Bf.168/2025/19 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulatába ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő]. [2] Ezért őt 6 év szabadságvesztésre, 6 év közügyektől eltiltásra, valamint 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. [3] A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatát fegyházban határozta meg és megállapította, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [4] A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2.400 forintban határozta meg, valamint az így kiszabott összesen 720.000 forint pénzbüntetés megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett, és rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [5] A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által őrizetben, letartóztatásban, és ingatlanhoz kötött bűnügyi felügyeletben töltött időt beszámítani rendelte. [6] Az I.r. vádlottal szemben lefoglalt összesen 1.448.777 forintra, valamint a Budai Központi Kerületi Bíróság 16.Bny.995/2021/

1. számú határozatával elrendelt, rendszám1 forgalmi rendszámú BMW X3 típusú személygépkocsi előzetes értékesítéséből befolyt összesen 3.716.000 forint összegre vagyonelkobzást rendelt el. [7] Rendelkezett továbbá a lefoglalt bűnjelről, és a bűnösnek kimondott vádlottat kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére, valamint döntött a továbbiakban felmerült bűnügyi költség állam általi viseléséről. [8] Megállapítható, hogy a Fővárosi Törvényszék által a Bírósági Integrált Információs Rendszerben (BIIR) elektronikusan feltöltött ítélet rendelkező része szerint Terhelt1 I.r. vádlottat 7 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra, valamint 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. [9] Az írásban indokolt (papír alapú, illetve a BIIR-be elektronikusan feltöltött) ítélet szerint is Terhelt1 I.r. vádlottat 7 év fegyház fokozatú szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra, valamint 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. [10] A kihirdetett ítélettel szemben az ügyész Terhelt1 I.r. vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében, míg az I.r. vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. [11] Terhelt2 II.r. vádlott a Fővárosi Törvényszéken a
2. április
3. napján megtartott előkészítő ülésen a váddal egyezően beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A törvényszék a bűnösséget beismerő nyilatkozatot végzésével elfogadta és 93.B.453/2021/
4. számon Terhelt2 II.r. vádlott bűnösségét megállapító ítéletet hozott, mely a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. [12] A kétirányú fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
5. szeptember
6. napján kihirdetett 1.Bf.101/2024/
7. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.168/2025/
8. 3 Terhelt1 I.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatta akként, hogy a kiszabott pénzbüntetés részletfizetése vonatkozásában a havi részlet összegét és a részletek befizetésének esedékességét meghatározta, pontosította a bűnügyi költséget, egyebekben azt helybenhagyta. [13] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.166/2024/
9. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a bejelentett védelmi fellebbezést nem tartotta alaposnak. Az ügyészi álláspont szerint a bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel a felülbírálat Be.
10. §

(3),

(5)és

(7)bekezdése alapján korlátozott. [14] Kiemelte, hogy a törvényszék a perrendi szabályokat betartotta, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályokat betartotta. [15] Az ügyész szerint az elsőfokú bíróság az általa megállapított és irányadó, az I.r. vádlott cselekvősége tekintetében a vádiratival túlnyomórészt egyező, attól csak kismértékben eltérő, azaz a vádelv sérelmét nem eredményező ítéleti tényállásból helytállóan és okszerűen következtetett az I.r. vádlott bűnösségére, büntethetőségét kizáró körülmény nem állapítható meg, a megállapított tényállás alapján a vádlott felmentésére, illetve vele szemben az eljárás megszüntetésére nem kerülhet sor, emellett a tényállásban írt cselekmény jogi minősítése is törvényes, az anyagi jogi szabályoknak megfelel. A törvényszék az I.r. vádlott bűnösségére okszerűen vont következtetést, a vádlott cselekményét törvényesen minősítette. [16] A fellebbviteli főügyészség szerint a törvényszék a büntetés kiszabása körében az irányadó körülményeket igyekezett körültekintően számba venni, álláspontja szerint azonban a generális prevenció érdekében súlyosabb büntetés kiszabása indokolt. Hangsúlyozta, hogy a kokain az egyik legerősebb pszichés függőséget okozó stimuláns drog. A lelki függőséget okozó hatása már korán, az első néhány használat után kialakul. Mindemellett kiemelte, hogy az I.r. vádlott hosszú időn át, éveken keresztül, kitartóan vitte véghez a cselekményét, amely vitathatatlanul a legsúlyosabb bűntettek közé tartozik, különös figyelemmel arra is, hogy az elkövetés tárgya a kokain volt, ami az ún. kemény drogok közé sorolható. Utalt rá, hogy a vádlott jelenlegi rendezett egzisztenciális viszonyai, megváltozott élethelyzete, amelyeket a bíróság nagy nyomatékkal értékelt, nyilvánvalóan az egyéni megelőzés szempontjából bírnak kiemelt jelentőséggel. [17] Hangsúlyozta, hogy az összesített költség tekintetében 490.994 forint a vádlottól lefoglalt gépjármű szállításához, és tárolásához kapcsolódó szükséges költségről a törvényszék elmulasztott rendelkezni. Az elsőfokú ítélet egyéb járulékos rendelkezéseit törvényesnek tartotta. [18] Mindezek alapján az elsőfokú ítélet büntetést kiszabó részében való megváltoztatását, hosszabb tartamú szabadságvesztés és ahhoz igazodó magasabb tartalmú közügyektől eltiltás kiszabását, valamint a bűnügyi költséggel kapcsolatos korrigálást követően az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [19] A megismételt eljárásban a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.166/2024/

1. számú kiegészített átiratában kifejtette, hogy jelen ügyben a szóban kihirdetett ítélet szerinti büntetés tartama és az ítélet kihirdetése előtt írásba foglalt rendelkező rész szerinti büntetés tartama megegyezik, tehát az ezekben foglalt 6 éves időtartamot kellett volna a másodfokú bíróságnak a felülbírálat során irányadónak tekintenie (BH1997.273., EBH2018.B.12.). [20] Mindezek alapján a korábbi indítványát túlnyomórészt fenntartva az ügyészi fellebbezés
2. oldalának negyedik bekezdésének azon kitételét mellőzte, ami leírási hiba Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.168/2025/
3. 4 folytán tévesen került rögzítésre. Hangsúlyozta, hogy a 6 év időtartamra történő utalás (szabadságvesztés, és közügyektől eltiltás) az ügyészi fellebbezés indokolásában helyesen szerepel. [21] A korábbi indítvány
4. oldalának harmadik bekezdésének első mondatát pedig a következőképpen pontosította: A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartama a speciális törvényi minimumhoz közel, 6 évben került meghatározásra. [22] Megjegyezte, hogy álláspontja szerint a korábban megjelölt 7 éves tartam is indokolatlanul enyhe volt, így a súlyosítása szükséges, így e körben a korábbi okfejtését fenntartotta. [23] Az indítvány
5. oldalának negyedik bekezdésének első mondatát pedig a szabadságvesztés tartamához igazodó közügyektől eltiltás vonatkozásában is pontosította. [24] A másodfokú indítványban írtakat egyebekben változatlanul fenntartotta. [25] I.r. vádlott védője fellebbezése írásbeli indokolásában hangsúlyozta, hogy meglátása szerint az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabás körülményeket helyesen sorolta fel, azonban a joghátrány nem tükrözi kellően, hogy egy büntetlen előéletű, a kriminalitástól eddig mentes életvezetést folyató vádlottal szemben szabott ki büntetést. Kiemelte a beismerő vallomását, és megbánását. Utalt még a jelentős időmúlásra, valamit a vádlott életében bekövetkező pozitív változásra. Mindezek alapján a védence büntetésének enyhítését indítványozta. [26] A védő a megismételt eljárásban nem indokolta írásban külön fellebbezését. [27] A nyilvános ülésen az ügyész – előzetes bejelentésének megfelelően – nem vett részt, mely nem volt akadálya a felülbírálatnak. [28] A nyilvános ülésen jelenlévő Terhelt1 I.r. vádlott előadta, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése óta a személyi körülményeiben nem történt változás. [29] A védő a nyilvános ülésen előadott perbeszédében a védence javára szóló enyhítő körülményeket hangsúlyozta. Így a büntetlen előéletét, az immár 6 és fél éves időmúlást, hogy őszintén megbánta tettét, valamint, hogy a BV intézet keretei közt dolgozik és felnőttoktatásban középiskolai tanulmányokat folytat. Kiemelte az eljárás elhúzódását, utalva az erről szóló Alkotmánybírósági határozatra, mely szerint a büntetőeljárásban érdemi mértékű enyhítő hatást kell tulajdonítani ezen körülménynek. Álláspontja szerint mindezek nem kerültek kellő nyomatékkal értékelésre a törvényszék által. Hangsúlyozta azt is, hogy védence rendezett körülmények között él, feleségével és kiskorú gyermekével. Szabadulását követően a családja hazavárja. [30] Csatolta a cég1 igazolását védence felnőttoktatásban való részvételéről, továbbá a feleségétől származó Befogadói Nyilatkozatot, korábbi munkáltatójától esetleges eltartásához való hozzájárulásáról szóló nyilatkozatát, és igazolást arról, hogy a feleségével közös tulajdonát képező ingatlant bérbeadják, amiből havonta 220.000 forint bevételre tesznek szert. A védő szerint mindezek azt támasztják alá, hogy védence konkrét társadalomra veszélyessége enyhe. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.168/2025/
6. 5 [31] Mindezeken túl a védő perbeszédében kitért a bírósági gyakorlatra, a Fővárosi Ítélőtábal 2.Bf.64/2019/
7. és 4.Bf.43/2024/
8. számú határozatokból idézve. Hangsúlyozta a büntetés célját, ugyanis meglátása szerint az elsőfokon védencével szemben kiszabott 6 év már megtorló jellegű. Érvelése szerint vele szemben inkább megelőző, nevelő szándékú, a törvényi tételkeret alsó határa alatti büntetést kellene kiszabni, mely teljesíti a büntetés törvényben megfogalmazott céljait. Mindezek alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és jóval enyhébb szabadságvesztés kiszabását indítványozta. [32] Terhelt1 I.r. vádlott utolsó szó jogán megbánását hangsúlyozta. Valamint azt, hogy szabadulását megelőzően Ausztriában dolgozott pincérként, és szabadulását követően is ezt szeretné tenni. Jelenleg a Bv Intézetben tanul, dolgozik, ahonnan első osztályos kisfia feleségével együtt várja. Mindezek alapján esélyt kért az ítélőtáblától, hogy folytathassa az életét. [33] A megismételt eljárásban a kétirányú fellebbezések közül a védő enyhítést célzó fellebbezése alapos. [34] A Fővárosi Ítélőtábla Be.
9. §

(3)bekezdésének a) pontja alapján a fellebbezésekre figyelemmel az elsőfokú ítéletet a Be. 590. §

(3)alapján kizárólag a kiszabott büntetésre vonatkozó részében bírálta felül. [35] Az érdemi felülbírálatnak nem volt akadálya, az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta, az ítélőtábla a Be. 607. §

(1)bekezdés szerinti megszüntetést, illetve a Be. 608. §

(1)bekezdés szerinti hatályon kívül helyezést megalapozó okot nem észlelt. [36] Az elsőfokú bíróság azonban más tartamú (6 év) büntetést hirdetett ki szóban a tárgyaláson, és mást tartamú büntetést (7 év) indokolt ítéletében, valamint töltött fel a EAktába. Ezen eltérést az ítélőtábla az előző felülbírálata során nem észlelte. Terhelt1 I.r. vádlott védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria

1. május
2. napján kelt Bfv.II.1.455/2024/
3. számú végzésében a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.101/2024/
4. számú ítéletét Terhelt1 I.r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. [37] A Kúria hatályon kívül helyező határozatának iránymutatása szerint a bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről szóló 61/
5. BK vélemény
6. pontja szerint, ha bíróság ügydöntő határozatában az előzetesen írásba foglalt és kihirdetett – a Be.
7. §

(1)bekezdésében írtaknak megfeleltethető – rendelkező rész, illetve az írásba foglalt határozat rendelkező része eltér egymástól, akkor a tárgyaláson szóban kihirdetett rendelkező rész irányadó. [38] Ennek megfelelően az ítélőtábla jelen megismételt másodfokú eljárásban a szóban kihirdetett rendelkező részbe foglalt 6 év szabadságvesztést, és 6 év közügyektől eltiltás tartamot bírálta felül. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.168/2025/

1. 6 [39] A kialakult joggyakorlat szerint ugyanis a jogbiztonság érdekében a szóbeli kihirdetéskor elhangzottakat kell irányadónak tekinteni, ekként a büntetés szóban kihirdetett tartama az irányadó akkor is, ha annak kihirdetésére tévesen, az eljáró tanács (egyesbíró) szándékától eltérően került sor (EBH 2018.B.12., Kúria Bfv.I.1.558/2017.). [40] A kizárólag a büntetés mértékére irányuló fellebbezésekre figyelemmel a felülbírálat terjedelme a Be.
2. §

(3)és

(5)bekezdése és az 591. §

(2)bekezdés a) pontjában foglaltak alapján korlátozott, így az ítélőtábla nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, jelen határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [41] Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést Terhelt1 I.r. vádlott bűnösségére és a cselekmény minősítése megfelel a büntető anyagi jogi rendelkezéseknek. [42] Az időbeli hatály vizsgálata kapcsán a törvényszék helyesen döntött az elkövetéskori büntető anyagi jogszabályok alkalmazásáról (elsőfokú ítélet 5. oldalának [20] bekezdése). [43] Adós maradt azonban a büntető anyagi jogi hatóanyag tartalmak releváns megjelölésével, melyet az ítélőtábla ehelyütt pótol. Jogi értelemben [Btk. 461. §

(1)bekezdésének

1. a)pontjának
2. aj)alpontja alapján] a csekély mennyiség felső határa kokain esetén a 2 gramm. Ugyanezen jogszabályhely

(3)bekezdése alapján a jelentős mennyiség alsó határa a csekély mennyiség felső határának hússzorosa (BH2017.318.). [44] A törvényhozó az egészséget veszélyeztető cselekményre öt évtől húsz évig, vagy életfogytig terjedő kiszabását teszi lehetővé. [45] A joghátrány megválasztása körében az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló

1. BK véleményben írtakat szem előtt tartva hiánytalanul vette számba a vádlott javára szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket. [46] Az ítélőtábla rögzíti, hogy a büntetésnek meg kell felelnie a generális és a speciális prevenció követelményének, mind a társadalom többi tagját, mind a tettest vissza kell tartania újabb bűncselekmény elkövetésétől. Ezáltal tehát alkalmasnak kell lennie a bűnözés befolyásolására, amelynek egyik eszköze az individualizáció, vagyis a büntetés lehetőleg személyre szabott, egyéniesített volta. [47] E körben megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket súlyuknak megfelelően értékelte, amikor úgy ítélte meg, hogy I.r. vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása indokolt. [48] Az ítélőtábla azonban a 2/
2. (II.10.) AB határozatában foglaltak szerint kiemelt figyelmet fordított a jelentős időmúlásra, mely a bűncselekmény elkövetése óta bekövetkezett. Az elsőfokú ítélet kihirdetéséig az 5 és fél éves időtartam, a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése folytán ez további 1 évvel növekedett. [49] Mindezek mellett értékelendő azon pozitív irányba mutató igénye a vádlottnak, hogy a BV Intézet keretei között tanulmányokat folytasson. Különös nyomatékkal bír a vádlott büntetlen előélete, valamint az, hogy az elkövetés óta élete megváltozott, azóta rendezett, törvénytisztelő életmódot folytat, ekként az ítélőtábla álláspontja szerint vele szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása már valóban megtorló jellegű lenne. [50] Helyesen értékelte a törvényszék a vádlott javára, hogy a megállapított minősítéshez képest a jelentős mennyiség alsó határát kis mértékben haladja meg a kábítószer mennyisége, melyet ugyancsak a vádlott javára indokolt értékelni. Ugyanakkor az ítélőtábla hangsúlyozza, hogy az I.r. vádlott a terhére rótt bűncselekményt kifejezetten hosszú időn, mintegy három és fél éven keresztül, következetesen és kitartó módon valósította meg. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.168/2025/
3. 7 [51] Valamint, hogy cselekménye kétségkívül a legsúlyosabb bűncselekménytípusok körébe tartozik, különös tekintettel arra, hogy annak tárgya kokain volt, amely az erős hatású kábítószerek közé sorolandó. [52] Az ítélőtábla rámutat továbbá arra, hogy a vádlott jelenlegi stabil megélhetési körülményei, büntetlen előélete, és a megbánása az egyéni megelőzés szempontjából kiemelt relevanciával bírnak, ami valóban indokolttá tette a középmértéktől (12 év 6 hónap szabadságvesztés) jelentősen elmaradó szabadságvesztés kiszabását. [53] Mindezek alapján az ítélőtábla arra jutott, hogy Terhelt1 I.r. vádlottal szemben a büntetési tétel alsó határában meghatározott szabadságvesztés kiszabása szükséges, és egyben megalapozott a büntetési célok eléréséhez. Ezzel a bíróság valamennyi, az I.r. vádlott javára értékelendő körülményt figyelembe vett, azonban ennél rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabása már súlytalan lenne. Megjegyzi még a másodfokú bíróság, hogy a bíróság más ügyben hozott határozata a büntetéskiszabás körében sem köti a bíróságot, illetve minden ügyben egyedileg, az adott cselekményhez és az adott vádlotthoz köthető tárgyi és alanyi körülmények alapján kell a büntetést kiszabni, így nem bír relevanciával, hogy hasonló ügyben másik vádlottal szemben a bíróság milyen büntetést szabott ki. [54] A szabadságvesztés büntetés törvényhelyeként a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben írtakon túl még feltünteti a Btk.
4. §

(1)bekezdés a) pontját is. [55] A szabadságvesztés fegyház fokozatának megállapítása helytálló. A végrehajtási fokozat vonatkozásában a másodfokú bíróság megjelöli a Btk. 35. §

(1)bekezdésének III. fordulatát is. [56] A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjára vonatkozó rendelkezés, valamit a vádlott által az előzetes fogvatartásban, továbbá ingatlanhoz kötött bűnügyi felügyeletben töltött idő beszámítása törvényes, az elsőfokú bíróság helyesen tüntette fel ítéletében, hogy ezen rendelkezések mely törvényi előírásokon alapulnak. [57] A másodfokú bíróság közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásával, annak tartamával is egyetértett. Ezen mellékbüntetés törvényhelyeként a törvényszéki ítéletben írtakon túl rögzíti a Btk. 33. §

(2)bekezdését is. [58] Az elsőfokú bíróság által kiszabott pénzbüntetés alkalmazása is a törvénynek megfelelő. Az elsőfokú ítéletben meghatározott napi tételek száma arányban áll a vádlott személyében és cselekménykében megnyilvánuló társadalomra veszélyességgel, míg az egynapi tétel összege igazodik az iratok alapján megállapítható vagyoni helyzetéhez. Annak részletekben történő megfizetésére vonatkozó elsőbírói döntés igen méltányosnak tekinthető. Elmulasztotta azonban a törvényszék a részletfizetés havi összegét, és teljesítésének idejét meghatározni, így az ítélőtábla pótolta a részletek megfizetésének pontos dátumának meghatározásával. [59] A törvényszék a vagyonelkobzásról is a törvénynek megfelelően rendelkezett. [60] A törvényszék az eljárás alatt lefoglalt bűnjelekről, és a bűnügyi költségről törvényesen rendelkezett. Elmulasztott azonban rendelkezni az eljárás során lefoglalt gépjármű értékesítését megelőzően keletkezett költségekről (szállítási, és tárolási díj), melyet Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.168/2025/19. 8 az ítélőtábla pótolt, és a megfizetésére I.r. vádlottat kötelezte a Be. 574. §

(1)és

(2)bekezdése alapján. [61] A fent részletesen kifejtettek szerint a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be. 599. §

(1)bekezdése alapján megtartott nyilvános ülésen a Be. 606. §

(1)bekezdése szerint megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. [62] A másodfokú bíróság a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdése alapján rendelkezett az I.r. vádlott által a

1. május
2. napjától letartóztatásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe való beszámításáról. [63] Az ítélet ellen a fellebbezés további lehetőségét a Be.
3. §-a kizárja. Budapest,
4. év november hó
5. napján Dr. Rédei Géza s.k. Katalin s.k. a tanács elnöke Dr. Kertész Andrea s.k. előadó bíró Dr. Kováts bíró A Fővárosi Törvényszék 93.B.453/2021/
6. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.168/2025/
7. számú ítélete által
8. év november hó
9. napján Terhelt1 I.r. vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett. Budapest,
10. év november hó
11. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke