Pfv.20584/2025/19 – Kúria

(1)bekezdés] és a közeli hozzátartozók ebben fennálló tulajdoni részesedését lehet egybeszámítani [Ptk. 8:2. §

(5)bekezdés]. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.584/2025/

1. A tanács tagjai: dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke dr. Darákné dr. Nagy Szilvia előadó bíró dr. Hajdu Edit bíró dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró dr. Pataki Árpád bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Sárdy Péter ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) I. rendű Az alperes képviselője: Endrédi Ügyvédi Iroda (cím4.; ügyintéző: dr. Endrédi Attila ügyvéd) I. rendű alperes képviseletében A per tárgya: szerződés hatálytalanságának megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria II.Pfv.20.584/2025/19-IV 2 A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.408/2024/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 2.P.20.323/2022/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal érintett részében, az I. rendű alperes tekintetében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak – a Nemzeti Adóés Vámhatóság illetékbevételi számlájára – 3.000.000 (hárommillió) forint meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
4. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az I. rendű alperes
5. október
6. és
7. június
8. között 18 részletben összesen 88.195.560 forint kölcsönt vett fel a felperestől, amelyből csak 1.635.750 forintot fizetett vissza. [2] A felperes a
9. november 29-én kelt ... számú közjegyzői okiratba foglaltan felmondta a kölcsönszerződéseket és felszólította az I. rendű alperest a kölcsöntartozás megfizetésére. [3] A felperes kérelmére a közjegyző a végrehajtási záradékot ... számon bocsátotta ki, melynek folytán a P. Végrehajtó Iroda előtt a ..... számon végrehajtási eljárás indult az I. rendű alperes ellen. Kúria II.Pfv.20.584/2025/19-IV 3 [4] Az I. rendű alperes, mint eladó és a II. rendű alperes, mint vevő között
10. október 20-án adásvételi szerződés jött létre a helység1 helyrajzi szám
11. alatt felvett, természetben a cím5 alatti, „kivett autóbontó, telephely és udvar” megnevezésű ingatlanra (a továbbiakban: a perrel érintett ingatlan) 28.500.000 forint vételár kikötése mellett. Az ingatlanügyi hatóság a II. rendű alperes 1/1 arányú tulajdonjogát a ..... számú határozatával az ingatlannyilvántartásba bejegyezte. [5] Az adásvételi szerződés megkötésekor: az I. rendű alperesi gazdasági társaság tagjai F. R-né (30%-os részesedés), V. J. P. (45%-os részesedés), V. T. Z. (10%-os részesedés), Sz. I. (15%-os részesedés) voltak; a II. rendű alperesi gazdasági társaság tagjai V. K. (66,6%-os részesedés) és Gy. K. (33,3%-os részesedés) voltak. Ez utóbbi társaság ügyvezetője
12. szeptember 23-tól V. K., önálló képviseleti joga
13. november 3-án került a cégjegyzékbe bejegyzésre. V. K. és V. T. Z. testvérek, édesapjuk V. J. P., édesanyjuk V. J. P.né. [6] B. Zs. jelzálogjoga alapján K. Sz. Végrehajtói Irodája előtt ...... szám alatt végrehajtási eljárás indult, melynek folytán előbb a .... számú határozattal végrehajtási jog, majd a .... számú határozattal árverés kitűzése került bejegyzésre a perrel érintett ingatlanra. [7] A lefolytatott ingatlan-árverés eredményeként a perrel érintett ingatlant V. J. P.né szerezte meg 30.000.000 forint árverési vételár ellenében. A kereseti kérelem és az alperesek ellenkérelme [8] A felperes – felülvizsgálattal érintett - keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
14. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
15. §

(1)és

(4)bekezdése alapján elsődlegesen annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az I. és a II. rendű alperesek között

1. október 20-án létrejött adásvételi szerződés az irányában hatálytalan, és kötelezze a II. rendű alperest „68.195.560 forint tőketartozás, 86.559.810 forint után ebből az összegből a végrehajtási záradék 3/b pontjában táblázatos formában feltüntetett követelésrészek után az ott írt időponttól és mértékben felszámított ügyleti kamat, a végrehajtási záradék 3/b pont utolsó bekezdésében írt késedelmi kamat, valamint a végrehajtási költségek” megfizetésére, azzal, hogy a II. r. alperes a megszerzett ingatlan 59.500.000 forint értéke erejéig köteles helytállni. [9] A felperes előadta, hogy
2. november 24-én a ...1 számon S-né dr. F. A. közjegyző közjegyzői okiratba foglalta az I. rendű alperes tartozáselismerő és kötelezettséget vállaló nyilatkozatát, amely szerint a felperestől összesen 86.559.810 forint kölcsönt vett fel.
3. november 15-én a közjegyző ... számon végrehajtási záradékkal látta el a közjegyzői okiratot és végrehajtási eljárást rendelt el az I. rendű alperessel szemben. [10] A felperes állította, hogy az alperesek az adásvételi szerződéssel elvonták az I. rendű alperessel szemben fennálló követelésének a kielégítési alapját, az I. rendű alperes ugyanis az ingatlanon kívül nem rendelkezett olyan vagyonnal, amely a követelésére fedezetet nyújtott Kúria II.Pfv.20.584/2025/19-IV 4 volna. Kifejtette, a II. rendű alperes rosszhiszemű volt, mivel a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett a kötelezettet terhelő követelésről, illetve arról, hogy a szerződéssel részben vagy egészben elvonják a felperes I. rendű alperessel szemben fennálló követelésének a kielégítési alapját. A perbeli ügylet kapcsán vélelmezni kell az ingyenességet és a II. rendű alperes rosszhiszeműségét, figyelemmel arra, hogy az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában az I. rendű alperesben V. J. P. és V. T. Z. részesedési aránya együttesen 55%, a II. rendű alperesben pedig V. K. részedése 66%, így mindkét társaság felett többségi befolyást gyakorolnak, és a Ptk.6:
4. §

(2)bekezdése, illetve a 8:2. §

(5)bekezdése alapján a közeli hozzátartozók tulajdoni részesedését egybe kell számítani. [11] A felperes állította, hogy az eladó és a vevő cég főtevékenysége és székhelye azonos, ami ugyancsak a két cég közti szoros kapcsolatra és a fedezetelvonás szándékára utal. Hivatkozott arra is, hogy V. K.

1. szeptember 23-án lett a II. rendű alperes tagja és ügyvezetője, aminek a cégnyilvántartásba történő bejegyzésére csak
2. november 3-án került sor. A II. rendű alperes a még be sem jegyzett új többségi taggal, illetve ügyvezetővel három héttel az I. rendű alperes pervesztésével záruló végrehajtás megszüntetése iránti perben hozott jogerős bírósági ítélet meghozatala előtt kötött adásvételi szerződést az I. rendű alperessel. A II. rendű alperes saját forrásból nem tudta kifizetni a vételárat, ezért a
3. és
4. évi beszámolóhoz készült kiegészítő melléklet szerint V. K. nyújtott kölcsönt a II. rendű alperesnek. [12] A felperes előadta, hogy a
5. február 18-án érkeztetett kérelem alapján B. Zs. javára 30.000.000 forint főkövetelés és járulékai erejéig jelzálogjog került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba, majd jelen per folyamatban léte alatt, a
6. november 17-én kelt határozattal az ingatlanügyi hatóság törölte a II. rendű alperes perbeli ingatlanra bejegyzett tulajdonjogát, valamint a B. Zs. javára bejegyzett jelzálogjogot, és V. J. P.nét – az I. rendű alperes tagjának V. J. P.nek a feleségét, V. T. Z. és V. K. édesanyját – jegyezte be tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba. [13] Az I. és a II. a rendű alperesek érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. [14] Mindkét alperes vitatta a II. rendű szerzésének ingyenességét és a II. rendű alperes rosszhiszeműségét. Az első- és másodfokú határozat [15] Az elsőfokú bíróság az ítéletével – a felülvizsgálattal érintett körben - megállapította, hogy az alperesek között
7. október 20-án létrejött adásvételi szerződés a felperes irányában hatálytalan. [16] Az ingyenesség és rosszhiszeműség vizsgálatával kapcsolatban kiemelte, hogy az alperesek kifejezett bírói kérdésre sem cáfolták a V. K., V. T. Z., V. J. P. és V. J. P.né között fennálló közeli hozzátartozói kapcsolatot, amelyet ezért a polgári perrendtartásról szóló
8. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
9. §

(2)bekezdése alapján az ítélete alapjául Kúria II.Pfv.20.584/2025/19-IV 5 tényként elfogadott. E közeli hozzátartozói kapcsolatból kiindulva a Ptk. 6:120. §

(2)bekezdésének és a közeli hozzátartozók közötti társasági részesedéseknek a többségi befolyás számítása során irányadó egybeszámítási kötelezettségét előíró Ptk. 8:2. §

(5)bekezdésének az együttes alkalmazása alapján a II. rendű alperes szerzésének ingyenességét és rosszhiszeműségét vélelmezte. A vélelemmel szemben a vételár I. rendű alperes által igazolt megfizetésének, az összeg forrásának és további jogi sorsának nem tulajdonított ügydöntő jelentőséget. [17] Kifejtette, hogy a vélelmezett rosszhiszeműségét a II. rendű alperes nem tudta megdönteni, az e körben tett – a piaci ár kikötésére és a szerződés érvényességére vonatkozó – nyilatkozatai erre alkalmatlanok voltak. Az I. rendű alperes

1. április 27-én tett nyilatkozata szerint az adásvételi szerződés létrejöttének időpontjában a végrehajtás megszüntetése iránti perben hozott elsőfokú ítélet a szerződő felek között ismert volt. A végrehajtás megszüntetése iránti perben a jelen per I. rendű alperesének a jogi képviseletét ellátó és az ingatlan adásvételi szerződést ellenjegyző ügyvédi iroda azonossága folytán életszerűtlen, és az ügyvédet terhelő gondossági kötelezettséggel is ellentétes annak feltételezése, hogy a II. rendű alperes ne szerzett volna tudomást az I. rendű alperes felperessel szembeni tartozásáról. A bíróság értékelte, hogy az adásvételi szerződés VI/
2. pontjának a képviseleti jog igazolására vonatkozó nyilatkozata bizonyosan valótlan volt, mert a II. rendű alperes képviselőjének, V. K-nak a képviseleti jogát csak
3. november 3-án jegyezték be a cégjegyzékbe. Álláspontja szerint az a körülmény, hogy az I. rendű alperes és az okiratszerkesztő ügyvéd elfogadta V. K-nak kizárólag a társaság belső viszonyaiban hatályos képviseleti jogát, szintén nem egymástól független szerződő felek jóhiszemű és piaci alapú ügyletére utal. [18] A régi Pp.
4. §-ának megfelelően mérlegelt bizonyítékok alapján megállapította, hogy a II. rendű alperes az adásvételi szerződés megkötésekor rosszhiszemű volt, mert tudott, vagy tudnia kellett arról, hogy az I. rendű alperesnek a felperes felé tartozása áll fenn, és annak fedezetét a közte és az I. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés elvonja. [19] Kifejtette, hogy az adásvételi szerződés fedezetelvonó jellege folytán az árverési vevő időközbeni tulajdonszerzésére figyelemmel a módosított kereset szerint a Ptk. 6:
5. §

(4)bekezdését lehetett alkalmazni, és az I. rendű alperes helyett a II. rendű alperes köteles a tartozás megfizetésére. [20] A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. [21] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett, az adásvételi szerződés részleges hatálytalanságát megállapító és a II. rendű alperest fizetésre kötelező rendelkezéseit bírálta felül. [22] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Ptk. 6:120. §

(2)bekezdését és a 8:

1. §-át. A fedezetelvonó szerződés esetén a vélelmezett rosszhiszeműség fennállást megalapozó befolyáshoz jogi személy szerződő felek esetében az szükséges, hogy valamelyik szerződő fél egyúttal a másik szerződő fél tagja Kúria II.Pfv.20.584/2025/19-IV 6 legyen vagy a két gazdasági társaság tagjai legalább részben azonos személyek legyenek. A befolyás megállapításához a hozzátartozók társasági részesedésének az egybeszámítása nem számít, még közeli hozzátartozók esetén se. A két gazdasági társaság alperes szerződéskötése idején a társaságok tagjai eltérő személyek voltak. [23] Az alperesek egyike sem a hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel kötötte meg az adásvételi szerződést, amelyben többségi befolyással rendelkezik, sőt egyik alperes sem rendelkezik üzletrésszel a másik társaságban. Az adásvételi szerződést az alperesek egyike sem tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak közeli hozzátartozójával kötötte. Mindkét alperes tagjai kizárólag természetes személyek, ami jelen ügyben kizárja a közvetett befolyást és egyik alperes tagjai között sincs olyan személy, aki tagja a másik társaságnak is. Mindezek alapján nem értett egyet azzal az elsőfokú bírósági megállapítással, mely szerint vélelmezni kell az alperesek között létrejött szerződés ingyenességét és a II. rendű alperes rosszhiszeműségét. A vélelem hiányában a régi Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján a felperesnek kellett bizonyítani a perben, hogy a II. rendű alperes rosszhiszemű volt vagy rá nézve e szerződésből ingyenes előny származott, erről az elsőfokú bíróság őt a régi Pp. 3. §

(3)bekezdése alapján megfelelően tájékoztatta, a bizonyítatlanság jogkövetkezményét pedig a felperes terhére kellett értékelni. [24] Az elsőfokú bíróság által a II. rendű alperes terhére értékelt további három körülmény sem alapozza meg a rosszhiszeműségét. A II. rendű alperes a végrehajtás megszűntetése iránti perben nem volt peres fél. Önmagában egy ilyen tárgyú per folyamatban létéről nem vonható le alappal az a következtetés, hogy a perben részt nem vevő II. rendű alperes tudott a felperes követelésének fennállásáról. Az okiratszerkesztő és az I. rendű alperes perbeli képviseletét ellátó ügyvédi iroda azonosságából sem volt levonható megalapozott következtetés a II. rendű alperes tudomásszerzésére nézve. A vevő ügyvezetőjének a cégkivonattal igazolt képviseleti jogára vonatkozó szerződési rendelkezés valótlansága szintén nem alkalmas a II. rendű alperes követelésről való tudomásszerzésének a bizonyítására. A bizonyítékok nem támasztották alá a II. rendű alperes rosszhiszeműségét, sem az alperesek között kötött szerződés ingyenességét. A felülvizsgálati kérelem [25] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályhelyként hivatkozott a Ptk. 8:2. §

(1)és

(5)bekezdésére, valamint a 6:120. §

(2)bekezdésének 2. mondatára és a régi Pp. 2.§

(1)bekezdésére. [26] Jogi érvelése szerint a hozzátartozói részesedések egybeszámítását nem csak társaságonként kell elvégezni, hanem az egymással szerződő társaságok vonatkozásában is. A bíróságok a jogszabályok szövegét azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban kötelesek értelmezni és ennek során azt kell feltételezni, hogy ezen jogszabályok a józanésznek és a közjónak megfelelő erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak (Alaptörvény 28. cikk). A Ptk. 6:120. §

(2)bekezdés

1. mondatában említett „azonos személy befolyása alatt működő jogi személyek” és a 8:
2. §

(5)bekezdésében említett egybeszámítási kötelezettség együttes és Kúria II.Pfv.20.584/2025/19-IV 7 helyes értelmezése az, hogy a fedezetelvonó szerződéssel érintett két jogi személyre együttesen kell alkalmazni a közeli hozzátartozói részesedések egybeszámítását, nem pedig cégenként külön-külön. Jelen esetben az tényként állapítható meg, hogy a három közeli hozzátartozó – az apa és két gyermeke – együttesen mindkét alperesben többségi befolyással rendelkezett. A másodfokú bíróság ítéletéből nem derült ki, hogy a felperes ezen gondolatmenete miért nem helytálló. [27] A perek tisztességes lefolytatásához fűződő, a régi Pp. 2. §

(1)bekezdésében is kiemelt jog érvényesülését az a másodfokú pervezetés szolgálta volna, ha lehetőséget ad a feleknek arra, hogy a fentiekkel kapcsolatos álláspontjukat a másodfokú eljárásban is kifejthessék. Az alperesek sem állították ugyanis, hogy az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta volna a vélelem fennállásával kapcsolatos szabályt, hanem csak arra hivatkoztak, a vételár fizetése az ügylet során megtörtént. Ezért a másodfokú bíróság döntése - az indokolására is tekintettel - egyik fél által sem várt meglepetés ítéletnek minősül. [28] Az alperesek nem terjesztettek elő felülvizsgálati ellenkérelmet. [29] A Kúria a 19-I. sorszámú végzésével kijavított 13. sorszámú végzésével megszüntette a felülvizsgálati eljárást II. rendű alperessel szemben [régi Pp. 157. § g) pont]. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [31] A Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálta felül [régi Pp. 272. §

(1)bekezdése és 275. §

(2)bekezdése]. [32] A felperes felülvizsgálati kérelmét anyagi jogi és eljárásjogi szabálysértésekre alapította. [33] Állítása szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga [régi Pp. 2.§

(2)bekezdés]. A Kúria kiemeli: a tisztességes eljáráshoz való jog a bírósági eljárások megkerülhetetlen alapelve. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk

(1)bekezdése mindenkinek jogot biztosít arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot polgári jogai és kötelezettségei tárgyában. Ezzel összefüggésben az Alaptörvény XXVIII. cikk

(1)bekezdése alkotmányos alapjogként rögzíti a pártatlan elbíráláshoz való jogot. Az Egyezményhez hasonlóan rögzíti: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el”. Kúria II.Pfv.20.584/2025/19-IV 8 [34] A felperes érvelése szerint a per tisztességes lefolytatásához fűződő, a régi Pp. 2. §

(1)bekezdésében is kiemelt jogának érvényesülését a másodfokú bíróság pervezetése akkor szolgálta volna, ha tájékoztatja a feleket a többségi befolyásból eredő vélelemmel kapcsolatos álláspontjáról és lehetősége ad nekik arra, hogy a fentiekkel kapcsolatos álláspontjukat ők is kifejthessék részletesebben. Nézete szerint a másodfokú bíróság döntése egyik fél által sem várt meglepetés ítéletnek minősült. [35] A Kúria hangsúlyozza: a régi Pp. 272. §

(2)bekezdése a felülvizsgálati kérelem tartalmi kellékeit úgy határozza meg, hogy annak tartalmaznia kell: a támadott határozat megjelölését, a Kúria döntésére irányuló határozott kérelmet, a jogszabálysértést és a megsértett jogszabályhely megjelölését, továbbá a jogorvoslati kérelem indokolásának ismertetését. Ha a fél felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletet több okból is támadja, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a régi Pp. 272. §

(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelményekkel. A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjének tehát valamennyi, a jogerős ítélet jogszabálysértő voltára történő hivatkozás esetén konkrétan meg kell jelölnie az álláspontja szerint megsértett jogszabályhelyet, szövegesen elő kell adni a jogszabálysértést és a jogszabálysértésre való hivatkozás indokait. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a régi Pp. 272. §

(2)bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek (Kúria Pfv.20.301/2015., megjelent: BH2015.307.). [36] A felperes a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmét eljárási szabálysértésekre alapította, ezeket az eljárási szabálysértéseket azonban jogszabályhely megjelölésével [például régi Pp. 3. §

(2)és

(3)bekezdés] nem jelölte meg, így ezeket a Kúria érdemben nem tudta vizsgálni, ezért a Pp. 2. §

(1)bekezdésének megsértése sem volt megállapítható. [37] A továbbiakban a Kúriának a felperes felülvizsgálati kérelme alapján a következő anyagi jogi kérdésben kellett állást foglalnia: helyes-e az a felperesi érvelés, mely szerint a Ptk. 6:120. §

(2)bekezdés

1. mondatában említett „azonos személy befolyása alatt működő jogi személyek” és a Ptk. 8:
2. §

(5)bekezdésében említett egybeszámítási kötelezettség együttes és helyes értelmezése szerint a fedezetelvonó szerződéssel érintett két jogi személyre együttesen kell alkalmazni a közeli hozzátartozói részesedések egybeszámítását. [38] A felperes jogi következtetése téves. [39] A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság döntésével, mely szerint az idézett két jogszabályhely együttes értelmezése alapján fedezetelvonó szerződés esetén a vélelmezett rosszhiszeműség fennállását megalapozó befolyáshoz jogi személy szerződő felek esetében az szükséges, hogy valamelyik szerződő fél egyúttal a másik szerződő fél tagja legyen vagy a két gazdasági társaságban legalább részben azonos személyek legyenek. A jelen esetben azonban ilyenről nincsen szó. [40] A Kúria kiemeli: a többségi befolyást mindig a befolyással rendelkező (természetes vagy jogi) személlyel szerződő jogi személyre vetítetten kell vizsgálni [Ptk. 8:2. §

(1)bekezdés] és a közeli hozzátartozók ebben fennálló tulajdoni részesedését lehet Kúria II.Pfv.20.584/2025/19-IV 9 egybeszámítani [Ptk. 8:2. §

(5)bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem csak a többségi befolyás miatt vélelmezett rosszhiszeműséget érintette [Ptk. 6:120. §

(2)bekezdés], a Kúria ezért nem vizsgálhatta az egyéb okból fennálló rosszhiszeműséget [Ptk. 6:120.§

(1)bekezdés], [41] A fenti kifejtettekre tekintettel a jogerős határozat a felperes által megjelölt okból nem volt jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta [Pp. 275. §

(3)bekezdés]. Záró rész [42] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 270. §

(1)bekezdése szerint irányadó Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárási költségeit (ügyvédi munkadíj) ő köteles viselni. [43] A felülvizsgálati eljárás tárgyának az értéke a Pp. 21. §

(1)bekezdése alapján 30.000.000 forint, a felülvizsgálati eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §

(1)bekezdése alapján 3.000.000 forint. A felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §

(2)bekezdése alapján köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. A Kúria tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie, megfizetés során közleményként fel kell tüntetnie a Kúria megnevezését, e határozatának számát és a fizetésre kötelezett (azaz a felperes) adószámát. [44] A Kúria 5. sorszám alatti végzésével felfüggesztette a jogerős ítélet végrehajtását a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig. A végrehajthatóság felfüggesztésének megszüntetéséről az elsőfokú bíróságnak kell intézkednie [régi Pp. 275. §

(6)bekezdés]. [45] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. [46] A Kúria ítélete elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Elvi tartalom Fedezetelvonó szerződés esetén a vélelmezett rosszhiszeműség fennállását megalapozó befolyáshoz jogi személy szerződő felek esetében az szükséges, hogy valamelyik szerződő fél egyúttal a másik szerződő fél tagja legyen vagy a két gazdasági társaságban legalább részben azonos személyek legyenek. A többségi befolyást mindig a befolyással rendelkező (természetes vagy jogi) személlyel szerződő jogi személyre vetítetten kell vizsgálni [Ptk. 8:2. Kúria II.Pfv.20.584/2025/19-IV 10 §

(1)bekezdés] és a közeli hozzátartozók ebben fennálló tulajdoni részesedését lehet egybeszámítani [Ptk. 8:2. §

(5)bekezdés]. Budapest,

1. december
2. dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró, dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő