A határozat elvi tartalma: Nem engedélyezhető a felülvizsgálat, amennyiben a jogerős ítélet ténylegesen nem tért el a hivatkozott közzétett kúriai határozatban kifejtett jogértelmezéstől. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Pfv.V.21.298/2025/
- Dr. Puskás Péter a tanács elnöke Dr. Csesznok Judit Anna előadó bíró Dr. Gyarmathy Judit bíró Dr. Suba Ildikó bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Petrovics Bálint ügyvéd cím2 Az alperes: név2 cím3 Alperes képviselője: Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes cím4 A per tárgya: kölcsöntartozás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Veszprémi Törvényszék 1.Pf.20.471/2025/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Veszprémi Járásbíróság 1.P.21.421/2024/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Kúria V.Pfv.21.298/2025/3 2 Megállapítja, hogy a felperes 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését kérheti. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felperes keresete és az alperes védekezése [1] A felperes a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperest 3.487.022, -forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. [2] Az alperes személyesen beadott ellenkérelmében – egyebek mellett a követelés elévülésére is hivatkozással – a kereset elutasítását kérte. Az alperes jogi képviselője útján a perfelvételi tárgyalást megelőző napon benyújtott módosított és pontosított ellenkérelmében továbbra is a kereset elutasítását kérte, elsődlegesen a követelés elévülésére, másodlagosan a kereshetőségi jog hiányára, továbbá az összegszerűség és a kamatkövetelés megalapozatlanságára hivatkozva és bizonyítékokat csatolt. [3] A felperes a módosított ellenkérelem ismeretében a keresetétől elállt. A felperes állította ugyanakkor, hogy az alperes a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján késedelmesen, hatálytalanul terjesztette elő az ellenkérelem-változtatást, amivel szükségtelen költséget okozott, erre tekintettel a Pp. 86.§
(2)bekezdése alapján a késedelmes előterjesztéssel okozott költség viselésére az alperes köteles, ezért a bíróság nem kötelezheti a felperest az alperes által csatolt költségjegyzékben felszámított költségek megfizetésére. [4] Az alperes az eljárás megszüntetéséhez nem járult hozzá. Az elsőfokú és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet a követelés elévülésére tekintettel elutasította. A pervesztes felperest a Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes jogi képviseletével felmerült 457.200 forint (240.000,-forint és áfa ügyvédi munkadíj, 120.000 forint és áfa tárgyalási jelenlét és utazási költség) perköltség megfizetésére Kúria V.Pfv.21.298/2025/3 3 [6] Határozata – felülvizsgálat engedélyezése szempontjából releváns – indokolásában rögzítette, a felperes alaptalanul hivatkozott a perfelvételi iratnak nem minősülő, így a bíróság felhívása nélkül is hatályosan előterjeszthető ellenkérelem-változtatás hatálytalanságára, mivel az ellenkérelmét az alperes a perfelvétel lezárásáig jogosult megváltoztatni. Rámutatott, hogy az alperes eredeti ellenkérelme is tartalmazott elévülési kifogást, ezért az elévülési kifogás pontosítása nem tekinthető késedelmesen előterjesztettnek. Utalt azonban arra is, hogy a Pp. 183. §
(5)bekezdése szerinti pénzbírság sem mentesítené a felperest az alperesi perköltség viselése alól, az ellenkérelem-változtatást tartalmazó beadvány elkészítésének költsége ugyanis annak késedelmes elterjesztésétől függetlenül felmerült. A felperes elállása folytán a perfelvételi tárgyalás megtartása nem vált szükségtelenné, az eljárás megszüntetéséhez ugyanis az alperes hozzájárulása szükséges, ezért nem értékelhető az alperes terhére a perfelvételi tárgyalás megtartása, ahogyan az alperesi jogi képviselő megjelenése és a felmerült, eltúlzottnak nem tekinthető perköltség igény sem. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését – a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – helybenhagyta és a felperest az alperes másodfokú perköltségének a megfizetésére kötelezte. [8] A felperes ellenkérelem-változtatás hatálytalanságát állító, valamint az ellenkérelemváltoztatás előterjesztésével összefüggésben felszámított ügyvédi munkadíj mellőzésére irányuló fellebbezési hivatkozásait nem találta alaposnak. [9] Határozata indokolásában a hatálytalanság körében a Pp. 7. § 4. pontjára utalva rögzítette, az alperesi jogi képviselő által előterjesztett 20. sorszámú előkészítő irat az ellenkérelemváltoztatás fogalmának – tartalma alapján – megfelelt. Az elsőfokú bíróság a Pp. 183. §
(4)bekezdése alapján helytállóan rögzítette, hogy az alperes a Pp. 185. §
(5)bekezdése szerinti alakisági feltétel betartásával jogosult volt az ellenkérelmét megváltoztatni, és azt a perfelvételi szakban, vagyis a törvény által lehetővé tett határidőn belül nyújtotta be. [10] A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a Pp. 183. §
(5)bekezdése tartalmazza a perfelvételi nyilatkozat késedelmes benyújtásának jogkövetkezményeit, amely alapján az ellenkérelem késedelmes benyújtásának jogkövetkezménye a pénzbírság. De hangsúlyozta azt is, a felperes maga hivatkozott a keresettől elállása indokaként az ellenkérelem-változtatásra, azzal összefüggésben az alperes ezért is jogosult az ügyvédi munkadíjra. [11] Megjegyezte azonban, hogy amennyiben a 20. sorszámú előkészítő irat a Pp. 203. §
(1)bekezdése alapján hatálytalan lenne, ez sem minősülne szükségtelenül elvégzett perbeli cselekménynek, mivel tárgyaláson történő előadása is előkészítést igényel, és éppen azzal vált volna hatályossá, ha a perfelvételi tárgyaláson az alperesi képviselő szóban azt az eljárás részévé tette volna. Sem a rosszhiszeműség, sem a perelhúzó magatartás nem volt megállapítható, ennélfogva a Pp.
- § és
- § alapelvi szintű rendelkezések megsértésére vonatkozó érvelés sem foghatott helyt. Utalt arra is, hogy a felperes fellebbezésében kizárólag az érdemi ellenkérelem-változtatás körében felszámított 180.000 forint és áfa ügyvédi díj szükségességét vitatta, annak mértéke, így arányossága nem képezhette vizsgálat tárgyát. A felülvizsgálati kérelem Kúria V.Pfv.21.298/2025/3 4 [12] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és jogszabályoknak megfelelő új határozatot meghozatalát kérte akként, hogy a Kúria az elsőfokú eljárás során a felperest terhelő perköltség összegét 228.600 forintra mérsékelje, továbbá mellőzze a felperest terhelő 152.400 forint másodfokú perköltség megfizetésére vonatkozó rendelkezést. [13] Megsértett jogszabályhelyként a Pp.
- §
(1)bekezdését és 86. §
(2)bekezdését jelölte meg, valamint a Pp.
- § és
- §-i sérelmére, továbbá a Kúria Gfv.III.30.280/2024/
- számú ítélete elvi tartalmától és indokolásának [29], [31] és [35] bekezdéseiben kifejtett jogértelmezésétől való eltérésre hivatkozott. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [14] A felülvizsgálat értékhatár miatti kizártsága okán a felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján. A megsértett jogszabályhelyként a Pp. 80. §
(1)és 86. §
(2)bekezdést jelölte meg. [15] A felülvizsgálat engedélyezési iránti kérelme azon alapult, hogy a jogerős ítélet abban a jogkérdésben, hogy a Pp.
- §-ban foglalt perköltség fogalma keretében melyek azok a költségek, amelyek szükségtelenül merültek fel és ekként azok az ellenfélre át nem háríthatóak, eltért a Kúria Gfv.III.30.280/2024/
- számú határozatának elvi tartalmában, valamint a [29], [31] és [35] bekezdéseiben kifejtett jogértelmezéstől. [16] A felperes szerint a másodfokú bíróság nem alkalmazta a perköltség vizsgálatánál a Kúria hivatkozott határozatának ,,szükségesség” és ,,szükségképpeni” fogalmakra vonatkozó értelmezését, attól eltérve állapította meg, hogy az alperesi jogi képviselő által egyebekben a másodfokú bíróság szerint is a perfelvétel szabályainak megsértésével előterjesztett ellenkérelem-változtatás ,,határidőben” előterjesztettnek minősült, tekintettel arra, hogy annak előterjesztésére a Pp. szabályaival összhangban, a perfelvételi szakban került sor. A másodfokú bíróság szerint is egyébként ,,késedelmesen” előterjesztett ellenkérelemváltoztatás szankciója a Pp.
- §
(5)bekezdésének alkalmazása kellett volna legyen (amelyet ő maga sem alkalmazott), nem pedig az ügyvédi munkadíj mellőzése. [17] Utalt arra, hogy a Kúria a hivatkozott határozatának [29] bekezdésében – amely szerint a költség szükségessége, így perköltségként minősítése körében annak negatív oldalról történő megközelítésével kizáró jellegű az, ha valamelyik fél egy adott perbeli cselekményt sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekménnyel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy egyéb módon felesleges költséget okoz – azt mondta ki, hogy a ,,perbeli cselekménnyel indokolatlanul késedelmeskedés”, valamint a ,,határnap vagy határidő mulasztása” fogalmak eltéréséből adódóan a fél a perbeli cselekményt indokolatlanul késedelmesen megteheti anélkül is, hogy határidőt mulasztana, amelyet a jelen perben az alperes megvalósított. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem megalapozott. Kúria V.Pfv.21.298/2025/3 5 [19] A felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslat engedélyezése a polgári peres eljárás Kúria előtti, elkülönülő, önálló kérelemre induló és a kérelem elbírálásával befejeződő szakasza, amelyet csak eredményessége esetén követ az eljárás felülvizsgálati kérelmen alapuló szakasza [Pfv.20.764/2020/3. (BH2020. 366.)]. A Kúria a kérelemhez kötöttség perjogi szabályából [Pp. 2. §
(2)bekezdés] következően a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból, illetve okokból és indokok alapján engedélyezheti. [20] A felperes a kizárt felülvizsgálat engedélyezését lényegében azon az alapon kérte, hogy a másodfokú bíróság a Kúria által, a perköltség fogalmi elemei között megjelenő ,,szükségesség” és ,,szükségképpeni” fogalmak Kúria szerinti értelmezését nem alkalmazta, és ezáltal a felperesi fellebbezést nem találta megalapozottnak. [21] A Gfv.30.280/2024/
- számú határozatában a perköltség fogalmi elemeit és jellemzőit, úgymint a szükségességet és ebből eredően az átháríthatóságot, valamint a mérsékléshez egyedül vezető arányosságot különítette el, ekként általános zsinórmértéket állított fel a felszámított költségek perköltségkénti minőségének elbírálásához. Rögzítette ugyanakkor – a határozat [28] bekezdésben –, hogy a költség szükségességéről mindig a konkrét ügyben, egyedi értékelő munka eredményeként foglalhat állást a bíróság, a vizsgálat szempontrendszerét a törvény nem képes absztrahálni. [22] Az eljárt bíróságok a Kúria hivatkozott határozata szerinti értelmezésnek megfelelően ezt az egyedi értékelő munkát elvégezve jutottak arra a következtetésre, hogy az ellenkérelem-változtatás hatályos, határidőben és nem indokolatlanul késedelmesen előterjesztett volt. A másodfokú bíróság egyetértett e tekintetben az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel és így az ellenkérelem-változtatás előterjesztésével felmerült költségeket szükséges és áthárítható költségnek tekintette. Ennek során értékelte és értelmezte a perfelvételi szak speciális eljárási szabályait, kiemelten a Pp.
- §
(5)bekezdését, amelynek alkalmazását a perfelvételi nyilatkozat késedelmes előterjesztéséhez kapcsolta. Arra a felperes helytállóan hivatkozott, hogy ezen, a Pp. rendelkezése alapján kötelezően alkalmazandó szankciót (pénzbírság) az eljárt bíróságok nem alkalmazták, amely tényből azonban az a következtetés vonható le, hogy az ellenkérelem-változtatás előterjesztését – szemben a felperes által előadottakkal – nem tekintették késedelmesnek. [23] Megállapítható tehát, hogy az eljárt bíróságok nem tekintették az alperes jogi képviselőjének elsőfokú eljárásbeli perfelvételi tárgyalás előtti tevékenységét szükségtelen és emiatt felesleges költséghez vezető perbeli cselekménynek. Annak megítélése viszont, hogy a másodfokú bíróság megsértette-e az egyedi körülmények értékelése során a Pp. 80. §
(1)és 86. §
(2)bekezdését, nem a felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárás tárgya. A Kúria hangsúlyozza, hogy az engedélyezési kérelem elbírálása során az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét nem vizsgálja. Kizárólag az engedélyezést követő felülvizsgálati eljárás tárgyát képezi az, hogy a jogerős határozat valóban sérti-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket. (Kúria Pfv.21.343/2022/2.) [24] Rámutat a Kúria arra is, hogy a felülvizsgálati kérelem petitum részében a felperes az alperes elsőfokú perköltségének a „mérséklését” kérte, amely az általa az engedélyezési kérelemben hivatkozott kúria kötelező erejű határozat alapján és a megsértettként megjelölt Pp. 80. §
(1)és 86. §
(2)bekezdése alapján a perköltség szükségképpeniségétől (átháríthatóságától) különböző jogintézmény, a felmerült és perköltségként felszámított ügyvédi munkadíj aránytalansága esetén van mód. Ennek értelmezéséről a Kúria nem a felperes által az engedélyezési kérelemben megjelölt, hanem a Pfv.20.887/2023/
- számú határozatában foglalt állást. A felperesi petitum tehát az engedélyezéssel érintett részben nem teljesíthető. Kúria V.Pfv.21.298/2025/3 6 [25] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp.
- §
(1)és
(2)bekezdései alapján megtagadta. [26] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja értelmében a vitássá tett követelés értékének 2%-a, de legalább 10.000 forint. A felperes ezért az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján kérheti az általa átutalás útján megfizetett illeték (50.000 forint) és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem illetéke (10.000 forint) közötti különbözet visszatérítését az illetékes állami adóhatóságtól. [27] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma Nem engedélyezhető a felülvizsgálat, amennyiben a jogerős ítélet ténylegesen nem tért el a hivatkozott közzétett kúriai határozatban kifejtett jogértelmezéstől. Záró rész Budapest,
- december
- Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Csesznok Judit Anna s.k. előadó bíró, dr. Gyarmathy Judit s.k. bíró, dr., Suba Ildikó s.k. bíró, dr. Tánczos Rita s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Sz.Sz. bírósági ügyintéző