A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.126/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Szepesi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Szepesi Dóra cím2) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Váradi-Tornyos Bálint kamarai jogtanácsos A per tárgya: agrárkár enyhítési ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék
- március
- napján kelt 9.K.700.024/2026/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.35.126/2026/2-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- szeptember 17-én a azonosító blokkazonosító szerinti szám1 számú mezőgazdasági parcellán termesztett rebarbarát érintő aszálykárra hivatkozással kárbejelentést terjesztett elő az alperesnél a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/
- (XI. 25.) FM rendelet (a továbbiakban: FM r.)
- §
(1)bekezdése alapján. [2] Az alperes
- október
- napján kelt GY/36/01692-3/
- számú határozatával a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló
- évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkktv.)
- §
(1)bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy a felperes kérelmében megjelölt területen termesztett rebarbarát érintő aszálykár nem igazolható, továbbá a rebarbara vetőmagtábla nem szerepel a Vetőmag Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály nyilvántartásában (a továbbiakban: Nyilvántartás). [3] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, tárgyalás tartását kérve. Az elsőfokú bíróság eljárása, a jogerős ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a perben
- március 17-én tárgyalást tartott, a tárgyalásról készült
- sorszámú jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a felperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, majd a tárgyalás berekesztését követően ítéletet hozott, a keresetet elutasította. [5] Indokolása szerint vizsgálta a felperes által bejelentett mezőgazdasági kár igazolhatóságát, megállapította, a pernek nem volt tárgya a kárenyhítő juttatásra való jogosultság, a juttatás összegének meghatározása és kifizetése. Hangsúlyozta, a felperes nem vitatta, hogy a rebarbara vetőmag a Nyilvántartásban nem szerepel. [6] Rögzítette, az alperes jogsértést eljárása során nem követett el, a kereseti kérelem által sérelmezett körben az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdésében, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK, a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU Rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet)
- Kúria VI.Kfv.35.126/2026/2-1 3 cikkében, valamint az általános közigazgatási eljárásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-ában foglaltakat nem sértette meg. A felülvizsgálati kérelem, befogadási kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását, és amennyiben a Kúria úgy ítéli meg, hogy a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, az alperes határozatának a megváltoztatását, a megtámadott közigazgatási cselekmény megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [8] A befogadás körében a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára, a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítására, az EU Rendeletben rögzítettektől való eltérés felhatalmazás nélküli alkalmazására, az
- ab)alpont alapján a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozott, mely szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata szükséges, figyelemmel a 2025. évi országos aszályhelyzetre, a káresemény érintettjeinek nagy számára. Az
- ad)alpontra, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegéssel összefüggésben a felülvizsgálati kérelmében előadottakra utalt. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjával kapcsolatosan a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltérésre, a felülvizsgálati kérelme I. pontjában előadottakra, a Kúria Kpkf.40.183/2020/
- számú határozatára, a Kp.
- §-ának megsértésére hivatkozott. Sérelmezte, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv az eljárás folytatásával összefüggésben nem tartalmazza az alperes nyilatkozatát, az elsőfokú bíróság nem hívta fel nyilatkozattételre, melynek hiányában nem tisztázható, hogy kérte-e az eljárás folytatását. Az Alkotmánybíróság több döntésére utalással levezette, hogy az elsőfokú bíróság felülvizsgálattal támadott ítélete önkényes, sérti a jogbiztonságot. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [10] A Kp.
- §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria VI.Kfv.35.126/2026/2-1 4
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [13] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére, kirívóan téves jogértelmezésére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [14] A Kúria eseti döntéseiben már rögzítette, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről (Kp. 82. §, Kp. 94. §
(1)bekezdés, FM. r., Mkktv.) nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.37.196/2023/2., Kfv.37.562/2023/2., Kfv.37.483/2023/2, Kfv.37.557/2024/2.). [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontját, azonban annak indokaként csupán általánosság szintjén hivatkozott a Kúria felülvizsgálati szerepére, az egységes joggyakorlat biztosítására., az EU Rendeletben rögzítettektől való eltérésre, nem jelölt meg egyetlen olyan eltérő alsóbb fokú bírói döntést, amely arra világítana rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége - ellentétes jogértelmezés miatt - a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Széttartó bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozással. Az a körülmény, hogy a jogerős ítélet ellentétes a joggyakorlattal, a Kp. 118. §
- b)pont vizsgálata körében értékelhető. [16] A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). A felülvizsgálati kérelmében a felperes - a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében - nem hivatkozott egyetlen olyan körülményre sem, amely az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalna. [17] A felperes felülvizsgálati kérelme befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem volt lehetőség. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás azonban ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (Kfv.37.471/2023/2., Kfv.37.590/2023/2., Kfv.37.596/2023/2., Kfv.45.059/2023/2., Kfv.45.115/2023/3.). [19] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az agrárminiszter által hirdetett országos aszályhelyzetre, a káreseménnyel érintettek nagy számára hivatkozott, azonban azt nem mutatta be, hogy mely konkrét tények, körülmények valószínűsítik a jelen egyedi ügy (a Kúria VI.Kfv.35.126/2026/2-1 5 felperes aszálykára) önmagán túlmutató - társadalmi érdeklődésre is számot tartó - súlyát, jelentőségét. A perbeli ügy mikénti eldöntése az abban félként szereplőkön kívül tömegesen más jogalanyok jogi helyzetét még közvetve sem befolyásolja. A befogadást a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti ok sem indokolja. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. E befogadási ok körében az indokolásnak olyan kétséget kell ébresztenie a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.35.472/2022/3., Kfv.45.269/2022/2., Kfv.35.285/2023/2., Kfv.35.129/2024/2.). A kialakult kúriai gyakorlat szerint a befogadás konkrét indokainak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. Nem felel meg az indokolási kötelezettségnek, ha felperes a befogadást alátámasztó indokok helyett csupán visszautal a felülvizsgálati kérelme érdemi jogi indokolásában előadottakra. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok, az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [21] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjához kapcsolódóan megjelölte a Kúria Kpkf.40.183/2020/
- számú döntésének azt a részét, mely rögzítette, hogy a felperes kérelmére kitűzött tárgyalás elmulasztásának jogszerű következménye a permegszüntetés. [22] A Kúria egységes joggyakorlata szerint ezen befogadási oknál elsődleges feltétel az ügyazonosság. A befogadást megalapozó eltérésnek a már közzétett kúriai határozat és a felülvizsgálati kérelemmel támadott, ügyazonos jogerős bírósági határozat között kell fennállni. A Kúria megállapította, hogy felperes a befogadási kérelmében az ügyek közötti azonosságot egyáltalán nem mutatta be. A hivatkozott döntésben az elsőfokú bíróság, mivel felperes a kérelmére kitűzött tárgyaláson nem jelent meg, az alperes nyilatkozata alapján a pert megszüntette. Jelen eljárásban az elsőfokú bíróság a per megszüntetése helyett ítéletet hozott, a két befejezési mód nem összevethető. Az alperei nyilatkozat rögzítésének hiánya, a per megszüntetése helyett az ítélettel történő érdemi elbírálás nem tekinthető az ügy érdemére kiható lényeges eljárási jogszabálysértésnek, így a felülvizsgálati kérelem e pont alapján sem volt befogadható. [23] A felperes egyéb [Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont] befogadási okra nem hivatkozott. [24] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [25] Mindezek folytán a Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [26] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelméről rendelkezni nem kellett. Kúria VI.Kfv.35.126/2026/2-1 6 A döntés elvi tartalma [27] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [28] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- június
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő