Bfv.920/2023/6 – Kúria

(1)bekezdése szerint fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. Tekintettel arra, hogy a rövidített indokolással ellátott jogerős ítélet nem tartalmaz a terhelt jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan ténymegállapítást, így az irányadó tényálláshoz képest az anyagi jogszabályok megsértésével került sor pénzbüntetés kiszabására a terhelttel szemben. Ezért a jogerős határozat hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának van helye. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.920/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. január
3. Az ügy tárgya: lopás vétségének kísérlete és más bűncselekmény Terhelt(ek): Első fok: Mezőtúri Járásbíróság, 10.Fk.171/2020/9., ítélet, előkészítő ülés,
4. november 5., jogerő:
5. november
6. Az indítvány előterjesztője: a Legfőbb Ügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás vétségének kísérlete és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mezőtúri Járásbíróság 10.Fk.171/2020/
7. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Kúria 3.Bfv.920/2023/6 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Mezőtúri Járásbíróság mint fiatalkorúak bírósága a
8. november 5-én meghozott, és
9. november
10. napján jogerős 10.Fk.171/2020/
11. számú ítéletével a terhelttel szemben a Mezőtúri Járásbíróság mint fiatalkorúak bírósága 10.Bpk.151/2019/
12. számú büntetővégzésével alkalmazott próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezte. A terheltet bűnösnek mondta ki lopás vétségének kísérletében [Btk.
13. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. bf)alpont] és lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont]. Ezért, valamint a Mezőtúri Járásbíróság 10.Bpk.151/2019/3. számú büntetővégzésében a terhére megállapított társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bf)alpont] és folytatólagosan elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bf)alpont] miatt halmazati büntetésül 60 nap, napi tételenként 1.000 forint, összesen 60.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a részletfizetés engedélyezéséről, a beszámításról és a bűnügyi költség viseléséről. II. [2] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.994/2023/3-I. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a fiatalkorú terhelt javára, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerinti okból. [3] Indokai szerint a Btk. 113. §

(1)bekezdése alapján fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. [4] Az ítélet azonban nem rögzít adatot arra nézve, hogy a terheltnek jövedelme, vagyona lenne, melynek hiányában nem bírálható felül a vele szemben kiszabott pénzbüntetés törvényessége. [5] Mindez olyan büntető anyagi jogi szabálysértés, amely a felülvizsgálati okok szerint a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont esetkörébe tartozik. [6] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. III. Kúria 3.Bfv.920/2023/6 3 [7] A felülvizsgálati indítvány alapos. [8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [9] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [10] A Be. 659. §

(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [11] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja értelmében felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [12] Az irányadó tényállás szerint a fiatalkorú terhelt személyi körülményei a következők: – A terhelt az Általános Iskola tanulója. Öt osztályt végzett el, magántanuló is volt, de a szökései és az ebből adódó hiányzásai miatt többször megbukott. A Járási Hivatal 2019. augusztus 22. napján véglegessé vált határozatával a terhelt családba fogadását megszüntette, és elrendelte a nevelésbe vételét. A terhelt ideiglenes gondozási helyéül a szakszolgálat által működtetett gyermekotthon ideiglenes elhelyezést nyújtó gyermekcsoportját jelölte ki, ahol azonban a terhelt csak szakaszosan töltött hosszabb-rövidebb időt, mivel onnan is rendszeresen megszökött. – A terhelt rendezetlen családi kapcsolatai, a nem konzekvens nevelési módszerek a szülők részéről motívumként jelentkezhetnek az általa elkövetett bűncselekmények elkövetésében. A bűnismétlés kockázata a terhelt vonatkozásában magas. – A 2017/2018-as tanév végéig nappali tagozatos rendszerben tanult, ebben az időszakban tanulmányi eredménye gyenge volt, több tárgyból is bukásra állt. A 2018/2019-es tanévben a gyámja kérelmére magántanuló lett. Félévkor és évvégén osztályozó vizsgát kellett volna tennie. Ezeken a vizsgákon azonban a terhelt nem jelent meg. A csavargási, szökési tüneteinek hátterében feltételezhetően hosszabban elhúzódó, felhalmozott, megoldatlan pszichés traumák állnak, melyek következtében összeütközésbe, dacos helyzetbe került társas környezetével. E konfliktusokat személyisége, értékkategóriájának gyengesége miatt megnyugtatóan megoldani nem képes. Ehhez járulnak hozzá a kamaszkorral járó pszichés sajátosságok szélsőséges megjelenési formái. Az apai nagyszülővel, édesanyjával, anyai nagybácsival való személyes kapcsolatainak megromlása alkalmassá teszi antiszociális viselkedésformák befogadására. – A terhelt hiányos önismerettel, súlyos kötődési dilemmákkal, depresszív tünetekkel rendelkező rendszeres drogfogyasztó kamasz. Bűntudata igen erős, a reménytelenség érzése elhatalmasodott rajta, melynek következtében sorsának alakulásával, tanulmányai folytatásával szemben teljességgel motiválatlan. Problémáit hárítja, kontrollt fokozatosan igényel, bár szomatikusan megfelelően fejlett, emocionálisan jelentősen elhanyagolt. [13] A bíróság a fiatalkorú terheltet lopás vétségének kísérlete [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)és
3. bf)alpont], lopás vétségének kísérlete [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont], társtettesként elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bf)alpont] és folytatólagosan elkövetett lopás vétsége [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bf)alpont] miatt halmazati büntetésül 60 nap, napi tételenként 1.000 forint, összesen 60.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Kúria 3.Bfv.920/2023/6 4 [14] A Btk. fiatalkorúakra vonatkozó XI. Fejezete a pénzbüntetés kiszabására, annak mértékére és az átváltoztatására vonatkozóan speciális rendelkezéseket tartalmaz. [15] A Btk. 105. §

(1)bekezdése értelmében fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. [16] A Btk. 113. §

(1)bekezdése szerint fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. Ilyen feltételt a pénzbüntetés kiszabása körében a Btk. 50. §

(1)bekezdése általános érvénnyel nem követel meg. [17] Az iratok alapján megállapítható, hogy a terhelt

1. december
2. napján született, a
3. március
4. napja és a
5. június
6. napja között elkövetett bűncselekmények idején
7. életévét még nem töltötte be, 15 éves volt. [18] A pénzbüntetés lényege az elkövetőnek vagyoni hátrány okozása, ezért a törvény szerint fiatalkorú esetén e büntetési nem csak akkor alkalmazható, ha a vagyoni hátrány ténylegesen a fiatalkorú elkövető, és nem más személy (szülő, gondozó, gyám) oldalán jelentkezik. [19] Önálló keresetnek, jövedelemnek a munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó munkabér, így a rendszeres (például nyári vagy szezonális) alkalmi munkából származó bevétel tekinthető. [20] Az önálló keresetével a fiatalkorú saját maga rendelkezik, ami ekként lehetővé teszi, hogy önerejéből fizesse meg a vele szemben kiszabott pénzbüntetést. [21] Ugyanakkor az irányadó tényállás nem tartalmaz a terhelt jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan ténymegállapítást. [22] Ennek hiányában nem állapítható meg, hogy a fiatalkorú terhelttel szemben a pénzbüntetés alkalmazásához szükséges, a törvényben előírt különös feltételek fennálltak-e. Ezért a büntetés kiszabását illetően a bíróság lényegében elmulasztott számot adni a döntéshozatali tevékenységéről, ítéletének indokolásában nem jelölte meg a büntetés kiszabásával összefüggő konkrét érveket. [23] Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság figyelemmel arra, hogy az ítélet első fokon jogerőre emelkedett, indokolási kötelezettségének a Be.
8. §

(1)bekezdése szerint rövidített indokolással tett eleget. [24] Kétségtelen az is, hogy a rövidített indokolással szerkesztett ügydöntő határozatnak a büntetés kiszabásának indokairól nem kell számot adnia, azonban – mint ahogy a Legfőbb Ügyészség is rámutatott – az alkalmazott joghátrány ténybeli alapjául szolgáló releváns körülményeknek a határozatból ki kell tűnnie. [25] Következésképpen az irányadó tényálláshoz képest a terhelttel szemben anyagi jogszabálysértéssel került sor pénzbüntetés kiszabására, miután annak a Btk. 113. §

(1)bekezdésében írt, a fiatalkorúakra vonatkozó külön feltételeinek a meglétét a bíróság nem vizsgálta. [26] Ebből következően kizárólag a megismételt elsőfokú eljárásban lehetséges a terhelt mindazon személyi körülményeink vizsgálata, amelyek figyelembevételével a törvényes büntetőjogi joghátrány meghatározható. [27] A Kúria a teljesség érdekében megjegyzi, hogy a Be. 693. §

(2)bekezdése szerint, ha az előkészítő ülésen ügydöntő határozat meghozatalára kerülhet sor, akkor azon ismertetni kell a fiatalkorú terhelt tekintetében készült környezettanulmányt. Ugyanakkor az eljárt bíróság a környezettanulmány ismertetését – az iratokból megállapíthatóan – elmulasztotta, Kúria 3.Bfv.920/2023/6 5 azonban ezen relatív eljárási szabálysértés a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálatra nem ad alapot. [28] Ekként a Kúria a Legfőbb Ügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mezőtúri Járásbíróság 10.Fk.171/2020/9. számú ítéletét a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. IV. [29] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,

1. január
2. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A Kúria Bfv.III.920/2023/
3. számú határozata
4. január
5. napján véglegessé vált. Budapest,
6. január
7. Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző