Kvk.39023/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. pontjában meghatározott kulturális autonómia elvére épül, fő feladata a nemzetiségek érdekeinek védelme és képviselete, ezért e tevékenységek merev elválasztása a jelölő szervezet nyilvántartásba vételi eljárásban a nemzetiségi szervezetnek való megfelelés vizsgálata során nem indokolt. A Kúria végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kvk.IV.39.023/2024/
2. Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Méhkeréki Románok Egyesülete A kérelmező: Cím2 A kérelmező képviselője: Dr. Csótya Andrea Cím3 Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 26/
3. számú határozata Rendelkező rész A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 26/
4. számú határozatát megváltoztatja, és elrendeli a Méhkeréki Románok Egyesülete Cím2 székhelyű, a Gyulai Törvényszék által 0402-0000930 bírósági nyilvántartási számú civil szervezet – az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott
5. évi választásán – jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét. A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a
6. március 12-én meghozott 8/
7. számú határozatával
8. június
9. napjára tűzte ki az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők
10. évi választását. A kérelmező mind a
11. évi, mind a
12. évi általános nemzetiségi önkormányzati választásokon jelölő szervezetként kérte nyilvántartásba vételét, települési képviselőket, megyei listákat és országos listát is állított mindkét választáson. Kúria IV.Kvk.39.023/2024/2 2 Az NVB határozata [2] Az NVB 26/
13. számú,
14. március
15. napján kelt határozatával a kérelmezőnek az Európai Parlament tagjai, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők közös eljárásban tartott
16. évi általános választásán (a továbbiakban: nemzetiségi képviselők önkormányzati választása) jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította. [3] A Nemzeti Választási Iroda a választási eljárásról szóló
17. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
18. §

(1)bekezdése alapján a bejelentést követően ellenőrizte a szervezet létezését és a bejelentő nyomtatványon feltüntetett adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapította, hogy a szervezet a nemzetiségi önkormányzati képviselők

1. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a P5 nyomtatványon megadott adatok egyezést mutattak a civil szervezetek nyilvántartásának adataival. [4] A kérelmező bejelentkezéskor tett nyilatkozatának vizsgálata során azonban az NVB azt állapította meg, hogy a kérelmező nem felel meg a jogszabályban támasztott feltételeknek. A vizsgálatot a kérelmező Gyulai Törvényszék által megküldött
2. január 1én hatályos,
3. július 1-én kelt (továbbiakban: Alapszabály1.), továbbá a bejelentkezéskor is hatályos,
4. szeptember 27-én kelt (a továbbiakban: Alapszabály2.) alapszabályának teljes körű tartalmi áttekintésével végezte el. [5] A vizsgálat során az NVB figyelemmel volt a Kúria Kvk.IV.37.946/2019/2., Kvk.III.37.927/2019/
5. és a Kvk.I.37.934/2019/
6. számú végzésében lefektetett szempontokra. Ennek során elsődlegesen azt vizsgálta, hogy azokban szerepel-e a román nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mert ahogyan azt a Kvk.I.37.934/2019/
7. számú végzés rögzíti, csak ebben az esetben minősülhet az egyesület nemzetiségi szervezetnek, „csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a nemzetiségek jogairól szóló
8. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.)
9. §

(1), valamint 60. §

(1)és

(2)bekezdése alapján”. [6] Az NVB megállapítása szerint a kérelmezőnek az Alapszabály1.-ben és az Alapszabály2.-ben meghatározott alapvető célja többek között: „a helyi román nemzetiség anyanyelvének, hagyományainak megőrzésével, fejlesztésével, az önismereti tudat erősítésével és a közösségi élettel kapcsolatos tevékenység.” E cél alapján nem lehetséges minden kétséget kizáróan a nemzetiségi szervezetként való megjelenésre következtetni, ezért az NVB megvizsgálta e célkitűzés elérése érdekében a kérelmező Alapszabály1.-ben és Alapszabály2.-ben meghatározott fő- és más tevékenységét. A vizsgálat során nem talált olyan rendelkezést, amely egyértelműen utalna arra, hogy a kérelmező célja a román nemzetiség képviselete. Így az NVB arra az álláspontra jutott, hogy a szervezet célja – amely elsősorban a helyi román nemzetiség anyanyelvének, hagyományainak megőrzése, fejlesztése – nem teljesíti az Njtv. 2. § 14. pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők a román nemzetiség képviseleteként a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben. [7] Mindezek alapján az NVB megállapította, hogy a kérelmező alapszabályaiban nem szerepel a román nemzetiség egyértelmű képviselete, így a szervezet bejelentése nem felel a jogszabályi feltételeknek, ezért a Ve. 133. §

(2)bekezdése alapján visszautasította a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét a nemzetiségi önkormányzati képviselők

1. évi választásán. A felülvizsgálati kérelem Kúria IV.Kvk.39.023/2024/2 3 [8] A kérelmező az NVB határozatának felülvizsgálatát kérte azzal, hogy a Kúria azt változtassa meg és rendelje el az egyesületnek a nemzetiségi önkormányzati képviselők
2. évi általános választásán jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét. [9] Kérelmében arra hivatkozott, hogy a szabályozás lényegét tekintve 2005 óta változatlan. Az Njtv. hatályba lépése előtt a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
3. évi CXIV. törvény (Kvjt.)
4. §

(2)bekezdés

1. a)pontja határozta meg a kisebbségi jelölő szervezet fogalmát és azt az Njtv. jelenleg hatályos rendelkezéseihez hasonlóan állapította meg. A jelölő szervezet fogalmának központi eleme volt, hogy alapszabályban rögzített célja az adott kisebbség képviselete. A kisebbség jelölő szervezetek tárgyában kiadott 20/2006. (VII.04.) OVB állásfoglalás a képviselet fogalmát is értelmezte, mely szerint a nemzeti, etnikai kisebbség képviseletét jelenti minden olyan tevékenység, ami kisebbségi közügy megvalósítását mozdítja elő. [10] A kérelmező kifejtette, hogy az Njtv. nemzetiségi szervezetre vonatkozó 2. § 14. pontja lényegét tekintve a törvény hatályba lépése (2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napja) óta nem módosult. A Kvjt-t hatályon kívül helyező Njtv. 2. § 1. pontja is azonos módon szabályozza a nemzetiségi közügy fogalmát, azzal a kiegészítéssel, hogy e fogalom alá tartozik a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy is. [11] Hangsúlyozta, hogy az Njtv. hivatkozott szabályai alapján a kérelmezőt mind a 2014. évi, mind a 2019. évi nemzetiségi választásokon jelölő szervezetként nyilvántartásba vették. Álláspontja szerint az évek óta fennálló azonos jogi szabályozás mellett kialakult eltérő jogértelmezés felvetheti a jogbiztonságból levezethető bizalomvédelem elvének sérelmét, hiszen a jogi szabályozás állandósága ellenére az NVB jelen jogértelmezése ellentétes a korábbi általános nemzetiségi választásokon működő választási bizottságok jogértelmezésével. [12] Kifejtette továbbá, hogy a magyar nemzetiségi önkormányzati rendszer a kulturális autonómia elvére épül, így nem különíthető el mereven egymástól a nemzetiség érdekvédelmével, érdekképviseletével, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenység és a nemzetiségi közösség önkormányzati képviselete. A kérelmező alapszabályban meghatározott célja egyértelműen az Njtv-ben szabályozott egyéni és közösségi jogok érvényesítése, azaz nemzetiségi közügy megvalósítása, ami nyilvánvalóan bizonyítja a román nemzetiség képviseletét. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint megalapozott. [14] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező saját jelölő szervezeti minőségét érintő kérdésben járt el, így a Ve. 1. §
2. c)pontja folytán a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is irányadó Ve. 222. §

(1)bekezdés szerinti érintettsége igazolt volt. [15] A Kúriának jelen ügyben az Alapszabály

1. és Alapszabály
2. szövege alapján kellett elbírálni a kérelmező szervezet célkitűzéseinek törvényi megfelelőségét. [16] A Ve.
3. §

(1)bekezdésének

1. d) pontja alapján a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán jelölő szervezet a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő nemzetiségi szervezet, ha a választási bizottság a jelölő szervezetek nyilvántartásába felvette. Kúria IV.Kvk.39.023/2024/2 4 [17] Az Njtv.
2. § 14) pontja a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó szabályok alkalmazása kapcsán határozza meg a „nemzetiségi szervezet” fogalmát. Ennek értelmében a Njtv. 50-72.§ alkalmazásában nemzetiségi szervezet a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában - a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete. [18] A nemzetiségi szervezetnek való megfelelés vizsgálatakor az NVB-nek – az általa is hivatkozott kúriai jogértelmezésre figyelemmel – azt kellett megállapítania, hogy a kérelmező Alapszabály
3. és Alapszabály
4. szerinti céljai között szerepel-e a román nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mivel csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra az Njtv.
5. §

(1), valamint 60. §

(1)és

(2)bekezdése alapján. [19] Az NVB a Kvk.III.37.927/2019/

1. számú végzésében foglaltak szerint végezte el vizsgálta, hogy az „alapszabályban rögzített cél” az adott alapszabály mely szövege/szövegrésze alapján bírálandó el, minek alapján kell meghatározni az adott szervezet célkitűzéseinek Njtv. szerinti megfelelőségét. A Kúria a hivatkozott végzésében a szervezet teljes tevékenységi köréhez képest állapította meg a nemzetiségi önkormányzati választásokon való részvételre vonatkozó cél megállapíthatóságának alapszabály szerinti kereteit. Erre a vizsgálódásra akkor kerülhet sor, ha az adott alapszabályban rögzített célok nem tartalmaznak kifejezett és egyértelmű rendelkezést a nemzetiségi szervezetként való eljárásra. [20] Az iratok között rendelkezésre áll a kérelmező
2. július 1-én és
3. szeptember 27-én kelt Alapszabálya, melynek II. pontja alapján a kérelmező „Alapvető célja, hogy irányítsa és szervezze a helyi román nemzetiség anyanyelvének, hagyományainak megőrzésével, fejlesztésével, az önismereti tudat erősítésével és a közösségi élettel kapcsolatos tevékenységet. Az egyesület azonosul olyan nemzeti kisebbségi törekvésekkel, amely támogatja és védi nemzetiségi jogaikat. Részt vállal az egyházi közösségek támogatásában, oktatási, kulturális tevékenységek fejlesztésében. A közösség céljainak megvalósítása érdekében előadásokat, vitákat és programokat rendez.” [21] Az Njtv.
4. §

(1)bekezdés

1. pontja alapján a nemzetiségi önkormányzat „a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre”. [22] Az Njtv.
2. §

(1)bekezdés 1. pontja határozza meg a nemzetiségi közügy fogalmát. E szerint az magában foglalja az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása – különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése – érdekében a nemzetiséghez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügyet; [

1. a)pont], valamint a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügyet;[
2. b)pont] [23] A kérelmező szervezet Alapszabályának nyilvántartás szerinti szövegét a Kúria teljeskörűen tartalmilag is áttekintette. Az Alapszabály fentiekben idézett célmeghatározása ugyan expressis verbis nem tartalmazza a képviselet kifejezést, de a valós tartalma alapján arra lehet következtetni, hogy a kérelmező az Njtv. 11-16. §-okban szabályozott egyéni és a 17-21. §-ok szerinti közösségi jogok érvényesítésével összefüggő nemzetiségi közügy Kúria IV.Kvk.39.023/2024/2 5 megvalósítása érdekében jött létre, a román nemzetiség érdekeit kívánja védeni és képviselni, ezért a Kúria megállapíthatónak tartotta a kérelmező egyesület nemzetiségi szervezetnek minősítését. A kérelmező ezzel összefüggésben alappal hivatkozott arra, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer is az Njtv. 2. §

(1)bekezdés

1. pontjában meghatározott kulturális autonómia elvére épül, fő feladata a nemzetiségek érdekeinek védelme és képviselete, ezért e tevékenységek merev elválasztása nem indokolt. A kérelmező Alapszabálya egyértelműen tartalmazza, hogy az egyesület célkitűzései elérése érdekében – egyebek mellett – „ellátja tagjainak érdekvédelmét”. [ 4) pont] [24] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria a bizalomvédelem sérelmével összefüggésben kiemeli, hogy a kérelmezőnek a
2. július 1-től hatályos Alapszabálya a cél szerinti tevékenységet érintően nem változott, ahogyan az Njtv.
3. § 14) pontja is
4. július 30-tól azonos szabályozási tartalommal van hatályban. [25] A bizalomvédelem elve a jog állandóságába vetett bizakodásnak a jogbiztonság alapján történő védelmét jelenti. ([3241/
5. (X. 17.) AB határozat Indokolás [31]) Változatlan jogi és ténybeli állapot fennállása esetén a jogbiztonság részét képező bizalomvédelem alkotmányos követelménye alapján az is joggal várható el, hogy a jogalkalmazó szervek jogértelmezése kiszámítható legyen. A kérelmezőt azonos jogi szabályozás mellett a csatolt határozatok alapján
6. évben is igazoltan nyilvántartásba vették jelölő szervezetként, ezért joggal bízhatott abban, hogy a célkitűzése megfelel a törvényi előírásnak. [26] A Ve.
7. §-a alapján az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetve listát – legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon – nyilvántartásba vesz. A Ve.
8. §

(2)bekezdése szerint a választási bizottság visszautasítja a jelölő szervezet nyilvántartásba vételét, ha bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg. [27] Jelen ügyben az NVB a határozatában felhívott kúriai határozatok elvi jellegű megállapításaiból kiindulva – figyelmen kívül hagyva az ügy egyedi körülményeit – téves következtetést vont le a bejelentés elbírálása során arra nézve, hogy a kérelmező – a Njtv. 2. § 14) pontja alkalmazásában – nem minősül nemzetiségi szervezetnek, így nem illeti meg a Njtv. 58. §

(1), valamint 60. §

(1)és

(2)bekezdései szerinti jelölt-és listaállítás joga, ezért a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel visszautasítása megalapozatlan és jogszabálysértő. A fentiekben kifejtettek szerint a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. §

(5)bekezdés b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint változtatta meg. A határozat elvi tartalma [28] A nemzetiségi önkormányzati rendszer az Njtv. 2. §

(1)bekezdés

1. pontjában meghatározott kulturális autonómia elvére épül, fő feladata a nemzetiségek érdekeinek védelme és képviselete, ezért e tevékenységek merev elválasztása a jelölő szervezet nyilvántartásba vételi eljárásban a nemzetiségi szervezetnek való megfelelés vizsgálata során nem indokolt. Záró rész Kúria IV.Kvk.39.023/2024/2 6 [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve.
2. §

(2)bekezdése alapján nemperes eljárásban döntött. [30] A felülvizsgálati kérelem eredményre vezetett, ezért a Ve. 228. §

(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. §

(6)bekezdése alapján az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §

(5)bekezdése szerinti mértékű nemperes eljárási illeték az állam terhén marad. [31] A határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §

(5)bekezdése zárja ki. Budapest,

1. március
2. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró