Kf.700463/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés c) pontjára alapított többletszolgálatért fizetendő megbízási díj igényének vizsgálati szempontjai a keresettel lefedett időszak1, időszak2 és időszak3-ban. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.463/2024/

1. A felperes: felperes (felperes címe) Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Oláh Tamás kamarai jogtanácsos) vármegyei1 Rendőr-főkapitányság (alperes címe.) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Gál Mária Ildikó kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
2. sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Miskolci Törvényszék 12.K.700.944/2023/
3. számú ítélete Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 16.668 (tizenhatezerhatszázhatvannyolc) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes az alperes helység1i Rendőrkapitánysága állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot. Működési körzete település1 és település2 települések. Az alperes ezen túlmenően a körzeti megbízotti működési körzetekből helység2 Körzeti Megbízotti Csoport működési körzetet alakított ki, amelybe tizenkettő település tartozott. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/
4. 2 [2] A felperes
5. június 30-án szolgálati panaszt (szolgálati panasz) terjesztett elő állományilletékes parancsnokához a
6. március
7. –
8. június
9. közötti időszakban (a továbbiakban együtt: perbeli időszak) a beosztásába nem tartozó, működési, illetve csoportműködési körzetén kívüli, rendszeresen ellátott járőri, járőrszolgálati feladatok, TIK küldések, átkísérések, előállított őrzések, kísérőőri, szabálysértési előkészítő eljárás és ideiglenes megelőző távoltartási feladatok ellátásáért megbízási díjigénye tárgyában. Kifejtette, hogy
10. február 28-ig már érvényesítette az igényét, és jogerős bírósági ítélet (a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.335/2022/
11. számú ítéletével helybenhagyott Miskolci Törvényszék 103.K.700.105/2022/
12. számú ítélet) alapján eldöntött jogkérdés, hogy a 25/
13. (VIII. 11.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat)
14. augusztus 11-ig hatályos rendelkezései szerint a beosztásába nem tartozó, a működési körzetén kívüli rendszeres szolgálati feladatok ellátásáért megbízási díjra jogosult. A KMB Szabályzat módosítása utáni,
15. augusztus 12-i időszaktól a megbízási díj ugyanúgy megilleti, mivel nem a KMB Szabályzat, hanem a 13/
16. (III.4.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőr-és Őrszolgálati Szabályzat) szerinti feladatokat látott el. Az alperes vezetője a
17. augusztus 3-án kelt határozatszám1Szü. számú határozatával a panaszt megalapozatlanság miatt elutasította. A felperes keresete, az alperes védirata [3] A felperes a keresetében az alperes kötelezését kérte
18. március
19. –
20. június
21. közötti időszakra (kivéve
22. október, november, december,
23. március, április, összesen: 23 hónapra) bruttó 666.724 forint megbízási díj és középidőtől (
24. május 16.) számított késedelmi kamata megfizetésére. Megbízási díj igényét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
25. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
26. §

(1)bekezdés a),

1. b)és
2. c)pontjaira alapította. Állította, hogy az alperes jogszerűtlenül járt el, mert utasításra, a körzeti megbízotti beosztásának ellátása mellett rendszeresen járőri és járőr jellegű feladatokat végeztetett vele, valamint több szolgálatteljesítési napon tilalmazott kísérőőri, átkísérési feladatai voltak, ismert személyű elkövetőkkel szemben is eljárt, szabálysértési ügyekben ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatot készített, hirdetett ki és kézbesített, amelyek nem tartoztak megengedhető tevékenységébe; ilyenkor rendszeresen elhagyta a működési körzetét. Rendszeresen előfordulóan más járőrpárt nem is osztottak be azonos illetékességi területre, ezen szolgálataikor felmerülő járőrfeladatok az általa alkotott járőrpárt terhelték. [4] A szolgálati panaszt elutasító határozat bár elismerte a járőri feladatok ellátását (járőrszolgálatokat), azonban tévesen azt az álláspontot képviselte, hogy a körzeti megbízotti tevékenységbe tartozik, ami azt a tarthatatlan álláspontot jelentené, hogy a körzeti megbízotti beosztás feladatai magukban foglalnák a járőri beosztás valamennyi feladatát, és a körzeti megbízotti beosztás csak annyiban különbözne a járőri beosztástól, hogy azt meghaladó többletfeladatai vannak, de köteles ellátni mindazt a feladatot, amelyet a Járőr-és Őrszolgálati Szabályzat a járőrök részére meghatároz. Ezzel szemben a KMB Szabályzat 2022. augusztus 11-ig hatályos 2. pontja csak egy bevezető meghatározást ad a körzeti megbízott feladatairól, de annak pontos tartalmát a szabályzat részletes rendelkezései határozzák meg. A szabályzat 21., 24., 25., 63. és 71. pontjai alapján lényeges, eltérő feladatai vannak a körzeti megbízottnak és a járőrnek. [5] A KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től beiktatott módosítása álláspontja szerint megbízási díj igényét nem rontja le. Analógiaként utalt a bűnügyi technikusokra kimunkált, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 3 Kúria Kf.III.45.173/2021/4. számú ítéletének elvi tartalmára, úgy vélte, hogy a munkáltatónak nincs korlátlan szabadsága a normaalkotás során, és a jogszabályok felhatalmazása alapján azok keretei között biztosított a normaalkotási lehetősége, aminek a KMB Szabályzat módosítás nem felel meg, az a Hszt.-vel és a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 15.) BM rendelettel (a továbbiakban: BMr.) 2. számú mellékeltével ellentétes, így továbbra is megbízási díjra jogosult, ha a működési körzetén kívül rendszeresen lát el szolgálati feladatokat. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ában érvényesítette, mivel több, különböző beosztás feladatait látta el, amelyek szolgálatteljesítési ideje jelentős részét tették ki, amivel az alperes költségmegtakarítást ért el. [6] Az alperes a védiratában a kereset teljes elutasítását kérte, azt jogalapjában és összegszerűségében is vitatta. [7] Álláspontja szerint a felperes kereseti követelését három időszakra bontva szükséges vizsgálni. A 2021. március 1. – 2022. augusztus 11. közötti, a KMB Szabályzat módosítása előtti időszak (a továbbiakban: időszak1) tekintetében kifejtette, hogy a megbízási díj feltételei egyik jogcímen sem állnak fenn, a felperes a körzeti megbízotti beosztásához tartozó, a rendőri jelenlét biztosításával összefüggő helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti feladatokat látott el, és nem jelölt meg olyan szolgálati feladatot, amely a KMB Szabályzat 2. pontjában írtak körén kívül esne. A KMB. Szabályzat 15. pontja alapján létrehozott körzeti megbízotti csoportokkal a felperes működési körzete a csoport körzeti megbízottjainak összeadódott működési körzetére bővült. [8] A járőrszolgálati feladatokkal összefüggésben kiemelte, hogy a norma nem járőrszolgálatot említ, hanem járőrrel közös közterületi szolgálatot, ami a KMB szabályzat 2. pontjában általánosan, a norma 50-63. pontjaiban részletesen meghatározott körzeti megbízotti szolgálat keretében ellátandó rendészeti feladatokba sorolandó. A felperes nem jelölt meg egyetlen olyan konkrét szolgálati feladatot sem, amit kizárólag járőr/járőrvezető/járőrparancsnok láthat el és csak a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatban van nevesítve. A TIK ügyeletvezetője nemcsak a járőrök, hanem a teljes, aktuálisan szolgálatot teljesítő személyi állomány vonatkozásában gyakorolja az utasításadási jogát. A KMB szabályzat 24. pontja megteremti a lehetőséget a járőrrel közös közterületi szolgálat ellátására, kötelezően csupán annyit előírva, hogy az ilyen szolgálatellátás esetén a járőr vezetője a körzeti megbízott. Ebből azonban nem következik, hogy adott közterületi szolgálatra két körzeti megbízott nem osztható be. A közterületi szolgálatellátás során a körzeti megbízott különösen a közrend és közbiztonság fenntartását szolgáló közterületi ellenőrzési feladatait járőrözéssel hajtja végre, ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag járőr beosztásba tartozó feladatot látna el. [9] A felperes csupán általánosságban állította az átkísérési szolgálati és szabálysértési eljárási feladatokat. Keresetéből nem derült ki, hogy nem volt-e kapcsolható eredeti alaptevékenységéhez. Az ideiglenes megelőző távoltartással összefüggésben állított feladat konkrétumok nélkül nem volt beazonosítható. [10] A jogalap elsődleges vitatása mellett hangsúlyozta, hogy amennyiben a felperes a munkaköri leírásában rögzített feladatai ellátásáért megbízási díjra lenne jogosult, az a rendvédelmi illetményalap 50%-áig terjedő mértékű havi díjazást nem haladhatja meg. [11] A 2022. augusztus 12. - 2023. január 31. közötti időszak (a továbbiakban: időszak2) tekintetében (KMB szabályzat módosítása utáni időszak) hivatkozott arra, hogy a normamódosítás eredményeként pontosított formában érvényre jutott a körzeti megbízottak beosztásába tartozó feladatainak meghatározása körében kezdettől fennálló, eredeti normaalkotói szándék. A bűnügyi technikusokra kimunkált, a Kúria Kf.III.45173/2021/4. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 4 számú ítéletében foglalt elvi tartalommal párhuzam nem állítható. A KMB Szabályzat módosítás egyértelművé teszi a körzeti megbízotti szolgálat fogalmát és a körzeti megbízotti beosztás rendeltetését is, azokat a rendőrhatóság illetékességi területén kell végrehajtani a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatról szóló ORFK utasítás alapján. A KMB szabályzat 16. pont
3. ag)alpontja alapján a körzeti megbízotti tevékenység összehangolásáért felelős parancsnok a rendőrkapitányság illetékességi területén a közterületi jelenlét folyamatos biztosítása érdekében a körzeti megbízotti szolgálatot a járőrszolgálattal összehangoltan szervezi. A KMB szabályzat 24. és 50. pontja alapján a körzeti megbízott szolgálatba járőrrel együtt is beosztható, mely során a parancsnokként kijelölt rendőr a körzeti megbízott. A felperes által ellátott átkísérési feladatok már nem tilalmazottak, azok a körzeti megbízotti beosztásban ellátható feladatok, és ennek érdekében a körzeti megbízott eseti jelleggel a rendőrkapitányság illetékességi területéről is elvonható. A felperes az időszak2-ben nem látott el olyan többletfeladatot, amely alapján a Hszt. 71. §-a szerinti megbízási díjra igényt tarthatna. [12] A 2023. február 1-jét követő időszak (a továbbiakban: időszak3) tekintetében a kereset teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, hogy 2023. február 1. - 2023. június 30. között jelentős mértékben módosult a Hszt. 71. §

(1)-

(5)bekezdésében írt normaszöveg és pontosításra került a Hszt. szolgálatteljesítésre, valamint a szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget szabályozó rendelkezése is. [Hszt. 101. §

(1)bekezdés a) pont, 102. §

(1)bekezdés b) pont]. E rendelkezéseket együttesen értelmezve és egybevetve megállapítható, hogy a felperes nem látott el más beosztásba tartozó feladatot, tevékenysége, végzettsége, képzettsége alapján a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladatellátás kereteit nem lépte túl, azokat a rendes szolgálatteljesítési idején belül látta el, ezért az illetményén felüli külön díjazásra való jogosultságának a Hszt. 71. §

(1)és

(3)bekezdéseiben szabályozott feltételei nem állnak fenn. A felperes a teljes perbeli időszakban nem töltött be ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztást és nem helyettesített szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személyt. Az elsőfokú bíróság ítélete [13] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek

1. március 1-től
2. június 30-ig terjedő időre bruttó 666.724 forint megbízási díjat és annak
3. május 16-tól a kifizetésig járó késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatát, valamint 58.300 forint perköltséget. A bíróság a keresettel érintett mindhárom időszak tekintetében azt vizsgálta, hogy a felperes a Hszt.
4. §

(1)bekezdés

1. c)pontja szerinti jogalapon szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat látott-e el többletfeladatként. Rögzítette, hogy az alperes a tényállást, a felperesi kimutatásban részletezett feladatok elvégzését nem vitatta, az abban foglaltakat a rendelkezésre álló szolgálati iratok sem tették érdemben kétségessé. A kimutatások, a felperes személyes nyilatkozata, tanú1 elöljáró tanúvallomása, valamint a perben becsatolt küldési naplók, eligazító és beszámolólap adatok alátámasztották, hogy a felperes a perbeli időszakban teljesített szolgálatai során működési illetőleg csoport működési körzetén kívül rendszeresen látott el a beosztásába nem tartozóan járőri feladatokat másik körzeti megbízottal vagy járőrrel. E tevékenysége során rendszeresen ellenőrizte a frekventált közterületeket, intézményeket, ellátta a közrendvédelmi feladatokat, előfordult, hogy más járőrpárt nem is osztottak be azonos illetékességi területre. A TIK küldéseire figyelemmel intézkedett a bejelentések kivizsgálásáról és reagált az esetlegesen bekövetkezett Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 5 jogsértésekre. A küldés a rendőrkapitányság teljes illetékességi területére, így csoportműködési körzetén kívülre is szólt. A küldésekre történt kiválasztást nem a sürgősség, hanem a közelség határozta meg, így nem minden esetben voltak különösen indokolt, késedelmet nem tűrő intézkedések. A felperes havonta-kéthavonta ideiglenes megelőző távoltartással összefüggő feladatokat végzett, valamint szabálysértési előkészítő eljárás részfeladatokat látott el, esetlenként felmerültek elővezetési, átkísérési, kísérőőri feladatai is. [14] Az időszak1 vonatkozásában rögzítette, hogy a járőr és a körzeti megbízott két különböző beosztás, amelyre két egymástól elkülönülő jogi norma vonatkozik. A KMB Szabályzat 2. pontja értelmében a körzeti megbízotti szolgálat alapvető célja, a körzeti megbízott működési körzetben található településeken a rendőrség állandó közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása az állampolgárokkal a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági civil és gazdálkodó szervezetekkel, valamint a rendőri jelenlét biztosítása. A szabályzat 15. pontja alapján a KMB csoport létrehozási lehetőség jogalkotói célja az volt, hogy a folyamatos rendőri lefedettség a csoportba beosztott körzeti megbízottak távolléte esetén is biztosított legyen. A körzeti megbízotti csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének a megváltoztatását, a csoportba tartozó körzeti megbízottak működési körzetének alperes által állított kibővülését, a körzeti megbízott működési körzete változatlanul megmarad, melyet alátámaszt a KMB szabályzat 72.
2. c)pontjában írt rendelkezés is (a KMB csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetének elkülönített körzetleírása). Az időszak1-ben hatályos KMB Szabályzat 24. pontja egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítésekkel hajthat végre, vagyis csak járőrvezetői feladatokat láthat el a szolgálat végrehajtására beosztott járőrrel közösen körzeti megbízotti körzetén belül. Ebből következik, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, ellentételezésre jogosult. A csatolt iratok reprezentatívnak tekintett küldési napló adatok alapján megállapította, hogy a felperes rendszeresen a szolgálatok közel felében teljesített működési körzetén kívül TIK küldéseket, ami az eseti jelleget kizárta, ebből adódóan a KMB szabályzat 21.
3. d)pontjában foglaltak nem álltak fenn, a küldések különösen indokolt jellege sem igazolt. Összességében megállapította, hogy az időszak1-ben a KMB szabályzat akkor hatályos rendelkezéseire figyelemmel a felperes a körzeti megbízotti feladatai mellett rendszeresen a szolgálati ideje nagyobb részében járőrfeladatokat is ellátott, amit működési és csoportműködési körzetén kívül is folyamatosan végrehajtott, így a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjában foglaltak alapján megbízási díjra jogosult. [15] Az időszak2 vonatkozásában a KMB Szabályzat módosítás 15., 21., 24.,

1. és
2. pontja alapján nem értett egyet azzal az alperesi érveléssel, miszerint a
3. augusztus
4. napjától hatályos rendelkezések szerint a körzeti megbízotti beosztás részének tekinthető a járőri beosztás feladatainak majdnem teljeskörű ellátása. Kiemelte, hogy habár a KMB Szabályzat módosítás rendelkezésének alkalmazásával kapcsolatban még nem született kúriai döntés, de következetes a kúriai joggyakorlat abban, hogy a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör - akár átmeneti, akár tartós - feladatainak ellátását [Kúria Kf.VII.39247/2020/4., Kf.VII.39389/2021/4., Kf.VII.39523/2021/4.]. [16] A másodfokú joggyakorlat vizsgálatával kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.323/2023/
5. számú ítélete érdemi fellebbezési hivatkozások hiányában nem foglalhatott állást arról, hogy a KMB Szabályzat
6. augusztus
7. napjától módosult rendelkezései miként változtatják meg a Hszt.
8. §

(1)bekezdés

1. c)pontjában foglalt konjunktív feltételrendszert. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.700.405/2023/5. számú ítélete ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a KMB Szabályzat, mint közjogi Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 6 szervezetszabályozó eszköz nem lehet ellentétes a Hszt., illetve a BMr. jogszabályi előírásaival, így nem értelmezhető akként a módosítást követően sem, hogy a körzeti megbízotti feladatkör magában foglalná a járőri beosztás valamennyi feladatkörét, mivel ezzel kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma. A másodfokú bíróság szerint minden ügyben egyedileg kell vizsgálni, hogy a körzeti megbízott által ellátott járőrszolgálat mennyiben illeszthető a körzeti megbízotti beosztás feladatkörébe. Hivatkozott továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.459/2023/4. számú ítéletének elvi megállapításaira, miszerint az ORFK vezetője a KMB szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával annak 2. pont b),
2. c)alpontjai és 44. pontja értelmében - a 25. pontban tett kivétellel - arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területét tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a járőrszolgálati szabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését, e vonatkozásban a két beosztás munkakőri feladatai között minimális disztinkciót a KMB szabályzat 2. pont
3. a)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentenének. Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BMr. szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai és a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §) valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma. A Hszt. és a BMr. szabályozásának sérelme nélkül- nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. Utalt az ugyanezen jogkövetkeztetést levezető, a Fővárosi Ítélőtábla az 5.Kf.700.543/2023/4. számú ítéletére is. A Fővárosi Ítélőtábla hivatkozott ítéleteiben kialakított álláspontját irányadónak tekintve megállapította, hogy az időszak2-ben is a felperesnek a körzeti megbízotti beosztásába tartozó feladatokon túl a járőrfeladatok széles körét is el kellett látnia rendszeresen. [17] Az időszak3 tekintetében rögzítette, hogy a Hszt. 2023. február 1-től hatályos 71. §

(6)bekezdése szerinti jogszabályi kritérium teljesült [folyamatos rendszeres, a beosztásba nem tartozó feladatellátás]. E körben utalt a törvénymódosítás végső előterjesztői indokolására, melynek a jogalkotói célja, hogy a többletszolgálatért járó helyettesítési díjra az állomány tagja csak azokban az esetekben legyen jogosult, amikor a többletfeladat ellátása valóban érdemben haladja meg a szolgálati beosztásból eredő feladatellátás kereteit, azaz nem eseti jellegű és ténylegesen jelentős többletmunkát jelent. A Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának

1. február 1-től hatályba lépett módosítását nem találta relevánsnak, mert a külön törvényi fejezetben rögzített szolgálatteljesítésére vonatkozó szabályok a megbízás szabályait nem írhatják felül, azzal összefüggésben eltérően nem rendelkezhetnek. Mindezt alátámasztja a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.700.031/2024/
2. számú ítéletének [24] pontjában kifejtett azon érvelés is, miszerint a Hszt.
3. §

(1)bekezdés b) pontjának csak olyan értelmezése lehet helyes, amely a 71. §

(1)bekezdés c) pontja alkalmazásának is teret enged, ellenkező esetben a hivatásos állományú tag ellenszolgáltatás nélkül lényegében korlátozásoktól mentesen a beosztásához nem tartozó feladatellátására megbízhatóvá válna. Összességében megállapította, hogy a felperes a beosztásába nem tartozóan végzett többletfeladatok ellátása a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjában meghatározottak alapján

1. augusztus 12-t követően is megalapozták a megbízási díj iránti igényt, amely a Hszt.
2. §

(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. Erre tekintettel a további jogcímek vizsgálatát mellőzte. A megbízási díj összegszerűsége megállapításakor figyelemmel volt arra, hogy a felperes a perbeli időszakban szolgálati napjai nagyrészében végzett a beosztásához nem tartozó járőrtevékenységeket, TIK küldéseket, a működési körzetén kívül, továbbá egyéb, a beosztásához nem tartozó feladatokat is többletfeladatként látott el, így az igényelt 75%-os mértéket elfogadta, mert a feltártak szerint a felperes rendszeresen, munkaidejének jelentős Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 7 részét kitevő, munkakörébe nem tartozó, attól eltérő feladatokat végzett, amely számára jelentős többletterhet jelentett. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [18] Az alperes a fellebbezésében kérte az ítélet anyagi jognak való megfelelősége felülbírálatát, megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását. Állította, hogy az elsőfokú bíróság a Hszt. 71.§

(1)-

(6)bekezdéseiben,

1. §-ban, a BMr.
2. számú mellékletében, a Belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015 (VI.16.) BM rendelet
3. §

(2)bekezdésében foglaltak téves értelmezésével jogszabálysértő módon hozta meg döntését. Az ítélet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban Kp.) 78. §

(2)bekezdésében írtakba ütköző módon a tényállás körében a [4] bekezdésében olyan következtetéseket tett, amelyek a perben rendelkezésre álló és beszerzett bizonyítékok értékeléséből megalapozottan nem következik. Az ítélet jogszabálysértő módon tévesen értelmezte a KMB Szabályzat 2., 3.d), 15., 18., 20., 21., 22., 24., 25., 31., 37., 57-58., 60-

1. és
2. pontjaiban írt rendelkezéseket. A törvényszék a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást és a per elbírálása szempontjából irányadó jogszabályi rendelkezéseket helyesen állapította meg, de a helyesen megállapított tényállás elemeinek a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel történő összevetése útján téves jogi következtetésre jutott, így döntése jogszabálysértő, tévesen állapította meg mindhárom perbeli időszak tekintetében a felperes Hszt.
3. §

(1)bekezdés

1. c)pontjára alapított igénye megalapozottságát. [19] Az időszak 1 tekintetében a KMB. Szabályzat 15. pontját sértő módon, a normaalkotói szándék téves értelmezésével határozta meg ítéletének [44]-[47] bekezdéseiben a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát a körzeti megbízotti csoport létrehozása indokának téves értelmezésével és a csoport működési körzet fogalmának rögzítése nélkül. Tévesen értelmezte a KMB Szabályzat 3.
2. d)pontjában írtakat, helyesen a csoporttag működési körzete annak külön rögzítése nélkül is kibővül a csoport összeadódott működési körzetére. A KMB Szabályzat 72.
3. c)alpontja éppen azon álláspontot erősíti, hogy minden csoporttag körzeti megbízottnak van egy szűkebb működési körzete, de minden tagra vonatkozik a csoport működési körzetleírása is, amely a csoport működési körzetében történő zavartalan feladatellátást biztosítja. A szűkebb működési körzet elkülönítése egyes, a körzeti megbízott személyéhez kötődő feladatok miatt lényeges (KMB Szabályzat 44-49. pont). A törvényszék tévesen és jogsértő módon értelmezte ítéletének [50]-[52] bekezdéseiben a KMB Szabályzat 21.
4. d)alpontjában írtakat is. A TIK küldésekre az esetek 90%-ában különösen indokolt késedelmet nem tűrő rendőri intézkedés miatt került sor (élet, testi épség, vagyonbiztonság veszélyeztetése) ami nem kizárólag járőri feladat, azt a felperesnek a működési körzetén kívül is el kell látnia. Figyelmen kívül hagyta a törvényszék, hogy az állampolgári bejelentések pillanatában kell eldönteni a hívást fogadó személynek, hogy az különösen indokolt, késedelmet nem tűrő rendőri intézkedést igényel-e. A bejelentés nem mindig valós tartalma az alperes terhére nyilvánvalóan nem értékelhető. Az időszak1 tekintetében téves az ítélet [54.] bekezdésének összefoglaló végkövetkeztetése. [20] Az időszak2 tekintetében szintén téves és jogszabálysértő következtetésre jutott a törvényszék ítéletének [55]-[70] bekezdéseiben, iratellenesen állította többek között az ítélet [59] bekezdésében, hogy alpereseként amellett érvelt, hogy a KMB Szabályzat módosítása alapján a körzeti megbízotti beosztás részének tekinthető a járőri beosztás feladatainak Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 8 majdnem teljeskörű ellátása. Ezzel szemben következetesen ennek ellenkezőjét állította, melyet alátámasztanak a 2024. április 17-én, 2024. április 30-án kelt nyilatkozatai is. A Fővárosi Ítélőtábla hivatkozott végzése alapjául szolgáló és a jelen ügy tárgya bár azonos volt, azonban a tényállás és az alperesi védekezés is eltérő volt. Az ítélet az [55]-[70] bekezdéseiben tévesen és jogsértő módon vizsgált és értékelt olyan tényeket (a két beosztás eltérő mivolta) amelyek nem voltak vitatottak. A járőr és a körzeti megbízott két különböző szolgálati beosztás egymástól lényegesen különböző besorolással, feladatrendszerrel és illetménnyel, ugyanakkor a két eltérő beosztás között lehetnek átfedések. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felperes teljes egészében ellátott volna teljes járőri feladatkört. [21] Az időszak3 tekintetében is tévesen és jogszabálysértő módon értékelte az ítélet [67][69] bekezdéseiben, hogy a felperes Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjának, illetve 71. §

(3)bekezdésének

1. február 1-től hatályos rendelkezéseire figyelemmel az igény megalapozott. A Hszt.
2. §-ában írtakat tévesen, jogsértő módon a Hszt.
3. §-ban foglaltaktól elkülönítve értelmezte. Ezzel ellentétben a jogszabályhely a megbízási díjra való jogosultság elbírálásához éppen akként kapcsolódik, hogy meghatározza, hogy mi minősülhet többletdíjazásra jogosító többletfeladatnak, mivel a felperes által ellátott szolgálati beosztásából eredő, illetve a második fordulat alapján a rendes szolgálatteljesítési időn belül a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladat nem minősül többletfeladatnak. Ez azonban nem üresíti ki a Hszt.
4. §-ában szabályozott megbízás jogintézményét, mert a megbízási díj továbbra is jár, a szolgálatteljesítési időn kívül az érintett számára a végzettsége, képzettsége alapján általa ellátható, de a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén kívüli többletfeladatokért. A többletfeladatnak viszont figyelemmel a Hszt.
5. §

(3)bekezdésére - jelentősnek kell lennie. [22] A KMB szabályzat módosítását követően a KMB szabályzat

1. pontja alapján a rögzített feladatokat a körzeti megbízottnak a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén el kell látnia a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatról szóló ORFK utasítás alapján. Erre tekintettel a felperes nem látott el a Hszt.
2. §

(1)bekezdés b) pontjának első fordulata szerinti beosztásába nem tartozó többletfeladatot, a Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának második fordulatában szabályozottakon túli többletfeladatellátásra pedig még utalás szintjén sem hivatkozott. Többletfeladatellátás hiányában a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított megbízási díj iránti igény nem lehet alapos, a törvényszék ezzel ellentétes megállapítása téves és jogszabálysértő. A teljes perbeli időszakra nézve a megbízási díj összegét a törvényszék jogsértő módon állapította meg ítéletének [72]-[77] bekezdéseiben. Mindemellett a megbízási díj a keresetnek történő helytadás esetén sem haladhatná meg a Hszt. 71. §

(5)bekezdésében meghatározott minimum mértéket, amit a munka bonyolultsága, az eredeti munkaköri feladatokhoz viszonyított időigénye, annak gyakorisága és a többlettudás szükségessége sem alapoz meg. [23] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a fellebbezés nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság ne vizsgált volna. Mindhárom időszak tekintetében érvelt és eseti döntésekre (Kúria, Fővárosi Ítélőtábla) hivatkozott. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [24] Az alperes fellebbezése alaptalan. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 9 [25] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp. 108. §

(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között - a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve - bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékére vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi jogszabálysértést nem jelölt, e körben is az ítélet - jogalapra vonatkozó - anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte a másodfokú bíróságtól. Az alperes a megbízási díj minimumösszegével összefüggésben megsértett jogszabályhelyet nem jelölt meg, ezért - a Kp. 99. §

(1)bekezdésére, 100. §

(2)bekezdés b) pontjára és 104. §

(1)bekezdésére figyelemmel - az ítélőtábla ebben a körben nem vizsgálódhatott, mivel a fellebbezésnek e körben nem volt olyan eljárási jogszabálysértésre hivatkozása, amelyeket a másodfokú bíróság összevethetett volna az ítéleti indokolással. [26] A Fővárosi Ítélőtábla nem érinthette a fellebbezésben nem támadott, nem vitatott ítéleti részeket, megállapításokat és jogértelmezéseket sem, így nem foglalhatott állást a Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjára alapított felperesi igény vizsgálatának mellőzése és az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás tekintetében. [27] A fellebbezésben támadott időszak1-re vonatkozóan a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjára alapított igény tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla kiemelten utal arra, hogy a hivatásos állomány tagjának többlettevékenységéért járó megbízási díj jogalapja körében a kiforrott ítélkezési gyakorlat szerint a Hszt. 71. §

(1)bekezdés

1. c)pontja alapján a szolgálati beosztáson kívüli tevékenységnek van jelentősége (Kúria Kfv.VII.37.642/2020/5. - BHGY KKJ-2020-465). Ezen jogszabályi rendelkezésben meghatározott kritériumok konjunktívak, ebből következően a felperest akkor illetheti meg a megbízási díj, ha nem a kinevezési beosztáshoz tartozó feladatkört lát el többletfeladatként. Ezzel összefüggésben nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat okozott-e többletterhelést, hanem azon, hogy a feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatnak minősül (Kf.VII.39.525/2021/3. BHGY K-KJ-2021-680, Kf.VII.45.117/2022/4. - BHGY K-KJ-2022-1176, Kf.III.45.110/2022/4. - BHGY K-KJ-20221226), amelyért megbízási díj jár. [28] Az állománytáblában rendszeresített beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkáltató a munkaköri leírásban egyoldalú utasításával rögzítheti; a munkaköri feladatok meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízott beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésében rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4. – BHGY K-KJ-2020-487, Kf.VII.39.389/2021/4. – BHGY K-KJ-2021-685, Kf.VII.39.523/2021/4. – BHGY K-KJ-2021-744) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör - akár átmeneti, akár tartós - feladatainak ellátását. [29] A Kúria következetes gyakorlata szerint, a munkáltató utasítása alapján a hivatásos állomány tagja ugyan esetenként köteles ellátni a beosztása szerinti tevékenységhez nem tartozó feladatokat is, az ilyen jellegű feladat tartós ellátása ugyanakkor nem maradhat ellentételezés nélkül. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja (a körzeti megbízott) hosszabb időszakon át rendszer szintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízott működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 10 ellentételezésére jogosult (Kf.VII.39.523/2021/4. – BHGY K-KJ-2021-744, Kf.VII.45.076/2022/4. – BHGY K-KJ-2022-1036). [30] A felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb, köztük a tilalmazott kísérőőri, őrzési feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok, nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a becsatolt és az alperes által nem vitatott felperesi kimutatások, a felperes személyes meghallgatása és állományilletékes parancsnoka tanúvallomása, valamint az egyéb okirati bizonyítékok alapján következtetett a többletfeladatok visszatérő rendszeres ellátására. A KMB szabályzat 2022. augusztus 11-ig hatályos 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. Azt sem támasztotta alá, hogy a felperes működési körzetén kívül, de a csoportműködési körzetben ellátott járőri és egyéb többletfeladatai miként felelnek meg a KMB szabályzat - különösen 15. és 24. pontjaiban foglalt - rendelkezéseinek. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás - a KMB szabályzat 21-22. pontjában meghatározottak kivételével - a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb járőr jellegű feladatokat a körzeti megbízott működési körzetén és csoportműködési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem visszatérő rendszerességgel végezte, amelyre nem adott jogalapot a KMB szabályzat 37. pontja, 50-63. pontjai és a Szolgálati Szabályzat 70. §-a sem, mert ezek a feladatok nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó (közterületi tevékenységének részét képező) feladatok. Az a körülmény, hogy a felperes működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. A KMB Szabályzat 24.pontja alapján a körzeti megbízott járőr vezetőjeként közterületi szolgálatra járőrrel közösen beosztható. A közös közterületi szolgálatot kell szervezni, Hogy a feladatellátás – a 21-22. pontban meghatározottak kivételével – működési körzetében történjen. [31] A KMB csoport létrehozása a KMB Szabályzat 15. pontjaiban foglalt szabályozásból következően nem jár azzal a következménnyel, hogy a körzeti megbízott eredeti működési körzete megváltozna, az a körzeti megbízott csoport működési körzetével kibővülne. A körzeti megbízotti csoport létrehozásának célja, továbbá annak megítélése, hogy mely feladatok ellátása tartozik a felperes körzeti megbízotti beosztásához és melyek haladják meg azt, olyan kérdés, melynek jogértelmezését a Kúria már elvégezte és álláspontjától a másodfokú bíróság eltérni nem kíván. A Kúria a körzeti megbízott által a működési körzetén kívül végzett járőri feladatokkal összefüggésben több határozatában kimondta: amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át rendszer szintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört ellátja, a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési és a csoport működési körzetén kívül nem eseti, hanem napi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4. – BHGY K-KJ-2022-930, Kf.VII.45.184/2021/4. – BHGY K-KJ-2022-929). [32] A KMB Szabályzat 15. pontja a körzeti megbízotti csoport létrehozásának lehetőségét azért írta elő, hogy a körzeti megbízotti feladatok ellátása, a folyamatos rendőri lefedettség az egyes csoportba beosztott körzeti megbízottak távolléte esetén is biztosított legyen, ugyanakkor a KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott a csoport működési területén sem vehető igénybe járőrszolgálatra, csoport működési körzetében körzeti megbízotti feladatokat láthat el, járőrszolgálatot pedig csak saját működési körzetében járőrrel közösen végezhet. A KMB Szabályzat 15. és 24. pontjából nem következik olyan értelmezés, hogy a csoporttag működési körzete, annak külön rögzítése nélkül, kibővül a csoport összeadódott működési körzetére. A körzeti megbízott működési körzete változatlanul Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 11 megmarad, függetlenül a csoport megalakításától, melyet alátámaszt a KMB Szabályzat 72.
2. c)pontjában írt azon rendelkezés is, hogy a körzeti megbízotti csoport létrehozása esetén a csoport működési körzetleírását olyan módon kell elkészíteni, hogy az a csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetét elkülönítve tartalmazza. A fentiekre figyelemmel a közterületi szolgálat fogalmát - szemben a fellebbezésben foglaltakkal - nem értelmezte tévesen az elsőfokú bíróság, a felperes körzeti megbízotti beosztásától eltérő többletfeladat ellátásnak minősülnek az alperes utasítása alapján a KMB Szabályzat 24. pontjától eltérően teljesített rendszeres járőri feladatok felperes működési, akár csoport működési körzetén kívül, számos esetben nem is járőrrel, hanem másik körzeti megbízott párjával közösen. Az elsőfokú bíróság okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy az időszak1-ben a felperes visszatérően, rendszeresen jelentkező, beosztásába nem tartozó többletfeladatokat végzett, amelyek a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhetők, és a megbízási díjra való jogosultságot megalapozták. [33] Az elsőfokú bíróság az időszak2-t érintő másodfokú joggyakorlatra helyesen utalt. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.700.459/2023/4., 2.Kf.700.405/2023/5., 3.Kf.700.482/2023/5., 5.Kf.700.543/2023/4. számú döntéseiben kimondta, hogy az ORFK, mint központi államigazgatási szerv [a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. §

(2)bekezdésének d) pont] vezetője a Jat. 23. §

(4)bekezdés c) pontjában szabályozott jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét, így – a felperes által felhívott Rtv. 6. §

(1)bekezdés

1. b)pontja szerint is – normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz egyes munkaköri feladatait. A KMB szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései a BMr. 2. mellékletével konform módon értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont
2. b)-
3. c)alpontjai és 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel –, arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Járőr-és Őrszolgálati Szabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. E vonatkozásban a két beosztás munkaköri feladatai között minimális distinkciót a KMB Szabályzat 2. pont
4. a)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentenének. Ennél fogva tekintette úgy az ítélőtábla, hogy a munkáltató a BMr. 1.§
5. a)pontjába és a 2. sz. melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekinti a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatainak ellátását. [34] A Jat. a 2010. előtti helyzethez képest a közjogi szervezetszabályozó eszközök jogrendszerben elfoglalt helyét tisztázta, a jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályozás mellett külön fejezetben (VI. Fejezet) rendelkezik a közjogi szervezetszabályozó eszközökről, törvényi szintű legitimációt nyújtva ezzel az e körbe tartozó jogi normák (határozat, utasítás) tekintetében. Deklarálta, hogy a Jat. 23. §-ának megfelelő közjogi szervezetszabályozó eszközök a Jat. 24. §

(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a BMr.-el [Alaptörvény T) cikk

(1)és

(2)bekezdés] nem állhat ellentétben, valamint nem ismételheti meg jogszabály rendelkezését. Fenti definícióból következően egyértelmű, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszköz nem általánosan kötelező, hanem csak az adott (vagy az általa irányított) szervre, és a szabályozásának tárgya szigorúan behatárolt. Egyértelmű az is, hogy jogszabállyal nem lehet ellentétes. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 12 [35] Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzat módosításának olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BMr. szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154162. §) kialakított Amennyiben a bíróság a KMB szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BMr. szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154162. §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Ezzel teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely elsősorban a KMB szabályzat 2. pont

1. a)alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása. A KMB szabályzat módosítása tulajdonképpen azonosíthatatlanná tette a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen hozzátartozó, korábban megbízási díj megfizetése nélkül teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat is; egyben a 15. pontban egyértelművé tette, hogy a járőri többletfeladatok ellátásának vizsgálatában a körzeti megbízotti csoport körzetnek semmiféle szerepe nincs, a csoportkörzet funkciója csak a 2. pont
2. a)pont szerinti feladatok tekintetében értelmezhető. Mindennek tükrében - a Hszt. és a BMr. szabályozásának sérelme nélkül - nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. [36] A felperes az időszak2-ben is a körzeti megbízotti feladatai mellett rendszeresen, a szolgálati ideje nagyobb részében járőrfeladatot is ellátott, mely tevékenységét a körzeti megbízotti működési körzetén és a csoport működési körzetén kívül is folyamatosan végrehajtotta. A perbeli bizonyítékok azt is alátámasztották, hogy felperes a 2022. augusztus 11. napja utáni időszakban is rendszeresen, lényegében szinte valamennyi szolgálatteljesítése során ellátott járőrfeladatot, márpedig a hivatkozott ítélőtáblai döntés értelmében a rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §

(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [37] Az időszak3 tekintetében rámutat a másodfokú bíróság, hogy a Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának

1. február
2. napi hatályú módosítása a hivatásos állomány tagját általános jelleggel a megbízási díjra való jogosultságból nem zárja ki, ezen értelmezéssel a megbízási díj jogintézménye [a Hszt.
3. §

(1)bekezdés c) pontja, valamint

(3)bekezdése] mint speciális szabály, kiüresedne (Fővárosi Ítélőtábla, 5.Kf.700.375/2024/4.). A perbeli esetben az időszak3 szerinti megbízási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából relevanciával bíró körülmény, hogy a Hszt.

1. február
2. napjával bekövetkezett módosítását követően a jogalkotó a megbízási díj jogintézményét megtartotta, azt a Hszt.
3. §-ában - a X. fejezetben meghatározott, a szolgálat teljesítésére vonatkozó rendelkezésektől elkülönítetten továbbra is szabályozni kívánta akként, hogy az általánoshoz képest eltérő, a korábbiakhoz viszonyítva szigorúbb feltételek szerinti elbírálást írt elő. Nem vitás, hogy a hivatásos állomány tagja - a jogalkotó szándéka szerint - a Hszt.
4. §

(1)bekezdés b) pontja értelmében a szolgálat ellátásával összefüggésben köteles a szolgálati beosztásából eredő, valamint - a rendes szolgálatteljesítési idején belül külön ellentételezés nélkül - a szolgálati beosztásához nem tartozó, a végzettsége, képzettsége alapján részére a foglalkoztató szervezeti egység feladatkörén belül meghatározott szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani. E szabály azonban nem jelenti azt, hogy amennyiben e többletfeladatot az állomány tagja rendszeresen, tehát nem eseti jelleggel, és számára jelentős többletmunkát eredményezve végzi, annak ellentételezésére ne lenne jogosult. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/4. 13 [38] A Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjának ezért csak olyan értelmezése lehet helyes, amely a 71.§

(1)bekezdés c) pontja alkalmazásának is teret enged; ellenkező esetben a hivatásos állományú ellenszolgáltatás nélkül, lényegében korlátozásoktól mentesen a beosztásához nem tartozó feladat ellátására megbízhatóvá válna. A Hszt. 71. §

(1)bekezdés c) pontjában és

(3)bekezdésében meghatározott többletfeltétellel válik el a megbízási díj az általános szabályozástól; e speciális juttatás megfizetésére vonatkozó jogalkotói szándék a Hszt.

1. §-án keresztül érvényesül, ami abban ragadható meg, hogy habár a hivatásos szolgálati jogviszony különleges közszolgálati jogviszony, azonban a rendszeresen előforduló, jelentős többletmunka ellátásáért a hivatásos állomány tagjai is ellenszolgáltatásban kell, hogy részesüljenek. Ezt a jogi álláspontot támasztja alá, hogy a Hszt.
2. §

(1)bekezdés b) pontjában a rendszeresen elvégzett jelentős többletmunkára való utalás nem szerepel, azonban e kitétel a

1. §-ban, mint speciális szabályban megtalálható; ezen feltételek teljesülése esetén megbízási díj jár. Fellebbezésében alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy az időszak3-ban a felperes megbízási díjra jogosultságát a Hszt.
2. §

(1)bekezdés b) pontja kizárja, ugyanis ez esetben is érvényesül a "lex specialis derogat legi generali" elv, miszerint az általános szabályt a speciális szabály minden esetben felülírja. A perbeli esetben ez akként ölt testet, hogy a Hszt. 102. §

(1)bekezdés b) pontjában szereplő általános szabály helyett a

1. §-ban rögzített speciális rendelkezést kell alkalmazni. [39] A többletfeladatnak jelentősnek kell lennie, amelynek teljesülését az elsőfokú bíróság helyesen fennállónak tekintette, mert a felperes szinte minden szolgálatát érintően (vagyis folyamatosan, rendszeresen), ezáltal nagy arányban látott el - a saját munkaköri feladatain felül - a beosztásába nem tartozó feladatokat. Ezért az elsőfokú bíróság - a megbízás rendszeres jellege és a jelentős többletmunka ellátása miatt - a kereset megalapozottságáról az időszak3-ban is helytálló döntést hozott. [40] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
2. §

(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [41] A pervesztes alperes a Kp. 99. §

(3)bekezdés és

1. § alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§

(1)bekezdése és 102. §

(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §

(1)bekezdés a) pontja és 3. §

(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett, pertárgyértékhez igazított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [42] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket (40.003 forint) a Kp. 99. §

(3)bekezdés, 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §

(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §

(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [43] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §

(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,

1. február
2. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.463/2024/
3. 14 dr. Robotka Imre s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró