← Magyarország

Bfv.697/2023/14 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. Amennyiben a kötelező védelem egyetlen törvényi oka sem áll fenn, az eljárás védő nélkül is lefolytatható, ekként – a Be.
  2. §

(2)bekezdés d) pontja alapján, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel – nem merül fel, hogy a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. 2. A bíróság kizárólag a Be. 27. §
(1)bekezdés a)-c) pontjában és a Be. 27. §
(3)bekezdésben írt objektív kizárási okok fennállása esetén állapíthatja meg azt, hogy a tárgyaláson kizárt ügyész volt jelen, és emiatt feltétlen eljárási szabálysértés történt. A Be. 27. §
(1)bekezdés d) pontjában írt elfogultságra alapított kizárási ok felől a Be. 28. §
(6)bekezdése alapján az ügyészi szervezetrendszeren belül születik döntés, ennek hiányában a tárgyaláson jelen lévő ügyészt nem lehet kizártnak tekinteni.
  1. A jogos védelem nem belső gondolat, hanem külső magatartás, ezért a jogtalan támadó magatartás megléte és elsőbbsége perdöntő. Amennyiben a sértettek semmilyen támadó vagy azzal közvetlen fenyegető magatartást nem fejtettek ki, a tettleges konfliktusnak nem voltak a kezdeményezői, jogtalan támadás hiányában fel sem merülhet a terhelt magatartásának elhárító cselekménykénti értékelése. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.697/2023/
  2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. március
  4. Az ügy tárgya: garázdaság bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): I. rendű Első fok: Vásárosnaményi Járásbíróság, 1.B.5/2022/15., ítélet, tárgyalás,
  5. március
  6. Másodfok: Nyíregyházi Törvényszék, 1.Bf.211/2022/4., ítélet, tanácsülés,
  7. szeptember
  8. Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Vásárosnaményi Járásbíróság 1.B.5/2022/
  9. számú és a Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.211/2022/
  10. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 3.Bfv.697/2023/14 2 I. [1] A Vásárosnaményi Járásbíróság a
  11. március
  12. napján kihirdetett 1.B.5/2022/
  13. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk.
  14. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli társtettesként elkövetett testi sértés bűntette kísérletében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Elrendelte a Vásárosnaményi Járásbíróság 1.Bpk.113/2019/
  1. számú büntetővégzésével kiszabott 2 év börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelről és a felmerült bűnügyi költségről. [2] A terhelti fellebbezés alapján eljárt Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  2. szeptember
  3. napján meghozott 1.Bf.211/2022/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] Az irányadó tényállás lényege szerint az I. rendű és a II. rendű terhelt – akik testvérek –, valamint közös ismerősük, a III. rendű terhelt
  5. július 4-ről július 5-re virradóan a parton voltak, majd július
  6. napján hajnali 2 órakor hazaindultak. Amikor kiértek a sétányra, utolérték a kerékpárral hazainduló
  7. számú sértettet, akinek a testvére, a
  8. számú sértett az út mellett lévő faházban tartózkodott. A sértettek társaságába tartozott a
  9. számú sértett, aki ebben az időben indult el a partról a faházhoz. Az ittas állapotban lévő terheltek az
  10. számú sértettet a kerékpárral felborították, az ekkorra odaérkező és ugyancsak ittas állapotban lévő sértettnek segíteni szándékozó
  11. számú sértettet szintén megütötték, majd a terheltek a földre lekerült két sértettet ütötték, rugdosták. A sértettek segítségért kiabáltak a faházba a
  12. számú sértettnek, aki a kiabálásra kiszaladt a faházból, ekkor a terheltek egyike – akinek a kezében volt egy seprűnyéldarab – őt kis-közepes erővel a feje tetején megütötte, aki ettől szintén elesett. A sértett fejének repesztett bőrsérülése erősen vérezni kezdett. Ezalatt a másik két terhelt tovább ütlegelte, rugdosta az
  13. és a
  14. számú sértetteket. A sértettek bántalmazásának az vetett véget, hogy a terheltek észlelték, hogy a partról több fiatalból álló csoport közeledik, ezért a sértetteket otthagyták, és elhagyták a helyszínt. A
  15. számú sértett a bántalmazása következtében a fejtető bal falcsont-nyakszirtcsont terület felületes zúzott sebzését, a jobb belboka terület zúzódását és bevérzését, a fejtető terület horzsolt sebzését, valamint a nyaki gerinc zúzódását és húzódását szenvedte el. A sérülések egyenként és összességében 8 napon belül, ténylegesen 4-5 nap alatt gyógyultak. Az
  16. számú sértett a mellkas zúzódását, valamint az orrcsont 8 napon belül gyógyuló sérülését, míg a
  17. számú sértett a koponya és a lábszár egyéb részeinek zúzódását szenvedte el, sérülései 8 napon belül gyógyultak. A sértettek bántalmazása módjából a terheltek részéről 8 napon túl gyógyuló sérülés okozására irányuló szándék a
  18. és a
  19. számú sértettek vonatkozásában állapítható meg. II. Kúria 3.Bfv.697/2023/14 3 [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
  20. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára és a Be. 649. §
(2)bekezdés
  1. d)pontjára alapítottan a támadott határozatok hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Indokai szerint a terhére rótt bűncselekményt nem követte el, valójában őt támadták meg, jogos védelemi helyzetben volt. Sérelmezte, hogy az eljárás során nem volt kirendelt védője, ezért hátrányos helyzetbe került. Kifogásolta továbbá, hogy a sértett és az ügyész között személyes kapcsolat volt, és azt is, hogy a nyomozás során nem került sor a sértettekkel történő szembesítésre. [6] Későbbi beadványában a bírósági eljárások szabályszerűségének és anyagi jogszabályok betartásának felülbírálatát kezdeményezte. Álláspontja szerint a bírósági határozatok nem megalapozottak, téves jogértelmezésen alapulnak és iratellenesek is. A felülvizsgálati indítvány előterjesztését illetően indítványában a Be. 648. § a),
  2. b)és
  3. c)pontját, a Be. 649. §
(2)bekezdését, a Be. 608. §
(1)bekezdés b) pontját, a Be. 659. §
(5)és
(6)bekezdéseit jelölte meg azzal, hogy beadványa egyúttal egyéni kegyelmi kérvény is. [7] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az alapügyben megállapított tényekből a jogerős ítéletben írtaktól eltérő, a jogi minősítésre is kiható jogkövetkeztetést állapítson meg, és mérlegelje felül az alapügyben hozott jogerős ügydöntő határozatot. [8] A Legfőbb Ügyészség BF.858/2023/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak. [9] Indokai szerint az I. rendű terhelt beadványában konkrét büntető anyagi jogi jogszabálysértést nem jelölt meg, hanem az anyagi jogi jogszabálysértés állításán keresztül ténylegesen az ítéleti tényállás megállapítását, és a bíróság tényállás-megállapítás alapját képező bizonyítékokat mérlegelő tevékenységét támadja, ami a törvényben kizárt. [10] Kifejtette, hogy érdemben nem vizsgálható az I. rendű terhelt azon hivatkozása, hogy őt támadták meg és jogos védelmi helyzetben cselekedett, mert a felülvizsgálat keretében valamely büntethetőséget kizáró ok hiányára vont következtetés helyessége kizárólag az irányadó tények alapulvételével vitatható, míg az alapügyben hozott ítélet tényállása a jogos védelem megállapítására alapot adó tényeket nem tartalmaz. [11] Álláspontja szerint az I. rendű terhelt a Be.
  2. §
(1)bekezdés b) pontját és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontját indítványában pusztán felhívta, azt azonban nem közölte, hogy ezen felülvizsgálati ok létének állítását mire alapítja. Márpedig valamely felülvizsgálati ok puszta megemlítése, a törvényszöveg megismétlése nem ad alapot érdemi felülvizsgálati eljárás lefolytatására. [12] Az I. rendű terhelt sem korábban, az alapügyben folytatott büntetőeljárás során, sem jelen felülvizsgálati indítványában nem jelölt meg olyan konkrét ténybeli okot, amely alapján az ügyben eljárt ügyész elfogultsága megállapítható lenne. Erre alapot adó konkrét tény hiányában a vádképviseletet ellátó ügyész nem volt kizárt az alapügyben folytatott büntetőeljárásból már csak azért sem, mert az ügyész kizárására irányuló indítvány elbírálása az ügyészségi szervezeten belül történik, jelen ügyben azonban ilyen határozat nem született. Rámutatott, hogy az I. rendű terhelt esetében a kötelező védelem oka sem állt fenn. [13] Mindezekre tekintettel a támadott határozat I. rendű terhelt tekintetében történő hatályában fenntartását indítványozta. [14] Az I. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség észrevételére tett beadványában – lényegében – a felülvizsgálati indítványában foglaltakat ismételte meg. [15] A Legfőbb Ügyészség BF.858/2023/
  1. számú átiratában a korábbi nyilatkozatában írtakat fenntartotta. Az I. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészségnek megküldött, és az eljáró Kúria 3.Bfv.697/2023/14 4 ügyész a büntetése várható tartamát megjelölő magatartását sérelmező beadványa kapcsán megjegyezte, hogy az az előkészítő ülésen az ügyész által előterjesztett büntetési indítvány. Egyebekben az előző átirata szerinti indítványát ismételte meg. III. [16] Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [17] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. A Be.
  2. §-a szerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [18] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be.
  4. §
(2)bekezdés]. [19] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. [20] A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [21] A Be. 649. §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [22] A Be. 608. §
(1)bekezdése a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak:
  1. a)a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,
  2. b)az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
  3. c)a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
  4. d)a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,
  5. e)a bíróság a 492. §
(1)bekezdés c)-
  1. d)és
  2. i)pontjában, a
(2)bekezdésében vagy az 567. §
(1)bekezdés a)-
  1. b)és
  2. g)pontjában, valamint a
(2)bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,
  1. f)az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,
  2. g)az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. §
(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, Kúria 3.Bfv.697/2023/14 5 h) az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [23] Az indítvány a védő hiányára hivatkozva, a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértést állítja. [24] A Be. 659. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ennek megfelelően a Kúriának azt kellett vizsgálnia, hogy a járásbíróság betartotta-e a határozat meghozatalakor hatályos eljárásjogi rendelkezéseket. [25] A Kúria az iratok alapján a következőket állapította meg. [26] Az I. rendű terhelttel szemben a Btk. 339. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő garázdaság bűntette miatt indult büntetőeljárás. [27] A Vásárosnaményi Járási Ügyészség az ügyben a Btk. 339. §
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő garázdaság bűntette, valamint 2 rendbeli a Btk. 164. §
(1)bekezdésébe ütköző és
(3)bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat. [28] A bíróság jogerős ítéletében társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont)] és 2 rendbeli társtettesként elkövetett testi sértés bűntette kísérletében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] állapította meg az I. rendű terhelt bűnösségét. [29] A garázdaság bűntette és a testi sértés bűntette egyaránt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [30] A Be. 44. §-a szerint a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha
  1. a)a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli,
  2. b)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, más ügyben letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt áll, valamint ha szabadságvesztést, elzárást vagy javítóintézeti nevelést tölt,
  3. c)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy hallássérült, siketvak, vak, beszédfogyatékos, más okból kommunikációképtelen, vagy abban súlyos fokban korlátozott, továbbá – a beszámítási képességére tekintet nélkül – kóros elmeállapotú,
  4. d)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy a magyar nyelvet nem ismeri,
  5. e)a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy egyéb okból nem képes személyesen védekezni,
  6. f)a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki,
  7. g)e törvény erről külön rendelkezik. [31] A rendelkezésre álló adatok alapján nem kétséges, hogy az I. rendű terhelt esetében a védő kötelező részvételének egyik, törvényben meghatározott oka sem állt fenn. [32] A Kúria rámutat, hogy a nyomozati iratok tanúsága szerint az I. rendű terhelt a nyomozás során történt kihallgatásakor egyértelműen akként nyilatkozott, hogy védő kirendelését nem indítványozza (Vásárosnaményi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztály 15070/450-1/2021.bü számú irat, az I. rendű terhelt gyanúsítotti kihallgatásáról 2021. június 5. napján rögzített jegyzőkönyv 4. oldal). [33] Az I. rendű terhelt a bíróság a vádirat közlésével egyidejűleg közölt, általa 2021. január 24. napján kézhez vett azon tartalmú tájékoztatást követően – amely szerint „Védőt Kúria 3.Bfv.697/2023/14 6 hatalmazhat meg, vagy kérheti, hogy a bíróság védőt rendeljen ki” – sem kezdeményezte védő kirendelését. (Vásárosnaményi Járásbíróság 1.B.5/2022/8. számú irat). [34] Az I. rendű terhelt által hivatkozott körülmény – a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján, a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel – kizárólag abban az esetben jelenthet felülvizsgálati okot, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [35] Jelen ügyben ugyanakkor a kötelező védelem egyetlen törvényi oka sem állt fenn, ekként az ügyben az eljárás védő nélkül is lefolytatható volt. [36] Ami az ügyész elfogultságára hivatkozást illeti, a Kúria a következőkre mutat rá. [37] A bíróság kizárólag a Be. 27. §
(1)bekezdés a)-c) pontjában és a Be. 27. §
(3)bekezdésében írt objektív kizárási okok fennállása esetén állapíthatja meg azt, hogy a tárgyaláson kizárt ügyész volt jelen, és emiatt feltétlen eljárási szabálysértés történt. [38] Az I. rendű terhelt által hivatkozott, „a sértett és az ügyész közötti személyes kapcsolat” a Be. 27. §
(1)bekezdés d) pontjában írt elfogultságra alapított, ugyanakkor ezen kizárási ok felől a Be. 28. §
(6)bekezdése szerint az ügyészi szervezetrendszeren belül születik döntés, ennek hiányában a tárgyaláson jelen lévő ügyészt nem lehet kizártnak tekinteni. [39] A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy jelen ügyben nem született a tárgyaláson részt vevő ügyész kizárásáról rendelkező határozat, valamint a Be. 27. §
(1)bekezdés a)-c) pontjában, és a
(3)bekezdésében írt egyik ok sem áll fenn. [40] A fentiekből kitűnően nem kétséges, hogy sem az első-, sem a másodfokú bírósági eljárás során nem merült fel, hogy a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, ezáltal a Be. 608. §
(1)bekezdése szerinti abszolút eljárási szabálysértés és Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok nem valósult meg. [41] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét. [42] A Kúria az I. rendű terhelt által hivatkozott jogos védelmi helyzet kapcsán a következőkre mutat rá. [43] A Btk. 22. §
(1)bekezdése alapján nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más, vagy mások személye, javai, vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. [44] A védekezést támadás előzi meg. Az elhárítás válasz a támadásra. A védekezés azért jogos, mert a támadás jogtalan. A jogosan védekező a jogot védi a jogtalansággal szemben. A jogtalanul megtámadott erőt alkalmaz az erőszak ellen. A támadásnak „intézettnek”, vagy „közvetlenül fenyegetőnek” kell lennie. Amennyiben a jogtalan támadás ténye megállapítható, úgy az elhárítás szükségessége nem vitatható (4/
  1. BJE I/
  2. pont). [45] Jelen ügyben azonban erről nincs szó. [46] Az irányadó tényállás alapján egyértelmű, hogy – az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terheltek
  3. július
  4. napján 02 órakor a partról hazaindultak, és amikor kiértek a sétányra, utolérték a kerékpárral hazainduló az
  5. számú sértettet, akinek a testvére, a
  6. számú sértett az út mellett lévő faházban tartózkodott, és a sértettek társaságába tartozott a
  7. számú sértett, aki ebben az időben indult el a partról a faházhoz; Kúria 3.Bfv.697/2023/14 7 – az ittas állapotban lévő terheltek az
  8. számú sértettet a kerékpárral felborították, az ekkorra odaérkező, ugyancsak ittas állapotban lévő, és a sértettnek segíteni szándékozó
  9. számú sértettet szintén megütötték, majd a földre lekerült két sértettet ütötték és rugdosták; – a sértettek segítségért kiabáltak, mire az
  10. számú sértett kiszaladt a faházból, ekkor a terheltek egyike – akinek a kezében volt egy seprűnyéldarab – őt kis-közepes erővel a feje tetején megütötte, aki ettől szintén elesett, a fejének repesztett bőrsérülése erősen vérezni kezdett; – ezalatt a másik két terhelt tovább ütlegelte és rugdosta az
  11. és a
  12. számú sértetteket; – a sértettek bántalmazásának az vetett véget, hogy a terheltek észlelték, hogy a partról több fiatalból álló csoport közeledik, ezért a sértetteket otthagyták, és elhagyták a helyszínt; – az 1.,
  13. és
  14. számú sértett sérülései egyaránt 8 napon belül gyógyultak, ugyanakkor az
  15. és a sértettek vonatkozásában a bántalmazás módjából a terheltek részéről 8 napon túl gyógyuló sérülés okozására irányuló szándék állapítható meg. [47] Az irányadó jogerős tényállás alapján nem kétséges, hogy az I. rendű terhelt által hivatkozott, jogos védelmi helyzetre utaló tényeket a tényállás nem tartalmaz. Éppen ellenkezőleg, a terheltek – közöttük az I. rendű terhelt – volt az, aki minden előzmény és ok nélkül a sértettekre támadt. [48] A jogos védelem nem belső gondolat, hanem külső magatartás, ezért a jogtalan támadó magatartás megléte és elsőbbsége perdöntő. [49] Jelen ügyben a sértettek semmilyen támadó vagy azzal közvetlen fenyegető magatartást nem fejtettek ki, a tettleges konfliktusnak nem voltak a kezdeményezői. [50] Jogtalan támadás hiányában pedig fel sem merülhet az I. rendű terhelt magatartásának elhárító cselekménykénti értékelése és az általa hivatkozott büntethetőséget kizáró ok fennállása. [51] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk.
  16. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli társtettesként elkövetett testi sértés bűntette kísérletében [Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [52] Az I. rendű terhelt kifogásolta, hogy a nyomozó hatóság egyes eljárási cselekmények – az általa indítványozott szembesítések – foganatosítását elmulasztotta. [53] A Kúria rámutat, hogy a nyomozás során megvalósított esetleges eljárási szabálysértések – az előbbiekben már hivatkozott – Be. 649. §
(2)bekezdésében foglalt taxatív felsorolásban nem szerepelnek, így a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálhatóak. [54] Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a rendelkezésre álló iratok szerint a nyomozó hatóság az I. rendű terheltet
  1. június
  2. napján az
  3. számú sértettel (Vásárosnaményi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztály 15070/450-27/2021.bü számú irat), a
  4. számú sértettel (Vásárosnaményi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztály 15070/450-30/2021.bü számú irat) és a
  5. számú sértettel (Vásárosnaményi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Nyomozó Alosztály 15070/450-25/2021.bü számú irat) egyaránt szembesítette, a szembesítések eredményre nem vezettek. [55] A felülvizsgálati indítvány kifogásolta, hogy a bíróság ítélete nem megalapozott, téves jogértelmezésen alapul és iratellenes. [56] A Be.
  6. §
(2)bekezdésében és a Be. 659. §
(1)bekezdésében rögzítettek szerint a felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a Kúria 3.Bfv.697/2023/14 8 minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [57] Ekként a felülvizsgálati indítvány e részében a törvényben kizárt. [58] A Kúria a kifejtettekre tekintettel – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [59] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [60] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. március
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.