← Magyarország

Kpkf.45210/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a fél eláll a keresetétől, a bíróságnak a Kp. 44. §, valamint a Kp. 81. §

(1)bekezdés c) pontja alapján kell eljárnia. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.III.45.210/2021/
  1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes neve felperes címe Az alperes: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal alperes címe Alperes jogi képviselője: Lengyelné dr. Szél Mária kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: alperes Elsőfokon eljárt bíróság neve: Szegedi Törvényszék, 5.K.700.295/2020/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Szegedi Törvényszék 5.K.700.295/2020/
  3. számú végzését – fellebbezett részében – helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a .... iktatószámú határozatában a felperes részére
  4. december 1-jétől 301.650 forint összegű öregségi nyugdíjat állapított meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
  5. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)
  6. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. A felperes e döntést támadó keresetlevelét az alperes azzal terjesztette be a közigazgatási bírósághoz, hogy kérte annak visszautasítását arra figyelemmel, hogy az nem Kúria III.Kpkf.45.210/2021/2-I 2 felel meg a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 37. §
(1)bekezdésében és a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.)
  2. §
(1)bekezdésében foglalt alaki és tartalmi követelményeknek, így a Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján a keresetlevelet vissza kell utasítani. [2] A bíróság felhívta a felperest, hogy pótolja a keresetlevél hiányosságait (eljáró bíróság, adóazonosító jel, alperesi határozat átvételének időpontja és módja, valamint határozott kereseti kérelem megjelölése), amelynek a felperes sem határidőben, sem azt követően nem tett eleget. A bíróság mindemellett azonban megállapította, hogy a keresetlevél visszautasítására a Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján nem volt lehetőség, arra csak abban az esetben kerülhetett volna sor, ha a keresetlevél olyan fokú hiányosságban szenved, amely miatt az érdemben nem bírálható el. Mivel a bíróság álláspontja szerint a hiánypótló végzéséhez nem volt kötve, úgy döntött, hogy a benyújtott keresetlevél alkalmas az érdemi elbírálásra. [3] Az alperes a 9., 11. és 12. sorszámú beadványaiban az eljárás szabálytalansága elleni kifogást nyújtott be, főként azért, mert álláspontja szerint a felperes nem terjesztett elő a Kp. 37. §
(1)bekezdésben foglaltaknak megfelelő keresetlevelet az arra nyitva álló határidőben. Álláspontja szerint a keresetlevélnek tekintett, azonban – tartalma szerint – az alperestől csupán adatkérésre irányuló, majd később keresetként visszadátumozott felperesi beadványt vissza kellett volna utasítani a Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján. Ehelyett a bíróság a
  1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben arról tájékoztatta a feleket, hogy a felperes keresetlevelét – a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján – határidőben benyújtottnak tekinti. [4] A felperes a
  1. sorszámú beadványában elállt a keresetétől, és kérte az eljárás megszüntetését. Az elsőfokú végzés [5] A bíróság az 5.K.700.295/2020/
  2. számú végzésével az alperes eljárás szabálytalansága miatti kifogását elutasította (21-I.), és a Kp.
  3. §-a és
  4. §
(1)bekezdés c) pontja alapján megszüntette az eljárást (21-II.). [6] A végzés indokolásban rögzítette, hogy a bíróság az alperesi kifogásokat a Kp. 36. §
(2)bekezdés a) pontja, valamint a Pp. 156. §
(1)
(2)bekezdése alapján alakszerű végzéssel bírálta el, és az elutasítás indokait – a felperes keresettől való elállására tekintettel – az ügyet érdemben lezáró ítélet helyett a
  1. sorszámú végzésben fejtette ki. A bíróság a jogorvoslati kioktatásban a feleket akként tájékoztatta, hogy a végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés [7] Az alperes a fellebbezésében az 5.K.700.295/2020/
  2. végzés I. számú rendelkezése hatályos jogszabályoknak megfelelő megváltoztatását, és a kifogás Kúria általi elbírálását, ennek következtében az 5.K.700.295/2020/
  3. végzés II. számú rendelkezésének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a bíróság megsértette egyfelől a Kp.
  4. §
(2)bekezdés
  1. b)– helyesen:
  2. a)– pontját azzal, hogy az alperes kifogását maga bírálta el a Kúriára való felterjesztése helyett, másfelől a Kp. 48. §
(1)bekezdés j), k), és i) pontjait, mert a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. [8] A felperes észrevételt nem terjesztett elő. Kúria III.Kpkf.45.210/2021/2-I 3 [9] Az elsőfokú bíróság a Kúria Kpkf.III.45.021/2021/2. számú átirata alapján eljárva az alperes 21. sorszámú végzés I. számú rendelkezése elleni fellebbezését a Kp. 102. §
(1)bekezdés b) pontja alapján visszautasította, majd a
  1. végzés II. számú rendelkezése elleni fellebbezést elbírálására felterjesztette. A Kúria döntése és jogi indoka [10] A fellebbezés megalapozatlan az alábbiak szerint. [11] Kúria a fellebbezéssel támadott
  2. sorszámú végzést – a Kp.
  3. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint eljárva – a fellebbezés keretei között bírálta felül, ezért azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság az 5.K.700.295/2020/
  1. végzésében a II. szám alatt jogszerűen rendelkezett-e az eljárás megszüntetéséről. E tekintetben a fellebbezés indokolást nem tartalmazott, csupán arra utalt, hogy az eljárás szabálytalansága elleni kifogások nem megfelelő elbírálása következtében szükséges az eljárást megszüntető végzés hatályon kívül helyezése. [12] A Kúria megállapította, hogy a felperes
  2. sorszámú beadványában az „ügy megszüntetését” kérte, ezért az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta az eljárás megszüntetésére vonatkozó Kp.
  3. §-át, valamint
  4. §
(1)bekezdés c) pontját. [13] Mindezekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését – fellebbezett, II. számú részében – a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés rövid tartalma [14] Ha a fél eláll a keresetétől, a bíróságnak a Kp. 44. §, valamint a Kp. 81. §
(1)bekezdés c) pontja alapján kell eljárnia. Záró rész [15] A feleknek a másodfokú eljárásban nem merült fel költségük, ezért a Kúriának e körben a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése, Pp. 82. §
(1)bekezdése, valamint a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján nem kellett rendelkeznie. [16] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja szerint illetékmentes. [17] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. január
  3. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró Kúria III.Kpkf.45.210/2021/2-I A kiadmány hiteléül: tisztviselő 4

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.