A határozat elvi tartalma: A büntetőjogi felelősség megállapítása törvényes, ha a terheltnek a bűncselekmény fogalmi ismérveit megvalósító magatartása kimeríti a Btk. Különös Részében meghatározott bűncselekmény törvényi tényállás összes elemét és nem áll fenn - a Btk. Általános Részében meghatározott - büntethetőségi akadály; ezen kívül eső körülmény a bűnösség megállapítása kapcsán közömbös. Következésképp a tartási kötelezettség elmulasztása miatti felelősség szempontjából a terhelt kapcsolattartási jogának érvényesülése, illetve a gyermek irányában tanúsított magatartása közömbös. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.157/2021/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- szeptember
- Az ügy tárgya: tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége Terhelt: … Első fok: Szolnoki Járásbíróság, 5.B.482/2019/11., ítélet, tárgyalás,
- június
- Másodfok: Szolnoki Törvényszék, 2.Bf.799/2020/4., végzés, tanácsülés,
- november
- Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: … terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt … terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által, védője útján előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szolnoki Járásbíróság 5.B.482/2019/
- számú ítéletét, illetve a Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Bf.799/2020/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
- A Szolnoki Járásbíróság a
- június
- napján kihirdetett 5.B.482/2019/
- számú ítéletével … terheltet bűnösnek mondta ki tartási kötelezettség elmulasztásának vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés] és ezért őt egy évre próbára bocsátotta. [2] A terhelt felmentésért bejelentett fellebbezését elbírálva a másodfokon eljáró Szolnoki Törvényszék a
- november
- napján meghozott 2.Bf.799/2020/
- számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. [3]
- A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint … terhelt – akit a Szolnoki Városi Bíróság a
- május 19-én kelt 14.P.21.431/2006/
- számú részítéletével, amely a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a
- november
- napján jogerőre emelkedett 1.Pf.20.738/2008/
- számú határozatával arra kötelezett, hogy a
- július hó
- napján született gyermeke tartására havi 28.000 forint összegű tartásdíjat fizessen meg a sértett részére – gyermektartásdíj-fizetési kötelezettségének
- augusztus hónaptól
- június Kúria 2.Bfv.157/2021/7 2 hónappal bezárólag önhibájából csak részben, 644.000 forint helyett 560.000 forint összegben tett eleget. A terhelt büntetőjogilag értékelhető hátraléka: 84.000 forint. [4] II.
- A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen … terhelt védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az annak alapjául szolgáló törvényes ok (Be.
- §) megjelölése nélkül, arra hivatkozással, hogy az önmaga ellen kezdeményezett eljárásban, a gyermekek érdekét figyelmen kívül hagyó, jogsértő gyámhatósági és bírósági eljárási gyakorlatra fel kívánta hívni a figyelmet. [5] Az alapeljárásban általa már hivatkozottakat megismételve azt kifogásolta, hogy a bíróság eljárása és döntése sérti az Alaptörvény Q Cikkének második bekezdését, valamint az R Cikkének
- pontját. Ezt meghaladóan figyelmen kívül hagyja az
- évi LXIV. törvénnyel kihirdetett New Yorki Egyezmény
- Cikk 1.) és 3.) pontjában, a
- Cikkében, a
- Cikk 1.) pontjában, továbbá a
- Cikk 2.) és 4.) pontjai szerinti nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettséget. [6] Ezért tárgyalás tartásával „a szükséges intézkedések megtételét” indítványozta. [7]
- A Legfőbb Ügyészség BF.645/2021/
- számú átiratában a bizonyítási eljárást kifogásoló, ekként az alapügyben megállapított tényállás megalapozottságát megkérdőjelező felülvizsgálati indítványt a törvényben kizártnak tartotta, ezért annak tanácsülésen történő elutasítását indítványozta. [8]
- A terhelt meghatalmazott védője az ügyészi nyilatkozatra tett,
- július 6-án kelt észrevételében hangsúlyozta, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa nem a megállapított tényállást támadja. A terhelt felülvizsgálati indítványát a büntető anyagi jog és eljárási szabályok megsértése miatt terjesztette elő, és a felülvizsgálat okaként hivatkozott a Be.
- § a)-d) pontjára. Azt sérelmezte, hogy a bíróság nem alkalmazta a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban,
- november 20-án kelt Egyezmény szabályait és az Alaptörvény Q Cikke ellenére nem vette körültekintően figyelembe az
- évi LXIV. törvény
- cikk
- pontjában foglalt, „a gyermekek mindenek felett álló érdekét”. A terhelt felülvizsgálati kérelmével fel kívánja hívni a jogalkalmazók figyelmét azokra a gyermekek jogait érintő büntető anyagi jogi és eljárásjogi szabálysértésekre, amelyet a felülvizsgálat tárgyát képező ügyben tapasztalt. [9] III. A felülvizsgálati indítvány – az alábbiak szerint – nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen és kizárólag a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [11] Az indítvány a Be.
- §-a szerinti felülvizsgálati okot nem jelölt meg. A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében ugyan felhívta a felülvizsgálati okokat rendszerező (de nem meghatározó) Be.
- §-át (annak valamennyi pontját), azonban nyilvánvaló, hogy az indítvány tartalmában sem eljárásjogi kifogást nem tartalmaz, sem az Alkotmánybíróságnak vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szervnek az ügyben hozott határozatára, sem a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre nem hivatkozott. [12] A Be.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Az indítvány a tartalma alapján ennek felel meg, mert – bár határozott kérelmet sem tartalmazott a Kúria felé – a büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírói ítélet tartalmát sérelmezte. Kúria 2.Bfv.157/2021/7 3 [13] A felülvizsgálatban megkerülhetetlen szabály, hogy a Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ennek megfelelően a Be. 659. §
(1)bekezdése rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. [14] A Kúria osztotta a terhelt védőjének azon álláspontját, miszerint az indítvány nem a jogerős ítéleti tényállást támadja, mert nem az abban megállapított, a terhelt büntetőjogi felelősségét megalapozó tények – így a végrehajtható határozattal megállapított tartási kötelezettségének és annak önhibájából való nem teljesítésének tényét – vonja kétségbe, hanem az álláspontja szerint az Alaptörvény és a Magyarországon törvénnyel kihirdetett nemzetközi egyezményből fakadó kötelezettségek megsértésével történt elítélését sérelmezi. Ez anyagi jogi sérelemre való hivatkozást jelent. [15] A Kúria előre bocsátja: a büntetőjogi felelősség akkor állapítható meg, ha a terheltnek a bűncselekmény fogalmi ismérveit megvalósító magatartása kimeríti a Btk. Különös Részében meghatározott bűncselekmény törvényi tényállásának összes elemét és nem áll fenn – a Btk. Általános Részében meghatározott – büntethetőségi akadály. [16] Jelen esetben az irányadó tényállás maradéktalanul rögzíti a Btk. 212. §
(1)bekezdése szerinti tartási kötelezettség elmulasztása vétségének valamennyi tényállási elemét, így − a végrehajtható határozattal megállapított tartási kötelezettség létét, és annak − az önhibából való − (részbeni) nem teljesítését. [17] A terhelt álláspontja szerint magatartása nem bűncselekmény, mivel a tartásdíj visszatartására oka volt, ezzel kívánta elérni a keresztény kultúrába illeszkedő módon a gyermekével való kapcsolattartást és a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat társadalomban elfoglalt szerepének betöltését. [18] A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:215. §
(1)bekezdése értelmében a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. [19] A fejlődéséhez szükséges életkörülmények biztosítása érdekében a gyermek – nemzetközi egyezményben is biztosított – elemi érdeke, hogy a tartásdíjhoz hozzájusson. Ekként a tartásdíj fizetése nem tehető függővé a szülő és gyermek közti kapcsolattartás zavartalanságától, illetve attól, hogy a kiskorú tisztelettudó magatartást tanúsít-e a tartásra kötelezett szülőjével szemben. Mindezek nem tartoznak a terhelt terhére rótt bűncselekmény törvényi tényállásához (ehhez képest a bűnösség szempontjából közömbösek), és nem képeznek a törvény szerinti büntethetőségi akadályt (Btk. 15-
- §). A kapcsolattartás zavartalanságának biztosítására egyéb jogi eszközök szolgálnak. [20] A terhelt maga sem hivatkozott a társadalomra veszélyességben való tévedésre és a tartás elmulasztása miatt a jogosult kezdeményezésére ellene indult büntetőeljárás során hátralékát részben rendezte is. [21] Bűnösségének megállapítására így az anyagi jogi szabályoknak megfelelően, törvényesen került sor, az általa hivatkozottak kívül esnek a tartási kötelezettség elmulasztása miatti büntetőjogi felelősség megállapítása során vizsgálandó tényállási elemek körén. [22] A terhelt ezt meghaladóan a megtámadott határozat megváltoztatása érdekében további tárgyalást igényel, amire a felülvizsgálati eljárás keretében nincs törvényes lehetőség (Be.
- §). Kúria 2.Bfv.157/2021/7 4 [23] Minderre figyelemmel a Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be.
- §
(1)bekezdésének főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdésének főszabálya szerinti összetételben eljárva – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [24] IV. A végzés ellen a Be. 6. §
(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [25] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; az említett törvényhely
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest, 2021. szeptember 16. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró