A határozat elvi tartalma: A felperes a fellebbezésében kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, ezzel azt juttatta kifejezésre, hogy az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatát nem kéri. E fellebbezési kérelemre tekintettel a másodfokú bíróság kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú eljárásban történt-e olyan lényeges eljárási szabálysértés, ami miatt kötelező lenne az ítélet hatályon kívül helyezése, vagy amelyre fel kellett volna hívnia a felek figyelmét, ilyen eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság nem. Pécsi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.V.20.018/2024/4/II. A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Gudicsné Dr. Bukli Anna ügyvéd (cím2) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Keresztes Amália ügyvéd (cím4) A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes (
- sorszám alatt) A per tárgya: közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Szekszárdi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 16.P.20.464/2023/
- számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 90.000 (kilencvenezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.018/2024/4/II [1] [2] [3] [4] [5] 2 Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperessel, mint az alperes tagjával szemben az alperes elnöke
- február
- napján kizárási eljárást kezdeményezett. Az alperes elnöksége a
- március
- napján tartott elnökségi ülésen érdemben tárgyalta az ügyet és E4/
- számú határozatával a felperest kizárta az egyesületből. A határozatot, írásba foglalást követően az alperes megküldte postai úton a felperesnek, aki azt
- március 29-én átvette, majd jogi képviselője útján a határozattal szemben
- április
- napján terjesztett elő fellebbezést. Kifogásolta, hogy az elnökségi ülésre szóló meghívóban nem volt feltüntetve a kizárásra okot adó magatartás, nem volt lehetősége ennek okán a védekezésre, kifogásolta továbbá, hogy bár igazolta, jogi képviselője lázas beteg, ennek ellenére az elnökségi ülés elhalasztásra nem került. A felperes fellebbezését az alperesi közgyűlés
- július
- napján tárgyalta, a második napirendi pontként részletesen ismertetésre került az elnökségi határozat, illetve a közgyűlés jegyzőkönyve több oldalon keresztül rögzíti az ezzel kapcsolatban elhangzottakat. A közgyűlésen a felperes személyesen, jogi képviselőjével jelen volt, a jegyzőkönyv tartalmazza a jogi képviselő által elmondottakat is. A közgyűlés 20/2023.(07.15.) számú határozatával – írásba foglalást követően K16/
- számú – az elnökségi határozatot helybenhagyta, annak indokolását kiegészítve az egyéni vadászati napló adataival. A határozat kihirdetését követően a felperes a közgyűlésről távozott, jogi képviselője maradt. Az írásba foglalt közgyűlési határozatot
- július
- napján átvette jogi képviselője, ezt követően
- augusztus 22-én előterjesztett keresetben kérte az alperes közgyűlésének K16/
- számú határozata hatályon kívül helyezését az alperes elnökségének E4/
- számú határozatára kiterjedően. Keresetét arra alapította, hogy az alperes nem biztosított számára védekezési lehetőséget, a tisztességes eljárás elve nem érvényesült, nem halasztották el kérelmére az elnökségi ülést, a védekezéshez való jogát csorbították ezzel. Utalt arra is, hogy a vele szemben felhozott kizárást eredményező magatartások nem tisztázottak, van amelyik két és fél évvel korábbi. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte elsődlegesen arra hivatkozással, hogy az elkésett, miután a határozatról való tudomásszerzés időpontja
- július
- napja, ehhez képest a keresetindítási határidő
- augusztus
- napján lejárt, így a
- augusztus
- napján előterjesztett kereset elkésett, érdemben is vitatta a felperesi hivatkozást, álláspontja szerint a határozat nem jogszabálysértő. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Egyetértett az alperes hivatkozásával, és megállapította, a Ptk. 3:36.§
(1)bekezdése folytán a kereset elkésett, miután a 30 napos keresetindítási határidő a jogosult határozatról való tudomásszerzésétől számítandó és nem a kézbesítéstől. Kifejtette, a határozatról való tudomásszerzés azt jelenti, hogy az érintett a határozat lényeges tartalmáról tudomást szerzett, vagy szerezhetett kellő gondosság mellett. A jelen esetben a felperes és jogi képviselője a közgyűlésen jelen volt a vele kapcsolatos határozat kihirdetéséig, a határozat lényeges tartalmáról ezen a napon tudomást szerzett. Utalt arra, a szubjektív keresetindítási határidő elévülési jellegű, azt a bíróság csak abban az esetben veheti figyelembe, ha arra az ellenérdekű fél hivatkozik, ami a jelen esetben megtörtént. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kérte utasítani. Másodlagosan az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség mérséklését kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 3:36.§
(1)bekezdésére, a 3:70.§-ára és a 3:71.§
(1)bekezdésére Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.018/2024/4/II [6] [7] [8] [9] [10] [11] 3 hivatkozott. Álláspontja szerint jogszabálysértően nem foglalkozott az elsőfokú bíróság az ügy érdemével arra hivatkozva, hogy a kereset elkésett. E körben kiemelte azt, hogy a tag kizárását kimondó határozat esetén nem az egyesületekre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni, márpedig a Ptk. 3:70.§-a kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni. Az Egyesület alapszabálya
- fejezet
- pontja úgy rendelkezik, hogy szóban kell a határozatot a közgyűlésen kihirdetni, 8 napon belül kell írásba foglalni, és igazolható módon kell közölni, így a jelen esetben a kézbesítéstől kell számítani a 30 napos keresetindítási határidőt. Másodlagos fellebbezési kérelmében arra hivatkozva kérte az elsőfokú perköltség összegének mérséklését, hogy az elsőfokú bíróság érdemi tárgyalást nem tartott. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. Kifejtette, a felperes a keresetét a Ptk. 3:
- §-ára alapítottan terjesztette elő, a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése folytán a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtására irányadó szubjektív, 30 napos határidőt a határozatról tudomás szerzéstől számítandó. Téves az a hivatkozás, hogy az egyesületi tag kizárására vonatkozó határozatra más speciális szabály az irányadó, miután az ilyen határozat bírósági felülvizsgálatára nincs speciális szabály. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a perköltség összegét már mérsékelte, annak további mérséklése nem indokolt. A fellebbezés nem megalapozott. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2.§
(2)bekezdése határozza meg a Pp. egyik legfontosabb alapelvét, a rendelkezési elvet: a bíróság a törvény eltérő rendelkezése hiányában a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. Ez az alapelv érvényesül a fellebbezési eljárásban is, a Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. A fellebbezés tartalmát meghatározó 371.§
(1)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezésnek határozott kérelmet kell tartalmaznia arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen módon változtassa meg vagy helyezze hatályon kívül. A
(2)bekezdés szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a fél, az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül a 379-381.§-ban foglaltakra hivatkozva kérheti. Az ítélet hatályon kívül helyezésére a Pp. 379.§-a az eljárás megszüntetése miatt, a
- §-a az ott felsorolt lényeges eljárási szabálysértések miatt, a
- §-a pedig a másodfokú eljárásban nem orvosolható, az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges eljárási szabálysértés miatt ad lehetőséget. Ilyen kérelem esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú határozat érdemét nem vizsgálja, kizárólag a fél által megjelölt eljárási szabálysértés alapján dönt. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a fél által jelzett eljárási szabálysértés nem áll fenn vagy a fél nem jelöl meg ilyet és a másodfokú bíróság sem tapasztal, a Pp.
- § alapján a határozat érdemi felülvizsgálata nélkül az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Ilyen tartalommal értelmezte a Pp. e szabályait a Kúria is a Pfv.20.127/2023/6., a Pfv.20.994/2020/
- és a Pfv.20.163/2023/
- számú határozatában. A felperes a fellebbezésében kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, ezzel azt juttatta kifejezésre, hogy az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatát nem kéri. A felperes által a fellebbezésében megjelölt indokok azonban nem tartalmaznak egyetlen eljárási szabálysértést sem, a felperes ugyanis fellebbezésében csak arra hivatkozik, hogy az elsőfokú bíróság miután megállapította, hogy a kereset elkésett azt érdemben nem vizsgálta, ezért az alaptalan. A felperes tehát kizárólag anyagi jogi szabály megsértésére hivatkozik és eljárási Pécsi Ítélőtábla V .Pf.20.018/2024/4/II [12] [13] [14] 4 szabálysértést egyáltalán nem állít. E fellebbezési kérelemre tekintettel a másodfokú bíróság kizárólag azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú eljárásban történt-e olyan lényeges eljárási szabálysértés, ami miatt kötelező lenne az ítélet hatályon kívül helyezése, vagy amelyre fel kellett volna hívnia a felek figyelmét, ilyen eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság nem vétett. A felperes másodlagos fellebbezési kérelmében az elsőfokú bíróság ítélete perköltségre vonatkozó rendelkezése megváltoztatását kérte, és a fizetendő perköltség összegének mérséklését. Egyetértett a másodfokú bíróság az alperesnek a fellebbezési ellenkérelemben kifejtett érvelésével, az elsőfokú bíróság már mérsékelte a felszámított ügyvédi munkadíjat, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 2.§
(2)bekezdése alapján további mérséklés már nem indokolt. Az alperesi jogi képviselő részletes ellenkérelmet terjesztett elő, a tárgyláson részt vett, a mérsékelt összegű ügyvédi munkadíj a kifejtett tevékenységgel arányban áll. Miután a felperes fellebbezésében az érdemi felülbírálat körében csak a perköltségre kiterjedően kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, egyebekben kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új eljárás és új határozat hozatalára kérte kötelezni, eljárási szabálysértés hiányában a másodfokú bíróság a fenti indokokra tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét – az ügy érdemét nem érintve – a Pp. 382. §-a alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes által a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdés a) pontja alapján felszámított, fellebbezési eljárásban felmerült perköltség megfizetésére. Pécs,
- május
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró