A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelemben nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalni. Annyit mindenképpen ki kell fejteni, hogy a felülvizsgálatot kérő a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VII.37.517/2022/
- Dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke Dr. Remes Gábor előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Cséffán József bíró A felperes: felperes1 cím1 cím2 A felperes képviselője: ügyvédi iroda1 ügyintéző: Dr. Pálvölgyi László ügyvéd cím3 Az alperes: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal cím4 Az alperes képviselője: Csókási Anita főosztályvezető A per tárgya: hulladékgazdálkodási hatósági ügyben hozott BK/HGO/0346-2/
- számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Szegedi Törvényszék 8.K.701.189/2021/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. Kúria VII.Kfv.37.517/2022/2/I 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- július 26-án kelt, keresettel támadott határozatával – az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatva – kötelezte a helyiség1 helyrajzi szám1 ingatlan „c” jelű alrészletének tulajdonosát arra, hogy az ingatlanon jogellenesen elhelyezett hulladékokat a hulladékról szóló
- évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.)
- §
(2)bekezdésének megfelelően, a hulladékgazdálkodási hatóság által feljogosított, véglegessé vált engedéllyel rendelkező részére teljeskörűen adja át 180 napon belül, azaz a jogsértő állapotot szüntesse meg. Egyebekben az elsőfokú hatóság határozatát az indoklás megváltoztatása mellett helybenhagyta. A jogerős ítélet [2] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
- március 29-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem [3] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [4] Jogi álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Alaptörvény
- cikkét, a Htv.
- §
(2a)bekezdését, 61. §
(2),
(3)és
(5)bekezdéseit, 84. §
(5)bekezdés
- a)és
- b)pontjait, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 62. §-át, valamint 81. §
(1)bekezdését. A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. Kérte, hogy a Kúria a befogadhatóság szempontjából is fogadja el a felülvizsgálati kérelme érdemi indokait. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VII.Kfv.37.517/2022/2/I 3 [5] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [6] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [8] Mindenekelőtt hangsúlyozza a Kúria: a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2., Kfv.V.37.065/2022/2., Kfv.V.37.105/2022/2., Kfv.VII.37.147/2022/2., Kfv.IV.37.224/2022/3., Kfv.IV.37.254/2022/2., Kfv.IV.37.334/2022/2., Kfv.VII.37.357/2022/2., Kfv.VII.37.397/2022/2., Kfv.VII.45.157/2022/2.). [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi Kúria VII.Kfv.37.517/2022/2/I 4 jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [11] A fentiek alapján egyértelmű: a befogadás megengedhetőségéről szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadás tárgyában hozandó döntése során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Éppen ezért, önmagában a felülvizsgálni kért határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. A perbeli esetben a felperes nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Először is, nem jelölte meg, mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria álláspontjának – első alkalommal történő – kifejtése lenne szükséges. A felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem mutatott be olyan eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Továbbá, nem tárt fel az ítélkezési gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését igénylő, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát. A jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetlen, sem közvetett módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A felülvizsgálati bíróság továbbá nem észlelte az adott ügytípus – és a benne foglalt jogkérdések – tömeges számban történő előfordulását sem. Mindezek miatt nem igazolt sem az egyedi ügyön túlmutató jogkérdés különleges súlya, sem az ügy társadalmi jelentősége. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa), illetve
- ab)alpontjai alapján nem tudta befogadni. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt – korábban idézett – rendelkezésből következően, ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében, annak szempontjait érintően is meg kell indokolnia. Ezeknek az indokoknak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át. A felperes a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok fennállására csupán utalt, de azt – törvényi kötelezettsége ellenére – nem indokolta, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására ez utóbbi jogszabályhely alapján sem volt lehetőség. [14] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [15] A felülvizsgálati kérelemben nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalni. Annyit mindenképpen ki kell fejteni, hogy a felülvizsgálatot kérő a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását. Kúria VII.Kfv.37.517/2022/2/I 5 Záró rész [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [17] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- június
- Dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró Dr. Varga Zs. András s.k. bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Cséffán József s.k. bíró