Fkf.372/2022/6 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat] értékelt cselekményt társtettesként elkövetett testi sértés bűntette kísérletének [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(6)bekezdés b) pont

1. fordulat] minősíti. A magatartási szabályok előírását mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A másodfokú eljárás során felmerült 7.200 (hétezer-kettőszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Szegedi Ítélőtábla 2.Fkf.372/2022/6.. 2 [1] A Szolnoki Törvényszék a Karcagi Járásbíróság 3.Fk.38/2021/
2. számú ítéletével fk. terhelt_2 vádlott vonatkozásában alkalmazott próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást megszüntette. Fk. Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk.
3. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés

1. fordulat] és társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat]. A törvényszék ezért és a Karcagi Járásbíróság 3.Fk.38/2021/
2. számú ítéletével elbírált lopás vétsége [Btk.
3. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont] miatt is halmazati büntetésül 1 év 2 hónap szabadságvesztésre ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fiatalkorúak fogháza. A szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a vádlott a szabadságvesztésből – annak végrehajtása esetén – legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, valamint azt, hogy a fiatalkorú vádlott a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A bíróság a fiatalkorú vádlott részére magatartási szabályként előírta, hogy a szakmaszerző tanulmányait eredményesen fejezze be, a tanintézmény házirendjét tartsa be. A tanulmányai befejezése és szakmája megszerzését követően létesítsen bejelentett munkaviszonyt, amennyiben ez eredményre nem vezet, munkaviszony létesítése céljából hat havonta jelentkezzen a Karcagi járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályán. A bíróság továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] A törvényszék ítélete ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést fk. Terhelt1 vádlott terhére, súlyosítás végett, a kiszabott szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése, továbbá közügyektől eltiltás kiszabása érdekében. [3] Az ügyészség fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy tévesen látott lehetőséget az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére. Álláspontja szerint a vádlott terhére rótt bűncselekmények különös tárgyi súlyát nem csak a magas büntetéssel való fenyegetettség jelenti, hanem jellegükben is nagyon súlyosak. A vádlott – a társával együtt - az elkövetés során a sértettekkel szemben rendkívül embertelenséggel járt el. A vádlott kiszolgáltatott sértettek sérelmére követte el cselekményeit. A fiatalkorú vádlott személyiségében fokozott társadalomra veszélyesség rejlik, a vádlottat a súlyos bűncselekmények elkövetésétől az sem tartotta vissza, hogy vele szemben büntetőeljárás van folyamatban. [4] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a Bf.107/2022/6. számú indítványában az ügyészség fellebbezését annak indokolásával egyezően fenntartotta. Észrevételezte, hogy eljárási szabályt sértett a törvényszék, amikor az ellőkészítő ülésen a vádlott vonatkozásában felolvasta az igazságügyi pszichológus szakvéleményt. A tanú2 sértett sérelmére elkövetett cselekmény téves minősítésére is észrevételt tett, hivatkozva az irányadó bírói gyakorlatra, miszerint az alvó sértett akaratnyilvánításra képtelennek minősül. [5] Összességében az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a vádlott tanú2 sértett sérelmére elkövetett cselekményének társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének [Btk. 164.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat] minősítését, a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzését, közügyektől eltiltásra is ítélését, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [6] A vádlott védője a fellebbezési nyilvános ülésen a fellebbviteli főügyészség indítványának elutasítására és a törvényszék ítéletének helybenhagyására tett indítványt. [7] Az ügyészség által bejelentett fellebbezés alaptalan. Szegedi Ítélőtábla 2.Fkf.372/2022/6.. 3 [8] Mivel az ügyészség által bejelentett fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetések ellen irányult, ezért korlátozott felülbírálatnak volt helye. A másodfokú bíróság a büntetőeljárásról szóló
2. évi XC. törvény (továbbiakban Be.)
3. §

(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. A korlátozott felülbírálat alapján azonban a Be. 590. §

(5)bekezdésének

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaira, valamint b),
4. c)és
5. d)pontjaira, az

(5a)bekezdésére, valamint ugyanezen szakasz

(7)bekezdésére figyelemmel a felülbírálat kiterjedt az elsőfokú bírósági eljárásra abban a körben, hogy történt-e olyan eljárási szabálysértés, amelyre figyelemmel a Be. 607. §

(1)bekezdése, a Be. 608. §

(1)bekezdése, valamint a Be. 609. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Vizsgálta továbbá az ítélőtábla a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, a bűncselekmény minősítését, valamint a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezést. [9] Ennek során azt állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. [10] Nem merült fel olyan körülmény sem, amelyre figyelemmel a terheltet fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni. [11] Észlelte az ítélőtábla, hogy a rendelkezésre álló iratokból, a tárgyalási jegyzőkönyvekből és az ítéletből nem volt megállapítható, hogy az ítélet meghozatalában a bírói tanács tagjaként eljáró ülnökök megfeleltek-e a Be. 680. §

(5)bekezdésében meghatározott feltételeknek. Eszerint a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban ülnökként kizárólag pedagógus, pszichológus vagy a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatás, gyámügyi igazgatás keretében az ellátottak gyógyítását, ápolását, foglalkoztatását, fejlesztését, ellátását, nevelését, gondozását vagy szociális segítését, a gyermek sorsának rendezését közvetlenül szolgáló, egyetemi vagy főiskolai végzettséghez kötött munkakörben dolgozó vagy korábban dolgozó személy vehet részt. A Be. 608. §

(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés szerint ugyanis a másodfokú bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie az elsőfokú bíróság ítéletét, ha a bíróság nem volt törvényesen megalakítva. [12] Tekintve, hogy az ítélőtábla az Fkf.I.530/

1. számú ügy irataiból hivatalos tudomással rendelkezik arról, hogy a bírói tanács a törvényi rendelkezéseknek megfelelően került megalakításra, így eljárási szabálysértés nem történt, csupán elmaradt a jegyzőkönyvben, valamint az ítéleten annak rögzítése, hogy az ülnökök milyen képesítéssel rendelkeznek. [13] Ugyanakkor osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészég azon észrevételét, amely szerint eljárási szabályt sértett a törvényszék, amikor a
2. október
3. napján megtartott előkészítő ülésen fk. Terhelt1 vádlott kihallgatásán túl felolvasta a vádlott vonatkozásában készült igazságügyi pszichológus szakvéleményt. [14] A Be.
4. §

(1)bekezdése alapján, ha az előkészítő ülés megtartásának nincs akadálya, az előkészítő ülés megkezdése után a bíróság felhívására az ügyész ismerteti a vád lényegét, megjelöli a vádat alátámasztó bizonyítási eszközeit és indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. A Be. 502.

(3)bekezdése alapján a bíróság ezután a vádlottat – az előkészítő ülés jellegére figyelemmel − kihallgatja. [15] A Be. 693. §

(2)bekezdése alapján, ha az előkészítő ülésen ügydöntő határozat meghozatalára kerülhet sor, akkor az előkészítő ülésen ismertetni kell a környezettanulmányt, a pártfogó felügyelői véleményt és az összefoglaló pártfogó felügyelői véleményt. Szegedi Ítélőtábla 2.Fkf.372/2022/6.. 4 [16] Mindezeken kívül más bizonyítás lefolytatása a Be. irányadó rendelkezései alapján kizárt, ha annak szükségessége felmerül, akkor arra tárgyaláson kerülhet sor. [17] Ezen eljárási szabálysértésének azonban nem volt az ügyre érdemi kihatással, így annak csupán a megjegyzésére szorítkozott az ítélőtábla. [18] A másodfokú bíróság az ítéletnek a vádlott személyi körülményeire és az előéletére vonatkozó részét – tekintettel arra, hogy az nem képezi a tényállás részét – az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette. [19] Fk. Terhelt1 vádlott régi baráti társaságával, tettestársaival megszakította kapcsolatát, nem keresi a velük való találkozás lehetőségét. Tankötelezettsége megszűnt, ennek ellenére nem szakította meg szakmaszerző tanulmányait, céljai között szerepel a szakmaszerzés. A szakképzettség jelentősen növeli a fiatal jövőbeni munkaerő piaci elhelyezkedésének esélyeit, önállósodási törekvésének megvalósulását. A tanintézmény keretei között elsajátíthatja az együttélés szabályainak alapjait, konfliktuskezelő módszereket sajátíthat el. A vádlottnál nem valószínűsíthető bűnismétlés veszélye (elsőfokú iratok között lévő pártfogó felügyelői vélemény). [20] A törvényszék ítéletének [4] bekezdését kiegészítette azzal, hogy a próbaidő 2022. július 7. napján eltelt. [21] Ezzel összefüggésben az ítélőtábla a törvényszék ítéletének [6], [7], [8], [9], [10] és [45] bekezdéseit mellőzte. [22] Az ítélőtábla a törvényszék ítéletének [18] bekezdését – tekintettel arra, hogy a vádra történő utalás szintén nem képezi a tényállás részét – akként helyesbítette, hogy az ügyészség az előkészítő ülésen történő beismerés esetére fk. Terhelt1 vádlott vonatkozásában helyesen 1 év 2 hónap fiatalkorúak fogházában végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozta. [23] A törvényszék által megállapított tényállás a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjára tekintettel a másodfokú felülbírálat alapját képezte. [24] A törvényszék a megállapított tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, azonban a vádlott cselekményeinek jogi minősítése csak részben volt törvényes. [25] A tanú1 sértett sérelmére elkövetett cselekményt helyesen minősítette a törvényszék társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének [Btk.

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés

1. fordulat], azonban az ezzel kapcsolatos jogi indokolása hiányos, ugyanis a Btk.
2. §

(3)bekezdés szerinti alapesettel kapcsolatban elmulasztotta vizsgálni azt, hogy a vádlottnak a súlyos testi sérülés okozására egyenes vagy eshetőleges szándéka terjedt ki. [26] Erre figyelemmel a másodfokú bíróság a jogi indokolást akként egészítette ki, hogy az irányadó tényállás alapján megállapítható, hogy a támadott testtájékra, a nagy erővel történő bántalmazásra, a lábbal rugdosásra figyelemmel a vádlott egyenes szándékkal, a nyolc napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezését kívánva bántalmazta tanú1 sértettet. Egyebekben az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az életveszélyes eredmény tekintetében a vádlottnak csak az eshetőleges szándéka állapítható meg. [27] Tévedett ugyanakkor a törvényszék, amikor tanú2 sérelmére elkövetett cselekményt társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés),

(4)bekezdés b) pont

1. fordulat] minősítette. [28] Az irányadó tényállásból az állapítható meg, hogy fk. Terhelt1 vádlott két társával két alvó sértettre támadt, őket minden előzmény nélkül, indokolatlanul, nagy erővel bántalmazták, ököllel ütötték, földre rántották, lábbal rugdosták. Szegedi Ítélőtábla 2.Fkf.372/2022/6.. 5 [29] Az irányadó tényállás szerint a vádlott elkövetési magatartása – a bántalmazás módja, annak intenzitása – mindkét sértett sérelmére azonos volt. Így a tanú2 sértett sérelmére elkövetett cselekmény esetén is megállapítható, hogy a vádlott egyenes szándékkal, a nyolc napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezését kívánva bántalmazta a sértetett. [30] Ha a testi sértés okozására irányuló elkövetési magatartás szándékos megvalósítása ellenére az elkövetői szándéknak megfelelő eredmény elmarad, akkor a súlyosabb eredményt tartalmazó testi sértés kísérlete valósul meg. [31] Tekintettel arra, hogy tanú2 sértett ténylegesen nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, azonban a vádlott szándéka nyolc napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezésére irányult, a súlyos testi sértés Btk.
2. §

(1)bekezdése szerinti kísérlete megállapításának volt helye. [32] Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját, amely szerint tévedett a törvényszék, amikor azt állapította meg, hogy az alvó sértett védekezésre képtelennek minősül. [33] Egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy az alvó sértett akaratnyilvánításra képtelennek minősül, ugyanis esetében egyáltalán nincs akaratnyilvánítási képesség. [34] A védekezési képesség fizikai cselekvés lehetőségét jelenti, míg az akaratnyilvánítási képesség azt, hogy megvan a helyes akaratképzés lehetősége. Amennyiben az akaratnyilvánítási képesség hiányzik, az illető személy nem tudja a saját akaratát megformálni, azaz az érintett nem tudja kifejezni az abbéli akaratát, hogy mindazt, ami vele történik, kívánja-e vagy sem (BH2014. 6.). [35] Jelen tényállás alapján megállapítható, hogy a sértettek aludtak, így akaratnyilvánítási képességük teljesen hiányzott. [36] A fentiek alapján a tanú2 sértett sérelmére elkövetett cselekmény helyes jogi minősítése: társtettesként elkövetett testi bűntettének kísérlete [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés)

(6)bekezdés b) pont

1. fordulat]. [37] Fk. Terhelt1 vádlott terhére megállapított bűncselekmények – az eltérő minősítés mellett is – 1 hónaptól 7 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőek, míg az irányadó középmérték 3 év 9 hónap 15 nap. [38] Ami a büntetéskiszabási körülményeket illeti, azokat a törvényszék részben hiányosan és részben tévesen tüntette fel. [39] Az ítélőtábla további enyhítő körülményként értékelte, hogy a tanú2 sértett sérelmére elkövetett testi sértés kísérleti szakban maradt, valamint az életveszély közvetett voltát (Kúria
2. BK. vélemény III.
3. és
4. pont). [40] Mellőzte a súlyosító körülmények közül a tanú2 sértett sérelmére elkövetett cselekménynél azt, hogy a sértett aludt, ugyanis ezen körülmény a bűncselekmény minősítését alapozta meg, ekként egyben súlyosító körülményként értékelése a kétszeri értékelés tilalmába ütközne. [41] Mellőzte továbbá a súlyosító körülményekből, hogy a sértettek közül az egyik személy mozgásában korlátozott volt, tekintettel arra, hogy annak nincs tényállásbeli alapja. [42] Mellőzte a testi sértés bűncselekmények elszaporodottságára történő utalást, tekintettel arra, hogy az a büntetés kiszabása során az érdemi jelentőséggel nem bírt. Szegedi Ítélőtábla 2.Fkf.372/2022/6.. 6 [43] Az így kiegészített, illetőleg helyesbített bűnösségi körülményekre figyelemmel fk. Terhelt1 vádlott vonatkozásában törvényesen és megfelelő mértékben állapította a törvényszék a szabadságvesztés tartamát, annak végrehajtási fokozata is törvényes. [44] Ugyanakkor nem osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, amely szerint a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés nem áll összhangban a bűncselekmény tárgyi súlyával és a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokával. [45] A fiatalkorú terheltek esetén különös gonddal kell vizsgálni, hogy esetükben szükséges-e a szabadság elvonása. Az kétségtelen, hogy a vádlott elkövetett elkövetett cselekmények tárgyi súlya jelentős, ugyanakkor a – pártfogó felügyelői véleményre tekintettel – a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség foka alacsony, így indokolt az elkövetéskor fiatalkorú vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése. Ezzel kapcsolatban a törvényszék a próbaidő tartamát törvényesen és arányos mértékben határozta meg. [46] Mindezekre tekintettel a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzését és ezzel együtt közügyektől eltiltásra is ítélését az ítélőtábla nem találta indokoltnak. [47] A törvényszék törvényesen rendelkezett – a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetében – a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is. [48] Helyes volt a törvényszék azon rendelkezése is, amely alapján elrendelte, hogy a fiatalkorú a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Ugyanakkor az ítélőtábla mellőzte a fiatalkorú vádlott részére a magatartási szabályok előírását, mint szükségtelent, a pártfogó felügyelői véleményben foglaltakra tekintettel. [49] A törvényszék az elsőfokú ítélet kihirdetésekor a törvénynek megfelelően rendelkezett a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és a próbára bocsátás megszüntetéséről, valamint helytállóan vette figyelembe azt a büntetés kiszabása körében. Ugyanakkor figyelemmel arra, hogy a Karcagi Járásbíróság 3.Fk.38/2021/
5. számú ítéletével alkalmazott próbára bocsátás próbaideje
6. július
7. napján eltelt, a próbára bocsátással érintett bűncselekmény büntethetősége megszűnt (Btk.
8. §

(2)bekezdés). Ekként az ítélőtábla a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyező és a próbára bocsátást megszüntető rendelkezéseit, valamint a büntetés kiszabása köréből a próbára bocsátás megszüntetésével érintett cselekményre történő utalást mellőzte. [50] Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottat kötelezte az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség teljes összegének megfizetésére, tekintettel arra, hogy a vádlott bűnössége megállapításra került és a bűnügyi költség összege az eljárás tárgyát képező cselekményekhez képest nem tekinthető aránytalanul nagynak. [51] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a súlyosítás érdekében bejelentett fellebbezést nem tartotta alaposnak, ugyanakkor az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig azt a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [52] A másodfokú eljárás során a kirendelt védő jelenléti- és felkészülési díjával összefüggésben felmerült bűnügyi költség tekintetében az ítélőtábla a Be. 613. §

(2)bekezdés b) pontja alapján állapította meg, hogy azt az állam viseli, tekintettel arra, hogy a súlyosítás érdekében bejelentett ügyészségi fellebbezés eredménytelen volt. [53] Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be. 615. §

(1)és

(2)bekezdésén alapul. Szegedi Ítélőtábla 2.Fkf.372/2022/6.. 7 Szeged,

1. február
2. Dr. Nagy Erzsébet a tanács elnöke Dr. Halász Edina előadó bíró Dr. Mezőlaki Erik bíró A Szegedi Ítélőtábla Fkf.II.372/2022/
3. számú ítélete és a Gyulai Törvényszék 22.Fk.131/2022/
4. számú ítélete a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
5. február
6. Dr. Nagy Erzsébet a tanács elnöke