Kfv.37946/2020/7 – Kúria

(1)bekezdés e) pontja, továbbá

(4)bekezdése alapján elővásárlási jog illeti meg. Ezen túlmenően a felperes tulajdonos a helyrajzi szám2 ingatlan egyéb alátörésű parcelláiban, amelyeket családi gazdaságban művel. [2] Az adásvételi szerződésre az alperesi érdekelt (a továbbiakban: érdekelt) elfogadó nyilatkozatot tett, elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. §

(3)bekezdésére és

(4)bekezdés a) pontjára alapította mint olyan földműves, aki a helység1 helyrajzi szám1 alatti külterületi ingatlan társtulajdonosa, ezen a jogosulti csoporton belül családi gazdálkodó. [3] A jóváhagyásra irányuló eljárásban az alperes beszerezte az illetékes kamara állásfoglalását, amely a felperesre nézve támogató, míg az érdekelt tekintetében nem támogató tartalmú volt. Az állásfoglalással szemben az érdekelt kifogást terjesztett elő B.V.Ö.K. határozatával a kamara állásfoglalását megváltoztatta, az adásvételi szerződés jóváhagyását az érdekelttel támogatta. A képviselő-testület a felperes kifogását mint elkésettet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, az ezen döntéssel szemben indult pert a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – a felperes elállása miatt – megszüntette. [4] Az alperes a

1. július 27-én hozott határozatával az adásvételi szerződést az érdekelttel hagyta jóvá. [5] A felperes keresete folytán eljárt Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 5.K.27.416/2016/
2. számú ítéletében az alperes fenti határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. [6] Az indokolásban kifejtette, hogy a felperes az eljárásban a képviselő-testület határozatát már nem kifogásolhatja. A perbeli adásvételi szerződésből nem tűnik ki, hogy a szerződő felek a földekre oszthatatlan szolgáltatásként kívántak szerződést kötni, és az adásvétel tárgyát képező földrészletek egymással szomszédosak lettek volna, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznának, amely az egybefoglalt vételár alkalmazását lehetővé tette volna. Így az alperes által hivatkozott egybefoglalt vételár alkalmazhatósága nem igazolt. [7] Az alperes határozata nem tartalmazza, hogy a Földforgalmi törvény
3. §

(5)bekezdésében foglalt feltételek közül melyik fennállására alapította a döntését, az egybefoglalt vételár alkalmazásának törvényi feltételei mennyiben állnak fenn. A megismételt eljárásra a bíróság előírta, az alperes köteles megvizsgálni, hogy a dologösszesség törvényi Kúria III.Kfv.37.946/2020/7-II 3 feltételei fennállnak-e, megállapítható-e, hogy a több ingatlan egybefoglalt vételáron történő értékesítése történt, avagy nem. [8] Az alperes megismételt eljárás eredményeként

1. március 5-én hozta meg az 570.435/3/
2. számú határozatát, amelyben az adásvételi szerződést az érdekelttel hagyta jóvá. [9] Az indokolásban kiemelte, az érintett földek egymással nem szomszédosak, de az eladók vonatkozásában egy üzemközponthoz tartoznak, mivel az adásvételi szerződésben szereplő földek közös haszonbérlője
3. december 30-ig egy gazdasági társaság. A gazdálkodás tekintetében az egy üzemközponthoz tartozás fennáll, így alkalmazandó a Földforgalmi törvény
4. §

(5)bekezdése. Az alperes hivatkozott az EBH 2010/

1. számú eseti döntésére. [10] Az alperes utalt rá, hogy eljárása során ismételten megkereste a kamarát, amely állásfoglalásával a szerződés jóváhagyását a felperes és az érdekelt vonatkozásában is támogatta. [11] Az érdekelt elővásárlási jogosultsága megelőzi a felperesét, ezért vele került jóváhagyásra a szerződés. A kereseti kérelem [12] A felperes személyesen eljárva keresetet terjesztett elő az alperesi határozattal szemben, amelyben előadta, hogy az elfogadó nyilatkozatba nem tekinthetett bele, erről nem kapott fénymásolatot. A képviselő-testület jogsértően változtatta meg a kamara állásfoglalását. Az alperes nem vette figyelembe a feltűnő aránytalanságot az érdekelt és az ő vásárlási jogosultsága között a földterületek nagyságára vonatkozóan. Kérelme ellenére a hatóság nem törekedett olyan döntést hozni, amellyel mindkét fél elégedett lehetne. Az alperes nem vette figyelembe a keresetében megfogalmazott kifogások egyikét se. Megismételte határozatában az előző jogszabálysértő döntését. Mindössze annyit tett, hogy a határozat részbeni legalizálásához pótlólag beszerezte a kamarától az újabb állásfoglalást. [13] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 101.K.27.402/2018/
2. számú végzésében hiánypótlásra hívta fel a felperest többek között abban a körben, hogy jelölje meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. [14] A felperes a 101.K.27.402/2018/
3. számú iratában – jogi képviselővel eljárva – további jogsérelmeket jelölt meg. Előadta, hogy az alperes nem tárta fel megfelelően a tényállást. A támadott döntés sérti a Földforgalmi törvény
4. §

(1)–

(4)bekezdésében írt elővásárlási, valamint a 19. §

(5)bekezdésében megjelölt egybefoglalt vételáron történő értékesítésre vonatkozó szabályokat, továbbá nincs összhangban a Földforgalmi törvény

1. §
2. pontjában rögzített, a mezőgazdasági üzemközpont definícióját tartalmazó jogszabályhellyel. Véleménye szerint az adásvételi szerződést vele és nem az érdekelttel kellett volna a hatóságnak jóváhagynia. Az elsőfokú ítélet Kúria III.Kfv.37.946/2020/7-II 4 [15] A közigazgatási és munkaügyi bíróság – megismételt eljárás eredményeként hozott – ítéletében a keresetet elutasította. Hangsúlyozta, az iratbetekintés és a képviselőtestületi határozat jogszerűsége kérdésében a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletében már döntött. A keresetlevélben szereplő további hivatkozások nem voltak összhangban az alperes által alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel. A hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a szerződés jóváhagyása körében. [16] Az elsőfokú bíróság szerint a felperesnek a korábbi keresetére történő hivatkozása nem tekinthető egzakt jogsérelmi hivatkozásnak, így az – a Kúria Kfv.I.35.315/2013/
3. számú határozatára is figyelemmel – érdemben nem bírálható fel. [17] A harminc napon túl előterjesztett jogsérelmek körében az elsőfokú bíróság hivatkozott a közigazgatási perrendtartásról szóló
4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
5. §

(1)bekezdésére és több felsőbírósági döntésre. Kiemelte, hogy a tiltott keresetkiterjesztés tekintetében követett bírói gyakorlat a Kp. hatálya alá tartozó ügyekben is irányadó. [18] A közigazgatási és munkaügyi bíróság véleménye szerint a felperes határidőben előterjesztett keresetében a tényállás-tisztázási kötelezettség elmulasztására, valamint az egybefoglalt vételáron történő értékesítés, a mezőgazdasági üzemközpont fogalma és az elfogadó nyilatkozat értelmezésének nem megfelelőségére nem hivatkozott, így ezeket a jogsérelmeket a bíróság nem volt jogosult vizsgálni. [19] Az elővásárlási jogosultak sorrendje, valamint a jóváhagyással kapcsolatos jogsérelem vonatkozásában a bíróság már állást foglalt, továbbá azokat a felperes a határidőn túli beadványaiban az egybefoglalt vételárral és a mezőgazdasági üzemközponttal kapcsolatos hivatkozásai körében hívta fel, ezeket pedig a keresetlevél nem tartalmazta. [20] Önmagában az a körülmény, hogy a bíróság hiánypótlásában a jogsérelmet már előterjesztő felperest mégis felhívta jogsérelem megjelölésére, nem eredményezi az arra nyitva álló határidő meghosszabbítását. A hiánypótló felhívás tartalmához a bíróság nincs kötve. [21] A felperes tanúbizonyítási indítványait az elsőfokú bíróság mellőzte, mert azok a tiltott keresetkiterjesztésben írt hivatkozások alátámasztására szolgáltak. A másodfokú ítélet [22] A törvényszék a felperes fellebbezését elbíráló jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria Kfv.I.35.432/2019/5. számú ítéletére hivatkozva rögzítette, hogy a Kp. előtti jogszabályi környezetben hozott felsőbírósági döntésekben szereplő, tiltott keresetkiterjesztésre vonatkozó jogértelmezés továbbra is alkalmazható. A felperes érvelésével szemben a tiltott keresetkiterjesztés szabályát az Alaptörvény 28. cikke és a Kp. jogvédelmi funkciója nem írja felül. [23] Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy a hiánypótolt keresetlevél jogsérelem- állításait nem lehet az elsőfokú keresetlevélben rögzített valamely tétel kibontásának tekinteni. A törvényszék szerint a határidőben benyújtott és a hiánypótolt keresetlevélben megjelölt jogsérelmek egymással közvetlen összefüggésben nincsenek, azokat tehát nem lehet keresetváltoztatásként értékelni. Ez azt jelenti, hogy a keresetindítási Kúria III.Kfv.37.946/2020/7-II 5 határidőn túl beérkezett beadványban szereplő állítások a Kp. 43. §

(1)bekezdésében megjelölt keresetkiterjesztés tilalmába ütköznek. Az elsőfokú bíróság jogszerűen járt el, amikor nem bírálta el a határidőn túl megjelölt jogsérelmeket. [24] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a keresetlevél visszautasítását alappal mellőzte, mivel a keresetlevélben a felperes megjelölt jogsérelmeket. A hiánypótlási felhívás tartalma az elsőfokú bíróságot nem köti, a Kp. 84. §

(2)bekezdése szerint alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(2)bekezdésére tekintettel. [25] A felperes okfejtésével szemben semmisségi ok nem áll fenn, mert az alperes az új eljárása során az előzményi ítéletben foglaltaknak eleget tett. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [26] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása, másodlagosan annak megváltoztatása, az alperes határozatának megsemmisítése és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezése iránt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Kp. 37. §

(1)bekezdés f) pontját, 43. §

(1),

(2), 46. §

(4)bekezdéseit, 48. §

(1)bekezdés k) pontját, 49. §

(1)bekezdését, 86. §

(4), 97. §

(4)bekezdését, 85. §

(1)-

(3)bekezdését, 86. §

(1), 84. §

(1)bekezdéseit és 92. §

(1)bekezdés b), c) pontjait. Ezt meghaladóan sérült a közigazgatási hatósági eljárási szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. §

(1)bekezdés ef) alpontja és 109. §

(4)bekezdése, valamint a Pp. 346. §

(5)bekezdése. A fenti eljárási jogszabálysértéseken felül a felperes szerint a jogerős ítélet sérti az alábbi anyagi jogszabályhelyeket: Alaptörvény 28. cikk, Földforgalmi törvény 18. §

(1)-

(4), 19. §

(5)bekezdéseit, a Földforgalmi törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló

1. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
2. §-a, a Polgári Törvénykönyvről szóló
3. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
4. §

(1),

(2)bekezdése és 6:

1. §-a. A felperes több felsőbírósági döntést is megjelölt, amelyekkel ellentétes a támadott ítélet. [27] A felperes állította, hogy keresetlevelében az alperes egyetlen közigazgatási aktust tartalmazó határozatának egészét sérelmezte. Az elsőfokú bíróság tárgyalást nem tartott, ezért a felperes keresetét az első tárgyaláson értelemszerűen nem változtathatta meg. [28] A polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) és az új Pp. perben releváns rendelkezései nem esnek egybe, így a régi Pp. hatálya alatt hozott felsőbírósági döntések a tiltott keresetkiterjesztés körében nem irányadók. [29] A határidőben benyújtott keresetlevélből – a tartalom szerinti elbírálás elvének megfelelően – egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes az alperesi határozat egészének felülvizsgálatát kérte, azt kérve, hogy az alperes az adásvételi szerződést ne vele, hanem az érdekelttel hagyja jóvá. Erre tekintettel a jogerős ítéletnek a Kp.
3. §

(1)bekezdésre vonatkozó álláspontja nem tartható, különös figyelemmel arra is, hogy a Kp. hatálya alatt a Kúria több ezen jogértelmezéssel ellentétes döntést hozott. [30] A perbeli keresetlevélben történő visszautalás a korábbi perben benyújtott keresetre jogszerűen történt, erre tekintettel érdemben elbírálandó az egybefoglalt vételárral kapcsolatos szabályok megsértését állító kereset. Kúria III.Kfv.37.946/2020/7-II 6 [31] Az alperesi határozat egyetlen rendelkezést tartalmazott, a szerződést az érdekelttel hagyta jóvá, ezért ezt a rendelkezést támadhatta csak keresetében a felperes. [32] Rámutatott a felperes, hogy a régi Pp. szabályai alapján hozott több felsőbírósági döntés is alátámasztja az okfejtését. [33] A jogerős ítéleti álláspontot figyelembevéve a kereset érdemi tárgyalására nem kerülhetett volna sor, mert a keresetlevelet a Kp. 48. §

(1)bekezdés k) pontját alkalmazva vissza kellett volna utasítani megjelölt jogsérelem hiányában. [34] Az alperes nem tett eleget az előzményi ítéletben írtaknak. Egyfelől nem vette figyelembe az abban rögzített okfejtést, másfelől ténylegesen nem vizsgálta a bíróság által megadott szempontoknak megfelelően a dologösszesség fennállását. Az alperes megismételt eljárása során csak formálisan tett eleget a bíróság iránymutatásának. [35] A felperes felülvizsgálati kérelme VI. pontjában azokat az anyagi jogi jogsérelmeit részletezte, amelyeket az eljárt bíróságok a tiltott keresetkiterjesztésre vonatkozó álláspontjuknak megfelelően érdemben nem bíráltak el. [36] Az alperes és az érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Döntés a befogadásról [37] A Kúria a Kfv.III.37.946/2020/2. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet befogadta. A Kúria döntése és jogi indokai [38] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [39] A Kp. 120. §

(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [40] A Kúria álláspontja szerint a másodfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból mindenben helytálló jogi következtetést vont le. A felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletben foglaltakkal egyetért, a felülvizsgálati kérelmet elbírálva az alábbiakat fejti ki. [41] A Kp. 46. §

(1)bekezdése értelmében ha a keresetlevél nem felel meg a törvény által meghatározott alaki követelményeknek, vagy azt kötelező jogi képviselet esetén nem jogi képviselő útján nyújtották be, a bíróság a felperest a hiányok megjelölése mellett, rövid határidő tűzésével azok pótlására hívja fel. A 46. §

(4)bekezdése szerint ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem megjelölését, e hiány pótlása a keresetindítási határidőn belül lehetséges. A 46. §

(6)bekezdése alapján ha a felperes a keresetlevél hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, a keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha eredetileg is hiánytalanul adta volna be. [42] A Kúria rámutat, a Kp. előző pontban felhívott rendelkezéseiből egyértelmű, hogy a bíróság az alaki követelmények pótlására hívhatja fel a felperest, és amennyiben az a hiányt Kúria III.Kfv.37.946/2020/7-II 7 a kitűzött határidőn belül pótolja, ebben az esetben tekinthető a keresetlevél eredetileg hiánytalanul benyújtottnak. Ugyanakkor ha a keresetlevél nem tartalmazza a jogsérelem megjelölését, ennek pótlása csak a keresetindítási határidőn belül lehetséges. [43] A fentiekből következően az elsőfokú bíróság által kiadott hiánypótló végzés nem írhatja felül a Kp. 46. §-ának rendelkezéseit, vagyis a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelem megjelölése a perindítási határidőn túl sem jogszerű. [44] A Kp. 48. §

(1)bekezdés k) pontja kimondja, a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási határidőn belül nem jelölte meg a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet. [45] A felülvizsgálati bíróság osztja a törvényszék azon érvelését, hogy az elsőfokú bíróság alappal mellőzte a keresetlevél visszautasítását, mert a felperes keresetlevelében megjelölt jogsérelmeket. Az ezzel ellentétes felperesi okfejtés nem tényszerű. [46] A Kp. 37. §

(1)bekezdés f) pontja értelmében a pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza – többek között – a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet. A 85. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja. [47] A Kúria hangsúlyozza, a közigazgatási perben érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség elve, amely szerint – a főszabálynak megfelelően – a bíróság kizárólag a felperes által megjelölt jogsérelmeket bírálhatja el. [48] A Kp. 39. §

(1)bekezdése alapján a keresetlevelet – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. A 43. §

(1)bekezdése rögzíti, a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. [49] A Kf.VI.39.149/2020/

1. számú ítéletben is megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. A Kúria Kfv.I.35.432/2019/
2. számú ítéletéből is következően a Kp. hatálybalépése előtti ügyekben meghozott felsőbírósági ítéletekben írtak a tiltott keresetkiterjesztésre vonatkozóan továbbra is irányadók. (Kfv.VI.37.458/2017/5, Kfv.I.35.056/2018/
3. számú ítéletek) [50] A Kúria véleménye szerint a Kp.
4. §-a a tárgyaláson kívül elbírált ügyekre is vonatkozik, így a keresetet ezen perekben is csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni. [51] A felperes keresetlevelét a Kp.
5. §

(1)bekezdésében meghatározott keresetindítási határidőn belül nyújtotta be, ezért az abban megjelölt jogsérelmeket az elsőfokú bíróságnak el kellett bírálnia, amely kötelezettségének a közigazgatási és munkaügyi bíróság eleget tett. [52] A felperes jogi képviselővel 101.K.27.402/2018/

1. számú iratban benyújtott keresetkiterjesztése – újabb jogsérelmek megjelölése – a keresetindítási határidőn túl történt, így az tiltott keresetkiterjesztésnek minősül, mert a felperes a keresetlevélben megjelölt jogsérelmekhez nem kapcsolódó új jogsérelmeket jelölt meg ebben az iratban. [53] A korábbi perben benyújtott keresetlevélre történő felperesi visszautalás nem releváns, ugyanis a felperesnek a jogsérelmet a támadott határozatra vonatkozóan, konkrétan szükséges megjelölnie. Kúria III.Kfv.37.946/2020/7-II 8 [54] A felülvizsgálati bíróság rámutat, az alperes eleget tett az előzményi ítéletben foglaltaknak, az a tény, hogy az új eljárás során hozott döntése a felperes számára nem kedvező nem alapozza meg önmagában azt, hogy a döntés jogsértő. [55] A Kúria a keresetlevél VI. pontjában megjelölt anyagi jogi jogsérelmekkel nem foglalkozhatott, mert azok a tiltott keresetkiterjesztés hatálya alá tartoznak. [56] A Kúria a Kp.
2. §

(2)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [57] Tiltott keresetkiterjesztésnek minősül, ha a felperes a perindítási határidőn túl új jogsérelemre hivatkozik. Záró rész [58] A felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §

(1)bekezdésére tekintettel tárgyaláson kívül bírálta el. [59] Az alperes és az érdekelt felülvizsgálati kérelmet nem terjesztettek elő, így részükre felülvizsgálati eljárási költség nem jár. [60] A pervesztes felperes köteles megfizetni az államnak felhívásra a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. [61] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. [62] Budapest, 2021. március 3. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró; Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő