A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.209/2024/
- Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Tóth T. Zsolt (cím2) A felperes jogi képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3) Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 49.K.704.199/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.209/2024/2-1 2 A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság)
- július
- napján kelt, 1061-67828/4/2023-T. számú végzésével (a továbbiakban: elsőfokú végzés) a mongol állampolgár felperes összevont kérelmezési eljárás keretében benyújtott munkavállalási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv. ) 17/A. §
(1)bekezdés a) pontja,
(2)bekezdés,
(3)bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a felperes által hivatkozott indokok nem alkalmasnak a különös méltánylást érdemlő körülmények igazolására. [2] Az elsőfokú végzéssel szemben a felperes fellebbezést nyújtott be, azonban felhívásra sem igazolta, hogy a fellebbezési eljárás díját: 47.000 Ft-ot megfizette volna, ezért az elsőfokú hatóság a 2023. augusztus 16. napján kelt, 106-1-67828/7/2023-T számú végzésével (a továbbiakban: fellebbezést elutasító végzés) a Harmtv. 88/Q. §
(12)bekezdése alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [3] A felperes
- szeptember
- napján a fellebbezést elutasító végzéssel szemben fellebbezést, majd szeptember
- napján fellebbezés-kiegészítést terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy „adminisztrációs hiba okán” nem tudta megfizetni a fellebbezési díjat. [4] Az alperes a
- október
- napján kelt 106-T-41502/
- számú végzésével a fellebbezést elutasította, mivel a felperes továbbra sem igazolta, hogy az elsőfokú végzéssel szemben benyújtott fellebbezés díját határidőben befizette volna, és a fellebbezést elutasító 106-1-67828/7/2023-T számú végzést helybenhagyta. [5] Indokai szerint a felperes nem kérte a hiánypótlás határidejének meghosszabbítását és a megadott határidőig, illetve azon túl sem nyújtotta be a kért dokumentumokat. [6] A felperes keresettel támadta alperes végzését. Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [8] Indokolása szerint alperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-a szerinti tényállás tisztázási kötelezettségének és a Harmtv. 87/M. §
(1)bekezdésében előírt indokolási kötelezettségének eleget téve állapította Kúria VI.Kfv.37.209/2024/2-1 3 meg, hogy a felperes hitelt érdemlően az eljárási díj határidőben történő megfizetését nem igazolta, továbbá kimentésére igazolási kérelmet sem terjesztett elő. A befogadás iránti kérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 121. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, továbbá azonnali jogvédelem keretében a Kp. 50. §
(1)bekezdése és
(2)bekezdés a) pontja alapján a halasztó hatály elrendelését kérte. [10] Felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa), ab),
- ad)alpontjaira hivatkozott. [11] Álláspontja szerint a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [12] Hangsúlyozta, hogy díjfizetési kötelezettségének már a fellebbezésében is kifejtett okból nem tudott eleget tenni. Az alperes a rendelkezésére álló bizonyítékokat helytelenül értékelte, megsértve az Ákr. 2. §
(2)bekezdését, valamint 62. §
(2)bekezdését. Kereseti kérelmével érdemben az elsőfokú bíróság nem is foglalkozott, a Harmtv. 17/A. §
(2)bekezdésében foglaltakat nem vizsgálta, jogszabálysértő döntést hozott. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [14] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [15] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria VI.Kfv.37.209/2024/2-1 4 miatt indokolt. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [17] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A befogadást önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg. [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontját, azonban annak indokaként csupán a jogszabály szövegére, a joggyakorlat egysége továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozott, egyéb, a befogadhatóság alapjául szolgáló indokot nem jelölt meg. Nem merült fel olyan, az ügy érdemét érintő elvi jelentőségű jogkérdés, amellyel kapcsolatban a bírói joggyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel az ügyben. [19] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben szintén nem tudott megjelölni. [20] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére, legalább áttételesen, jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [21] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy sem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke értelmében. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A Kúria rögzíti, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Az alperesi eljárásban elkövetett jogsértésekre hivatkozás az Ákr. 2. §
(2)bekezdésének megsértése a befogadás alapjául nem szolgálhat. [23] Rögzíteni szükséges, hogy a felülvizsgálat tárgyát nem a munkavállalási célú tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító 67828/4/2023-T. számú végzés képezi, hanem az alperes 106-T-41502/
- számú végzése, ami a felperes fellebbezését elutasító elsőfokú végzést helybenhagyta, így a Harmtv 17/A. § vizsgálatának az elmaradása túl azon, hogy az ügy érdemére tartozó kérdés, nem is erre az Kúria VI.Kfv.37.209/2024/2-1 5 eljárásra tartozik. Mindezért az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [24] A Kp.
- §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott, így a felülvizsgálati kérelem e pont alapján sem volt befogadható. [25] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [26] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. [27] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására figyelemmel az azonnali jogvédelem iránti kérelemről rendelkezni nem kellett A döntés rövid tartalma [28] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [29] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- április
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria VI.Kfv.37.209/2024/2-1 tisztviselő 6