Bf.90/2022/6 – Győri Ítélőtábla

(2)bekezdés,

(3)bekezdés b), c), i) pontja], 4 rendbeli felbujtóként elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk. 399. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont] és kitartottság bűntettében [Btk. 202. §] mondta ki bűnösnek, és ezért őt halmazati büntetésül végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett 2 év börtönbüntetésre ítélte. A vádlottal szemben 13.589.684,- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá a végrehajtás esetére a feltételes szabadságról és a bűnügyi költségről is. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete Terhelt2 II. r., Terhelt3 III. r., Terhelt4 IV. r., Terhelt5 V. r. és Terhelt6 VI. r. vádlottak vonatkozásában 2022. május 27. napján jogerőre emelkedett. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.90/2022/6/II 2 [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az ügyész Terhelt1 I. r. vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása céljából, míg a vádlott védője által elsősorban felmentésért, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. [4] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.227/2022/1-I. számú átiratában az ügyész által bejelentett fellebbezést kiegészítve tartotta fenn, melyben a II. tényállási pontban rögzített cselekmény iratok tartalma alapján történő kiegészítését, a záró időszak pontosítását indítványozta. Fellebbezésében rámutatott, hogy a felülbírálat a Be. 590. §

(2)és

(10)bekezdése értelmében teljeskörű. A helytálló minősítésre tekintettel azonban az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztést indokolatlanul enyhének találta. A vádlott terhére értékelhető súlyosító körülmények nem kellő súllyal figyelembe vett volta, a cselekményben játszott kezdeményező szerepe okán a büntetés jelentős súlyosítását indítványozta. Helyesbíteni kívánta az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében a vagyonelkobzást érintő számelírást, egyes bűnjeleknek a vádlott részére történő kiadását indítványozta. [5] A védő fellebbezésének indokolásában rámutatott arra, hogy mindhárom ítéleti tényállást az elsőfokú bíróság a vádirati tényállásokkal egyezően állapította meg. Elvetette az I. r. vádlott védekezését, emiatt az ítéleti tényállás álláspontja szerint megalapozatlan, azok hiányosak, másrészt hibás ténybeli következtetések alapján állapított meg tényállást a törvényszék. Az elsőfokú bíróság által egyoldalúan értékelt bizonyítékokból vonta le az I. r. vádlott bűnösségére következtetéseit, azonban nem vette figyelembe a vádlott bűnösségének cáfolatát tartalmazó bizonyítékokat. Ennél fogva a bűnösség megállapítására törvénysértően került sor. Másodsorban utalt arra, hogy az enyhítő körülmények jelentősebb szerepére tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletében kiszabott büntetés enyhítése indokolt. [6] A nyilvános ülésen az ügyész fenntartotta a fellebbezést és az indítványát, míg a védő az írásban benyújtott fellebbezését megismételve nyomatékosan utalt a korábban már írt körülményekre is. A védő kitért arra, hogy az előkészítő ülésen tett ügyészi indítvány is kétévi szabadságvesztés kiszabására irányult. [7] A védő fellebbezése megalapozatlan, az ügyészi fellebbezés és a Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában foglalt indítvány helytálló. [8] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság határozatát a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdésére figyelemmel teljeskörűen, az ezt megelőző eljárással együtt bírálta el a Be.

1. § alapján megtartott nyilvános ülésen. [9] A másodfokú bíróság vizsgálta az eljárási szabályok megtartását, a tényállás megalapozottságát, a bűnösség kimondására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, a járulékos kérdésekben hozott döntések törvényességére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az indokolás helyességét is. [10] Olyan okot nem észlelt, amely az elsőfokú bíróság ítéletét eljárási szempontból megalapozatlanná tette volna. A Be.
2. §-ában foglalt megalapozatlansági okot sem Győri Ítélőtábla III/P.Bf.90/2022/6/II 3 tartalmaz az elsőfokú ítélet, így az a fellebbviteli főügyészség átiratában szereplő pontosítási igény mellett helytálló volt. [11] A fent írtak alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását a Be.
3. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a [25] bekezdést annyiban pontosítja, hogy a vádlott a tanú1től megszerzett prostitúciós tevékenységből származó rendszeresen érkező pénzösszegek eredetének leplezése céljából Terhelt1 rábírásának eredményeképpen a Bank1 kimutatása szerint Terhelt3 III. r. vádlott

1. szeptember
2. napjával befejeződő időszakban hét alkalommal vett fel 3.700,- svájci frankot, és adott át az I. r. vádlott részére (nyomozati iratok
3. oldala). [12] Minthogy a tényállás a fenti apró módosítással az ítélőtábla által is elfogadott, ebből következik, hogy a cselekmény jogi minősítése helytálló azzal, hogy a minősítés a cselekmény elkövetésekor irányadó Btk-nak megfelelő, a Btk
4. § értelmében, ugyanis az elbíráláskor alkalmazandó Btk. rendelkezési szigorúbban büntetik a vádlott bűncselekményeit. [13] Tévedett az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülmények megítélésében. Helyesen utalt arra, hogy a bűncselekményre irányadó büntetési tételkeretre tekintettel a büntetés középmértéke 7 év. [14] Itt mutat rá az ítélőtábla, hogy a büntetés kiszabása körében többszörös halmazat fennállása esetén a vádlottal szemben még az eljárás elhúzódását is figyelembe véve jelentős súllyal értékelendő a vádlottnak valamennyi bűncselekmény esetében kezdeményező és vezető szerepe, és a vád tárgyává tett időszakban az életvitelszerűen tanúsított bűnelkövetése. Értékelni kell azt is, hogy a vádlott ugyan büntetlen előéletű, de azonban az eljárás megindulását követő életvezetése is kifogás alá esik, hiszen vele szemben további két büntetőeljárás is büntetőjogi felelősségrevonással zárult. [15] Ilyen körülmények között helytálló a főügyészségi indítvány, ugyanis a vádlottal szemben kiszabott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés súlytalan, az nem tükrözi a cselekményben rejlő társadalomra veszélyességet. A középmértékre tekintettel a kiszabott szabadságvesztés törvényi minimumhoz közelítő kiszabása is alkalmatlan a büntetési célok eléréséhez. [16] Itt az utal arra az ítélőtábla, hogy eredeti - az együttműködő terhelttel kapcsolatos ügyész indítvány büntetéskiszabási szempontból a vádlott tagadása okán elenyészett, az semmilyen módon nem orientálhatja a bíróságot a büntetés kiszabása során. [17] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság által megállapított szabadságvesztés tartamát jelentősen emelte az ítélőtábla, ám még így is a büntetési tétel középmértékét el nem érően. A szabadságvesztés tartama folytán a Btk.
5. §

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján fegyház. [18] A szabadságvesztés tartamára tekintettel a szabadságvesztés végrehajtása a Btk. 85. § értelmében nem felfüggeszthető, ezért ezt a rendelkezést a bíróság az ítéletből mellőzte. Győri Ítélőtábla III/P.Bf.90/2022/6/II 4 [19] A vádlott méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, így őt a Btk. 61. §

(1)bekezdés alapján – minthogy szándékos bűncselekményt követett el, és vele szemben végrehajtandó szabadságvesztést szabott ki a bíróság – a közügyek gyakorlásától el kellett tiltani. [20] A vagyonelkobzás vonatkozásában feltüntetett összeg számszakilag elíráson alapul, ezért azt az ítélőtábla a tényleges állapotnak megfelelően pontosította. [21] Az elsőfokú ítélet meghozatalát követően kerültek átadásra a törvényszék bűnjelkezelőjének a rendelkező részben már írt bűnjelek, melyek Terhelt1 I. r. vádlott tulajdonát képezik, azok lefoglalására a továbbiakban már nincs szükség, így arról a bíróság a Be. 320. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a vádlottnak kiadni rendelte, ugyanakkor a Be.

1. § alapján a vagyonelkobzás biztosítására azokat visszatartotta. [22] Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítélet bevezető részében feltüntetett dátum elírás következményeként került a határozatba és ezért ezt helyesbítette. [23] A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt1 I. r. vádlott büntetése vonatkozásában a Be.
2. §

(1)bekezdés alapján megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 605. §

(1)bekezdés értelmében helybenhagyta. Győr,

1. november
2. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke dr. Élő András sk. előadó bíró dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. bíró A Székesfehérvári Törvényszék
3. május
4. napján kihirdetett 17.B.17/2021/
5. szám alatti ítélete a másodfokú bíróság ítéletében foglalt változtatással Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában
6. november
7. napján jogerős. Dr. Péntek László sk. a tanács elnöke