A határozat elvi tartalma: A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.770/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Hajas Barnabás bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Farkas Edit Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd Dr. Farkas Edit cím2) Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Horváth Éva kamarai jogtanácsos Kúria VI.Kfv.37.770/2025/2-1 A per tárgya: 2 közbeszerzési ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: a Fővárosi Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 103.K.701.651/2025/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, mint ajánlatkérő a
- december
- napján feladott és
- december 20-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában 783156-2024 számon megjelent hirdetménnyel a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított „Takarítási és higiéniai szolgáltatások – Kórházak takarítása” szolgáltatás megrendelés tárgyában. Az ajánlati felhívás három ajánlati részt határozott meg. Az 5.
- Rész: LOT-0001 Ajánlati Rész I.) Cím: Kórházak takarítása - Kelet-Magyarország, Leírás: Központosított közbeszerzési keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/
- (V. 25.) Korm. rendelet
- § hatálya alá tartozó intézmények, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként Kúria VI.Kfv.37.770/2025/2-1 3 csatlakozó intézmények részére takarítási és egyéb higiéniás szolgáltatások nyújtására. Nagyságrendileg: 22 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 157 db telephely, összesen cca. 922 000 m2 alapterület. (…) (…) Az 5.1.
- pontban szerepeltek az alkalmasság minimumkövetelménye(i): M.1.
- pont: Legalább 1 db, legalább 9 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű, az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény (a továbbiakban: egészségügyről szóló törvény) szerinti fekvőbeteg szakellátást végző gyógyintézetben, legalább 1500 m2 műtő és 500 m2 pszichiátriai területen végzett takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával, a referenciakövetelmény legfeljebb 2 db, legalább 9 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciával igazolható. M.1.
- pont: legalább 1 db, legalább 9 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű, az egészségügyről szóló törvény szerinti fekvőbeteg szakellátást végző, összesen legalább 3 000 ággyal rendelkező gyógyintézetekben végzett takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített olyan referenciamunkával, amelyben a naponta takarított mennyiség elérte a napi 80 000 m²-t. A fenti referenciakövetelmény legfeljebb 2 db, legalább 9 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciával igazolható. A felhívás további két ajánlati részt határozott meg: a „LOT-0002 Kórházak takarítás – BP és Országos Intézmények” (a továbbiakban: Ajánlati Rész II.) és a „LOT-0003 Kórházak takarítása – Nyugat-Magyarország” (a továbbiakban: Ajánlati Rész III.). [2] Az ajánlattételi határidőre három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A felperes nem tett ajánlatot. [3] A felperes
- február
- napján három kérelmi elemet tartalmazó jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alperesnél az Ajánlati Rész I. tekintetében. Az ügyfélképessége körében előadta, hogy a beszerzés tárgya szerinti takarítási és speciálisan egészségügyi intézmények takarítására vonatkozó szolgáltatások nyújtása tekintetében szakmai tapasztalattal rendelkező szakcég, így a közbeszerzési eljárásban az ajánlatadás feltételeinek jogszerű meghatározásához jogos érdeke fűződik. A felhívásban rögzített feltételek – Kbt. rendelkezéseit sértő, és kifejezetten a Kbt. alapelveibe ütköző – meghatározása a jogát, jogos érdekét sértik. Az
- kérelmi elemben azt állította, hogy az ajánlatkérő az Ajánlati Rész I. kapcsán a Kbt. releváns rendelkezéseit azzal sértette meg, hogy további részajánlati köröket nem határozott meg. A
- kérelmi elem szerint az ajánlatkérő a Kbt.-vel ellentétben úgy határozta meg a műszaki leírást és ehhez kapcsolódóan a szakmai ajánlat megtételére vonatkozó követelményt, hogy nem adta meg egyértelműen a szolgáltatás tárgyi feltételeinek előírásait és a szakmai ajánlat megfelelő megtételéhez szükséges adatokat. A
- kérelmi elemben az M.1.
- és az M.1.
- pontok szerinti referenciák tekintetében sérelmezte azt a korlátozást, amely szerint az előírt referenciakövetelmények legfeljebb 2 db referenciával igazolhatók. [4] Az alperes a D.83/23/
- számú végzésével a jogorvoslati eljárást - az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel a 47. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - megszüntette, tekintettel arra, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának eljárásjogi akadálya áll fenn a felperes ügyfélképességének a hiánya okán. Kúria VI.Kfv.37.770/2025/2-1 4 [5] A döntése meghozatala során irányadónak tekintette az a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 1. cikk
(3)bekezdés és a Kbt. 148. §
(2)bekezdés értelmezése körében keletkezett kúriai joggyakorlatot, különösen a Kfv.37.647/2020/
- számú határozatban foglaltakat, amely szerint a jogorvoslati kérelem előterjesztésének feltétele az, hogy az egyéb érdekelt a jogorvoslati kérelemmel elérni kívánt cél teljesülése esetén, azaz, jogszabályoknak megfelelő közbeszerzési eljárás esetén reálisan esélye legyen a szerződés elnyerésére. Álláspontja szerint a felperesnek nem állt fenn valós esélye a közbeszerzési szerződés elnyerésére, a kérelmében kifogásolt jogsértések megállapítása esetén sem vált volna a helyzete kedvezőbbé. Hangsúlyosan vette figyelembe, hogy felperes által felsorolt, az elmúlt négy évben elnyert épülettakarításra vonatkozó közbeszerzési szerződések nem minősültek a jelen közbeszerzési eljárás és egyben az ajánlatkérő által beszerezni kívánt szolgáltatás tárgyának megfelelő, az egészségügyről szóló törvény szerinti fekvőbeteg szakellátást végző gyógyintézetben végzett takarítási szolgáltatásra vonatkozó referenciának. Értékelte továbbá, hogy az ajánlatkérő a központi logisztikai szervi, illetve központi beszerző szervi minősége alapján a tárgyi közbeszerzés tekintetében a részajánlattételt három részben biztosította, a felperes a jogorvoslati kérelmét csak az Ajánlati Rész I. tekintetében nyújtotta be. [6] A végzéssel szemben a felperes közigazgatási pert kezdeményezett. Keresete a végzés megsemmisítésére és az alperes új eljárásra kötelezésére irányult. A jogerős ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes végzését a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés b) pontja és a 92. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [8] Indokai szerint az ügyfélképesség az olyan egyéb érdekelt esetén, aki a jogsértőnek vélt kiírási szabályok miatt nem nyújt be ajánlatot, a közbeszerzési eljárásban való részvételi szándékon és így a szerződés elnyerésének lehetőségén nyugszik, nem pedig a szerződés nagyfokú bizonyossággal való megkötésén. Ez áll szintézisben az Irányelv 1. cikk
(3)bekezdésében meghatározott „állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll” fordulattal is. Nézete szerint az alperes által hivatkozott Kfv.37.647/2020/5. számú végzésben a Kbt. 148. §
(2)bekezdés értelmezése kapcsán felmerült jogkérdés eltérő tényállás okán a jelen ügyben nem bírt relevanciával. [9] Hangsúlyozta, hogy a felperesnek azt kellett igazolnia az ügyfélképessége fennállásának alátámasztásához, hogy a közbeszerzési eljárásban részt kívánt venni és ennek akadályát a kiírás Kbt.-vel való ellentmondása képezte. Álláspontja szerint a felperes mindezt a jogorvoslati kérelem 1-
- kérelmi elemeiben a szükséges mértékben bemutatta. Az alperes az ügyfélképességről való döntésnél tévesen vonta az értékelése körébe a felperes esetleges teljesítési lehetőségeinek és az elvárt referenciáknak a hiányát. Azok ugyanis olyan Kúria VI.Kfv.37.770/2025/2-1 5 körülményeknek minősültek, amelyeket a felperes által támadott kiírási feltételek mellett az ajánlat érvényessége körében szükséges vizsgálni. [10] Utalt arra, hogy az alperes szükségtelenül bocsátkozott az ajánlatkérő személyének és beszerzési igényének vizsgálatába, miután ez részéről a kérelem érdemi vizsgálatát feltételezte volna. Rámutatott arra, hogy a
- kérelmi elem vonatkozásában az alperes egyáltalán nem vizsgálta a felperes ügyfélképességét, amely már önmagában az Ákr.
- §
(1)bekezdés megsértését eredményezhette volna. [11] Álláspontja szerint tévesen jutott arra a következtetésre az alperes, hogy a felperes nem rendelkezett a Kbt. 148. §
(2)bekezdése szerinti ügyfélképességgel. Az új eljárásra előírta, hogy az alperesnek a felperes ügyfélképességét meglévőnek kell tekintenie és ennek tükrében érdemben kell döntenie a jogorvoslati kérelem megalapozottságáról. A befogadás iránti kérelem [12] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan elsőfokú ítélet megsemmisítését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [13] A befogadás iránti kérelme szerint a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)és
- ac)alpontok szerinti befogadás a Kbt. 148. §
(2)bekezdés helyes értelmezése miatt lenne indokolt. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja körében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kfv.37.647/2020/5., Kfv.37.487/2017/3., Kfv.37.489/2024/
- számú határozatokban foglaltaktól. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem befogadásának törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn. [16] A Kp.
- §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Kúria VI.Kfv.37.770/2025/2-1 6 A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [18] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére, téves jogértelmezésre hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet általában akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi vagy jogegységi hatályú határozatban, illetve az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban már nem tartható. [20] A Kp. fent kiemelt 117. §
(4)bekezdése nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére és a befogadás szükségességére utalnia. A befogadás iránti kérelemnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme a jogértelmezést igénylő „elvi jelentőségű jogkérdés” megfogalmazása, ilyennek az a jogkérdés minősül, amely a felülvizsgálat alapját képező ügyben, az ügy adott tényállása mellett egy vagy több jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze. Az alperes a Kúria VI.Kfv.37.770/2025/2-1 7 befogadási kérelmében nem vetett fel az egyéb érdekelt ügyfélképessége kapcsán olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amely a jelen ügyben alkalmazandó jogszabályoknak az értelmezése kapcsán a konkrét tényállásra figyelemmel felmerült, hanem csupán általánosságban hivatkozott a Kbt. 148. §
(2)bekezdés Kúria általi értelmezésének szükségességére. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott jogegység biztosítása azonban nem általánosságban történő jogértelmezést, hanem a jogegységesítésért felelős Kúriának az adott egyedi ügyben felvetődött konkrét jogkérdésben történő állásfoglalását jelenti. A Kúria egyébiránt rámutat arra, hogy a keresettel támadott alperesi végzésben hivatkozott határozataiban (Kfv.37.487/2017/3., Kfv.37.647/2020/5.) már értelmezte a Kbt. 148. §
(2)bekezdését. A befogadás iránti kérelmében az alperes annak kifejtésével is adós maradt, hogy a jelenlegi kúriai joggyakorlat alapján miért ne lett volna eldönthető a jelen közigazgatási jogvita. Az alperes általános hivatkozása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadáshoz nem volt elegendő. [21] A Kúria hangsúlyozza, hogy a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel különösen akkor indokolt a felülvizsgálat, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti, és ebben az esetben is csak akkor, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. Az egyedi ügyre vonatkozó konkrét jogkérdés megfogalmazása hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont szerinti befogadásnak sem lehetett helye. [22] Az elsőfokú bíróság az Irányelv rendelkezésire figyelemmel volt a döntése meghozatala során, az alperes az irányelv téves értelmezését, az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a befogadási kérelmében nem állította, ilyet a Kúria eljáró tanácsa sem észlelt Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [23] Az alperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára nem hivatkozott, így e pontra vonatkozó indokolást sem tartalmaz a befogadás iránti kérelme, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadási feltétel fennállása érdemben nem volt vizsgálható. [24] A Kp. 117. §
(4)bekezdésben foglaltakból következően a118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében a befogadást kérő félnek meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. Kúriai határozatszámok puszta felsorolása – a konkrét határozatrészek megjelölése nélkül - ennek az elvárásnak nem felel meg. Mindebből következően a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem volt befogadható. [25] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma Kúria VI.Kfv.37.770/2025/2-1 8 [26] A befogadásra meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának nem lehetett helye. Záró [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott [28] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- december
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.770/2025/2-1 tisztviselő 9