Kfv.37269/2025/6 – Kúria

(1)bekezdése és a

1. melléklet
2. pontjában meghatározott termőföld mennyiségi védelmére kiterjedő szakkérdés tekintetében megkeresett ingatlanügyi hatóság szakvéleményében a termőföld védelméről szóló
3. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.)
4. §

(1)-

(4)bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre hivatkozással az ingatlanon megvalósítani tervezett bányászati tevékenységhez nem járult hozzá, tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a tervezett bánya teljes területe a települési átlag feletti minőségű termőföldnek számít, és a tervezett tevékenység végzése átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is megvalósítható. Mivel az eljárásba bevont szakhatóság az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban a termőföld mennyisége védelme szempontjából engedély nem adható, a kérelemnek nem lehetett helyt adni. [4] A határozattal szemben a felperes közigazgatási pert indított. Keresetében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolásában kiemelte, hogy a Tfvt. 8/A. §-ban foglaltak értelmében a perbeli ügyben a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a 8. §

(1)-

(3a)bekezdésében foglaltakat alkalmazni kellett. [7] A perben nem vitatott tényként rögzítette, hogy a felperes kérelmével érintett terület Hely1 közigazgatási határain belül az átlagosnál jobb minőségű földet érint. Ebből következően a Tfvt. 8. §

(3)bekezdése alapján azt kellett vizsgálnia az ingatlanügyi hatóságnak, hogy a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is van-e lehetőség. [8] A perre irányadónak tekintette a Kfv.II.37.650/2012/

1. számú határozatot, amelyben a Kúria kimondta, hogy azon közigazgatási eljárásokban, amelyekben az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében köteles eljárni és azt a jogszabályi kötelezettséget kell érvényre juttatnia, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. [9] Megállapítása szerint a hatóság a szükséges vizsgálatot elvégezte, meghatározta, hogy milyen mennyiségű és minőségű az a földterület, amelyet a tervezett bányászati tevékenység érint, majd ezt összevetette a település termőföldjeinek nagyágával és minőségi osztályaival. Mindezek alapján pedig megalapozott következtetést vont le arra vonatkozóan, hogy nem támogatható a felperesnek a jobb minőségű termőföld igénybevételére vonatkozó igénye, mivel elegendő gyengébb minőségű termőföld található a településen, amelyen a bányászati Kúria VI.Kfv.37.269/2025/6-I 4 tevékenység végezhető. [10] Hangsúlyozta, hogy a felperes által hivatkozott Tfvt.
2. §

(2)-

(3)bekezdésekben foglaltakból következően már egy meglévő bánya bővítésére irányuló kérelem esetén van lehetőség adott esetben jobb minőségű termőföld igénybevételére. [11] Rámutatott arra, hogy a termőföldvédelmi eljárások során az alperest, mint földvédelmi hatóságot állásfoglalása kialakítása során kizárólag a Tfvt. 8. §

(1)-

(2)bekezdéseiben foglalt rendelkezései kötik, azokkal szemben a Hely1 Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 23/

1. (XI. 24.) önkormányzati rendelete Hely1 Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről (HÉSZ) sérelmére való hivatkozás súlytalan. [12] Megjegyezte, hogy a felperes által hivatkozott Dabasi Körzeti Földhivatal megelőző eljárásban hozott 10.659-7/
2. számú engedélyező határozata sem a hatóságot, sem a bíróságot nem kötötte, azonban az iratanyagban fellelhető a Pest Megyei Földhivatal 10.2912/
3. számú, a „Dabasi Körzeti Földhivatal 10.659-7/
4. számú döntésének vizsgálata” tárgyú észrevétele, amelyben a felügyeleti szerv a körzeti földhivatal által lefolytatott termőföldvédelmi eljárás kapcsán megállapította, hogy a körzeti földhivatal a lefolyatott földvédelmi eljárása során nem körültekintően járt el, külön felhívva a figyelmet a Tvft.
5. §

(2)-

(3)bekezdéseiben foglaltak téves alkalmazására. A befogadás iránti kérelem [13] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [14] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának okait a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjaiban jelölte meg. A befogadás - álláspontja szerint - a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, a jogkérdés társadalmi súlya és jelentősége - a föld méhe kincseinek kitermelése és a termőföld védelme közötti kollízió - miatt indokolt. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem befogadásának jogszabályban meghatározott feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.37.269/2025/6-I 5 [16] A Kp. 117. §

(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [18] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta. [19] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére, téves jogértelmezésre való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [20] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet általában akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi vagy jogegységi hatályú határozatban, illetve az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [21] A Kúria a Kfv.II.37.650/2012/4. számú határozatában már foglalkozott az ingatlanügyi hatóságnak a más hatóság előtti engedélyezési eljárásban földvédelmi szakhatóságként Kúria VI.Kfv.37.269/2025/6-I 6 történő közreműködésével, a Tftv. 8. §

(2)bekezdés értelmezésével. E határozatában a Kúria kimondta, hogy azon közigazgatási eljárásokban, amelyekben az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében köteles eljárni és azt a jogszabályi kötelezettséget kell érvényre juttatnia, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A kiemelt elvi tartalmú megállapítástól a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet összhangban áll, következésképpen a jogegység megbomlásának veszélye nem áll fenn, a befogadás a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében nem indokolt. [22] A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban már nem tartható. A joggyakorlat továbbfejlesztésére a megváltozott gazdasági-társadalmi-jogi környezet szolgálhat alapul, a körülményekben történt ilyen változást ugyanakkor a Kúria nem látott megállapíthatónak, ezért ezen indokból sem indokolt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása. [23] A jogkérdés különleges súlyán, illetve társadalmi jelentőségén alapuló befogadás esetén a Kúria újonnan meghozandó elvi tartalmú döntése jogi hatást gyakorol az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is, legalább áttételesen a társadalom szélesebb körére. Nem elégséges oka ezért a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapított befogadás iránti kérelemnek az egyéni jogsérelem megjelölése, mivel annak az individuális tartalmon túl sem társadalmi jelentősége, sem különleges súlya nincs. A befogadáshoz az adott jogkérdésnek a társadalom széles körére közvetlenül vagy közvetett módon gyakorolt hatását is be kell mutatni. Bár a felperes a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságát a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjára alapította, nem mutatta be, hogy az ő egyedi ügyében meghozandó döntés mennyiben és miért lehetne hatással a társadalom szélesebb körére, ilyen hatást a Kúria eljáró tanácsa sem tartott megállapíthatónak. A bányászat fontossága és termőföld védelme közötti kollízió kétségkívül minden ilyen ügyre igaz, a konkrét ügyre vonatkoztatható egyediesítés hiányában a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont szerinti befogadása sem volt indokolt. [24] A Kúria szerint a jogerős ítélet nem vet fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében, melynek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [25] A felperes a befogadás iránti kérelmében a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja szerinti befogadási okra nem hivatkozott, így értelemszerűen a kérelem a Kp. 117. §

(4)bekezdésben foglaltak szerinti indokolást sem tartalmaz, ezért az ad) alpont alapján történő befogadás feltételeinek fennállása érdemben nem volt megvizsgálható. [26] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok fennállására a felperes nem hivatkozott, ilyet, visszautalva a [21] bekezdésben kifejtettekre, a Kúria eljáró tanácsa sem észlelt, következésképpen a felülvizsgálati kérelem ezen jogi alapon sem volt befogadható. Kúria VI.Kfv.37.269/2025/6-I 7 [27] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [28] A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. Záró rész [29] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, tanácsban eljárva, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. május
2. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos sk. Kúria VI.Kfv.37.269/2025/6-I bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 8 bíró