Bfv.798/2025/12 – Kúria

(1)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] és közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Kúria 2.Bfv.798/2025/12-I 2 [2]

1. A jogerős ítéletben megállapított tényállás a következőket rögzíti: - A terhelt a rendszám 1, átrendszámozást követően rendszám 2 forgalmi rendszámú Audi A3 típusú személygépkocsi megvásárlása érdekében
2. március 25-én a bank 1-gyel kölcsönszerződést kötött, a kölcsön összege 2.000.000 forint volt. - A terhelt a kölcsönszerződés megkötése során benyújtott 2 darab munkáltatói igazolást, amely szerint a cég 1
3. január 1-től a terhelt édesapját, személy 1-et mint üzletvezetőt, illetve személy 2-t pedig
4. január 1-től mint eladó szervizest alkalmazza. - Személy 1 és személy 2 soha nem állt a cég 1 alkalmazásában, a munkáltatói igazolást a terhelt töltötte ki és írta alá nevezettek helyett a kezesi nyilatkozatot. - A szerződés megkötése során a terhelt az édesapja személyi adatait – születési hely és idő, anyja neve, személyi igazolvány száma – diktálta be, így a szerződésben adósként személy 1 szerepelt. A terhelt ily módon az adós személyével kapcsolatban és kezesség vállalása tekintetében tévedésbe ejtette a hitelintézetet. - A csalással okozott kár 2.000.000 forint. - Ezen cselekménnyel kapcsolatban az ügyész büntethetőséget megszüntető okra – elévülésre hivatkozással – nem emelt vádat. -
5. A terhelt a jármű forgalomba helyezése iránt az okmányirodában nyújtott be kérelmet. - A kérelem és mellékletei alapján a járműnyilvántartásba
6. március 25-én valótlanul tulajdonos üzembentartóként személy 1 jegyezte be a hatóság. - A bank 1-gyel kötött kölcsönszerződés alapján továbbá bejegyezte a hatóság azt is a járműnyilvántartásba, hogy a jármű opcióval terhelt. -
7. A terhelt 2006 szeptembere és decembere között több alkalommal kért kölcsön a sértettől, 2006 novemberében 300.000 forintot, és
8. december 1-jén további 250.000 forintot. - A sértett és a terhelt
9. március 7-én település 1-ben utólagosan kölcsönszerződés nevű iratot készítettek, amelyben a terhelt vállalta, hogy a szerződésben megjelöltek szerint
10. december 1-jével felvettnek feltüntetett kölcsönkért, 1.500.000 forint összeget
11. március 7-ig egyösszegben visszafizeti. A kölcsönszerződést
12. december 1-re dátumozták. - Az eljárás során nem lehetett azt kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a terhelt 550.000 forint összegen kívül más, általa vissza nem fizetett kölcsönt is felvett volna a sértettől. - A sértett és a terhelt a „kölcsönszerződés” nevű irat elkészítésével egyidejűleg üres adásvételi szerződést kötött, amelyet kizárólag a terhelt írt alá. Az adásvételi szerződést később töltötték ki azzal a céllal, hogy a sértett az általa vélt tartozás fejében a rendszám 2 forgalmi rendszámú Audi A3 típusú személygépkocsi tulajdonjogát megszerezze. - A gépkocsira vonatkozó üres adásvételi szerződést a terhelt már a kölcsönadást követően írta alá, az a kölcsön nyújtása időpontjában a kölcsön feltételeként és annak biztosítékául sem szolgált. - A terheltnek a megjelölt két kölcsön felvétele időpontjában nem volt reális lehetősége a kölcsön visszafizetésére,
13. novemberben és decemberben a korábbi tartozásainak meg nem fizetése miatt végrehajtási eljárás is folyt ellene. - A csalással okozott 550.000 forint kár nem térült meg. [3] II.
14. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, annak törvényi okát a Be.
15. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában megjelölve. [4] Indítványa indokolásában arra hivatkozott, hogy a 2005. március 25-én elkövetett cselekmények miatt a terhére megállapított csalás bűntette és közokirat-hamisítás bűntette Kúria 2.Bfv.798/2025/12-I 3 büntethetősége 3 év elteltével elévülés miatt megszűnt. A 2006. évi magánkölcsön ezektől időben elkülönülő volta okából a folytatólagosság megállapítására sem lett volna lehetőség, ezért kérte a terhére rótt bűncselekmények „elévülés szempontjából történő külön-külön vizsgálatát”. [5] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.859/2025/2., illetve a BF.859/2025/5. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [6] A terhelt álláspontját tévesnek minősítve mutatott rá, hogy a bank 1-gyel 2005. márciusában kötött kölcsönszerződésre vonatkozó tények csupán a terhelt terhére rótt cselekmények történeti előzményének tekinthetők, ekként a csalás folytatólagosként való minősítésében szerepe – ahogyan azt a vádirat, illetve a jogerős ítélet is tartalmazza – nincs. [7] Hangsúlyozta, hogy az irányadó tényállás a sértett sérelmére elkövetett csalást minősítette folytatólagosan elkövetettnek, melynek alapja a 2006. novemberi és 2006. decemberi kölcsönfelvétel volt. Minthogy a terhelt terhére megállapított bűncselekmény mindkét esetben csalás volt, és az elkövetés körülményei a folytatólagosság törvényben meghatározott ismérveit maradéktalanul tükrözték, a törvényi egység megállapítása törvényes. [8] Az 1978. évi IV. törvény 33. §

(1)bekezdés b) pontjában, valamint a 35. §

(1)bekezdésében írtak idézése mellett mutatott rá, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekmények esetében a büntethetőség nem évült el. Az elévülést félbeszakító eljárási cselekmények taxálásával összhangban hangsúlyozta, hogy sem az 1978. évi IV. törvény 274. §

(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás, sem pedig az 1978. évi IV. törvény 318. §

(1)bekezdésébe ütköző, azonban a

(4)bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás esetében nem telt el 3 év az ügy előbbre vitelét célzó érdemi eljárási cselekmény nélkül, ekként a bűncselekmények befejezettségéhez képest a terhelt által hivatkozott büntethetőségi akadály nem állt be. [9] Ezért indítványozta, hogy a Kúria az Egri Városi Bíróság felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletét hatályában tartsa fenn. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [11]

1. A felülvizsgálat az a Be. XC. fejezetében szabályozott rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben – anyagi vagy eljárásjogi kifogás által – az anyagi jogerő bekövetkeztével lezárt büntetőjogi főkérdés ismételt eldöntésének lehetőségét biztosítja. Mint rendkívüli jogorvoslat kivételes jellegét a büntetőeljárási kódex a támadható határozatok körének, a jogorvoslat okainak, a felülbírálat terjedelmének korlátozásával biztosítja és ehhez megfelelően az általános eljárástól eltérő eljárási szabályokat is alkot. [12] A Be.
2. §

(5)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatokat – a

(6)bekezdés szerinti kivétellel – csak a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [13]

1. A Kúria töretlen gyakorlata szerint a kezdő- vagy utóiratként beérkezett beadványokat minden esetben a tartalmuk szerint kell megítélni, így azok jogi jellegének megítélése – különösen a védő vagy jogi képviselő nélkül eljáró előterjesztő esetén – az abban foglaltak gondos vizsgálatát teszi szükségessé. [14] A terhelt – tévesen perújítás lefolytatását célzó – indítványát a felülvizsgálat törvény szerinti okának (Be.
2. §) megjelölése nélkül, a terhére rótt bűncselekmények büntethetőségének elévülésére alapította, azaz – hivatkozása szerint – bűnösségét a bíróság annak ellenére állapította meg, hogy vele szemben az eljárás megszüntetését megalapozó ok állapítható meg. Kúria 2.Bfv.798/2025/12-I 4 [15] A Be.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában írtak értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [16] A megjelölt törvényhely felülvizsgálati okként tehát akkor valósul meg, ha a jogerős ítéleti tényállásban foglalt terhelti magatartás nem meríti ki (semmilyen) bűncselekmény törvényi tényállási elemeit, avagy – ugyancsak az irányadó tényállásból kitűnően – büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok ellenében ítélte el a terheltet a bíróság. Ilyen esetben az indítvány célja kizárólag a terhelt felmentése, vagy vele szemben az eljárás megszüntetése lehet. [17] Mindezért a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatot – a Be. 659. §

(1)bekezdése értelmében – az abban rögzített tényállás alapulvételével egyrészt a felülvizsgálat indítvány tartalma szerint hivatkozott, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott okból, másrészt a Be. 649. §

(2)bekezdésben meghatározott eljárásjogi szabálysértések tekintetében – a Be. 659. §

(5)bekezdése alapján – hivatalból vizsgálta felül. [18]

1. Az elévülés figyelmen kívül hagyásával meghozott érdemi ügydöntő határozat meghozatala anyagi jogi szabálysértés, így amennyiben a büntethetőség elévülése bekövetkezett, ám a bíróság jogerős ügydöntő határozatával mégis megállapította a terhelt bűnösségét, a bűnösség törvénysértő megállapítása a felülvizsgálati ok. [19] Ugyanakkor a bűncselekmény elévülési ideje a cselekmény törvényes minősítéséhez igazodik. Így azt is szükséges vizsgálni, hogy a jogerős ítéletben megállapított minősítés törvényes volt-e, mely kérdésre igenlő válasz adható. [20] A bűncselekmény elkövetésekor, illetve elbírálásakor az
2. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: korábbi Btk.) volt hatályos. [21] A Be.
3. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A terhelt felülvizsgálati indítványában valójában azt nem is sérelmezte. [22] A teljesség kedvéért azonban szükséges hangsúlyozni, hogy az ítélet

1. tényállás pontját megelőzően leírt,
2. március 25-én a bank 1-gyel kötött kölcsönszerződésre vonatkozó megállapításokat a terhelt büntetőjogi felelőssége körében a bíróság nem értékelte, minthogy – az elévülésre figyelemmel – az ügyészség vádat sem emelt (elsőfokú ítélet
3. oldal utolsó előtti bekezdés). Ebből fakadóan téves álláspontot tükröz a terhelt azon érvelése, mely a folytatólagosság megállapítását ezen, a vád – így értelemszerűen az ítélet – részét nem képező cselekvőségével állította párhuzamba. [23] Az irányadó tényállás alapján nem kétséges, hogy a bíróság a sértett sérelmére elkövetett
4. tényállási pont alatti csalást minősítette – egyébként törvényesen – folytatólagosan elkövetettnek, minthogy az minden elemében megfelel a korábbi Btk.
5. §

(2)bekezdésben körülírt törvényi egység kritériumainak. [24] Az irányadó tényállás alapján megállapítható, hogy az elkövetéskor, illetve az elbíráláskor hatályos korábbi Btk. szerint a terhelt terhére rótt, a 318. §

(1)bekezdésbe ütköző és

(2)bekezdés szerint minősülő csalás bűntettének és a 274. §

(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettének büntetési tétele egyaránt 3 évig terjedő szabadságvesztés. [25] A korábbi Btk. 33. §

(1)bekezdése szerint a büntethetőség elévül

1. a)olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, 20 év;
2. b)egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább 3 év elteltével. Azaz jelen ügy tárgyát képező cselekmények esetében az elévülési idő 3 év lenne. Kúria 2.Bfv.798/2025/12-I 5 [26] Az elévülés kezdő napjára vonatkozó törvényi előírás az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos korábbi Btk. alapján megegyezik, azaz befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul [korábbi Btk. 34. §
3. a)pont]. [27] Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik [korábbi Btk. 35. §

(1)bekezdés]. A korábbi Btk. 318. §

(1)bekezdésében írt csalás bűntettét az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz; míg a korábbi Btk. 274. §

(1)bekezdés c) pontjában írt közokirat-hamisítás bűntettét az valósítja meg, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. [28] A jogerős ítéletben a terhelt terhére megállapított vagyon elleni bűncselekmény elkövetési ideje

1. november és
2. december
3. [29] E bűncselekmény miatt
4. július 29-én emelt vádat az ügyészség, amikor az elévülés határideje ismét elkezdődött, az érdemi határozatot pedig
5. április 19-én hozta meg a bíróság. [30] A közbizalom elleni bűncselekmény
6. március 25-i befejezettségéhez képest tény, hogy a zártörés vétsége miatt
7. november 30-án elrendelt nyomozásban személy 1 tanúvallomása alapján a nyomozó hatóság megállapította, hogy a rendszám 2 forgalmi rendszámú gépkocsi tulajdonosa nem személy 1 volt, a
8. január 21-én kelt rendőri előterjesztés szerint a további nyomozás már arra irányult, hogy a jármű miként kerülhetett a nyilvántartásban személy 1 nevére. A
9. március 13-án kelt rendőri előterjesztésből kitűnik, hogy személy 1 azon nyilatkozata alapján, mely szerint nem tőle származó aláírása szerepel a szerződésen, igazságügyi írásszakértői vélemény beszerzése iránt intézkedett a nyomozóhatóság. [31] A korábbi Btk. már idézett
10. §

(1)bekezdésében írtakkal összhangban – egyetértve a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtettekkel – a bűncselekmény elévülését csak azok az – ügy előre vitelét célzó, tehát érdemi – eljárási cselekmények szakítják félbe, amelyek ténybeli alapja azonos az utóbb vád tárgyává tett cselekmény ténybeli alapjával (tárgyi feltétel); illetve, amelyek meghatározott személy – a későbbi terhelt – ellen, a fentebb említett tények bekövetkezésében, előidézésében játszott szerepének tisztázására irányul (személyi feltétel). Mindezen feltételek együttes teljesülése esetén az elévülés attól függetlenül félbeszakad, hogy a büntetőeljárás a későbbi vádlott, ismeretlen személy, vagy más ismert személy ellen indult-e meg, illetve, hogy a vádlottal szemben a bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte-e a nyomozóhatóság és gyanúsítottkénti kihallgatta-e. Mindebből következően a büntethetőség elévülését az ismeretlen tettes személyének felkutatása érdekében foganatosított eljárási cselekmény is félbeszakítja (Bfv.I.660/2013/10.). [32] Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a felülvizsgálati indítványt benyújtó terhelt álláspontjával szemben a jogerős ügydöntő határozatban elbírált cselekmények tekintetében indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság és a bíróság által a cselekmény elkövetése miatt azok elkövetőjével szemben, avagy az elkövető személyének felderítése érdekében foganatosított, az ügyet érdemben előre vivő, azt eredményező eljárási cselekménye megszakította. Ezért a büntetőtörvény szabályozása szerint nem következett be a büntethetőség elévülése. [33] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a terheltnek a bűncselekmények büntethetőségének elévülésére alapított és a bűnösség megállapítását vitató felülvizsgálati indítványa alaptalan. Kúria 2.Bfv.798/2025/12-I 6 [34] 4. Miután a Kúria nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §

(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva– a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. [35] A döntés elvi tartalma A jogerős ügydöntő határozatban elbírált cselekmények tekintetében indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság és a bíróság által a cselekmény elkövetése miatt azok elkövetőjével szemben, avagy az elkövető személyének felderítése érdekében foganatosított, az ügyet érdemben előre vivő, azt eredményező eljárási cselekmény az elévülést megszakítja. [36] IV. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [37] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. január
2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Nagy Antal s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró