Fpkhf.30066/2025/2 – Kúria

(3)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése alapján elutasította. [4] Az ítélőtábla mindenekelőtt rámutatott: a jogi képviselőnek a betegségére történő hivatkozása és a csatolt orvosi igazolása önmagában nem alkalmas a mulasztás vétlenségének alátámasztására (Kúria Kfv.35.234/2023/4.), az nem támasztja alá a jogi képviselő munkaképtelenségét. Az ítélőtábla hangsúlyozta, hogy az igazolási kérelem megalapozottságához azt kellett volna valószínűsíteni, hogy a jogi képviselő a betegsége folytán olyan egészségi állapotban volt, amely akadályozta a fellebbezés határidőben való Kúria III.Fpkhf.30.066/2025/2 3 előterjesztéséhez szükséges intézkedések megtételében. Mindezekre azonban az igazolási kérelem nem volt alkalmas. Az igazolási kérelem és az ahhoz mellékelt orvosi igazolás alapján csupán azt lehetett megállapítani, hogy a jogi képviselő a fellebbezési határidő utolsó napjától kezdődően beteg volt, ugyanakkor a tényleges megbetegedés jellegét, súlyosságát a csatolt iratok nem igazolták, így méltányos elbírálás mellett sem lehetett arra okszerűen következtetni, hogy a jogi képviselő megbetegedése az ügyintézés lehetőségét kizárta. Hiánypótlási kötelezettsége pedig nincs a bíróságnak e körben. [5] Az ítélőtábla rámutatott arra is, hogy az elektronikus kapcsolattartás, a telekommunikációs eszközök megteremtették az ügyvédi irodán kívüli ügyintézés lehetőségét. Amennyiben a jogi képviselő ezzel a lehetőséggel nem élt, az irodán kívüli ügyintézése feltételeit nem biztosította, fokozottan érvényes az az elvárás vele szemben, hogy esetleges akadályoztatása esetére a helyettesítését és ezáltal az ügyek ellátását biztosítsa. Ha ezeket az elvárásokat nem teljesíti, mulasztása esetén az önhiba hiányára megalapozottan nem hivatkozhat (Kúria Fpkhf.30.524/2022/2.). A helyettesítésről való gondoskodás elmaradása olyan ügyviteli hiányosság, amely a kérelem vétlenségét kizárja (BH2005.85.) Fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [6] A kérelmező fellebbezésében az ítélőtábla végzésének megváltoztatását és az igazolási kérelmének helyt adó döntés meghozatalát, továbbá annak eredményeként a fellebbezés érdemi elbírálását kérte. [7] Állította, hogy az ítélőtábla iratellenesen állapította meg, hogy a csatolt orvosi igazolás a jogi képviselő fekvőbetegségét nem igazolja. Hivatkozása szerint a fekvőbeteg megjelölés melletti rubrika az igazoláson iksszel meg volt jelölve, ebből kitűnik, hogy a jogi képviselő fekvőbeteg volt. Annak, hogy kijárási időre vonatkozó adat is szerepel az igazoláson, csupán az az oka, hogy az igazolást egy erre a célra rendszeresített nyomtatványon állították ki, amelyről a kijárási időre vonatkozó adatot nem lehet kitörölni. De ez az adat logikusan csak a járóbetegekre vonatkozik. Ennek alátámasztására fellebbezéséhez egy orvosi nyilatkozatot is mellékelt. Előadta azt is, hogy a jogi képviselő lázas beteg volt, a háziorvos fekvést és lázcsillapítást rendelt el a betegség teljes idejére. A jogi képviselő ezt köteles volt betartani, így önhibáról nem lehet szó. [8] Érvelése szerint a jogi képviselő a helyettesítéséről még a betegsége előtt, a jogszabályok által elvárt módon gondoskodott, azonban az adott esetben a helyettesítést mégsem tudta megoldani. Az ügyvédi kamara felé bejelentett helyettessel ugyanis nem tudta felvenni a kapcsolatot, de az iratok átadásában a fekvőbetegsége is akadályozta, mert az iratok az irodában voltak fellelhetőek. A Kúria döntése és annak jogi indokai [9] A Kúria a fellebbezést a Cstv. 6. §

(3)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 365. §

(2)bekezdés c) pontja alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak. Kúria III.Fpkhf.30.066/2025/2 4 [10] Az ügyben másodfokon eljárt bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a kérelmező igazolási kérelmét. A Kúria a végzés indokolásában foglaltakkal is egyetért, a fellebbezéssel kapcsolatban a következőket emeli ki. [11] Helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy a jogi képviselő betegsége általánosságban nem minősül olyan méltányolható indoknak, amely alapul szolgál a mulasztás kimentésére, nem alapozza meg önmagában, általános érvénnyel az önhiba hiányának megállapítását. A jogi képviselőnek ugyanis kötelessége a megfelelő helyettesítésről és az általa képviselt fél jogainak érvényesítéséről gondoskodni. [12] Az ítélőtábla – a fellebbezésben írtakkal ellentétben – nem kérdőjelezte meg az igazolási kérelemhez mellékelt orvosi igazolás adatainak valóságtartalmát, hanem arra mutatott rá, hogy az igazolási kérelem eredményességéhez azt kellett volna valószínűsíteni, hogy a jogi képviselő a betegsége folytán olyan egészségi állapotban volt, amely akadályozta a fellebbezés határidőben való előterjesztéséhez szükséges intézkedések megtételében. Erre viszont az igazolási kérelem – az ítélőtábla helytálló megállapítása szerint – nem volt alkalmas. Az igazolási kérelem és az ahhoz mellékelt orvosi igazolás alapján csupán azt lehetett megállapítani, hogy a jogi képviselő a fellebbezési határidő utolsó napján fekvőbetegsége miatt keresőképtelen állományba került. Arra viszont még a fellebbezésben előadottak és a fellebbezéshez csatolt orvosi nyilatkozat alapján sem lehet – méltányos elbírálás mellett sem – okszerűen következtetni, hogy megbetegedése akadályozta volna a jogi képviselőt abban, hogy a helyettessel a kapcsolatot felvegye, erre maga sem hivatkozott. Ahogyan azt az ítélőtábla is megállapította, fokozottan érvényesül ugyanis az az elvárás a jogi képviselővel szemben, hogy esetleges akadályoztatása esetére a helyettesítését és ezáltal az ügyek ellátását biztosítsa. [13] A Kúria gyakorlata szerint ügyvédi irodának adott meghatalmazás esetén a jogi képviselő igazolási kérelme akkor lehet megalapozott, ha az iroda minden tagján túl helyettes ügyvédje vonatkozásában is valószínűsíti a mulasztás vétlenségét (Kúria Pkf.IV.24.816/1999/1., Kúria Pf.V.24.828/2023/2). Nem alapozza meg ezért a mulasztás vétlenségének megállapítását az a körülmény, hogy – amint az a kérelemben szerepel – a jogi képviselő a helyettessel nem tudta felvenni a kapcsolatot, különös figyelemmel arra, hogy indokát sem adta, hogy a kapcsolatfelvétel miért maradt eredménytelen. A felvőbetegsége nem akadályozhatta meg a jogi képviselőt abban sem, hogy az egyébként is elektronikusan rendelkezésre álló iratokat telekommunikációs eszközzel a helyettese részére megküldje. [14] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. §

(2)bekezdése szerint helybenhagyta. [15] Az eredménytelenül fellebbező kérelmező a felmerült másodfokú eljárási költségét viselni köteles. [16] el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §

(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta Kúria III.Fpkhf.30.066/2025/2 5 A döntés elvi tartalma A fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett, a jogi képviselő betegségére alapított igazolási kérelem eredményességéhez azt kell valószínűsíteni, hogy a jogi képviselő a betegsége folytán olyan egészségi állapotban volt, amely akadályozta a fellebbezés határidőben való előterjesztéséhez szükséges intézkedések megtételében. Budapest, 2025. május 13. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró