← Magyarország

Pf.20009/2023/7 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A Ptk. 3:

  1. §. szerinti perben a határozat jogszerűségének ellenőrzése szükségessé teszi annak vizsgálatát, hogy – az Alapszabályban rögzített tisztességes eljárás lefolyatását követően – bizonyítást nyert-e, hogy az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség megállapítására okot adó tényállást megvalósította-e. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.009/2023/
  2. A felperes: Felperes1 (cím2) A felperes képviselője: dr. Valentyik István ügyvéd (cím5) Az alperes: Alperes1 (cím1) Az alperes képviselője: dr. Bilonka Béla ügyvéd (cím6) A per tárgya: társasági határozat felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Szombathelyi Törvényszék 28.P.20.128/2021/
  3. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Alperes
  4. Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 254.000 (kettőszázötvennégyezer) forint másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 2 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A másodfokú bíróság által is irányadónak tekintett tényállás szerint az alperesi vadásztársaság
  5. december 13-án kelt Alapszabályának II. fejezet
  6. pontja szerint a fegyelmi vétségeket és a fegyelmi büntetéseket, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait az I. és II. fokú fegyelmi szerveket, valamint a jogorvoslati lehetőséget és annak szabályait a vadásztársaság közgyűlése által elfogadott Fegyelmi Szabályzat határozza meg. [2] Az Alapszabály III. fejezete
  7. pontja szerint a vadásztársaság közgyűlése a tagok közül elnökből és legalább három tagból álló fegyelmi bizottságot választ, amelynek feladata a fegyelmi eljárások lefolytatása. [3] Az alperes
  8. május
  9. napjától hatályos Fegyelmi Szabályzatának
  10. §. szerint fegyelmi vétséget követ el az a vadász, aki – többek között – intrikus magatartásával az egyesület tagjait, az egyesület szerveit megsérti, az egyesület egységét megbontja, vagy megbontására törekszik (4.§.
  11. bekezdés). [4] Az
  12. §. rendelkezik a fegyelmi büntetésekről. Az
  13. § e.) pontja szerint fegyelmi büntetésként a vadászati jog hat hónaptól kettő évig terjedő felfüggesztése szabható ki. [5] A
  14. §-a szerint fegyelmi vétség esetén - kizárás kivételével - elsőfokon az egyesület Fegyelmi Bizottsága, másodfokon az Intézőbizottság jár el. A kizárás büntetés kiszabására elsőfokon az Intézőbizottság jogosult, másodfokon pedig a közgyűlés jár el. [6] A Fegyelmi Szabályzat 7.§. szerint az egyesület közgyűlése – testületi szerveinek megválasztásával egy időben – legalább három tagú Fegyelmi Bizottságot választ. Egyúttal a tagok közül megválasztja a Fegyelmi Bizottság elnökét. [7] A Fegyelmi Szabályzat V. fejezete tartalmazza az elsőfokú fegyelmi eljárás általános szabályait. [8] A
  15. § szerint az egyesület elnöke a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható vadásszal szemben lefolytatandó fegyelmi eljárást a gyanú megalapozását követő 30 napon belül a Fegyelmi Bizottsághoz címzett megkeresésével rendeli el. A fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően vizsgálni kell az adott cselekmény elévülését: ha a fegyelmi vétség elkövetése óta 1 év már eltelt, vagy ha a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának több mint 30 napja tudomása van. [9] A
  16. § szerint az elrendelő határozatban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 3 [10] A Fegyelmi Szabályzat VI. fejezete rendelkezik a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályokról. [11] A
  17. § értelmében a fegyelmi határozat bevezető és rendelkező részből, indokolásból és keltezésből áll. A felhívott rendelkezés pontosan meghatározza, hogy az egyes részeknek mit kell tartalmaznia. [12] A
  18. § szerint a fegyelmi határozat rendelkező részét annak meghozatala után haladéktalanul ki kell hirdetni, majd 15 napon belül írásba kell foglalni. [13] Az írásba foglalt fegyelmi határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vont tagnak vagy jogi képviselőjének, az Intézőbizottságnak és az esetleges sértettnek. [14] A Fegyelmi Szabályzat VII. fejezete szabályozza a másodfokú (fellebbezési) eljárást. [15] A
  19. §. kimondja, hogy az elsőfokú fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Intézőbizottsághoz, vagy a közgyűléshez címzett fellebbezésnek van helye. [16] A
  20. § értelmében az Intézőbizottság, illetve a közgyűlés az iratok kézhezvételét követő 30 napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani, és érdemben határozatot hozni. [17] A
  21. § szerint a gyűlésen az elsőfokon kiszabott büntetés enyhítésére vagy súlyosbítására kerülhet sor. [18] Ha a fellebbezést a gyűlés alaptalannak találja, azt – az elsőfokú határozat helybenhagyása mellett – elutasítja. [19] Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabálysértés történt, továbbá, ha nagyobb terjedelmű bizonyítás kiegészítése, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, az Intézőbizottság, illetve a közgyűlés az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és az elsőfokú Fegyelmi Bizottságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. [20] A közgyűlés megtartására, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára egyebekben a 14-
  22. §-ban, valamint a
  23. §

(1)és
(2)bekezdésében és a
  1. §-ban foglaltak az irányadók. A
  2. § szerint a közgyűlés határozatát a meghozatalát követő 15 napon belül írásba kell foglalni. [21] A felperes, mint az alperes vadásztársaság tagja
  3. november
  4. napján az Intézőbizottság felhívására egy e-mailt küldött a vezetőségnek és a tagságnak címezve: „Tisztelt Vezetőség és Tagtársak! név1 intéző bizottsági felvételét nem támogatom, mivel amikor lemondott, közölte, hogy ezek után nem kíván semmilyen pozíciót betölteni. Az Intéző Bizottságban jelenleg vadászmester pozíció hiányzik. név1 erre nem felel meg, mivel Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 4 nincs képesítése. Ezek függvényében kérném a tagtársakat ne támogassák név1 felvételét. Kérdezném, milyen pozícióra indítványozták felvételét? Megjegyezném, hogy az előző vezetőség alatt a társaság mínusz 4.000.000,- Ft-tal adta át.” [22] név2 gazdasági felelős a
  5. november 11-én megküldött e-mailjében a pontos összegek feltüntetésével tájékoztatta a tagtársakat, hogy mind a társaság fő- és alszámlája, mind a házipénztár pozitív mérleggel került átadásra. [23] név1 a -
  6. november
  7. napján a vadásztársaság elnökének és a Fegyelmi Bizottság elnökének megküldött - levelében az ügy kivizsgálását és a szükséges intézkedések megtételét kérte figyelemmel arra, hogy a felperes őt rágalmazta, sikkasztással és a pénzügyek hűtlen kezelésével vádolta. [24] A vadásztársaság elnöke a
  8. november
  9. napján kelt, a Fegyelmi Bizottság elnökének (tanú2nek) írt levelével a Fegyelmi Szabályzat
  10. §
(6)bekezdésében írt fegyelmi vétség miatt fegyelmi vizsgálatot rendelt el. [25] A felperes a Fegyelmi Bizottság részére
  1. november
  2. napján megküldött levelében azzal védekezett, hogy név1 személyét nem támadta, sértő állítást nem tett róla; továbbá magyarázatot adott arra, hogy a 4.000.000,- Ft hiányról miért tett említést a sérelmezett levélben. [26] A Fegyelmi Bizottság – amelynek elnöke tanú2, a tagjai pedig név3 és név4 voltak –,
  3. december
  4. napján meghozott határozatával a felperest fegyelmi vétség hiányában felmentette. [27]
  5. december
  6. napján a vadásztársaság elnöke az elsőfokú, felmentő határozattal szemben - az alperes közgyűléséhez címzetten - fellebbezéssel élt, amelyet nem a Fegyelmi Bizottság elnökének (tanú2nek), hanem a Fegyelmi Bizottság tagjának, név3nak adott át. [28] A Fegyelmi Bizottság elnökének sem név3, sem a vadásztársaság elnöke nem jelezte a fellebbezés előterjesztését, ezért a Fegyelmi Bizottság elnöke
  7. január 6-án kelt emailjében a vadásztársaság tagjait arról tájékoztatta, hogy a felmentő határozattal szembeni fellebbezési határidő
  8. január
  9. napján lejárt, ezalatt fellebbezés nem érkezett. [29] név3
  10. január 8-án a fellebbezést a további szükséges intézkedések megtétele érdekében a vadásztársaság elnökének adta át. [30]
  11. február 8-án tanú1 tájékoztatta a tagokat, hogy tanú2 fegyelmi bizottsági elnöki tisztsége
  12. szeptember
  13. napján lejárt, továbbá név4 törlése miatt a Fegyelmi Bizottság egyetlen szabályosan megválasztott tagja név
  14. [31] Az Intézőbizottság a
  15. január
  16. napján tartott rendkívüli ülésén
  17. február
  18. napjára rendkívüli közgyűlést hívott össze. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 5 [32] A rendkívüli közgyűlés a
  19. február
  20. napján kelt határozatával a Fegyelmi Bizottság
  21. december 17-i elsőfokú, felmentő határozatát hatályon kívül helyezte, és a Fegyelmi Bizottságot új eljárás lefolytatására utasította. [33] Ezen közgyűlési határozat bíróság előtti megtámadására nem került sor. [34] A vadásztársaság elnöke
  22. február
  23. napján a felperessel szemben ismételten fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Fegyelmi Szabályzat
  24. §
(6)bekezdésében írt fegyelmi vétség elkövetése miatt. [35] A Fegyelmi Bizottság, - amelynek tagjaként név5, név3, valamint megbízott elnökeként tanú1 járt el -,
  1. április 13-án meghozott elsőfokú fegyelmi határozatában megállapította, hogy a felperes elkövette a Fegyelmi Szabályzat
  2. §
(6)bekezdésében foglalt fegyelmi vétséget, mivel a
  1. november
  2. napján kelt elektronikus levél tartalma nem felel meg a valóságnak. Az enyhítő és súlyosbító körülmények mérlegelésével, egyhangú szavazattal a felperes vadászati jogának 6 hónap időtartamra történő felfüggesztéséről döntött. A határozat kitért a jogorvoslati tájékoztatásra. [36] A határozat indokolása rögzítette, hogy a felperes a
  3. november 10-i levelében írtakkal az egyesület tagjait megsértette, az egyesület egységének megbontására törekedett. [37] A határozattal szemben
  4. április 29-én a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak hatályon kívül helyezését kérte. [38] A felperes elévülésre, valamint az elsőfokú határozat formai és tartalmi hiányosságaira is hivatkozott. [39] Sérelmezte, hogy a Fegyelmi Bizottság elnökét - erre irányuló alapszabályi felhatalmazás nélkül - a vadásztársaság elnöke bízta meg, azaz az elnök szabályszerű megválasztására nem került sor. [40] Utalt arra, hogy a fegyelmi határozat indokolása olyan mértékben hiányos, hogy az érdemi védekezését is ellehetetleníti; nem tér ki arra sem, hogy mi a valóságnak nem megfelelő tartalom, hogyan valósíthat meg intrikus magatartást, és miként bontja meg az egyesület egységét, illetve miként törekszik annak megbontására. [41] A felperes hivatkozott arra is, hogy a sérelmezett levél tartalmilag sem meríti ki a terhére rótt fegyelmi vétség kritériumait. [42] Kifogásolta, hogy az alperes az enyhítő és a súlyosbító körülményeket sem részletezte. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 6 [43] Az alperes a 1/2021.(06.07.) számú közgyűlési határozatával a felperes fellebbezését elutasította, és a Fegyelmi Bizottság által kiszabott fegyelmi büntetést helybenhagyta. Meghatározta, hogy a felperes vadászati jogának 6 hónapi időtartamra való felfüggesztésének kezdete
  5. június
  6. napja. A határozat tájékoztatást adott a jogorvoslati lehetőségekről. [44] A felperes a közgyűlés másodfokú határozatát
  7. június 23-án vette kézhez. [45] A felperes - a határidőben előterjesztett - pontosított kereseti kérelmében a Fegyelmi Bizottság
  8. április
  9. napján kelt elsőfokú, és a közgyűlés 1/
  10. (06.07.) számú határozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. [46] A keresete jogalapjaként a Ptk. 3:
  11. §-ára és 3:
  12. §
(1)bekezdésére hivatkozott. [47] A felperes elsődleges érvelése szerint a terhére rótt cselekmény a Fegyelmi Szabályzat
  1. §-ában foglaltakra tekintettel elévült. A sérelmezett elektronikus levél
  2. november
  3. napján kelt, a hatályon kívül helyezést követően azonban az alperes elnöke
  4. február 15-én újabb fegyelmi vizsgálatot rendelt el, amely időpontban azonban a cselekménye már elévült. [48] A határozattal szemben alaki és tartalmi kifogásokat is előterjesztett. [49] Arra is hivatkozott, hogy a támadott elsőfokú határozatot meghozó Fegyelmi Bizottság megválasztására nem a Fegyelmi Szabályzat
  5. §-a szerint került sor, ugyanis a Fegyelmi Bizottság elnökét a vadásztársaság elnöke jelölte ki, amelyre azonban a Fegyelmi Szabályzat nem biztosít lehetőséget. [50] A másodlagos érvelése szerint az 1/
  6. (06.07.) számú közgyűlési határozat olyan mértékben hiányos, hogy tartalmi vizsgálatra sem alkalmas. Az indokolás nem tartalmazza, hogy a sérelmezett levél mely része nem felel meg a valóságnak, nem tér ki arra, hogy a nem a valóságnak megfelelő tartalom miként sérti a Fegyelmi Szabályzat
  7. §
(6)bekezdésében tilalmazott tényállásokat, azaz hogyan valósít meg intrikus magatartást, hogyan sérti az egyesület tagjait, szerveit, miként bontja meg az egyesület egységét. [51] A fegyelmi határozat adós marad a bizonyítékok számbavételével, ütköztetésével, nem tartalmazza a megállapított tényállást, illetve az enyhítő és súlyosbító körülmények értékelését sem. Így nem állapítható meg, hogy milyen mérlegelés alapján jutott a Fegyelmi Bizottság a döntés meghozatalára. [52] A határozat nélkülözi a Fegyelmi Szabályzat 19. §-ban megfogalmazott tartalmi elemeket, továbbá nincs írásba foglalva, illetve azt a felperessel szabályszerűen nem közölték. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 7 [53] A felperes harmadlagos érvelése arra irányult, hogy fegyelmi vétséget nem követett el, azaz a 4. §
(6)bekezdése szerint tiltott, és fegyelmi vétségként meghatározott magatartást nem tanúsította. [54] Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben marasztalását kérte. [55] Kifejtette, hogy a felmentő határozat hatályon kívül helyezését követően megismételt eljárás újbóli elrendelésekor a fegyelmi eljárás nem szakadt meg, ezért az elévülésre nem kerülhetett sor. [56] Állította, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása, és a meghozott határozat is szabályszerű volt, a felperes mind a védekezéshez való, mind pedig a jogorvoslathoz való jogát gyakorolhatta. [57] A Szombathelyi Törvényszék a fellebbezéssel támadott ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes Fegyelmi Bizottságának
  1. április
  2. napján kelt azon határozatát, amely a felperes vadászati jogát hat hónapig terjedő időre felfüggesztette; továbbá az alperes
  3. június 8-án meghozott közgyűlési határozatát, amellyel a közgyűlés a Fegyelmi Bizottság határozatát helybenhagyta és a felperes vadászati jogának hat hónapig terjedő időre történő felfüggesztését rendelte el. [58] A bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 480.500, - Ft perköltséget. [59] Az elsőfokú bíróság a Polgári törvénykönyvről szóló
  4. évi V. törvény (Ptk.) - jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezéséről rendelkező - 3:
  5. § és 3:
  6. §
(1)bekezdésének felhívásával hangsúlyozta, hogy a bíróságnak – a civil szervezet autonómiájának tiszteletben tartása mellett – csak a civil szervezet jogszabálysértő vagy létesítő okiratba ütköző határozatainak hatályon kívül helyezésére van lehetősége. [60] Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a civil szervezet - határidőn belül keresettel nem támadott - határozatai a későbbiekben vitássá nem tehetők, azok a társaságra, illetve a tagokra kötelezőek. [61] A fentiekből az is következik, hogy a
  1. február
  2. napján megtartott rendkívüli közgyűlésen meghozott, a Fegyelmi Bizottság
  3. december 17-én kelt felmentő határozatát hatályon kívül helyező határozatának tartalma és a meghozatalának körülményei – beleértve az elsőfokú határozattal szemben előterjesztett fellebbezést is – a későbbiekben nem vitathatók figyelemmel arra, hogy a közgyűlési határozat bíróság előtti megtámadására nem került sor. [62] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a
  4. február
  5. napján kelt hatályon kívül helyező közgyűlési határozatra tekintettel mind a rendkívüli közgyűlést megelőző eljárás, mind a megismételt eljárás egészet alkot, azaz a fegyelmi eljárást egységesnek kell tekinteni. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 8 [63] Ebből azonban az is következik, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló elektronikus levél keltéhez képest (
  6. november 10.) a fegyelmi eljárás első elrendelésére (
  7. november 11.) határidőben került sor. A fegyelmi eljárás második elrendelése (
  8. február 15.) szükségtelen volt, a fegyelmi eljárás jogszerű megkezdésének nem tekinthető. [64] A fentiek miatt az elévülésre nem kerülhetett sor. [65] A kereseti kérelem másodlagos indokait érintően az elsőfokú bíróság álláspontja – az eljárás egységességéből eredően - az volt, hogy a fegyelmi eljárás egésze során felmerült bizonyítékokat és nyilatkozatokat a Fegyelmi Bizottság a megismételt eljárásban meghozott elsőfokú határozata mérlegelése során megfelelően figyelembe vette, és a határozat a Fegyelmi Szabályzat
  9. §-ban foglalt kritériumokat is – szűkszavúan ugyan de – kielégíti. [66] Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a megismételt eljárásban az Intézőbizottság (helyesen: Fegyelmi Bizottság) elnöke megbízása jogszerűségének vizsgálata a felperes keresetének elsődleges, másodlagos és harmadlagos indokai körébe nem illeszthető bele, másrészt az elnök megbízása (tanú1) nem hatott ki az eljárás jogszerűségére. [67] Az elsőfokú bíróság - a felperes harmadlagos érvelését elfogadva - megállapította, hogy a sérelmezett levél nem tartalmaz a könyvelés hiányával kapcsolatos alaptalan vádat név1nal szemben, a felperes terhére nem róható intrikus magatartás. [68] A levél tartalma sem az egyesületre, sem annak tagjaira nem sértő, az erre irányuló törekvés sem olvasható ki belőle, mindössze kritikát fogalmaz meg, amely azonban nem lépi túl a vélemény-nyilvánítás kereteit. [69] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy adós maradt az alperes annak kifejtésével is, hogy a felperes mely állítása volt valótlan, és a valótlan tartalom miként meríti ki a sérelmezett magatartást, valamint a kereset tárgyává tett elektronikus levél a felperes terhére rótt fegyelmi vétség melyik fordulatát valósította meg. [70] A fentiek alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a felperes a megjelölt fegyelmi vétséget nem követte el, ezért a kereseti kérelme megalapozott. [71] Az elsőfokú bíróság a további bizonyítást szükségtelennek ítélte, mivel az eltérő döntést nem eredményezett volna. [72] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását, és az első-, másodfokú perköltségben történő marasztalását kérte. [73] Az álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a fegyelmi vétség hiányát iratellenesen, okszerűtlenül állapította meg; a fegyelmi vétség tárgyává tett magatartás tartalmára vonatkozó Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 9 megállapítás a törvényességi felülvizsgálati körben eljáró bíróság hatáskörének túllépését valósítja meg. [74] Kifejtette az alperes, hogy az egyesület belső önkormányzattal rendelkező, autonóm jogi személyiségű civil szervezet, amely a törvényi keretek között jogosult a saját működési rendjét és szervezetét meghatározni, beleértve ebbe a tagokra vonatkozó kötelezettségek előírását, és az ezek megszegéséért megállapítható, különböző joghátrányok előírását is. [75] Az egyesület ezen „belső jogának” meghatározása a legfőbb döntéshozó szerve, azaz a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A belső jog előírásainak tartalmi felülbírálatára kizárólag törvénysértés esetén van lehetőség. [76] A bíróság nem vizsgálhatja felül a jogi személy döntésének célszerűségét, megalapozottságát, és nem mérlegelheti a döntéshozatal során ütköző érdekeket sem. A bírói ítélet nem szolgálhat a jogi személy döntéshozatalának helyettesítésére. A bíróság - a törvényi keretek között - kizárólag az egyesület jogszabályoknak megfelelő működését, és ennek keretében a határozat jogszerűségét ellenőrizheti. [77] A fellebbezési érvelés szerint a fentiekkel szemben az elsőfokú ítélet indokolásának [134]-[136] bekezdései túllépik a támadott fegyelmi határozat meghozatalának törvényi, és alapszabály szerinti eljárási rendjének felülvizsgálatát. [78] Az ítéleti indokolás [44], [45] és [65] pontjaiban írtak ellenére az elsőfokú bíróság a Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben foglalt állást, és abban hozott döntést, hogy a Fegyelmi Szabályzat
  10. §
(6)bekezdésében megjelölt fegyelmi vétséget a felperes elkövette-e. [79] Az alperes kifejtette, hogy kizárólag a Fegyelmi Bizottság, mint az egyesület belső viszonyait, és a tagok közti kommunikációt, valamint a különböző belső ügyek fontosságát ismerő fórum tudja megítélni azt, hogy a valótlan tartalmú, és egyes személyek vagy a testület működését negatívan feltüntető kör-email mennyiben sérti az egyesület bármely tagját, illetve mennyiben veszélyezteti az egyesület egységét. [80] A vadásztársaság belső működésére vonatkozó információkkal nem rendelkező bíróság nem tudja reálisan mérlegelni, hogy milyen mértékű bizonytalanságot idéz elő, és milyen mértékben érinti az egyesület belső egységét egy, a tisztviselő választást megelőző időszakban elküldött valótlan tartalmú és jelentős összegű hiányra vonatkozó híresztelés. [81] Az alperes hangsúlyozta, hogy a bírósági felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a támadott határozat jogsértő; emiatt fokozott jelentőséggel bír az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a per tárgyát képező fegyelmi határozat összességében megfelel a Fegyelmi Szabályzat
  1. §-ban írt kritériumoknak, valamint sem törvénybe, sem alapszabályba, sem a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokba ütköző intézkedés az alperes által lefolytatott fegyelmi eljárás körében nem merült fel. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 10 [82] Ebből következően az elsőfokú bíróságnak nem volt hatásköre a támadott fegyelmi határozat felülbírálatára a felperes részéről tanúsított magatartást minősítése szempontjából, és nem volt hatásköre annak vizsgálatára, hogy az milyen módon, milyen mértékben sértheti az egyesület tagjait, és megbontja-e az egyesület egységét. [83] Az elsőfokú bíróság tehát – a hatáskörét túllépve – az egyesület kizárólagos, belső szabályozási és mérlegelési jogkörébe tartozó kérdésben foglalt állást. [84] Hivatkozott az alperes a Kúria Pf.V.20.591/2020/
  2. számú, valamint a Kúria Pfv.VI.21.454/2018/
  3. számú ítéletére is. [85] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és az alperes perköltségben marasztalására irányult. [86] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárási és az anyagi jogi szabályok helytálló alkalmazásával hozta meg döntését. [87] A felperes kifejtette, hogy az alperes által felhívott kúriai döntésekből (Pfv.V.20.591/2020/
  4. Pfv.VI.21.454/2018/12) nem következik, hogy a Ptk. 3:
  5. § alapján megindult peres eljárásokban a bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy a jogi személy határozata alaki/tartalmi szempontból jogszabálysértő-e, de nem mérlegelheti a rendelkezése álló bizonyítékokat. [88] A felperes kiemelte, hogy a Kúria Pfv.21.454/2018/
  6. számú precedensképes határozatának [13] bekezdése éppen azt rögzíti, hogy a perben vizsgálandó volt, „hogy a felperes tanúsított olyan magatartást, amelyet a Ptk. 3:
  7. §
(1)bekezdése, illetve az alapszabály és a fegyelmi szabályzat alapján fegyelmi vétségnek kell tekinteni”. [89] A Kúria Pfv.20.616/2019/
  1. számú határozatára hivatkozással azt hangsúlyozta, hogy az érdemi felülvizsgálat kizártsága a fegyelmi büntetés súlyosságának vagy arányosságának értékelésére vonatkozik, de nem a rendelkezésre álló bizonyítékok vizsgálatára, vagy annak vizsgálatára, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tényszerűen, okszerűen került-e sor valamely büntetés alkalmazására. [90] A felperes a Győri Ítélőtábla Pf.20.041/2017/
  2. számú határozatának felhívásával kiemelte, hogy „ a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránti kereseti kérelem elbírálása során – a felperes által felhozott indokok mentén - vizsgálni kell, hogy a kizárás, illetve a fegyelmi szankció alkalmazása iránt indított eljárásokban megállapított, és a szankció alkalmazására okot adó tények a valóságnak megfelelnek-e, továbbá a felperes által megjelölt jogszabályi vagy alapszabályi rendelkezések sérelme megállapítható-e. A bíróságnak azt kellett vizsgálni, hogy az alperes az rPtk. irányadó rendelkezéseiben, az alapszabályban foglaltakat betartotta-e, illetve a határozatban megállapított tényállás megalapozott-e.” [91] A Győri Ítélőtábla hivatkozott döntéséből sem következik, hogy a Ptk. 3:
  3. §-a alapján indított perben eljáró bíróság el lenne zárva a bizonyítékok vizsgálatától. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 11 [92] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében is fenntartotta azon álláspontját, hogy éppen a fegyelmi eljárás egységességére tekintettel - az alperes által lefolytatott fegyelmi eljárás eljárásjogi szempontból is jogszabálysértő volt. [93] Nem maradhat figyelmen kívül ugyanis az a tény, hogy a Fegyelmi Bizottság elnöke a
  4. január elején megküldött elektronikus levelében a tagokat arról tájékoztatta, hogy az elsőfokú, felmentést tartalmazó határozattal szembeni fellebbezési határidő
  5. január
  6. napján lejárt, és ezalatt fellebbezés nem érkezett. [94] Az alperes
  7. február 8-án megtartott rendkívüli közgyűlése tehát - az elkésett fellebbezésre tekintettel – a
  8. december
  9. napján kelt, és fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett elsőfokú fegyelmi határozatot helyezett – jogsértő módon - hatályon kívül. [95] A fellebbezés alaptalan. [96] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatok Pp.
  10. §-ban foglaltaknak megfelelő, okszerű mérlegelésével helyes tényállást állapított meg, és abból helytálló jogi következtetést levonva rendelkezett a keresettel támadott első- és másodfokú fegyelmi határozatok hatályon kívül helyezéséről. [97] Az érdemi döntés indokai lényegileg helyesek, azokat az ítélőtábla a fellebbezésben felhozott érvekre tekintettel az alábbiak szerint összegzi. [98] Helytállóan indult ki az elsőfokú bíróság abból, hogy a 2021.02.08-án meghozott – keresettel nem támadott, ezért a vadásztársaságra és annak tagjaira is kötelező érvényű – hatályon kívül helyező közgyűlési határozatot megelőzően lefolytatott fegyelmi eljárás, valamint a megismételt eljárás egységes egészet alkot, ilyen módon a fegyelmi vizsgálat első elrendelése és az arra okot adó elektronikus levél elküldése között eltelt mindössze 1 nap a felperes terhére rótt fegyelmi vétség büntethetőségének elévülését - a Kúriának az elévülés szempontjából vizsgálandó időpontok tekintetében iránymutató Pfv.VI.20.591/2020/
  11. számú döntését is figyelembevéve – nem eredményezheti. [99] Ezért az elsőfokú bíróság helytállóan döntött akként, hogy – az elévülés hiányában az első- és másodfokú határozatokkal szemben a keresetben felhozott egyéb, hatályon kívül helyezésre irányuló indokok is vizsgálandók. [100] Az ítélőtábla álláspontja szerint az alperes a fellebbezésében alaptalanul rója az elsőfokú bíróság terhére azt, hogy a hatáskörét túllépve a vadásztársaság belső szabályozási és kizárólagos mérlegelési jogkörébe tartozó kérdésben foglalt állást azzal, hogy a
  12. november 10-i levél elküldését nem minősítette a Fegyelmi Szabályzat 4.§.
(6)bekezdése által tilalmazott fegyelmi vétségnek. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 12 [101] A Kúria számos – többek között az alperes által hivatkozott Pfv.VI.21.454/2018/
  1. számú – határozatában is kifejtette, hogy a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatát lehetővé tevő jogszabályi rendelkezések (Ptk.
  2. könyv XI. fejezet) értelmében a bíróság - a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva - kizárólag a támadott határozat jogszabályba, Alapszabályba, vagy a társaság un. belső jogába ütközését vizsgálhatja, azaz azt, hogy a határozat a társaság működésére irányadó törvényi, alapszabályi rendelkezéseket sérti-e. A bíróság tehát csak a társaság jogszabályoknak megfelelő működését, és így a határozat jogszerűségét ellenőrizheti. [102] Az egyesületi önkormányzatiság és autonómia alapján az alperes az Alapszabályában – jogszabályi keretek között – maga határozhatja meg a fegyelmi eljárás rendjét, a szankciókat, továbbá azt is, hogy milyen tényállást megvalósító magatartást minősít fegyelmi vétségnek. [103] A fegyelmi eljárás során az arra hatáskörrel rendelkező szervnek a fegyelmi szabályzatban foglalt eljárási rend keretében abban a kérdésben kell döntenie, hogy az eljárás tárgyává tett magatartás megvalósult-e, és az megfelel-e az alapszabályban, fegyelmi szabályzatban fegyelmi vétségként minősített tényállásnak. [104] A bíróság ugyan nem vizsgálhatja felül a jogi személy döntésének célszerűségét, gazdaságosságát, nem mérlegelheti a döntéshozatalban összeütköző érdekeket, azonban annak megítélése körében, hogy a határozat nem jogsértő-e, nem kizárólag a támadott határozat meghozatalának eljárásjogi feltételrendszerét vizsgálja, hanem – a felperes ezirányú hivatkozása esetén – azt is, hogy a felperes a terhére rótt, és a társaság által a fegyelmi határozattal szankcionált magatartást tanúsította-e, az kimeríti-e a fegyelmi vétség kritériumait, azaz a tanúsított magatartás tényállásszerű-e, fegyelmi vétségnek minősül-e. [105] Az alperes fellebbezésében kifejtettekkel szemben tehát a Ptk. 3:
  3. § szerinti perben a határozat jogszerűségének ellenőrzése szükségessé teszi annak vizsgálatát, hogy – az Alapszabályban rögzített tisztességes eljárás lefolytatását követően – bizonyítást nyert-e, hogy az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség megállapítására okot adó tényállást megvalósította: azaz a határozatok jogszerűségi szempontból való felülvizsgálatának ki kell terjednie arra, hogy a fegyelmi büntetéssel sújtott tag ténylegesen elkövette-e a terhére rótt cselekményt, továbbá a tanúsított magatartása megfelel-e az alperes szabályzata által fegyelmi vétségként meghatározott tényállásnak. [106] A kifejtetteknek megfelelően foglalt állás a Kúria a Pfv.IV.20.778/2016/
  4. számú ítéletének [10] és [14] pontjában, továbbá a Pfv.VI.21.454/2018/
  5. számú döntésének [12] pontjában is, valamint a Győri Ítélőtábla a - felperes által hivatkozott - Pf.20.041/2017/
  6. számú, illetve a Pf.IV.20.203/2018/5/I. és Pf.I.20.321/2018/7/I. számú határozatában is. [107] Az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját abban a körben is, hogy a felperes a sérelmezett elektronikus levelével a Fegyelmi Szabályzat
  7. §
(6)bekezdésében írt fegyelmi vétség tényállását nem valósította meg. [108] A felperes a
  1. november 10-i levelében kritikát megfogalmazva pusztán annak ad hangot, hogy egy tagtársa (név1) intéző bizottsági felvételét nem támogatja, valamint utalt Győri Ítélőtábla III.Pf.20.009/2023/7 13 arra, hogy a vadásztársaság mérlege negatív volt. A sérelmezett levélben tükröződő véleménynyilvánítás azonban az intrikus magatartás fogalmát nem meríti ki, a sérelmes levél tartalma az egyesületre vagy tagjaira nézve nem sértő, az egyesület egységének megbontására nem alkalmas. Az alperes álláspontjával szemben a felperes sem a tagtársát, sem az egyesület szerveit sikkasztással nem vádolta. [109] E körben az ítélőtábla hivatkozik az elsőfokú bíróság által az ítéletének [133]-[135] bekezdéseiben kifejtett érvekre. [110] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság helytálló ítéletét a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [111] Az ítélőtábla az alaptalanul fellebbező alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(1)és
(5)bekezdése értelmében – a csatolt megbízási szerződés alapján – megállapított mértékű – Áfát is tartalmazó - ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség felperes részére való megfizetésére. Győr, 2023. április 19. Dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Szabó Péter sk. előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.