Pf.20140/2022/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés alapján, mert a végzés meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez csatolt iratok jogszabályba ütköznek. [2] Az alperes ellenkérelme elsődlegesen az eljárás megszüntetésére, másodlagosan a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a változást bejegyző végzés sem közvetve, sem nevesítve nem tartalmaz rendelkezést a felperesre. Állította, hogy a felperes a kereset beadásának napján már nem volt tagja. Másodlagos ellenkérelme körében a végzés megalapozottságát emelte ki. Egyebekben rámutatott arra, hogy a változásbejegyzési eljárásban a bíróság vizsgálata nem terjedhetett ki a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának körülményeire, tartalmi valóságára. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.140/2022/5 2 [3] Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, fizessen meg az alperesnek 60.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolása értelmében a Cnytv. 46/A. §

(1)bekezdése alapján perindításra az jogosult, akinek jogát, kötelezettségét változtatja meg a bejegyzés, vagy rá irányadó magatartást ír elő. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a végzéssel bejegyzett alapszabály módosítás következtében szűnt meg a felperes tagsági viszonya, ezért a bejegyzés rá vonatkozóan rendelkezést tartalmaz. A tag jogait, kötelezettségeit, magatartását befolyásolja a szakszervezet céljában történt módosítás, a képviselő személyére, megbízatásának végére vonatkozó rendelkezés. Nem tartotta relevánsnak, hogy a kereset benyújtásakor a felperes nem volt az alperes tagja, mivel a tagságát a keresetben hatályon kívül helyezni kért végzéssel bejegyzett alapszabály módosításra figyelemmel szűntette meg az alperes. Az elsőfokú bíróság utalt a Cnytv. 92. §

(1)bekezdés a),

1. j)és
2. m)pontjára és kiemelte, hogy a létesítő okirat módosításához szükséges annak bejegyzése, az a Cnytv. 67. §

(3)bekezdésében foglaltakra figyelemmel nem lehet jogszabályba ütköző, ezért a tartalmi vizsgálatára sor kerülhet a változásbejegyzési eljárásban hozott végzés hatályon kívül helyezése miatt indított eljárásban. Az elsőfokú bíróság mindezek alapján megállapította a felperes perbeli legitimációját. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.636/1989/113. számú végzése a Civil Szervezetek Országos Nyilvántartásába 2021. január 13-án került közzétételre és a felperes a keresetlevelet 2021. március 11-én, azaz a Cnytv. 46/A. §

(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő. Mindezek alapján az alperes permegszüntetés iránti kérelmét nem tartotta megalapozottnak. A kereset érdemi vizsgálata körében rámutatott, hogy a Cnytv. 46/A. § alapján indított perben kizárólag olyan jogszabálysértésre lehet csak hivatkozni, amit a bejegyzési eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna. Felhívta a Cnytv. 38. §

(1)-

(3)bekezdéseit, a 67. §

(2)és

(3)bekezdésének rendelkezéseit. Utalt arra is, hogy az alapszabály módosítását nem igénylő változások esetében a bíróság azt vizsgálja, hogy az adott változás nyilvántartásba vételéhez szükséges okiratok jogszabályoknak megfelelő tartalommal rendelkezésre állnak-e. Mindezek alapján kifejtette, hogy a változásbejegyzési eljárás során a nyilvántartást vezető bíróság jogköre korlátozott volt. Nem vizsgálhatta a nyilvántartásba venni, vagy törölni kért adatokat létrehozó közgyűlés lebonyolításának törvényességét, a nyilvántartási adatnak nem minősülő jegyzőkönyvi tartalmat. Csak azt vizsgálhatta, hogy a változásra vonatkozó határozatot az adott időpontban hatályos alapító okirat szerinti szerv hozta-e. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alapszabály módosításának bejegyzése során az eljáró bíróság nem követett el jogsértést. A változásbejegyzési eljárás során nem kellett vizsgálni, hogy az alapszabály módosítása során a módosító javaslat az alapszabályban meghatározott szavazati többséget megkapta-e. Ezért nem tartotta relevánsnak, hogy a jegyzőkönyvben rögzítettek szerint az adott módosítási javaslatok milyen szavazati arányokkal kerültek elfogadásra és a módosítási indítványokról milyen volt a szavazati mód és rend. A hiánypótló beadványhoz csatolt nyilatkozat és felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalmi ellenőrzése, a küldöttgyűlési jegyzőkönyvben rögzített szavazatszámok vizsgálata nem tartozik a változásbejegyzési eljárás keretében megvalósuló szűkebb körű formai vizsgálathoz. Megállapította, hogy az alperes, mint kérelmező a nemperes eljárásban a változás bejegyzéséhez szükséges módosított alapszabályt pótolta, a

1. számú végzésben foglaltaknak maradéktalanul eleget tett. A bíróság vizsgálta, és megállapította, hogy az alapszabály 5.,
2. pontjában rögzített határozathozatal ülés megtartása nélkül fejezet megfelel-e a Ptk. 3:
3. §-ban foglaltaknak, nem ütköznek jogszabályba. Álláspontja szerint azzal, hogy az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést az elnökség kezdeményezésének megküldési idejéről, módjáról, nem sérül a tisztességes eljárás elve. Az ülés megtartása nélküli határozathozatalt a létesítő okiratnak kell Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.140/2022/5 3 lehetővé tenni, azonban annak nincs akadálya, hogy a lebonyolítás szabályait szervezeti működési szabályzat tartalmazza. Szervezeti és működési szabályzat léte és tartalma pedig nem képezte a vizsgálat tárgyát, az alapszabály módosítása pedig a Ptk. 3:
4. § rendelkezéseinek megfelel. A felperesnek a tisztségviselők választása körében előadottakat, választás hiányában megalapozatlanoknak minősítette. Küldöttgyűlés mint döntéshozó szerv jogosult a szakszervezet működését érintő kérdésekről döntést hozni, így nincs akadálya, hogy a tisztségviselői megbízatás megerősítéséről hozzon határozatot. A megerősítésről szóló határozatot hatályos alapító okirat szerinti döntéshozó szerv hozta meg, azt jegyzőkönyvbe foglalták, a jegyzőkönyv a formai követelményeknek megfelelt, ezért a változásbejegyzési eljárásban az eljáró bíróság a rá irányadó jogszabályoknak megfelelően határozott a képviselő megbízatásának megszűnési időpontjának átvezetéséről. A megerősített képviselő korábbi megválasztásának vizsgálata nem képezte az eljárás tárgyát. Mindezek alapján tehát az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a változásbejegyzési eljárás során a bíróság a jogszabályoknak megfelelően járt el és ezért a keresetet elutasította. [4] A felperes a fellebbezésében az ítélet megváltoztatását és a Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.636/
5. számú eljárásban meghozott
6. számú végzésének a hatályon kívül helyezését kérte. A felülbírálati jogkört a Pp.
7. §

(3)bekezdés

1. c)és
2. d)pontjára alapította, mert az ítélet jogi indokolása részben iratellenes, részben ellentétes a Cnytv.-ben foglaltakkal. Álláspontja szerint a 103. számú végzés ellentmond az ítélet 53. bekezdésben írtakkal és iratellenes az 57. bekezdés megállapítása is. Megítélése szerint a hiánypótlásban előírt tartalommódosítási kötelezettségének az alperes nem tett eleget. Álláspontja szerint a változásbejegyzési eljárás során az eljáró bíróságnak azt is vizsgálnia kellett, hogy a meghozott határozat a Ptk. szerinti szükséges szavazatszámot megkapta-e. Fenntartotta előadását, hogy több szavazat került leadásra, mint amennyi mandátum kiosztásra került. Hivatkozott a Ptk. 3:37. §-ának rendelkezéseire, különösen a
3. d)pontra, melyekből adódóan a 2021. szeptember 15-i küldöttgyűlési jegyzőkönyvhöz nem lehet utólagosan magyarázatot fűzni, nem lehet a szavazatszámokat utólagosan megváltoztatni. A küldöttgyűlési jegyzőkönyv 33., 34. oldalán kihirdetésre került, hogy az Alapszabály II. fejezetének módosítása nem kapta meg a szükséges szavazatszámokat. A küldöttek ezen információ birtokában folytatták a szavazást és így szavaztak a zárószavazáskor is, tehát azzal a tudattal, hogy mivel az Alapszabály II. fejezete nem kapta meg a szükséges többséget, így azt elvetettnek kell tekinteni. A szavazás arányainak megváltozása, a szavazás magyarázata pedig utólag nem lehetséges azon iratokkal, amelyet az alperes csatolt a nemperes eljárásban. A csatolt jelenléti ívek alapján az Alapszabály I. fejezetének, azaz céljának módosítása során a szükséges többséget a javaslat nem kapta meg. Megítélése szerint a 103. számú hiánypótló végzés is azt bizonyítja, hogy a bíróság vizsgálta a leadott szavazatszámot, így meg kellett volna állapítani, hogy a szavazatszámok zavarosak és nem lehet tudni, hogy mely szavazatszámot vette figyelembe. Megítélése szerint a változásbejegyzési eljárás alapján vizsgálni kell, hogy a szükséges szavazatszám megvan-e, hiszen nemcsak alapszabály, hanem a Ptk. 3:76. §-a írja elő a szükséges szavazatszámokat egyes kérdések esetében is. Így nem csak formai, hanem tartalmi szempontból is vizsgálni kellett volna az iratokat, hogy a változás bejegyzésének alapjául szolgálhatna-e és amennyiben a jegyzőkönyv és jelenléti ív adatai nem egyeznek, azt észlelnie kellett volna a bíróságnak. Az alperes képviselőjének megbízatási idejében történt változás körében fenntartotta, hogy nem a megbízatás meghosszabbításáról, hanem képviselő megválasztásáról kellett volna határoznia a küldöttgyűlésnek. Megjegyezte, hogy a küldöttgyűlési meghívó és jegyzőkönyv sem tartalmaz napirendi pontot képviselő választásáról, illetve megbízatásának megerősítéséről. A Cnytv. 24. §

(1)bekezdése, 37. §

(1)bekezdése alapján pedig a vezető tisztségviselő Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.140/2022/5 4 megválasztását tartalmazó jegyzőkönyvet és jelenléti ívet be kellett volna nyújtani. Miután a megválasztást tanúsító jegyzőkönyv és határozat nem került csatolásra a bejegyzési eljárás során, így a képviseleti jog változás bejegyzése ellentétes a Cnytv. és a Ptk. rendelkezéseivel. Mivel a kérelemhez mellékelt irat nem tartalmaz választást, a Ptk.-ba ütközik, amelynél fogva a bíróság nemperes eljárása és bejegyző végzése jogszabálysértő. Tévesnek és jogszabálysértőnek tartotta azt az ítéleti megállapítást is, hogy a megerősített képviselő korábbi megválasztására nem terjed ki a változásbejegyzési eljárás. A korábbi megválasztást tartalmazó jegyzőkönyvet megítélése szerint csatolni kellett, ennek hiányában nem lehet egy választást megerősíteni. Hivatkozott arra, hogy

1. évi képviselő adataiban történő változás azért került elutasításra, mert nem volt választást igazoló jegyzőkönyv és jelenléti ív. A bíróságnak tehát hivatalból tudomása volt arról, hogy a
2. évben megtartott küldöttgyűlés hiteles iratokkal nem rendelkezik. [5] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy bár akceptálja az elsőfokú bíróság általános jellegű megállapítását, hogy a támadott
3. sorszámú végzés rendelkezést tartalmaz a felperesre, azonban megítélése szerint a felperes perbeli legitimációja legfeljebb az alapszabály módosítása tekintetében állhat fenn. Megítélése szerint okszerűen és helyesen jogszabálynak megfelelően ítélte meg az elsőfokú bíróság a nyilvántartó bíróságtól beszerzett és rendelkezésre álló okirati bizonyítékok és a jogszabályok alapján az alapszabály módosítási körében a változást bejegyző bíróság által vizsgálandók körét. Így változásbejegyzési eljárásban nem vizsgálandó, hogy az alapszabály módosítás milyen szavazati többséget kapott, hogy a szavazás az alapszabályban foglaltaknak megfelelt-e, továbbá a szavazás módja, rendje és a csatolt nyilatkozat és felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalma. Ezért a
4. sorszámú hiánypótló végzésben az Alapszabály II. fejezetére, annak elfogadása szavazati arányaira sem tehetett volna felhívó megállapítást a bíróság. A fellebbezésnek az alapszabályt érintő további érvelése pedig nem jelen perre tartozik. Fenntartotta, hogy a tisztségviselő választás
5. májusában megtörtént, a tisztséget a választás ténye és az azt elfogadó nyilatkozat megtétele keletkezteti és nem a nyilvántartásba történő bejegyzés. A 2019-es választást illetően a közgyűlési határozatot bírói ítélet hatályon kívül nem helyezte. A
6. szeptember 15-i küldöttgyűlés annak érdekében határozott, hogy a nyilvántartásba való bejegyzés formai követelményeit teljesítse. Felperes e körben tett hivatkozásait minden alapot nélkülözőnek minősítette. Megítélése szerint a nyilvántartó bíróság a jogszabályoknak megfelelően járt el a változásbejegyző végzése meghozatalakor. [6] A fellebbezés nem alapos. [7] Az ítélet kötelező hatályon kívül helyezését írja elő a Pp.
7. § akként, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel – teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll – hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a
8. §

(1)bekezdése, vagy a 241. §

(1)bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.140/2022/5 5 [8] A Pp. 376. §

(3)bekezdés a) pontja értelmében a felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a

1. § és
2. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni. [9] Az ítélőtábla megítélése szerint a jelen esetben a Pp.
3. § alkalmazásának feltételei fennállnak, ezért tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezést. [10] A felperes a keresetét a Cnytv. 46/A. §

(1)bekezdés alapján terjesztette elő a Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60.636/1989/113. számú változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzése ellen. A Cnytv. 46/A. §

(1)bekezdése értelmében e végzés vagy meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A

(2)bekezdés a perindításra jogvesztő határidőt állapít meg. E jogszabályi rendelkezés értelmében kizárólag az jogosult perindításra, akire a végzés rendelkezést tartalmaz és ő is csak a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan. [11] A Cnytv. 46/A. §

(1)bekezdés szerint a tagsági viszony fennállása önmagában nem teremt keresetindítási jogot a tag részére a szakszervezet megváltozott célját, a képviselő megbízásának megszűnése időpontját és az alapszabály módosítás keltét nyilvántartásba vevő végzéssel szemben. E jogszabály a perindítási joghoz azt követeli meg, hogy a nyilvántartásba vételről szóló határozat a félre rendelkezést tartalmazzon. Ebből következően a perindítási jogosultság nem általános, minden tagra kiterjedő jog. [12] A Fővárosi Törvényszék változásbejegyzési nemperes eljárásban meghozott 13.Pk.60.636/1989/

1. számú végzésében a szakszervezet megváltozott célját, a képviselő megbízásának megszűnése időpontját és az alapszabály módosítás keltét vette nyilvántartásba. Ezek egyikének nyilvántartásba vétele sem olyan, amely a felperesre tartalmaz rendelkezést. A szakszervezet módosított céljának nyilvántartásba vétele magára az alperesre, és nem annak tagjaira vonatkozó rendelkezés, míg a képviselő megbízásának megszűnése időpontjának nyilvántartásba vételét elrendelő rendelkezés az érintett képviselőre vonatkozik. A Cnytv.
2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján pedig nem az alapszabály, és nem is annak módosított tartalma, csupán a módosulásának időpontja nyilvántartási adat. Bár maga az alapszabály, illetve annak módosítása valamennyi tagra kötelező rendelkezéseket tartalmaz, e körülményből sem következik, hogy a csupán a módosított alapszabály keltének – mint nyilvántartási adatnak – a nyilvántartásba vételét elrendelő végzés valamely tagra vonatkozó rendelkezést tartalmazna. Mivel pedig a keresettel támadott végzés a felperes által sérelmezett, a tagsági viszonya megszűnéséhez vezető megváltozott alapszabályi rendelkezésekről nem, csupán – a tagsági viszony megszűnésének módosult szabályait is tartalmazó – alapszabály módosítás keltének nyilvántartásba vételéről rendelkezik, ez nem alapozza meg a felperes a Cnytv. 46/A. §

(1)bekezdése szerinti perindítási jogosultságát. A felperes a tagsági viszonyát megszüntető határozattal szemben élhet a Ptk. 3:35-

1. § alapján keresettel. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.140/2022/5 6 [13] A fentebb kifejtettekre tekintettel a Pp.
2. §

(1)bekezdés g) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye, amelynek következtében a Pp. 240. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében az eljárást hivatalból meg kell szüntetnie a bíróságnak. [14] A Fővárosi Ítélőtábla ezért a Pp.

1. § értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. [15] A Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján a felperes köteles megtéríteni az alperes perköltségét. Az alperes mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban felszámította költségét, amelyet a másodfokú bíróság elfogadott és az elsőfokú eljárásban felmerült költségen felül a másodfokú eljárásra további 30.000 forintot állapított meg. Budapest, 2022. április 19. Dr. Németh László s.k. a tanács elnöke Dr. Merőtey Anikó s.k. Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Molnár bíró