← Magyarország

Bfv.923/2023/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma:

  1. A zaklatás Btk.
  2. §

(2)bekezdésében meghatározott alakzata szándékos és célzatos, tehát kizárólag egyenes szándékkal megvalósítható bűncselekmény. A törvényi tényállás a megfenyegetés célzataként határozza meg a félelemkeltést. Ekként nem kell bekövetkeznie a sértett félelme kialakulásának, elegendő, ha az elkövető magatartása erre alkalmas, és az elkövetői (egyenes) szándék ezt célozza. A célzat nem azonos az eredménnyel, a törvényi tényállás pedig eredményt nem tartalmaz, a zaklatás alaki bűncselekmény.
  1. A felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatására. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség megállapításának – helyessége az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.923/2023/
  2. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Varga Eszter, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  3. május
  4. Az ügy tárgya: zaklatás vétsége Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Miskolci Járásbíróság, 40.B.486/2022/21., ítélet, tárgyalás,
  5. augusztus
  6. Miskolci Törvényszék, 7.Bf.598/2022/9., végzés, nyilvános ülés,
  7. március
  8. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a zaklatás vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Járásbíróság Kúria 3.Bfv.923/2023/6-I. 2 40.B.486/2022/
  9. számú ítéletét és a Miskolci Törvényszék 7.Bf.598/2022/
  10. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Miskolci Járásbíróság a
  11. augusztus
  12. napján kihirdetett 40.B.486/2022/
  13. számú ítéletével a terheltet 2 rendbeli zaklatás vétsége [Btk.
  14. §
(2)bekezdés
  1. a)pont] miatt 180 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. [2] A Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2023. március 6. napján meghozott 7.Bf.598/2022/9. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] A bíróság által megállapított tényállás szerint a terhelt 2020. május 25. napján 11 óra körüli időben egy város belterületén haladt az általa vezetett személygépkocsival, amikor a pirosra váltó közlekedési lámpánál megállt a sértett által vezetett személygépjármű előtt. A terhelt a sértett ismerőse, és egy korábbi konfliktusból kifolyóan haragos viszonyban áll vele és férjével, a 2. számú sértettel is. A terhelt a gépkocsijával a forgalmi lámpa piros jelzése alatt kb. két métert hátratolatott, és a sértettek gépkocsijának eleje előtt szorosan megállva a személygépkocsijából kiabálni kezdett a sértettnek, és a sértett mellett az anyósülésen helyet foglaló 2. számú sértettnek is, akik a terhelt szavait nem értették, csak azt látták, hogy a terhelt fenyegetően viselkedik velük szemben. Miután a lámpa zöldre váltott, a sértettek elindultak a járművükkel, bementek a belső sávba, és amikor a terhelt melléjük ért, a lehúzott ablakán – azért, hogy a sértetteket megfélemlítse – átkiabálta nekik, hogy „Megöllek, geci!”. A sértettek a törvényes határidőn belül joghatályos magánindítvánnyal éltek. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője – a Be. 648. §
  2. d)pontjára és a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára alapítottan – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen a terhelt felmentése, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Indokai szerint az eljárt bíróság tévesen minősítette a terhelt cselekményét zaklatás bűncselekményének, mert annak megvalósulásához félelemkeltés célzata is szükséges. Ehhez képest a terhelt félelemkeltési célzat nélküli, csupán az indulat levezetésére szolgáló, fenyegető hatású kijelentéseinek hangoztatása esetén zaklatás nem állapítható meg. Kúria 3.Bfv.923/2023/6-I. 3 [6] Hangsúlyozta, hogy a sértettek vallomásai számos ponton következetlenek és valótlanságot tartalmaznak, az eljárt bíróságok ennek ellenére azokat elfogadták. Vitatta a sértettek elfogulatlanságát és szavahihetőségét is. [7] Kifejtette, hogy a terhelt és a sértettek között egy elhúzódó családi viszály alakult ki a terhelt és az egyik sértett leányának közös gyermekével történő kapcsolattartás nehézségei okán, közöttük a vád tárgyává tett cselekményt megelőzően is előfordultak viták és indulatos megnyilvánulások. Ebből pedig az következik, hogy a terhelt célja nem a félelemkeltés, vagy a rémületben tartás, hanem a folyamatosan fennálló családi konfliktus miatti indulat levezetése volt. Hangsúlyozta, hogy a terhelt részéről tettlegességre sem ekkor, sem más alkalommal nem került sor. [8] A Kúria Bhar.I.946/2022/10. számú ítéletére, a BH 2011.303. számú, valamint a BH 2013.294. számú eseti döntésekre hivatkozva kifejtette, hogy a bíróság eltért a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közétett határozataitól. [9] Álláspontja szerint az eljárás során nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, hogy a terhelt cselekménye az indulat, sértettség és csalódás kifejezésén túl a sértettek félelemben, vagy rettegésben tartását célozta volna. Szerinte a „Megöllek, te (büdös) geci!” kifejezés pusztán erős felindultságot tükröző, egy haragos viszony közepette történt véletlen találkozás alkalmával használt, valós szándék nélküli megnyilvánulás, ami a bűncselekmény megállapíthatóságához szükséges félelemkeltési célzatot nem éri el. Mindezekre tekintettel elsődlegesen a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.1087/2023/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [11] Indokai szerint az elkövető tudattartalma, így a célzat is a tényállás része, márpedig a bíróság ítéletében rögzítette, hogy a terhelt a cselekményét a sértettek megfélemlítése céljából követte el. A tényállás nem azonos a védő által hivatkozott eseti döntések alapjául szolgáló tényállásokkal, ezért az eseti döntésektől való eltérés nem állapítható meg. [12] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás alapján a terhelt védője alaptalanul hivatkozott arra, hogy a terhelti magatartás nem volt alkalmas a zaklatás vétségének megállapítására. A felülvizsgálati indítvány bizonyítást és a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét sérelmező részében pedig törvényben kizárt. [13] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. III. [14] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [15] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [16] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont]. Kúria 3.Bfv.923/2023/6-I. 4 [17] A felülvizsgálati indítvány vitatta, hogy a terhelt megvalósította a zaklatás vétségét [Btk. 222. §
(2)bekezdés a) pont]. [18] Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: – a terhelt haragos viszonyban állt a két sértettel; – a terhelt az általa vezetett járművel egy város beterületén közlekedett, amikor egy pirosra váltó közlekedési lámpánál gépkocsijával megállt a sértett által vezetett személygépjármű előtt, majd a forgalomirányító jelzőlámpa piros jelzése alatt a járművével körülbelül két métert hátratolatott, és a sértettek gépkocsijának eleje előtt szorosan megállva gépkocsijából a két sértettnek kiabálni kezdett; – a sértettek a terhelt szavait pontosan nem értették, csak azt látták, hogy a terhelt fenyegetően viselkedik velük szemben; – miután a lámpa zöldre váltott, a sértettek gépkocsijukkal elindultak, majd a belső sávba soroltak; – amikor a terhelt járművével a sértettek mellé ért, azért, hogy őket megfélemlítse, a gépkocsi lehúzott ablakán keresztül azt kiabálta nekik, hogy „Megöllek, geci!”. [19] Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [20] Ekként a Kúria az elsőfokú bíróság által megállapított tényálláshoz tartozónak tekintette, hogy – a terhelt előtte írt a sértett lányának olyan üzenetet SMS-ben, hogy meg fogja őt ölni {Miskolci Járásbíróság, 40.B.486/2022/21. számú ítélet [23] bekezdés}; – a sértetteknek rossz volt a viszonya a terhelttel, aki a 2. számú sértett felesége lányának a volt élettársa, agresszív, és akivel szemben több eljárás is van folyamatban fenyegetőzései miatt {Miskolci Járásbíróság 40.B.486/2022/21. számú ítélet [29] bekezdés}. [21] A Kúria mindezt azért tekintette a tényálláshoz tartozónak, mivel az elsőfokú ítélet indokolása a jogszabályi rendelkezésnek megfelelőn tartalmazta [Be. 561. §
(3)bekezdés b) pont], hogy a terheltet a Miskolci Járásbíróság a Miskolci Törvényszék 1.Bf.322/2021/
  1. számú határozatával
  2. szeptember
  3. napján jogerőre emelkedett 14.B.2008/2020/
  4. számú ítéletével zaklatás bűntette miatt 1 év – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés büntetésre ítélte {Miskolci Járásbíróság 40.B.486/2022/
  5. számú ítélet [7] bekezdés}. [22] Továbbá a járásbíróság rögzítette azt is, hogy „a haragos viszonyt és előzményi adatokat is elfogadta a bíróság a sértetti előadásokból” {Miskolci Járásbíróság, 40.B.486/2022/
  6. számú ítélet [43] bekezdés}, azt tényként kezelve. [23] A Btk.
  7. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a zaklatás vétségét az követi el, aki félelemkeltés céljából mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget. [24] A zaklatás ezen esetének az elkövetési magatartása a megfenyegetés, a
(2)bekezdés szerinti zaklatás vétsége egy cselekménnyel is elkövethető. [25] A zaklatás tényállásában a törvény pontosan meghatározza, hogy mire vonatkozik a fenyegetés, az elkövető azt helyezi kilátásba, hogy személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekményt fog elkövetni. Kúria 3.Bfv.923/2023/6-I. 5 [26] A zaklatás célzatos bűncselekmény, tehát kizárólag egyenes szándékkal követhető el. A törvényi tényállás a megfenyegetés célzataként határozza meg a félelemkeltést. [27] Ekként a tényállásszerű magatartásnak félelem felkeltésére alkalmasnak kell lennie, az elkövetői (egyenes) szándék ezt célozza, az nem szükséges, hogy a sértett félelme be is következzen. A célzat nem azonos az eredménnyel, a törvényi tényállás pedig eredményt nem tartalmaz, a zaklatás alaki bűncselekmény. [28] Befejezett, és ekként tényállásszerű az elkövető magatartása tehát akkor, ha a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekménnyel való megfenyegetés címzettje erről tudomást szerez. [29] A célzat megállapítása a megállapított tényekből vont bírói értékeléstől függ. [30] A terhelti tudatra vont következtetés alapja nyilvánvalóan ténybeli. Az elkövető tudatának tartalma törvényi tényállási elem, az ún. alanyi okozatosság: a tárgyi oldal elemeinek (elkövetési magatartás, eredmény stb.) külvilágban való megnyilvánulása, ténybelisége, és az elkövető ahhoz való akarati viszonyulása. [31] Ez a viszonyulás az elkövetőn belüli, külvilágtól elzárt. Ezért az elkövetési magatartásról (akár eredményről stb.) való, tudatban előzetesen, illetve egyidejűen meglévő képzet mindig csak valamely, a külvilágban megjelenő fizikai, illetve mérhető (számszaki stb.) tényből következtetéssel ragadható meg, s mint ilyen, ténykérdés. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a tudati tények (szándékosság, gondatlanság) bizonyítása közvetett bizonyítás. Ebből a szándékosságra, gondatlanságra, illetve annak mikéntjére, s a bűnösségre vont következtetés viszont jogi értékelés, ami ekként jogkérdés. [32] A jelen ügy irányadó tényállása kétségkívül tartalmazza a terhelt egyenes szándékára, célzatos magatartására vont jogi következtetés ténybeli alapjait, miként a bűncselekmény alaki volta mellett is a tényleges következményeit. [33] A terhelti cselekvőség megítélése szempontjából nem maradhatnak figyelmen kívül azon előzmények, amelyek szerint a jelen bűncselekmény elkövetésének időpontjában a sértettekkel rossz viszonyban lévő, velük agresszív magatartást tanúsító terhelttel szemben a sértett lányának (a terhelt volt élettársának) sérelmére elkövetett zaklatás bűntette miatt büntetőeljárás volt folyamatban, a terhelt előzőleg, a sértett lányának azt üzente, hogy meg fogja ölni. [34] Ekként a terhelt a jelen, kétségkívül nem előzmények nélküli cselekménye kapcsán a félelemkeltésre irányuló szándék a „Megöllek, geci!” kifejezés használata okán, összefüggésben azzal is, hogy mindezt milyen körülmények közepette tette, kétségkívül megállapítható. Mindezen ténybeliség ellenében nincs észszerű alapja azon védői érvelésnek, hogy mindez nem állt a terhelt szándékában, ekként a cselekmény nem bűncselekmény. [35] Éppen ellenkezőleg, a terhelt magatartása tényállásszerű, kimeríti a zaklatás vétségének Btk. 222. §
(2)bekezdés
  1. a)pontjában foglalt tényállását. [36] Törvényesen járt el tehát a bíróság akkor, amikor a terhelt bűnösségét 2 rendbeli zaklatás vétségében megállapította, és a cselekmény minősítése is törvényes. A törvényes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig nem törvénysértő. [37] Az indítvány a felülvizsgálat okaként a Be. 648. §
  2. d)pontját is megjelölte. Ezen törvényhely szerinti felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén van helye. [38] A Kúria előrebocsátja, hogy a Be. 648. §
  3. d)pontja nem jelenti azt, hogy felülvizsgálatnak bármilyen közzétett kúriai határozattól való bármilyen eltérés esetén helye lenne. Kúria 3.Bfv.923/2023/6-I. 6 [39] A Kúria jogértelmezésétől történő indokolatlan – a Be. 649. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott eljárásjogi vagy anyagi jogi szabálysértést eredményező – eltérés megalapozottságának az arra jogosult általi vitatását új felülvizsgálati okként a Be.
  1. április 1-jével hatályba lépett módosítása teremtette meg, összhangban az új jogorvoslati formaként létrehozott jogegységi panaszeljárással (a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  2. évi CLXI. törvény – a továbbiakban: Bszi. – 41/B. §). [40] A Be.
  3. §
(6)bekezdése szerinti felülvizsgálati ok alapja – összhangban a Be.
  1. § d) pontjával – a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés. [41] A Bírósági Határozatok Gyűjteménye nem azonos az 1952 óta kiadott Bírósági Határozatok (2013-tól: Kúria Döntések),
  2. január
  3. napja óta online elérhető folyóirattal. [42] A Bírósági Határozatok Gyűjteménye a Bszi. által létrehozott, annak 163-
  4. §-aiban szabályozott, online bárki által elérhető és kereshető hivatalos gyűjtemény, ami a törvényben meghatározott bírósági határozatokat anonimizált formában, de egyebekben változtatás nélkül, és a törvényben előírt körben teljeskörűen tartalmazza. [43] A Be.
  5. §
(6)bekezdése szerinti okon alapuló felülvizsgálatnak kizárólag a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében – nem pedig más módon – közzétett határozatától való eltérésre hivatkozással van helye. Ekként nem alapozza meg a felülvizsgálatot (a kizárólag) a Bírósági Határozatok (Kúria Döntések) című folyóiratban közzétett bírósági határozattól való eltérés. [44] További követelmény, hogy az eltérés alapjául hivatkozott határozatot a Kúria hozza meg. A Kúriát a 2012. január 1. napján hatályba lépett Alaptörvény 25. cikk
(1)bekezdése határozta meg a legfőbb bírósági szervként. [45] Mindezt összevetve az állapítható meg, hogy a Be. 649. §
(6)bekezdése szerinti felülvizsgálat alapja – az ott írt egyéb feltételektől függetlenül – csak a Kúria által (ekként fogalmilag
  1. január
  2. napja után) hozott, és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozat lehet (BH 2022.320.). [46] Jelen esetben a terhelt védője az eltérés alapján hozott határozatokat két esetben a Bírósági Határozatok (Kúria Döntések) című folyóiratban való közzétételük alapján jelölte meg. Ebből megállapítható, hogy a BH 2011.
  3. számon megjelentetett, a Legfelsőbb Bíróság
  4. december
  5. napján meghozott Bfv.III.639/2010/
  6. számú határozata a meghozatala időpontjára tekintettel nem hivatkozható a Be.
  7. § d) pontja [Be.
  8. §
(6)bekezdése] szerinti eltérés alapjaként. [47] Az indítványban megjelölt határozatok közül a Kúria
  1. január
  2. napján meghozott Bhar.I.946/2022/
  3. számú döntése, valamint a BH 2013.
  4. számon megjelentetett, a Kúria
  5. május
  6. napján meghozott Bfv.II.29/2013/
  7. számú határozata került a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétételre, így az azoktól való eltérés lehetne – az egyéb törvényi feltételek megléte esetén – felülvizsgálat alapja. [48] A Be.
  8. §
(1)bekezdése meghatározza a felülvizsgálati indítvány azon alapvető tartalmi követelményeit, amelyek nem mellőzhetők. Ennek megfelelően az indítványozónak, ha a felülvizsgálatot a Be. 649. §
(6)bekezdésére alapítja, a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölnie a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozat eltér. Ez utóbbi magában foglalja az ügyazonosság és a jogi megítélés eltérő elbírálásának bemutatását, azaz azon jogilag releváns tények megjelölését, amelyek a hivatkozott és a támadott határozat alapjául szolgáló tényállásban, illetve az eljárás során azonosak, majd annak kifejtését, hogy ezen azonos tényeket a bíróság a két határozatban mennyiben bírálta el eltérően. További törvényes elvárás és ekként követelmény az indítványban annak a megjelölése is, hogy a támadott Kúria 3.Bfv.923/2023/6-I. 7 határozatnak a közzétett határozattól való eltérése miként eredményezte az anyagi jog szabályainak a Be. 649. §
(1)bekezdésben meghatározott megsértését, vagy a Be. 649. §
(2)bekezdésben meghatározott eljárási szabálysértést eredményezett (Kúria Bfv.II.746/2021/9.). [49] Jelen ügyben a felülvizsgálati indítványban a terhelt védője a Be.
  1. § d) pontjának megjelölésén túl a fenti határozatokra hivatkozott, ám pontosan nem konkretizálva, hogy mely határozatban és miben látja az eltérést, valamint, hogy az eltérés a büntető anyagi jog szabályainak milyen, a Be.
  2. §
(1)bekezdésben meghatározott megsértését eredményezte. [50] A Kúria e körben ugyanakkor rámutat arra is, hogy – amint azt a Legfőbb Ügyészség átiratában megjegyezte – a védő által hivatkozott BH 2013.
  1. számú eseti döntés valójában a garázdaság és a zaklatás elhatárolásáról szól, ugyanakkor – a tényállás alapvető különbözőségén túl – az érintett jogalkalmazási kérdés is eltérő. A jogeset indokolása szerint „Helytállóan utalt az indítvány arra az ítélkezési gyakorlatra is, amely szerint a garázdaság bűncselekményével halmazatban zaklatás nem állapítható meg, amennyiben a terhelti kijelentések nem célzatosan fenyegető, félelemkeltésére irányuló kijelentéseket tartalmaznak, hanem a testbántalmazó indulat kifejezését, levezetését szolgálják.”. A jelen ügynek nem volt tárgya más bűncselekmény, halmazat kérdése fel sem merült, ehhez képest az indítvány – félreértelmezhető módon – éppen az idézett mondat lényegét megalapozó első részét elhagyva idézett a határozat indokolásából. A Kúria Bhar.I.946/2022/
  2. számú döntésében pedig azt állapította meg, hogy „…a másodfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy a zaklatás vétsége nem valósult meg és ezért a vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentésének lenne helye” {Kúria Bhar.946/2022/
  3. számú ítélet [68] bekezdés}, ezért a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az adott ügy vádlottját bűnösnek mondta ki zaklatás vétségében. [51] Mindezek alapján az indítványban hivatkozottakkal szemben a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés jelen ügyben fel sem merülhet. [52] A terhelt védője vitatta a tényállás megalapozottságát, és kifogásolta a bizonyítást, a bizonyítékok értékelését is. [53] Az indítvány cselekmény bizonyítottságát vitató, a célzat hiányára hivatkozó kifogásai, a bíróság egyoldalú mérlegelésére utalása a jogerős ítéleti tényállást támadták eltérő tényállás megállapítását célozva, ez azonban felülvizsgálatban törvényben kizárt. [54] A Be.
  4. §
(2)bekezdése szerint ugyanis a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [55] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatására. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség megállapításának – helyessége az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [56] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [57] Ekként a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. Kúria 3.Bfv.923/2023/6-I. 8 IV. [58] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [59] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.