← Magyarország

Pf.20122/2025/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben az alperes által megjelölt megtagadási okok érdemi vizsgálata, a közérdekűségi teszt elvégzése az irat érdemi vizsgálata nélkül nem végezhető el. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.122/2025/4-II. A felperes: Magyar Természetvédők Szövetsége 1091 Budapest, Üllői út 91/b. III/

  1. A felperes képviselője: Dr. Kiss N. Csaba ügyvéd ügyvéd címe Az alperes: Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 1123 Budapest, Alkotás utca
  2. Az alperes képviselője: Dr. Kiss Eszter kamarai jogtanácsos 1123 Budapest, Alkotás utca
  3. A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 70.P.23.341/2024/
  4. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Végzés A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az érdemi szaktól kezdődő új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes és az alperes fellebbezési költségét személyenként 35.000 (harmincötezer) forintban határozza meg. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A Kormány a Corvinus projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, valamint a Corvinus projekt kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 308/
  5. (VIII. 11.) Korm. rendelettel bizonyos szénhidrogén bányászati beruházásokat nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította. Az alperes bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó, központi költségvetési szerv. [2] A felperes
  6. november 12-i keltezéssel egy, november 14-i keltezéssel további két közérdekű adatok kiadása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. [3] Az alperes a
  7. november 29-én kelt SZTFH/15264-2/2024., SZTFH/152662/
  8. és SZTFH/15265-2/
  9. számú válaszaiban az adatigénylések teljesítését megtagadta. Közölte, hogy „Adatigénylése teljesítésére az Info tv.
  10. §

(2)bekezdés g) Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 2 pontja alapján – figyelembe véve a Kúria 2023.9.
  1. szám alatt közzétett határozatában, valamint a BH 2024.208 (Kúria Pfv.IV.20.384/2024/5.) számú határozatában foglaltakat is – nincs lehetőség. Kérjük, hogy iratbetekintési kérelmét az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  2. évi CL. törvény szabályai szerint szíveskedjen előterjeszteni”. [4] Az alperes a felperest arról is tájékoztatta, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem, vagy annak közvetlen veszélye esetén az igénylő az Info tv. rendelkezései szerint bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, illetve a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása esetén az igénylő bírósághoz fordulhat. [5] A felperes keresetében az alperest arra kérte kötelezni, hogy elektronikus úton adja ki részére a Sarkad I. szénhidrogén bányatelekkel, a HHE-Nyékpuszta Gyűjtőállomás Gázüzemmel, a HHF-Nyékpuszta-6/A és a HHE-Nyékpuszta-2 szénhidrogén kúttal, a HHENyékpuszta-8 szénhidrogén kúttal, a HHE-Nyékpuszta-13 szénhidrogén kúttal, a „HHENyékpuszta-7”, „HHE-Nyékpuszta-11” és „HHE-Nyékpuszta-17” jelű szénhidrogén kutakkal kapcsolatos – az alperes eljárása során keletkezett –, a keresetlevél 1-
  3. pontjaiban megjelölt engedélyeket és egyéb hatósági iratokat. [6] Keresete jogalapjaként a Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk
(2)bekezdésében, 39. cikk
(2)-
(3)bekezdésében, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  1. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
  2. § 5-
  3. pontjában,
  4. §
(1)-
(2)bekezdésében és 28. §
(1)bekezdésében foglaltakra hivatkozott. [7] Előadása szerint az alperes jogállására a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló
  1. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh tv.) rendelkezései irányadók. Az SZMSZ
  2. pontja szerint az alperesnél adatvédelmi tisztviselő is dolgozik. A Corvinus projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé, valamint a Corvinus projekt kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 308/
  3. (VIII. 11.) számú Korm.rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánított egyes bányászati beruházásokat. Az alperes központi költségvetési szerv, a bányászatról szóló
  4. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) hatálya alá tartozó szervek vonatkozásában hatósági, tehát közfeladatot lát el, a kiadni kért adatok így az Info tv.
  5. §
  6. pontja alapján közérdekű adatnak minősülnek. A megtagadás körében az Info tv.
  7. §
(2)bekezdés g) pontja önmagában nem alapozza meg az elutasítást, konkrét jogszabályi rendelkezésre kell a korlátozás körében hivatkozni. Nem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti iratbetekintést kért. Az Ákr. 33. §
(5)bekezdése alapján a határozatok akkor is nyilvánosak, ha az eljárás iratai egyébként nem lennének megismerhetők. Az Info tv. értelmében pedig a megtagadás okát szűken kell értelmezni. [8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy az adatigénylés elutasításának indokát konkrétan megjelölte, az az Info tv. 27. §
(2)bekezdés g) pontja, illetve a BH
  2. és BH
  4. számú eseti döntésekben kifejtett ok. Mivel a kiadni kért adatok közigazgatási eljárásban keletkeztek, az Ákr. rendelkezései szerint terjeszthető elő megismerési igény. [9] A hivatkozott eseti döntések tartalma szerint az Ákr. rendelkezései az adatigénylés törvényes korlátjának minősülnek. A határozatok az Ákr.
  5. §
(5)bekezdése alapján ismerhetők meg, az egyéb iratok azonban az Ákr. 33. §
(1)-
(3)bekezdésében foglalt szabályok szerint. Ezt az értelmezést támasztja alá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság útmutatója is. A felperes nem csak határozatok kiadását kérte, a keresetlevél 5.,
  1. f),
  2. és
  3. pontjában kért adatok az eljárás során keletkezett iratok. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 3 [10] A felperes adatigénylésének teljesítésére az eljárást befejező határozatok tekintetében is kizárólag az Ákr.
  4. §
(5)bekezdés és 27. §
(2)bekezdésében foglalt szabályok megtartása, illetve az ott rögzített rendelkezések figyelembevétele mellett kerülhet sor: vizsgálni kell azt, hogy a határozatok alapjául szolgáló eljárás befejeződött-e, a határozatok véglegessé váltak-e, illetve nincs-e azokban védett információ (üzleti titok, egyéb érzékeny adat), amely nem adható ki és kitakarandó. [11] A Gyula II. beruházással kapcsolatos eljárási dokumentáció tekintetében hivatkozott arra is, hogy az iratok a határozat meghozatalát megelőzően keletkeztek. Az Ákr. 33. §
(5)bekezdésében foglalt megismerési jog csak az Ákr. 27. §
(2)bekezdésében foglaltak szem előtt tartásával teljesíthető, azaz gondoskodni kell a védett és személyes adatok felismerhetetlenné tételéről. [12] Az elsőfokú bíróság a kijavított ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperes email cím1 e-mail címére 15 napon belül a személyes adatok felismerhetetlenné tételével adja ki az alábbi közérdekű adatokat: [13]
  1. A Sarkad I. szénhidrogén bányatelket megállapító
  2. szeptember 6-án, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság által kiadott SZBK/47721/
  3. számú határozat [14]
  4. A Sarkad I. szénhidrogén bányatelek módosításának eljárását lezáró SZBK/2887-9/
  5. számú határozat [15]
  6. A Sarkad I. szénhidrogén bányatelek vertikális bővítési engedélye (SZTFHBANYASZ/7543-13/2023.) [16]
  7. A Sarkad I. szénhidrogén bányatelek vertikális bővítését megalapozó kutatási engedély (SZTFH-BANYASZ/4072-12/2023.) [17]
  8. A Sarkad I. - szénhidrogén bányatelek kitermelési műszaki tervei és azok módosításai: [18] a. a 2019-
  9. évi kitermelési műszaki üzemi terve és a JN/43/03574-14/
  10. számú jóváhagyó határozat [19] b. a 2022-
  11. évi kitermelési műszaki üzemi terve és módosításai, valamint a JN/43/02385-7/2021.; SZTFHBANYASZ/6713-11/2022-, SZTF11BANYASZ/671312/2022 és SZTFH-BANYASZ/11057-6/2022, SZTFH-BANYASZ/11057-7/2022 sz. jóváhagyó határozatok [20] c. a 2024-
  12. évi Termelési Műszaki Üzemi Terve, valamint az SZTFHBANYASZ/1342-1/
  13. jóváhagyó határozat. [21]
  14. A HHE-Nyékpuszta Gyűjtőállomás Gázüzem engedélyei: [22] a. HHE-Nyékpuszta-6/A kútkörzet és HHE - Nyékpuszta - Gyűjtőállomás - építési engedély határozat (369-5/2023) [23] b. HHE - Nyékpuszta Gázüzem létesítése I. ütem - l. fázis építési engedély határozat (1 0184-7/2023) [24] c. HHE - Nyékpuszta Gázüzem létesítése I. ütem -
  15. fázis - építési engedély határozat (1 3388-9/2023) [25] d. HHE - Nyékpuszta Gyűjtőállomás és a Nyékpuszta-6A kútkörzet használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/1638-5/2024) [26] e. HHE Sarkad Kft. Nyékpuszta - Gázüzem I. ütem
  16. fázis - használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ6279-7/2024) Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 4 [27] f. HHE-Nyékpuszta gázüzembe kompresszor telepítés - építési engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/ 10440-8/2024) [28] g. HHE-Nyékpuszta gázüzembe PH-01 techn. jelű gépi hűtőegység telepítés építési engedély (SZTFH-BANYASZ/12075-6/2024) [29] h. HHE - Nyékpuszta Gázüzem létesítése II. ütem - I. fázis DPCU2 telepítése építési engedély (SZTFH-BANYASZ/9793-8/2024) [30] i. HHE Sarkad Kft. Nyékpuszta Gázüzem S-05 technológiai jelű mérőszeparátor létesítési engedély (SZTFH-BANYASZ3265-3/2024) [31] j. HHE Sarkad Kft. Nyékpuszta Gázüzem és Ecsegfalva FGSZ szakaszoló és gázátadó állomás közötti mezőbeni szénhidrogén vezeték Nyékpuszta Gázüzem Ecsegfalva görényfogadó és szabályozóállomás közötti csőszakasz határozat (SZTFH-BANYASZ/30393/2024) [32]
  17. A HHF-Nyékpuszta-6/A és a HHE-Nyékpuszta-2 szénhidrogén kúthoz kapcsolódó engedélyek [33] a. HHE-Nyékpuszta-6/A és HHE Nyékpuszta-2 szénhidrogén kutak termelésbe állítása építési engedély (14327-3/2022 és 9006-5/2023) [34] b. HHE-Nyékpuszta-6A jelű CH kút használatbavételi engedély (8964-6/2023) [35] c. HHE-Nyékpuszta-6A kútkörzetben befutósor és léghűtő berendezés létesítése építési engedély (SZTFH-BANYASZ/1932-3/2()24), engedély visszavonása (SZTFHBANYASZ/1932-5/2024), építési engedély (SZTFHBANYASZ/1932-10/2024) és építési engedély módosítása (SZTFHBANYASZ/7999-3/2024) [36] d. HHE-Nyékpuszta-6A kihelyezett gyűjtősor és HHE-Nyékpuszta Főgyűjtő (Gázüzem) közötti gyűjtővezetékpár építési engedély (SZTFHBANYASZ/8695-3/2024) [37] e. HHE-Nyékpuszta-6/A, HHE-Nyékpuszta-2 termelvényvezetékek és HHE Nyékpuszta - Főgyűjtő állomás és a MOL Méhkerék Gyűjtőállomás közötti mezőbeni szénhidrogén vezeték katódvédelmi rendszer és Méhkerék végpont előtti görényfogadó használatbavételi engedély SZTFH-BANYASZ/97103/2024 [38] f. HHE-Nyékpuszta-2 szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély határozata 4384-3/2023) [39] g. HHE-Nyékpuszta-2 jelű CH kút használatbavételi engedély (6385-3/2023) [40] h. HHE-Nyékpuszta-2 kútkörzet és Nyékpuszta gyűjtőállomáson rákötési munkák - használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/8481-3/2024) [41]
  18. A HHE-Nyékpuszta-8 szénhidrogén kúthoz kapcsolódó engedélyek [42] a. „Sarkad I. szénhidrogén” bányatelekre tervezett HHE-Nyékpuszta-8 jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás építési engedélyének jóváhagyása (10766-11/2022) [43] b. HHE-Nyékpuszta-8 szénhidrogén kút termelésbe állítása építési engedély (9409-4/2023) [44] c. HHE-Nyékpuszta-8 gáztermelő kútkörzet, kútbekötő vezeték használatbavételi engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/8483-3/2024) [45] d. HHE-Nyékpuszta-8 jelű CH kút használatbavételi engedély (SZTFHBANYASZ/8282-4/2024) [46]
  19. A HHE-Nyékpuszta-13 szénhidrogén kúthoz kapcsolódó engedélyek [47] a. HHE-Nyékpuszta-13 szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély határozat (12910-4/2023) és módosítása (15393-3/2023) Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 5 [48] b. HHE-Nyékpuszta-13 jelű CH kút használatbavételi engedély (SZTFHBANYASZ/8405-4
(2024)[49] c. HHE-Nyékpuszta-13 gáztermelő kútkörzet, kútbekötő vezeték használatbavételi engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/8480-3/2024) [50]
  1. A „HHE-Nyékpuszta-7”, „HHE-Nyékpuszta-11” és „HHE-Nyékpuszta-17” jelű szénhidrogén kutakhoz kapcsolódó engedélyek [51] a. HHE-Nyékpuszta-11 „jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató túrás - építési engedély (SZTFH-BANYASZ/5604-9/2024) [52] b. HHE-Nyékpuszta-l I szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/10091-3/2024) [53] c. HHE-Nyékpuszta-17” jelű szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás - építési engedély (13136-13/2023) és építési engedély módosítása (SZTFHBANYASZ/4514-3/2024) [54] d. HHE-Nyékpuszta-17 szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/8283-4/2024) [55] e. HHE-Nyékpuszta-7” jelii szénhidrogén mezőfejlesztő-kutató fúrás - építési engedély (6151-9/2023) [56] f.HHE-Nyékpuszta-7 szénhidrogén kút termelésbe állítása - építési engedély (SZTFH-BANYASZ/10090-3/2024) [57] g. A „HHE-Nyékpuszta-7”, „HHE-Nyékpuszta-11 „HHE-Nyékpuszta-17” jelű szénhidrogén kutak használatbavételi engedélye, és a gáztermelő kútkörzetek, kútbekötő vezetékek használatbavételi engedélye [58]
  2. Egyéb engedélyek [59] a. HHE Sarkad Kft. Nyékpuszta - Sarkad közötti kondenzátum vezeték - építési engedély (SZTF11-BANYASZ/5135-7/2024) [60] b. HHE Sarkad Kft. Nyékpuszta Gázüzem és Ecsegfalva FGSZ szakaszoló és gázátadó állomás közötti mezőbeni szénhidrogén vezeték Nyékpuszta Gázüzem Ecsegfalva görényfogadó és szabályozóállomás közötti csőszakasz határozat (SZTFH-BANYASZ/30393/2024) [61] c. „Földgáz betáplálási pont kialakítása - Méhkerék „O” pont létesítése - építési engedély (7500-7/2023) [62] d. Méhkerék „O” pont szúró-mérő állomás használatbavételi engedély határozat (SZTFH-BANYASZ/6791-7/2024) [63] e. HHE - Méhkerék görényfogadó szabályzókör és az FGSZ betáplálási ponthoz leágazó vezeték használatbavételi engedély (SZTFH-BANYASZ/70763/2024) [64] f. „Berettyóújfalu” szénhidrogén koncessziós területén Robbanóanyag felhasználás engedélyezéséhez kapcsolódó dokumentumok (SZTFHBANYASZ/2078/2024) [65]
  3. A „Gyula II. - szénhidrogén” bányatelek megállapító határozat és módosításai, bővítései [66]
  4. A „Gyula II. - szénhidrogén” bányatelek kitermelési műszaki üzemi tervei. [67] Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. [68] Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes olyan közfeladatot ellátó szerv, amelynek tevékenysége során keletkezett adatok közérdekű adatnak minősülnek. [69] A BH
  6. és a BH
  8. számú döntésekben kifejtett jogértelmezés alapján arra mutatott rá, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága körében kialakult bírósági Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 6 gyakorlat szerint amennyiben valamely formalizált eljárás során keletkezett adatok megismerhetőségét az eljárási szabályok rendezik – legyen szó közigazgatási, hatósági, polgári, büntető vagy más eljárásról –, úgy az irat megismerésére ezen iratbetekintési szabályok szerint kerülhet sor. A felperes főszabály szerint kizárólag az Ákr.
  9. §
(1)-
(3)bekezdésében rögzített keretek között jogosult az eljárás iratait megtekinteni és az Ákr. szabályai önmagukban törvényi korlátozást jelentenek, további jogszabályi hivatkozás megjelölése a megtagadásnak nem feltétele. [70] Ugyanakkor az Ákr. 33. §
(5)bekezdése – a főszabály alóli kivételként – úgy rendelkezik, hogy a véglegessé vált határozat az eljárás befejezését követően megismerhető, annak nyilvánossága nem korlátozható, azaz a 33. §
(1)-
(3)bekezdésében foglalt szabályok ezen adatcsoport vonatkozásában nem alkalmazhatók. [71] A felek a perfelvétel során a kiadni kért adatok tekintetében – a kereseti kérelem 5.,
  1. f),
  2. és
  3. pontjában rögzített adatok kivételével – egyezően nyilatkoztak arról, hogy azok eljárást befejező határozatnak minősülnek, így azok vonatkozásában az Ákr.
  4. §
(5)bekezdésében foglaltak alapján az iratbetekintési szabályok [33. §
(1)-
(3)bekezdés] nem képezhetik akadályát a közérdekű adatigénylés teljesítésének. [72] A fél által külön eljárási szabály szerint érvényesített iratbetekintési igény, illetve a közérdekű adatigénylés eltérő jogintézmények, önmagában az, hogy az iratbetekintés jogát az eljárási szabályok is rendezik, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a fél ezen igényét a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályok szerint is előterjessze, feltéve, hogy nincs az iratbetekintésre vonatkozó szabályok között a közérdekű adatigénylés teljesítését korlátozó szabály. [73] Az alperes az anyagi pervezetést követően sem terjesztett elő a megtagadás okszerűsége körében kellően határozott és konkrét védekezést, nem jelölte meg, hogy melyik adat vonatkozásában milyen olyan védendő érdek (pl. üzleti titok) áll fenn, amely a kiadás megtagadásának alapjául szolgálhat. Nem foghat helyt az a védekezés, hogy ezt a vizsgálatot még nem végezték el, így nem lehet tudni azt, hogy van-e ilyen védendő érdek. [74] Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla Pf.21191/2016/4. számú döntésében foglaltakra tekintettel azt emelte ki, hogy az Info tv. 27. §
(3)bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az üzleti titokra történő hivatkozás közérdekű adatok esetében is alapos lehet, de csak kivételes esetben és csak akkor, ha az adatok kiadása a védendő érdek aránytalan sérelmével járna. Az alperesnek ilyenkor is konkrétan kell előadnia, hogy milyen érdeket és hogyan veszélyeztet az adatok megismerhetősége. Az adott esetben azonban az alperes csak általános, formális védekezést terjesztett elő. [75] Hangsúlyozta azt is, hogy az információszabadság korlátozására nem lehet alap egy jövőbeli, vagy bizonytalan érdeksérelem, annak lehetőségére vonatkozó általános előadás (BDT
  1. 3988.). [76] Az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére, az anyagi pervezetést követően sem indítványozta a kiadási kérelemmel érintett iratok csatolását, így a kiadás megtagadását megalapozó okok fennállása érdemben nem volt vizsgálható. [77] Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság az eljárást befejező határozatok tekintetében a keresetet megalapozottnak ítélte. [78] Kifejtette, hogy a kereset 5.,
  2. f), 12.,
  3. pontjában megjelölt adatok az eljárás során keletkezett iratok, amelyek megismerésére az Ákr.
  4. §
(1)-
(3)bekezdései vonatkoznak. [79] Az Ákr. 33. §
(3)bekezdése a harmadik személyek iratokba való betekintési jogát a személyes vagy védett adatokat tartalmazó, eljárás során keletkezett iratok tekintetében Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 7 korlátozza, illetve köti további feltételekhez. Nem tartalmaz azonban olyan szabályt, amely általánosságban írná elő, hogy az ügyfél jogállásával nem rendelkező személyek az eljárás iratait nem, vagy csak feltételek esetén tekinthetik meg. Az ügyfél főszabály szerint [Ákr. 33. §
(1)bekezdés] az eljárás során és azt követően is korlátozás nélkül, a harmadik személyek a védett és személyes adatok esetén feltételekkel [Ákr. 33. §
(3)bekezdés], míg az eljárást befejező határozatok esetén [Ákr. 33. §
(5)bekezdés] mind az ügyfelek, mind harmadik személyek – eltérő rendelkezés hiányában – korlátozás nélkül jogosultak az iratok megismerésére. Mindezekből az következik, hogy a
(3)bekezdésben foglalt korlátozó rendelkezés alkalmazásának előfeltétele, hogy az irat ilyen – védett vagy személyes – adattípust tartalmaz. Az alperes erre vonatkozóan csak formális védekezést terjesztett elő. [80] A védett vagy személyes adatot nem tartalmazó iratba való betekintés körében az Ákr. 33. §
(3)bekezdése a harmadik személyek tekintetében sem tartalmaz korlátozást. Az adatelvre tekintettel az adatkiadást az Info tv. 30. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint köteles az adatkezelő teljesíteni. [81] Mivel az Ákr. az eljárás során keletkezett iratok harmadik személyek által történő megismerhetőségét csak a védett és személyes adatokat tartalmazó iratok tekintetében korlátozza, és az alperes nem bizonyította, hogy a kiadni kért iratok személyes vagy védett adatot tartalmaznak, az alperes a kért iratok kiadására köteles. [82] A pervesztes alperest a felperes részére perköltség megfizetésére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81. §
(1)-
(3)bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel nem kötelezte, mivel a felperes nem csatolta a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 2. §
(1)bekezdése alapján felszámított ügyvédi munkadíj összegét alátámasztó bizonyítékait és annak összegszerűségét sem jelölte meg. [83] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. [84] Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte a felperes perköltségben marasztalását is. [85] Érvelése szerint a joggyakorlat (BH2021. 208. és BH2023. 214. számú döntések) egyértelmű a tekintetben, hogy az Ákr. iratmegismerési szabályai további konkrét törvényi hivatkozás nélkül is a közérdekű adatok megismerésének korlátját jelenthetik az Info tv. 27. §
(2)bekezdés g) pontjának megfelelően. A hivatkozott döntések indokolása kiemeli, hogy az iratbetekintési jog teljes kiüresítéséhez vezetne, ha bárki közérdekű adatigénylés útján megismerhetne bármely eljárási iratot. A kért iratmásolatok az alperes által lefolytatott közigazgatási eljárások részét képezik, így azokra mindenképpen az Ákr. szabályai is irányadók, a döntések alapján pedig előnyben is részesítendők az Info tv. közérdekű adatmegismerésre vonatkozó rendelkezéseivel szemben. [86] A kúriai joggyakorlattal szembemenő módon az ítélet indokolásának [22] bekezdésében az elsőfokú bíróság mégis azt állapította meg, hogy az Ákr. iratbetekintésre vonatkozó szabályozása nem zárja ki, hogy az Info tv. alapján is lehessen kérni a közérdekű adatok kiadását. [87] A Kúria jogértelmezése alapján a közigazgatási eljárás részét képező iratanyag közérdekű adatigénylés útján való megismerésének maga az Ákr. 33. §-a állít korlátot, mely önmagában hivatkozható, így részéről további, az adatigény teljesítésének megtagadására vonatkozó okok vizsgálatára már nem volt szükség. [88] Az Info tv. 27. §
(2)bekezdés g) pontjában foglalt korlátozás alapján a felperes a kért adatokat a közérdekű adatigénylésre vonatkozó szabályok alapján nem ismerhette meg, Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 8 arra az Ákr. által biztosított iratbetekintési jog alapján lett volna lehetősége, ezen jog gyakorolhatóságának pedig az Ákr.-ben meghatározott feltételei vannak. A felperes az Ákr. szerinti iratbetekintésre irányuló kérelmet nem terjesztett elő. [89] A felperes igénye nemcsak közigazgatási eljárást lezáró határozatok megismerésére irányult, hanem az eljárások közbenső irataira is. Az Ákr. 33. §
(3)bekezdése szerinti iratanyag megismerését az Ákr. maga köti szigorúbb feltételekhez. Az Info tv. szabályainak egységes alkalmazása az Ákr. 33. §
(5)bekezdése és a
(3)bekezdés szerinti iratokra nézve ismét teljességgel lerontaná, megkerülné az Ákr. iratbetekintési rendszere mögötti jogalkotói szándékot, mely az Ákr. rendszerét fokozataiban határozta meg. Az ilyen jogalkalmazás eredményeképpen a közigazgatási eljárások iratanyaga egységként válhatna megismerhetővé az Info tv.-re hivatkozással annak ellenére, hogy az Ákr. az eljárást lezáró és az eljárás közbenső irataira nézve egyértelmű különbséget rögzít. Az Ákr. 33. §
(3)bekezdés alapján a harmadik személy kérelmezőt igazolási kötelezettség terheli abban a tekintetben, hogy az iratok megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. [90] Az alperes hivatkozott a Kúria Pfv.20384/2024/5. számú ítéletében foglaltakra. Kifejtette, hogy az Ákr. 33. §
(5)bekezdésben foglalt feltételek vizsgálatára az Ákr. rendelkezései szerint kerül sor: az eljárás befejezetté vált-e, végleges-e a döntés, tartalmaz-e védett adatot, tekintettel a hatóság Ákr. 27. §
(2)bekezdésben foglalt kötelezettségére, mely szerint a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és törvény által védett egyéb adat (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és e védett adatok törvényben meghatározott védelme a hatóság eljárásában is biztosított legyen. [91] A védendő érdek vizsgálatára az előzőekben kifejtett álláspontjára tekintettel nem került sor az adatigénylés Info tv. szerinti előterjesztésekor, az elsőfokú eljárás során pedig bizonyítási indítványt azért nem terjeszthetett elő, mert a bíróság anyagi pervezetés keretében adott tájékoztatása szerint csak az ellenkérelemben (vagyis legkésőbb az első tárgyaláson) konkrétan megjelölt adatok („mely adatok mely része”) vonatkozásában lehet bizonyítási indítványt előterjeszteni (70.P.23.341/2024/
  1. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  2. oldal
  3. bekezdés). E feltételt az elsőfokú ítélet indokolása sem a [24], sem a [27] bekezdésében nem említi. A konkrét adatok megjelölése, így ezáltal a bizonyítási indítvány előterjesztése az elsőfokú bíróság tájékoztatására tekintettel a tárgyaláson nem volt teljesíthető. [92] A BH
  5. számon megjelentetett jogesetben nem üzleti titokra, személyes adatra hivatkozással tagadták meg az alperes az adatok kiadását, és a Kúria (Pfv.20384/2024/
  6. számú ítéletében) ezt követően döntött arról, hogy a közigazgatási hatósági eljárásban részt nem vevő személy az eljárás irataiba csak akkor tekinthet be, ha tényekkel, konkrétumokkal igazolja, hogy a megismerés valamely meghatározott joga érvényesítéséhez, illetve ténylegesen fennálló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, az eljárási alapjogok veszélyeztetésének elkerülése érdekében. [93] Az adott esetben a fenti döntésre és az Info tv.
  7. §
(2)bekezdés g) pontjára hivatkozással került sor az adatigénylés elutasítására, így nem volt helytálló a tárgyaláson a konkrét adatok megjelölésére irányuló felhívás. [94] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását indítványozta. [95] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet mind eljárásjogilag, mind érdemben helyes következtetésekre jutott, az alperes fellebbezése pedig nem tartalmaz olyan új érvelést, ami alapján az ítélet hatályon kívül helyezésére vagy megváltoztatására lenne szükség. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 9 [96] Az adatigénylése főként az eljárásokat lezáró határozatokra vonatkozik. Az Ákr. 33. §
(5)bekezdése alapján ezek a határozatok akkor is nyilvánosak, ha az eljárás iratai egyébként nem lennének megismerhetők. Az Info tv. értelmében a megtagadás okát szűken kell értelmezni, így az alperes nem terjesztheti ki az eljárási iratok számára biztosított védelmet az eljárást lezáró határozatokra. [97] Az alperes az elsőfokú, illetve a fellebbezési eljárásban próbálja meg pótolni azokat a lépéseket, amiket az előzetes adatigénylés elbírálásakor elmulasztott. Ide tartozik az igénylés egyes elemeinek jellegük szerinti szétválogatása, tartalmi elemzése, az alkalmazható elutasítási indokok megfogalmazása és ezek közlése, illetve az ezekhez szükséges bizonyítékok előtárása, vagyis a teljes adatigénylés „komolyan vétele”. Erre az alperesnek a per jelenlegi szakában már nincs jogszerű lehetősége. [98] A fellebbezés alapos. [99] A Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelemben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltak alapján, azok keretei között gyakorolta [Pp. 370. §
(1)bekezdés]. A fellebbezés elbírálására a Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson került sor. Az elsőfokú ítéletnek jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt, ezért azt a felülbírálat teljes terjedelmében érintette. [100] A Fővárosi Ítélőtábla a jogorvoslati kérelemben foglaltakra tekintettel megváltoztatta a fellebbezési kérelmek vizsgálatának sorrendjét, mivel azokat az alperes eshetőlegesen terjesztette elő, így az elbírálás kért sorrendje a másodfokú bíróságot – a Pp. 233. §
(1)bekezdésére is figyelemmel – nem kötötte. A hatályon kívül helyezés iránti kérelem megalapozott. [101] Az elsőfokú bíróság arra alapította döntését, hogy a kiadni rendelt adatok túlnyomó részben az eljárást befejező határozatokban szerepelnek, ezért azok az Ákr. 33. §
(5)bekezdése szerint is korlátozás nélkül megismerhetőek, azok kiadása iránt azonban a felperes az Ákr. 33. §
(5)bekezdése mellett az Info tv. 26. §
(1)bekezdése alapján is jogosult kérelmet előterjeszteni. Ezzel az értelmezéssel a másodfokú bíróság is egyetért. Az Info tv. 25. §
(1)bekezdés g) pontja szerint ugyanis a közérdekű adat megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. Az Ákr. a véglegessé vált határozatok vonatkozásában ilyen korlátozást nem tartalmaz, így ezek a határozatok az Ákr. 33. §
(5)bekezdése és az Info tv. 26. §
(1)bekezdése szerint is közérdekű adatként bárki számára megismerhetőek. [102] Az Ákr. 33. §
(5)bekezdése a közérdekű adatok megismerését könnyítő szabály, az a meghatározott adattípusok (véglegessé vált határozatok, illetve az elsőfokú határozatot megsemmisítő végzés) tekintetében megerősíti azok közérdekű adat jellegét. [103] Azonban az Ákr. és az Info tv. szabályaiból – az adatelvnek megfelelően – egyöntetűen következik, hogy mindig vizsgálni kell: a hatóságok (vagy akár a bíróságok) egyedi ügyben hozott határozatai, illetve a konkrét eljárások adatai közérdekűnek minősülnek-e. Ezt a vizsgálatot a perben a bíróságnak kell elvégeznie, tekintettel arra, hogy a kiadás tárgya (az Ákr. és az Info tv. szabályai szerint is) csak olyan közérdekű adat lehet, amelynek a megismerését az Info tv. (illetve annak felhatalmazása alapján más jogszabály) 27. §
(1)bekezdése nem zárja ki, illetve a 27. §
(2)bekezdésének felhatalmazása alapján törvény nem korlátozza. A személyes, illetve a védett adatok kiadására nincs lehetőség. [104] Mivel a személyes adat közérdekű adat nem lehet, ezért a határozatok és más döntések, valamint az eljárások iratai is legfeljebb kivonatolást, anonimizálást követően adhatóak ki a közérdekű adatok megismerése érdekében. Ugyanilyen kiadási korlátozás alá tartozik a védett (pl. üzleti titkot tartalmazó) adat. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 10 [105] Az Info tv. 30. §
(1)bekezdéséből levezethető, hogy ha a közérdekű adatot is tartalmazó irat másolatának kiadása az adatkezelő hatóság feladata, akkor az ehhez szükséges anonimizálást is neki kell elvégeznie (mert csak így tehet eleget törvényi kötelezettségének a közérdekű adat kiadására, egyúttal a személyes adatok és a védett adatok védelmére). Az adott esetben az Ákr. 33. §
(5)bekezdésének megfelelően a véglegessé vált határozatok adatai is csak ezzel a korlátozással adhatóak ki. [106] Az adatkiadás iránti kereset részben olyan adatok megismerésére irányul (az 5., 11.f.,
  1. és
  2. pontban megjelölt adatok), amelyekről az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy azokat az eljárás során keletkezett iratok tartalmazzák, amelyek megismerésére az Ákr.
  3. §
(1)–
(3)bekezdései vonatkoznak. Ugyanakkor az Ákr. 33. §
(3)bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés alkalmazása feltételének tekintette, hogy az adott irat személyes vagy védett adatot tartalmazzon. E körben az alperes védekezését formálisnak tekintette és arra hivatkozással, hogy az alperes nem bizonyította, hogy a kiadni kért iratok ilyen minőségű adatokat tartalmaznak, az alperest ezen adatok kiadására is kötelezte. Ebben a vonatkozásban az elsőfokú bíróság indokolás nélkül eltért a Kúria jogértelmezésétől. [107] A Kúria jogértelmezése szerint az Ákr. 33. §
(1)–
(3)bekezdésének az egyes hatósági eljárásokban az eljárás iratainak megismerését és a másolatkészítést korlátozó rendelkezései – az említett eljárási alapjogok és az Ákr.-ben megfogalmazott alapelvek érvényesülése érdekében – a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó, az Info tv. 27. §
(2)bekezdés g) pontja szerinti törvényi rendelkezésnek minősülnek. [108] A „3223/
  1. (VII. 2.) AB határozatban megfogalmazott tisztességes hatósági eljárás követelményének érvényesülése {3223/
  2. (VII. 2.) AB határozat, Indokolás, [34]} csak akkor biztosítható, ha a szakhatóság által az egyedi hatósági üggyel összefüggésben kezelt közérdekű adatot tartalmazó irat megismerése során is irányadó az Ákr.
  3. §-a szerinti korlátozás. Ezzel ellentétes jogértelmezés ellentmond az Alaptörvény
  4. cikkében megfogalmazott józan ész követelményének, mivel kiüresíti az Ákr. iratbetekintésről rendelkező szabályozását; arra vezethet, hogy az Ákr. szerint az irat megismerésére nem jogosult személyek az Ákr. rendelkezéseit kikerülve, közérdekű adatigénylés útján az egyes eljárások iratait és az abban szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat megismerhetik. Ez pedig alkalmas lehet a közigazgatási hatósági eljárások során az eljárási alapjogok veszélyeztetésére. Az egyedi hatósági eljárások harmadik személy által megismerhető közérdekű és közérdekből nyilvános adatait az Ákr.
  5. §
(5)bekezdése szerinti eljárást befejező határozat tartalmazza, amelyet bárki megismerhet {Pfv.20384/2024/5., Indokolás [43], a bírósági eljárások vonatkozásában Kúria Pfv.21176/2022/4., Indokolás [27], (megjelent: BH2023.214.)}. [109] Az Ákr. 33. §
(5)bekezdése közérdekű adatokra vonatkozó speciális szabályokat tartalmaz, azok tartalmukban megegyeznek az Info tv. azon rendelkezésével, hogy a kiadandó iratok esetén a személyes és védendő adatokat ki kell takarni az iratból. Arra vonatkozóan ugyanakkor, hogy a felek által egyezően véglegessé vált határozatként megjelölt iratok személyes, illetve védendő adatokat tartalmaznak-e, nem folyt vizsgálat. [110] Az alperes előadta, hogy az iratok ilyen adatokat tartalmaznak, tartalmazhatnak, de az elsőfokú bíróság az anyagi pervezetés eredményére hivatkozva, amely szerint az alperes nem terjesztett elő bizonyítási indítványt, ezt egyáltalán nem vizsgálta. Az anyagi pervezetés azonban nem volt megfelelő, nélkülözte a fél konkrét felhívását ezen adatok megjelölésére és a vonatkozó iratok csatolására. A részletes tájékoztatás ellenére egyáltalán nem hívta fel a felet ezzel kapcsolatos jognyilatkozat tételére és konkrét cselekmények elvégzésére (az adott esetben az iratok csatolására). Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 11 [111] Azzal, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 237. §
(2)bekezdésének alkalmazására szorítkozott, de nem hívta fel az alperest az
(1)és a
(4)bekezdés szerinti jognyilatkozatok és perfelvételi nyilatkozatok megtételére, az anyagi pervezetést nem végezte el teljeskörűen. [112] Ebből következően döntését úgy hozta meg, hogy ténylegesen egyáltalán nem vizsgálta meg a kiadandó iratokat, hanem azok tartalmát illetően a felek előadására támaszkodott. A jelen esetben a tartalom ismeretének hiányában azonban az adatok kiadásáról bírói rendelkezés nem hozható. Ez az eljárás nem felel meg a közérdekű adatok kiadására irányuló keresetek elbírálására kialakult ítélkezési gyakorlatnak, és ellentétes a kúriai jogértelmezéssel. A szerint a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított perben az alperes által megjelölt megtagadási okok érdemi vizsgálata, a közérdekűségi teszt elvégzése az irat érdemi vizsgálata nélkül nem végezhető el. Ha az adatkezelő a tény- és jogállítása igazolására az elsőfokú bíróságnak az anyagi pervezetése körében a bizonyítási érdekébe tartozó tájékoztatása ellenére nem indítványozza az adatigény tárgyát képező irat zártan történő csatolását, önmagát zárja el attól, hogy a tényelőadása és a zártan kezelt iratok összevetése alapján a bíróság abba a helyzetbe kerüljön, hogy a megtagadási okok tárgyában érdemben döntsön (a Kúria Pfv.20557/2024/
  1. számú határozata). [113] Az alapjogi mérlegelés elvégzésének kötelezettsége hivatalból terheli a bíróságot. Emiatt – fő szabályként – nélkülözhetetlen az iratok beszerzése és a jelen ügyben nem állnak fenn olyan különleges körülmények, amelyek miatt ez mellőzhető lett volna. [114] A vizsgálandó iratok rendelkezésre állásának biztosítása nem bizonyítási, ezen belül a bizonyítékok rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kérdés, mert a közérdekű adatok kiadása iránti perben a vonatkozó dokumentumok olyan okiratoknak minősülnek, amelyekben szereplő adatok képezik magának a pernek a tárgyát. Ezért a bíróság csak akkor vonhatja le a dokumentumok hiányával kapcsolatos jogkövetkezményt, ha a fél kifejezett felhívásra sem tárja azokat a bíróság elé. [115] Az elsőfokú bíróságnak arról kellett volna tájékoztatnia a feleket, hogy a felektől eltérően értelmezi az Ákr. szabályát, és azt ugyanolyan tartalmúnak tekinti, mint az Info tv. vonatkozó rendelkezését. Tájékoztatnia kellett volna őket arról is, hogy az ügyben az iratok tartalmának ismerete nélkül a bíróság érdemi döntést nem hozhat, és erre való figyelmeztetéssel kellett volna felhívnia az alperest az iratok benyújtására. Ezzel összefüggésben fel kellett volna hívnia őt annak megjelölésére, hogy melyik iratban milyen személyes adatok és védendő adatok találhatóak. Erre azonban nem került sor. [116] Alaptalan a felperes fellebbezési ellenkérelmének azon érvelése, miszerint az eljárási alapjogok sérelmének veszélye semmilyen módon nem jelent meg az alperes adatigényt elutasító válaszában, az elsőfokú eljárásban előadott védekezésben és a fellebbezésben sem, a másodfokú tárgyaláson így az alperes figyelembe nem vehető új érvelést adott elő. Az alperes elutasító válasza és az ellenkérelme is hivatkozott a BH
  3. számú döntésben kifejtett jogértelmezésre, amely szerint az az értelmezés, hogy az Ákr. szerint az irat megismerésére nem jogosult személyek az Ákr. rendelkezéseit kikerülve, közérdekű adatigénylés útján az egyes eljárások iratait és az abban szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat megismerhetik alkalmas lehet a közigazgatási hatósági eljárások során az eljárási alapjogok veszélyeztetésére. [117] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  4. §
(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [118] A megismételt eljárásban az alperes számára az [114] bekezdésben írt tájékoztatást kell megadni és lehetőséget kell biztosítani a kiadni kért adatok, iratok zárt módú csatolására Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.122/2025/4-II 12 és annak megjelölésére, hogy azok milyen személyes, illetve védett – így a kiadás alól mentesülő – adatokat tartalmaznak. [119] A hatályon kívül helyezésre tekintettel az ítélőtábla a felek másodfokú perköltségének összegét csak meghatározta, annak viselése, illetve megfizetése kérdésében egyebekben az elsőfokú bíróság dönt. A felek perköltségének megállapítására – mivel azt a költségekről rendelkező jogszabályra utalással számították fel – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján került sor. E szerint, ha az
(1)bekezdés szerinti eljárásban a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj (a továbbiakban: ügyvédi óradíj) kétszerese, azzal, hogy a munkadíj mértéke nem lehet kevesebb az ügyvédi óradíj ötszörösénél. [120] Mivel a felek által felszámított munkaórák alapján megállapítható díjazás a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj ötszörösénél kevesebb volt, a másodfokú bíróság a munkadíj mértékét az ügyvédi óradíj ötszörösében határozta meg. [121] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Stecbauer Anita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.