Gfv.30114/2022/2 – Kúria

(1)bekezdésére, az egyedi kölcsönszerződésre, az ahhoz tartozó Üzletszabályzatra és a kezesi nyilatkozatra alapította. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését megváltoztatta és kötelezte az I. és II. rendű alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 1.294.638 forint tőkét, ezen összeg után

1. november 14-től a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamatot, valamint 125.489 forint lejárt késedelmi kamatot. [3] A jogerős ítélet ellen az I. és a II. rendű alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és egyúttal a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a joggyakorlat egységességének és továbbfejlesztésének biztosítása miatt, valamint a jogkérdés különleges súlyára és társadalmi jelentőségére hivatkozással a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja alapján. Álláspontjuk szerint mivel az első- és a másodfokú bíróság döntése teljesen ellentétes egymással, ezért a joggyakorlat egységességének kialakítása és továbbfejlesztése csak kúriai felülvizsgálattal biztosítható. [4] A jogkérdés különleges súlya és társadalmi jelentősége abban merül ki, hogy egy olyan devizahiteles ügyletről van szól, amelynek létrejötte és utólagos „álképviselői igazolása” más jogágak törvényeibe is ütköző cselekményekkel nem valósulhat meg egy jogállamban. A per tárgya társadalmilag széles kört érint, tekintettel a felperesi jogelőd rendszerszintű, törvénytelen gyakorlatára, melynek megítélése helyett a másodfokú bíróság tényállás iratellenes módosításával próbálta „megoldani” az ügyet. [5] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemben vitatott – a marasztalási összeggel megegyező – érték az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért a Pp. 408. §

(1)bekezdése és a Pp. 409. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása Kúria VI.Gfv.30.114/2022/2 érdekében az alpereseknek előterjeszteniük. 3 felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett [6] A Kúria az alperes engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. §

(1)bekezdése alapján vizsgálta. [7] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §

(2)bekezdés] – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben már a 2/

1. (XI. 13.) PK vélemény is, majd azt követően az 1/
2. (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) a
3. pontjában és egyedi határozatában (Pfv.V.21.059/2021/2.) értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel az alperesek által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet abból a szempontból vizsgálta, hogy az abban előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása, valamint a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt-e. [8] Jelen ügyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a Pp.
4. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában foglalt követelmények – az alábbiak szerint – nem teljesültek. [9] A Kúria a Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjában szabályozott engedélyezési okot a PK véleményben értelmezve úgy foglalt állást, hogy az akkor teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [10] A fél az engedélyezés alapjául szolgáló, eltérő határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni (Pfv.V.20.803/2021/2.), első fokon jogerőre emelkedett határozatra azonban nem hivatkozhat. A felülvizsgálat engedélyezésére irányuló kérelem kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett vagy kúriai döntésekre hivatkozhat a vizsgált engedélyezési ok körében, kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy a nem végleges, a perorvoslati bíróság hatására utóbb változó ítéletek alapozzák meg a felülvizsgálat engedélyezését. [11] Az alperesek engedélyezés iránti kérelmük alapjául nem jelöltek meg ebben a körben a bírói gyakorlat egységének hiányát alátámasztó, ellentétes tartalmú jogerős, illetve kúriai határozatokat (Pfv.II.21.160/2021/2.), és arra sem hivatkoztak, hogy a Kúria az adott jogkérdésben ne foglalt volna még állást. Az alperesek a jogerős ítélettel ellentétes döntésként az elsőfokú bíróság határozatára hivatkoztak, ami a fenti követelményeknek nem felelt meg. [12] A Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pont második fordulata szerinti joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére akkor hivatkozhatnak a felek, ha egy elvi kérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de e gyakorlat követése a továbbiakban Kúria VI.Gfv.30.114/2022/2 4 változatlan formában nem támogatható, figyelemmel például a társadalmi vagy gazdasági viszonyok megváltozására, vagy arra, hogy a jogszabályokban változás következett be, amely kétségessé teszi, hogy a meglévő iránymutatások továbbra is irányadók lehetnek. (PK vélemény

1. pont és indokolása Pfv.V.20.826/2021/2.) Az alperesek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmükben nem adtak elő olyan körülményt, amire figyelemmel a korábbi bírói gyakorlat ne lenne fenntartható. [13] A Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlyára figyelemmel a felülvizsgálatot egyebek mellett abban az esetben engedélyezi, ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel. A Kúria a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel a felülvizsgálatot különösen akkor engedélyezi, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. A felülvizsgálatot ezekben az esetekben is csak akkor engedélyezi, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (PK vélemény
2. pont). [14] Az alperesek nem állították az általuk megjelölt jogkérdések egyedi ügyön túlmutató jellegét. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem tartalmazott sem jogszabály értelmezésére, sem joghézag kitöltésére vonatkozó megalapozott érvelést, ami felvetette volna a Kúria elvi iránymutatásának szükségességét. Az eljárási jogszabálysértések körében előadott további körülmények pedig nem támasztották alá, hogy e jogkérdések az egyedi ügyön túlmutatnának. A fél részére értelmezést igénylő kérdések felvetése önmagában nem alapozhatja meg a jogerős határozat jogereje feloldásának lehetőségét magában hordozó felülvizsgálat engedélyezését (Pfv.I.20.834/2019/2.). [15] A kifejtettek értelmében a Kúria nem látta a felülvizsgálatot engedélyezhetőnek a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltérés miatt, következésképpen azt a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján megtagadta. [16] A végzés ellen a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,

1. június
2. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző