← Magyarország

Pf.20148/2023/9 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: - Közügy meghatározásának szempontjai - Közszereplői státusz vizsgálata - Jóhírnév és becsületsértés elhatárolása - Véleménynyilvánítás, tényállítás jellemzői - Facebook-profil működtetőjének felelőssége a sértő kommentekért - Nem sajtószervnek adott interjú során készült kép- és hangfelvétel felhasználása megtiltásának jogszerűsége - E-mail üzenetekre vonatkozó titokvédelem Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.148/2023/

  1. A felperes: (felperes neve) (lakcím.) A felperes képviselője: (ügyvédi iroda neve) (ügyintéző: /...../ ügyvéd; iroda címe) Az alperes: (alperes neve) (címe.) Az alperes képviselője: Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Schiffer András ügyvéd; ügyvédi iroda címe) A per tárgya: személyiségi jogok megsértésének megállapítása és sérelemdíj megfizetése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szegedi Törvényszék 13.P.20.097/2022/
  2. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: felperes 13.P.20.097/2022/
  3. alperes 13.P.20.097/2022/
  4. ÍTÉLET Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja: Az alperes által
  5. január 16-án a (hivatalos oldal címe)Hivatalos oldalon „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” címmel, valamint a
  6. június 14-én (......) címmel közzétett videók kapcsán a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogsértés megállapítására, a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 2 jogsértéstől való eltiltásra, annak abbahagyására, valamint a videó formátumú közlemény közzétételére irányuló keresetet elutasítja. Ugyancsak elutasítja a
  7. január 16-án a (hivatalos oldal címe)Hivatalos oldalon „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” címmel közzétett videóhoz fűzött kommentek kapcsán a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogsértés megállapítására irányuló keresetet. Elutasítja továbbá a magántitokhoz fűződő jog megsértésének megállapítására irányuló keresetet a felperes és a (személy neve) közti privát üzenetváltásokat illetően. Az alperes által fizetendő marasztalási összeget 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forintra, valamint az elsőfokú ítélet szerinti mértékű és tartamú késedelmi kamataira leszállítja azzal, hogy a kamatfizetési kötelezettség a kifizetés napjáig áll fenn. Mellőzi az alperes elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését és megállapítja, hogy a peres felek elsőfokú eljárási költségeiket maguk viselik. A feljegyzett 300.000 (háromszázezer) forint elsőfokú eljárási illetékből a felperes által az államnak fizetendő illeték összegét 150.000 (százötvenezer) forintra felemeli, az alperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 150.000 (százötvenezer) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperest 328.000 (háromszázhuszonnyolcezer) forint, az alperes 120.000 (százhúszezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illeték megfizetésére kötelezi az esedékesség napjáig az állam javára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájára. Az illetékfizetési kötelezettség az e határozat jogerőre emelkedését követő
  8. napon válik esedékessé. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 3 A tényállás [1] A felperes önálló bírósági végrehajtó, az alperes a (párt neve) elnöke, (személy neve) a
  9. évi választások során a (párt neve) képviselőjelöltje volt. [2] (személy neve) a saját közösségi oldalán
  10. december
  11. és
  12. között több bejegyzést tett közzé az önálló bírósági végrehajtók tevékenységével kapcsolatban. A felperes ezekre álprofilt felhasználva reagált, a bejegyzéseket általánosítónak, egyben a munkájukat tisztességesen végző végrehajtókra negatívan hatónak ítélte. Üzenetei között szerepelt: „… de azért van ebbe az országba évek óta regnáló 1-2 nagyon veszélyes és befolyásos végrehajtó is, akikkel jómagam sem találkoznék soha. Kedves (személy keresztneve) csak az ő haragjukat ne vívja ki, mert előttük már nem lesz fék …”. „A gyűlölet kampányt azonnal állítsd le …! Majd, ha a te családoddal játszunk!!!! Akkor csináld!!!!... kérem legyen szíves fékezni, MERT EBBŐL BAJ LESZ!!!!”. Miután (személy neve) kifogásolta az üzenetek hangvételét, a felperes elnézést kért tőle. A többszöri üzenetváltást követően – miután a felperes személye beazonosíthatóvá vált – telefonos egyeztetésben állapodtak meg. (személy neve) azonban
  13. január 11-én ügyfélfogadási időben, (riporter személy neve) és egy operatőr társaságában – előzetes bejelentés nélkül személyesen jelent meg a felperes végrehajtói irodájában, ahol a felperes alkalmazottai voltak jelen. Azután, hogy a felperes is megérkezett, az operatőr kép- és hangfelvétel formájában rögzítette 46 perces beszélgetésüket. Az interjúban szóba kerültek üzenetváltásaik, a felperes üzeneteinek fenyegető tartalma, amely miatt ismételten elnézést kért. Beszéltek a végrehajtási eljárások anomáliáiról, a szervezet átalakításának indokoltságáról és egyéb szakmai kérdésekről. (riporter személy neve) a végrehajtói kamarát, annak elnökét és több végrehajtót érintő nyomozással, korrupcióval kapcsolatos kérdéseket is feltett a felperesnek, amelyekre ő általánosságban válaszolt. [3] A felperes ezután több ízben kérte e-mailben (személy neve)t, hogy a felvételt a közzétételét megelőzően bocsássa a rendelkezésére, aki erre ígéretet tett. A felperes utolsó alkalommal
  14. január 15-én kért erről tájékoztatást, majd – válasz hiányában – e-mailben közölte (személy neve)val, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  15. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
  16. §

(2)bekezdése alapján nem járul hozzá a videó közzétételéhez mindaddig, amíg azt legalább a közzétételt megelőző 24 órával nem kapja meg, illetve ha abban rá nézve sérelmes változtatás, torzítás szerepel. Tájékoztatta, ha kérése ellenére a videót leadják, úgy élni fog a polgári és büntetőjog által biztosított jogaival. [4] (személy neve) a beszélgetés felhasználásával készült videókat nem küldte meg a felperes részére. [5] Az alperes
  1. január 16-án 19 óra 10 perc körüli időpontban az általa működtetett (hivatalos oldal címe)Hivatalos oldalra „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” címmel videót töltött fel és tett hozzáférhetővé. Ebben a felperessel készített interjúból 6,5 perc hang- és képanyagot használt fel, amely tartalmazza a felperes reakcióját, válaszait a fenyegető tartalmú üzeneteire és a végrehajtókat érintő korrupcióra vonatkozóan neki feltett kérdésekre, továbbá a munkájával kapcsolatos nyilatkozatának részleteit. A videót az alperes
  2. június 14-én a (.....) linken is elérhetővé tette. [6] Az alperes
  3. június 15-én a (X) linken közzétette „A disznófejű nagyúr közbelép” című videó összefoglalót, amelyben a szólás és véleménynyilvánítás szabadságáról, a demokráciáról, valamint a végrehajtók tevékenységéről beszélt. Közölte, a felperes adatvédelmi bejelentést tett a korábbi videóval kapcsolatban, emiatt a YouTube felszólította a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 4 felvétel eltávolítására, amelynek eleget tett, ugyanakkor tájékoztatást adott arról, hogy a felvételeket a rumble-csatornára tette fel, ahol mindkét anyag megtekinthető. [7] A videóban „kis disznófejű nagyúrnak” nevezte a felperest és közzétette a (személy neve)val folytatott üzenetváltását. [8] Ezt követően – mintegy 1-1,5 hónapon át – többen telefonon és személyesen is megjegyzéseket tettek a felperesre, a családjára és a végrehajtói irodában dolgozókra, amely negatívan érintette őket. Az alperes követői pedig a fenti közösségi oldalakon a videók alatt a felperes személyére vonatkozó negatív kommenteket közöltek. Ezek között egyebek mellett az alábbiak szerepeltek: „Azok vagytok, egy retkes maffia! Az összes végrehajtót oszlopra kell akasztani, rohadt tetves férgek, hány embert tettetek tönkre? Főleg az ilyen Döbrögiek, rohadékok. Mondom ezt úgy, hogy semmi dolgom nem volt velük.” „Szarházi már is próbál magyarázkodni, de szar ember … a sok köcsög maffia pénzéhes végrehajtókat iktassuk ki az országunkból.” „Zacskóba benzin és azt rábaszni a fejére, amit azonnal egy öngyújtóval meg is kell gyújtani, mint a börtönökben. Az ilyen férgeket legelső körben így kell megszólítani. Ha túlélik még van egyéb módszer is ellenük. Ezeket nem szabad elengedni soha többet! Pokolra kell küldeni mindet!”. „Gusztustalan férgek, ki kell írtani mindet szépen egytőlegyig. Mond a címet, majd én becserkészem és mint egy nyulat felkötöm a lábánál fogva, majd élve megnyúzom…”. A második videóhoz az egyik hozzászóló kommentjében közzétette a felperes fényképét és egy levágott disznófejet a „mi kis büszkeségünk disznófej (felperes keresztneve)” mondattal. [9] A felperes és a végrehajtó iroda alkalmazottai a Szegedi Törvényszék előtt képmáshoz fűződő személyiségi joguk megsértésének megállapítása iránt 7.P.20.145/
  4. számon pert indítottak az alperes ellen. A bíróság
  5. sorszámú jogerős ítéletében megállapította, az alperes
  6. június
  7. napján a (.....)html alatt közzétett videófelvételen a II-IV. rendű felperesek, míg a
  8. június
  9. napján a (X) linken megjelentett „A diszónfejű nagyúr közbelép” című videóban a I-IV. rendű felperesek képmásának engedély nélküli felhasználásával megsértette a II-IV. rendű és az I-IV. rendű felperesek képmáshoz fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest mindkét videófelvétel kapcsán a jogsértés abbahagyására, eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt a videófelvételekről törölje a II. és IV. rendű felperes, valamint „A diszónfejű nagyúr közbelép” című videóból az I. és IV. rendű felperes képmását. Határozatának indokolása szerint az alperes mindkét esetben engedély nélkül használta fel a per felpereseinek képmását. A kereseti kérelem, az alperes védekezése [10] A felperes módosított keresetében kérte megállapítani a következőket: az alperes a „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!’ című videóban megsértette a képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát, miután a közzétett tartalommal a felvétel közzétételéhez nem járult hozzá; megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a fenti videóban elhangzó sértő, valótlan tényállítással, nevezetesen, hogy őt végrehajtó maffiának nevezte, illetve azt állította, hogy fenyegetőzik; megsértette a jóhírnévhez és becsülethez való jogát azzal a valótlan tényállítással, hogy végrehajtó maffiának nevezte, illetve, hogy fenyegetőzik, továbbá azzal, hogy a videó közlésével kapcsolatban keletkezett 146 sértő tartalmú hozzászólást közzétette. Kérte eltiltani a további jogsértéstől, továbbá megfelelő elégtételadásra kötelezni oly módon, hogy tegyen közzé videót arról, hogy a
  10. január 16-án közzétett videójában valótlanul állította, a felperes a végrehajtó maffia tagja és fenyegetőzik, emiatt kérjen nyilvánosan elnézést tőle saját költségén biztosítva ennek megfelelő nyilvánosságot. Az elégtételadás szövegét – az alperes YouTube csatornáján Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 5 szóban vagy írásban közzétéve – az alábbiak szerint kérte megfogalmazni: „Mivel (felperes neve) nem ismerte a vágott videó tartalmát, nem járult hozzá annak közzétételéhez, semmi köze a végrehajtó maffiához és nem fenyegetőzött. A rendelkezésre álló anyag töredéke került közzétételre, vagyis kimaradt – többek között – a kezdeti anonimitás indoka, hogy (személy neve) állítása szerint egyetlen panasz sem érkezett (felperes neve)re, míg az ügyfelek számára fontos szakmai témák, a végrehajtókkal összefüggésben előadottak és az interjút készítők által a helyszínen tapasztalt pozitívumok sem szerepeltek a videóban”. [11] „A disznófejű nagyúr közbelép” című videó kapcsán kérte megállapítani, az alperes sértő, valótlan kijelentéseivel megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát: valótlan tényállítás, hogy a YouTube-csatornára
  11. január 16-án „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” címmel feltöltött videó kommentjei nem tartalmaztak bűncselekményre utaló fenyegetéseket. Kérte annak megállapítását is, hogy valótlanok az alábbi alperesi állítások: több mint 15 percet beszélt a felperes a fenti videóban; a felperes a (ügyvédi iroda neve)n keresztül megfenyegette az alperest; a (ügyvédi iroda neve) közbenjárásának eredménye az adatvédelmi panasz sikeressége; a felperes nem kért elnézést (személy neve)tól. [12] A jóhírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítását kérte amiatt, hogy az alperes a videóban „kis disznófejű nagyúrnak” nevezte. Kérte személyiségi jogai megsértésének megállapítását a videóhoz fűzött 33 sértő tartalmú hozzászólás tekintetében is. [13] A magántitokhoz való személyiségi joga megsértésének megállapítását arra figyelemmel igényelte, hogy az alperes nyilvánosságra hozta a (személy neve) és közte folyt privát üzenetváltás részleteit. [14] „A disznófejű nagyúr közbelép” című videó kapcsán szintén kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását és megfelelő elégtétel adásra kötelezését oly módon, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tegyen közzé egy videót, amely szerint
  12. január 16-án a hivatalos oldalán, valamint a rumble-on közzétett videóban valótlanul állította, hogy a felperes a végrehajtó maffia tagja és fenyegetőzik. Igényelte, hogy erre tekintettel nyilvánosan kérjen tőle elnézést, és ennek saját költségén biztosítson megfelelő nyilvánosságot YouTube csatornáján. Ez utóbbit a következő tartalommal kérte megszövegezni: „Mivel (felperes neve) többszöri jogos kérésére és erre irányuló ígéret ellenére nem ismerhette meg a vágott videó tartalmát, írásban és előzetesen nem járult hozzá annak közzétételéhez, semmi köze a végrehajtó maffiához és nem fenyegetőzött. A rendelkezésre álló anyag kis töredéke (8 %-a) került közzétételre, vagyis kimaradt – többek között – a kezdeti anonimitás indoka, hogy (személy neve) állítása szerint egyetlen panasz sem érkezett (felperes neve)re, míg az ügyfelek számára fontos szakmai témák – fizetési meghagyás, elévülés, felfüggesztés, halasztás, részletfizetés, devizás ügyek, kilakoltatási moratórium – a végrehajtókkal összefüggésben előadottak és az interjút készítők által a helyszínen tapasztalt pozitívumok sem szerepelnek a videóban.” [15] Az elégtétel adás körében kérte kötelezni az alperest az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül annak közzétételére, hogy „A disznófejű nagyúr közbelép” című videóban valótlan állításokat tett, egyben emiatt kérjen tőle nyilvánosan elnézést, saját költségén biztosítva megfelelő nyilvánosságot ennek a YouTube csatornáján, akár az előbbi helyreigazító videóval egy videóban. Kérte, hogy mindkét videót legalább két nappal a közzétételét megelőzően küldje meg a számára előzetes megtekintés céljából. Keresete szerint a videóban a következő szerepeljen: „Valótlan azon állítás, hogy a YouTube-csatornára
  13. január 16-án „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” címmel feltöltött videó kommentjei ne tartalmaztak volna bűncselekményre utaló fenyegető kommenteket, valótlan azon állítás, hogy több mint 15 percet beszélt (felperes neve) a „Fenyegetőzik a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 6 végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” című videóban, valótlan azon többszöri állítás, hogy a (ügyvédi iroda neve)n keresztül fenyegette (felperes neve) (alperes neve)t, valótlan azon állítás, hogy a (ügyvédi iroda neve) közbenjárásának eredménye az adatvédelmi panasz sikeressége, valótlan azon állítás, hogy nem kért elnézést (felperes neve) (személy neve)tól.” [16] Mindezen jogsértésekkel összefüggésben 5.000.000 forint sérelemdíj és ennek
  14. január 17-től a kifizetésig járó késedelmi kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Perköltséget a 32/
  15. (VIII.22.) IM rendelet szerint igényelt. [17] Keresete indokai szerint a felvétel elkészítéséhez ráutaló magatartással hozzájárult, ahhoz azonban nem, hogy az alperes azt felhasználja a saját YouTube oldalán közzétett tartalom szerkesztése során. Állította, az interjú elkészítése után egyértelműen (személy neve) tudomására hozta, hogy csak előzetes megtekintés után járul hozzá annak közzétételéhez, majd miután megtiltotta azt, a szerkesztett változatot nem küldték meg a részére. Megítélése szerint a hozzájárulása nélküli felhasználás és közzététel sérti a kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogait. Hangsúlyozta, a videók a személyére, a családjára és a munkatársaira egyaránt negatívan hatottak, ezen felül a videókhoz kapcsolódó fenyegető tartalmú kommentek sértik a jóhírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogait. E jogai sérültek azáltal is, hogy az alperes őt végrehajtó maffiának nevezte és állította, hogy megfenyegette (személy neve)t. Visszautasította, hogy személye a végrehajtó maffiához lenne köthető. Hangsúlyozta, munkáját mindig az ügyfelek érdekében, a jogszabályoknak megfelelően végezte. Vitatta, hogy (személy neve)t megsértette, egyben kiemelte, hogy az esetlegesen sértésként értelmezhető megnyilvánulásaiért elnézést kért. Az őt ért sérelmek ellentételezéseként 5.000.000 forint sérelemdíjat tartott arányosnak. [18] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. [19] Alaki védekezése szerint a keresetlevél nem felelt meg a polgári perrendtartásról szóló
  16. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  17. §
(2)bekezdés d) pontjának, részletezte ezzel összefüggő álláspontját. [20] Érdemben kifogásolta, hogy a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:45. §
(1)és
(2)bekezdésére is hivatkozott, holott azok egymást kizárják. Véleménynek tekintette a végrehajtó maffia kijelentést, míg a fenyegetőzést a felperes magatartásának való tényeken alapuló jellemzéseként értelmezte, ami így sérelmet nem eredményez. Utalt a felperes álprofilon írt üzeneteinek tartalmára. Vitatta, hogy a keresetben kifogásolt kijelentések indokolatlanul bántóak, megalázóak lennének, különös tekintettel arra, hogy a felperes az interjú során végrehajtóként, azaz mint közszereplő nyilatkozott közügyek vitatása körében, következésképpen személyiségi jogai korlátozottak (Ptk. 2:
  1. §). Megítélése szerint nem tehető felelőssé a videókhoz fűzött kommentek tartalma és hangvétele miatt. Lényegesnek tartotta, hogy a felperes nem hívta fel az általa sérelmesnek talált, pontosan megjelölt kommentek eltávolítására. Véleménye szerint nem sértőek „A disznófejű nagyúr közbelép” című videóval kapcsolatos közlések sem. Jogsértés hiányában a felperes sérelemdíj iránti igényét is alaptalannak tartotta. Az elsőfokú ítélet [21] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, az alperes azzal, hogy a
  2. január
  3. napján a (hivatalos oldal címe)Hivatalos oldalán „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” című videójában a felperessel készült interjú részleteit felhasználta, megsértette a felperes képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát; azzal hogy a felperest végrehajtó maffiának nevezte, továbbá hogy lehetőséget biztosított a sértő kommentek közzétételére, megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 7 [22] Megállapította, hogy az alperes a
  4. június
  5. napján (.....) című videójában megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát amikor végrehajtó maffiának nevezte. Eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte a jogsértés abbahagyására. [23] Kötelezte az alperest, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tegyen közzé egy videót arról, hogy
  6. január
  7. napján a (hivatalos oldal címe)Hivatalos oldalán „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” című videójában, továbbá a (.....) című videójában valótlanul állította, hogy a felperes a végrehajtó maffia tagja, és saját költségén tegye közzé YouTube-csatornáján az alábbi közleményt: „(felperes neve) többszöri kérésére és erre irányuló ígéret ellenére nem ismerhette meg a csatornámra felkerült videó tartalmát, írásban és előzetesen nem járult hozzá annak közléséhez, továbbá semmi köze a végrehajtó maffiához.” [24] Megállapította, az alperes a (X)//c/(alperes neve)Hivatalos oldalán
  8. június 15-én a (X) „A disznófejű nagyúr közbelép” című videójában megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal a kijelentésével, hogy „A (ügyvédi iroda neve)n keresztül fenyegetett az alperes”. Megállapította továbbá, hogy megsértette a becsülethez fűződő személyiségi jogát, amikor a videóban „kis disznófejű nagyúrnak” nevezte, illetve a magántitokhoz fűződő személyiségi jogát a felperes és (személy neve) közötti privát üzenetváltások nyilvánosságra hozatalával. Eltiltotta az alperest a további jogsértéstől és kötelezte a jogsértések abbahagyására. Kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül tegyen közzé egy videót arról, hogy a
  9. június
  10. napján a (hivatalos oldal címe)Hivatalos oldalán „A disznófejű nagyúr közbelép” című videójában valótlan állításokat tett, amely miatt kérjen elnézést a felperestől. Kötelezte, saját költségén biztosítson megfelelő nyilvánosságot akként, hogy a YouTube-csatornáján közzétéve a fenti a helyreigazító videóval egy videóban, legalább két nappal a közzétételét megelőzően, a felperes számára előzetesen megtekintés végett megküldve szóban közölje az alábbiakat: „Valótlan azon állítás, hogy a (ügyvédi iroda neve)n keresztül fenyegette (felperes neve) (alperes neve)t.” [25] Kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 3 napon belül törölje a közösségi oldalakról a „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le” és „A disznófejű nagyúr közbelép” című videókat. [26] Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.000.000 Ft-ot és ennek
  11. március
  12. napjától járó késedelmi kamatát azzal, hogy
  13. november
  14. napjától a 424/
  15. (X.28.) Korm.rendelet szerinti vészhelyzet ideje alatt a késedelmi kamatkövetelés legfeljebb évi 25 %-os mértékben érvényesíthető. [27] Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [28] Az alperest 150.000 forint perköltségben marasztalta. [29] A feljegyzett 300.000 forint eljárási illetékből a felperest 120.000 forint, az alperest 180.000 forint megfizetésére kötelezte az állam javára. [30] Az alperes alaki védekezését – kifejtve indokait – alaptalannak találta. [31] A jogvita érdemét illetően elsőként azt vizsgálta, hogy a felperes közéleti szereplőnek minősül-e. Ezzel összefüggésben rámutatott, a felperes önálló bírósági végrehajtó, feladatai teljesítésekor igazságügyi feladatokat ellátó önálló jogállású személy, közhatalmat gyakorol. A vele készített interjú nem nyilvános eseményen készült, nem irányult az országos, vagy a helyi közvélemény befolyásolására. Álláspontja szerint nem tette közszereplővé a felperest az a körülmény sem, hogy az interjúban a végrehajtói kamara elnökére, a végrehajtói kart érintő korrupció gyanús tevékenységekre vonatkozóan tett nyilatkozatot. Emiatt úgy ítélte meg, hogy nem köteles személyiségi jogai megsértésének a Ptk. 2:
  16. §-a szerinti tűrésére. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 8 [32] Kifejtette: a „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” című videó a közérdeklődésre számottartó, a végrehajtókat érintő korrupciógyanús témát érintette, abban felhasználásra került a felperesi interjú azon része, amelyben a (személy neve)nak írt üzenetekben hivatkozott veszélyes végrehajtókról kérdezték a felperest. Miután ezek aktuális közéleti, széles körben érdeklődést kiváltó témák, a felperesnek számolnia kellett a közvélemény fokozott figyelmével, tűrési kötelezettségének határa e tekintetben tágabb. Ez azonban nem mentesítette az alperest a Ptk. 2:
  17. §
(1)bekezdésében írt kötelezettsége alól, ugyanis nem használhatta fel automatikusan, mérlegelés nélkül a felperesről készült kép- és hangfelvételt. A képmáshoz fűződő védett jog és a közügyek megtárgyalhatóságában megfogalmazódó véleményszabadság összemérésének eredményeként megállapította, hogy a perrel érintett, fokozott érdeklődésre számottartó téma nem indokolja a felperes hangfelvételhez és képmáshoz fűződő személyiségi jogának korlátozását a videóban megjelenő módon, ezért e tekintetben a keresetet megalapozottnak ítélte. [33] A jóhírnévhez, illetve a becsülethez fűződő személyiségi jog megsértését illetően részletezte a tény és vélemény elhatárolási szempontjait kiemelve, hogy a tény valóságtartama – a véleménynyilvánítással szemben – bizonyítható. A videó címében szereplő „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia” közlést tényállításnak tekintette, ezért ennek kapcsán a becsülethez fűződő személyiségi jog sérelmét nem találta megállapíthatónak. A 8/
  1. (VII.5.) AB határozat [31] és [32] pontjaira utalással hangsúlyozta, a cím önálló jelentőséggel bír, ezért önállóan értékelendő, emellett a címben nem szerepelhet lényeges, megtévesztő pontatlanság, valótlanság. Kifejtette: a videó címe alapján az azt megtekintők arra következtethettek, hogy abban a végrehajtói kart érintő visszaélésekről, a nyomozati eljárásról lesz szó. Leszögezte, a felvezető mondatokat követően az alperes a végrehajtói maffiáról, majd a felperes és (személy neve) beszélgetéséről, a felperest nevesítve az általa írt fenyegető üzenetekről tett említést. Mindezeket alkalmasnak ítélte olyan látszat keltésére, hogy a felperes is érdekelt a korrupciós cselekményekben, a végrehajtói maffiához tartozik, ami kiválthatta a hátrányos társadalmi megítélését, ezáltal jóhírneve sérelmét. Ezzel szemben alaptalannak találta a keresetet a „fenyegetőzik” szó használata kapcsán. [34] A videóval kapcsolatos kommenteket illetően rámutatott, hogy a honlap üzemeltetője felelősséggel tartozik az ott megjelenő sértő tartalmú közlésekért. A felperes által megjelölt kommenteket véleménynyilvánításnak tekintette, amelyek rá nézve indokolatlanul sértőek, megalázóak, ezért megállapította, hogy azok alkalmasak a jóhírnevének megsértésére. [35] Értelmezése szerint az alperes „A disznófejű nagyúr közbelép” című videóban – egyéb témákat követően – a büntetőeljárás alá vont végrehajtókról beszélt, ezzel összefüggésben említette a felperes (személy neve)nak írt üzeneteit, majd a perbeli interjút és azt, hogy a felperes által indított eljárások eredményeként a (ügyvédi iroda neve) tevékenységének köszönhetően került letiltásra a korábbi videó. Ennek központi eleme nem a végrehajtói visszaélések taglalása volt: az alperes a saját álláspontját fejtette ki a demokráciáról, a szólás és véleménynyilvánítás szabadságáról, valamint arról, miért kellett levennie a (közösségi oldal neve)-ról a „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” című videót. Mivel ebben a videóban az alperes a demokráciáról, a szólás és véleménynyilvánítás szabadságáról beszélt, az nem a közügyek vitatását érintette és abba a felperes nem kapcsolódott be, ezért nem tartotta alkalmazhatónak a Ptk. 2:
  2. §-ában foglaltakat. [36] Nem tekintette ugyanakkor jóhírnévsértőnek az alábbi közléseket: a „Megfenyegetett minket a végrehajtó maffia” címmel feltöltött videó kommentjei ne tartalmaztak volna bűncselekményre utaló fenyegető kommenteket; több mint 15 percet beszélt a felperes a „Fenyegetőzik a végrehajtó maffia, de mi nem állunk le!” című videóban; a (ügyvédi iroda neve) közbenjárásának eredménye az adatvédelmi panasz sikeressége; a felperes nem kért Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 9 elnézést (személy neve)tól. Az alperes e közléseit olyan valós tényállításoknak minősítette, amelyek nem alkalmasak a felperesről negatív értékítélet kialakítására. [37] Ezzel szemben az alkalmazott szerkesztési módban jóhírnévsértőnek ítélte azt a kijelentést, hogy a felperes a (ügyvédi iroda neve)n keresztül fenyegette az alperest. Az alperes ugyanis ezt a tényt a (személy neve)nak írt üzeneteivel szemléltette, amelyek alapján arra lehetett következtetni, hogy általában félelemkeltő eszközök felhasználásával végzi a munkáját. A valós tény ezzel szemben az, hogy a felperes a felvételek törlésének elmaradása esetére jogi út igénybevételét helyezte kilátásba, ami nem értékelhető fenyegetésként, hanem a konfliktus törvényes módon való elintézését jelenti. [38] Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a keresetet a felperes (személy neve)tól való elnézés kérését érintő véleménynyilvánítás kapcsán, mert az nem vált ki negatív társadalmi megítélést. [39] A továbbiakban kifejtette: a becsülethez való jog sérelmét csak indokolatlanul bántó, lealázó, az érintett személy társadalmi megítélését hátrányosan befolyásoló véleménynyilvánítás okozhatja. Ennek alapján a ”kis disznófejű nagyúr” elnevezést becsületsértőnek, a felperes emberi méltósághoz fűződő személyiségi joga megsértésére alkalmasnak ítélte. [40] Megállapította a felperes magántitokhoz fűződő joga megsértését is [Ptk. 2:
  3. §
(1)-
(2)bekezdés], mert nem járult hozzá a (személy neve)nak írt levelei nyilvánosságra hozatalához. E tekintetben nem alkalmazta a Ptk. 2:
  1. §-át, mert a felperes védendő jogával szemben nem volt olyan, a közügyek vitatásához fűződő közérdek, ami személyiségi jogának korlátozását indokolta volna. [41] Az alperesi jogsértések jogkövetkezményeként a Ptk. 2:
  2. §
(1)bekezdés alapján megállapította a jogsértések tényét [(
  1. a)pont], kötelezte az alperest e magatartások abbahagyására és eltiltotta a további jogsértéstől [
  2. b)pont], kötelezte továbbá arra, hogy a közösségi oldalain mindkét videót illetően tájékoztató közleményt tegyen közzé saját költségén [(
  3. c)pont]. A közlemény szövegét – eltérően a felperes által megszövegezettől – a megállapítható jogsértésekhez igazította, utalva arra, hogy a keresetben írtak túlterjeszkednek a megvalósult jogsértések körén és meghaladják az elégtételadás célját. A Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés d) pontjának alkalmazásával kötelezte az alperest a sérelmezett videók törlésére. [42] A jogsértés megállapítására tekintettel 3.000.000 forint erejéig a hátrány bizonyítása nélkül megalapozottnak ítélte a felperes sérelemdíj iránti igényét, arra a kártérítési felelősség szabályait alkalmazta. Az összegszerűség meghatározásakor figyelembe vette a felperes képmáshoz és hangfelvételhez fűződő joga megsértésének folyamatos jellegét, illetve hogy a felvételek felhasználása kifejezett tiltakozása ellenére történt. Jelentőséget tulajdonított a videóhoz fűzött kommentek tettlegességet és halált is kilátásba helyező fenyegetéseinek, illetve annak, hogy a videók felperesre és környezetére gyakorolt negatív hatása mintegy másfél-két hónapig tartott. Késedelmi kamatfizetési kötelezettséget a jogsértéssel érintett időszak középarányos időpontjától kezdődően írt elő. [43] A pernyertesség-pervesztesség arányát a felperesre kedvezőbben 2/3-1/3 részben határozta meg, ennek figyelembevételével kötelezte az alperest a felperes perköltségének megfizetésére és rendelkezett a feljegyzett eljárási illeték viseléséről is. A fellebbezések és fellebbezési ellenkérelmek [44] Az elsőfokú ítélet ellen, annak részbeni megváltoztatása érdekében mindkét fél fellebbezett. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 10 [45] A felperes fellebbezése egyfelől a helyreigazító közlemény szövegének kereset szerinti megváltoztatására, másfelől a sérelemdíj 5.000.000 forintra történő felemelésére irányult. Ezen túlmenően kérte a javára megítélt perköltséget úgy megállapítani, hogy az igazodjon a számítása szerinti ¾ arányú pernyertességéhez. [46] Indokolásában kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a „Fenyegetőzik a végrehajtói maffia, de mi nem állunk le!” című videó kapcsán a helyreigazító közleményt nem a keresetben foglaltak szerint fogalmazta meg. Úgy vélte abból releváns körülmények maradtak ki, így például az végrehajtói szakma aktuális témái. A tisztességes tájékoztatás érdekében szükségesnek tartotta az interjúból kivágott részek feltüntetését, legalább címszavakban történő közlését. Hangsúlyozta, az alperes nem hozott fel ellenérveket a közlemény keresetben szereplő szövegével szemben, ezért nem indokolt abból egyes elemek mellőzése. [47] A sérelemdíj mértékét illetően kiemelte, az általa felsorolt valamennyi személyiségi jogsértés megvalósult, ami fontos körülmény az alperesi felróhatóság mértéke szempontjából. Ugyancsak lényegesnek tartotta, hogy a videók hosszú időn keresztül, sokak által megtekinthetők, hozzáférhetők voltak. Utalta a jogsértés ismétlődő jellegére: az alperes aznap töltötte fel az egyik videót a netre, amikor a közöttük folyamatban volt másik perben a bíróság ítéletet hozott, eltiltva a további jogsértéstől. Érvelt azzal is, hogy a jogsértés folyamatosan fennáll, az alperes lehetőséget biztosít jogsértő hozzászólások tételére. Kétségbe vonta, hogy azok hatása csupán másfél-két hónapig volt érzékelhető. Állítása szerint még egy évvel később is kapott fenyegető tartalmú üzeneteket. Kérte értékelni, hogy rendkívül megviselte a kialakult helyzet és médiafelület hiányában nem tudott reflektálni a valótlan közlésekre. Hivatkozott egy, az alperes ellen 7 évvel ezelőtt folyamatban volt perben hozott ítéletre, amelyben a bíróság egyetlen sértő kifejezésért és kommentért 350.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. Véleménye szerint ez is alátámasztja, hogy a perbeli két, hosszú ideig megtekinthető, manipulált videóval és a kommentekkel megvalósult jogsértés az igényelt mértékű sérelemdíjjal kompenzálható. [48] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a kereset teljes elutasítását kérte. [49] Álláspontja szerint a tényállás hiányos, iratellenes, okszerűtlen megállapításokat tartalmaz, sérti a Pp. 346. §
(4)-
(5)bekezdését, a Ptk. 2:44. §
(1)-
(2)bekezdését, 2:46.§-át, 2:
  1. §-át, egyben Magyarország Alaptörvénye IX. cikkének téves értelmezésén alapul. [50] Kifejtette, a felperes önálló bírósági végrehajtóként az állami kényszer gyakorlója, közfeladata nem választható el a végrehajtói kar működésétől, ezáltal közszereplő. Döntő körülményként kérte figyelembe venni, hogy hivatali helyiségében, hivatali időben, önként vállalt sajtószereplést, maga kezdeményezett kommunikációt az alperes közreműködőjével, ezáltal önként lépett a nyilvánosság elé. Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes indokolása iratellenes. Ugyancsak lényegesnek tartotta, hogy a perbeli riport közügyet érintett, a vita az elsőfokú ítélet [2] bekezdésében rögzített módon közszereplők között zajlott. [51] Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte a felperes elégedett hangvételű üzenetét, amit az interjú kapcsán (személy neve)nak küldött, aki – mint végrehajtási ügyekben illetékes szakpolitikus – rendszeresen megjelent az alperesi pártelnök országos közvéleményt befolyásoló videócsatornáján. Ez volt a felperes kapcsolatfelvételének apropója, egyben a jogvita kiinduló pontja. Megítélése szerint valótlanul tartalmazza az elsőfokú ítélet [79] bekezdése, hogy a felvétel készítésekor az alperes által felvetett témában nem volt közérdeklődésre számottartó vita, ugyanis ekkor került napvilágra a (Z) ügy, ami azóta is közéleti vita tárgyát képezi. [52] Kifogásolta azt az elsőfokú ítéleti álláspontot, hogy a hang- és képfelvételt a felperes hozzájárulása nélkül rögzítették, a videóanyag szerkesztésére pedig nem volt alanyi Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 11 jogosultsága. Ezzel szemben a felperes csak azt követően tiltotta meg az interjú közlését, hogy a videóanyag nyilvánosságra került. Megjegyezte, hogy ahhoz hozzájárulására sem volt szükség, mert a fokozott tűrési kötelezettség valamennyi személyiségi jog, tehát a Ptk. 2:
  2. §-a esetén is irányadó. [53] Okfejtése szerint a végrehajtói maffia kifejezés nem tényállítás, hanem véleménynyilvánítás, így alkalmatlan a jóhírnév megsértésére. Utalt a 7/
  3. (III.7.) AB határozatban foglaltakra, egyben kiemelte, hogy a hivatkozott kifejezés már a (Z) ügy kipattanása előtt elterjedt. [54] Véleménye az volt, hogy az elsőfokú bíróság tévesen ítélte meg a kommentekért viselt felelősséget is, mert a felperes azok ellen nem tiltakozott az alperesnél, így nem hozta abba a helyzetbe, hogy a hozzászólások törléséről intézkedhessen. [55] Álláspontja szerint a „(ügyvédi iroda neve)n keresztül fenyegetett” kifejezés vékony ténybeli alappal bíró vélemény, amely nem indokolja a Ptk. 2:
  4. §
(2)bekezdésében foglalt jogsértés megállapítását, mert a felek közötti jogvitába az ügyvédi iroda már a pert megelőzően bekapcsolódott. Rámutatott: a jogi út igénybevétele a laikus állampolgár számára jelentkezhet fenyegetésként, ezért a kifogásolt közlés nem sértő. [56] Kifejtette továbbá, hogy miután a felperes kivételes közszereplő, fokozott tűrési kötelezettség terheli a „kis disznófejű nagyúr” kifejezés kapcsán, így jogsértés a terhére ezzel összefüggésben sem állapítható meg. [57] A magántitok sérelmét illetően lényegesnek tekintette, hogy a felperes álprofilról kezdeményezett kapcsolatfelvételt (személy neve)val, ami nem élvezhet polgári jogi védelmet, emellett a levelezés tartalma közügyet érintett. E személyiségi jog esetében is alkalmazandó a Ptk. 2:
  1. §-a, az ezzel ellentétes ítéleti megállapítás – érvelése szerint – szembehelyezkedik a 3145/
  2. (V.7.) AB határozatban kifejtett elvekkel. [58] A felperes és az alperes fellebbezési ellenkérelme az ellenérdekű fél fellebbezésével érintett ítéleti rendelkezések helybenhagyására irányult. [59] A felperes úgy vélte, az alperes figyelmen kívül hagyja a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.335/2022/
  3. számú jogerős ítéletében foglalt megállapításokat, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Fenntartotta álláspontját a közszereplői minősége hiányát, az alperesi jogsértéseket illetően, részletesen reagált az alperesi fellebbezésben foglaltakra, megismételve az általa az elsőfokú eljárásban kifejtetteket. [60] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kiemelte, a felperes által megszövegezett elégtételt adó közlemény tartalma nem áll összhangban az elsőfokú ítéleti rendelkezésekkel. Továbbra is alaptalannak tartotta a sérelemdíj iránti igényét. Hangsúlyozta, a kifogásolt tartalmak már nem érhetők el, emellett a felperes a pert megelőzően a kommentekkel kapcsolatos együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, és a sérelemdíj mértékét megalapozó állításait nem támasztotta alá. [61] A felperes „Nyilatkozat” elnevezéssel észrevételeket tett az alperes fellebbezési ellenkérelmére, amelyben lényegében megismételte a fellebbezésében és a fellebbezési ellenkérelmében foglaltakat. Az ítélőtábla döntése és annak indokai [62] A felperes fellebbezése alaptalan, az alperes fellebbezése részben alapos. [63] Az elsőfokú bíróság több személyiségi jog megsértése tekintetében megalapozottnak találta a felperes keresetét. Annak megállapításához, hogy döntése a fellebbezéssel érintett Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 12 részekben jogszabálysértő-e, elsőként azt kellett vizsgálni, hogy a perbeli közlések a közügyek szabad vitatása körébe sorolhatók-e, illetőleg a felperes közszereplőnek tekinthetőe, ezáltal megilleti-e az alperest a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalom. Ezt követően lehetett állást foglalni abban, sérültek-e a felperes megjelölt személyiségi jogai, a közügyek szabad vitatása ugyanis a személyiségvédelem általános korlátja. [64] Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság kifejtette: A véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védett alkotmányos érték, különösen ha közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme ugyanis a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát [hasonlóan: 3145/
  4. (V. 7.) AB határozat]. Ezért a közügyekre vonatkozó közlések mindegyike fokozott védelem alá tartozik [hasonlóan: 14/
  5. (VI. 30.) AB határozat]. [65] A nyilvános közlések kapcsán a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás fokozottan védett körének fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak. Erre tekintettel kell elsődlegesen azt vizsgálni, hogy a nyilvános közlés közügyek, közéleti kérdések vitatására vonatkozik-e [3145/
  6. (IV. 7.) AB határozat]. [66] Az Alkotmánybíróság a közügyek fogalmát nem határozta meg, az adott ügyekben a bíróságoknak kell állást foglalniuk abban, a közlés a közügyekben való megszólalást, vagy a közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e. Ehhez az Alkotmánybíróság csupán szempontokat adott: „[e]lsődlegesen a közlés megjelenésének módját, körülményeit és a vélemény tárgyát, kontextusát szükséges figyelembe venni. Így a közlést érintően vizsgálni kell a médium típusát, a közlés apropóját adó eseményt, illetve az arra érkező reakciókat és az adott közlésnek ebben a folyamatban játszott szerepét. További szempontként szükséges értékelni a kijelentés tartalmát, stílusát, illetve a közlés aktualitását, valamint célját” [3328/
  7. (XII.8.) AB határozat [36] pont, 13/
  8. (IV.18.) AB határozat [39] pont]. Ha a fenti értékelés alapján a közlés a közügyek szabad vitatása körébe tartozik, úgy arra kiterjed a véleménynyilvánítási szabadság fokozott oltalma. [67] Jóval a „Fenyegetőzik a végrehajtói maffia, de mi nem állunk le!” című videó megjelenését megelőzően került nyilvánosságra a (Z) ügy, ami a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz köthető több százmillió forint nagyságrendű visszaélés-sorozatként vált ismertté. Számos médiafelületen megjelent ezzel összefüggésben a „végrehajtó maffia” kifejezés, azt az alperes maga is használta már a perrel érintetteket megelőzően nyilvánosságra hozott videójában. Tény, hogy a végrehajtói karhoz kapcsolódó korrupciógyanús ügyletek nagy média nyilvánosságot kaptak, közérdeklődésre tartottak számot. A (személy neve)nak adott interjúban a felperes válaszolt a végrehajtói karral kapcsolatos visszaélésekre vonatkozó kérdésekre, a végrehajtók munkájára vonatkozó, közérdeklődésre kevésbé számottartó témák mellett. A korrupciógyanús ügyletek közügyeknek minősülnek, és a felperes önkéntes elhatározása folytán vett részt a közügyet érintő nyilvános vitában. Tudnia kellett azt is, hogy az interjú közzététel céljából készül. Mindezek a csökkentett méltóságvédelem szabályainak alkalmazását indokolják. Mivel tehát a végrehajtók működésével, a (Z) üggyel kapcsolatos megnyilvánulások közügyet érintenek, egyfelől a véleménynyilvánítás határai ezzel összefüggésben tágabbak, másfelől az érintett közszereplők tűrési kötelezettsége fokozottabb. [68] A felperes közszereplői státuszát vizsgálva a következő megállapítások tehetők. A megváltozott társadalmi viszonyoknak köszönhetően jelentősen kibővült a közszereplők köre, az nem kizárólag a közhatalmat gyakorló személyeket és közszereplő politikusokat takarja, hanem olyan személyek is a közéleti viták aktív alakítóivá válhatnak, akik nem minősülnek közszereplőnek. A 3145/
  9. (V.7.) AB határozat e személyeket kivételes közszereplőknek Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 13 tekinti. Ez amiatt is lényeges, hogy a közhatalmat gyakorló személyeket sem lehet automatikusan – pusztán e hatalomgyakorlás következtében – közszereplőnek tekinteni. Az ítélőtábla egyetért az elsőfokú ítéletben ennek kapcsán kifejtettekkel. A felperes tehát önmagában a közhatalom-gyakorlással járó végrehajtói minősége miatt nem tekinthető közszereplőnek. Az adott körülmények között azonban kivételes közszereplőnek minősült, hiszen közügyben adott interjút, amelynek során lehetősége nyílt az adott közügy, az annak kapcsán kialakult közéleti vita aktív alakítójává válni. Ez azzal a következménnyel járt, hogy az ezzel összefüggésben megfogalmazott véleményeket fokozottan tűrni köteles. [69] Az Alkotmánybíróság a véleményszabadság gyakorlásának határait a közügyeket érintő kérdésekben aszerint különbözteti meg, hogy az adott közlés értékítéletnek, avagy tényállításnak minősül. [70] A tényállításokkal szemben az értékítéletek közös sajátossága, hogy igazságtartalmuk nem ellenőrizhető és objektív módon nem igazolható. Az értékítéletekkel szemben a tényállítások mindig olyan konkrétumokat tartalmaznak, amelyek valósága bizonyítás útján igazolható, ellenőrizhető. Míg az értékítéletet megjelenítő vélemények nagyobb toleranciát követelnek, addig a tényeket állító, avagy híresztelő kifejezések esetében fokozottabb gondosság követelhető meg. [71] Az értékítéletet és a személyes meggyőződést közvetítő vélemények mindaddig, amíg összefüggésben állnak a közügyekkel, attól függetlenül élvezik a véleményszabadság oltalmát, hogy helyes vagy helytelen, tetsző vagy nem tetsző, értékes vagy értéktelen, tiszteletreméltó vagy elvetendő gondolatot tartalmaznak. A sértés azonban már a véleménynyilvánítási szabadság által biztosított védelem körén kívül eshet, ha indokolatlan és rosszhiszemű hírnévrontásnak minősül. A véleménynyilvánítás szabadsága nem nyújthat védelmet az olyan közléseknek, amelyek célja a puszta megalázás, bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása, illetőleg az emberi méltóság megsértése [hasonlóan: 6/
  10. (II. 22.) AB határozat]. [72] A tényállítások ugyancsak a szólásszabadság körébe tartoznak, és rájuk is vonatkoznak a közügyek vitájának fokozott védelme melletti érvek. Ennek indoka, hogy egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. Így bár a hamis tényállítások - szemben az értékítéletekkel, bírálatokkal - önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt, az ügy összes körülményének mérlegelése adott esetben vezethet arra a következtetésre, hogy mégsincs lehetőség a valótlant állító jogi felelősségre vonására. Az utóbb hamisnak bizonyult tényállítások esetében is figyelemmel kell lenni a közéleti viták minél szabadabb folyásának érdekére [7/
  11. (III. 7.) AB határozat]. [73] Értelemszerűen a véleményszabadság oltalma alatt állnak az úgynevezett értékítélettel terhelt tényállítások, az erős, túlzó kritikát megfogalmazó, ámde vékony ténybeli alapokon nyugvó értékítéletek is [hasonlóan: 13/
  12. (IV. 18.) AB határozat]. [74] A „Fenyegetőzik a végrehajtói maffia, de mi nem állunk le” című videóban elhangzott, a felperest a végrehajtó maffiához tartozóként megnevező közlést az elsőfokú bíróság jóhírnévsértő tényállításnak minősítette, ezzel szemben az az alperes álláspontja szerint véleménynyilvánítás, amely jogsértést nem valósít meg. [75] Védettségük eltérő mértéke miatt indokolt különbséget tenni az értékítéletek és a tényállítások között, ami a bizonyíthatósági teszttel végezhető el. Míg a vélemények esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen, addig a tények valóságtartalma bizonyítható. A megkülönböztetés során a problémát okozó határesetek közé tartoznak a vékony ténybeli alapon nyugvó értékítéletek. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 14 [76] A „maffia” kifejezés alatt eredetileg Olaszországban a családi, rokoni alapon szervezett bűnözői csoportokat értették, amelyek saját bűnözői céljaikért, vagy anyagi ellenszolgáltatás fejében bűn- és terrorcselekményeket hajtottak végre. Átvitt értelemben ez szervezett, titkos érdekcsoportot takar, amely nagy haszon érvényesítése érdekében, becstelen célokért működik, erkölcsileg kifogásolható eszközökkel. A maffia kifejezés társadalmilag elterjedt értelmezése ez utóbbinak feleltethető meg, ily módon illetnek és jellemeznek olyan szervezeteket, csoportokat, amelyek működését jogellenesnek tekintik, amelyek aljas eszközök igénybevételétől sem riadnak vissza - a társadalom tagjai által elítélt - céljaik elérése érdekében. Ez a szó tehát a társadalom negatív értékítéletét fejezi ki, a magyar büntetőjogban ilyen jogszabályi szóhasználat nincs. Mindezek alapján pedig a végrehajtói maffia kifejezés véleménynyilvánításnak minősül, amely ha túlzóan bántó, sértő, megalázó, akkor a becsülethez fűződő jog megsértését eredményezheti [Ptk. 2:
  13. §
(1)bekezdés], jóhírnévsértést [Ptk. 2:45. §
(2)bekezdés] nem, mert az csak valótlan és sértő tényállítással valósítható meg. Az tehát, hogy az alperes véleményét közölve a maffia kifejezést összefüggésbe hozta a felperes személyével, alkalmatlan a jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértésére. A felperes keresetében e kifejezés kapcsán mind a jóhírneve, mind a becsülete sérelme megállapítását kérte, melyek közül az elsőfokú bíróság a jóhírnév sérelmét ítélte megállapíthatónak. Miután a felperes fellebbezésében a becsülethez fűződő joga megsértése tekintetében hozott elutasító döntést nem kifogásolta, az ítélőtábla a fellebbezés korlátaira [Pp. 370. §
(1)bekezdés] tekintettel a jóhírnévsértés megvalósulását nem vizsgálhatta. A kifejtettekre tekintettel ebben a részében – az alperes erre irányuló eredményes fellebbezése alapján – az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és mellőzte e közlés kapcsán a jóhírnév megsértésének megállapítását, valamint az ehhez kapcsolódó további jogkövetkezmények alkalmazását. [77] Osztja az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy a (közösségi oldal neve) profil működtetője felel a személyiségi jogot sértő tartalmak, hozzászólások megjelenéséért, közléséért, a hozzászólás lehetőségének biztosításával vállalja a jogsértő tartalmak megjelenésének kockázatát. A felperes által kifogásolt, a perrel érintett videóhoz fűzött kommentek kapcsán az ítélőtábla visszautal a tény és vélemény fentebb részletezett elhatárolási szempontjaira, továbbá arra, hogy a jóhírnév megsértésére valótlan tényállítással, a becsület megsértésére véleménynyilvánítással kerülhet sor. A felperes keresetlevelében felsorolta mindazokat a hozzászólásokat, amelyek álláspontja szerint sértő tartalmú értékítéletek, azaz vélemény-nyilvánítások. Nem kétséges, hogy a kifogásolt közlések szélsőséges, rendkívül bántó, félelemkeltő, ezáltal elítélendő hangnemű vélemények, maga a felperes is értékítéletnek és nem tényállításoknak minősítette azokat, amelyek hangnemükre, sértő tartalmukra tekintettel alkalmasak lehetnek a becsülethez fűződő személyiségi joga megsértésére. Az elsőfokú bíróság azonban a kommentek kapcsán a felperes jóhírnévhez fűződő joga sérelmét állapította meg, amit az alperes megalapozottan kifogásolt fellebbezésében, e jogsértés ugyanis – a már kifejtettek szerint – az értékítéletekhez nem kapcsolható. Erre tekintettel az ítélőtábla a felperes e kereseti kérelmét is elutasította. [78] Ugyancsak ehhez a videóhoz kapcsolódik az elsőfokú bíróság által megállapított és az alperesi fellebbezésben támadott kép- és hangfelvételhez fűződő jog sérelmének megítélése. A Ptk. 2:48. §
(1)bekezdése az érintett személy hozzájárulását kívánja meg mind a képmásvagy hangfelvétel elkészítéséhez, mind annak felhasználásához. A hozzájárulás tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén mellőzhető [Ptk. 2:48. §
(2)bekezdés]. A perbeli videóanyag viszont nem tömegfelvétel és az nem is nyilvános közéleti szereplés alkalmával készült. Ez utóbbi feltételt nem lehet tágan értelmezni, nem lehet kiterjeszteni egy olyan interjúra, amit bár célzottan közölni fognak, azonban nem élő adásban, hanem a későbbiekben szerkesztett, vágott formában. Nem lehetett a jogalkotó szándéka sem az, hogy az ilyen felvételt a felhasználáshoz való hozzájárulás szükségessége alóli kivételként Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 15 kezelje. Ezt támasztja alá, hogy még a médiatartalom-szolgáltatók is kötelesek a nyilvános közlés céljából készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek – annak kérésére – a közzétételt megelőzően megmutatni; az nem közölhető, ha a közzétételhez az érintett azért nem járul hozzá, mert azt a médiatartalom-szolgáltató érdemben megváltoztatta, vagy eltorzította, és ez a nyilatkozatot adó, vagy a médiatartalomban szereplő számára sérelmes [Smtv. 15. §
(2)bekezdés]. Ha ez a szabály érvényesül a médiaszolgáltatást üzletszerűen végző szolgáltatókra, akkor az ennek nem minősülő, azonban mégis közzétételre szánt interjút készítő személyt sem illeti meg ilyen esetben több jogosultság. A felperes nem vitatta, hogy (személy neve)nak hozzájárulását adta a kép- és hangfelvétel elkészítéséhez, annak felhasználását viszont feltételhez kötötte: a közlést megelőzően megtekinthesse az immár megvágott anyagot, ellenőrizhesse annak tartalmát. Következő e-mailjében igényét pontosította, arra határidőt szabott, utalva az Smtv. 15. §
(2)bekezdésére. Majd annak hatására, hogy (személy neve) többszöri üzenetváltást követően sem küldte meg a részére sem a vágatlan, sem a vágott videóanyagot, a felperes megtiltotta annak közlését. Ebből következően az interjút készítő (személy neve) köteles lett volna a vágott anyagot kérésére a felperesnek megküldeni, ennek hiányában a felperes megtilthatta annak felhasználását. Ez azt jelenti, hogy az alperes sem volt jogosult a kép- és hangfelvétel felhasználására, annak bemutatása így jogsértő volt. [79] A „Fenyegetőzik a végrehajtói maffia, de mi nem állunk le” című videóhoz kapcsolódó kereseti kérelmek közül az ítélőtábla kizárólag a képmáshoz és hangfelvételhez való jog megsértésének megállapítását ítélte megalapozottnak, ezért az alperes csak e jogok megsértése miatt tiltható el a további jogsértéstől, kötelezhető a jogsértés abbahagyására [Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés b) pont], valamint az elégtételadás körében közlemény közzétételére [Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés c) pont]. Emiatt az ítélőtábla mellőzte az alaptalannak ítélt jogsértésekhez kapcsolódó objektív jogkövetkezmények alkalmazását. [80] Az ítélőtábla nem látott módot arra sem, hogy az elégtételadás szövegét a felperes fellebbezésében foglaltak szerint módosítsa. Az elégtételnyújtás célja a sérelmet szenvedett fél számára erkölcsi jóvátétel biztosítása oly módon, hogy abból ki kell tűnnie, milyen magatartással valósult meg a jogsértés. Az elsőfokú bíróság által megfogalmazott közlemény szövege igazodik a megállapított – és jelen ítélettel módosított – jogsértésekhez, az nem bővíthető olyan alperesi magatartások megjelölésével, amelyeket sem az elsőfokú bíróság, sem az ítélőtábla nem ítélt jogsértőnek. Emellett a felperes keresetében megfogalmazott közlemény túlmutat a jóvátétellel elérni kívánt célon, abban a jogsértéssel szoros összefüggést nem mutató körülmények is megjelölésre kerültek, amelyek feltüntetése indokolatlan, ahogy azt az elsőfokú bíróság is részletezte határozata indokolásában. [81] „A kis disznófejű nagyúr” kifejezés megítélésekor az elsőfokú bíróság a fenti közlés kapcsán nem annak az alperes által hivatkozott irodalomtörténeti gyökereit és összefüggéseit vizsgálta, hanem a „disznó” kifejezést értékelte és ítélte használatát indokolatlanul bántónak, egyben sértőnek, olyannak, ami önmagában is alkalmas a felperes becsülete, emberi méltósága megsértésére. Következtetésével az ítélőtábla egyetért, azonban fontos körülmény, hogy a „disznófejű nagyúr” kifejezés Ady Endre: Harc a Nagyúrral című, széleskörben ismert verséből származik, amely az egyén és a pénz szolgaságba taszító küzdelméről szól. A Nagyúr a pénz és az arany istenének mindent maga alá gyűrő, elidegenítő, dehumanizáló erejét szimbolizálja, a pénzért folytatott harcot jeleníti meg. A költő a „disznófejű” jelző használatával, a disznóra utalással a versben leírt magatartást elítéli, ahogy az a mai társadalom tagjaiban is erőteljes visszatetszést kelt. Emellett – amint azt az elsőfokú bíróság is rögzítette – a társadalmi közfelfogásban a személyre, a viselkedésére használt „disznó” kifejezés negatív, becsmérlő jelentést hordoz. A videó címének és tartalmának egybevetése alapján arra lehet következtetni, hogy az alperes a végrehajtói hatalmával visszaélő, becstelen, Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 16 pénzéhes nagyúrnak tartja a felperest, akit munkája során csak vagyonszerzési célok motiválnak, e célja áll mindenekfelett. Emiatt a közlés kifejezetten sértő, lealacsonyító, ténybeli alapot nélkülöző értékítélet, amelyre nem alkalmazható a közszereplők fokozott tűrési kötelezettsége, a kifejezés alkalmas a felperes – elsőfokú ítéletben megállapított – becsülethez fűződő joga sérelmének kiváltására. A jogsértés megvalósulására tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdésében szabályozott objektív jogkövetkezményeket. [82] Nem osztja viszont az ítélőtábla az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy az alperes megsértette a felperes levéltitokhoz fűződő személyiségi jogát a (személy neve)nak írt üzenetei nyilvánosságra hozatalával. [83] A Ptk. 2:46. §
(1)bekezdése szerint a magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok, a hivatásbeli titok és az üzleti titok oltalmára. A
(2)bekezdés értelmében a magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala, vagy illetéktelen személlyel való közlése. A magántitok megsértését így nemcsak a címzett, hanem harmadik, illetéktelen személy is elkövetheti. A titok címzettől eltérő személlyel való közléséhez a titokgazda, azaz a feladó engedélye szükséges. A titok fogalmát – tételes jogi definíció hiányában – a joggyakorlat dolgozta ki. Azt, hogy valamely tény, adat, körülmény vagy következtetés magántitoknak minősíthető-e, a bíróság mindig az adott eset körülményei és összefüggései alapján ítéli meg (IV/00926/
  1. AB határozat). Magántitoknak minősül minden olyan, személyhez kapcsolódó bizalmas, csak szűk körben, illetve beavatottak előtt ismert tény, adat, információ, amelynek titokban tartásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. A titokhoz fűződő jogban általában annak társadalmi elismerése rejlik, hogy az egyénnek alanyi joga van a másoktól való elkülönülésre, a személyével kapcsolatos információk fölötti autonómiára, ez a szabadság azonban nem abszolút. A fenyegetés titokban tartásához nem fűződhet méltányolható magánérdek, főként ha annak kiváltó oka egy vagy több közügyben történt nyilvános megnyilatkozás. A perbeli esetben a felperes előbb álprofilon, majd kilétét vállalva több online üzenetet írt (személy neve)nak, amelyek tartalmát az alperes hozta nyilvánosságra videóiban. Tény, hogy a felperes nem adott felmentést a titoktartás alól sem a címzettnek, sem az alperesnek. Lényeges azonban, hogy „A diszónfejű nagyúr közbelép” című videóban az alperes a végrehajtói visszaélésekre, azaz közügyre utalva fejtette ki a demokráciát illető álláspontját, amelyhez a felperes a vele készült interjúban hozzászólt, és amellyel összefüggésben küldte üzeneteit (személy neve)nak. Ugyancsak lényegi körülmény, hogy az üzenetek fenyegetéseket tartalmaztak, köztük olyat is, ami többesszám első személyben íródott, és alapvetően kapcsolódott a közügyet jelentő témához. Márpedig az eredetileg álprofilon írt fenyegető üzenetek titokban tartásához nem fűződhet méltányolható, védendő magánérdek, ezek nem élvezhetnek titokvédelmet, hiszen félelemkeltőek, erkölcsileg elítélendőek. A kifejtettek miatt nem volt megállapítható a levéltitok megsértésén keresztül megvalósuló magántitok sértés. [84] Helytállóan mutatott rá az elsőfokú bíróság ítéletében arra, hogy a sérelemdíj a személyiségi jogsértés nem vagyoni következményeinek pénzbeli elégtétellel való szankciójaként szolgál. A sérelemdíj megfizetésére kötelezésnek nem feltétele a hátrány bizonyítása, ugyanakkor a sérelemdíj összegének megállapítása során jelentőséget kell tulajdonítani a hátrány mértékének (PJD2017.3.). Az ítélőtábla egyetért az elsőfokú bíróság által értékelt szempontokkal, azokat megismételni nem kívánja. Azonban az elsőfokú ítélet fentiek szerinti részbeni megváltoztatására, a megállapítható jogsértések körének szűkülésére tekintettel a sérelemdíj mértékének mérséklése indokolt. A sérelemdíjat az ítélőtábla a jogsértés súlyát, elhúzódó jellegét is figyelembe véve 1.500.000 forintban határozta meg, mert Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 17 ez az összeg alkalmas a felperest ért, a megállapított jogsértésekkel okozott hátrányok ellentételezésére. [85] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a Pp.
  2. §
(2)bekezdésének alkalmazásával – a fellebbezések és fellebbezési ellenkérelmek keretei között – részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit, míg egyebekben helybenhagyta azokat. [86] Az elsőfokú ítélet fentiek szerinti részbeni megváltoztatására tekintettel módosult a peres felek pernyertességi, pervesztességi aránya. A felperes kereseti kérelmének pertárgyértéke 5.000.000 forint, ami az igényelt sérelemdíjhoz igazodik, ezért az irányadó a perköltség és eljárási illeték számítása szempontjából (Kúria, Pfv.21.161/2022/6.). Az ítélőtábla a pervesztesség-pernyertesség arányának meghatározása során figyelemmel volt arra, hogy a felperes által megjelölt személyiségi jogsértéseknek csupán egy része volt megállapítható, emellett a sérelemdíj iránti igény is csak 1.500.000 forint erejéig bizonyult megalapozottnak, ezért mindezek egybevetése alapján a peres felek pernyertességi, pervesztességi aránya az elsőfokú eljárásban közel azonosnak tekinthető. Erre tekintettel az elsőfokú eljárásban felmerült költségeiket a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján maguk kötelesek viselni. [87] A felperes fellebbezésének pertárgyértékét az ítélőtábla 2.600.000 forintban határozta meg, jogorvoslati kérelme azonban megalapozatlannak bizonyult, ezért ezzel összefüggésben másodfokú perköltség nem illeti meg. [88] Az alperes fellebbezésében utalt arra, hogy kéri a fellebbezési eljárásban felmerült költségei megtérítését, azonban sem megbízási szerződést, sem költségjegyzéket nem csatolt, továbbá nem jelölte meg, hogy a költségei megfizetésére a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet mely §-a alapján kéri kötelezni a felperest. Miután az alperes a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerinti felszámítást a másodfokú perköltsége vonatkozásában nem nyújtott be, ezért fellebbezése részbeni sikere ellenére sem igényelhet megalapozottan másodfokú perköltséget a felperestől. Erre figyelemmel az ítélőtábla akként rendelkezett, hogy a peres felek a másodfokú perköltségüket maguk kötelesek viselni. A felperes fellebbezéséhez igazodó másodfokú eljárási illeték összege az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdése szerint 208.000 forint, amelyet sikertelenségére figyelemmel viselni köteles. Az alperes fellebbezése alapján felmerült és feljegyzett fellebbezési eljárási illeték összege 240.000 forint [Itv. 46. §
(1)bekezdés], amelyből a felperes, illetve az alperes is 120.000 – 120.000 forint megfizetésére köteles, figyelemmel arra, hogy az alperesi fellebbezés tekintetében a peres felek pernyertessége, pervesztessége közel azonos arányú. Erre figyelemmel a felperes mindösszesen 328.000 forint, az alperes 120.000 forint másodfokú eljárási illeték megfizetésére köteles a Pp. 101. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján. Az ítélőtábla tájékoztatja a feleket, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú számlájára kell megfizetniük, annak során közleményként fel kell tüntetni adóazonosító számukat, valamint az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését és a bírósági ügyszámot. Szeged, 2023. október 13. Dr. Kiss Gabriella sk. a tanács elnöke Dr. Lengyel Nóra sk. előadó bíró Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. táblabíró Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.148/2023/9 18

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.