatolt kimutatás, a felperes személyes előadása és tanú1 beszerzett tanúvallomása, valamint a korábbi időszakra vonatkozó bírósági ítélet alapján arra a következtetésre jutott, hogy a szabálysértési előkészítési eljárási, az ideiglenes megelőző távoltartási és a határrendészeti feladatok ellátása nem bizonyított, de az egyéb, a körzeti megbízotti csoport működési körzetén kívüli feladatok teljesítése a szolgálati idő többségében egyértelműen megállapítható volt 2022. augusztus 11-ig rendszeresen, minden hónapot érintően. Ezért a felperes a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megbízási díjra jogosult a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében írt, 50-200%-ig terjedő keretek között. Az igényelt, alsó határhoz közelítő 75% mértéket nem tekintette eltúlzottnak, azt megítélte a középarányos időponttól kezdődően késedelmi kamattal együtt. A KMB szabályzat módosítása miatt azonban – miután a
- augusztus
- napjától hatályos rendelkezések a körzeti megbízottak részére a rendőrkapitányság illetékeségi területére írják elő a tevékenység ellátását – a
- augusztus 12-től
- január 31-ig terjedő időszakra vonatkozó igényt alaptalannak ítélte, és elutasította, mivel sem a többlettevékenységet, sem a rendszerességet, sem pedig a helyettesítést nem tudta megállapítani. E határozattal szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte, azt kizárólag jogalapjában vitatta. A Hszt.
- §
(1)-
(6)bekezdésében, a
- §-ában, a BM rendelet
- számú mellékletében, a
- augusztus 12-i módosítás előtti KMB szabályzat 15., 18., 20., 21., 22., 24.,
- 31., 37., 57-58., 60-
- és
- pontjában, valamint az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/
- (XII. 21.) ORFK utasítás (a továbbiakban: TIK utasítás)
- és
- pontjában írtakat jelölte meg jogszabálysértésként. Hangsúlyozta, hogy a felperes a körzeti megbízotti működési körzetéből is jogszerűen elvonható eseti jelleggel, indokolt, késedelmet nem tűrő esetben: ilyen az élet, testi épség, vagyonbiztonság veszélyeztetése, mely esetekben a TIK utasítja a beosztottakat a feladatok teljesítésére. Nem értékelhető a munkáltató terhére, ha utóbb, a helyszínre érkezéskor derül ki, hogy a bejelentés nem volt valós. Az eseti jelleg alkalomhoz kötődő jelleget jelent, és véleménye szerint a rendszeresség nem kizáró feltétel az eseti jelleg meghatározásakor. Gyakran felmerül, hogy a rendőri intézkedés a jellegéből adódóan nem tűr késedelmet, a körzeti megbízott működési körzetéből történő elvonása pedig ilyenkor sem mellőzhető pusztán abból az okból, hogy erre az adott szolgálati napon vagy előzőleg többször sor került. Emellett értelmezése szerint a járőrszolgálat vagy a járőrözés nem egy beosztás feladatait jelenti, hanem a rendőri feladat ellátásának a módját. Egyébként a körzeti megbízottnak is 70%-ban közterületen kell teljesítenie a feladatait. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú határozat helybenhagyására és az alperes másodfokú perköltségben való marasztalására irányult, a Kúria hasonló ügyekben hozott eseti döntéseire hivatkozással. Kiemelte, hogy a körzeti megbízottnak a szolgálati ideje 70%-át valóban közterületen kell töltenie, azt azonban a saját működési körzetében kell ellátnia, nem azon kívül. A körzeti megbízotti csoport működési körzete kizárólag a körzeti megbízotti feladatok végrehajtására szolgál, járőrszolgálatra pedig csak kivételesen osztható be, szintén a működési körzetén belül. A körzeti megbízottra és a járőr feladataira külön szabályzat, ORFK utasítás vonatkozik, így nem vitatható, hogy a két beosztás tartalma különböző, és Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.160/2024/5 [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] 4 önmagában a járőri beosztás tartalma sem egységes, hiszen vannak bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, közlekedési járőrfeladatok. A KMB szabályzat
- pontja taxatíve határozza meg, hogy milyen feladatai lehetnek a körzeti megbízottnak, ebbe a járőrfeladatok nem tartoznak bele. A fellebbezés nem alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. Az elsőfokú bíróság a keresetet a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerint találta túlnyomó részben alaposnak. E jogszabályhely értelmében a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A Hszt. 71.§
(2)bekezdésének rendelkezései alapján az
(1)bekezdés szerinti szolgálati beosztás ellátására vagy helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti szolgálati beosztás ellátása mellett vagy az eredeti szolgálati beosztás ellátása alóli mentesítéssel. A Hszt. 71. §
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjának értelmezése során a Kúria több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. A per elbírálása szempontjából azonban nem ennek a körülménynek van elsődleges jelentősége, mert a munkáltatónak az a joga, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A jelen perben így közömbös, hogy a megbízásra jogszerűen került-e sor. A Kúria iránymutató gyakorlata szerint (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3. stb.) a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktívak; ebből következően a felperest akkor illeti meg a megbízási díj, ha a nem a kinevezése szerinti beosztásához tartozó feladatkört többletfeladatként látta el. A körzeti megbízott feladatainak a közös jellemzője, hogy alapvetően a körzeti megbízotti működési körzethez kötődnek, ahogy azt a KMB szabályzatnak a
- augusztus
- napjáig hatályban volt
- pontja a körzeti megbízotti szolgálat céljaként összefoglalóan meghatározta. A KMB szabályzat tartalmából következően a körzeti megbízottnak a körzeten kívül teljesített rendőri feladata (ide nem értve a KMB szabályzat
- pontjában részletezettek szerinti, eseti jelleggel végzett szolgálatot) a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak minősült. Ebből kiindulva mindazoknál a szolgálatteljesítéseknél, amelyeknél a szolgálatteljesítés helye körzeten kívüli volt, a körzeti megbízotti és a járőri munkakör közötti különbségnek, illetve átfedésnek a perbeli követelést érintően nem volt döntő jelentősége. Ezt az álláspontot foglalta el a Kúria több határozatában, amikor kimondta, hogy ha a járőrfeladatokat a körzeti megbízott a működési körzetén kívül rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ebből következően annak sincs jelentősége a körzeten kívüli munkavégzés díjazása szempontjából, hogy az kinek – adott esetben a TIK – utasítására történt. A peresített időszakban a felperes működési körzeten kívüli tevékenysége a másodfokú bíróság megítélése szerint is rendszeresnek volt minősíthető. A felperes keresetleveléhez Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.160/2024/5 [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] 5 mellékelt és az alperes által nem vitatott kimutatásból arra lehet következtetni, hogy a felperes nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végzett a működési körzetén kívüli, beosztásához nem tartozó feladatokat. Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy az alperesnek az eseti jellegre vonatkozó érvelése alapvetően téves, az ugyanis a nem rendszeres szinonimája, és nem lehet a rendszerességtől független értelmet tulajdonítani neki. Az alperes fellebbezésében a felperes működési körzeten belül végzett, a felperes által többletfeladatként megjelölt járőri feladatokkal kapcsolatban egyrészt arra hivatkozott, hogy a járőrözés a rendőri feladat ellátásának módjaként határozható meg, a körzeti megbízott is a tevékenységét 70 %-ban közterületen végzi, illetőleg klasszikus, kizárólag járőri feladatok ellátását az elsőfokú bíróság sem találta megállapíthatónak. Ez az érvelés azonban szintén nem helytálló. Noha az elsőfokú bíróság megállapította, hogy szabálysértési előkészítő eljárási, ideiglenes megelőző távoltartási és határrendészeti feladatok ellátását a felperes nem bizonyította, és ezt fellebbezéssel egyik fél sem támadta, a tényleges egyéb járőri tevékenység a keresetlevélhez csatolt és az alperes által nem vitatott kimutatás, valamint a beszerzett tanúvallomás alapján egyértelműen megállapítható volt. A Kúria pedig több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4.,Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízotti és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások, még ha vannak is átfedések, és a körzeti megbízott ugyancsak tevékenykedik közterületen. Több határozatában rámutatott arra, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.
- 176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Ezt az alperesnek a TIK utasításra és a KMB szabályzat egyéb rendelkezéseire való hivatkozása nem cáfolta. Az alperes a megbízási díj mértékét a fellebbezésében már nem vitatta, ezért a megbízási díj elsőfokú bíróság által megállapított, a rendvédelmi illetményalap 75% mértékével számított összegét a másodfokú bíróságnak vizsgálnia nem kellett [Kp.
- §
(2)bekezdés b) pont]. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítélete nem sérti a fellebbezésben felhívott jogszabályi rendelkezéseket, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – helybenhagyta a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján. A másodfokú bíróság a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét a Pp. 81. §
(1),
(2)bekezdéseire, a 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése és a 4. §
(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával állapította meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerint az alperes személyes illetékmentességre jogosult, ezért a per tárgyi költségfeljegyzési jogos volta folytán meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- február
- Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.160/2024/5 6 Dr. Tolnai Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró