A határozat elvi tartalma: A közérdekű adat kiadása iránti perben az Infotv. 28. §
(1)bekezdéséből következően a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtása az adatkezelőhöz. Az adatmegismerés iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz elektronikus úton benyújtott adatigénylésnek, ha azt a közfeladatot ellátó adatkezelő által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus út igénybevételével, nyújtja be a kérelmező. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.IV.20.078/2025/
- A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Irodája (cím1, ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest III. Kerületi Szent Miklós Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Kollégium és Gyermekotthon (1035 Budapest, Miklós tér 5.) Az alperes képviselője: dr. Kapa Mátyás egyéni ügyvéd (cím2) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 72.Pf.634.907/2024/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 7.P.301.908/2024/
- Rendelkező rész Kúria IV.Pfv.20.078/2025/6 2 A Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú ítéletre kiterjedően– hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 482.600 (négyszáznyolcvankettőezer-hatszáz) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- december 1-jén a e-mail e-mail címre küldött adatigénylésében a következő közérdekű adatok kiadásának teljesítését kérte az adatkezelőtől: Kezeli-e azt az adatot, hogy 2020-ban hány közérdekű adatigénylést nyújtottak be az Adatkezelőhöz (Igen/Nem). Kezeli-e azt az adatot, hogy 2020-ban kik nyújtottak be közérdekű adatigénylést az Adatkezelőhöz (Igen/Nem). 2020-ban hány közérdekű adatigénylést nyújtottak be az Adatkezelőhöz. 2020-ban hány közérdekű adatigénylőt hívott fel személyazonosságának igazolására. 2020-ban hány közérdekű adatigénylőt hívott fel pontosításra. 2020-ban hány panaszt nyújtottak be az Adatkezelőhöz. [2] Az alperes az adatkiadási kérelemre nem válaszolt. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [3] A felperes a keresetben az előzetes adatkiadás iránti kérelmével egyezően azt kérte, hogy az alperes 3 napon belül közölje közérdekű adatként a következőket: Kezeli-e azt az adatot, hogy 2020-ban hány közérdekű adatigénylést nyújtottak be az Adatkezelőhöz (Igen/Nem). Kezeli-e azt az adatot, hogy 2020-ban kik nyújtottak be közérdekű adatigénylést az Adatkezelőhöz (Igen/Nem). 2020-ban hány közérdekű adatigénylést nyújtottak be az Adatkezelőhöz. 2020-ban hány közérdekű adatigénylőt hívott fel személyazonosságának igazolására. 2020-ban hány közérdekű adatigénylőt hívott fel pontosításra. 2020-ban hány panaszt nyújtottak be az Adatkezelőhöz. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
- §
(1)bekezdését jelölte meg. [4] Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését kérte. Alaki védekezése szerint a felperes hatályos adatigénylést az alperesnél nem terjesztett elő. A jogszabály szerint kötelező előzetes eljárás hiánya miatt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. §
(1)bekezdés c) pontja és a 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az Kúria IV.Pfv.20.078/2025/6 3 eljárást meg kell szüntetni. A felperes által megjelölt e-mail e-mail elérhetőség nem minősül az alperes hivatalos, központi elérhetőségének; ezt az e-mail címet nem kezeli. Az alperes hivatalos e-mail elérhetősége a e-mail1 e-mail cím. Az Oktatási Hivatal által vezetett nyilvántartásban, és e nyilvántartás alapján elkészített közzétételi listában sem a felperes által megjelölt e-mail e-mail cím, hanem a e-mail1 elérhetőség került feltüntetésre. Az alperes honlapján elérhetőségeként az e-mail2 e-mail címet tüntette fel. Nincs jelentősége annak, hogy az Észak - Budapesti Tankerületi Központ mely elektronikus levélcímet ad meg az alperes elérhetőségeként a köznevelési intézményekről szóló kiadványában, mert a felperes adatigénylése az alpereshez nem érkezett meg. Másodlagos ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a következő adatok kiadására kötelezte az alperest: kezeli-e azt az adatot, hogy 2020-ban hány közérdekű adatigénylést nyújtottak be az Adatkezelőhöz (Igen/Nem); kezeli-e azt az adatot, hogy 2020-ban kik nyújtottak be közérdekű adatigénylést az Adatkezelőhöz (Igen/Nem); 2020-ban hány közérdekű adatigénylést nyújtottak be az Adatkezelőhöz; 2020-ban hány közérdekű adatigénylőt hívott fel személyazonosságának igazolására; 2020-ban hány közérdekű adatigénylőt hívott fel pontosításra; 2020-ban hány panaszt nyújtottak be az Adatkezelőhöz. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az alperes érdemi ellenkérelme alapján kizárólag az alperes alaki kifogását kellett elbírálnia. Az eljárás megszüntetése iránt előterjesztett kérelem azért alaptalan, mert a keresetlevél visszautasításának Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott feltételei nem álltak fenn. A felperes az adatközlés iránti kérelmet az alperes által kezelt, létező és egyben működő e-mail elérhetőségre 2023. december 1-jén megküldte, ugyanezen a napon a küldemény kézbesítése megtörtént. Az Infotv. 28. §
(1)bekezdése nem rendelkezik arról, hogy az elektronikus úton benyújtani kívánt adatigénylést kizárólag a közfeladatot ellátó szerv honlapján közzétett e-mail címre kell megküldeni. A jogszabály megszorító értelmezése nem áll összhangban az Alaptörvény 28. cikkében foglalt jogértelmezéssel. A Pp. 176.§
(1)bekezdés c) pontjában megkövetelt előzetes eljárás tekintetében kizárólag annak van jelentősége, hogy a felperes adatigénylése megérkezett-e az alpereshez. Az adatigénylés
- december 1-jei kézbesítésének tényét az megnevezés megjelölésű e-mail másolata és az e-mail eredeti példányának tartalma bizonyította. Az alaki védekezés megalapozatlan volt, ezért az alperes a kereset szerinti adatok kiadására köteles. [7] Mindkét fél fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokai szerint helytálló az elsőfokú bíróság azon megállapítása, miszerint az Infotv.
- §
(1)bekezdése nem zárja ki az elektronikus úton előterjesztett adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv bármely e-mail címére történő megküldését. Ebből következően nem hatálytalan az adatigénylés akkor, ha az adatigénylő azt nem a szerv hivatalos vagy általa közzétett e-mail címére küldi. A felperes az adatigénylést egy létező és az alperes által hozzáférhető e-mail címre küldte, ezért helytálló volt az elsőfokú bíróság azon következtetése, hogy a felperes
- december 1-jén az adatigénylést a e-mail e-mail címre az alperesnek megküldte. Létező e-mail cím esetén az elektronikus rendszer sajátossága, hogy az e-mail a címzetthez meg is érkezik, ezért az előzetes eljárást a felperes lefolytatta. Az alperes a keresettel szemben érdemi védekezést nem terjesztett elő, ezért az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó rendelkezése megfelelt a jogszabályoknak. Kúria IV.Pfv.20.078/2025/6 4 A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását, harmadlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [9] Megsértett jogszabályként az Infotv.
- §
(1)bekezdését, a 31. §
(1)és
(3)bekezdését, a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontját, a
- §-t, a
- §
(1)bekezdés a) pontját, a 265. §
(1)bekezdését, a 341. §
(1)bekezdését, a 346. §
(5)bekezdését, a 369. §
(3)bekezdés
- a)és
- c)pontját jelölte meg. Állította, hogy a másodfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria precedens határozataiban foglaltaktól. [10] Az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelmének indokai szerint az alperes rendelkezik közhiteles nyilvántartásban szereplő, hivatalos kapcsolattartást szolgáló e-mail címmel. Az alperes állami fenntartású köznevelési intézmény, ekként a nyilvántartásba vételét és adatai nyilvántartásának vezetését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. §
(2)bekezdése, az Oktatási Hivatalról szóló 121/
- (IV. 26.) Korm. rendelet
- § b) pontja alapján az Oktatási Hivatal végzi. A hivatalos nyilvántartás az interneten keresztül bárki számára elérhető, a nyilvántartott és nyilvánosan elérhető adatok szerint az alperes egyetlen hivatalos központi e-mail címe a e-mail
- Az Oktatási Hivatal a hivatalos nyilvántartásban szereplő adatokból közzétételi listát készít, amelyet a köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/
- (VIII. 28.) Korm. rendelet
- §
(4)bekezdése szerint elektronikus formában átad a köznevelési intézménynek az intézmény saját honlapján történő megjelenítése céljából. Ezt a listát közzétette, amelyet az elsőfokú eljárás során okirattal bizonyított. Köztudomású tény, hogy egy szervezeten belül számos e-mail cím létezhet, amelyek közül nem az összes szolgál a harmadik személytől a hivatalos küldemények fogadására. Kizárólag a központi, hivatalos e-mail címein fogad hivatalos küldeményeket, ezen keresztül kezdeményezhető szabályszerűen az eljárás. A felperes nem a közhiteles nyilvántartásban szereplő, és nem a honlapján a saját e-mail címeként megjelenített (e-mail2) e-mail címre küldte az adatigénylését, hanem az Észak-Budapesti Tankerületi Központ kiadványában közölt címre, amely cím azonban nem minősül az alperes e-mail címének. Az eljárt bíróságok jogértelmezése azért is téves, mert a felperes által bemutatott bizonyíték alapján nem lehet megállapítani, hogy az e-mail kézbesítése az alperesnek megtörtént. Mivel az e-mail a felperes által megjelölt e-mail címre nem érkezett meg, fogalmilag kizárt, hogy a felperes bizonyítani tudná az e-mail kézbesítését. Megalapozatlan és a tudományos-technikai fejlődés ismereteivel teljes mértékben ellentétes a másodfokú bíróság azon megállapítása, miszerint „az elektronikus rendszer sajátossága, hogy a jó címre küldött e-mail meg is érkezik”. A jogerős ítélet ezen indoka azért sérti a Pp.
- §-át és a
- §-át, mert a bíróság az anyagi pervezetési kötelezettségét nem gyakorolta: nem hozta a felek tudomására, hogy a kézbesítést a felperesnek kell bizonyítania. Az adatigénylés tartalma és formája alapján sem alkalmas arra, hogy az alperest címzettként lehessen azonosítani, mert az adatigénylésben a felperes nem utalt az alperesre, ezért címzettként nem azonosítható, ennélfogva az adatigénylés alapján nem keletkezett adatkiadási kötelezettsége. [11] Az alperes másodlagos és harmadlagos felülvizsgálati kérelmének indokai szerint, az eljárt bíróságok az ügy érdemi elbírálása során az irányadó jogszabályokat megsértve mulasztották el az érdemi védekezése elbírálását. A bíróságoknak hivatalból észlelnie kellett Kúria IV.Pfv.20.078/2025/6 5 volna, hogy a kiadni kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak (BH2022.16., BH 2024.111., Kúria Pfv.21.152/2023/8.). [12] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében – tartalma szerint – a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felperes bejelentése szerint az alperes az adatmegismerés iránti kérelmét a jogerős ítélet meghozatalát követően teljesítette. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem alapos az alábbiak szerint. [14] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [15] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján elsődlegesen azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjára tekintettel a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt eljárásmegszüntetési ok figyelmen kívül hagyásával döntött-e érdemben a keresetről. [16] A közérdekű adat kiadása iránti pert megelőző eljárást az Infotv. 28-30. §-ai szabályozzák. Az Infotv. 31. §
(1)bekezdése a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, illetve az ellenkező által meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében teszi lehetővé a bírósághoz fordulást. Az Infotv. 31. §
(3)bekezdése alapján a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. [17] A bíróság köteles a keresetlevelet a beérkezését követően megvizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy a keresetlevél visszautasításának a Pp. 176. §
(1)illetve
(2)bekezdésben meghatározott okai fennállnak-e. A Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a törvényben meghatározott pert megelőző eljárás hiányát jelöli meg, míg a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerint e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból meg kell szüntetnie. A Pp.
- §-a szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel – teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll – hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a
- §
(1)bekezdése vagy a 241. §
(1)bekezdése szerinti ok az elsőfokú vagy a másodfokú eljárásban fennáll. Ha az eljárás megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre az eljárás megszüntetése előtt – megfelelő határidő tűzésével – fel kell hívni. A Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a keresetlevelet visszautasítja, ha a pert törvényben meghatározott más hatósági vagy egyéb eljárásnak, illetve a 24. §
(3)bekezdése szerinti eljárásnak kell megelőznie. A Kúria jogértelmezése szerint a közérdekű adat kiadása iránti perben a pert kötelezően megelőző eljárás hiánya miatt a keresetlevél visszautasítására a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján csak akkor kerülhet sor, ha a felperes az Infotv.
- §-a szerint az adat megismerése iránti Kúria IV.Pfv.20.078/2025/6 6 kérelmet nem terjeszt elő a keresetlevél benyújtása előtt az adatkezelőnél (Kúria Pfv.IV.20.537/2024/8.). [18] Ennélfogva az eljárt bíróságok mindenekelőtt helytállóan tették vizsgálat tárgyává, és a felülvizsgálati eljárás során a Kúriának is abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes a keresetlevél benyújtása előtt előterjesztett-e az adat megismerése iránti kérelmet az alperesnél. Adott ügyben annak megítéléséhez, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti perakadály fennáll-e, abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy az adatmegismerés iránti igénynek nem az adatkezelő alperes által elérhetőségeként közzétett elektronikus levélcímre való megküldésével teljesült-e az Infotv. 28. §
(1)bekezdésében írt törvényi előfeltétel. [19] Az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [20] Az eljárt bíróságok az Infotv. 28. §
(1)bekezdésének értelmezése során helytállóan indultak ki abból, hogy az Infotv. az elektronikus úton történő adatigénylés fogalmát nem határozza meg, az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatának megfelelően tették vizsgálat tárgyává azt is, hogy az adott esetben indokolható-e az Infotv. 28. §
(1)bekezdésének alperes által kért megszorító értelmezése. [21] Az Alkotmánybíróság a 4/2021. (I. 22.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) értelmezte az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, meghatározva az információszabadság tartalmát. Az Alkotmánybíróság a korábbi határozataival egyezően rögzítette, hogy az információszabadság tárgyát elsősorban a közérdekű adatok képezik. Az információszabadság a demokratikus, az alapjogok széles körét garantáló pluralista jogállam fenntartása szempontjából kiemelt fontosságú, ugyanakkor nem abszolút, vagyis nem korlátozhatatlan alapjog. A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával törvényben korlátozható az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdése alapján. A nyilvánosság elvéhez képest a közérdekű adatok elzárása kivétel, azt csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, illetve a korlátozást elrendelő törvényt megszorítóan kell értelmezni {lásd: 21/
- (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [39]}. A korlátozás formailag csak törvényben, tartalmilag pedig csak a lehető legszűkebb körben, az elérni kívánt céllal arányosan tekinthető legitimnek {lásd: 2/
- (I. 21.) AB határozat, Indokolás [30]}. [22] Nem helytálló azonban a jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint nincs törvényes akadálya, ekként az Infotv.
- §
(1)bekezdése szerinti elektronikus úton történő adatigénylésnek minősíthető az alperes tájékoztatásaiban nem szereplő, ott meg nem jelölt email címre az adatigénylés megküldése. [23] Az Alaptörvény
- cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Vagyis az Alaptörvény
- cikke az Alaptörvény-konform, illetve a teleologikus értelmezés követelményét írja elő a jogalkalmazás során a bíróságok számára. [24] Az alperes köznevelési intézmény. Az információszabadság és az azon alapuló alapjogi jogviszony tartalma kötelezettséget teremt a közfeladatot ellátó szervek és személyek Kúria IV.Pfv.20.078/2025/6 7 számára, hogy bizonyos, a közfeladataikkal összefüggésbe hozható, illetve azt jellemző adatokat proaktív módon nyilvánosságra hozzanak, vagy igény esetén hozzáférhetővé tegyenek {13/
- (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [28]}. Az Infotv. IV. fejezete szabályozza a közérdekű adatok egy köre tekintetében a közzététel proaktív kötelezettségét, ezen belül a
- alcím állapítja meg az elektronikus közzététel normatív szabályait. A
- alcím a közfeladatot ellátó szerv, a
- alcím a közzétételre kötelezett szerv kötelezettségeként határozza meg a működésére vonatkozó közérdekű adatok közzétételét. Az Infotv.
- §
(1)bekezdése és az
- melléklet I.
- pontja szerint, a közzétételre kötelezett szerv az Általános közzétételi listán a „Szervezeti, személyzeti adatok” közt köteles szerepeltetni az elektronikus levélcímét. [25] A köznevelési intézmény az Infotv.
- §
(4)bekezdése alapján közzétételre kötelezett szervnek minősül, az Infotv. szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségének az ágazati jogszabályokban meghatározott információs rendszerhez történő adatszolgáltatás teljesítésével tesz eleget. A köznevelési intézmény adatainak nyilvántartását az Oktatási Hivatal végzi a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. §
(2)bekezdése és az Oktatási Hivatalról szóló 121/
- (IV. 26.) Korm. rendelet
- § b) pontja alapján. Az Infotv.
- §
(4)bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. §
(1)–
(2)bekezdése alapján az Oktatási Hivatal által működtetett köznevelés információs rendszerhez (a továbbiakban: KIR) történő adatszolgáltatással tesz eleget. [26] A Kúria jogértelmezése szerint a közfeladatot ellátó szervvel való átlátható kapcsolatfelvételt szolgálja az Infotv. azon rendelkezése, amelyben a közfeladatot ellátó szerv, a közérdekű adatok közzétételére kötelezett szerv kötelezettségeként határozza meg az általános közzétételi listán az elérhetőségei, többek közt az elektronikus levélcíme feltüntetését. A Kúria megítélése szerint az Infotv. fenti, az információszabadsághoz való alapjog érvényesülését, a közérdekű adatokhoz való hozzáférést biztosító rendelkezéseinek az Alaptörvény
- cikke szerinti értelmezése mellett az adatmegismerés iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz elektronikus úton benyújtott adatigénylésnek, ha azt a közfeladatot ellátó adatkezelő által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus út igénybevételével, nyújtja be a kérelmező. Az elektronikus út igénybevétele esetén az adatigénylő ezen jogértelmezés mellett számíthat alappal arra, hogy az elektronikus küldeménye a közfeladatot ellátó szervhez megérkezik, az adatszolgáltatásra köteles közfeladatot ellátó szerv ezen jogértelmezés mellett került abba a helyzetbe, hogy az adatszolgáltatást határidőben megválaszolja. [27] Jelen ügyben az nem volt vitatott, hogy az alperesnek az Infotv.
- §
(1)bekezdése és az
- melléklet I.
- pontja alapján a KIR-ben közzétett e-mail címe a e-mail1; a saját honlapján elérhetőségeként az e-mail2 e-mail címet szerepeltette. Ehhez képest a felperes az adatmegismerés iránti igényt a e-mail e-mail címre nyújtotta be, amely a KIR-ben nem szerepelt és az adatkezelő alperes sem jelölte meg elérhetőségeként. Mivel ezt az elektronikus levélcímet nem az adatkezelő alperes határozta meg elérhetőségeként, a felperes az adatigénylését nem a közfeladatot ellátó szerv által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus úton terjesztette elő, ezért az adatigénylése nem felelt meg az Infotv.
- §
(1)bekezdésének. Ezért az eljárt bíróságok téves megállapítása az, hogy adott esetben az adatmegismerése iránti kérelemnek a e-mail e-mail címre történt megküldésével teljesült az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti perelőfeltétel. A felperes csupán állította, de nem adott elő jogi érvelést arra, hogy a fenntartó által közölt elektronikus levélcímre benyújtott adatigénylés esetén miért teljesül az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti perindítási előfeltétel; így ezt a hivatkozást érdemben nem lehetett értékelni. Kúria IV.Pfv.20.078/2025/6 8 A fent kifejtettek következtében adott ügyben nem volt jelentősége annak, hogy az adatmegismerés iránti kérelmet tartalmazó elektronikus levél a e-mail e-mail címre megérkezett-e; ezért a Kúria e körben sem vizsgálta a jogerős ítélet megállapításának helytállóságát. [28] Mindezek alapján a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontját és a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontját sértette az elsőfokú bíróság azzal, hogy az eljárást hivatalból nem szüntette meg. A másodfokú bíróság a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltak alapján a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti eljárásmegszüntetési ok fennállását nem észlelte, annak ellenére bírálta felül érdemben az elsőfokú bíróság ítéletét, amely mulasztásával megsértette a Pp. 379. §-át. [29] A Kúria a fent kifejtett indokok alapján a Pp. 424. §
(3)bekezdése szerint eljárva végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az eljárást a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pont és 240. §
(1)bekezdés szerint megszüntette, ebből következően a másodlagos és harmadlagos felülvizsgálati kérelem tárgyában dönteni nem kellett. A döntés elvi tartalma [30] A közérdekű adat kiadása iránti perben az Infotv. 28. §
(1)bekezdéséből következően a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtása az adatkezelőhöz. [31] Az adatmegismerés iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz elektronikus úton benyújtott adatigénylésnek, ha azt a közfeladatot ellátó adatkezelő által közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus út igénybevételével, nyújtja be a kérelmező. Záró rész [32] A Kúria a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 85. §
(1)bekezdése és a 90. §
(2)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, amelynek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján 19 munkaóra figyelembevételével határozta meg [33] Az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [34] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [35] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Kúria IV.Pfv.20.078/2025/6 9 Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró