← Magyarország

Kf.700246/2026/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló hosszabb időn át, s a

  1. február
  2. napját követő időszakban teljesített többletmunka tekintetében egyúttal jelentős többletmunkát végezve a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, többletdíjazásra jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Kf.700.246/2026/
  3. felperes neve (felperes címe) Tettrekész Magyar Rendőr Szakszervezete (félperesi képviselő1 címe) meghatalmazott nevében eljárva: dr. Borostyán Ágnes egyéni ügyvéd (felperesi képviselő2 címe) alperes neve (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Godó Nikoletta kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogviszonyból származó megbízási díjjal kapcsolatos közigazgatási jogvita elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
  4. sorszám alatt) Budapest Környéki Törvényszék 22.K.700.504/2025/
  5. számú ítélete A fellebbezéssel támadott határozat: Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezéssel támadott részét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 64.739 (hatvannégyezer-hétszázharminckilenc) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  6. február 1-től áll hivatásos szolgálati jogviszonyban,
  7. március 1-től a név1 Rendőrkapitányság név2 Osztály Körzeti Megbízotti Alosztály állományában körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot. Működési körzete helység1, név3 körút, név4, név5 út volt, amely kiegészült a név6 Állomás, név7 Kórház, templomok és zsinagóga, név8 lépcsősor és országzászló, valamint a név9 Bíróság és Ügyészség területekkel. A
  8. szeptember
  9. és
  10. augusztus
  11. napjai közötti időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) a beosztása ellátásán túl, abba nem tartozóan rendszeresen ellátott a perbeli rendőrkapitányság teljes illetékességi területén járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki és egyéb szolgálati (pl. TIK küldések végreajtása, akciókban részvétel, covid ellenőrzések, átkísérés) feladatokat. A többletfeladatokat az eredeti beosztása mellett végezte anélkül, hogy az eredeti beosztásába tartozó feladatok alól felmentették volna. Az ezen többletfeladatok ellentételezésének elmaradása miatt benyújtott szolgálati panaszát az alperes vezetője elutasította. A kereset és a védirat [2] A felperes a keresetében a perbeli időszakra vonatkozóan (
  12. szeptember
  13. napjától
  14. augusztus
  15. napjáig 36 hónapra) bruttó 1.372.075 forint megbízási díj és annak
  16. február
  17. napjától számított késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A megbízási díjként igényelt havi összeg mértékét az illetményalap 100%-ban határozta meg azzal, hogy
  18. február hónapra 50%-os mértéket jelölt meg. [3] Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  19. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  20. §,
  21. §, a
  22. §

(1)bekezdés c) pontjára, valamint
(2)-
(5)bekezdéseire, továbbá a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/2015 (VI.16.) BM rendelet) 35. §
(6)bekezdésére, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/
  2. BM rendelet)
  3. számú mellékletére, valamint a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  4. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 21., 22., 24.,
  5. és
  6. pontjaira, a Rendőrségről szóló
  7. évi XXXIV. törvény
  8. §
(1)bekezdés b) pontjára, továbbá az Alaptörvény XV. cikk
(2)bekezdésére, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi CXXX. törvény 6:
  2. §-ra alapította. [4] Az alperes védiratában a követelés jogalapját vitatva a kereset elutasítását kérte. Megjegyezte, hogy a felperes a keresetében
  3. február hónapra az illetményalap 50%-os mértékben jelölte a megbízási díj iránti igényét, mert 1 alkalommal végzett Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 3 többletfeladatot.
  4. június, szeptember és november hónapokban is hasonló volt a feladatvégzése, azonban ott 100%-os mértékben kérte a megbízási díj iránti igényének a megállapítását. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével - a keresetnek nagyrészt helyt adva, kis részben elutasítva -1.294.775 forint megbízási díj és ezen összeg után
  5. február
  6. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat és perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Ítéletét a Hszt.
  7. §
  8. pontjára, a
  9. §-ra, a
  10. §
(1)-
(6)bekezdéseire, a 31/2015 (VI.16.) BM rendelet 35. §
(1)és
(6)bekezdésére, a 30/2015 (VI.16.) BM rendelet
  1. számú mellékletére, valamint a KMB Szabályzat 2., 3.d), 20-22., 24-25., 60-
  2. pontjaira alapította. [6] A követelés keresetben megjelölt Hszt.
  3. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti jogalapjának fennállása körében vizsgálta, hogy a perbeli időszak egészére vonatkozóan a többletfeladat-ellátás rendszeres és visszatérő jelleggel megvalósult-e, illetve a hivatkozott feladatok a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartoztak-e. [7] A KMB Szabályzat és a Hszt. releváns rendelkezéseinek változásaira tekintettel elkülönítetten, három időszak vonatkozásában vizsgálta a felperesi igény alaposságát: a
  1. augusztus
  2. napját megelőző, az ezt követő, illetve a
  3. február
  4. napjától kezdődő időszakban. A KMB Szabályzat
  5. pontjának
  6. augusztus
  7. napjával történt módosulása a bírói gyakorlat szerint nem változtatta meg a perbeli jogvita megítélését (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.459/2023/4.). [8] A felperesnek az alperes által nem vitatott tényelőadása alapján megállapította, hogy a felperes a tárgyi időszakban a perbeli Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozó több településen napi szinten rendszeresen megjelent szolgálatellátása során, többnyire közterületi jelenlét biztosítása, járőrfeladatok elvégzése céljából. A felperes a szolgálatirányító parancsnok utasítása alapján jellemzően járőrfeladatokat hajtott végre, működési körzetét folyamatosan elhagyva. [9] Megítélésre szerint azon túl, hogy a 30/2015 (VI.16.) BM rendelet
  8. számú melléklete szerint külön szolgálati beosztás a körzeti megbízott és a járőr, a KMB Szabályzat, valamint a Járőr és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
  9. (III.24.) ORFK utasításból (a továbbiakban: Járőr Szabályzat) is egyértelműen levezethető, hogy a körzeti megbízotti és a járőri szolgálati feladatok ellátása egymástól elválik. Amíg a körzeti megbízott a rá vonatkozó szolgálati utasításban szereplő feladatait jellemzően nem előre meghatározott útirányterv alapján látja el, addig a járőrszolgálatot kizárólag a Járőr Szabályzat
  10. pontja szerinti a járőr-útiránytervnek megfelelően, a TIK (név10 Központ) közvetlen irányítása alatt kell ellátni. Hangsúlyozta, hogy bár a KMB szabályzat
  11. pontja alapján a körzeti megbízottnak a szolgálatteljesítési idejének legalább 70 %-ban közterületi tevékenységet kell ellátnia azonban a KMB Szabályzat
  12. pontja nem teszi a körzeti megbízott feladatává a járőrszolgálat ellátását, csak annak a kivételes lehetőségét teremti meg, hogy a körzeti megbízott – alapvetően a működési körzetében – járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen (Kf.III.45.090/2021/4.). A KMB Szabályzat
  13. pontja szerinti is a rendőri jelenlétet a körzeti megbízottaknak a saját működési körzetükben kell biztosítani. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 4 [10] A bíróság az alperesi vitatásra tekintettel külön vizsgálta a
  14. június, szeptember és november hónapok (a továbbiakban: perbeli időszak1) és
  15. február hónap (perbeli időszak2) vonatkozásában a kereset jogalapjának a fennállását. A perbeli időszak1 vonatkozásában utalt a Kúria BH2025.
  16. számú eseti döntésére, miszerint ezen időszak vonatkozásában nem kapcsolódott a hatályos Hszt.
  17. §
(1)bekezdés c) pontjához a rendszeresség vagy jelentős többletmunka, mint további feltétel. Ezért amennyiben a hivatásos állomány tagja a beosztásához nem tartozó feladatkört látott el többletfeladatként, akkor a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében meghatározott megbízási díjra volt jogosult. A Hszt. 71. §
(3)bekezdése csak
  1. február
  2. napjától módosult, ezért a felperes által teljesített, egyéb feladatok ellátásával érintett szolgálatok csekély számától függetlenül a kereseti kérelem jogalapja fennáll, az egyéb feladatellátás mennyiségét pedig a bíróság az összegszerűség körében vette figyelembe. [11] A perbeli időszak2-re már vonatkozott a Hszt.
  3. §
(3)bekezdésének módosított rendelkezése, amely a jelentős többletmunkát és a nem eseti, rendszeres jelleget is megköveteli. Mivel a felperes
  1. február 24 hónapban csupán egy olyan szolgálatot teljesített, amely egyéb, beosztásába nem tartozó feladatellátással volt érintett, e körben sem a jelentős többletmunka, sem a rendszeresség nem volt megállapítható, ezért a bíróság erre a perbeli időszak2-re vonatkozó kereseti követelést a jogalap hiányában elutasította. [12] A perbeli időszak1 és perbeli időszak2-n túli, perbeli idő alatti további időszakok (a továbbiakban: perbeli időszak3) vonatkozásában megállapítható volt, hogy a felperes nem eseti jelleggel, hanem munkaidejének nagy részében, járőrfeladatokat hajtott végre, illetve olyan feladatok ellátására kötelezték, amelyek a működési körzetén kívül estek. [13] Nem fogadta el a KMB Szabályzat
  2. c) pontjában foglalt különleges jogrendre való alperesi hivatkozást, mert a pertárgyi időszak egyrész alatt már nem állt fenn veszélyhelyzet, másrészt az eseti jelleg fogalma nem jelenti azt, hogy a körzeti megbízott a működési körzetéből rendszeresen elvonható lennem hiszen arra csak kivételesen, alkalomhoz kötődően kerülhetne sor. Az átrendeléssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Hszt.
  3. §-ban szabályozott átrendelés nem valósult meg, a felperest eredeti beosztásába tartozó feladatai alól nem mentesítette az alperes, azokat az eredeti beosztásába tartozó feladatai mellett látta el. [14] Indokolásában rögzítette, hogy a KMB Szabályzat
  4. pontjának
  5. augusztus
  6. napját követő módosítása nem teszi megalapozatlanná a megbízási díjra valójogosultságot, figyelemmel arra, hogy a felperes rendszeresen végzett járőri és a keresetben hivatkozott egyéb szolgálati feladatokat, amelyek a Hszt.
  7. §
(1)bekezdés c) pontja szerint többletfeladatként értékelhetők. [15] Rögzítette továbbá, hogy 2023. február 1. napjától a Hszt. 102. §
(1)és a Hszt. 71. §
(3)bekezdése is módosult, és mivel az alperes a jogalap fennálltát ezen időszak vonatkozásában is vitatta, ezért ezt az időszakot is külön vizsgálta. Okfejtése eredményeként rögzítette, hogy a
  1. február
  2. napját követő időszak vonatkozásában azt kellett vizsgálnia, hogy a jelentős többletmunka fennállta megállapítható-e. E körben megállapította, hogy a teljes perbeli időszak3 vonatkozásában rendszeresség és jelentős többletmunka ténye is alátámasztható, hiszen a felperes a szolgálati napjainak túlnyomó többsége érintett volt és az összes szolgálati idejének kb. 65-70 %-át vette igénybe a beosztáson kívüli tevékenység. Erre tekintettel erre az időszakra is fennáll a kereset jogalapja a Hszt.
  3. §
(1)bekezdés c) pontja alapján, melyre megbízási díj jár. [16] Az összegszerűséggel kapcsolatosan rögzítette, hogy a perbeli időszak1 tekintetében az alperes vitatta azt, a felperes azonban nem nyilatkozott a bíróság felhívására, hogy mire alapítja a keresetében a vitatott hónapok vonatkozásában a megbízási díj mértékét. A perbeli időszak1 vonatkozásában a végzett feladatok gyakoriságára és a mennyiségére Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 5 figyelemmel a kereseti kérelemben érvényesített, az illetményalap 100%-ban megjelölt összeget eltúlzottnak találta, és a megbízási díj mértéket a minimum összegben, az illetményalap 50%-ának megfelelő 19.325 forintban állapította meg, és ezen összeg megfizetésére kötelezte az alperest azzal, hogy az e feletti rész vonatkozásában a keresetet elutasította. A perbeli időszak3 vonatkozásában a felperes által igényelt 100%-os mértéket nem tekintette eltúlzottnak, mert a felperes többletfeleadatai rendszeresen, ismétlődő jelleggel merültek fel, a felperesnek folyamatosan rendelkezésre kellett állnia, az eredeti beosztásába tartozó feladatok ellátását megnehezítette, ezért ezen hónapok vonatkozásában a keresetnek teljes egészében helyt adott. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [17] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és – tartalmát tekintve – a kereset elutasítását, valamint perköltség megállapítását kérte. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítéletében helytelen jogi következtetéseket vont le, figyelmen kívül hagyva, hogy a Hszt. 13. §
(1)-
(2)bekezdései alapján a hivatásos állomány tagja általánosságban köteles mindazon feladatokat ellátni, amelyeket számára jogszerűen előírnak, meghatároznak. A felperes tekintetében a Hszt. 71. §
(1)bekezdésében hivatkozott megbízás esetei nem állnak fenn, mivel a körzeti megbízotti körzeten kívüli „járőr jellegű” szolgálati feladatokat nem az eredeti szolgálati beosztása mellett többletfeladatként, hanem a beosztásához tartozó munkaköre helyett az aznapra meghatározott „egyéb”, alacsonyabb besorolású szolgálati feladatként hajtotta végre, így nem merült fel megbízási díjra való jogosultságot eredményező magasabb felelősségi kör sem. A járőri, járőrvezetői, járőrparancsnoki és egyéb szolgálati feladatok beilleszthetők a körzeti megbízotti beosztást ellátók feladatrendszerébe, azok kifejtése nem jár többlettevékenységgel, nem generál többletfeladatot, nem teremt megbízási díj megállapítására jogalapot. Amikor a felperes a körzeti megbízottként, járőri vagy egyéb más közrendvédelmi feladatot látott el, abban az időszakban nem végezte a körzeti megbízotti feladatait. Egy időben nem tud ellátni egyszerre két munkakört, mert nem tud két szolgálatteljesítési helyen lenni egyszerre ugyanabban az időben. Amikor a felperes a járőri feladatait látta el, akkor is a körzeti megbízotti illetménye került számfejtésre. [18] A KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható. A 36. pont alapján a körzeti megbízott szolgálatát a körzeti megbízotti tevékenység összehangolásáért felelős parancsnok tervezti és szervezi meg a Robotzsaru Neo rendszer Szolgálatvezénylésben. A Hszt. 71. §
(2)
(5)bekezdése szerint kétféle megbízás különböztethető meg, az egyik az eredeti szolgálati beosztás mellett, más esetben az eredeti szolgálati beosztás alóli mentesítéssel kell ellátni a többletfeladatot. Amennyiben az eredeti mellett látja el a szolgálati feladatot, hogy az illetményalap %-ban meghatározott megbízási díj megfizetésével történik az ellentételezés, míg mentesítés esetén a megbízás szerinti munkakörhöz rendelt besorolási kategória megfelelő fizetési fokozatába kell sorolni a dolgozót azzal, hogy az illetménye nem lehet alacsonyabb az eredeti munkaköréhez rendelt illetménynél. [19] A KMB Szabályzat 21., 22. és 24. pontja szerint a körzeti megbízott a saját működési körzetéből eseti jelleggel, többek között fokozott ellenőrzés elrendelése esetén, valamint különleges jogrend időszaka alkalmával elvonható. Egyéb esetekben a körzeti megbízott működési körzetén kívül szolgálatteljesítésre a vármegyei rendőrfőkapitány rendészeti rendőrfőkapitány-helyettesének eseti írásos engedélyével vonható el legfeljebb egy hónap időtartamra. A fokozott ellenőrzésekkel, az ún. finn módszeres, az ittas vezető Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 6 kiszűrése érdekében végzett komplex fokozott ellenőrzésekkel, valamint a RAILPOL, a ROADPOL ellenőrzéssel kapcsolatban a KMB Szabályzat 21. pont
  1. b)alpontja szerint járt el. A KMB Szabályzat 54. pontja alapján a körzeti megbízottnak kiemelt közlekedésbiztonsági feladata a közlekedésre vonatkozó szabályok betartása, a közlekedők ellenőrzése és tájékoztatása; a rendezvénybiztosítás pedig a KMB Szabályzat 51. pontja szerint a feladati közé tartozik. Szintén a körzeti megbízott munkakörébe tartozó feladatot jelöl a KMB Szabályzat 46. pont
  2. f)alpontja (idegenrendészeti feladatok) és 57. pontja (határrendészeti feladatok). A 68. pont a körözési munkát szabályozza. A KMB Szabályzat 39. pont
  3. b)pontja szerint az irányító rendőri szerv által elrendelt oktatáson, lövészeten, továbbképzésen, vizsgán, szemlén töltött idő a körzeti megbízott szolgálati idejébe beleszámít, erre tekintettel a csapatszolgálati képzés nem vehető figyelembe többletfeladatként. [20] Kifejtette, hogy a felperes a benyújtott kimutatás alapján nem végzett számottevő többletmunkát. A járőri feladat önmagában nem keletkeztet többletmunkát, mivel e feladatellátás a felperes szolgálati helyének alaptevékenységi körébe tartozik. A 2022. augusztus 12-től hatályos KMB Szabályzat 2., 21., 37. b), 62.
  4. d)és 50. pontjai szerint a körzeti megbízottnak nemcsak a saját körzeti megbízotti működési körzetében, hanem a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén található bűnügyi és rendészeti szempontból releváns területeket, helyeket rendszeresen ellenőriznie kell. A KMB Szabályzat módosításával a körzeti megbízotti feladatellátás, valamint ezzel összefüggésben a működési körzet fogalmának értelmezése megváltozott. A KMB Szabályzat módosítása nem ellentétes a Hszt.-vel és a kapcsolódó BM rendeletekkel, mivel ezen magasabb szintű jogszabályok nem határozzák meg az egyes beosztások tartalmát. A körzeti megbízotti beosztás feladatait a KMB Szabályzat rögzíti, így a bíróságnak a módosított rendelkezések alapján kellett volna állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a módosítás hatálybalépését követően a felperesi többletfeladat-ellátás egyáltalán megvalósult-e. A KMB Szabályzat módosítását követően az átkísérési feladatellátás sem tekinthető tiltottnak, és a felperes a rendőrkapitányság illetékességi területéről eseti jelleggel kísérőőri feladatellátásra is elvonható. [21] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, perköltséget a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 17/2024 (XII.9.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontja és a 2. §
(1)bekezdés b) pontja alapján igényelt. Az elsőfokú bíróság a csatolt okiratok alapján helyes következtetést vont le, és helyes összegben kötelezte az alperest az elmaradt megbízási díj megfizetésére. Az alperes által a Hszt. 13. §
(1)és
(2)bekezdésére való hivatkozás nem alapozza meg azt, hogy az elsőfokú bíróság helytelen következtetés alapján hozta meg a döntését. A 30/2015 (VI.16.) BM rendelet
  1. sz. melléklete egyértelmű, a beosztások elkülönülés magától értetődő, hogy nem pusztán formai, hanem tartalmi elkülönítésről is szól. Ezt támasztja alá a Járőr Szabályzat és a KMB Szabályzat is. Két eltérő szabályzat, amelyek kógensen és pontosan meghatározzák, hogy a körzeti megbízottnak és a járőrnek, járőrvezetőnek milyen feladatokat kell ellátniuk, tehát teljesen két külön beosztásról van szó. Fenntartja az álláspontját, hogy a körzeti megbízott egy magasabb beosztás, magasabb képesítési követelményeknek kell megfelelni, de ez a szaktudás nem jelenti azt, hogy egy másik beosztás is ugyanolyan szakmai színvonalon tudjon elvégezni. A felelősséget nem lehet csak az alapján meghatározni, hogy az magasabb vagy alacsonyabb beosztáshoz kötött. Egy alacsonyabb beosztáshoz is tartoznak felelősségi körök. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 [22] 7 Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [23] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem keretei között – a fellebbezésben felhozott indokokat alapul véve – bírálta felül. A felülbírálat terjedelmének vizsgálatakor abból indult ki, hogy az alperes fellebbezésében a jogvita elbírálásának alapjául szolgáló, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, a marasztalási összeg mértékét és az arra vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, továbbá az elsőfokú eljárásra nézve eljárásjogi jogszabálysértést sem jelölt meg. A fellebbezési kérelem kizárólag az elsőfokú ítélet – a kereset jogalapjára vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülbírálatát célozta, így az ítélőtábla vizsgálata is erre terjedt ki. E körben szükséges rámutatni arra is, hogy a perbeli időszakban a megbízási díjat érintően több jogszabálymódosítás történt (KMB Szabályzat 2022. augusztus 12-től hatályos módosítása, Hszt. 71. § 2023. február 1. napjától hatályos módosítása), mely utóbbi értelmezését a fellebbező fél nem tette vitássá, így arra a felülbírálat nem terjedt ki. [24] Az elsőfokú bíróság ténylegesen azt vizsgálta, hogy a felperesnek a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerint jár-e, és ha igen, milyen mértékű megbízási díj. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjait a felperes a keresetében ugyan a jogszabályhely bemásolásával megjelölte, azonban azok kapcsán konkrét tényelőadást nem tett, az elsőfokú bíróság eljárása során ezen jogcímeket nem vizsgálta, azokra ítéletében sem hivatkozott, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezés Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjai megsértése körében előadott érveinek vizsgálatát mellőzte. [25] A felek közötti jogvita alapvető kérdését az képezte, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltételek teljesültek-e, különös tekintettel arra a vitatott körülményre, hogy az alperes álláspontja szerint a felperes által ellátott kifogásolt feladatok a kinevezés szerinti beosztásának részét képezték, így azok többletfeladat jellege nem állapítható meg. A felek eltérő jogértelmezéséből fakadó vitás kérdések értelmezését azonban az a Kúria már elvégezte, amit a Fővárosi Ítélőtábla is irányadónak tekint, attól eltérni nem kíván. [26] A Kúria a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontja értelmezése során a hasonló tényállású ügyekben közzétett több határozatában (pl. Mfv.I.10.751/2016/4., Kf.III.45.090/2021/4.) már kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a kinevezés szerinti szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperesnek valóban jogszerű lehetősége volt arra, hogy a felperest olyan többletfeladatok elvégzésére utasítsa, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, illetve szakmai tapasztalatához kapcsolódtak és ahhoz igazodtak. Ugyanakkor hangsúlyozandó: a munkáltatói jogkör gyakorlójának az a joga, hogy a hivatásos állomány tagját a saját beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasítsa, nem eredményezheti a kinevezés szerinti munkakör tartalmának Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 8 kiüresedését vagy sérelmét, és nem érinti az utasítás jogszerű teljesítése esetén az érintett többletfeladatért járó ellenszolgáltatásra való jogosultságát. A Hszt. 71. §
(5)bekezdése egyértelműen előírja, hogy amennyiben a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért külön díjazásra jogosult. [27] A felperes körzeti megbízotti beosztása az alperes állománytáblájában rendszeresített és a kinevezésében egyértelműen rögzített szolgálati beosztás (munkakör). A következetes bírói gyakorlat (Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.) szerint a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs jogi lehetőség, így ezen elvi alapból eredően jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a kinevezéstől eltérően a munkakör részének tekinti egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – feladatainak ellátását. A munkáltatói jogkör gyakorlója (az alperes) csak a kinevezés szerinti munkakörön, tehát beosztáson belül határozhatja meg szabadon a munkaköri leírásban nevesített feladatokat, azonban a munkaköri leírásba más munkakörbe tartozó feladatokat jogszerűen nem építhet be. A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, mégis általánosan ellátandóként előírt feladatot, mint a beosztás szerves részét. Amennyiben a hivatásos állomány tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a kinevezés szerinti beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az a joggyakorlat szerint többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosulttá válik (BH
  1. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölérendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonyokkal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely ténylegesen a munkakör tartalmi keretei közé illeszkedik (Kfv.VII.37.193/2020/8., Kf.VII.39.246/2020/4.). [28] A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a felperes által végzett járőrszolgálati és egyéb, a munkáltató egyoldalú utasítása alapján ellátott feladatok nem tartoztak a felperes kinevezés szerinti körzeti megbízotti beosztásához. Helytállóan következtetett ezért az elsőfokú bíróság a felperes nyilatkozatában foglaltak és az egyéb bizonyítékok alapján a rendszeres többletfeladat-ellátásra a megítélt díjjal érintett hónapokra nézve. Amint arra az elsőfokú bíróság is rámutatott, a KMB Szabályzat
  2. pontja csupán azt teszi lehetővé, hogy a körzeti megbízott kivételesen, járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható legyen. Azonban az alperes a perben nem bizonyította, hogy a felperesnek a kifogásolt feladatokra történő beosztása ezen speciális rendelkezések szerint valósult volna meg. E körben irányadó továbbá, hogy a közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-
  3. pontjában meghatározott kivételektől eltekintve – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrfeladatokat nemcsak a saját működési körzetében, hanem a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén, és nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte. E tevékenységre önmagában nem adtak jogalapot a KMB Szabályzatnak sem a 24., sem pedig a
  4. pontjában foglaltak, mert ezek a feladatok tartalmukat és ellátásuk módját tekintve nem a felperes kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatoknak minősülnek. [29] Helyesen fejtette ki továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a körzeti megbízott és a járőr szolgálati beosztások különböző munkaköröket jelentenek, amelyek tekintetében Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 9 különböző, egyedi normatív szabályzatok rögzítenek speciális feladatokat és munkáltatói utasításokat, és amelyek alapján az azokhoz tartozó feladatkör, a feladatok ellátásának módja és a felelősség terjedelme is egyértelműen elválik egymástól. Míg a körzeti megbízottnak a KMB Szabályzatban szereplő feladatait jellemzően nem előre meghatározott útirányterv alapján kell ellátnia, addig a járőrszolgálat ellátása kizárólag a járőrútirányterv szerint, a TIK közvetlen irányítása alatt lehetséges és szükséges. [30] Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra is, hogy – a két beosztás tartalmi különbözőségét alátámasztandó – a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítésekkel hajthat végre; nevezetesen csak járőrvezetői feladatot láthat el az e szolgálat végrehajtására vele együtt beosztott járőrrel közösen, és főszabályként – a KMB Szabályzat
  5. és
  6. pontjaiban meghatározott kivételektől eltekintve – csak a körzeti megbízotti működési körzetén belül. Ebből az következik, hogy amennyiben a körzeti megbízott ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, az többletfeladatnak minősül és így ellentételezésre jogosult. Működési körzetén kívül pedig a körzeti megbízott csak eseti jelleggel láthat el feladatokat, méghozzá kizárólag a KMB Szabályzat
  7. pontjában taxatíve meghatározott esetkörökben. A felperest azonban a per tárgyát képező időszakban az iratok alapján igazoltan, szinte napi rendszerességgel, így nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri feladatokra. Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend időszakában elvégzett, a körzeti megbízott működési körzetén kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. Amint arra a Kúria is több határozatában rámutatott, a veszélyhelyzet miatti szükségszerű személyi átcsoportosítások sem adnak alapot az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre (Kúria Kf.VII.45.184/2021/4.). [31] Miután tehát az eljárás adatai alapján megállapítást nyert, hogy a felperest a működési körzetén kívül tartósan és nem csupán eseti jelleggel vették igénybe a beosztásába nem tartozó feladatok ellátásra, a munkáltató alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a KMB Szabályzat
  8. pontjában rögzített kivételes feltételek az adott esetben fennálltak. Az ítélőtábla azonban azt állapította meg, hogy ezt az alperes a perben nem tudta hitelt érdemlően igazolni. Márpedig amennyiben a hivatásos állomány tagja (jelen esetben a körzeti megbízott felperes) az előzőekben kifejtettek szerint tartósan lát el a kinevezés szerinti beosztásához nem tartozó feladatokat, azért a Hszt.
  9. §-a alapján megbízási díjra jogosulttá válik. Ennek a díjnak a megfizetése alól a munkáltatót önmagában a fokozott ellenőrzés elrendelése, illetve a veszélyhelyzet kapcsán hatályban lévő különleges jogrend alkalmazása sem mentesíti, ahogyan arra a fent hivatkozott kúriai gyakorlat is rámutatott. [32] A fellebbezés alapján vizsgálandó további szempontok körében az ítélőtábla kiemeli, hogy a KMB Szabályzat
  10. pont a) alpontja kifejezetten tiltja a körzeti megbízott igénybevételét kísérőőri feladatok ellátására. Mindebből következik, hogy az ilyen feladatok ellátása egyértelműen a kinevezés szerinti feladatkörön túli, többletfeladatnak minősül. A KMB Szabályzat
  11. pont f) alpontjából,
  12. pontjából,
  13. pontjából és
  14. pontjából sem vezethető le az az alperes által hivatkozott következtetés, miszerint a perbeli sebességellenőrzési, rendezvénybiztosítási, mélységi migrációs ellenőrzési és határellenőrzési feladatok ellátása az ezen pontokban foglaltak szerint, azaz körzeti megbízotti feladatként és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 10 felperes működési körzetében történt, ami kizárná a megbízási díjra való jogosultságot; erre vonatkozóan az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a Hszt.
  15. §
(1)bekezdés c) pontja ne lenne alkalmazható. Ugyanezen hiányosság állapítható meg a csapatszolgálati feladatok ellátásával kapcsolatos alperesi hivatkozás esetében is. [33] A Kúria korábbi határozataiban (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3.) kimondta, hogy a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumok konjunktív feltételek. Ebből következően a hivatásos állomány tagját (jelen esetben a felperest) akkor illetheti meg a megbízási díj, ha a két feltétel együttesen teljesül: egyrészt nem a kinevezés szerinti beosztásához tartozó feladatkört látott el, másrészt ezt többletfeladatként végezte (azaz az eredeti feladatai mellett). Ezzel összefüggésben az ítélkezési gyakorlat szerint nem azon van a hangsúly, hogy a többletfeladat ténylegesen okozott-e érzékelhető többletterhelést az érintett számára, hanem kizárólag azon, hogy a kifogásolt feladat a kinevezés szerinti beosztáshoz tartozónak tekinthető-e vagy sem. Amennyiben a rendszeresen végzett további tevékenység bizonyíthatóan nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az automatikusan többletfeladatként értékelendő a Hszt. alkalmazásában. Ebből következően megalapozatlan volt az a fellebbezési hivatkozás, hogy a magasabb besorolású körzeti megbízotti szolgálati beosztásban szolgálatot teljesítő felperes által ellátott, esetlegesen alacsonyabb besorolású beosztáshoz tartozó feladatokhoz kapcsolódóan nem állapítható meg olyan magasabb felelősségi kör, mely a megbízási díjra való jogosultságot megalapozná. Az ugyanis, hogy a kinevezés szerinti szolgálati beosztáshoz tartozó feladatokon túl elvégzett, más beosztáshoz tartozó további tevékenység magasabb vagy alacsonyabb felelősségi körbe tartozik-e, nem a megbízási díjra való jogosultság kérdését érinti, hanem legfeljebb annak mértéke megítélésénél bírhat relevanciával. [34] A felperes által ellátott, fentiekben részletezett feladatokkal kapcsolatban az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre is, hogy a saját körzeti megbízotti működési körzetén és a KMB csoport működési körzetén kívüli rendszeres járőri, és egyéb szolgálati feladatok a felperes kinevezés szerinti beosztásához képest egyértelműen olyan többletfeladat-ellátást jelentettek, amely alapján a felperes a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja és
(5)bekezdése alapján megbízási díjra vált jogosulttá. [35] A másodfokú bíróság a KMB Szabályzat
  1. augusztus 12-től hatályos módosítása kapcsán előadott alperesi érveket sem találta megalapozottnak. A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.700.459/2023/4., 3.Kf.700.482/2023/
  2. és 5.Kf.700.543/2023/
  3. számú döntéseiben már egyértelműen kimondta, hogy az ORFK, mint központi államigazgatási szerv [a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
  4. évi XLIII. törvény
  5. §
(2)bekezdés d) pont] vezetője a jogalkotásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
  2. §
(4)bekezdés
  1. c)pontjában szabályozott jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét, és e körben normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz egyes munkaköri feladatait is. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései még a 30/2015. BMr. 2. mellékletével konform módon értelmezhetően rögzítették, hogy a körzeti megbízott csak mely sajátos körülmények mellett láthat el és milyen korlátozott illetékességi területen járőri, járőrszolgálati feladatokat, azaz a KMB Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 11 Szabályzat korábbi szövege nem tekintette a körzeti megbízotti munkakör szerves részének egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós –feladatainak teljeskörű ellátását, csak bizonyos részfeladatok átvételéről rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont b)-
  2. c)alpontjai és 44. pontja alapján – a 25. pontban tett kivételektől eltekintve – lényegében arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Járőr Szabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok szinte teljes körének elvégzését. E módosítás következtében a két beosztás munkaköri feladatai között már csak minimális distinkciót a KMB Szabályzat 2. pont
  3. a)alpontja és 25. pontja szerinti kivételes feladatok jelentenék. Mindez azt eredményezi, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója (az alperes) a 30/2015. BMr. 1. §
  4. a)pontjába és 2. mellékletének 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás integráns részének tekintette a járőri beosztás teljes feladatkörének ellátását. [36] A Jat. a 2010. előtti helyzethez képest a közjogi szervezetszabályozó eszközök jogrendszerben elfoglalt helyét tisztázta, a jogszabályok megalkotására vonatkozó szabályozás mellett külön fejezetben (VI. Fejezet) rendelkezve a közjogi szervezetszabályozó eszközökről, törvényi szintű legitimációt nyújtva ezzel az e körbe tartozó jogi normák (határozat, utasítás) tekintetében. Deklarálta, hogy a Jat. 23. §-ának megfelelő közjogi szervezetszabályozó eszközök a Jat. 24. §
(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a 30/2015. BMr.-el [Alaptörvény T) cikk
(1)és
(2)bekezdés] nem állhatnak ellentétben, valamint nem ismételhetik meg jogszabály rendelkezését. Fenti definícióból következően egyértelmű, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszköz nem általánosan kötelező, hanem csak az adott (vagy az általa irányított) szervre, és a szabályozásának tárgya szigorúan behatárolt. Egyértelmű az is, hogy jogszabállyal nem lehet ellentétes. [37] Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzat módosításának olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás a továbbiakban magában foglalja a járőri beosztás szinte valamennyi feladatát, úgy ez az értelmezés és az azon alapuló gyakorlat sértené a 30/2015. BMr. szolgálati beosztások elhatárolására vonatkozó szabályait, és ezzel együtt a Hszt.-nek a hivatásos besorolásra (114-119. §), valamint az illetmény meghatározására (154-162. §) kialakított kógens rendelkezéseit, melyek egyértelműen a konkrét szolgálati beosztáshoz kötöttek. Egy ilyen értelmezés mellett teljesen kiüresedne a körzeti megbízotti beosztás tényleges és lényeges tartalma, amely jogszabályi és szabályzati definíciója szerint elsősorban a KMB Szabályzat 2. pont
  1. a)alpontja szerinti területen az ott meghatározott feladatok ellátása lenne. A KMB Szabályzat módosítása ráadásul azzal a következménnyel is járt, hogy azonosíthatatlanná tette a körzeti megbízott beosztásához esetlegesen korábban még hozzátartozó, így megbízási díj megfizetése nélkül is teljesítendő járőri, járőrszolgálati részfeladatokat is. A módosítás 15. pontja a járőri többletfeladatok ellátásának vizsgálatában a körzeti megbízotti csoportműködési körzetnek semmiféle szerepet nem tulajdonított, a csoportkörzet funkcióját már csak a 2. pont
  2. a)alpontja szerinti feladatok tekintetében tette értelmezhetővé. Mindennek tükrében – a Hszt. és a 30/2015. BMr. egyértelmű szabályozásának sérelme nélkül – nem lehet olyan jogszerű értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás szinte valamennyi feladatát. Ezzel szemben az iratokból az állapítható meg, hogy a felperes igazolható módon a szolgálati ideje nagy részében a beosztásába nem tartozó járőri és járőr jellegű feladatokat látott el, ami megalapozza a megbízási díj megállapítását. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 12 [38] A fellebbezés a Hszt. 71. §-ának 2023. február 1. napjától hatályos módosítása kapcsán vitatást nem tartalmazott, ezért az ítélőtábla csupán utal arra, hogy az elsőfokú bíróság a megbízási díjra való jogosultságot a Hszt. 2023. február 1-jei módosításával érintett időszak tekintetében is helytállóan állapította meg, ugyanis a felperes jelentős többletterhet eredményező feladatellátása és annak rendszeressége igazolást nyert. [39] Nem foghatott helyt az alperesnek a Hszt. 13. §
(1)-
(2)bekezdésére történt hivatkozása sem, mert az a Hszt. perben alkalmazandó 71. §
(1)bekezdés c) pontját és az ahhoz kapcsolódó következetes felsőbírósági joggyakorlatot nem rontja le. A Hszt. 13. §
(1)
(2)bekezdése általános, inkább deklaratív, mint normatív tartalmú rendelkezéseit a Hszt. részletszabályai, így a megbízási díjra vonatkozó előírások töltik ki tartalommal. Az a szabály, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv és a hivatásos állomány tagja között létrejövő különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet speciális kötelezettségek terhelik és jogok illetik, nem teheti korlátlanná, avagy önkényessé a munkáltató utasítási jogát és nem zárhatja ki a felperes ellentételezésre való jogosultságát az eredeti beosztásába nem tartozó, rendszeresen, nem eseti jelleggel ellátott többletfeladatok végrehajtásáért. A Hszt. 13. §
(1)-
(2)bekezdése a Hszt.
  1. §-ában foglaltakon alapuló felperesi igény érvényesíthetőségét nem korlátozza. A szolgálati viszonyból fakadó kötelem önkéntes teljesítésének szabálya nem ellentétes a többletfeladatok ellátásáért járó megbízási díj szabályával, mivel az önkéntes teljesítés nem jelent szükségszerűen ellentételezés nélküli feladatellátást (Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.047/2025/4.). [40] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [41] A pervesztes alperes a Kp. 99. §
(3)bekezdés és
  1. § alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségekről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [42] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(1)bekezdésében és 46. §
(1)bekezdésében meghatározott 103.582 forint fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Kp. 99. §
(3)bekezdése értelmében a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései alapján az állam terhén marad. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.246/2026/5 13 [43] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó
  1. §-a értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. [44] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. július
  2. dr. Robotka Imre s.k. dr. Antal Regina s.k. dr. Oláh Zsolt s.k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.