A határozat elvi tartalma: A közérdekű adat kiadása iránti perben az Infotv. 28. §
(1)bekezdéséből következően a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtása az adatkezelőhöz. Az adatmegismerés iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz benyújtott adatigénylésnek, ha az adatigénylés benyújtásának körülményei, annak tartalma alapján az adatkezelő számára aggálytalanul megállapítható, hogy a kérelmező az adatigénylést az adatkezelőnek címezte. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.IV.20.735/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Dr. Pataki Árpád előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Takács Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Takács Attila ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Imre László Ügyvédi Iroda (cím3; ügyintéző: dr. Kiss Imre László ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 117.Pkf.631.560/2025/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.P.300.346/2025/8-I. Rendelkező rész A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartja. Kúria IV.Pfv.20.735/2025/8 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- január 8-án a nevű e-mail címről a nevű e-mail címre „Tisztelt Adatkezelő!” megszólítással küldött közérdekű adatigénylésben a következő adatok kiadását kérte: 2018-ban a kerületi hivatalaihoz összesen hány közérdekű adatigénylés érkezett. 2018ban a BFKH-hoz összesen hány közérdekű adatigénylés érkezett. Mely dátumokon kerültek megsemmisítésre a 2018-ban a BFKH-hoz érkezett adatigénylések (szervezeti egység neve, dátumok felsorolás). 2018-ban mely kerületi hivatalainál volt a hatósági osztály feladata a beérkező adatigénylések iktatása (hivatalok felsorolása). 2018-ban mely kerületi hivatalainál volt a hatósági osztály feladata a beérkező adatigénylések nyilvántartása (hivatalok felsorolása). Az adatigénylést tartalmazó elektronikus levelet titkos másolatban az alperes email címére is megküldte. [2] Az alperes
- január 23-án az adatigénylést tartalmazó e-mailt, téves, hiányos címzésre hivatkozással „Tisztelt Levélíró” megszólítással visszaküldte a nevű e-mail címre. Tájékoztatása szerint az alperes bármely szervezeti egysége kezelésében lévő közérdekű adattal kapcsolatos adatigénylést a nevű1 e-mail címen lehet előterjeszteni, mely e-mail címet a „címzett” vagy „to” mezőben szükséges feltüntetni. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes a keresetben az előzetes adatkiadás iránti kérelmével egyező adatok kiadására kérte az alperes kötelezését. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. §
(1)bekezdését jelölte meg. [4] Az alperes az eljárás megszüntetését kérte. Arra hivatkozott, hogy a pert megelőzően a felperes az adatigénylést az alperes részére nem küldte meg; a kérelemnek az alperes nem volt címzettje. A felperes az adatigénylést saját e-mail címére küldte meg, a titkos másolatként megküldött e-mail címzettjének nem tekinthető. Az első- és másodfokú végzés [5] Az elsőfokú bíróság végzésével az eljárást megszüntette. [6] Az elsőfokú bíróság végzésének indokai szerint az Infotv. 31. §
(1)bekezdése szerinti pert megelőző eljárás lefolytatása adott ügyben nem történt meg. A felperes az adatigénylés előterjesztésének tényét és időpontját az általa csatolt elektronikus levéllel nem bizonyította, ugyanis e szerint a nevű1 a címzettek között nem szerepelt. A „titkos másolatként” történő megküldés esetén sem tekinthető az adatigénylés az alperes részére megküldöttnek, mert ebben az esetben nem minősül az elektronikus levél címzettjének, azt csak másolatként kapja meg. [7] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy a Pp. 373. §
(1)és
(2)bekezdése kizárja a felperes
- január 24-ei és a
- február 14-ei válaszlevelei figyelembevételét. A jogerős végzés indokai értelmében az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerint benyújtott a közérdekű adatigénylés címzett jognyilatkozat, amely akkor váltja ki a hozzá fűződő joghatást, ha az adatigénylés az Infotv. 26. §
(1)bekezdésében foglalt közfeladatot Kúria IV.Pfv.20.735/2025/8 3 ellátó szervhez címzett jognyilatkozatként megérkezik. A küldeményből egyértelműen ki kell tűnnie az adatigénylés címzettjének és az adatigénylés tartalmának; az adatigénylést annak címzettjénél kell előterjeszteni. [8] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításával, mely szerint a felperes által csatolt elektronikus levél nem igazolja az adatigénylés előterjesztését az alpereshez. Indokolása szerint adott ügyben az adatigénylés megszólításából a címzett személyére nem lehet következtetni; az elektronikus levél címzettje a felperes saját maga volt, az alperes kizárólag a titkos másolatként kapta meg a küldeményt. Ezek a körülmények együttes értékelése alapján helytállónak ítélte az elsőfokú bíróság megállapítását, mely szerint a felperes a pert megelőző eljárás lefolytatását nem igazolta. Ezért az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül rendelkezett az eljárás megszüntetéséről. A felülvizsgálati kérelem [9] A jogerős végzéssel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetésének a mellőzését kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv. 1. §-t, a 4. §
(1)és
(2)bekezdését, az 5. §
(1)bekezdését, a 26. §
(1)bekezdését, a 27. §
(2)bekezdését, a 28. §
(1)és
(2)bekezdését, a 29. §
(1)bekezdését, a 30. §
(5)bekezdését, a 31. §
(1)és
(3)bekezdését, a Pp. 2. §
(2)bekezdését, a 4. §
(2)bekezdését, a 176. §
(1)bekezdés c) pontját, a 199. §
(2)bekezdését, a 240. §
(1)bekezdés a) pontját, a 265. §
(1)bekezdését, a 269. §
(1)bekezdés b), c), d) pontját és a
(2)bekezdését, a 279. §
(1)bekezdését, a 342.§
(1)bekezdését, a 346. §
(4)és
(5)bekezdését, a 370. §
(1)bekezdését, a 371. §
(1)bekezdés b) pontját, a Ptk. 1:3. §
(1)és
(2)bekezdését, a 1:4. §
(1)és
(2)bekezdését, a 6:4. §
(1)-
(3)bekezdését, a 6:5. §
(2)és
(4)bekezdését, a 6:6. §
(1)és
(2)bekezdését, a 6:7. §
(1)-
(3)bekezdését, a 6:8. §
(1)és
(2)bekezdését jelölte meg. Állította, hogy a másodfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria precedens határozataiban foglaltaktól. [10] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős végzés azért sérti a Pp. 2. §
(2)bekezdését, a 4. §
(2)bekezdését, a 199. §
(2)bekezdését, a 342.§
(1)bekezdését, mert a másodfokú bíróság az nevű2 megnevezésű e-mail megküldése körülményeinek megállapításakor túlterjeszkedett az alperes védekezésén; tévesen értelmezte a címzett fogalmát. Hivatkozása szerint a jogerős végzés sérti az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdését, a VI. cikk
(3)bekezdését, a XXVIII. cikk
(1)bekezdését, a
- cikkét. A tényállás megállapításakor indokolás nélkül eltért a Kúria közzétett határozata (Kúria Pfv.II.20.562/2021/9.) szerinti jogértelmezéstől, mely sérti a Pp.
- §
(5)bekezdését. [11] Érvelése szerint az Infotv. 28. §
(1)bekezdését sérti, hogy a másodfokú bíróság az adatigénylés elektronikus előterjesztésével kapcsolatban olyan formai többletkövetelményt határozott meg, melynek nincs jogszabályi alapja. Az eljárt bíróságok által meghatározott formaiságra alapítva az eljárás megszüntetése a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot indokolatlanul korlátozza és sérti az Infotv. 1. §-t. [12] Felülvizsgálati álláspontja szerint az Infotv. 4. §
(1)és
(2)bekezdését, az 5. §
(1)bekezdését, a 28. §
(2)bekezdését, a Pp. 269. §
(1)bekezdés b), c), d) pontját és a
(2)bekezdését sérti, hogy a perben az adatkezelés jogszerűségét alátámasztó törvényi feltétel hiányában felhasználták azt a személyes adatát, hogy az adatigénylést olyan e-mail útján nyújtotta be, amelyben az alperes e-mail címe a „bcc” mezőben szerepelt. [13] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság döntése a közérdekű adat megismeréséhez való jogát korlátozza, így sérti az Infotv. 26. §
(1)bekezdését. Az Infotv. 27. §
(2)bekezdése pedig azért sérült, mert a kért adatok megismerését az Infotv. 27. §
(2)bekezdése szerinti ok nem korlátozza. Kúria IV.Pfv.20.735/2025/8 4 [14] Érvelése szerint az Infotv. 28. §
(3)bekezdés sérelmét eredményezte, hogy az eljárt bíróságok nem értékelték azt a körülményt, hogy az alperes nem hívta fel igénye pontosítására, amely mulasztását a Kúria jogértelmezése alapján jelen perben sem pótolhatja (Kúria Pfv.IV.20.516/2021/6.). E körben a Pp. 279. §
(1)bekezdését sérti, hogy az alperes a saját magatartásával előidézett körülményre hivatkozik. [15] Felülvizsgálati álláspontja szerint a Pp. 265. §
(1)bekezdését sérti a másodfokú bíróságnak az a bizonyítékkal alá nem támasztott megállapítása, mely szerint az adatigénylést tartalmazó e-mail visszaküldése azt bizonyítja, hogy nem lehetett tudni ki az adatigénylés címzettje, az adatszolgáltatásra kötelezett. [16] Érvelése alapján az alperes ténylegesen megtagadta az adatmegismerés iránti kérelem teljesítését, a megtagadás indokát az eljárt bíróságok az Infotv. 30. §
(5)bekezdésével ellentétesen értelmezték. Az Infotv. 29. §
(1)bekezdését, a 31. §
(1)és
(3)bekezdését, a 176. §
(1)bekezdés c) pontját, a 240. §
(1)bekezdés a) pontját sérti az eljárás megszüntetése, ugyanis az adatigénylés elküldésével a pert megelőző eljárás követelménye teljesült. [17] A felperes álláspontja szerint a megismerni kért adatok és az adatigénylés szövegkörnyezete alapján az alperes számára nem lehetett kétséges, hogy az adatigénylés címzettje. A másodfokú bíróság e körben figyelmen kívül hagyta azt a nem vitatott tényt, hogy az adatigénylés egyértelmű volt az alperes számára; a felperes jelezte, hogy az adatigénylés címzettje az a közfeladatot ellátó szerv, amelynél az adatigénylést előterjesztette; kifejezett kérése ellenére az alperes nem jelezte, hogy kérése nem egyértelmű; az adatigénylés címzettje a fogadó e-mail végződéséből is megállapítható, korábbi adatigénylésekkel összefüggésben az adott megszólítást az alperes nem kifogásolta, a hasonló módon előterjesztett adatigényléseket az alperes megválaszolta. Mindezen nem vitatott tények és az adatigénylés előterjesztését bizonyító okirat figyelmen kívül hagyása sérti a Ptk. 1:3. §
(1)és
(2)bekezdését, a 1:4. §
(1)és
(2)bekezdését. A Ptk. 6:4. §
(1)-
(3)bekezdését, a 6:5. §
(2)és
(4)bekezdését, a 6:6. §
(1)és
(2)bekezdését, a 6:7. §
(1)-
(3)bekezdését, a 6:8. §
(1)és
(2)bekezdését azért sérti a jogerős végzés, mert az adatigénylés nem minősül címzett jognyilatkozatnak. Jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az elektronikus úton előterjesztett adatigénylést az adatkezelő mely e-mail címére kell előterjeszteni, az e-mail címet mely mezőben kell szerepeltetni, továbbá azt sem írja elő, hogy egyszerre csak egy szervezethez lehet előterjeszteni. A Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti pert megelőző eljárás szempontjából kizárólag annak van jelentősége, hogy az adatigénylés megérkezett az alpereshez. A jognyilatkozat címzett jellege nem függ az e-mail technikai címzésétől; címzett az, akinek az e-mail címére az adatigénylés megküldésre kerül. A jognyilatkozat hatályosulásához elégséges, ha a címzett a tartalmából felismeri, hogy a nyilatkozat neki szól. Az adatigénylése megfelelt a Kúria Pfv.IV.21.243/2024/5. számú határozatában foglaltaknak, melytől a másodfokú bíróság a Pp. 346. §
(5)bekezdését megsértve indokolás nélkül eltért. [18] A felperes álláspontja szerint az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdését és a VI. cikk
(3)bekezdését sérti, hogy az eljárt bíróságok által az adatigénylést tartalmazó e-mail tartalmával szemben olyan követelményt határozta meg, amelynek nincs törvényi alapja. Az Alaptörvény 28. cikkét és az Infotv. 28. §
(2)bekezdését sérti, hogy a személyes adatát az adatigény elutasításához használták fel. Álláspontja szerint a Pp. 346. §
(5)bekezdését sérti, hogy a másodfokú bíróság nem indokolta miért tekinti az adatigénylést az Infotv. 26. §
(1)bekezdése és a 28. §
(1)bekezdése alapján címzett jognyilatkozatnak. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria IV.Pfv.20.735/2025/8 5 [19] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [20] A Kúria előrebocsátja, hogy a felperes 2025. szeptember 22-én benyújtott Pfv.7. számú nyilatkozata hatálytalan [Pp. 202. §
(2)-
(3)bekezdés, 413. §
(2)-
(3)bekezdés], ezért az abban előadottakat a jogerős végzés felülvizsgálata során nem vette figyelembe. [21] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [22] Ennek az adott ügyben azért van jelentősége, mert a felperes a felülvizsgálati kérelmében az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésébe foglalt, az alapvető jogokra és kötelezettségek törvényi szabályozására vonatkozó rendelkezés és a VI. cikk
(3)bekezdésébe foglalt közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog, a XXVIII. cikk
(1)bekezdésébe foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő jog és az Alaptörvény 28. cikk megsértését állította. Az Alaptörvény T) cikk
(2)bekezdése szerint jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. A jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény az Alaptörvénnyel összhangban taxatív felsorolást tartalmaz azokról a normatív rendelkezési formákról, amelyeket a magyar jogrendszer jogszabálynak minősít. Az Alaptörvény nem jogszabály, hanem a jogrend alapja, az Alaptörvényre hivatkozás a megsértett jogszabálysértésre hivatkozást nem helyettesíti. [23] Az Alaptörvény
- cikke a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {ld. 3486/
- (XII.22.) AB határozat, Indokolás [25], 7/
- (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33] és 28/
- (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]}. Ebből a kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési tartomány keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie. Ennek azonban feltétele, hogy a fél a felülvizsgálati kérelmében konkrétan megjelölje az állított jogszabálysértést és annak indokait. Önmagában az Alaptörvény egyes cikkeinek megsértésére hivatkozás nem ad alapot a jogerős ítélet érdemi felülbírálatára, az Alaptörvény rendelkezései ugyanis az egyes anyagi és eljárási jogszabályokon keresztül érvényesülnek. Az Alaptörvénynek való megfelelés vizsgálatára más jogorvoslati fórumrendszer áll a felek rendelkezésére, az Alaptörvény egyes cikkeinek érvényesülését a felülvizsgálati kérelemben megjelölt tételes jogszabályhelyek alkalmazásával összefüggésben kell vizsgálni (Kúria Pfv.IV.20.914/2023/7., Pfv.V.20.667/2018/4., Pfv.III.20.917/2018/3.). [24] A jogerős ítélet továbbá csak olyan jogkérdésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Kúria Pfv.IV.20.097/2023/7/2., 20.007/2025/5.). A felperes az eljárás korábbi szakaszaiban nem hivatkozott a rendelkezési elve [Pp.
- §
(2)bekezdés]; az eljárástámogatási kötelezettség [Pp. 4. §
(2)bekezdés]; az írásbeli ellenkérelem tartalmát meghatározó törvényi rendelkezés [Pp. 199. §
(2)bekezdés]; a bizonyítási érdekkel kapcsolatos rendelkezés [Pp. 265. §
(1)bekezdés]; az érdemi döntés korlátait meghatározó rendelkezés [Pp. 342. §
(1)bekezdés]; a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok [Infotv. 4. §
(1)–
(2)bekezdés, az 5. §
(1)bekezdés]; a bizonyítási eszköz jogsértőnek történő minősítésére és felhasználására vonatkozó rendelkezés [Pp. 269. §
(1)bekezdés a), b), c) pont és
(2)bekezdés]; a közérdekű és Kúria IV.Pfv.20.735/2025/8 6 közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezés [Infotv. 27. §
(2)bekezdése] megsértésére. Az eljárt bíróságok adott ügyben a pert megelőző eljárás lefolytatásának hiányában eljárásmegszüntetési ok fennállását állapították meg, ezért nem foglaltak (nem foglalhattak) állást abban a kérdésben, hogy az adatigénylés elintézése az Infotv. rendelkezései [Infotv. 28. §
(3)bekezdés, 30. §
(5)bekezdés, 31. §
(1)és
(3)bekezdés] szerint történt-e. A jogerős végzés értelmében az adatigénylés minősítése során a Ptk. rendelkezéseit sem értelmezték. Mivel az eljárt bíróságok e jogkérdéseket nem vizsgálták, így azokkal kapcsolatban jogszabálysértést sem követhettek el. A Pp. 406. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálat alapja a jogerős határozat jogszabálysértése, ezért a felperes új hivatkozásait a felülvizsgálati eljárásban nem lehetett érdemben vizsgálni. [25] A Kúriának a felülvizsgálati eljárás során azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt [Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pont, Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pont] sértve rendelkezett-e az eljárás megszüntetéséről. [26] A Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a törvényben meghatározott pert megelőző eljárás hiányát jelöli meg, míg a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerint e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból kell megszüntetnie. [27] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvényben rögzített alapvető jognak a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni (már amennyiben a közérdekű adatok proaktív közzétételére nem kerül sor) {3252/2016. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [25]}. A közérdekű adat kiadása iránt indított per szempontjából a pert megelőző eljárás célja az, hogy az adatkezelő a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt önként teljesíthesse, amennyiben azt alaposnak tekinti (Kúria Pfv.IV.20.537/2024/8.). [28] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése alapján került megalkotásra az Infotv., amely III. fejezetében meghatározza a közérdekű adatok megismerésének rendjét. Az Infotv. III. fejezete értelmében a közérdekű adat kiadása iránti pert az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti eljárásnak kell megelőznie, amelynek szabályait az Infotv. 28-30. §-ai határozzák meg. Az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Infotv. 28. §
(3)bekezdése, a 29. §
(1)–
(1b)bekezdései alapján az adatigénylést az adatkezelőhöz kell benyújtani. Vagyis a közérdekű adat kiadása iránti perben az Infotv. 28. §
(1)bekezdéséből következően a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem adatkezelőhöz történő benyújtása. [29] A pert megelőző eljárás jelentősége, hogy az adatkezelőhöz a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtásának hiánya miatt a keresetlevelet vissza kell utasítani a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján (Kúria Pfv.IV.20.537/2024/8.). Az Infotv. 31. §
(1)bekezdése értelmében az igénylő többek közt a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. §
(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén indíthat közérdekű adat kiadása iránt pert. A pert megelőző eljárás további eljárásjogi jelentősége az, hogy az Infotv. 31. §
(3)bekezdése szerint a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. [30] A Kúria jelen ügyben is irányadónak tekintett jogértelmezése szerint a közérdekű adat kiadása iránti perben a pert kötelezően megelőző eljárás hiánya miatt a keresetlevél Kúria IV.Pfv.20.735/2025/8 7 visszautasítására a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján, továbbá az eljárás megszüntetésére a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján csak akkor kerülhet sor, ha a felperes az Infotv.
- §-a szerint az adat megismerése iránti kérelmet nem terjeszt elő a keresetlevél benyújtása előtt az adatkezelőnél (Kúria Pfv.IV.20.078/2025/6.). Ennélfogva az eljárt bíróságok mindenekelőtt helytállóan tették vizsgálat tárgyává, és a felülvizsgálati eljárás során a Kúriának is abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes a keresetlevél előterjesztése előtt benyújtott-e az adat megismerése iránti kérelmet az alperesnél [Infotv.
- §
(1)bekezdés]. [31] Jelen ügyben az adatigény az alperes e-mail címére akként érkezett meg, hogy a felperes a saját e-mail címéről a saját e-mail címére küldött elektronikus levelet titkos másolatként az alperesnek is megküldte. [32] A Kúria jogértelmezése szerint - melyet jelen ügyben is irányadónak tekint - az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti feltétel akkor teljesül és a közérdekű adat megismerése iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz benyújtott adatigénylésnek, ha az adatigénylés benyújtásának körülményei, annak tartalma alapján az adatkezelő számára egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező az adatigénylést az adatkezelőnek címezte (Kúria Pfv. IV.20.369/2025/9., megjelent: BH 2025.209). [33] Adott ügyben nem volt vitatott, hogy a felperes érdeke volt annak bizonyítása, hogy a pert megelőző eljárás lefolytatása megvalósult. E körben a jogerős végzés - a Kúria fenti jogértelmezésével összhangban – megállapította: az elektronikus úton előterjesztett adatmegismerés iránti kérelemmel szemben elvárás, hogy abból egyértelműen ki kell tűnnie a kérelem címzettjének, az adatigénylés tartalmának, melyet az adatigénylés címzettjénél kell előterjeszteni. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításával, mely szerint e joghatás kiváltására nem alkalmas egy az adatkezelőtől eltérő személynek címzett elektronikus levél, amely az adatkezelőhöz csupán titkos másolatként érkezik meg. A másodfokú bíróság megítélése szerint adott ügyben az adatigénylés megszólításából („Tisztelt Adatkezelő!”) sem lehetett az adatigénylés címzettjének személyére következtetni. Mindezek alapján helytállónak tekintette az elsőfokú bíróság megállapítását, mely szerint a felperes által a keresetleveléhez csatolt elektronikus levél nem bizonyítja, hogy a felperes az adatimegismerés iránti kérelmet az alperesnek joghatályosan megküldte. [34] A felperes felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság e megállapítása jogszabálysértő, mert a megismerni kért adatok alapján az alperes számára nem lehetett kétséges, hogy az adatigénylést hozzá címezte. Vagyis a felperes ténylegesen a másodfokú bíróság bizonyítékértékelését tekintette jogszabálysértőnek. A felülvizsgálati kérelmében azonban megsértett jogszabályként az Infotv. 28. §
(1)bekezdésével kapcsolatban a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó eljárásjogi rendelkezést nem jelölte meg; a Pp. 279. §
(1)bekezdés megsértésére csupán az Infotv. 28. §
(3)bekezdés [nem egyértelmű adatigénylés pontosítása] megsértésével összefüggésben hivatkozott. Ezért a jogerős végzés e megállapítása az adekvát jogszabálysértés [Pp. 279. §
(1)bekezdés] megjelölése hiányában nem volt felülbírálható. [35] Mindezek alapján a felülvizsgálati eljárásban is kizárólag azt lehetett megállapítani, hogy a pert megelőző eljárást a felperes az alperessel szemben nem folytatta le, a másodfokú bíróság felülvizsgálattal támadott végzése nem sérti az Infotv. 28. §
(1)bekezdését. [36] Nem indokolja a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettség megsértése sem. [37] Az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint az indokolási kötelezettség része az Alaptörvény XXVIII. cikkében meghatározott tisztességes eljárás alkotmányos követelményének, amely a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen Kúria IV.Pfv.20.735/2025/8 8 megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon” {7/
- (III. 1.) AB határozat, Indokolás [34]}. [38] A Kúria a fent kifejtett elveknek megfelelően kialakított jogértelmezése szerint nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését, ha a jogerős ítélet külön nem tér ki a fél által felhozott valamennyi érvre, elegendő a bírósági mérlegelés szempontjait és a jogi álláspontját tartalmaznia (Kúria Pfv.III.20.737/2019/4., Pfv.III.20240/2022/4.). A hatályon kívül helyezést és az eljárás megismétlését az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor indokolja, ha az adott ügyben a jogerős határozat alapján nem állapítható meg, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését mi okból változtatta meg és ezért az érdemi határozat nem bírálható felül (Kúria Pfv.IV.20.857/2022/10., Pfv.IV.20.944/2023/6., Pfv.IV.20.052/2025/3.). [39] Jelen ügyben a másodfokú bíróság a végzés indokolásában számot adott arról, hogy az Infotv.
- §
(1)bekezdésével összefüggésben az adatigénylés értelmezésének az adott ügyben miért volt jelentősége: a jogerős végzés indokolásából kitűnően a másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy joghatás kiváltására csak az az elektronikus úton előterjesztett adatmegismerés iránti kérelem alkalmas, amely az adatkezelőhöz bizonyítottan megérkezik. Ezt meghaladóan részletezte, hogy az elektronikus levél mely tartalmi elemei alapján jutott arra a következtetésre, hogy a felperes az általa csatolt elektronikus levéllel nem bizonyította az adatigénylés joghatályos megküldését az alperesnek. Önmagában az, hogy a felperes nem ért egyet az eljárt bíróságok döntésével, nem eredményezi az indokolási kötelezettség elmulasztását, annak megsértését (Kúria Pfv.IV.20.795/2024/4.). [40] A Kúria megítélése szerint a jogerős végzés jogkérdésben nem tért el a Kúria közzétett, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott határozatoktól, ugyanis ügyazonosság hiányában a fenti határozatok szerinti jogértelmezés jelen ügyben nem irányadó. A Kúria Pfv.II.20.562/2021/9. számú határozatában házastársi közös vagyon jogcímén tulajdonjog megállapítása iránt folyamatban volt perben értelmezte a bizonyítási érdek kérdését. A Kúria Pfv.IV.20.516/2021/6. számú határozata szerint a közérdekű adat kiadása iránti perben azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból az ügy érdemi elbírálására kiható módon megsértette-e az indokolási kötelezettségét. Az Infotv. 28. §
(3)bekezdésével összefüggésben kizárólag az indokolási kötelezettségét terjedelmét, annak megfelelőségét értelmezte. A Kúria Pfv.IV.21.243/2024/5. számú határozatában abban a kérdésben foglalt állást, hogy az Infotv. 28. §
(3)bekezdése alapján az adatigénylés pontosításának akkor van helye, ha az igényelt adat egyértelműen nem azonosítható. Mivel a jelen ügyben felvetett jogkérdés jogszabályi háttere nem azonos, eltérő jogszabályok alkalmazása pedig nem eredményezhet jogegységi helyzetet, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem állapítható meg (Jpe.IV.60.038/2022/10.). [41] A fent kifejtettek alapján az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg az eljárásmegszüntetési ok fennállást, a jogerős végzés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette és jogkérdésben nem tért el a Kúria közzétett határozatától. Mindezek alapján a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. §
(1)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma Kúria IV.Pfv.20.735/2025/8 9 [42] A közérdekű adat kiadása iránti perben az Infotv. 28. §
(1)bekezdéséből következően a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtása az adatkezelőhöz. Az adatmegismerés iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz benyújtott adatigénylésnek, ha az adatigénylés benyújtásának körülményei, annak tartalma alapján az adatkezelő számára aggálytalanul megállapítható, hogy a kérelmező az adatigénylést az adatkezelőnek címezte. Záró rész [43] Az alperes a felülvizsgálati eljárással összefüggésben a Pp. 82. §
(2)bekezdés szerint perköltséget nem számított fel, ezért arról a Kúriának a Pp. 81. §
(1)bekezdése és a 82. §
(1)bekezdése alapján nem kellett rendelkeznie. [44] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [45] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [46] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- szeptember
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró